Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-16 / 47. szám, szombat

Ha a tav

asz megkérdezi, mit csináltál a télen . • • Nem kétséges, hogy nemzeti bizottságaink igen sokat tesznek a termelés megszervezéséért, fokozásáért. Azonban ezekkel kapcsolatos a szövetkezeti munkaiskolák kérdése is, melyek irányításáért ugyancsak felelősek. A minap Nyitrára látogattunk és felkerestük 3 KNB tanácsa mezőgazdasági bizottságát, a|iol a szövetkezeti munkaiskolákkal kapcsolatban Jurík elvtárs mérnökhöz a következő kérdéseket intéztük: — Mondjon néhány szót, hogy a nyitrai kerületben miképpen szervezték meg a szövetkezeti munkaiskolákat ? — Elsősorban is abból indulok ki, hogy az J.950/57. éyre a már meglevő 200 szövetkezeti munkaiskola megszid lárdítását tűztük ki célul. Pgy terveztük, hogy 8900 hallgatót biztosítunk a tanfolyamokra. A JNB-k mezőgazdasági bizottságai azonban ezt a feladatot nem teljesítették kielégítően, mivel csupán 7831 hallgatót sikerült beszervezniük. Különösképpen az első évfolyamokba hanyagolták el a hallgatók toborzását. — Szeretnénk, hci néhány járásról konkréten is megemlékezne. '— Nagyon szívesen. Főleg a partizánske!, bánovcej, verebélyi és a zselízi járásokban követtek el hibákat. Partizánskeban egyébként komoly fogyatékosságok észlelhetők abban is, hogy az előirányzott 15 első évfolyamból, melybe már 300 hallgató jelentkezett, csak kettőt szerveztek meg 49—40 résztvevővel. Ezzel szemben ki kell emelnem, mint jó példát, a komáromi, ógyallai, lévai járásokat, ahol a szövetkezeti munkaiskolára igen nagy súlyt fektettek. — Hogyan míiködnek a JNB-k mezőgazdasági bizottságai mellett a tanácsadó testületek? — Sajnos, elmondhatom, hogy nem minden járásunkban működnek, pedig az ő feladatuk lenne, hogy támaszai legyenek az előadóknak az elméletnek a gyakorlattal való összekapcsolásában. Komoly hiba, hogy még mindig nem minden előadó tagja a járási közmű-? velődési otthon mellett működő előadói testületnek, ahol sok értékes tapasztalatra és tudásra tehetnének szei't. Mifii denesetre ez aztán meglátszik az előadások alacsony színvonalán is. — Gondoltak-e arra, hogy az egyénileg gazdálkodók szakképzettségét is fokozni kell, milyen intézkedéseket foganatosítottak? — Azokban a községekben, ahol nincs még szövetkezet, egyéves agro- és zookurzusokat igyekeztünk megszervezni a magángazdálkodók iskoláztatására. Az iskolázás eme formájával a földműveseket, mint jövő szövetkezeti tagokat kívánjuk megismertetni a közös gazdálkodás kérdéseivel. Kerületünkben 41 ilyen kör működik, ahol 770 magángazdálkodó sajátítja el a korszerű mezőgazdaság fontos alapelveit. A prieviazaj 'járásban 196 kisparaszt látogatja ezeket az előadásokat, míg a párkányi járási Kőhídgyarmat községben 36 egyénileg gazdálkodó tanul rendszeresen az előadásokból, Bírálólag kell nyilatkoznom a nyitrai és az aranyosmaróti járásokról, ahol — noha jelentős számú kis- és középparaszt folytat egyéni gazdálkodást, — csupán két községben szervezték meg a kurzusokat. Pedig éppen a partizán- skej járásban levő Račice község példája mutatja, hogy érdemes ilyen ér dekköröket szervezni. Ebben a faluban ugyanis 46 egyénijeg gazdálkodó hall gatja a gyümölcstermelésről szóló szak előadásokat. — Végül felkérjük, nyilatkozzon az elért eredményekről és arról, hogy miben nyilvánultak meg ezek? — Kerületünk szövetkezeteinek sikerei elválaszthatatlanok a szövetkezeti munkaiskolák működésétől, Sok szövetkezeti tag sajátította el a termelés módozatait és vált kiváló szakemberré. Nem véletlen az sem, hogy az 1956. évi eredmények után kerületünk szövetkezetei 59 millió korona osztalékot juttattak tagjaiknak, ami az 1955-ös évhez viszonyítva 10 millió korona emelkedést jelent. Lassan nagy versenyfutás kezdődik majd kint a földeken az idővel. A tavaszi és a további munkák során tűnik ki, hogyan használtuk fel a téli hónapok alatt szerzett szakismereteket. Ahol komolyan vették a szövetkezeti munkaiskolát, azokon a helyeken ez a gazdag eredményekben tükröződik majd vissza. Szgmbath AA jó eredményt is javíthatja a fiatalok lendülete A s?enc»járásban nincs egy falu sem szövetkezet nélkijl: A falvak kis- és kpzépparasztjainak túlnyomó többsége 9 közös gazdálkodás mellett döntött, s aki becsülete^ sen, szívvel-lélekkel végzi munkáját, nem bánja meg, hogy a közösbe lépett. Bizonyítják ezt azok a szôyetkezeti tagok, akik az évvégi elszámoláskor olyan jutalomban részesültek, hqgy elégedettek és büszkék. Ilyen szövetkezetesek vannak Hurbanová Vesen, Mag^arbélep, ^sflyborsán stb. Ezekben a falvakban a szövetkezeti gaz~ dálkodás teret hódított s a szövetkezeti tagok szép eredményekkel dicsekedhetnek. A járási nemzeti bizottság a III. szövetkezeti kongresszus előtt nagy súlyt fektet a jó eredmények propagálására. Aktivizálja a helyi nemzeti bizottságokat az agitációs munka kifejtésére, A járási nemzeti bizottság dolgozóit azokba a falvakba osztotta be, ahol a szövetkezet megerősítésére a legnagyobb szükség van, ahol még nem minden kis- és k°zéooaraszt tagja a szövetkezetnek. A beosztottak segítik az agitációs munka megszervezését, s a hélyi nemzeti bizottságokkal karöltve irányítják az agitátorok munkáját. Az agitációs munkában sokat segítenek a töfnegszervezetek és az üzejnak dolgozói is. A legjobban talán a nabizottságok és a helyi CSJSZ-szervezetek kapcsolódnak be a szövetkezeti gondolat terjesztésébe. Sok helyen, mint például Nagyborsán az agitátorok nagyobb része CSISŽtaggkból tevődik ÖSSZ6, másutt, m

i

nt például szencen, ä nobizottság fejt ki jó meggyőző munkát. As utóbbi három hét aialt az agitációs munka eredményeként a járás több szövetkezete új tagokkal gyarapodott, így például a szgnci szö^ vetkezetbe tizenöt üj tag lépett be. Igaz, a szövetkezet földterülete nem sokkal szélesedett, de ha figyelembe vesszük, hggy a szenei szövetkezetnek elsősorban munkaerőre van szüksége, akkor az agitációs munka nem volt hiábavaló, A kis- és középparasztok előtt egyre világosabb a Szövetkezeti termelés előnye, A szövetkezeti gazdálkodásra Jókén és Hegysúron hárman-hárman, Igrámoil és Pusztafödémesen ketten-ketten szánták rá magukat. Az egész járásban hermine taggal gyarapodtak a szövetkezetek, s napról napra gyarapodnak. Mindegek ellenére a járás szövetkezeteiben vs

n ^y egészségtelen jelenség, amit orvosolni kell. A szövetkezeti tagok életkora 45—50 év között moz90, ami azt jelenti, hogy a szövetkezetekben kevés fiatal dolgozik. E kérdést leginkább a CSISZ járási bízottsága illetékes orvosolni, Mit tett tehát a hely«et megjavításának érdekében? Az utóbbi bizottsági ülésen a kérdéssel kapcsolatban határozatot hozott. Többek körött elhatározta, hosy a JIJ. szövetkezeti kongresszus előtti kampányban harmine fiatalt győz meg a szövetkezeti munkára. A határezat nagyon helyes- Ám ez a határozat csak akkor segít a szövetkezeteken, ha azt valóra is váltják- Eddig még nem nagy eredménnyel dicsekedhetnek, s hogy teljesíteni tudják feladatukat, jobb és elmélyültebb agitációs munkát kel) kifejteniök az ifjúság körében. Aktivizálni kefl a CSISZ helyi SZterCfezeteit, hogy alaposabban foglalkozzanak a kérdéssel. A saovetlieietekiieU is nagyobb gondot kell fordítaniuk az ifjúságra. Nagyobb munkalehetőséget kell számukra biztosítani egész éven keresztül, s meg kell teremteni a munkakedv feltételeit, A fiataloknak pedig meg kell érteniük, milyen fontos a szövetkezetek fejlesztése, s feladatuk. hazafias kötelességük ebben a munkában részt venni. (KS) Időszerű mezőgazdasági kérdésekről A vetőmag előkészítő munkálatai A jövő évi termés sikerét döntő módon befolyásolja a vetőmag milyensége és minősége. Nafl.V és jp minőségű termést csak televénydús talajban, nemesített vetőmaggal érhetünk el. Hiába vetünk a talajba nagy terrr.ékenvségű értéktelen vetőmagotazzal jó termést nem érhetünk eL viszont akkor sem, ha nemesített vetőmagot használunk, de a vetőmag számára nem teremtjük meg a kedvező feltételeket. Igep fontos a vetqmag tisztasága. A vetőmag annál értékesebb, minél tisztább, minél kevesebb benne a? jdegen anyag. A vetőmagban levp, idegen anyagpk (tisztátalanságok) lehetnek közömböse^ pl. a fpld. a pelyva, a növény szárrésze. Ezek ugyan termesztés szempontjából nem károsak, a vetőmag értékét azonban rontják. A közömbös tisztátalanságoknái sokkal károsabbak és sokkal szigorúbb elbírálás alá esnek a gyommagvak. A vetőmag tisztaságát súlyszázalékkal fejezzük ki- Ha pl. valamely búza tisztasági százaléka 98, akkor ennek a vetőmagnak száz kilogrammjában 98 kg bÚZ8 és 2 kg idegen anyag van- A jó vetőmagtól általában 96— 98 százalékos tisztaságot kívánunk meg. Vetésre csak tiszta, egészséges, kifqgástalan vetőmagot használhatunk, ntert csak ez biztosíthatja a sikert. A vetőmag előkészítő munkálataihoz tartozik a jaravizálás. Meghonosítása aligha ütközhet idegenkedésbe, ami bizony még ma is megnyilvánul minden új iránt, Hiszen, ha kezdetleges formában is, de a parasztság ösz= tpnps alkotó tehetsége már dédapáink korában rátalált e módszerre. A vetőmag régóta szokásos beáztatása számos növénynél gyakran a jaravizálás fel nem fedezett formájának bizonyult, Élettani magyarázatát a tudomány tárta fel- Azt, hogy a növény fejlődésének meghatározott szakaszában, meghatározott feltételeket köve-, tel meg. Az Őszi búza pl. csírázás előtt bizonyos mennyiségű nedvességet és meghatározott hőmérsékletet igényel. A jarovizálás azt jelenti, hogy mesterségesen biztosítsuk a növény számára ezeket 8 feltételeket § ezzel meggyorsítjuk a növény fejlődését. A jaravizálás lényege az, hegy vetés slatt meghatározott kezeléssel hatunk a magra, hogy az egynyári növény fejlődése számottevően meggyorsuljon, Száraz éghajlatú területeken elsősorban a tavaszi vetésű növények tenyészidejének megrövidítésével biztosíthatnák a növénytermelés sikerét. Hazánkban is a tavaszi növények fejlődésének fő fázisai — pl. a tavaszi gabonafélék bokrosgdása és kalászplása — olyan időre esnek, amikor többnyire nincs eső, s a talajban ősszel és télen tárolódott vízkészlet is már kifogypban van- Már most, ha jarovizálassai a növényi fejlődés fő szakaszainak kezdetét a— 10 nappal előbbre tudjuk hozni, hatalmas vízmennyiséget menthetünk meg növényeink számára, A tenyészfdö csökkentése azon a fölfedezésen alapul, hogy az egynyári (nem évelő) pövény fejlődésében két fontos szakasz van: a jaroyizacios stádium és a tenystádjum. Mihelyt a csíra növekedésnek iudul, a nôvpnyi élet tényezőinek (fény, hő, yíz stb ) bizopygs komplexusánál megkezdődik a jarovizácjós folyamat. Gyakorlati jelentősége rendkívül nagy. A jarovizálás ugyanis lehetővé teszi a későn érő tavaszi növények korai termővé alakítását; ily módon nagymértékben függetlenítjük növényeinket az időjárás szeszélyeitől. A déli földrészeken őshonos növények (pl. gyapot) vetésterületét bővíthetjük észak felé, mert csökkenti a növény tenyészidejét. A jarovizált növények hamarább kerülnek le a földekről s ezáltal tökéletesebb talajelőkészítést adhatunk az őszi vetésű növények alá. Technikája igen egyszerű, költsége pedig sokszorosan megtérül a termés* tpbbletben és a minőség javulásában. Ezt a kis és nagy parcellákon végzett kísérletek tömege bizonyítja, Hogyan történik a jarovizálás? Növényfajonként és növényfajtaként más és más módon, A szakirodalom fontos szabályokat tartalmaz erre vonatkozólag. Mindnyájunk érdeke a jarovizálás minél többhelyütt és minél naqyobb területen való meghonosítása, alacsony termésátlagaink növelésében is nagy. lépéssel vinné előre egész mezőgazdaságunkat tervünk előirányzott szjpvogala felé. GASPARIK SÁNDOR. ESO Csepereg az eresz, alatta cinfazék sír, rí, vizet kortyol; táncol a buborék. Kárál a tyúk, dugja, rejti fejét borzos, lucskos szárnya alá; bús kakas rikoltoz. Üres az udvarház, szomorúan ásít, csak a tppta pif log, p sah' a víz pilýgít, Bélen ül partjában, rút varangyos béka, s öt tükrözi q víz minden buboréka. Tópsa partján béka, a tornácon ember. Nézik szótalanul mit müvei e tenger» Udvarház tengere, békák tocsogója, jt. parasztok öröme, dús vetések sója. Nézi Bakó Antal elszükulö szemmel: — Nem lesz-e sok? — zsémoel égi-földi renddel. — Ki ne rothadjon g zsendülő gabona, ránk ne sújtson, verjen az isten ostora. Te, (>ék(i — bök felé — elég legyen mára, vidd az esőt most már más faluba, tájra! Önlagadta varangy, hordd el ráncos irhád! — fortyog Bakó Antal s fogja a ,,vasvellát". Szalad az esőbe, gyiiriizQ tócsába, nógatja a békát hamar-indulásra. Eltotyog a béka redves lésza alá, utána csak a szó suhogó kardja vág. S megritkul a szó is, mint a felhők gyöngye, hallgat az udvarház párolgó göröngye. Dénes Gyapgy. Egy autó története címet is adhatnánk H. Käutner német rendező Ama napokban c. filmjének, melyben egy autórgnes két fjatai munkás előtt feltárja ha.idaini gazdái emberi sersát. A roncsok szétszerelésekor különféle itárgyak, leletek látnak napvilágot. A szélvédő ablaküvegébe bevésett szám, fésű, meilénypmb, szgrenpsepatkú, •véres foltok az ülésen — mind tragédiák emlékei, Mindegyiknek •megvan a maga története, mindegyikhez bizonyos tragédia fűzői'ík, de az egyéni sorsok hátterében nagyobb tragédiát látunk. Az autó hat gazdájának Ama napokban történetében végigvonul a világtörténelem egyik szomorú ú.ikori fejezete — a nácizmus uralomrajutása egészen bukásáig. A nagy tragédia minden szereplőjének ajkán felvetődik a nifs ért? A film élethű alaki?tásokkal hitet tesz az emberek testvériessége, a béke gondolata "if.'iett. •.v*. " • • t,/ \\ < • • Maresz pilóta elhatározása Ismert témát boncolgat, L. Buczkowski lengyel rendező a Maresz pilóta elhatározása című filmjében. Hajdani barátja megkísérli rá r venni Maresz kapitányt, az angol légierő egykori tisztjét a háború éveiben, most utasszállító pilótát, hogy szökjenek külföldre. Maresz pilóta becsületes hazafi, jó kolléga és annak ellenére, hogy polgári ne lütású egyén, hallani sem akar a tervről. A kéévese útján is próbál az illető ráhatni, de ő nem követi az. angol állampolgársággal hazatérő Moryt Angliába. A végén volt barátja fegyveres támadással akarja kényszeríteni Mereszt, hogy külföldre táŕvozzon a géppel, de az ügyes pilóta hajmeresztő laí vjrozással földre irányítja gépét és a közben értesített biztonsági szervek felkészülten fogadják a fegy-í veres támadót. Maresz úgy érzi, bW zalmatlanok vele szemben, mert a háború idején az angol légierők kötelékében szolgált. Csak akkor szerbi vissza önbizalmát, amikor megkapja útlevelét és külföldi útvoS nalakon épülhet. Lassan rátér az ösvényre, mely őt az új élet építőinek soraiba vezeti. Egyéni boldogságát is megtalálja Krystina olr daianA film szépeti jel t lemzi a népi demokra* tikus rendszer meg4 erősödésének időszakát, különböző típusokat vonultat fel és bemu* tatja viszonyukat až új rendszerihez.— Na Segítsük a műkedvelőket Az ipolybéli színjátszó csoport vendégszereplésre készült Szetére. A Szereplők gondosan betaniilták szerepüket Szigligeti A mama oímű három felvonásos vígjátékéban és nagy reményekkel néztek vendégszereplésük elé. Mégis az utplsó pillanatokban megrökönyödtünk, mert megbetegedett a főszereplő és úgy volt, hogy le kell mondanunk az eiöadásréi, Az áido» zatkész Sinka Amália láza ellenére is bundába öltözött, és hajlandó veit szánkón velünk jönni az előadás megtartására. A csalódás azonban itt ért bennünket, A szetei kultúrotthont>an nehézségeink .voltak a színpad felállításával. Az előkészületi munkák és |Is falában a színpad felállítása tisztán színjátszó csoportunk négy tagjának érdeme. A helyi nemzeti bizottság titkára, aki jelen vpjt az előadáson, még csak készséget sem tanúsított műkedvelőink támogatására és a tanítók kérése ellenére egyenesen megtagadta a segítséget. Felteszem a kérdést ft HNB tátkáa rának! talán neki nem áll érdekében, hogy falujában is megjavuljon a kyl-. turáiis népnevelő munka? Török Lajos, ig. tanító, Ipolybél OJ SZö r 1957. február 16.