Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-20 / 51. szám, szerda

Beruházásaink legyenek gazdaságosak Bükkfából celiulóze • Megindul-e a munka Hencovcén a tavasszal? Tanulság a jövőre nézve A futószalagról Az utóbbi években hazánkban anynyira megnövekedett a fakitermelés, hogy a természet már alig képes lépést tartani vele és pótolni az évente kivágott puhafamennyiséget. Papír- és niürostgyáraink a termelés növelésével viszont napról napra nagyobb menynyiségű nyersanyagot használnak fel. Ezt a komoly népgazdasági problémát részben azzal oldottuk meg, hogy a prešovi kerületben Hencovcén felépítettük hazánk egyik legnagyobb bükfafeldolgozó kombinátját. A gyár a prešovi és kassai kerület bükkfaerdőinek központjában épült az Ondava partján. Évente 110 000 köbméter bükkfát, vagyis az itteni fakitermelés 50 százalékát dolgozza fel cellulózénak és műrostnak (szulfátos vegyi eljárással). Ezt a módszert pedig nemcsak hazánkban -és Európában, hanem az egész világon a hencovcei fafeldolgozó üzemben használják először. Lényege, hogy savak helyett lúggal, alkalikus vegyi eljárással nyerik a fából a cellulózét, mely jóval gazdaságosabb, mint a szulfátos módszer, mert nem igényel külföldről behozott piritet és csupán hazai nyersanyagokra támaszkodik. Mivel a keményfából nyert celiulóze önmagában papírgyártásra nem alkalmas, puhafából nyert cellulózéhez keverik s így 5—30 százalékkal meggyorsítják a termelést és javítják a speciális papírok (pl. pergament) minőségét. A gyár felépítésével több problémát oldottunk meg. A műrost gyártásánál megtakarítunk nagy mennyiségű puhafát, kihasználjuk Kelet-Szlovákia bükkfaerdőinek nyersanyagát (vegyi feldolgozásra) és munkalehetőséget nyújtunk nagv számú kelet-szlovákiai lakosnak. Eddig a bükkfaerdőkből kitermelt famennyiség 80 százalékát tűzifának használtuk. z új hatalmas gyár egyelőre még kezdeti nehézségekkel küzd, mert az építkezés tervezője, a Stavoprojekt és megvalósítója, a Pozemné stavby Prešov több konstrukciós hibát követtek el, melyet most, menetközben kell helyrehozni. A cellulózerészlegen a hatalmas, több száz köbméter űrtartalmú hollandereket, melyekben a cellulózét fehérítik, újra ki kell falazni és ki kell csempézni, mert a rossz kötőanyag következtében, melyet az Acydotechna gyártott, a régi csempézés lehullott. Svédországból hivattunk szakembert, akinek felügyelete é6 irányítása mellett most gyors ütemben halad a munka. A gyár építésénél tehát nem érvényesült teljes mértékben pártunk és kormányunk irányvonala az új beruházások gazdaságosságáról és számunkra nagy tanulságot jelent a jövőre nézve. Legyen a beruházás új gyár, villanyerőmű, lakótelep, vagy más építkezés, számunkra a fő irányvonal, hogy minél olcsóbban, gazdaságosabban legyen megvalósítva. A kétszeres munka, amint ez a hencovcei fafeldolgozógyárnál is történt, nem igazolja ennek az irányvonalnak betartását. Azáltal, hogy újra át kell csempézni az óriási tartályokat, egy időre leállt a termelés, új költségek merültek fel külföldi szakemberek igénybevételével, anyagbeszerzéssel, stb. Az üzemben az átépítések és javítások következtében a múlt év folyamán jelentős veszteséget mutattak ki, ami népgazdasági szempontból is nagy veszteség, mert az üzem nem gyártott elegendő műrostot, tehát annak gyártását más gyárakban kellett nagy költségekkel biztosítani. A bükkfának egyik rossz tulajdonsága, hogy csak tavasszal lehet kitermelni és feldolgozni. Eddig tehát a bükkfa feldolgozása csak szezonmunka volt. Hogy ezt a problémát meooldják és egész éven át dolgozhasanak, felépítettek a gyár udvarán két hatalmas medencét, melyekbe vagy 100 vonat farakománya is belefér. Ezekben áztatják a bükkfát és Így védik a rothadástól, bepárlástól. Innen kerül a faanyag a fűrésztelepre és a vegyiüzembe. A két medencét hatalmas daruk veszik közre és a hosszú pályán 5 tonna befogadású (3 és fél köbméteres) kanál mozog, amellyel a medence vizéből kiemelik a bükkfa 1 0 J szo '1957. február 20. legördül a kész celiulóze a hencovcei gyárban. méter hosszúra vágott darabjait. A fa elszállításától kezdve egészen a celiulóze becsomagolásáig automatizálták a termelést, a nehéz fizikai munkát gépek, görgők, futószalagok, emelődaruk végzik. fűrésztelep 175 m hosszú és 30 méter széles csarnokában javában folyik a gépek szerelése. 360 neoncső világítja meg a munkahelyet, ahol április elején indítják meg a termelést. 4 híddarú mozog az acélsíneken, könnyedén emeli magasba és szállítja tovább a nehéz alkatrészeket. A belga Brenta-típusú famegmunkáló gépeket Stefan Horváth mester szereli csoportjával. A munka megköveteli a hozzáértést, mert nem egyszerű dolog ismeretlen típusú külföldi gépeket pontosan beszerelni. A gépek gyártója, a belga cég sem szerelőt, sem tervrajzot nem küldött a gépek szereléséhez. De a kitűnő szakember, akinek már nagy tapasztalata van a gépszereléseknél, megoldotta ezt a problémát is és fényképek alapján nekifogott Ivan Torkannal, Stefan Smolennal, Vasil Stanič-csal, Ján Opaluchhal, František Hullmannal és még 40 munkással, akik géplakatosok, és Horváth mester vezetésével pontosan beszerelték a körgyalukat, rámafűrészeket, görgőket, és futószalagot stb. Az egyszerű favágókból lett szerelők már annyira begyakorolták magukat a tapasztaltabb géplakatosok irányítása mellett, hogy a kollektíva vállalni merte 15 nappal lerövidíteni a szerelések befejezésének határidejét. ogy csak nagyjából említsük a korszerű fürésztelep egyes adatait és előnyeit, össze kell hasonlítanunk egy régebbi berendezésű fűrészteleppel. A környék egy ilyen fűrésztelepén 25—30 köbméter fa feldolgozásához 60 munkásra van szükség és 1 köbméter fa feldolgozása 16—18 munkaórát vesz igénybe. Az új fűrésztelep 1 köbméter fa feldolgozására csupán 6—7 órát igényel. A hatalmas, 175 m hosszú csarnok földszintjén és emeletén, ahol naponta 380—400 köbméter fát fognak feldolgozni, csak 240 munkást alkalmaznak. A munka termelékenysége tehát megsokszorozódik. Ezenkívül az eddig kárbament fahulladékot, mely a feldolgozott fa mennyiségének csaknem 80 százalékát tette ki, nem tüzelésre, hanem a szomszédos vegyi-üzemben celiulóze gyártására használják fel. Éz pedig óriási nyereséget jelent a gyárnak. Az új rámafúrész munkáját csupán egy ember irányítja majd 6 m távolságról. A réginél 3—4-en is dolgoztak. Lent a földszinten öltözők, fürdők, mosdók, ebédlő és más szociális berendezések szolgálják a dolgozók kényelmét. Horváth elvtárs, mester elmondja, hogy a szerelőcsoport tagjai brigádmunkában 125 órát dolgoztak le a padlózásnál. Ezt a kötelezettségvállalást az árleszállítás alkalmából tették. * * * em messze a fűrészteleptől új, korszerű villanytelep emelkedik a magasba. Szembe vele húzódik a hosszú vegyi üzemrészleg. A központi laboratórium diszpécser-szobájában köralakban vannak beépítve a mutatótáblák, melyeken keresztül a diszpécser figyelheti a víztorony, a tisztító, fehérítő, és klórozó működését. 101 nagy és 9 kisebb ablak mögött mutatók jelzik az egész gyár üzemrészlegein végbemenő munkafolyamatot. Telefon és hangszóró köti össze a diszpécser szobáját az egyes üzemrészlegekkel. Lent a fehérítőben óriási méretű hollanderekben (tartályokban) fehérítik a cellulózét. Nagy mennviségű víz áramlik a.kicsempézett tartályokba, ahonnan aztán a kifehérített celiulóze futószalagon a szomszédos műhelybe kerül. A celiulóze termeléséhez felhasználják a nem messze folyó Ondava csaknem minden vizét, melynek nyáron 800 köbméter a másodpercenkénti áteresztő képessége. Egv kilogramm celiulóze elkészítéséhez 600 liter vízre van szükség. A szomszédos krepp-papírgyártó részlegen hatalmas forgóhengerek között fut a fehér színű krepp-papír. Érdekes beszélgetésre lettem itt figyelmes. Ladislav Lehotský, az üzem gépjavítója hevesen magyarázott valamit Zápotocký Ján gépészsegédnek. — Menetközben nem szabad a gépet tisztítani, ilyen a rendelkezés — mondja a gépészsegéd a gépjavítónak. — Csakhogy én nem a forgó henger tisztítására gondoltam, hanem a gép álló alkatrészeire — válaszolja a gépjavító és a kezében levő drótkefével letisztítja a rozsdát és a szennyet a gép stabil alkatrészeiről. — Neked is példát kell mutatni a többieknek, mert mindnyájunk érdeke, hogy javítás nélkül minél hosszabb ideig működjön a gép. — Igazad van, elvtárs, beolajozom, kitisztítom a gép álló részeit, mert ez a munka csakugyan nem veszélyes. A két párttag még tovább beszélgetett. Kommunista módon győzik meg igazságukról a többieket is. Tovább megyünk. Oj, szép, korszerű gyár csarnokai fogadnak mindenütt, melyekben odaadó munkások, egykori favágók, földművesek dolgoznak a gépek, katlanok mellett. Ahová csak benéztünk, mindenütt megfontolással, odaadással kezelik a gépeket. Nem a munkásokban van tehát a hiba, hanem a gyár építőiben, tervezőiben és vezetőségében, hogy a múlt évi tervet mindössze 76 százalékra teljesítették. A termelés leállásának sem a munkások az okai. Nekik kormányunk minden lehetőt megadott életszínvonaluk emelésére. 300 új lakásegységet kaptak, 80 épülőfélben van, üzemi klubot, utakat, a nőtlenek részére internátust, mindnyájuknak új, korszerű, hatalmas gyárat. És a munkások ezt a nagy gondoskodást becsületes munkával akarják meghálálni. |p iatal még a gyár, a vegyiüzemir részlegen még csak a próbatermelés indult meg. A kezdeti nehézségek leküzdése után, a munka jobb megszervezésével előreláthatólag már ez évben teljes ütemben megindul a termelés úgy a fűrésztelepen, mint a vegyiüzemrészlegen is. Megvan ehhez minden feltétel, elegendő a szakmunkás és a tapasztalt vezető. De az eddigi tapasztalatokból is komoly következtetést kell levonni. Nem elég csak felépíteni a gyárat, hanem ahhoz, hogy akadály nélkül folyjon a termelés, elsősorban a munkát kell jól megszervezni. Technológiai szempontból jobban kell ügyelni a -gyár építésénél és átvételénél és felelősségre kell vonni mindazokat, akik az építkezést, a beruházást hanyagul, előzetes pontos számítás nélkül végezték. Horváth Sándor DIÓHÉJBAN A Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság értékelte a járás nemzeti bizottságai akcióterveinek teljesítését. Annak ellenére, hogy a terv teljesítésében elég sok fogyatékoságot tapasztaltak, mégis sokat változott a járás lakóinak élete. Kilenc falu földművesei kezdték meg ez alatt aidő alatt — sok gondolkodás és latolgatás után — a közös gazdálkodást. A járá6 parasztjai jobban kihasználták a termelési lehetőségeket és ez alatt az idő alatt csaknem 10 százalékkal termeltek többet, mint az előző években. Ez természetesen megmutatkozott a parasztok jövedelmén is. így az EFSZ-ek jövedelme az elmúlt évben kilencm.i"'ó koronával haladta túl az 1954-ben elért bevételt, míg az EFSZ-ekben dolgozó családok száma 193-mal gyarapodott. A növekvő keresetek mellett más öröme is volt a járás lakóinak. 17 községben végre kigyúl-' ladt a villany, mellyel együtt a film és a rádió formájában beköszöntött a kultúra is. A járási népegészségügyi intézet kórházát idegosztállyal és onkológiával bővítették és új helységeket kapott a szemgyógyászat is. A gyermekek gyógyítására korszerű gyermekosztályt létesítettek és a járás legöregebb lakóinak Nagybaiogon többmilliós költséggel agghajlékot építenek. Nagy előnyt jelent a járás lakói számára az új, korszerű pékség felépítése is, mely naponta ellátja az egész járást friss kenyérrel. Ennek köszönhető, hogy az üzletek az eddigi négyfajta sütemény helyett 26 fajtával szolgálhatnak vevőiknek. Nagy vonalakban ennyit változott a járás élete, az elmúlt három évben. Még többet változhatott volna, ha a nemzeti bizottságok tagjai és a járás lakói kihasználtak volna minden lehetőséget, amit az állam a járás felvirágoztatására nyújtott. — Gir — A Trnavai Helyi Nemzeti Bizottság sikeres munkát végzett a mezőgazdaság terén A napokban Trnaván hat agitációs központban 11 beszélgetést rendeztek a polgárokkal. Ezeken a gyűléseken a helyi nemzeti bizottság tagjai számot adtak a mezőgazdasági szakaszon végzett munkájukról választóiknak. A helyi nemzeti bizottság rendszeresen foglalkozott a mezőgazdasági termelés kérdéseivel, ami elsősorban a helyi EFSZ megszilárdulásában és a szövetkezeti termelés terjedelmének növekedésében jutott kifejezésre. 1956-ban pl. a szövetkezeti tagok tejbeadási kötelezettségüket 231,6 százalékra teljesítették, míg az egyénileg gazdálkodó földművesek csak 40,4 százalékra. A gabonabeadást a szövetkezet 207 százalékra, a magánszektor pedig 133,3 százalékra teljesítette. Az egyénileg gazdálkodó földművesek száz százalékon felül teljesítették sertéshús, kukorica, szénabeadásaikat. Az elmúlt működési időszakban a helyi nemzeti bizottság rendkívüli figyelmet fordított az EFSZ jó gazdálkodására és rendszeresen támogatta őt. Ennek a segítségnek meg is volt az eredménye. Míg 1954-ben a munkaegység értéke 10,30 korona volt, 1956-ban már 23 koronát fizettek ki és a tagok 9 korona értékben természetbeni járandóságot kaptak. A Komszomolról beszélgettünk Alakulatunk CSISZ-szervezete kihasználva a téli estéket, beszélgetést rendezett a Komszomolról, mert katonáinkat érdekli a szovjet ifjúság élete, önfeláldozó munkája és harci hősiessége a haza védelmében. Bod ák elvtárs, a CSISZ központi bizottságának tagja elbeszélte a Szovjetunióban szerzett élményeit és tapasztalatait, mivel a múlt évben tagja volt egy harminctagú ifjúsági brigádnak, mely részt vett a Zsdanovi Szovhoz aratási munkáiban. A sok szép album, kitüntetés jó munkájukat dicsérte. Megmutatta azt is, hogyan feleltek a komszomolisták a párt felhívására, amikor a szűzföldeket kellett megművelni. Beszélt arról is, milyen segítséget nyújtottak a szovjet katonák. Békében is harci feladatukat teljesítették a zöldruhás komszomolisták. A komszomolista katonák gondoskodnak a kultúrmunkáról is. Örömmel táncolnak, játszanak, vagy énekelnek s filmelőadásokat rendeznek. A katonai szolgálat letöltése után nem vetnek véget a komszomolmunkának, hanem tovább dolgoznak az üzemekben és a falvakban. Gyűlésünkön foglalkoztunk az újságolvasással is és elhatároztuk, hogy minden nap egy CSISZ-tag beszámol nekünk arról, mi történik a nagyvilágban. így elérjük, hogy egységünk minden tagja naponta értesül a nemzetközi s a belföldi eseményekről. Mató Pál, közkatona. PÁRTÉLET Ä pártpropaganda feladata a választási kampányban A pártpropagandának a választásokat megelőző kampány keretében nagy gondot kell fordítania a szemléltető agitációs anyaggal végzendő propagandamunkára. Ez a hatalmas munka főleg a marxizmus-leninizmus elméleti tanácsadójának fő feladata. Ha a szemléltető agitációs anyagot a járás vagy helység életéből vett tények és adatok alapján dolgozzuk ki és rámutatunk azokra az eredményekre, amelyeket az elmúlt 3 év alatt elértünk, rendkívül hatékony segítséget nyújthatunk az agitátoroknak, propagandistáknak és lektoroknak az előadások, eszmecserék és nyilvános gyűlések lefolytatásában. Például a nagymegyeri marxista elméleti tanácsadó ezen a téren szorosan együtt dolgozik a JNB kulturális osztályával. Propagációs bizottságot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy rendszeresen feldolgozza a fent említett anyagot és ezt az agitátorok rendelkezésére bocsássa. Ezenkívül rendszeresen már a választási kampány első szakaszában segítséget nyújtanak az agitátoroknak az előadásvázlatok kidolgozásában. Amint már fentebb említettük az elméleti tanácsadó mellett alakult egy propagációs bizottság, amely segítségére van a járási pártbizottságnak a választási kampányban. Ezt azért is ajánljuk megvalósítani más járásokban is, mert ahhoz, hogy a szemléltető agitációs anyag 'propagandamunkánk valóban hatékony segédeszközévé váljék, nem elegendő csupán az érvek puszta összegyűjtése. Ezenfelül gondoskodnunk kell annak megfelelő és hatásos érzékeltetési módjáról, vagyis ebből a szempontból való feldolgozásáról. Ezért ebbe a munkába tapasztalt elvtársakat kapcsoltunk be, akik az összegyűjtött érveket jól fel tudják dolgozni röplapok, villámújságok, felhívások, stb. formájában. A bizottságnak járásunkban nemcsak az a feladata, hogy rendszeresen argumentációs anyagot, villámhírt, felhívást adjon ki. Ezenkívül megbíztuk, hogy a JNB kulturális osztályával közösen dolgozzon ki egy nagy, egyetemes argumentumokkal tele brosúrát, amelyben az agitátorok minden érvet meg fognak találni a járásunkben elért eredményeinkről. A diagramokkal és fényképekkel illusztrált anyag összegyűjtése hatalmas munkát igényelt. A brosúrában, diagramok és táblázatok segítségével mintegy hatvan oldalon szemléltetjük járásunk építésének eredményeit, a mezőgazdasági termelés fokozását, az emberről való gondoskodást, továbbá az élelmiszerek és ipari közszükségleti cikkek fogyasztásának növelése terén elért sikereinket, valamint dolgozóink mai életének más, hasonló adatait. Ezeket összehasonlítjuk az utolsó választások előtti helyzettel. Egyúttal most is szem előtt kell tartanunk, hogy az ilyen munkában a döntő szerepet mindig — tehát most a választásokat megelőző kampányban is — az emberekkel fenntartott jó kapcsolat játszsza, vagyis, hogy a szemléltető agitációs anyagot mint az agitációs és propagandamunka szerves részét, mint a nyilvános gyűlések és viták lefolytatásának kiváló segédeszközét kell felhasználnunk. A választásokat megelőző kampány azonban nemcsak arra irányul, hogy csupán szemléltessük járásunk építésének eddigi eredményeit és sikereit. A kampány célja elsősorban az, hogy az elért sikerek ismertetésével fellendítse dolgozóink kezdeményezését, fokozza törekvésüket azoknak a feladatoknak az elvégzésére, amelyek pártunk országos konferenciájának határozataiból ránk hárulnak, s amelyeknek teljesítése járásunk anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését, valamint egész államunk további megerősödését fogja eredményezni. A szemléltető agitációs anyag ezért nálunk szemléltetni fogja az élenjáró dolgozók (főleg a mezőgazdaságban dolgozók) munkamódszereit. Mindezeknek a szemléltető segédeszközöknek az előkészítése, kiadása és rendszeres felhasználása lényegesen hozzájárulhat propaganda- és agitációs munkánk feljavításához más járásokban is. Ez azonban megkívánja, hogy a járási pártszervek ennek a problémának a választásokat megelőző kampány keretében rendkívüli figyelmet és gondosságot szenteljenek. Szigeti József, Nagymegyer