Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-16 / 75. szám, szombat

A csehszlovák kormányküldöttség Csentuban Csentu (ČTK) — A csehszlovák kormányküldöttség március 14-én a délutáni órákban megtekintette Csentu város nevezetességeit. A küldöttség tagjai Li Ta-csannak, Szecsuan tartomány népi bizottsága elnökének és Li Csi-csuannak, Kína Kommunista Pártja tartományi bizottsága első titkárának kíséretében mindenekelőtt felkeresték Tu Fu nagy kínai költő múzeumát, aki a Tangdinasztia idejében, több mint ezer évvel ezelőtt élt. A csehszlovák küldöttség a múzeum megtekintése után Csukó ljan híres kínai hadvezér sírjához látogatott, aki időszámításunk harmadik évszázadában élt. A küldöttség tagjai a Vancsianlou-pagoda tetejéről gyönyörködtek Csentu város látképében. Li Ta-csan, Szecsuan tartomány népi bizottságának elnöke március 14-én este a küldöttség tiszteletére fogadást rendezett, amelyen részt vett Csu Teh, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Li Csi-csuan, Kína Kommunista Pártja tartományi bizottságának első titkára, valamint Csentu város és Szecsuan tartomány politikai életének további kimagasló képviselői. Li Ta-csan, Szecsuan tartomány népi bizottságának elnöke rövid beszédében méltatta a csehszlovák szakemberek segítségét, amellyel hozzájárultak .Szecsuan tartomány fejlesztéséhez. Viliam Široký elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke válaszában kiemelte a szocialista országok egységének fontosságát. A fogadás után a megjelent személyiségek részt vettek a szecsuani Operaház előadásán. A Kínai ISépi Politikai Tanácskozó Gyűlés országos bizottságának ülésszakáról Peking (ČTK) — A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Gyűlés országos bizottságának március 14-i délutáni ülésén 17-en szólaltak fel. Csen Csen-zsen, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőhelyettese és az Államtanács hetedik osztályának helyettes igazgatója vitafelszólalásában érdekes adatokat közölt a kínai mezőgazdaság fejlődéséről. Rámutatott arra, hogy Kínának ma 746 100 magasabb típusú szövetkezete van. Megállapítást nyert, hogy a szövetkezetek 95 százaléka jó vezetőséggel rendelkezik, amely megállta helyét a múlt évben, amikor Kínában az árvíz, a szárazság és a tájfun pusztított. A szövetkezetek létezésének köszönhető, hogy az 1956. évi gabonatermelés 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint 1955ben. Dzsakartában megkezdődött Indonézia katonai körzetei parancsnokainak tanácskozása Dzsakarta (ČTK) — Dzsakartában, Indonézia fővárosában március 15-én délután megkezdődött az indonéz szigetvilág katonai körzetei parancsnokainak értekezlete. Az értekezleten elsősorban a vitás kérdések békés elintézéséről tárgyalnak. A nézetek megoszlanak abban a tekintetben, hogyan állítsák össze Indonézia jövő kormányát. Szukarno elnök ragaszkodik az összpontosított Indonéz Köztársaság fenntartásához, ezzel szemben a szumatrai, celebeszi, molukkai és borneói katonai csoportok azt javasolják, hogy Indonéziát szövetségi állammá alakítsák, amelyben az egyes szigeteknek önrendelkezési joguk volna. A Bintang Timur március 15-i számában a legjobb megoldásnak azt tartja, ha a jövő kormányban a felekezeti körök, a nemzeti párt és a kommunisták is képviseletet nyernének. A Duta Masjarakat hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben Indonézia egész népének meg kell őriznie szilárd egységét. Katonai pucskísérlet Kuba szigetén Havanna (ČTK) — A nyugati sajtóügynökségek közlése szerint március 13-án délután egy fegyveres csoport támadást intézett Kuba fővárosában, Havannában az elnöki palota ellen. A támadók a palota első emeletéig hatoltak Batista elnök helyiségének közelébe. A kormánynyilatkozat szerint a kormányhű csapatoknak estefelé sikerült visszavetni a felkelők támadását. A rendőrelnök közlése szerint 40 halottat jelentettek, elsősorban a felkelők soraiból. A halottak között van Echeverria, a kubai diákszövetség elnöke is. * * * Március 14-én Havannában a szerdai kudarcba fulladt felkelési kísérlet után feszült volt a légkör. A városba hirtelen katonai egységeket helyeztek át vidékről, az elnöki palotát harckocsikkal vették körül, az utcákon katonákat és rendőröket szállító teherautók haladtak át. Amint a nyugati hírügynökségek híreiből kitűnik, a szerdai felkelés nem korlátozódott a diákoknak az elnöki palota ellen intézett támadására, hanem ezzel az akcióval Eisenhower külön meghízottja Libanonba érkezett Bejrut (ČTK) — James Richards, az USA képviselőháza külügyi bizottságának volt elnöke, Eisenhower elnök külön megbízottja március 14-én repülőgépen Bejrutba, Libanon fővárosába érkezett. Richards feladata, hogy a Közén-Keleten az úgynevezett Eisenhower-doktrinát „magyarázza". Richards és kísérete elsősorban azokat az országokat keresi fel, melyeknek kormánykörei érdeklődést mutattak az Eisenhower-doktrina iránt. Richards vasárnapig marad Bejrutban, ahol Samun elnökkel, Solho miniszterelnökkel és a libanpni kormány további képviselőivel tárgyal. Vasárnap Líbiába távozik. Az ENSZ képviselője Pakisztánba utazott Karacsi (ČTK) — Gunnar Jarring, az ENSZ képviselője, akit a Biztonsági Tanács határozata alapján azzal bíztak meg, hogy folytasson tárgyalásokat Pakisztán és India kormányaival a kasmíri kérdésben, március 14-én Karacsiba érkezett. Pakisztánban egy hétic marad, azután Indiába utazik. O J S 7 0 egyidejűleg különböző városnegyedekben összetűzésre került sor. Szerdán este a rendőrség megszállotta az egyetemet és a kubai dolgozók szövetségének épületét és megkezdte a gyanús személyek letartóztatását. A március 14-én kiadott hivatalos közlemény szerint a felkelést Prio Socarras volt elnöknek és Fidélo Castronak, a kubai partizánok vezetőjének hívei szervezték. Cuergo Navarrót, a kubai nép ellenzéki pártjának elnökét. a volt Socarras-kormánynak tagját csütörtökön gyanús körülmények között holtan találták. Végetért az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának ülése Moszkva (ČTK) — Március 14-én délután az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsa befejezte a szövetség népgazdasági tervéről és állami költségvetéséről szóló beszámoló vitáját. A záróbeszédet Mihail Jasznov, az Orosz SZSZSZK Minisztertanácsának elnöke mondotta. Hangsúlyozta, hogy a vita igazolta, hogy az előzetes javaslatok megfelelnek a szovjet nép érdekeinek. Jasznov bejelentette, hogy a minisztertanács egyetért a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának pótindítványával, főképp a költségvetés bevételi oldalának emelésével. Grisin képviselő javaslatára a Legfelső Tanács ezután egyhangúlag jóváhagyta az Orosz SZSZSZK 1957. évi népgazdasági tervének javaslatát. Ivan Fagyejev pénzügyminiszter záróbeszéde után a Legfelső Tanács jóváhagyta a szövetség 1957. évi állami költségvetését is. Libanon népe tiltakozik Eisenhower tervei ellen Bejrut (ČTK) — A libanoni hazafiak körében mind erősebb ellenállásra találnak azok a törekvések, amelyek Libanonra az úgynevezett Eisenhower-doktrinát akarják rákényszeríteni. A bejrúti lapokban cikkek jelennek meg, amelyek Eisenhower doktrínáját mint az arab országok kizsákmányolásának egyik eszközét leplezik le. Bejrutban röplapokat osztogatnak, amelyek az amerikai imperializmus intrikái ellen irányulnak. A nép küldöttei felkeresik a politikai vezetőket és követelik, hogy ne fogadják el az amerikai „támogatást", amely az Eisenhower-doktrina részét képezi. Nagy sikerrel zárult a lipcsei tavaszi vásár Lipcse (ČTK) — Március 14-én befejeződött a lipcsei tavaszi nemzetközi vásár, amelynek lefolyása és eredményei ismételten igazolták, hogy a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb eseményei közé tartozik. A nagyvásár látogatóinak száma és a megkötött üzletek összege minden várakozást felülmúlt. Az 1945. év óta rendezett nagyvásárok egyikén sem képviseltette magát annyi nyugateurópai, ázsiai és afrikai állam és vállalat. A Német Demokratikus Köztársaság kül- és belkereskedelmi minisztériumának záróközleménye szerint a lipcsei tavaszi nemzetközi vásárt 662 083 látogató kereste fel 78 országból. Valamennyi szocialista és 15 kapitalista orszáo kereskedelmi, kormány és parlamenti küldöttségeinek részvétele azt mutatja, hogy a lipcsei nagyvásár rendkívül nagy jelentőségű a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem további fejlesztése szempontjából. A Szovjetunió helyi tanácsainak választási eredményei Moszkva (ČTK) — Moszkvában közölték a dolgozók képviselői területi, járási, városi és falusi tanácsainak választási eredményeit. A Kazahsztán, Azerbajdzsán, Lett, Kirgiz, Örmény és Eszt SZSZK-ban a választásokat március 10-én tartották. A hír beszámol arról, hogy valamennyi köztársaságban a kommunisták és pártonkívüliek blokkjának jelöltjeit választották meg. A Kazahsztáni Köztársaságban a választásokon a névjegyzékben szereplő választók 99,94—99,99 százaléka vett részt. A különböző tanácsok jelöltjeire a szavazók 99,2—99,59 százaléka adta le szavazatát. A több mint 69 ezer megválasztott képviselő mintegy 32 százaléka nő és 51 százaléka a termelésben dolgozó munkás és kolhoztag. Az Azerbajdzsáni Köztársaságban átlagban a szavazók több mint 99,9 százaléka vett részt. A kommunisták és pártonkívüliek blokkjának jelölőlistájára a választók 99,57—99,89 százaléka szavazott. Összesen 28 054 képviselőt választottak meg. Az újonnan megválasztott képviselők 34,6 százaléka nő, 58,4 százaléka munkás és kolhoztag. A Lett Köztársaságban á választók 99,83—99,93 százaléka vett részt a választásokon. A jelöltekre a szavazatok 99,7—99,81 százaléka ju-> tott. A 16 712 képviselő közül 37 százalék nő, 54,46 százalék munkás és kolhoztag. A Kirgiz Köztársaságban a választók részvétele túlszárnyalta a 99,9 százalékot. A jelöltekre 98,22—99,66 százalék szavazott. A helyi tanácsokba több mint 15 000 képviselőt választottak meg, ezek közül 40,55 százalék a nő,' 60,79 százalék a munkás és kolhoztag. Az Örmény Köztársaságban a választási részvétel 99,9 százalékot tett ki. A választók 99,5—99,72 százaléka szavazott a kommunisták és pártonkívüliek blokkjának jelölőlistájára. A több mint 13 000 képviselő közül 31,5 százalék a nő és 62,3 százalék a munkás és kolhoztag. Az észtorszáqi választók részvétele 99,32—99,73 százalékos volt. A jelöltekre a választók 99,13—99,32 százaléka szavazott. A 9620 megválasztott képviselő 41,17 százaléka nő és 50,87 százaléka munkás és kolhoztag. A választások valamennyi köztársaságban a szovjet nép teljes erkölcsi és politikai egységét, valamint a kommunista párt és a szovjet kormány köré tömörültségét igazolta. Áz algériai háború súlyos teher a francia dolgozókra Párizs (ČTK) — Az „Echos" francia burzsoá lap adatokat közölt, amelyek alapján megfelelő képet lehet nyerni arról, milyen súlyos teher nehezedik a francia nép vállaira a hatalmas katonai kiadások következtében. A lap beszámol arról, hogy Algériában 400 000, Marokkóban 75 000, Tuniszban 45 000, a tengerentúli más területeken 55 000, Nyugat-Németországban 60 000, és Franciaországban 350 000 francia katona van. Franciaország Algériába hadianyagot és fegyvert évente 90 milliárd frank értékben szállít. Az „Echos" hangsúlyozza, hogy amíg folytatják a katonai akciókat Algériában, nem várható a katonai kiadások csökkentése. A vila első napja a francia nemzetgyűlésben Párizs (ČTK) — A francia nemzetgyűlésben március 14-én kezdték meg a kormány általános politikájáról a vitát. A vitát a különféle parlamenti csoportok képviselőinek interpellációi váltották ki, amelyek az alkotmány reformjára, az algériai helyzetre, a Szahara problémájára, valamint a kormány pénzügyi és gazdasági politikájára vonatkoznak. A vita, amelyre több ífcint 40 képviselő jelentkezett, március 22-ig fog tartani. Barrachin jobboldali . képviselő beszédében állást foglalt az alkotmány reformja mellett, amely kibővítetté a végrehajtó hatalom hatáskörét azzal az ürüggyel, „hogy biztosítsák a kormány szilárdságát és politikai folyamatosságát." Hasonló szellemben beszélt Christian René, a népi köztársasági mozgalom (klerikális párt) tagja. Charles Lussy, szocialista képviselő kijelentette, hogy a szocialista parlamenti csoport nem ért egyet az al-: kotmányreformmal. Értékes ajándék A lengyel kormánytól igen értékes ajándékot kaptunk: két bölényt ajándékozott a sziléziai Pszczyna járásbeli jankowcei állami tenyésztelepről. Március elején a két bölényt Javorinánál átszállították a tátrai nemzeti park körzetébe. Egyelőre az állatok itt maradnak megfigyelés alatt és májusban, mikor az anyabölény borjút vár, határozzák el, hogy véglegesen hol helyezik el a bölényeket. Pontos statisztikai kimutatás szerint az egész világon 190 bölény van, ebből 92 Lengyelországban. A spanyol kormányválság háttere 1957. március 12.' A

mikor Spanyolországban csaknem két hónappal ezelőtt kormányválság robbant ki, Madridban ünnepélyesen kijelentették, hogy a kormány átalakítása „az államigazgatás megjavítását" célozza. Senki, még Franco diktátor sem hitt ennek az állításnak igazában. Az igazságot hívebben tükrözi a londoni konzervatív Daily Mail kommentárja: „Franconak mielőbb el kell tűnnie, ha nem akarja bevárni teljes bukását. Ha nem megy önként, a spanyol nép fogja távozásra kényszeríteni." Az új spanyol kormány kinevezése az egész Franco-féle diktatúra általános válságának következménye — ebben megegyezik a politikai megfigyelők véleménye. Ilyen körülmények között tehát úgyszólván az egész Francokormány leváltása sem oldja meg Spanyolország politikai válságát. Az új kormány kinevezése, amely az előzőtől csak abban különbözik, hogy jelentéktelenebb és sokkal szűkebb társadalmi rétegre támaszkodik, a diktatúra további fenntartását célozza. A spanyol kormány új összetételenek három jellegzetes vonása van: az új kormányban a falangét, az állami fasiszta pártot csak három miniszter képviseli az előző kormány hat miniszterével szemben. Ehhez járul még az a tény, hogy a falange a kevésbé jelentős miniszteri tárcákat kapta. A párt csökkenő befolyásáról tanúskodik ez. Jóllehet a két „szakszervezeti" funkcionárius, akik szintén miniszteri tárcát kaptak, tagjai a falangenak, tagadhatatlanul mély ellentétek választják el őket Franco pártjától. A pénzoligarchia fokozott részvétele az új kormányban — négy miniszteri tárcát ismert bankárokra bíztak — azt a feladatot szolgálja, hogy segítsék leküzdeni az ország gazdasági és pénzügyi válságát, mert a Franco-diktatúra már nem érzi magát eléggé erősnek erre. A monarchisták is kaptak végül néhány látszólagos engedményt, a monarchia restaurációjára törekvőknek azonban ez semmi tényleges hasznot nem jelent. Ami pedig a nép követeléseit illeti, hiábavaló az új kormány minden igyekezete, amellyel azt a benyorhást szeretné kelteni, hogy e jogos követeléseknek eleget akar tenni. Már maga az új kormány programnyilatkozata is szöges ellentétben áll liberális Ígéreteivel. Nem lehet a külkereskedelem fejlesztéséről, a nem produktív kiadások csökkentéséről, igazságosabb adórendszerről és a nemzeti jövedelem igazságos elosztásáról, az életszínvonal emeléséről beszélni és ugyanakkor Spanyolországot még engedelmesebb függvényévé tenni a „nyugati védelemnek' , vagyis még jobban elmélyíteni Spanyolország politikai, gazdasági és katonai függőségét az Egyesült Államoktól — szögezi le a spanyol kommunista párt a kormány átalakításával kapcsolatos nyilatkozatában. A hatalmas néptüntetések, amelyek nemrégen Barcelonában, Madridban, Sevillában és más spanyol városokban lezajlottak, nyíltan kifejezésre juttatták a spanyol nép érzéseit. A barcelonai és madridi bojkott-akciók mögött a lakosság valamennyi rétege állott és ez már magában véve nagy haladást jelent. Madridban éppúgy, mint Barcelonában a Franco-rendszer bojkottjában részt vettek a munkások, a főiskolások, az értelmiségiek, a hivatalnokok, kereskedők és iparosok, s nagy számban a spanyol nők is. Cranco rendszerével szemben az * elégedetlenség oly nagy arányokat öltött, és olyan erős • hatást gyakorolt, hogy a falange egyes csoportjai Barcelonában kiáltványt tettek közzé, amelyben felhívták a lakosságot a kormány bojkottálására, és különféle falangista csoportok Madridban nyíltan rokonszenvüket fejezték ki a nép követeléseivel. Franco diktátor nem merészelte katonai erővel elfojtani a nép megmozdulását, amely nyugodt elszántsággal állította fel követeléseit, mert világos volt előtte, hogy számos tiszt és még nagyobb számú katona a nép oldalán áll. A pénzoligarchia és a monopoltőke képviselői, akik az új kormányban az eddiginél nagyobb mértékben vannak képviselve, okozták Spanyolország gazdasági és pénzügyi válságát és ezért már eleve a nép erős ellenszenvébe ütköznek. Ők felelősek azért, hogy a milliárdosok egy maroknyi csoportja az infláció következményeit a munkások, a parasztság és a kispolgárok vállára helyezi, rajtuk akarja „behozni" azokat az óriási összegeket, amelyeket a korrupt Franco-rendszer katonai célokra pazarolt el. A kaotikus oazdasági helyzetet még rosszabbá teszi az a tény, hogy az USA Francoban hű vazallusára talált, aki az országot az amerikai monopóliumok piszkos üzleteinek és spekulációinak szabad prédájává tette. Az árak emelkedése ellen vívott harc nagymértékben erősíti az osztályharcot. Az általános követelések közé tartozik a minimális bérek biztosítása, a bérek emelése, és a munkanélküliek támogatása. Még a falangista sajtóban is — Spanyolországban nincs sajtószabadság és csupán falangista lapok jelenhetnek meg — egyre gyakrabban olvashatók a spanyol nép borzalmas nyomorának példái. A Madridban megjelenő Yuventio című lap Badajozának, az egyik leggazdagabb spanyol megyének helyzetét a következőképp ecseteli. A

megyének 840 000 lakosa van, ebből 540 000 munkanélküli. 60 000-et tesz ki azoknak a mezőgazdasági munkásoknak száma, akik az egész év folyamán csak 50 napot dolgoznak. Míg az egész megyében csak 2750 olyan dolgozó van, akinek napi jövedelme eléri a 100 pezetát! 700 000 azoknak a személyeknek a száma, akiknek napi jövedelme nem haladja meg a 3—10 pezetát. E leggazdagabb spanyol megye lakosainak 80 százaléka különféle segélyekből tengeti életét". Ebből az egy példából is látható, mily szörnyű helyzetbe sodorta az országot Franco átkos rendszere. Most ez a fasiszta diktátor arra törekszik, hogy egyre jobban megrendült helyzetét külföldi, elsősorban amerikai támogatással szilárdítsa meg. Azt hiszi, hogy ezzel sikerül megállítania a nemzeti erők egyesülésének folyamatát, ami kifejezésre jut a jobboldali -és baloldali erők egységes ellenállásában diktatúrájával szemben, azt reméli, • hogy ezeknek az erőknek fellépését megakadályozhatja azzal, hogy az Északatlanti Tömbnek Spanyolország belügyeibe való katonai beavatkozásával fenyegetőzik. A spanyol nép túlnyomó többsége azonban, amint ezt a madridi és barcelonai népi akciók, valamint az egész országban egyre fokozódó ellenállási mozgalom tanúsítja, nem hagyja magát megtéveszteni semmilyen kormányátalakítási mesterkedéssel, nem ijed meg az amerikai imperialisták fenyegetőzéseitől sem, hanem erélyesen követeli Franco távozását, fasiszta rendszerének megszüntetését, amely az ország katasztrofális gazdasági és politikai helyzetéért felelős. PROTICS JOLÁN