Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-11 / 42. szám, hétfő

I NÁGY eredmények egy KIS üzemben Több mint 90 éves ez a gyár a város keleti részén. Nem nagy üzem a POLIO szappangyár Kassán, falai között olyan gépek is vannak, amelyek az egykori tulajdonosoktól maradtak itt. De ezek a régi gépek az évek folyamán kicserélődnek, tökéletesebbek, modernebbek veszik át szerepüket. A RÉGI FAL

AK KÖZE ÜJ ELET KÖLTÖZÖTT Az üzerp dolgozói tudatos és lelkes munkával aránylag rövid idő alatt átépítették a gyárat, újjászervezték a termelés munkafolyamatát, új és tökéletesebb gépeket s ereztek be. Ennek a gondos munkának máris szép eredményei vannak. Nagymennyiségű mosószappan, ízléses, jóminöségű toalettszappanok, terpentinszappan, mosópor és más speciális tisztítószerek készülnek az üzemben. Erről beszél Jozef Hrehorčák minőségi ellenőr s hangjából kiérzem a jól végzett munka, az elért munkasikerek fölötti öröm jóleső érzését. Az itt gyártott szappan minőségét az üzem minden dolgozója szívügyének tekinti. Az a tény, hogy a POLIO gyártotta szappanok egyre jobb minőségűek, az utóbbi időben az irántuk megnyilvánuló érdeklődést is fokról' fokra emelte. Ezért kell 16 százalékkal emelni ok ez évi tervüket a tavalyival szemben. Hogy ennek a feladatnak eleget ^egyenek, olyan műszaki szervezési intézkedések megtételére volt szükség, amelyek biztosítják a szappanok minőségének állandó javulását s a termelés ütemének meggyorsítását. Az eddigi egy műszak helyett két és három műszakban dolgoznak az üzemrészlegeken. Sz.árítógép. fűjótorony, darálógép, temperált henger beállításával törekszenek egyre jobb minőség elérésére, a gyártás folyamatának meggyorsítására. Az újítások, a haladó munkamódszerek bevezetése már a múlt évben szép eredmények elérésére vezetett: a kassai POLIO az élüzemek közé került. Az Élelmiszeripari Minisztérium országos versenyében három ízben részesültek harmadfokú dicsérő elismerésben. Nagy érdemük van ebben az újítóknak is. A közelmúltban három újító javaslat realizálására került sor, amelyek 85_ EZER KOR

ONA É

VI MEGTAKARÍTÁST jelentenek az üzemnek. A főtechnikussal, Lép Józseffel járjuk az üzemet. Az első pillanatban a munkahelyeken kifüggesztett „hozrascsoť'-táblák ötlöttek szemembe. A táblákon a felhasználandó nyersanyag, a pőtanyagok, a bér és a munkaidő pontos szétírása látható. Mindez a termelékenység, a jobb minőség és a gyártási folyamat gazdaságosságának érdekében történik. S hogy milyen sikerrel, azt már a múlt év eredményei megmutatták: a munkatermelékenység 7 százalékkal emelkedett, az üzem össztermelését csaknem másfél -millióval teljesítették túl és jelentős összeget takarítottak meg. Mindenütt lányok és aszszonyok a gépeknél. Keilemes illat terjeng a levegőben, a „Santal" pipereszappan illata, amelynek gyártását a közelmúltban kezdték meg Nagyszerű, kiváló minőségű szappan ez, amely a legigényesebb vevőközönség kívánságát is kielégíti. Itt van még az öt présgép is, ahol ugyancsak nők dolgoznak. Kőrössy Pál a műhely mestere, már 32 éve dolgozik az üzemben. Helyettese, Plavecky József is 27 éve alkalmazottja az üzemnek. Ö a termelés felelőse. Tapasztalt, jól bevált emberek kezében van a vezetés és ugyanúgy gazdag tapasztalatokkal bíró munkások biztosítják a termelési eredményeket. Mert a munkások között is többen vannak, akik évtizedek óta dolgoznak a gyárban. Mártonné már 45, Béres Mária 42 éve alkalmazottja az üzemnek. „A FIATALOK MŰHELY

E" olvasom a vörös betűs felírást, s kíváncsian nyitok be egy világos, tágas helyiségbe, ahol a mosószappan gyártása s csomagolása folyik. Fiatalok valamennyien, ügyeskezűek és gyorsak. Itt van Mankó Viola, a kiváló, példás szeletelő, aki a hulladék csökkentésében és a takarékosságban kiváló eredményeket ér el. Škavrčovská Helena a minőség emelésében válik ki. Molek Anna az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésével szerzett nagy érdemeket. Fényképeik ott vannak a nagyméretű falitáblán. Ojjászületett a POLIO szappangyár Kassán, ami az üzemi munkásság nagy érdeme. Üj utakat keresnek, munkamódszerek javításán gondol kodnak, hogy több, jobbminőségű és olcsóbb szappannal lássák el dolgozóinkat. (mgy) Já úton halad a szövetkezet Részt vettem az ipolybalogi szövetkezet évzáró közgyűlésén. Csupa elégedett arcot láttam. Igaz, volt is miért. Rados József családja például több mint tízezer korona részesedést kapott. Tudják ezt azok is, akik Ipolybalogon kételkedtek afelől, hogy a szövetkezet jó dolog. Ogy látszik, egyetértés vert gyökeret a szövetkezetben. A közgyűlésre eljöttek a magángazdálkodók -ft Nagycsalómjárói meg Balogról, hogy meggyőzödjenek róia, hogyan is halad a szövetkezet. Az évzáró taggyűlés is arról tanúskodik, hogy Balogon jó úton halad a szövetkezet. J. Uhrin, Kékkő NAGY MUNKA VOLT, DE MEGERTE Megjegyzés Eső veri, rozsda marja . .. Már sötétedett, amikor Kavka élvtárs a füleki járási pártbizottság titkára a galsai traktorosbrigád központjára érkezett. Az udvaron a szabad ég alatt traktorokat látott. Jobbra egy lánctalpast, balra egy új 25-ös Zetcrt, középen pedig nem is tudom milyen jelzésű traktor állt. Kavka elvtárs ezt figyelte legjobban. Találgatta, hogy honnan folyik belőle a nafta, amely egészen megfestette körülötte a földet. A szérű alatt is, ahol a helyet nem a leggazdaságosabban használják ki,látott traktorokat. Hátul a kertben mezőgazdasági gépek álltak. A javításra váró kévekötő gépeket az időjárás még inkább megrongálta. Azt is aligha kell magyarázni a traktorállomás szakembereinek, hogy az új mezőgazdasági gépeknek, melyek tömlős gumikerekeken állnak,, mennyire árt a szabadban való rakta-' rozás. A gumikerekek a fagyban meg-, repedeznek, a vasszerkezetet pedig< nem kíméli a rozsda. Amikor előkerült C zakó Jenő, a bri-< gádközpont agronómusa, tőle kérdez-', tük meg, hogy miért állnak a g épek• a szabadban. A válasz kurta volt: —\ Másutt is így vannak. De a gépek él-, helyezéséért nem én, hanem a brigád-' központ vezetője a felelős. Az igaz, hogy hasonló módon másutt' is telelnek át gépek. Például Duna-', szerdahelyen a trakt őrállomás a^ Karcsai út mellett ugyancsak a sza-i badban raktározott el új gépeket. Der azzal egyáltalán nem érthetünk egyet\ Czakó elvtárssal, hogy brigádközponti jukban ó nem felelős a gépek elhe-i lyezéséért. Valóban, mint agronómusi nem. De ó több mint agronómus.i Párttag, a brigádközpont pártcsoport- f jához tartozik, sőt azonkívül tagja aj pártbizottságnak is. Pártvonalon isi foglalkozni kell az ilyen kérdésekkel

f és habár ezen a télen már nemigen i lehet a helyzeten változtatni, de ;ö-| vár e meg kell teremteni a jobb felf tételeket a mezőgazdasági gépek télit elhelyezésére. • D. V. i A OJ SZO A téli délután minden jellegzetes" ségével rátelepedett a falura. Talán a költői fantázia tudná agyondicsérni a havas tájakat, a károgó varjakat, meg a fázós embereket. Ez járt az eszemben, amikor a simony i szövetkezet irodája félé ballagtam. — Hivatalos arcok, csupa terv, no meg egy kis idegenkedés, így gondoltam az egészet. Nem így történt. Alacsony, rokonszenves ember állt előttem, Kerekes elvtárs. Az iroda is barátságos, a környezet is. Kissé kanyarog, míg beszélgetésünk 'iránya egyenes mederbe igyekszik... A közösről van szó. A simonyi szövetkezet a múltban, az 54 előtti években nem a legjobban dolgozott. Akik akkor gúnyolták, nem nagyon akartak arról tudni, hogy nehéz a kezdet. Mert nehéz volt. Negyvennégy szövetkezeti tag, 220 hektár szántóföld, meg ezer környékbeli kételkedő arc. — A döntő fordulat — jegyzi meg Kerekes elvtárs — 1954. őszén állt be. Gyarapodott a szövetkezet, 83 új tag lépett be 210 hektár földdel. — Nagy munka volt, ugye? — kérdezem. — Nem ment egyszerűen — feleli. — A szervezésből Balog Barna, valamint Hivnyák József igazgatótanító is kivette a részét, akikről ez ideig csak annyit tudtam, hogy példás tanító. A helyi pártszervezet tagsága sem tétlenkedett. És a tömegszervetetek tagjai is dicséretet érdemelnek. Most pedig adjunk helyet a számok nák, mutassunk meg egypár eredményt. A simonyi szövetkezetnek ma 120 tagja és 430 hektár szántóföldje van. Tavaly teljesítették a beadást és terven felül is beadtak 63 mázsa búzát 23 mázsa árpát, 99 mázsa rozsot, 7 , vagon cukorrépát, 64 mázsa burgonyát, 40 mázsa dohányt. Beadtak továbbá 50 046 liter tejet, -51381 tojást, 6500 kg marhahúst, 18 800 kg disznóhúst. A háztáji gazdálkodásból is beadták 14 402 kg sertéshúst, 1509 kg marha húst, 24 824 liter tejet, 16 263 tojást. T

ények ezek, s önmagukért beszélnek. Kerekes elvtárs beszélgetésünk alatt magáról nem nagyon emlékezett meg, pedig ő is kivette a részét a szervezési és irányító munkálatokból. Nincs ö az íróasztalhoz szögezve. Egy órával ezelőtt még a kultúrházban látták, amint a szövetkezet új teherautójáról levették a kultúrház hatalmas új kályháját. Aztán még másra is felfigyel az ember, ha belép az irodahelyiségbe. Meglátja azt a diplomát is, amelyet a kerületi pártbizottság adott Kerekes elvtársnak a nemzeti bizottságban végzett odaadó munkájáért. Bálint József, Détér A Tatrasvit exportterve 1957. iebraí Sí. A Tatrasvit nemzeti vállalat az elmúlt évben 87.700 darab fehérneműt és 132 ezer p$r harisnyát gyártott kivitelre Svédország, Norvégia, KeletAfrika, Málta, Izland és Hollandia számára. Az üzem dolgozói határidőre teljesítették export-tervüket, idejében elkészültek a megrendelt áru gyártásával és a megszabott időpontban át is adták azt a megrendelőknek. Amint az export-terv számadataiból látjuk, nem volt könnyű munka a külföld részére ezt a nagy mennyiségű és jó minőségű árut elkészíteni. Mert arra nagy súlyt helyeznek a Tatrasvit dolgozói, hogy mindaz, ami üzemükből a külföldre kerül, méltón reprezentálja a csehszlovák ipart. Az üzem dolgozói annak is tudatában vannak, milyen jelentősége van az állandó külföldi rendelések bebiztosításának. Fontos ez azért hogy termelésünk az idegen országok számár.', továbbra is biztosítva legyen, s hogy államosított iparunk jó hírneve meszsze földön népszerűségnek örvendjen. Az 1957-es év első nagyedében is nagy feladatok várnak a Tatrasvitre. Az export-terv fehérnemű és harisnya gyártásának sikeréhez — ugyanúgy mint a múlt évben — az üzemiek lelkes és áldozatos munkájára lesz szükség. Ebben nincsen hiány a Tatra svitben, nem hiába Munkaérdemrenddel kitüntetett üzem. Becsületbeli ügyük és szívügyük, hogy ebben az évben is megállják helyüket a külföldi kereskedelemben. (m) A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság üzemi klubjának akváriumköre 1246 tagjával a köztársaság legnagyobb akváriumköre. A Karlovy Vary-i állami fürdő kapacitása idén a Prága, Csajkovszkij és Split üdülőkkel bővül. Már januárban megkezdték ezeknek az épületeknek rendbehozását, hogy az első nyári hónapokban már elhelyezhessék a betegeket. Januárban és februárban a Park-szálló is a Csehszlovák Állami Fürdők rendelkezésére áll, ami lehetővé teszi, hogy 3—4 hetes turnusokban további 300 beteg részesüljön gyógykezelésben. A lukavicei (Morvaország) cellulóze gyár dolgozói új technológiai menetet alkalmaznak a cellulóze gyártásánál. Az új munkamódszerrel 40 százalékkal növelik a termelést és nagy megtakarításokat érnek el az önköltségeken és a nyersanyagon. r I Jól dolgoztak - jól mulattak Délelőtt 10 órára a kultúrház nagyterme megtelt a szövetkezeli tagokkal. Évzáró gyűlés van. Az elnöki beszámoló mélyrehatóan foglalkozik mind a pilitikai eseményekkel, mind pedig a szövetkezet egész évi munkájával. A szövetkezet félmillió koronával lett gazdagabb, ami a tagság jólétét jelenti. A múlt gazdasági évet nagyban befolyásolta a kedvezőtlen időjárás. De ennek ellenére is jó eredményeket értek el, főleg a kapásokból. Burgonyából 20 mázsával termeltek többet hektáronként a tervezettnél, dohányból 2 mázsával. A jövedelem legnagyobb részét az állattenyésztés adta a szövetkezetnek. Jól sikerült a gyapjútermelés, A tervezett hozamot juhonként egy kg-mal szárnyalták felül. A sertéstenyésztésben is kiváló eredményeket értek el. Egy-egy anyakocától átlagosan 2 malaccal választottak el többet a tervezettnél. A hízósertések súlygyarapodása ÍS emelkedést mutat. 20 dekával nagyobb súlygyarapodást értek el, a fiatal süldőknél is. Komoly fogyatékosság mutatkozott a baromfitenyésztésben, ahol még a tervezett tojáshozamot sem érték el. 412 ezer koronát osztottak szét a tagok között. A múlt gazdasági évben a prémiumot is bevezették. A tagság Tóth Istvánt választotta meg elnöknek. Ö mindig becsületesen dolgozott a szövetkezetben. Egy évig volt csoportvezető és egy évig agronómus. Az elnökválasztás után következett az ünnepély másik része, a közös vacsora és a közös múlatás. Jó volt a hangulat. Még Jáger Feri bácsi is elhúzatta a nótáját, örült, mert 10 340 koronát kapott. Be is tette a bankba, betétkönyvre. — Megvan már annak a helye — jelentette ki — motorkerékpárt akar venni a fiam. No, meg az az ötven mázsa gabona sem lebecsülendő. Feri bácsit meg is választották az ellenőrző bizottság elnökének. Egyébként ö a sertéseket eteti. A fia traktoros, ő is közel ezer munkaegységet dolgozott le. Ifjabb Pándi Gyula és fivére 1700 munkaegységet szereztek. Ők 8350 koronát tettek a betétkönyvre, kaptak 45 mázsa gabonát és egyéb járandóságot. — Most már van mire megházasodni — mondotta Pándi Gyula. Marci János bácsi és Béres Péter bácsi egyidősek. Ők abban versenyeztek, hogy melyikük tud jobban dalolni. Ahogy mutatkozott, egyformán bírták, egész reggelig. János bácsi az építkezésnél dolgozik, Péter bácsi meg kocsis. Ők is kaptak jócskán, így hát meg lehet érteni, hogy a mulatság hajnalig tartott. Illés Bertalan, Bacska Mit kell tudni a televíziós vevő antennájáról? A rádió és televízió vevőantennája közötti legnagyobb különbség az, hogy míg az előbbi tetszésszerinti irányú és hosszúságú vezeték, (akár a világítási hálózat drótja is lehet) és a vevőkészülék leglényegtelenebb, esetleg teljesen elhagyható része, addig a televíziós vevő egyik legfontosabb tartozéka az energiát fogó csápja, azaz — antennája. A televíziós vevőkészülékhez mindig külön vevőantenna szükséges. Ez a televíziós adó félhuliámhosszára hangölt dipól, amelynek közepéről vezétjük le a különleges, kéteres vagy koaxiális kábelt a vevőkészülékbe. Előnyös-a dipól tényleges, hosszát kb. 5 százalékkal kisebbre szabni a félhullámhossznál. így a bratislavai televíziós adót vevő antenna hossza nem 2,40 (ami a hang- és fényhullámhossz középértékének felelne |neg), hanem csak 2,28 méter. A dipól tehát két, egyenként 1,14 méteres részből áll, a közepén nagyfrekvenciájú, nem nedvszívó, rendszerint porcelán, poliszirol. polietilén, vinidur, stb. szigetelővel. Mivel adóink vízszintes irányban sarkítják (polarizálják) a hullámokat a vevő dipólókat is vízszintes irányban kell elhelyezni. Az adó közvetlen közelében (látótávolságban, azaz 5, kivételesen 10 kilométerre) belső antenna is alkalmazható a fa- és téglaépületekben való vevésre; vasbetonépületben ez ritkábban felel meg. A belső antennák hátránya csekély hatásfokuk, meg az, hogy személyek közeledésére a kapacitásuk változása miatt — érzékenyen reagálnak. Ezért leginkább külső antennát, dipólt használunk. Dipólként, kb. 15 mm-re fémcső alkalmazható, kis súlya miatt az alumínium a legkedveltebb. Az antennának a dipől két ágára merőleges irányban van a legnagyobb érzékenysége. Ez okból fontos, hogy a dipól pontos irányban — merőlegesen az adóanténna irányára legyen beállítva. A közönséges dipól azonban ugyanolyan érzékeny a másik oldalról, a hátulról jövő hullámok iránt, ami néha kellemetlenül ható, visszavert és fázisukban eltolódott (dupla — azaz árnyékos —) képeket hozhat a vevőernyőre. A rádióhullámokra ugyanis éppúgy, mint minden hullámra, érvényes a fénytörés és a visszaverődés szabálya. Ennek a rádióhangátvitelnél nincs praktikus hatása, de az ultrarövidhullámnál egy magas épülettől, fától avagy más akadálytól kettős jelet kaphatunk. Az akadálytól visszavert jel mindig későbben érkezik vevőernyőnkre, mint az egyenesen fogott és ezáltal kissé eltölt második képet is kapunk. Minél nagyobb a képeltolódás, annál messzebbről jön a visszavert képjel. Ez utóbbi esetben különösen kellemetlen, ha az elkésett képjel ellenfázisba is kerül és negatív képárnyék j^enik meg. Ilyen esetek nagyon gyakoriak, s teljesen kiküszöbölhetők, ha reflektor használatával megnagyobbítjuk antennánk irányhatását. A reflektor a dipólantónnával párhuzamos, ennél kb. 5 százalékkal hosszabb cső, amely a vevődipol mögé van szerelve kb. negyedhullámhossz távolságba. Erről a nem kívánatos, hátulról jövő hullám visszaverődik, s ezért reflektor a neve. Még jobban emelhetjük az antenna irányérzékenységét, ha eléje (kb. 3'

s> vagy a/g hullámhossztávolságban) még egy irányítót (direktort) teszünk, amely kb. 5 százalékkal kisebb, mint a vevödipól, A Pisztolkorsz szovjet kutató által feltalált összetett hurok dipól számos előnnyel rendelkezik. így pl. az anténna mechanikus rezgéseit megakadályozza és reflektordirektorral az adóállomástól 50—60 km távolságban is jó vételt biztosít, mert a beállítás irányában 5-ször erősebb jelt ad, mint a közönséges dipól. Még nagyobb vevőtávolságnál kettős, vagy négyszeres anténnát használnak. Hasonló nálunk gyakran látható anténnatípus a nyolcmezönyü (négydipólos, négyreflektoros), valamint a rombusz irányantenna. Ha meggondoljuk, hogy a rádió bölcsőkorábap, a 20-as évek közepén Bratislavában detektorral a helyi adót csak magas antennával vehettük, úgy be kel! látnunk, hogy a televíziónál a vevőkészülék 22 lámpája ellenére, még csak ebben a „detektorkorszakban" vagyunk. Az elmondottakból láthatjuk, menynyivel nehezebb a televízió feladata a rádióéval szemben. Mégis felvetődik a kérdés, hogy nem lehetséges-e nagytávolságú, többszáz kilométeres televíziós vevés? E kérdéssel szakkörök sokat foglalkoznak, de az amatőrök is több érdekes sikeres kísérletet végeztek. Míg azelőtt az ukrajnai Poltavában és a Don-melléki Voronyezsben csak kedvező atmoszférikus körülmények esetében tudták a nyugateurópai televíziós adásokat hébehóba fogni, jelenleg egyesek már rendszeressé tudták tenni Berlin, Lipcse, Stuttgart, Párizs, London, Zürich. Róma és más távoli városok vevését. Egy poltavai teleamatőr ezt antennarűdja 15 méterre való meghosszabbításával érte el, amelyet kis elektromotorral és pótantennával egészített ki. Ugyanekkor a vevőkészülékébe egy hatszoros erősítőt épített be az antenna részére, amit egy kapcsolópult segítségével állíthat be a különböző távoli állomásokra. Észtországban egy amatőr ez év júniusa óta rendszeresen veszi Csehszlovákia, Németország, Anglia, Olaszország és Svájc televíziós adásait, mégpedig nemcsak este, de nappal is, sőt gyakran erősítő nélkül. Kolár Lajos