Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-16 / 75. szám, szombat

El kél érnünk a népgazdaság nagyobb hatékonyságát és az életszínvonal állandó emelkedését A CSKP KB melleit megszervezték a Társadalomtudományok Intézetét A CSKP KB Csehszlovákia Kommu­nista Pártja országos konferenciájának irányelvei alapján jóváhagyta a CSKP KB mellett a Társadalomtudományok Intézetének megalakítását. Az intézet ez év októberében kezdi meg működé­sét. A Társadalomtudományi Intézet fö feladata, hogy magas szakképzettség­gel rendelkező, marxista műveltségű elméleti és tudományos dolgozókat ne­veljen, akik képesek lesznek a mar­xista-lenini tudomány fejlesztésére és elemzésére, valamint a szocializmus építésének minden szakaszán szerzett gazdag gyakorlati tapasztalatainak népszerűsítésére. A jelöltek nevelése egyelőre három alapvető társadalmi szakra összponto­sul: a politikai közgazdaságtanra, ä bölcsészetre és a CSKP történetére. A tanulmányi idő 3 év. Ezen idő alatt minden jelölt leteszi a jelölt! mini­mumból a vizsgát, kidolgozza és meg­védi disszertációs munkáját. A Társadalomtudományok Intézeté­nek rektorává Ladislav Štoll profesz­szort, a CSKP KB tagját nevezték ki. Záróközlemény a Szakszerveze ti Tanács üléséről A termelés általános fejlesztése és gazdaságossága ­a szakszervezeti tagok legfontosabb feladata (Folytatás aí í. oldalról) íékenység tartós növekedésének bizto­sítására. A CSKP KB ülése eredményeinek biztosításában csak akkor érhetünk el sikereket, ha a valóraváltásukért foly­tatott harcot magukévá teszik az ösz­ezes dolgozók, ha a gazdasági dolgozók, a párt- és szakszervezetek legszoro­sabb együttműködése útján biztosít­ják azt. A kormány hangsúlyozta, hogy főleg az üzemekben a sikeres tervteljesítés­nek és a feladatok biztosításának legfontosabb feltétele a vállalati igaz­gatók együttműködése a párt- és szakszervezetekkel. Megszervezik a dolgozó vállalaton belüli alapjait A kormány jóváhagyta a dolgozok vállalaton belüli alapjairól szóló tör­vénytervezetet és a kormány erre vo­natkozó hirdetményét. Ezek az alaook 1957. január 1-i visszamenőleges ha­tállyal pótolják a nemzeti vállalatok­ban, valamint az állami szocialista szektor többi gazdasági szervezeteiben az igazgatói alapokat. A költségvetési szervezetekben, így pl. a gép- és traktorállomásokon megmaradnak az eddigi igazgatói alapok. Az új módosí­tás legfontosabb elveinek egyike, hoqy az alap eszközei felhasználásának költ­ségvetése annak a kollektív szerző­désnek részét képezi, melyet a dolgo­zók a vállalat vezetőségével kötnek. Igy a szakszervezet közvetítésével biztosítva van a dolgozók részvétele a vállalati alap felhasználásának mód­szereiben és ezzel megerősödik szere­pük a vállalat irányításában és érde­keltségük a gazdálkodás eredményei­ben is. Az alapot a megszabott költ­ségvetés alapján a vállalat igazgatója kezeli a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságának ellen­őrzésével. A költségvetési összegnek legkevesebb 30 százalékát a munka­feltételek megjavítására és a jobb munkaszervezésre fordítják, pl. a kis­gépesítés támogatására, az újítójavas­latok realizálására, a biztonsági és egészségügyi berendezések megjavítá­sára, a vállalati lakástulajdon építésére vagy karbantartására, vagy pedig a termelés kiszélesítésére. Az összeg­nek legfeljebb 30 százalékát az alkal­mazottak kollektív vagy egyéni jutal­mazására fordítják kiváló munkaered­ményeikért. A dolgozók vállalati alapjából a további összegeket kultu­rális, szociális, vagy testnevelési beru­házásokra fordítják. Az igazgatói alapoktól eltérően a dolgozók vállalati alapjának részesedé­(Folytatás az L oldalról.) tők opportunista, áruló magatartá­sát, akik a fasizmus közvetlen ve­szélye idején, amikor köztársasá­gunk létéről volt szó, megtagadták a kommunistákkal való közös har­cot a köztársaság védelméért, a fasizmus ellen, s akik így lettek a fasizmus szálláscsinálói, köztársa­ságunk függetlenségének, népeink szabadságának sírásói. A „Munkás" nagy érdeme, hogy köztársaságunk magyar dolgozóit a marxizmus-leninizmus tanaihoz hí­ven a proletár nemzetköziség szel­lemében nevelte. Annak tudatával vértezte fel őket, hogy a magyar munkásnak és parasztnak épp olyan ellensége a magyar űr, a magyar tőkés, gyáros és földbirto­kos, mint a cseh, szlovák és a né­met tőkések és hogy szövetségeseit, harcos társait a cseh, szlovák és né­met proletariátusban találja meg. Ennek felismerése tette lehetővé, hogy már az első köztársaság ide­jén az összes nemzetiségű dol­gozók egységesen szálltak síkra közös érdekeik védelmére és a kö­zös cél kiharcolásáért. Pártunk története a nemzetközi szolidari­tásnak, a köztársaságunkban élő különféle nemzetiségek testvériesü­lésének ragyogó példáit örökítette meg a burzsoázia elleni harcban. Az igazi marxista-leninista pro­letár nemzetköziség legfényesebb megnyilatkozása volt mindenkor köztársaságunk dolgozóinak a Szovjetunió iránti mérhetetlenül nagy és lángoló szeretete. Ezt a nagy és olthatatlan szeretetet dol­gozóink szívébe pártunk és haté­kony segítője, a kommunista sajtó plántálta. Ebből méltóan vette ki részét a „Munkás" is és ebben ma is mindannyiunk számára példaké­II J S 7 0 1957. március 16. se igazságosabb elveken épül fel az alapnak juttatott pénzösszegek magas­ságát illetően, mivel a dolgozók vál­lalati alapjának alapösszege a vállalat tervezett béralapjához igazodik. A vál­lalat a megszabott feltételek betartása mellett előlegként egynegyedévi ré­szesedést kap az alaphoz, mégpedig az illető negyedévre tervezett béralap összegének 0.6 százalékában. Ezt a negyedévi kiutalást nem kell vissza­téríteni. Ha a vállalat teljesítette az évi teljesítménytervet és a nyereség­tervet s nem lépte túl a tervezett veszteséget, az arra az évre tervezett béralap összegéből 1,2 százalékot kap a vállalati alap részére. Ez az összeq még emelkedik, ha a vállalat jobb eredményeket ért el, mint ahogyan a terv megszabta. Az alapra kiutalt összegekre vonat­kozó feltételek azt a célt szolgálják, hogy fokozódjék az érdekeltség az egyes negyedévekben a feladatok szün­telen progresszív emelésében, ugyan­akkor természetesen tekintetbe veszik az egyes ágazatok sajátosságait. Javítsuk ire% a cukorrépa termesztését A kormány megtárgyalta a cukorré­patermesztés megjavítására vonatkozó intézkedéseket. A múlt években nem fordítottak kellő gondot a cukorrépa termesztésére és ezért nem érték el a tervezett termést sem. Nem tartot­ták be a vetésterületeket, elhanya­golták az agrotechnikai intézkedéseket, főleg a cukorrépa idejében való egye­lését, a kártevők elleni védelmet és a veszteség nélküli betakarítást. A múlt év megmutatta, milyen veszteségeket okozhatnak rossz gazdasági évben a hiányos gazdasági-szervezési intéz­kedések. Ezért a kormány elsősorban a nem­zeti bizottságok tanácsainak tette feladatává, hogy gondoskodjanak a föld idejében való előkészítéséről, az idejében való vetésről és a cukorrépa gondozásának jó biztosításáról, de főleg az agrotechnikai határidők fel­tétlen betartásáról. A répa egyeléséhez és betakarításához idejében megfeleli számú munkaerőt és szállítóeszközt kell biztosítani elsősorban a helyi for+ rásokból. A kártevők elleni harcban hatékony segítséget nyújtanak a gép­és traktorállomások, melyeknek a szo­cialista szektor részére nyújtott se­gítsége a cukorrépa védelmében ol­csóbb lesz. A cukorrépa gyárba való szállításának térítése a Csehszlovák pül szolgálhat. Felejthetetlenül csengenek azok a merész felhívá­sok, amelyek a Szovjetunió védel­mére hívták fel dolgozóinkat, azok a bátor, félelmet nem ismerő til­takozások, amelyek a nyugati im­perialistáknak és a kapitalista Csehszlovákiának a Szovjetunió el­leni intervenciója veszélyére figyel­meztettek. S a nemzetközi szolidaritásnak ugyanilyen ragyogó példája volt a kínai nép nagy szabadságharcának támogatása a gyarmati elnyomók ellen, amely szolidaritási mozgalom „El a kezeket Kínától" jelszóval sorakoztatta fel köztársaságunk népeit a gyarmati elnyomás borzal­mas szenvedéseit viselő kínai nép megsegítésére. Három évtizeden át volt a „Mun­kás" köztársaságunk magyar dol­gozóinak forradalmi, harcos neve­lője, vezetője, igaz tanácsadója, bajtársa. Harminc éven át szolgálta becsülettel dolgozóink nagy osz­tályharcát, közel két évtizeden át volt kommunista pártunk harcos szószólója köztársaságunk magyar dolgozói között. A magyar munkások és parasztok erős harci fegyverüknek ismerték el a tőké­sek elleni harcban és ezért igaz és őszinte szeretettel övezték körül és a magukénak vallották a „Mun­kás "*-t. Amilyen nagy szeretet nyilvánult meg a magyar proletá­rok részéről a „Munkás" iránt, olyan mély gyűlölet és harag áradt feléje a burzsoázia részéről. A burzsoá államhatalom félt a tö­megekre gyakorolt befolyásától és ezért mindent elkövetett, hogy el­némítsa. Sorozatosan elkobozta a lapot, amely fehé,- frltokkal jelent meg, hónapokra jethtotta, meg­Automobilközlekedés tarifái szerint lesz előnyben részesítve. A répaszele­tek visszautalása az eddigi 58 mázsá­ról 60 mázsára emelkedik minden száz mázsa beadott cukorrépa után. A cu­korrépa gondozásával és betakarításá­val kapcsolatos munkák jobb teljesí­tése érdekében még nagyobb mérték­ben vezetik be a gépesítést gépek és szállítóeszközök juttatásával. Módo ítják egyes vető-nagok és ültetőanyagok árát A kormány elhatározta, hogy egyes vetőmagok és ültetőanyag árát módo­sítja a mezőgazdasági vetőmagok és ültetőanyag új normáinak kiadásával és a kötelező beadáson felül beszol­gáltatott vetőmag felvásárlási árának csökkentésével kapcsolatban. Az elis­mert vetőmaq és ültetőanyag új nor­máihoz fognak igazodni például a búza, rozs, árpa, kukorica, tatárka, köles, mustár és olajözön eddigi begyűjtési árai, hogy megfeleljenek a szaporítás újonnan megszabott fokának és minő­ségi osztályainak. Az állami felvásár­lás keretében beadott vetőmag felvá­sárlási árainak korábbi módosításával kapcsolatban csökkennek a búza, árpa vetőmag és egyes hüvelyesek (borsó, lencse) szerződésen felüli pótdíjai. A begyűjtési és felvásárlási árak emelését a kormány elsősorban a ló­herefélék és fűfélék vetőmagjánál, to­vábbá a tavaszi búza, őszi árpa, zab, kukorica, őszi bükköny, lóbab, fehér mustár, magkapások (cukorrépa, ta­karmányrépa, takarmánykáposzta, mu­rokrépa, cikória) kereskedelmi vető­magjainál, valamint a komlópalántánál és gyökérvesszőnél hagyta jóvá. Ezenkívül a kormány a gyorsított korai burgonya begyűjtési ára után járó pótdíjat 100 kg után 33 koroná­ban szabta meg. A kivitelre vásárolt mákvetőmaq száz kilogrammja után 300 korona prémiumot szabott meg. A kormány újból hangsúlyozta a má­sodik ötéves tervibe felvett mezőgaz­dasági termékek gyors és jelentős növelése érdekében a jó minőségű vető­magok és ültetőanyag termelésének jelentőségét és egyidejűleg felhívta a figyelmet szövetkezeti tagjaink s álla­mi gazdaságaink dolgozóinak jó tapasz­talatai kihasználására a nemesített vetőmagok és mezőgazdasági ültető­anyag fokozottabb és minőségileg jobb termesztése érdekében. A vetőmagok és ültetőanyag jóváha­gyott begyűjtési és felvásárlási árait a hivatalos lap fogja közölni. vonta tőle a szállítási és árusítási engedélyt és szerkesztőit úgyneve­zett „államellenes" írásaik miatt hosszú hónapos és éves börtönbün­tetéssel sújtotta. Az üldözés és sú­lyos anyagi károk ellenére a „Mun­kás" nem tért le a párt által kije­lölt harcos forradalmi útjáról. Tör­hetetlenül folytatta küzdelmét a dolgozók mindennapi követelései­ért, lázított a fennálló kapitalista rendszer ellen, vállalva az ezzel járó mindennemű megpróbáltatást, szenvedést és üldöztetést — bol­seviki sajtóhoz méltóan. Nem tért le sohasem a forradalmi osztály­harc útjáról, kíméletlenül harcolt pártunk többi lapjainak az oldalán a likvidátorok és opportunisták ellen a párt bolsevizálásáért, azért, hogy pártunk valóban új típusú lenini párt legyen, a széles prole­tártömegek vezetője a burzsoá uralom megdöntésében. Harci tevé­kenységében példaképe fennállásá­nak egész ideje alatt a Szovjet­unió Kommunista Pártjának bolse­viki sajtója, annak megalkuvást nem ismerő forradalmi harci szel­leme volt. Ezért lett tömeglappá. Ha ak­koriban nem is jelent meg oly ma­gas példányszámban, mint pár­tunk lapjai ma, mégis tömeglap jellege volt, mert tízszer-húsz­szor annyi dolgozó olvasta, tízszer­húszszor annyi kézen fordult meg, mint ahány dolgozó valójában elő­fizette. Nagy áldozat volt a bur­zsoá köztársaságban a munkások és falusi szegények részéről a párt­sajtó előfizetése az anyagiak hiá­[ nyában, másrészt pedig az üldözés veszélye miatt, s mégis sok ezren bátran vallották magukat a kom­munista párt katonájának. A kommunista sajtó népszerű­ségének, a tömegekre gyakorolt Csütörtökön, március 14-én fejező­dött be Prágában a Központi Szak­szervezeti Tanács VIII. teljes ülése. A beszámolót követő vitában 35 elvtárs szólalt fel, köztük Václav Koukol, a Központi Szakszervezeti Tanács titká­ra. Arról beszélt, hogy ez év első két hónapjában a munkából való elmaradás általában véve emelkedett. Szükséges, hogy az üzemi bizottságok elemezzék a megbetegedések okait. Felszólalásában továbbá hangsúlyoz­ta, hogy a szakszervezeteknek foko­zottabb figyelmet kell fordítaniok a nemzeti bizottságokba való választások előkészítésére. A résztvevőket tájé­koztatta a kormány azon teljes ülé­sének eredményeiről, amely megtár­gyalta az 1956. évi terv teljesítését és határozatot fogadott el, amelyben elrendeli a gazdasági szerveknek, hogy ez idén a tervfeladatok megoldásában mélyítsék el együttműködésükét a szakszervezetekkel. A vitát Gustáv Hnilička, a Központi Naponta sok külföldi érkezik köz­társaságunkba, akik néhánynapos itt­létük után nem titkolják csodálkozá­sukat fejlett iparunk és népünk alkotó munkája fölött. De országunk látoga­tói között olyanok is akadnak, akik kártevő szándékkal jöttek hazánkba és kémfeladatokat akarnak teljesíteni a különféle nyugati hírszerző szolgála­toknak. Az ilyen „turisták" egyike volt a hamburgi származású Karolina Koop­mann asszony is. Bár ebben az esetben idősebb nőről volt szó, ez sem akadá­lyozta az amerikai hírszerző szolgála­tot abban, hogy egész sor Csehszlová­kia-ellenes kémfeladattal bízza meg. befolyásának és erejének az a leg­főbb forrása, hogy mindig hűsé­gesen és következetesen tolmácsol­ta a kommunista párt politikáját, hasábjain mindig a párt szólt a dolgozókhoz. Egész tevékenységét a pártosság, a marxi-lenini tanok­hoz való hűség hatja át. Elvi szi­lárdsága adja meg annak előfelté­telét, hogy a pártnak megbontha­tatlan kapcsolatát építi ki a dol­gozó tömegekkel. Ilyen volt pártunknak a magyar dolgozók szá­mára kiadott lapja, a „Munkás". Mindig szem előtt tartotta Lenin tanítását, hogy a kommunista saj­tónak nemcsak kollektív propagan­distának és agitátornak, hanem kollektív szervezőnek is kell len­nie. Ezért tudta méltóan betölteni magasztos hivatását, ezért vagyunk a „Munkás"-ra méltán büszkék. Példaképünknek, útmutatónknak ismerjük el a „Munkás"-t, mert azt akarjuk, hogy a mi lapunk hasábjain úgy, mint a „Munkás" hasábjain, a nép élete és vágya, akarata, a dolgozók és a párt ér­dekei és nagy célkitűzései tükrö­ződjenek vissza. Azzal az elvhűség­gel és szilárdsággal akarunk szólni köztársaságunk magyar dolgozói­hoz, amellyel annak idején a „Munkás" szólt. Ma a mi lapunk a kommunista párt szószólója a csehszlovákiai magyar dolgozók között és ezért a mi küldetésünk folytatni a „Mun­kás" által megkezdett munkát, amelynek ragyogó eredménye, hogy harcával hozzájárult a szabad élet, az új társadalom, a szocializmus küszöbének eléréséhez. Örökségébe léptünk, hogy mi szolgáljuk to­vább pártunk, népünk és a szocia­lista haza nagy ügyét, a toll fegy­verével, a marxista-leninista világ­nézet erejével harcolva népünk felemelkedéséért, a békéért és a szocializmus győzelméért. Szakszervezeti Tanács titkára zárta be. Hangsúlyozta, hogy most meg kell szervezni az alapszervezetekben a ha­tározatok teljesítését, meg kell ma­gyarázni a problémákat a munkások­nak és következetesen meg kell ol­dani minden kérdést, ami összefügg az állami terv teljesítésének biztosításá­val. Minden üzemet be kell kapcsolni egész népgazdaságunkban a legjobb és leggazdaságosabb termelésért indított országos mozgalomba. A Központi Szakszervezeti Tanács teljes ülése a beszámoló és vita alap­ján határozatot fogadott el a forra­dalmi szakszervezeti mozgalomnak a népgazdaság fejlődése 1957. évi állami tervének teljesítésével kapcsolatos feladatairól. Az ülésen továbbá az országos össz­szakszervezeti konferencia egyes sür­gős szervezési kérdésekről hozott ha­tározatának negyedik szakasza alapján jóváhagyták a Központi Szakszervezeti | Tanács szerveiben eszközölt változá­sokat és kiegészítéseket. Koopmannét a Hamburgban működő hírszerző szolgálat munkatársává László és Helga Orbán ügynökök nyer­ték meg. Koopmannét Helga Orbán ügynök az első csehszlovákiai út előtt Nürnberg­be vitte. A Wieland-Stras'se 23. sz. alatti amerikai kémszolgálat villájában megismertette őt a hírszerző szolgálat vezető szerveivel — bizonyos Roberts­sel és egy Telecky nevű egyénnel, aki „Grosser Willy" álnevet használt. Tő­lük kapott utasításokat katonai, gaz­dasági és politikai jellegű hírek be­szerzésére. Koopmanné feladata az volt, hogy hazánk területén érdeklőd­jék a katonai egységek felszerelése, széthelyezése és a katonai alakulatok jelzései iránt. Figyelmet kellett fordí­tania az ipari objektumok építésére is, és arra, hogy a különféle belpolitikai események milyen visszhangot váltanak ki. De a legnagyobb igyekezetet arra kellett fordítania, hogy újabb szemé­lyeket nyerjen az amerikai hírszerző szolgálattal való együttműködésre. Csehszlovákiából ' Nyugat-Németor­szágba való visszatérte után Koopman­né közölte ismereteit az amerikai hír­szerző szolgálat embereivel. De mivel nem teljesített minden tőle várt fel­adatot, a kémek elhatározták, hogy újból kiküldik hazánk területére. Má­sodik csehszlovákiai útja előtt fő fel­adatává tették, hogy igyekezzen újabb személyeket megnyerni az amerikai hírszerző szolgálattal való együttmű­ködésre. De Koopmanné második láto­gatása alkalmával már nem tudta el­végezni a rábízott feladatokat. Tevé­kenységét és társainak tevékenységét, akiket közben megnyert az együttmű­ködésre, az állambiztonság szervei ha­zánk dolgozóinak segítségével letep­lezték. Még mielőtt elhagyhatta volna köztársaságunk területét a beszerzett kémanyaggal, letartóztatták őt is es társait is. Koopmanné kémtevékenysége hazánk területén újból bebizonyította, hogy az amerikai hírszerzőszolpálat mennyire beavatkozik Csehszlovákia belügyeibe. (CTK) Lauris Norstad tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek főparancs­noka hivatalos látogatásra Koppen­hágába utazott, ahol a dán közleke­désügyi minisztérium és a katonai főparancsnokság képviselőivel Dánia és Nyugat-Németország katoYiai együttműködésének kérdéseiről fog tárgyalni. (ČTK) Eisenhower elnök a Canberra hadi­hajón a Bermuda-szigetekre utazott ahol március 21-én találkozik Mac­millan brit miniszterelnökkel. (ČTK) A bratislavai rádió magyar adása vasárnap, március 17-én 13.20-kor A párizsi vendég című vígjátékot közvetíti. A törhetetlen eszmei hűség jegyében Leleplezték az amerikai hírszerző szolgálat kémnőjét

Next

/
Thumbnails
Contents