Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-15 / 46. szám, péntek

ľ Vildg broletárjai, egyesüljetek í SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. február 15. péntek 30 fillér X. évfolyam, 46. szám, A Szlovákia népgazdaságának fejlesztésére irányuló 1956. évi állami terv teljesítésének eredményei A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentése A második ötéves terv első évében Szlovákia népgazdaságának fejlesztésében és a lakosság életszínvonalának A Szlovák Nemzeti Tanács az úi technika széleseit) méretű alkalmazásáról tárgyal A Szlovák Nemzeti Tanács csütörtökön, február 14-én tartotta meg Braťslavában 14. ülését, amelyet František Kubač, a Szlová'k Nemzeti Tanács elnöke nyitott meg és irányított. Az ülésen részt vettek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárai, a Megbízottak Testületénei: tagjai Rudolf Strechajnak, a Megbízottak Testülete elnökének vezetésével, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, a dolgozó nép szervezeteineik meghívott képviselői és a gazdasági szakértők. A díszpáholyban helyet foglaltak a bratislavai konzuli testület tagjai. František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke megnyitó beszédében rámutatott a Ciehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége közötti moszkvai tárgyalások rendkívüli jelentőségére, amelyek a két testvéri ország szövetségének további megszilárdulását jelentik. Ezután a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői jóváhagyták azokat a határozatokat, amelyekkel a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége változásokat eszközölt a Megbízottak Testületének összetételében a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülése óta. A továbbiakban a jelenlevők meghallgatták Ján Marko mérnöknek, a Megbízottak Testülete alelnökének, pénzügyi megbízottnak beszámolóját az új technika szélesebb méretű alkalmazásáról — amely a munkatermelékenység és a dolgozók életszínvonalának fontos tényezője. Közlemény a kormány üléséről Intézkedések az egyenletes szénfejtés biztosítására • Biztosítják a politechnikai oktatás bevezetésének, valamint a főiskoláknak a gyakorlattal vaió együttműködése megteremtésének anyagi feltételeit *» Az idén huszonhárom külföldi nemzetközi kiállításon veszünk részt 1957. febuár 13-án tartották meg a kormány ülését. A kormány a kőszénfejtésben és a népgazdaság, valamint a lakosság tüzelőanyagellátásában mutatkozó helyzettel, továbbá a fejtés növelésére vonatkozó intézkedésekkel foglalkozott. Megállapította, hogy a kőszénkörzetekben megvannak a reális feltételek a szénfejtési terv teljesítésére a munkanapokon és- a terven felüli feladatok teljesítésére is. Ezt bizonyítják a kiváló tárnák eredményei és az élenjáró bányászkollektívák nagyszerű sikerei, amelyek a CSKP KB felhívása alapján kifejezik a bányászok elhatározását, hogy teljesítik és magasan túlszárnyalják az állami tervet. A kőszén fejtésben mutatkozó mostani nehézségek legyőzésére a kormány arra kötelezte a tüzelőanyagügyi minisztert, hogy a lemaradó tárnák részére szervezze meg a konkrét technikai és szervezési segítséget. Egyszersmind intézkedéseket hagyott jóvá, hogy az ostravai és kladnói körzet bányáiban a legrövidebb időn belül eÄsljék a dolgozók létszámát. A szénfejtési feladatok fontossága és igényessége megköveteli, hogy a gazdasági szervek és az üzemek vezetőségei az eddiginél sokkal konkrétabban harcoljanak a tárnákban a fogyatékosságok ellen, amelyek csökkentik a bányászok igyekezetét, elsősorban az indokolatlan munkából való elmaradás ellen, és a szakszervezetek aktív közreműködésére támaszkodva a legjobb kollektívák tapasztalatainak kiszélesítésével, a szocialista munkaverseny megszervezésével igyekezzenek a terv teljesítésére és túlteljesítésére. A kormány újból hangsúlyozta a szénfejtés döntő jelentőségét a népgazdaság zavartalan menetének szempontjából, és kifejezte meggyőződését, hogy a szénipar dolgozói a többi ágazatok segítségével teljes mértékben biztosítják a lakosság és ipar folyamatos szénellátását. * * A kormány megtárgyalta az anyagi feltételek biztosítását az általános műveltséget nyújtó és a pedagógiai iskolákban a politechnikai oktatás fokozatos bevezetésére. A politechnikai oktatás célja, hogy az említett iskolákban megjavítsuk ifjúságunk felkészültségét az életre. A tanulók az iskolákban nemcsak a tudomány alapjait ismerik meg, főleg ipari és mezőgazdasági termelésünkkel kapcsolatban, hanem a gyakorlatban is megismerkednek termelésünk fő ágazatainak munkájával, és elsajátítják a szükséges ügyességet a legfontosabb termelőgépek és eszközök kezelésében. Ezt egyrészt a tantervek módosításával, de különösen a tervezett tantárgyak módosításával és az említett tárgyak tanításánál a laboratóriumi gyakorlatok bevezetésével érik el egyrészt a kézimunka segítségével, másrészt a műhelyekben vagy az iskolai földeken végzett munkával, az üzemekbe tett látogatások és az üzemekben folytatott üzemgyakorlat útján. A politechnikai oktatás bevezetésére az iskolákban már megkezdték az első lépéseket. Elsősorban ott érnek el jó eredményeket, ahol megvan a kezdeményezés, és az iskolák, nemzeti bizottságok, üzemek stb. együttműködése. Az anyagi biztosítás érdekében a kormány határozatokat fogadott el, amelyek biztosítják az iskolai laboratóriumok és a műhelyek fokozatos létesítését és az iskolaföldek megszerzését. Az üzemeknek önköltségi áron kell biztosítaniok az iskolák részére (Folytatás a 3 oldalin.) Csehszlovák-japán közös közlemény a Csehszlovák Köztársaság és Japán közötti rendszeres kapcsolatok felújításáról London (ČTK) — A Csehszlovák Köztársaság és Japán közötti kapcsolatok rendszeresítésére 1957. január elejétől Londonban tárgyalások folytak dr. Jirí Hájek, a Csehszlovák Köztársaság nagykövete és Haruhiko Nisi japán nagykövet között. A két tárgyaló fél egyezményre jutott és 1957. február 15-án a két nagykövet jegyzőkönyvet írt alá a Csehszlovák Köztársaság és Japán közötti kapcsolatok felújításáról. A jegyzőkönyv a ratifikációs iratok kicserélésének napján lép érvénybe. JEGYZŐKÖNYV A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÉS JAPÁN KÖZÖTTI RENDSZERES KAPCSOLATOK FELÜJlTÁSÁRÖL í Csehszlovák Köztársaság és Japán a hadiállapot beszüntetését kívánva, amely, sajnos, a két ország között még ma is fennáll, és azon óhajt követve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya elveivel összhangban egymás között békés és baráti kapcsolatokat újítson fel, a következőkben egyezett meg: 1. cikkely. A Csehszlovák Köztársaság és Japán közötti hadiállapot a jegyzőkönyv érvénybelépésének napján megszűnik. .2. cikkely. A Csehszlovák Köztársaság és Japán között felújítják a diplomáciai kapcsolatokat és mindkét ország haladéktalanul kicseréli diplomáciai képviselőit nagyköveti rangban. 5. cikkely. 1. A Csehszlovák Köztársaság és Japán megerősítik, hogy betartják az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányainak elveit és főképpen az alapokmány második cikkelyében foglalt következő elveket: aAjemzetközi vitás kérdéseket béké4Peszközökkel fogják megoldani úgy, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét, a biztonságot és az igazságosság elvét, b) nemzetközi kapcsolataikban mellőzik az erővel való fenyegetődzés, vagy az erőszak alkalmazását bármilyen állam területi sérthetetlensége, vagy politikai függetlensége ellen, vagy bármilyen az Egyesült Nemzete* Szervezete céljaival összeférhetetlen módon. 2. A Csehszlovák Köztársaság és Japán kölcsönösen kötelezik magukat, hogy a másik állam belügyeibe gazdasági, politikai, vagy ideológiai okokból se közvetlenül, se közvetve nem fognak beavatkozni. 4. cikkely. A Csehszlovák Köztársaság és Japán kölcsönösen lemondanak minden igényükről, szervezeteik és állampolgáraik minden igényéről a másik állammal, szervezeteivel és állampolgáraival szemben, amennyiben ezek az igények a két állam közötti hadiállapotból eredtek. 5. cikkely. A Csehszlovák Köztársaság és Japán egyetértenek azzal, hogy haladéktalanul megkezdik azon szerződések és egyezmények megkötésére vonatkozó tanácskozásaikat, amelyek kereskedelmi, tengerészeti és más kapcsolataikat szilárd és baráti alapra helyezik. 6. cikkely. Ez a jegyzőkönyv a jóváhagyás után, a ratifikációs okmányok kicserélése' napján lép érvénybe. A ratifikációs okmányokat Londonban a lehető legrövidebb időn belül kicserélik. Ennek bizonyságául a felhatalmazott képviselők aláírták ezt a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet két eredeti példányban angol nyelven Londonban 1957. február 13-án írták meg. A Csehszlovák Köztársaság nevében DR. Jlfil HÁJEK, Japán nevében HARUHIKO NISI emelésében további sikereket értünk el. Fokozott ütemben növekedett az ipari termelés és lényegesen bővült a beruházási építkezés térfogata. Növekedett a mezőgazdasági termelés, a forgalom és a távösszeköttetés teljesítménye, fokozódott a kiskereskedelmi forgalom és a személyi fogyasztás. Az ipari termelés és a beruházási építkezés fokozásában elért eredményeket túlnyomóan a munka termelékenységének további növekedése tette lehetővé. A termelési ágak többsége túlszárnyalta a munkatermelékenység feladatait. A beruházási építkezés feladatainak fokozott térfogata és teljesítése megteremtette a népgazdaság összes ágai további gyors fejlődésének feltételeit. A termelés, főként az ipari termelés gazdaságossá tételében az elmúlt évekhez viszonyítva kedvetőbb eredményeket értünk el. Az év folyamán azonban helytelen arány alakult ki a munkatermelékenység növekedése és az átlagbérek emelkedése között. Folytatódott a mezőgazdaság szocializálása. További parasztokat nyertek meg a szövetkezeti nagyüzemi termelés gondolatának, ami a III. ésIV. típusú szövetkezetek alakításénak meggyorsult ütemében nyilvánult meg. Növekedett a piaci termelés. Az állattenyésztési termelés sikerei viszszatükröződtek a begyűjtési terv kedvező teljesítésében. A népgazdaság alapvető ágainak sikeres fejlődéae biztosította a lakosság anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését. A népgazdaság 1956. évi fejlődését részletesebben az alábbi adatok jellemzik: I. Az ipari termelés növekedése Az ipari nyerstermelés tervét 1956ban 102,6 százalékra teljesítettük. A nyerstérmelés 1955-höz viszonyítva 11,3 százalékkal, ebből a termelési eszközök termelése 12,1 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelése termelés növekedését mintegy hárómnagyed részben a munka termelékenységének növekedése eredményezte. Az egyes ágak a következőképpen teljesítették az ipari nyersternfelés pedig 10,6 százalékkal növekedett. A | tervét: Az egyes megbízotti hivatalok által irányított ipari vállalatok: Építészeti Megbízotti Hivatal (építőanyag-termelés) Közszükségleti Cikkek Megbízotti Hivatala Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyűjtési Megbízotti Hivatal Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal Közlekedésügyi Megbízotti Hivatal Egészségügyi Megbízotti Hivatal Helyi Gazdálkodás Megbízotti Hivatala Szövetkezeti ipar Az egyes minisztériumok által irányított vállalatok: Tüzelőanyagügyi Minisztérium Energetikaügyi Minisztérium Kohóipar- és Ércbányaügyi Minisztérium Vegyiipari Minisztérium Nehézgépipari Minisztérium Finomgépipari Minisztérium Gépkocsi- és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium Noha általában túlteljesítettük a nyerstermelési tervet, egyes fontos ipari termékek termelési tervét nem teljesítettük. A Tüzelőanyagtigyi Minisztérium vállalatai nem teljesítették a barnaszén, lignit és a kőolaj fejtési tervét. Az energetikában nem teljesítettük a villanyáramfejlesztés tervét. A KohóiDar- és Ércbányaügyi Minisztérium vállalatai nem teljesítették a vasércfejtés tervét. A gépipari vállalatok nem teljesítették a generátorok és a váltóáramú villanymotorok, 25 kwt-nál erősebb szilintranszformátorok, teherkocsik, villanytűzhelyek, mezőgazdasági gépek, kerékpárok és villanymosógépek gyártási tervét. Az Építészeti Megbízotti Hivatal nem teljesítette a tégla és égetett cserépgyártás tervét. Az ipari nyersterrrtelési terv átlagos túlteljesítése mellett a vállalatok, főként a gépipari és építőanyaggyártó vállalatok egyötöde rendszeresen lemarad a tervteljesitésben. Az ipari vállalatokban aránylag 332 ezer alkalmazott (1965-höz viszonyítva 3,2 százalékkal több) dolgozott, közülük 241 ezer'munkás (1955-höz viszonyítva 3,2 százalékkal több). A mérnökök és műszaki dolgozók száma 5,3-del növekedett, az adminisztratív dolgozók száma pedig 0,6 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége 1955-höz viszonyítva 8 százalékkal növekedett. A munkások havi átlagbére 3 százalékkal növekedett és meghaladta az 1224.— koronát. Az év folyamán hat hónapon át jelentősen túllépték az átlagbérek tervét azzal, hogy nem ellensúlyozták a munkatermelékenység tervének teljesítését. A munkatermelékenység tervének teljesítését és a munkások bérét főleg az Építészeti Megbízotti Hivatal, a Nehézgépipari Minisztérium, a Gépkocsi- és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium ipari vállalatai nem hozták összhangba. A heti két órával lerövidített munkaidő bevezetése után is tovább fokozódott a munka havi termelékenysége és a munkások átlagkeresete a munkaidő lerövidítése előtti hónapokhoz viszonyítva. Egyes ipari árucikkek önköltsége 1956-ban 1955-höz viszonyítva főként a nyersanyag és az alapanyag jobb kihasználásának eredményeképpen csökkent. A termelési egységre eső önköltségek 1955-höz viszonyítva például a lignitfejtésben, Az 1956. évi tervteljesítés %-ban: 105 103 102 111 116 115 103 98,5 104 101 103 104 92 107 99,7 az olvasztott alumínium, a kénsav a nátriumhidroxid, a fogyasztási tej és a búza-rozs kenyér előállításában csökkentek. Az energetika terén csökkent''az egy kilowattóra villanyáram fejlesztéséhez szükséges tüzelőanyagmennyiség. A víllanyfogyasztási normákat az esetek nagy részében betartották, azonban a vegyiiparban az elektrolízissel előállított nátriumlúg, a műfonal és a fehérített szuiíitcellulózeanyag qyártásában, a gépiparban az elektroacél termelésében, az 'építőanyag-termelésben a tégla, cserép és cement előállításánál az aknakemencékben rendszeresen tűilépték a villanyfogyasztási normákat A gépipari vállalatok 49 millió koronával, a Tüzelőanyagiparügyi Minisztérium vállalatai 21 millió koronával lépték túl a tervezett árutermelési költségeket, amit a műhely és vállalati üzemköltség tervének nagyfokú túllépése okozott, A selejtképzódés 1955-höz viszonyítva csökkent, habár a gépipari vállalatokban még mindig jelentékeny volt. A -dolgozók 1956-ban 21 ezer ú jítási javaslatot nyújtottak be, tehát ötezerrel többet, mint 1955-ben. Az elfogadott újítási javaslatok 74 százalékát az üzemek már bevezették a termelésben. Az egy munkásra eső ipari áramfogyasztás 1955-höz viszonyítva 10 százalékkal fokozódott. Az egyes ipari ágakban a következő eredményeket érték el: A tüzelőanyagiparban 1 731 000 tonna barnaszenet és lignitet fejtqttek, tehát 1955-höz viszonyítva 11 százalékkal többet. A kékkői bányákban 13 százalékkal túlteljesítették az általános fejtési tervet, de Handlová a szénfejtésben 88 380 tonnával, Nováky pedig a lignitfejtésben 57 050 tonnával lemaradt a tervvel szemben. E szénmedencék fejtési tervének nem teljesítését a tárnanyitó munkálatok elégtelen előkészítése, a munkamulasztások nagy száma és a túlságos munkaerőhullámzás, a munka megszervezésében felmerülő hibák és a technika csekély felhasználása okozta. A tüzelőanyagipar terén földtani kutatással további fűtőanyag, főként barnaszén és lignitkészleteket biztosítottak Kelet- és Dél-Szlovákiában. Az energetikaiparban 2598 millió kilowattóra villanyáramot, tehát 4 százalékkal többet termeltek, mint (Folytatás a 2. oldalon.)