Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-25 / 56. szám, hétfő

Kí f FEBRUáR A bratislavai kerület után a nyitraiban is megkezdték a tavaszi vetést Világ proletárjai, egyesüljetek! ŰJ SZÚ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNÁK NAPILAPJA 1857. február 25. hétfő 30 fillér X. évfolyam, 56. szám, Negyven ország találkozója Az idei lipcsei árumintavásáron 10 000 vállalat vesz részt 1948. februárjának dicsőséges napjai: Klement Gottwald elvtárs történelmi jelentőségű be-* szédét mondja a prágai Ö-város téren. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiNiniiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiN^ rimniirniriiriirriniinniirtiniiiiiinimniniriiiTin* A surányi járásban a milanovcei szövetkezeti tagok február 22-én a nyitrai kerületben elsőnek vetették el a tavaszi búzát öt hektáron. A szövetkezeti tagok lófoga­tokkal készítik elő a földet a tavaszi vetésre. A jő időjárás kedvez munkájuknak, úgyhogy a legközelebbi napokban tovább folytatják a tavasziak vetését. A nyitrai kerület felhívásának visszhangja Gépgyárak versenye a termelés hatékonyságáért A prakovcei gépgyár nélkülözhetet­len félkész árut gyárt a köztársaság sok üzeme és vállalata számára. Fő­leg kovácsolt alkatrészeket, acélönt­vényeket az ország nemzeti vállalatai számára, továbbá a jól bevált AJAX­rendszerű gépkalapácsokat. A prakov­ceiek nagyon jól tudják, milyen fon­tos szerepet tölt be üzemük népgaz­daságunkban. A gépgyár dolgozói nemrégen érte­sültek a nyitrai kerület üzemeinek versenyfelhívásáról, összüzemi gyűlé­sükön lelkesen tették magukévá a verseny feltételeit, s a februári ese­mények tiszteletére értékes kötele­zettségvállalást tettek. Vállalták, hogy az idei első negyed­évi tervet március 27-ig teljesítik, s tervüket 100 tonna nyersacéllal szárnyalják túl. Betartják a termelés egyenletességét, s terven felül 50 tonna öntvényt, 3 gépkalapácsot és más árut gyártanak 104 ezer korona értékben. A munkatermelékenység növelésének tervét 105 százalékra teljesítik. A termelési 'költségek ter­vében szereplő összegből 100 ezer koronát takarítanak meg a fűtőanya­gon s a nyersanyag gazdaságosabb felhasználásával. A prakovcei gépgyár kötelezettség­vállalása komoly feladatok elvégzésé­re kötelezi az üzem dolgozóit. S hogy munkasikereiket jóelöre biztosítsák, a munkarészlegek és a műhelyek üzemen belüli versenybe kezdtek. A verseny eredményeit havonta érté­kelik s a legjobb munkacsoportokat és dolgozókat pénzjutalomban része­sítik. A nyitrai kerület üzemeivel felvett verseny kimenetele azonban nem csupán a prakovcei gépgyár dolgo­zóin múlik. Függ ez a kladnói, tfi­neci, hrádeki és rokycanyi kohászati üzemektől is, amelyek kohászati nyersanyaggal látják el a prakovcei gépgyárat. A prakovceiek bíznak ab­ban, hogy ezt a termeléshez szüksé­ges nyersanyagot az említett üzemek a határidők betartásával folyamatosan szállítani fogják. A gépgyár dolgozói egyidejűleg versenyre hívták ki a kassai Szovjet Hadsereg Gépgyár üzemét, hogy a nyitrai kerület üzemeinek versenye felhívása értelmében a gazdasági mu­tatószámokban minél szebb eredmé­nyeket érjenek el. (mj Az Építészeti Gépjavító Vállalat üzemeiben végzik az építkezési jármű­vek, buldozérok és más gépek javítását. Képünkön Abel Ferenc és Ku­charik Tibor a vállalat bratislavai 011-es számú műhelyének kiváló szere* lői egy dömper sebességváltóját javítják. Az üzemnek újítóiról készült a mai számunk 4. odalán közölt képes riportunk. (Foto: Sluka) Az idei lipcsei tavaszi áruminta­vásárt március 3— 14-e között tart­ják. A lipcsei vásá­rok hétszázéves ha­gyományát néhány évvel ezelőtt újí­tották fel, s az már újra a nem­zetközi kereskede­lem elmaradhatat­lan részévé, a Ke­let és Nyugat kö­zötti kapcsolatok egyik nagy elősegí­tőjévé vált. Az alábbiakban néhány érdekessé­get és adatot köz­lünk az idei tavaszi árumint avásárról. *** A növekvő ér­deklődést talán a le- 'óbban a lipcsei árumintavásárokon részt vevő újság­írók száma érzé­kelteti. 1955-ben a tavaszi tárlaton 790 újságíró vett részt. Ez a szám az 1956-os őszi tárla­ton 1033-ra emel­kedett. Ez idén még nagyobb ér­deklődésre számí­tanak, pontos adatokat azonban elő­zetesen lehetetlen volna beszerezni. Az idei tavaszi árumintavásáron negyven országból 10 000 vállalat je­lentette be részvételét. A kiállítást 22 fedett csarnokban 16 áruházban, 17 pavilonban tartják. A szabadban kiállí­tott tárgyak számára 275 ezer négyzet­méternyi területet tartottak fenn. Az idei vásár különlegessége lesz, hogy Szerelik a lipcsei árumintavásáron kiállítandó személy­szállító repülőgépet. az eddigiektől eltérően a repülőgép­ipar is helyet kap a kiállításon. A Né­met Demokratikus Köztársaság kiállít­ja saját gyártmányú 11—14-es sze­mélyszállító repülőgépeit is. Ezek a szovjet tervek szerint épített repülő­gépek különböző módosításokkal, na­gyobb számú férőhellyel ellátott válto­zatban kerülnek a kiállításra. I (V.) a i állam és a munkaadók terhére munkanélküli segélyt! Szüntessék meg a szegényparasztoknál és ipa­rosoknál a végrehajtásokat! El a genti rendeszerrel, el a kényszer­munkával, ki a fehérgárdistákkal Csehszlovákiából, az imperialista háború ellen, el a kezekkel a Szov­jetuniótól!" A felhívást a tömegek megértették és február végén már tízezres tömegek sztrájkoltak. Az 1932. évi véres eseményeket a burzsoázia el akarta hallgatni. Külföldön Csehszlovákiáról feltűnő módon olyan cikkek jelentek meg, melyek az országot mint a de­mokrácia szigetét tüntették fel. /A z <^ t a negyed évszázad múlt el. Üjból februárt írunk. Ma már azonban nem látunk ha­zánkban munkanélkülieket, feltűzött csendőrszuronyokat, gumibotokat és végrehajtókat. A dolgozó nép gyilkosa — a kapitalizmus — meg­szűnt és a nép vette át a ha­talmat, maga gazdálkodik az or­szágban. Éppen a dicső februári győze­lem 9. évfordulója előtt értesül­tünk azokról a nagy sikerekről, melyeket a szocializmus építésében elértünk. Az Állami Statisztikai Hivatalnak a második ötéves terv első éve teljesítéséről szóló je­lentésében visszatükröződik népünk kitartó harca a tervgazdálkodás feladatainak teljesítése érdekében. Ha meg akarjuk érteni a terv­teljesítés nagyságát, elég annyit megjegyezni, hogy 1948 óta az ipari termelés növekedése Szlováj kiában a Vágón vízműveket, az Árvában, a Kysúca völgyében és Kelet-Szlovákiában új gyárakat, Komáromban új hajógyárat, Mar­tinban nagy gépgyárat, Bratislavá­ban a Béke-üzemet, és további sok száz új üzemet, sok ezer la­kásegységet, néhány száz község villamosítását és egyéb rengeteg beruházást hozott népgazdaságunk­nak. A kormány sok olyan intéz­kedést tett, mellyel jelentősen emelkedett a lakosság életszínvo­nala. Mindezt az eredményt csak­is népünk harcával értük el, me­lyet Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetett az áruló cseh és szlovák burzsoázia ellen. Csak azért értük el ezt az eredményt, mert népünk az 1948. évi februári győzelmével a kormányból az áru­ló burzsoáziával eltávolította azt a fő akadályt, amely fékezte és szabotálta a további fejlődést, a szocialista építést. A burzsoázia a februárt megelőző időkben nem adta fel azt a reményét, hogy ré­gi formájában újból felújtíja a ka­pitalista rendszert. Látta, hogy az államosítás, a földreform, valamint más sikerek következtében a nép hatalma és öntudata egyre nő és ľ a kapitalista pozíciók egyre szü-í külnek. 1948 elején a munkásosztály részére kedvezően alakult a politikai helyzet. A kétéves terv első évének sikeres teljesítése az iparban és a Szovjetunió önzetlen támogatása elősegítette a nemzet­gazdaság gyorsabb megújhodását. A burzsoázia ezt mindenáron meg akarta akadályozni és különösen Szlovákia iparosítását szabotálta. Számolva Szlovákiának bizonyos gazdasági és kulturális elmara­dottságával, a puccsisták fontos szerepet szántak a szlovák reak­ciónak. Azonban nagyon tévedtek, mert a szlovák munkások és pa­rasztok a cseh dolgozókkal együtt, egységbe tömörülve meghiúsítot­ták a reakció tervét. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja a további államosítás és föld­reform keresztülvitelét ajánlottá, ami nagyon nyugtalanította a bur­zsoáziát. Villámgyorsan változtak az események. Lemondtak a nem­zeti szocialista, a néppárti és a szlovák demokrata párti miniszte­rek. Döntő volt a február 22-én Prágában egybehívott üzemi taná­csok és szakszervezeti csoportok kiküldötteinek kongresszusa, amely kimondta a kormányprogram meg­valósításának és a további álla­mosításnak szükségességét. A párt felhívására megalakultak a meg­újhodott Nemzeti Front' akcióbi­zottságai, melyek az egész or­szágban részt vettek az állami hi­vataloknak, politikai pártoknak, vállalatoknak reakciós, népellenes elemektől való megtisztításában. Huszonnegyedikén az összes üze­mekben és hivatalokban az egy­órás általános sztrájk kikényszerí­tette a nép követeléseit. Másnap megalakult az új kormány Kle­ment Gottwald elvtárssal az élen. Ugyanakkor Szlovákiában is kine­vezték a megbízottak új testüle­tét. A munkások és parasztok egységének fényes kinyilatkozta­tása volt a földművesbizottságok hatalmas gyűlése Prágában, mely jóváhagyta a CSKP politikáját és a javasolt új földreformot. Ä reakció cselszövését a nép visszaverte és a kormány­válság egy csepp vérontás nélkül, alkotmányosan, demokratikusan megoldódott. Törvénybe iktatták az új, módosított földreformot, mely szerint kisajátították a ma­gánkézen levő 50 hektáron felüli birtokokat. Tovább folytatódott a vállalatok államosítása is. A nép az 1948-i feburári na­pokban világosan kifejezésre jut­tatta azt az akaratát, hogy egy­szer s mindenkorra valósággá vél­jék, miszerint mindennemű hata­lom tőle, a néptől ered. Grek Imre. ^kkor is — 25 évvel azelőtt — február volt, amikor az észak-csehországi bányavidéken és másutt hatalmas sztrájkok tör­tek ki, Prága, Kladno, Plzeň, Brno, Bratislava, Kassa utcáin állig fel­fegyverzett csendőrök és rendőrök száguldottak teherautóikon, vagy lovas rendőrök kardlapozták a véd­telen tüntetőket és asszonyokat. A gazdasági válság tetőfokát érte. A munkanélküliek száma egy mil­lióra, ebből Szlovákiában 300 000­re emelkedett. Az ipari termelés Csehszlovákiában 53 százalékra csökkent. Ezrek vártak a kiván­dorlásra, hogy szerencsét próbál­janak Franciaország, Belgium, vagy Pennsylvánia bányáiban. A legna­gyobb nyomor és éhség Kelet­Szlovákiában és Kárpátalján volt. Sninán letartóztatták azt a kül­döttséget, amely kukoricát és adó­engedményeket kért, Perecsényben az éhes tüntetők közé lőttek s 60 munkást megsebesítettek, a tünte­tők egy részét bilincsbe verve hur­colták börtönbe. Turá Pasikán újabb vérfürdőt rendezett a burzsoázia. Párkányban Kovács J. munkás csendőrgolyótól találva holtan ro­gyott össíe azért, mert Csehszlo­vákia Kommunista Pártja választói plakátját ragasztotta ki. A párt ki­adta a jelszavait: „Egy ember sem az üzemekből, egy fillért sem a bérből! Minden munkanélkülinek

Next

/
Thumbnails
Contents