Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-20 / 51. szám, szerda

Beruházásaink legyenek gazdaságosak Bükkfából celiulóze • Megindul-e a munka Hencovcén a tavasszal? Tanulság a jövőre nézve A futószalagról Az utóbbi évek­ben hazánkban any­nyira megnöveke­dett a fakiterme­lés, hogy a termé­szet már alig ké­pes lépést tartani vele és pótolni az évente kivágott puhafamennyisé­get. Papír- és niü­rostgyáraink a ter­melés növelésével viszont napról nap­ra nagyobb meny­nyiségű nyersanya­got használnak fel. Ezt a komoly nép­gazdasági problé­mát részben azzal oldottuk meg, hogy a prešovi kerület­ben Hencovcén felépítettük hazánk egyik legnagyobb bükfafeldolgozó kombinátját. A gyár a prešovi és kassai kerü­let bükkfaerdőinek központjában épült az Ondava partján. Évente 110 000 köbméter bükkfát, vagyis az itteni fakitermelés 50 százalékát dolgozza fel cellulózénak és műrostnak (szul­fátos vegyi eljárással). Ezt a mód­szert pedig nemcsak hazánkban -és Európában, hanem az egész világon a hencovcei fafeldolgozó üzemben hasz­nálják először. Lényege, hogy savak helyett lúggal, alkalikus vegyi eljá­rással nyerik a fából a cellulózét, mely jóval gazdaságosabb, mint a szulfátos módszer, mert nem igényel külföldről behozott piritet és csupán hazai nyers­anyagokra támaszkodik. Mivel a ke­ményfából nyert celiulóze önmagában papírgyártásra nem alkalmas, puha­fából nyert cellulózéhez keverik s így 5—30 százalékkal meggyorsítják a termelést és javítják a speciális pa­pírok (pl. pergament) minőségét. A gyár felépítésével több problémát oldottunk meg. A műrost gyártásánál megtakarítunk nagy mennyiségű puha­fát, kihasználjuk Kelet-Szlovákia bükkfaerdőinek nyersanyagát (vegyi feldolgozásra) és munkalehetőséget nyújtunk nagv számú kelet-szlovákiai lakosnak. Eddig a bükkfaerdőkből ki­termelt famennyiség 80 százalékát tű­zifának használtuk. z új hatalmas gyár egyelőre még kezdeti nehézségek­kel küzd, mert az építkezés tervezője, a Stavoprojekt és megvalósítója, a Pozemné stavby Prešov több konst­rukciós hibát követtek el, melyet most, menetközben kell helyrehozni. A cel­lulózerészlegen a hatalmas, több száz köbméter űrtartalmú hollandereket, melyekben a cellulózét fehérítik, újra ki kell falazni és ki kell csempézni, mert a rossz kötőanyag következté­ben, melyet az Acydotechna gyártott, a régi csempézés lehullott. Svédor­szágból hivattunk szakembert, akinek felügyelete é6 irányítása mellett most gyors ütemben halad a munka. A gyár építésénél tehát nem érvé­nyesült teljes mértékben pártunk és kormányunk irányvonala az új beruházások gazdaságosságáról és számunkra nagy tanulságot jelent a jövőre nézve. Legyen a beruházás új gyár, villany­erőmű, lakótelep, vagy más építkezés, számunkra a fő irányvonal, hogy mi­nél olcsóbban, gazdaságosabban legyen megvalósítva. A kétszeres munka, amint ez a hencovcei fafeldolgozó­gyárnál is történt, nem igazolja ennek az irányvonalnak betartását. Azáltal, hogy újra át kell csempézni az óriási tar­tályokat, egy időre leállt a termelés, új költségek merültek fel külföldi szakemberek igénybevételével, anyag­beszerzéssel, stb. Az üzemben az át­építések és javítások következtében a múlt év folyamán jelentős veszteséget mutattak ki, ami népgazdasági szem­pontból is nagy veszteség, mert az üzem nem gyártott elegendő műros­tot, tehát annak gyártását más gyá­rakban kellett nagy költségekkel biz­tosítani. A bükkfának egyik rossz tulajdon­sága, hogy csak tavasszal lehet ki­termelni és feldolgozni. Eddig tehát a bükkfa feldolgozása csak szezon­munka volt. Hogy ezt a problémát meooldják és egész éven át dolgoz­hasanak, felépítettek a gyár udvarán két hatalmas medencét, melyekbe vagy 100 vonat farakománya is belefér. Ezekben áztatják a bükkfát és Így védik a rothadástól, bepárlástól. Innen kerül a faanyag a fűrésztelepre és a vegyiüzembe. A két medencét hatal­mas daruk veszik közre és a hosszú pályán 5 tonna befogadású (3 és fél köbméteres) kanál mozog, amellyel a medence vizéből kiemelik a bükkfa 1 0 J szo '1957. február 20. legördül a kész celiulóze a hencovcei gyárban. méter hosszúra vágott darabjait. A fa elszállításától kezdve egészen a celiulóze becsomagolásáig automati­zálták a termelést, a nehéz fizikai munkát gépek, görgők, futószalagok, emelődaruk végzik. fűrésztelep 175 m hosszú és 30 méter széles csarnokában javában folyik a gépek szerelése. 360 neoncső világítja meg a munkahelyet, ahol április elején indítják meg a ter­melést. 4 híddarú mozog az acélsíne­ken, könnyedén emeli magasba és szállítja tovább a nehéz alkatrészeket. A belga Brenta-típusú famegmunkáló gépeket Stefan Horváth mester szereli csoportjával. A munka megköveteli a hozzáértést, mert nem egyszerű dolog ismeretlen típusú külföldi gépeket pontosan beszerelni. A gépek gyártó­ja, a belga cég sem szerelőt, sem tervrajzot nem küldött a gépek szere­léséhez. De a kitűnő szakember, aki­nek már nagy tapasztalata van a gép­szereléseknél, megoldotta ezt a prob­lémát is és fényképek alapján nekifo­gott Ivan Torkannal, Stefan Smolennal, Vasil Stanič-csal, Ján Opaluchhal, František Hullmannal és még 40 mun­kással, akik géplakatosok, és Horváth mester vezetésével pontosan besze­relték a körgyalukat, rámafűrészeket, görgőket, és futószalagot stb. Az egy­szerű favágókból lett szerelők már annyira begyakorolták magukat a ta­pasztaltabb géplakatosok irányítása mellett, hogy a kollektíva vállalni merte 15 nappal lerövidíteni a szere­lések befejezésének határidejét. ogy csak nagyjából említsük a korszerű fürésztelep egyes adatait és előnyeit, össze kell hason­lítanunk egy régebbi berendezésű fű­részteleppel. A környék egy ilyen fű­résztelepén 25—30 köbméter fa fel­dolgozásához 60 munkásra van szük­ség és 1 köbméter fa feldolgozása 16—18 munkaórát vesz igénybe. Az új fűrésztelep 1 köbméter fa feldolgo­zására csupán 6—7 órát igényel. A hatalmas, 175 m hosszú csarnok föld­szintjén és emeletén, ahol naponta 380—400 köbméter fát fognak feldol­gozni, csak 240 munkást alkalmaznak. A munka termelékenysége tehát meg­sokszorozódik. Ezenkívül az eddig kárbament fahulladékot, mely a fel­dolgozott fa mennyiségének csaknem 80 százalékát tette ki, nem tüzelésre, hanem a szomszédos vegyi-üzemben celiulóze gyártására használják fel. Éz pedig óriási nyereséget jelent a gyár­nak. Az új rámafúrész munkáját csu­pán egy ember irányítja majd 6 m távolságról. A réginél 3—4-en is dol­goztak. Lent a földszinten öltözők, fürdők, mosdók, ebédlő és más szociális be­rendezések szolgálják a dolgozók ké­nyelmét. Horváth elvtárs, mester el­mondja, hogy a szerelőcsoport tagjai brigádmunkában 125 órát dolgoztak le a padlózásnál. Ezt a kötelezettségvál­lalást az árleszállítás alkalmából tet­ték. * * * em messze a fűrészteleptől új, korszerű villanytelep emelke­dik a magasba. Szembe vele húzódik a hosszú vegyi üzemrészleg. A köz­ponti laboratórium diszpécser-szobá­jában köralakban vannak beépítve a mutatótáblák, melyeken keresztül a diszpécser figyelheti a víztorony, a tisztító, fehérítő, és klórozó műkö­dését. 101 nagy és 9 kisebb ablak mögött mutatók jelzik az egész gyár üzemrészlegein végbemenő munkafo­lyamatot. Telefon és hangszóró köti össze a diszpécser szobáját az egyes üzemrészlegekkel. Lent a fehérítőben óriási méretű hollanderekben (tartá­lyokban) fehérítik a cellulózét. Nagy mennviségű víz áramlik a.kicsempézett tartályokba, ahonnan aztán a kifehérí­tett celiulóze futószalagon a szomszé­dos műhelybe kerül. A celiulóze ter­meléséhez felhasználják a nem messze folyó Ondava csaknem minden vizét, melynek nyáron 800 köbméter a má­sodpercenkénti áteresztő képessége. Egv kilogramm celiulóze elkészítéséhez 600 liter vízre van szükség. A szomszédos krepp-papírgyártó rész­legen hatalmas forgóhengerek között fut a fehér színű krepp-papír. Ér­dekes beszélgetésre lettem itt figyel­mes. Ladislav Lehotský, az üzem gép­javítója hevesen magyarázott valamit Zápotocký Ján gépészsegédnek. — Menetközben nem szabad a gépet tisztítani, ilyen a rendelkezés — mondja a gépészsegéd a gépjavítónak. — Csakhogy én nem a forgó hen­ger tisztítására gondoltam, hanem a gép álló alkatrészeire — válaszolja a gépjavító és a kezében levő drótkefé­vel letisztítja a rozsdát és a szennyet a gép stabil alkatrészeiről. — Neked is példát kell mutatni a többieknek, mert mindnyájunk érdeke, hogy javítás nélkül minél hosszabb ideig működjön a gép. — Igazad van, elvtárs, beolajozom, kitisztítom a gép álló részeit, mert ez a munka csakugyan nem veszélyes. A két párttag még tovább beszél­getett. Kommunista módon győzik meg igazságukról a többieket is. Tovább megyünk. Oj, szép, korsze­rű gyár csarnokai fogadnak mindenütt, melyekben odaadó munkások, egykori favágók, földművesek dolgoznak a gé­pek, katlanok mellett. Ahová csak be­néztünk, mindenütt megfontolással, odaadással kezelik a gépeket. Nem a munkásokban van tehát a hiba, hanem a gyár építőiben, tervezőiben és ve­zetőségében, hogy a múlt évi tervet mindössze 76 százalékra teljesítették. A termelés leállásának sem a munká­sok az okai. Nekik kormányunk min­den lehetőt megadott életszínvonaluk emelésére. 300 új lakásegységet kap­tak, 80 épülőfélben van, üzemi klubot, utakat, a nőtlenek részére internátust, mindnyájuknak új, korszerű, hatalmas gyárat. És a munkások ezt a nagy gondoskodást becsületes munkával akarják meghálálni. |p iatal még a gyár, a vegyiüzem­ir részlegen még csak a próba­termelés indult meg. A kezdeti nehéz­ségek leküzdése után, a munka jobb megszervezésével előreláthatólag már ez évben teljes ütemben megindul a termelés úgy a fűrésztelepen, mint a vegyiüzemrészlegen is. Megvan ehhez minden feltétel, elegendő a szakmun­kás és a tapasztalt vezető. De az ed­digi tapasztalatokból is komoly követ­keztetést kell levonni. Nem elég csak felépíteni a gyárat, hanem ahhoz, hogy akadály nélkül folyjon a termelés, elsősorban a munkát kell jól megszer­vezni. Technológiai szempontból jobban kell ügyelni a -gyár építésénél és át­vételénél és felelősségre kell vonni mindazokat, akik az építkezést, a be­ruházást hanyagul, előzetes pontos számítás nélkül végezték. Horváth Sándor DIÓHÉJBAN A Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság értékelte a járás nem­zeti bizottságai akcióterveinek tel­jesítését. Annak ellenére, hogy a terv teljesítésében elég sok fo­gyatékoságot tapasztaltak, mégis sokat változott a járás lakóinak élete. Kilenc falu földművesei kezdték meg ez alatt aidő alatt — sok gondolkodás és latolgatás után — a közös gazdálkodást. A járá6 parasztjai jobban kihasz­nálták a termelési lehetőségeket és ez alatt az idő alatt csaknem 10 százalékkal termeltek többet, mint az előző években. Ez ter­mészetesen megmutatkozott a pa­rasztok jövedelmén is. így az EFSZ-ek jövedelme az elmúlt évben kilencm.i"'ó koronával ha­ladta túl az 1954-ben elért be­vételt, míg az EFSZ-ekben dolgo­zó családok száma 193-mal gya­rapodott. A növekvő keresetek mellett más öröme is volt a járás lakói­nak. 17 községben végre kigyúl-' ladt a villany, mellyel együtt a film és a rádió formájában be­köszöntött a kultúra is. A járá­si népegészségügyi intézet kór­házát idegosztállyal és onkoló­giával bővítették és új helysége­ket kapott a szemgyógyászat is. A gyermekek gyógyítására kor­szerű gyermekosztályt létesítettek és a járás legöregebb lakóinak Nagybaiogon többmilliós költség­gel agghajlékot építenek. Nagy előnyt jelent a járás lakói számá­ra az új, korszerű pékség fel­építése is, mely naponta ellátja az egész járást friss kenyérrel. En­nek köszönhető, hogy az üzletek az eddigi négyfajta sütemény he­lyett 26 fajtával szolgálhatnak ve­vőiknek. Nagy vonalakban ennyit válto­zott a járás élete, az elmúlt há­rom évben. Még többet változhatott volna, ha a nemzeti bizottságok tagjai és a járás lakói kihasznál­tak volna minden lehetőséget, amit az állam a járás felvirágoz­tatására nyújtott. — Gir — A Trnavai Helyi Nemzeti Bizottság sikeres munkát végzett a mezőgazdaság terén A napokban Trnaván hat agitációs központban 11 beszélgetést rendeztek a polgárokkal. Ezeken a gyűléseken a helyi nemzeti bizottság tagjai szá­mot adtak a mezőgazdasági szaka­szon végzett munkájukról választóik­nak. A helyi nemzeti bizottság rendsze­resen foglalkozott a mezőgazdasági termelés kérdéseivel, ami elsősorban a helyi EFSZ megszilárdulásában és a szövetkezeti termelés terjedelmé­nek növekedésében jutott kifejezésre. 1956-ban pl. a szövetkezeti tagok tejbeadási kötelezettségüket 231,6 százalékra teljesítették, míg az egyé­nileg gazdálkodó földművesek csak 40,4 százalékra. A gabonabeadást a szövetkezet 207 százalékra, a magán­szektor pedig 133,3 százalékra telje­sítette. Az egyénileg gazdálkodó földművesek száz százalékon felül teljesítették sertéshús, kukorica, szé­nabeadásaikat. Az elmúlt működési időszakban a helyi nemzeti bizottság rendkívüli figyelmet fordított az EFSZ jó gaz­dálkodására és rendszeresen támogat­ta őt. Ennek a segítségnek meg is volt az eredménye. Míg 1954-ben a munkaegység értéke 10,30 korona volt, 1956-ban már 23 koronát fi­zettek ki és a tagok 9 korona ér­tékben természetbeni járandóságot kaptak. A Komszomolról beszélgettünk Alakulatunk CSISZ-szervezete ki­használva a téli estéket, beszélgetést rendezett a Komszomolról, mert ka­tonáinkat érdekli a szovjet ifjúság élete, önfeláldozó munkája és harci hősiessége a haza védelmében. Bod ák elvtárs, a CSISZ központi bizottságának tagja elbeszélte a Szovjetunióban szerzett élményeit és tapasztalatait, mivel a múlt évben tagja volt egy harminctagú ifjúsági brigádnak, mely részt vett a Zsda­novi Szovhoz aratási munkáiban. A sok szép album, kitüntetés jó mun­kájukat dicsérte. Megmutatta azt is, hogyan feleltek a komszomolisták a párt felhívására, amikor a szűzfölde­ket kellett megművelni. Beszélt ar­ról is, milyen segítséget nyújtottak a szovjet katonák. Békében is harci feladatukat teljesítették a zöldruhás komszomolisták. A komszomolista ka­tonák gondoskodnak a kultúrmunká­ról is. Örömmel táncolnak, játszanak, vagy énekelnek s filmelőadásokat ren­deznek. A katonai szolgálat letöltése után nem vetnek véget a komszomol­munkának, hanem tovább dolgoznak az üzemekben és a falvakban. Gyűlésünkön foglalkoztunk az új­ságolvasással is és elhatároztuk, hogy minden nap egy CSISZ-tag beszámol nekünk arról, mi történik a nagy­világban. így elérjük, hogy egységünk minden tagja naponta értesül a nem­zetközi s a belföldi eseményekről. Mató Pál, közkatona. PÁRTÉLET Ä pártpropaganda feladata a választási kampányban A pártpropagandának a választáso­kat megelőző kampány keretében nagy gondot kell fordítania a szemléltető agitációs anyaggal végzendő propa­gandamunkára. Ez a hatalmas munka főleg a marxizmus-leninizmus elmé­leti tanácsadójának fő feladata. Ha a szemléltető agitációs anyagot a járás vagy helység életéből vett tények és adatok alapján dolgozzuk ki és rámu­tatunk azokra az eredményekre, ame­lyeket az elmúlt 3 év alatt elértünk, rendkívül hatékony segítséget nyújt­hatunk az agitátoroknak, propagan­distáknak és lektoroknak az előadá­sok, eszmecserék és nyilvános gyűlé­sek lefolytatásában. Például a nagymegyeri marxista el­méleti tanácsadó ezen a téren szorosan együtt dolgozik a JNB kulturális osz­tályával. Propagációs bizottságot ala­kítottak, amelynek az a feladata, hogy rendszeresen feldolgozza a fent emlí­tett anyagot és ezt az agitátorok ren­delkezésére bocsássa. Ezenkívül rend­szeresen már a választási kampány első szakaszában segítséget nyújtanak az agitátoroknak az előadásvázlatok ki­dolgozásában. Amint már fentebb említettük az elméleti tanácsadó mellett alakult egy propagációs bizottság, amely segítsé­gére van a járási pártbizottságnak a választási kampányban. Ezt azért is ajánljuk megvalósítani más járásokban is, mert ahhoz, hogy a szemléltető agitációs anyag 'propagandamunkánk valóban hatékony segédeszközévé vál­jék, nem elegendő csupán az érvek puszta összegyűjtése. Ezenfelül gon­doskodnunk kell annak megfelelő és hatásos érzékeltetési módjáról, vagyis ebből a szempontból való feldolgozá­sáról. Ezért ebbe a munkába tapasz­talt elvtársakat kapcsoltunk be, akik az összegyűjtött érveket jól fel tudják dolgozni röplapok, villámújságok, fel­hívások, stb. formájában. A bizottságnak járásunkban nem­csak az a feladata, hogy rendszeresen argumentációs anyagot, villámhírt, felhívást adjon ki. Ezenkívül megbíz­tuk, hogy a JNB kulturális osztályá­val közösen dolgozzon ki egy nagy, egyetemes argumentumokkal tele bro­súrát, amelyben az agitátorok minden érvet meg fognak találni a járásunk­ben elért eredményeinkről. A diag­ramokkal és fényképekkel illusztrált anyag összegyűjtése hatalmas munkát igényelt. A brosúrában, diagramok és táblá­zatok segítségével mintegy hatvan ol­dalon szemléltetjük járásunk építésé­nek eredményeit, a mezőgazdasági termelés fokozását, az emberről való gondoskodást, továbbá az élelmiszerek és ipari közszükségleti cikkek fo­gyasztásának növelése terén elért si­kereinket, valamint dolgozóink mai életének más, hasonló adatait. Ezeket összehasonlítjuk az utolsó választások előtti helyzettel. Egyúttal most is szem előtt kell tartanunk, hogy az ilyen munkában a döntő szerepet mindig — tehát most a választásokat megelőző kampányban is — az embe­rekkel fenntartott jó kapcsolat játsz­sza, vagyis, hogy a szemléltető agitá­ciós anyagot mint az agitációs és pro­pagandamunka szerves részét, mint a nyilvános gyűlések és viták lefolyta­tásának kiváló segédeszközét kell fel­használnunk. A választásokat megelőző kampány azonban nemcsak arra irányul, hogy csupán szemléltessük járásunk építé­sének eddigi eredményeit és sikereit. A kampány célja elsősorban az, hogy az elért sikerek ismertetésével fel­lendítse dolgozóink kezdeményezését, fokozza törekvésüket azoknak a fel­adatoknak az elvégzésére, amelyek pártunk országos konferenciájának határozataiból ránk hárulnak, s ame­lyeknek teljesítése járásunk anyagi és kulturális életszínvonalának emelke­dését, valamint egész államunk továb­bi megerősödését fogja eredményezni. A szemléltető agitációs anyag ezért nálunk szemléltetni fogja az élenjáró dolgozók (főleg a mezőgazdaságban dolgozók) munkamódszereit. Mindezeknek a szemléltető segéd­eszközöknek az előkészítése, kiadása és rendszeres felhasználása lényegesen hozzájárulhat propaganda- és agitációs munkánk feljavításához más járások­ban is. Ez azonban megkívánja, hogy a járási pártszervek ennek a problé­mának a választásokat megelőző kam­pány keretében rendkívüli figyelmet és gondosságot szenteljenek. Szigeti József, Nagymegyer

Next

/
Thumbnails
Contents