Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-21 / 52. szám, csütörtök

tím a mmmdmm temetésnek esa kék ®®®®®®®®®®®® ékésmmtaimd tolmímd ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®;' az EFSZ-ek ®®®®®®í I /^ÍÍYSYÍYÍ^ÍÍ frtfONGRÍ^ 1­\ f Megcáfolhatatlan tény, hogy | szövetkezetben jobban növekedik | f a termelés, mint az egyéni gaz T daságokban. A múlt évben pél \ duli országos mértékben a szö- f | vetkezetek gabonafélékből hekn- ? i ronként két mázsával értek el i ? m;gasabb hekiárhozamokat, mint | | az egyénilei gazdálkodók. Az ál- j ŕ latok hasznossága is jobb a szö- f ? vetkezetekben, mint az egyéni * i gazdálkodásban. A szövetkeze- f t tek például egv tehéntől átlago-1 | san 180 liter tejjel többet fejtek » ; a műit évben, mint az egyénileg | í gazdálkodók. 4 | Most, az EFSZ-ek III. kongresz- | t szusa elŕ'n és a kormány levele i j nyomár a szövetkezeti tagok mér- i i legelik eddig elért eredményei- j f ket. Alapcs körültekintéssel ke- * | resik azokat a lehetőségeket, me- ! ? lyeknek segítségével a jövőben « !* még magasabb hektárhozamokat í tudnak elérni. Különösen az ál-; i lattenyésztés hasznosságának nö-1 i velésre fektetnek nagy súlyt. = * i 3 , , tl.».,«..«,.>. ŰJ OTTHONBAN Tavaly több mint ötezer dolgo­zó települt át a határmenti váro­sokba az ország különböző részei­ből. Szépen berendezett családi házakba költöztek a mezőgazdasá­gi településeken. Az EFSZ-ek tag­létszáma az új lakosok jöttével 3 ezer taggal bővült. Az állami gaz­daságokban, valamint a gép- és traktorállomásokon mintegy két­ezer alkalmazottal gyarapodott a dolgozók száma. Háromezer liter tej tehenenként tósnyárasdi szövetkezet tehén­gondozói tavaly 2500 liter te­jet fejtek tehenenként. Ez az ered­mény nemcsak járási, de országos mé­retben is figyelemre méltó. A siker azonban nem született magától. Az eredmények mögött látni kell az em­bert, a szorgalmas szövetkezeti tago­kat. Az ő kezükben a szövetkezet sorsa. Tőlük függ a haladás, vagy a lemaradás. Álljunk meg talán egy pil­lanatra a szövetkezet istállóinál. Oj, modern istállókon akad meg a tekintet. Ha belépsz, rögtön megálla­píthatod, rend- és tisztaságszeretők ezek az emberek. Tiszta az istálló, gondozott a jószág. Szépek, jól tejelnek, mert a tagok törődtek a téli takarmányszükség­lettel. Bőven van takarmány és ami a legfontosabb, jó is. Nem lúgozta ki azt az eső. A forró nyári nap sem lopta le a here levelét, mert a szövetkezeti tagok vigyáztak rá. Az istállóban Domonovszky Márton­nal találkozol. Azt mondják róla, ő a szövetkezet legjobb fejője. Ő fejt 1955-ben a legtöbbet, övé volt az el­sőség tavaly is. Ezerkilencszázötvenötben 13 tehén­től tehenenként 1527 liter tejet fejt. Szép eredmény volt. Domonovszky Mártont akkor kitüntették. 1956-ban már mint az „Érdemes szövetkezeti tag" érdemrend viselő­je dolgozott. Az a tudat, hogy szor­galmát nemcsak a szövetkezet, de az ország, az egész dolgozó nép ér­tékeli, még nagyobb eredmények elérésére serkentette. Szorgalmát a múlt évben újabb siker koronázta. A tehenenkénti évi átlag 2602 literre emelkedett. Nagyon szép eredmény ez, és ami a legfontosabb, a szövetkezet többi fejői sem marad­tak el sokkal Domonovszky Márton mögött. Szarka István. Kocsis Gyula, Re~a János. Bogár János szintén pár liter híján elérték a tehenenkénti 2600 literes évi átlagot. Domonovszky Márton 1956-ban már jóval több tejet fejt, mint 1955-ben. Magasabb eredményeket értek el munkatárfai is. Az 1957-es évre vonatkozó munkatervük pedig dara­bonkánt 120 liter emelkedést irányoz elő. Ha, még topább megyünk, azt látjuk, hogy 1989-ban már 3000 li­teres fejési átlagot akarnak elérni, agy terv. Sok munkát, fáradsá­got követelő vállalkozás, de nem teljesíthetetlen. Ahol olyan em­berek a szövetkezet tagjai, mint Do­monovszky Márton, Szarka István és a többiek, ott nincs lehetetlen. Már elindultak A köbölkúti traktorállomás dol­gozói a napokban megkezdték a tavaszi munkákat. Szőgyénbe 91 hektáron. Bélán 49 hektáron mű­trágyát szórtak szét. Az összes brigádokon jól felkészültek a leg­közelebbi munkákra. A napokban esett eső azonban meggátolta a tavaszi munkák nagyobbméretű kifejlődését. Az időjárás javulá­sával azonban hamarosan az ösz­szes szövetkezetekben megindul a simítózás és egyes helyeken a ta­vasziak vetése is. m Gazdagok, de még gazdagabbak lesznek Tizenkét kiló pénzt osztottak ki összegben ez csaknem 450 ezer korona Az egész évi jövedelem egy és fél millió $ 300 mázsa búzát adtak be terven felül A terv szerint 1960-ban 30 korona lesz a munkaegység értéke Ezt mutatják a számok, erről be­szélnek a palócaik. Ezt mondja Lu­kacsovics István könyvelő, így véleke­dik Sárközi János is. A közös munka, a szorgalom csodákat müveit a pálóci határban. Az illetékesek azt mondják, Pálóc a galántai járás egyik legjobb szövetkezete. Hogy miért a legjobb? Azért, mert Palócon a szorgalomért nem kell a szomszédba menni. Jól terem a föld, telik a szövetkezetesek zsebe, helyesebben mondva szaporod­nak a számok a betétkönyvben ... Lukacsovics István, amikor a zár­számadás eredményei után érdeklőd­tem, mosolyogva mondja: — Tizenkét kiló pénzt osztottunk szét. Pontosan 12 kilót nyomot az a sok bankó. Szép kis csomag lehetett. De azt hi­szem, minket jobban érdekel az ér­téke, mint a súlya. A könyvelő ezt sem titkolja el. Miért is titkolná. Tisztessé­ges, becsületes munkával szerezték. — Ötvenketten vagyunk és 441371 koronán osztoztunk a zárszámadáskor. A múlt tavasszal 26 KORONÁS MUNKAEGYSÉGET TERVEZTÜNK Az év végén örömmel vettük észre, hogy nyugodtan fizethetünk huszon­hetet is. Volt miből. A szövetkezet az év elején 1457 000 korona bevételt tervezett. Az év vé­gén ez a szám 1 483 800 koronára ug­rott. így egy koronával több jutott, mint amennyit terveztek. Nézzünk most a számok mögé. Mit takar a másfélmilliós bevétel. Hol a pénzforrás. Egyszerű a talány nyitja. Jól gaz­dálkodtak, szépen tennett a föld, az állatok sem fogyasztották hiába az abrakot. A szövetkezet például hek­táronként 27 mázsa búzát tervezett. A cséplés után örömmel vették tudo­másul, hogy BÜZÁBÖL 34 MÁZSÁS ÁTLAGTERMÉST ÉRTEK EL Az árpa másfél mázsával adott töb­bet hektáronként, mint amennyit ter­veztek. Három és fél hektáron elő­csíráztatott krumplit ültettek. így korai krumplit is adhattak piacra. A három és fél hektár 98 000 koronát jövedelmezett. Cukorrépából pedig 265 mázsa átlagos hektárhozamot értek el. Szükséges megjegyezni, hogy a ga­lántai járásban ilyen cukorrépater­méssel egy szövetkezet sem dicse­kedhet. „« A terv túlszárnyalása következtében a szövetkezet még a tervben megha­tározottnál is több terméket tudott állami szabad felvásárlásra adni. Azt pedig mindnyájan tudjuk, hogy a ter­ven felül beadott termékek ára na­gyot nyom a latban. A pálóciak pedig a múlt évben terven felül 300 mázsa búzát, 313 mázsa korai burgonyát, 600 mázsa sörárpát, 3780 mázsa cu­korrépát és 265 mázsa különféle ipari növényt adtak. Az állattenyésztésből is bőven jutott a kötelező beadáson felül is. 130 má­zsa marhahúst, 141 sertéshúst, 72 891 liter tejet, 71000 TOJÁST ÉS 260 KG GYAPJÚT ADTAK BE TERVEN FELÜL Ezek szerint most már érthető, ho­gyan tudtak munkaegységenként egy koronával többet fizetni, mint ameny­nyit terveztek. Ejnye, a dohányról már majdnem meg is feledkeztem, ha Sárközi János kicsit restelkedve rám nem szól. — Mi is két mázsával termeltünk többet hektáronként, mint amennyit terveztünk. Hát ez csakugyan igaz. A szövet­kezet 16 mázsa dohányt várt egy hek­tárról. Sárközi Jánosék pedig tizen­nyolcat termeltek. — Nem azért mondtam, hogy dicse­kedni akarok — folytatja tovább — Csak hát, hogy tudják ... Nem is ér­dekes, hisz .jövőre hektáronként már eqy mázsával termelünk majd többet... Ezek után nem árt, ha megnézzük azt is, milyen a jövedelme a pálóci szövetkezeteseknek. Kérdezzük meg CSAK A RÉSZESEDÉSNÉL TlZ ÉS FÉL EZER KORONÁT KAPOTT Ha valaki kíváncsi, hogy mennyi volt az egész évi keresete, könnyen ki­számíthatja. • Éliás István sem panaszkodhat. A zárszámadáskor 11640 koronát számláltak a markába. Betétkönyvében már 21000 korona gyűlt össze. Szép, takaros családi házat akar építeni, akár a szövetkezet többi tagja. Röviden el is mondtuk, milyen ma a pálóci szövetkezet. Próbáljunk most egy kicsit a jövőbe nézni. Mit is mond a jövő, mit ígér a szövetkezet, mond­juk 1960-ban. Az elkövetkező években a szövet­kezet az állattenyésztés növelésére ÉS AZ ÁLLATOK HASZNOSSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA HELYEZ NAGY SÚLYT Először is 1960-ig 25 hektárral növelik a takarmány vetésterületét. A fejős­tehenek számát száz hektáronként a mostani 22-vel szemben 28-ra növe­lik. A tehenek átlagos évi tejhozamát 2600 literre fokozzák. 1960-ban a szövetkezet már jóval több húst, tejet, búzát ad majd a közellátásnak. Több lesz a heztárho­zam. Csökken a termelési költség, emelkedik a munkaegységek értéke. Előreláthatólag 1960-ban 30 korona lesz egy munkaegység értéke. Ez annyit jelent, hogy Sárközi János 1960-ban, ha 592 munkaegységet sze­rez — nem 15 984, hanem' 17 760 ko­ronát kap. Sárközi bácsi! Ugye szép a jövő? Sokatmondó, gazdagságot, még na­gyobb jólétet ígérő! fejlesztése úffán Szép László elhatározása A nagymegyeri járásban a tanyi szövetkezeti tagok az EFSZ-ek 111. kong­resszusa tiszteletére elhatározták, hogy az év végéig 317 ezer liter tejet, csaknem 50 ezer tojást, valamint 8 vagon sertés- és marhahúst adnak a köz­ellátásra. Értékes kötelezettségvállalást tett Szép László baromfigondozó is, aki 51i tyúktól az év végéig terven felül mintegy 50 ezer tojást ad közellátá­sunknak. Koloman Cích (ČTK) felvétele Csak annyit, amennyi tavaly volt Ribánsky Fe- Most pedig, hogy férjét zootechni­renc a múlt évben kussá választották, így szólt: — Én pedig vállalom a 39 ;,nya­sertés gondozását. A tagok örömmel fogadták Ribán­skyné ajánlkozását. Inv aztán az idén már ő gondozza az anyadisznókat. A kormány a szövetkezeti tagok­hoz és földművesekhez intézett le­velének megtárgyalásakor a szüvet­a galántai szövet­kezet anyaserté­seit gondozta. Ügyes kezű, jó fel­fogású ember ez a Ribánskv — mond­ják róla a szö­vetkezet tagjai. Szeretik, becsülik kezet tagjai ígéri tet tettek, hogy és amint hallót- ki-ki a saját munkaszakaszán ipar­tam, javasolják. Hogy miért? Azért, mert a múlt évben, olyan eredményt ért el a disznök szaporodása terén, ami­lyenre nemcsak a. galántai járásban, de az országban is kevés példa akad. ,A szövetkezeeti tagok nagyra becsü­lik Ribánskv Ferencet. Ezért java­solták kitüntetésre. Hogy tudását, tapasztalatait még bővebb keretek között érvényesíthesse, zootechni­kusnak választották meg. Igv a 39 anyadisznó most árván maradt. Ár­ván? Dehogy is! Rybánskyné már a múlt évben is segített az állatok gondozásánál. kitüntetésre kodik minél magasabb eredményeket elérni. Ribánskyné is alaposan fon­tolóra vette a dolgot. 0 is ígéretet tett, hogy a múlt évben elért szapo­rulatot az idén is megtartja Ribánskyné alaposan átgondolta a lehetőségeket. Nem ígérte, hogy az idén már 17—18 malacot választ el egy-egy anyaseríéstől. Nem ígérte, mert tudta, hogy nem igen tudná tel­jesíteni. Abban azonban bizik, hogy azt az eredményt, amit férje tavaly elért, ő az idén is megtartja. Nehéz feladat, mert egy anyasertéstől át­lag 16 malacot felnevelni nem cse­kélység, de biztos, hogy Ribánskyné teljesíti, amit vállalt. K ravárik í^Cárol talán mindjárt Sárközi Jánost, meny­nyi volt az egész évi bevétele. - Biz isten, magam sem tudom. Könnyű kiszámítani, 592 munkaegy- | séget szereztem. - A szövetkezet tagjait a kormány Hát akkor számoljunk: 592x27 ko- | levelének az a része ragadta rona = 15 984 korona. Ezen felül é meg a legjobban, melyben az állat­minden munkaegység után még 4 kg I állomány növelésének és hasznossá­gabonát, összesen 25 mázsa 69 kg-ot - gának magasabb szintre való emelé­kapott ' - van szó. Mivel ez a rész ér­- Van olyan is. aki többet kere- 1 de kf­te s k* a legjobban, a legálapo­sett, mint én. Mácsadi Feri például 1 sabban ezzel a problemaval foglalkoz­746 munkaegységet szerzett. No, de ? ta k­nem sajnálom tőle, megdolgozott érte | _ Az —. mondja. A körtvélyesi szö­vetkezet tagja. Nem­csak ő. de családja ;s szorgalmasan dolgozik a szövetkezetben. Eljött az év vége, sor került a zárszámadásra. A Kravárik család is számolt. Összeültek, ceruzát fogott a gazda. Összeszámolta, mennyi munkaegység gyűlt össze az egész év alatt. A szám bizony négyjegyűvé nyújtóz­kodott. — Ezerhárom­száznyolcvan — mond­ta Kravárik mosolyog­va. Elérkezett a zár­számadás napja. A Kravárik-családnak 20 719 koronát/számol­tak le. Szép részese­dés. aroly uzem Kravárik Károly új- I fél mázsa gabonát hoz­ból az írószerszám után nyúlt. Most már a család egész évi jö­vedelmét számította ki. Állandóan ketten dol­goztak. Apa és fia. Az aszonv csak a csúcs­munkák idején segített valamit. Ig" csak 33 munkaegységet szer­zett. A ceruza nyomán apró, gömbölyű számok maradnak. Ezek a szá­mok beszédesek. So­kat mondók. Az egyik oszlop azt mondja: — Kravárik Károly, harminchatezer koronát kaptál. A másik oszlop így beszél: — Negyvennyolc és A TALLÓSIAK ÍGÉRIK tatok haza a közősből. — Elégedett vagy-e, Kravárik Karoly? — Az, az vagyok — mondja. A földműves­ember sosem élt így, mint amióta a ma­gunkén, közösen gaz-' dálkodunk. — Ezt üze­nem mindenkinek. Ahol a jólét, ott á boldogság — tartja a közmondás. A Kravá­rik-családban a kettő párosul. Az igények azonban nőnek. Tegnap még a kevés :s elég volt, holnap már a sok is kevés lesz. A töb­bet, a jobbat pedig csak munkával, szor­galommal lehet meg­termelni. f Tiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiina ges javulást akarnak elérni. Mind­ehhez azonban szükséges, honn a nö­vénytermelésben is javulás álljon be. | az állatok szaporulatát. Nincse­: Több és jobb takarmányt kell ter­| nek megelégedve a tejhozammal sem. melniök. éves terv folyamán az állattenyésztés | növelik. Nagyobb területen termelnek s fejlesztését tűzik 'i elsődleges fel-\najd silózásra kukoricát és bevezetik 5 adatként. A tejhozamot 2600 literre] a takarmánytök termelését is. | akarják emelni és lényegesen csök- , .. . . ­, ... . . .. ,.... . .' ." Mindez azonban meg nem biztosi- ­kentik a ter önköltségi arat. ... ..... , J , = Ez csak egy példa, de az állatte-\ tanc tel]e k ™rt e Kben a takarmány- = nyésztés többi ágazataiban is lénye- szükséglétét. Ezért célul tűzték ki a? hektárhozamok növelését. Az árpa = átlaghektárhozamát 4 mázsával, a = kukoricáét pedig 6 mázsával emelik. | Most, a szövetkezeti kongresszus = Lr l előtti hetekben elhatározták. . Én mén 1 J ava lV t e</V tehéntől 2200 literes át- A 'takarmányellátás problémáit úgy hogy az idén 128 mázsa sertéshús , w, „^ Jh/ľľ-.,,^ i lag m tejhozamot értek el. Hosszabb akarják megoldani, hog</ 1960-ig a dául Misik Kálmán Tizedet tehenet - megbeszélés utän > f igy ei embe véve a takarmány vetésterületét - az idei­gondozott. Egész év alatt 2387 liter ^ Jcormánv levelét, úgy a második öt- i hez viszonyítva - 33 hektárral tejet lejt ki minden egyes tehentol. s .760 munkaegységet írtak a javára. uuiuiuiuiiiiumiji •• i i i inriwiuiüriimn iiiiiiiiiiiiniui'iüiiiiiiiniür i-m i i i i i i i mi: n , , r:i:> in!ir (:i«m !»nw» Wii»ii W,.:,, !, : :,. ! lii MIH In, ::is l 56 mázsa marhahússál és 173 000 t­ter tejjel adnak töb'iet, mint ameny­nyit az ország népe kér ölük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents