Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-23 / 54. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. február 23. szombat 30 fillér X. évfolyam, 54. szám, Eredményes munkát Mint már keddi számunkban megírtuk, a múlt szombaton és vasárnap megtartott járási és körzeti konferenciákon a küldöt­tek azzal a tudattal tárgyalták politikai és gazdasági életünk kér­déseit, hogy elsősorban a kommu­nisták felelősek pártunk és népünk előtt a különféle szakaszokon levő helyzetért. A nyílt bírálat és -ön­bírálat jegyében lefolyt kétnapos tárgyalások feltárták a hibákat, de rámutattak azokra az eredmé­nyekre is, melyeket a gazdasági vonalon és a politikai munkában elértünk. Több járási konferencián a beszámolók és egyes felszólalá­sok adatokat tartalmaztak, hogy járási méretben mennyire emelke­dik a dolgozók életszínvonala. Az ógyallai járásban például az előző évhez viszonyítva tavaly 5,5 száza­lékkal több árut vásárolt a lakos­ság. Téglából 263 százalékkal, faanyagból 390 százalékkal, motor­kerékpárból 245 százalékkal, rá­dióból 180 százalékkal, varrógé­pekből 134 százalékkal és bútorból 157 százalékkal többet vásároltak. A kékkői járás üzleteiben tavaly 530 rádiót, 120 mosógépet, 16 autót és 79 motorkerékpárt adtak el. A fokozottabb vásárlás indokolt. Hisz a kékkői járásban a szövet­kezeti tagok bevétele tavaly 3 mil­lió koronával többet tett ki, mint 1955-ben. Az, hogy például a Zsé­lyi Egységes Földmúvesszövet­kezetben a munkaegységek értéke 15.— korona volt, mindenekelőtt a jó politikai munkát igazolja. Nem mindenütt van ez így. Látnunk kell azt is, hogy amennyiben lemaradás mutatkozik valamelyik üzemben, akkor ez főleg azért van, mert a kommunisták nem ismerteik elég­gé a pártunk és kormányunk által kitűzött feladatokat a dolgozók­kal, és nem harcolnak kellően ezek megvalósításáért. < Kevés eredményt érnénk el azonban a járási pártkonferenciá­kon, ha ott csak a munkasikerekről és a hibákról beszélnénk. Nemcsak az a cél, hogy a kommunisták megbeszéljék, milyen a jelenlegi helyzet, hanem elsősorban keres­niök kell a jobb és eredményesebb pártmunka módszereit és feltéte­leit. Több helyen az elvtársak nagy súlyt helyeznek a gazdasági kér­désekre, ugyanakkor keveset fog­lalkoznak az ideológiai problémák­kal és a pártszervezetek tevékeny­ségével. Azzal, hogy a küldöttek elmondják, mennyi tag van szer­vezetükben, hogy hányszor ülésez­tek és milyen a részvétel a párt­Iskolázáson, ezzel csak képet ad­nak a helyzetről. Sokkal fontosabb a magyarázat. Ez pedig nagyon sok helyen hiányzott. Az egyik járási konferencián kilenc küldött beszélt arról, hogy falvainkon a pártisko­lázás nem folyik, vagy hac igen, akkor csupán kis részvétellel. Ar­ról azonban senki sem beszélt, mi­szerint ennek a fő oka az, hogy a propagandisták csak felolvassák az előírt anyagot, de nem kapcsolják össze a gyakorlati élettel. Egyes helyeken a küldöttek ki­fogásolták, hogy bizonyos munka­szakaszról vagy problémáról nem tett említést a járási pártbizott­ság beszámolója. Sok esetben ez a megjegyzés alaptalan, mert hisz a beszámoló nem ölelhet fel mindent és ez nem is a feladata, hanem elsősorban a fő és döntő jelentőségű kérdésekre kell irányulnia. Ugyan­akkor helytelen, ha úgy, mint a bratislavai I. körzet konferenciáján a beszámoló szárazon, konkrét bí­rálat és politikai értékelés nélkül felsorol mindent, ami a körzet szervezeteiben történt. Habár a vita ezt nagyban helyrehozta, azon­ban az eredmények sokkalta job­bak lehettek volna, ha a beszámoló a körzet fő problémáira hívta vol­na fel a küldöttek figyelmét. Nagyobb gondot kell fordítani a tömeg szervezetek és főleg a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség szerve­zeteinek munkájára. A járási párt­bizottságok mellett az országos pártkonferencia határozata értel­mében az ifjúság körében végzett munkával megbízott bizottságok működnek. Tevékenységükről a já­rási konferenciákon alig esett szó. Hiba az is, hogy a küldöttek között kevés a fiatal. Jó, ha többségben vannak az idős, pol. fejlett nagy ta­pasztalatokkal rendelkező elvtár­sak. De ugyanakkor a párt össze­tételének gyengéire vall, hogy Ri­maszombatban csak hét olyan kül­dött volt, aki nem töltötte be 26. életévét. A párt összetételének ja­vítása érdekében az elvtársak itt olyan határozatot hoztak, hogy a járási pártbizottság úgy fogja ve­zetni a pártszervezeteket, hogy azok rendszeresen foglalkozzanak további tagjelöltek nevelésével és felvételével. A párt összetételének javítása érdekében főleg a fiata­lokra, kis- és középparasztokra, szövetkezeti tagokra, magyar nem­zetiségű dolgozókra fordítsák a fő figyelmet. A konferenciákon többet kellett volna foglalkozni azzal, hogy a kommunisták hogyan tartják be pártunk alapszabályzatát és miként érvényesítik a pártélet lenini nor­máit. Világosabb képet kellett vol­na alkotni, hogy mennyiben javult a pártmunka az SZKP XX. kong­resszusa és pártunk országos kon­ferenciája után, főleg ami a kom­munisták és pártonkívüliek kap­csolatát, a kollektív vezetés követ-­kezetes betartását, valamint a bírálat és önbírálat fejlesztését illeti. A nemzeti bizottságokba való választások előtti időszak arra késztette a konferencia küldötteit, hogy ennek a kérdésnek különös' figyelmet szenteljenek. Több he­lyen helyesen mutattak rá arra, hogy a választás előtti kampány­ban hatékonyabbá kell tenni az agitációs munkát. ' Jellemző az eddig megtartott járási konferenciákra, hogy a vi­tákban különösen sokan szólaltak fel: A füleki konferencián például ötven, a kékkőin és az ógyallain pedig negyvenöt-negyvenöt kül­dött és vendég. Általában az elv­társak felszólalásai konkrétak és célszerűek voltak. A párt Központi Bizottságának kiküldöttei a nem­zetközi és belpolitikai események­ről, valamint a járások problémái­ról gondosan előkészített felszó­lalásaikkal példaként szolgáltak a vitázóknak. Azonban nem minden­kinek. Akadtak elvtársak, akik feleslegesen sokat beszéltek, és nem gondolták át, amit mondani akartak. Mivel nem beszéltek konkrétan, felszólalásaiknak sem volt különös értelme. Az egyes járási konferenciákon még talán azt lehetne kifogásolni, hogy az elhangzott vita alapján nem mindenütt bővítették ki a ha­tározati javaslatokat. A járási konferencia határozata irányt szab a járás valamennyi pártszervezeté­nek, ezért szükséges, hogy a kül­döttek nagy számban vegyenek részt ..kidolgozásában. A- további feladat az, hogy a gondosan kidol­gozott és jóváhagyott határozattal megismertessék pártszervezetük tagjait és a pártonkívüli dolgozó­kat is, és közös erővel igyekezze­nek a feladatokat teljesíteni. Azokban a járásokban, melyek­ben a múlt szombaton és vasárnap nem voltak pártkonferenciák, ma és holnap tartják meg. A járási ' konferenciák első szakaszában I szerzett tapasztalatok tehát sok i helyen tanulságul szolgálhatnak. „A mai napig már 69 újítási ja­vaslatot adtak be nálunk ez idén" közölte Viktor Jakubčo, a trnarai Kovosmalt újítási javaslatainak re­ferense a ČTK tudósítójával. Januárban a 39 beadott újítási ja­vaslatból már 17-et el is fogadtak. A Perun—mosógépgyártó osztály formálóinak kollektívája a termelés olcsóbbá tételére 9 javaslatot nyúj­tott be. Jozef Skukálek konstruk­tőr rájött annak lehetőségére, ho­gyan lehet sárgarézbádogot meg­takarítani • fehérneműszárítóban, Alojz Matoušek, az üzem fejlesz­tési műhelyének alkalmazottja a radiátorok gyártására műanyagot, esetleg üveget, vagy porcelánt ajánlott, mint ahogy azt már a külföldön alkalmazzák. Több javas­lat a készítmények technológiájá­nak és minőségének megjavítására irányul. A Kovosmalt dolgozói elégedet­tek, hogy a múlt évek bizonyos s tagnációja után nagy előrehala­dást tettek a termelés megjavítá­s - terén. * Mindennap egy újítási javaslat /QU encoocei főpróba előd • Jobb gépek — nagyobb JZ' ora reggeltől traktorzúgás veri fel a határ csendjét. Zöldre festett lánctalpas hasítja a baráz­dákat a battyáni határban. A trak­tor kormányrúdja mellett éles sze­mű, meleg ruhába öltözött trakto­ros ül. Szívét büszkeség tölti el. Elsőnek ruccant ki gépével a határ­ba, hogy folytassa a múlt év őszén abbahagyott munkát. Nem sok szán­tani való maradt el. Mindössze pár hektár. De utána jön a többi: a si­mítózás, boronálás, a vetés. A vetési munkák megkezdését nemcsak a traktorosok, de a szö­vetkezet tagjai is türelmetlenül várják. Már mindent előkészítettek: a vetőmagot kitisztították, a gépe­ket rendbehozták: Ügy beszél ezekről Bodnár István bácsi, a raktáros, mint jó gazda, aki min­dennel számol. — Fontos a jó minőségű tiszta vetőmag, a jó talajmunka. Ha az időjárás is kedvező lesz és lehetővé válik agrotechnikai határidőben el­vetni a tavasziakat, akkor dús ter­mésre számíthatunk — mondja nyugodt hangon. A közös munkában eltöltött évek válósággal átformálták Bodnár Ist­ván gondolkodását. Néhány évvel ez­előtt csak arra volt gondja, hogy pár hektár földjén hogyan gazdál­kodjon. Ma 1234 hektárra terjed ki figyelme. De nemcsak neki, a többi tagnak is. Az élet tanította meg őket arra, hogy szélesre tárják gon­dolkodásukat, hogy tisztán lássák: egyéni érdekük mennyire összefügg az egész dolgozó nép érdekeivel. ló pár évnek kellett eltelnie, amíg ennyire jutottak a battyániak. Ad­dig bizony sok sikertelenségben volt részük. A múlt év azonban nagy fordulatot hozott. Már nemcsak annyit termeltek, hogy az állam iránti kötelezettségüket teljesíthet­ték, de jutott még a terven felüli eladásra is. A szorgalmas, célszerű munka gyümölcseként 1 048 000 ko­ronát oszthatták szét évzáráskor. — Jó csomó pénz ez, ugye, elv­társ? — fordult felém István bácsi. — Képzelje csak, az ezreseket haza se vitték, azokat egyenest a banki­ban helyezték el. Tagjaink 840 000 koronát helyeztek el bankbetétre. Ilyen szép és gazdag évzárás még nem volt nálunk ... Tpigondotkozik, majd tovább szövi a beszélgetés fonalát. — Hogy el ne felejtsem, még azt is jegyezze fel az elvtárs, hogy év­záráskor új tagok jöttek közénk: Estefán János, Battyáni István és ifjú Bodnár Lajos földművesek úgy látták jónak, hogy ezután ők is ve­lünk együtt, a közösben dolgozza­nak. Meg aztán az EFSZ-ek 111. or­szágos kongresszusa tiszteletére is szép kötelezettségvállalást tettünk. Tavaly 426 métermázsa sertéshúst adtunk be terven felül az államnak. Most arra tettünk fogadalmat, hogy ezt a számot ebben az évben 74 mé­termázsával túlszárnyaljuk. Farkas Kálmán -Az élet tanította meg őket... szakképzettség A Mladá Boleslav-i autógyárban ro­hamosan növekszik az űj korszerű gé­pek száma. Ez természetesen megkö­veteli a gépeket kezelő dolgozók szaktudásának kiegészítését, növelé­sét is. Az üzem vezetősége szem előtt tartva a szakképzettség növelésének szükségességét, tervet dolgozott ki a technikusok és munkások iskolázá­sára. Az új munkamódszereket ismer­tető és más műszaki tanfolyamokon ebben az évben 1380 munkás és 300 mester vesz részt. Az új munkaerők iskolázásában 700 hallgatóval számí­tanak. A Vranovi Faipari Vállalat hencovcei üzemében néhány hét múlva a cellu-> lózegyártó részleg után az üzem további részét adják át használatra: ez a teljesen gépesített és automatizált üzem legnagyobb és legkorszerűbb fűré­szeinek egyike lesz. Képünkön Ján Kollár mérnök, Stefán Horváth mester és Michal Boróč a fűrész berendezésének felszerelésénél. Az idejében elvetett mag töblb termést hoz A február végi nap egyre melegeb­ben szórja sugarait. Eltűnt a hótaka­ró, barnállik, szikkad a föld a Fejszési Állami Gazdaság határában. A gazda­52 kilométer ceruza psr műszak alatt A České Budé­jovice-i Koh-i-noor ceruzagyárban e héten befejezték az új önműködő ceruzagép próbá­ját, amely a maga nemében első a világon. Az új ce­rujagyártógép má­sodpercként 10 ceruzát gyárt. Az egy műszak alatt készített ceruzák ság dolgozói serényen készülődnek a tavaszi vetési munkálatokra. A vető­gépeket, boronákat, simítókat és a vontatóeszközöket már mind kijaví­tották. — Mihelyt az időjárás megengedi, máris megkezdjük a vetési munkákat — mondja Bélán elvtárs, a gazdaság vezetője és hozzáteszi: — Tapaszta­latból tudjuk, hogy a korai vetés min­dig ereményesebb, mint a kései. Majd elmondja, hogy a tavasziak alá még az ősz folyamán minden talp­alatnyi földön elvégezték a mélyszán­tást. Műtrágyakészletük is elegendő. A tél folyamán az istállótrágyát ki­hordták a rétekre és a legelőkre, hogy ebben az évben dús szénatermést ér­jenek el. Ami a munkaszervezést illeti, a Fej­szési Állami Gazdaságban jól szerve­zett munkacsoportok vannak. A mun­kacsoportok között már a múlt évben is nemes vetélkedés folyt a magasabb hektárhozamok eléréséért. •a (Tudósítónktól) hossza eléri az 52 kilométert. Az önműködő gépet 5 nő és 2 szakem­ber kezeli. Az űj gép bevezetésével 15 alkalmazott fel­szabadul és az ütem más munka­helyére megy át. Képünkön az új ceruzagyártó au­tomata. Stupava és Malacky az elsők között A cseh országrészek után e héten Szlovákiában is megkezdték a trak­torállomások traktorosai a föld elő­készítését a tavaszi vetésre. Az elsők között van a malackyi és stupavai traktorállomás. A malackyi gépállo­más traktorosai már 78 hektárt ké­szítettek •'! vetésre, Alojz Bažíeek traktoros pedig csütörtökön, február 21-én a malackyi szövetkezetben hét hektár tavaszi árpát vetett el. .

Next

/
Thumbnails
Contents