Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-03 / 03. szám, csütörtök

A Szovjetunió továbbra is felhasznál minden lehetőséget a béke és a biztonság megőrzésére a lengyel rádiónak Varsó (ČTK) — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az újév előestéjén a lengyel rádió képviselőinek interjút adott és válaszolt kérdéseikre. Kérdés: Milyenek a Szovjetunió és Lengyelország közötti kapcsolatok fejlődésének 1957. évi távlatai? Válasz: Az elmúlt 1956. év sok újat hozott a szovjet-lengyel kapcsolatokba. Jelentőségteljes egyezményeket kötöttünk, melyek a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság nemzetei közötti megbonthatatlan testvéri barátság további fejlődésének és megszilárdításának nagy jelentőségeit adják. Itt elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának küldöttsége, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége közötti tanácskozásokról szóló közös nyilatkozatra, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság kormánya között az ideiglenesen Lengyelországban tartózkodó szovjet katonaság jogi statutúmáról szóló szerződésre gondolok. Kétségkívül fennáll az a tény, hogy 1957-ben folytatni fogjuk közös erőfeszítésünket az eredményes szovjetlengyel együttműködés kibővítéséért a gazdasági, kulturális és politikai élet minden terén, amely együttműködés megfelel a két ország létérdekeinek és a szocializmus egész tábora érdekének. Kérdés: Az ön nézete szerint mit hoz az 1957. év az emberiségnek? Válasz: Egyes nyugati országok agressziós körei és propagandája minden erejükkel arra töVekszenek, hogy az emberekbe pesszimizmust és bizonytalanságot oltsanak a béke megőrzése és megszilárdítása távlatait illetőleg, és hogy a népekben a lázas fegyverkezés és a háború fatális elkerülhetetlenségének hitét keltsék. Azon törekvésükben, hogy meghiúsítsák a nemzetközi feszültség enyhülését, hadi kalandokra és provokációkra ragadtatják el magukat. Az Egyiptom elleni angol-franciaizraeli agresszió és a magyarországi ellenforradalmi puccs világos tanúbizonyságai ennek. A népek azonban gyűlölik a fegyverkezést és háborút. Békés és nyugodt életre vágynak nemcsak a maguk, hanem a jövendő nemzedékek számára is és készen állanak, hogy meghiúsítsák a béke ellenségeinek intrikáit. Ebben rejlik annak biztosítéka, hogy a béke gondolata további sikereket arat a nemzetközi reakció minden agresszív szándéka ellenére. Minden okunk megvan arra a nézetre, hogy az 1957-es új esztendő meghozza a nemzetek nagy jelentőségű győzelmét a béke megőrzéséért és megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért a különböző szociális rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek diadaláért vívott harcban. A Szovjetunió továbbra is felhasznál minden lehetőséget a béke és a biztonság megőrzésére. Az új esztendő legyen a nemzetek közötti barátság és együttműködés időszaka N. Sz. Hruscsov válasza a l'Humanité levelezőjének kérdésére Síoszkva (ČTK) — Pierre Hentges, a fHumaníté levelezője azzal a kérdéssel fordult N. Sz. Hruscsovhoz, milyen kívánságot óhajt tolmácsolni a francia dolgozóknak az új év alkalmából. N. Sz. Hruscsov így válaszolt: Az önök harcos lapja útján a francia dolgozóknak és az egész francia népnek az új év alkalmából legszívélyesebb jókívánataimat szeretném kifejezni. A Szovjetunió és Franciaország népeit a barátság hagyományos kapcsai fűzik össze, melyeket a két világháborúban a közös ellenség elleni közös harc szilárdított meg. Most, amikor a német militaristák újból felemelték fejüket, hadsereget létesítenek és új háborús kalandra készülnek, országaink nemzeteinek még jobban egyesíteniök kell erőfeszítéseiket az európai és világbéke biztonságának megőrzésére és megszilárdítására irányuló harcban. A szovjet nép a mély testvéri szolidaritás érzelmeivel viseltetik Franciaország munkásosztálya és valamennyi dolgozója iránt, akik hősiesen küzdenek a békéért és demokráciáért, Franciaország szebb jövőjéért. A francia dolgozók nem egyszer tettek tanúbizonyságot határozott ellenállásukról a reakció és fasizmus fekete erői ellen, amely ellenállással kiváltották a békeszerető emberiség lelkesedését. A proletár internacionalizmus szelleméhez hű francia munkásosztály tapasztalt vezére, a Francia Kommunista Párt mindig elöl haladt és halad a szabadság és szocializmus gondolatáért küzdő harcosok előhadában. Szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség és valamennyi francia demokrata egyesíti erőfeszítését és a jövő évben az új pusztító háború elhárításáért folyó küzdelemben, a béke megőrzésében és megszilárdításában, hazája szociális előretöréséért és nemzeti nagyságáért folytatott küzdelmében sikereket arat. A francia dolgozók a Szovjetunió nemzeteiben leghűségesebb barátjukra találnak. Az 1957. év legyen a nemzeteink közötti barátság és együttműködés megszilárdításának időszaka. Az új évben sok boldogságot kívánok önöknak, drága barátaim". Az 1957-es évben a béke és a szocializmus erői űj sikerekel aratnak G. Damjanovnak, a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlése elnökének újévi beszéde Szófia, (ČTK) -s G. Damjanov, a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségének elnöke a bolgár néphez intézett újévi rádióbeszédében megállapította, hogy a bolgár nép az 1957. évbe szebb jövőjébe vetett szilárd bizalommal lép. G. Damjanov kijelentette, hogy az 1956. év a bolgár nép történelmébe a munka és a politikai győzelmek éveként íródik be. A bolgár nép dicső kommunista pártjának vezetésével, a Szovjetunióval és a többi szocialista államokkal együttműködve az 1956. évben az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra, valamint az iskoláztatás terén jelentős sikereket ért el. Georgi Damjanov megállapította, hogy a bolgár nép sikerei a munkások, parasztok és az értelmiség körében politikai és munkalelkesedést váltottak ki és ezért a dolgozók még jobban tömörültek a párt és a kormány köré. Nem fér kétség ahhoz — jelentette ki G. Damjanov, — hogy 1957-ben a béke és a szocializmus erői űj sikereket aratnak és a nemzetközi reakció újabb vereséget szenved. Amerikai tervek a közép-keleti térségben való terjeszkedésre Washington (ČTK) — A Reuter ügynökség közlése szerint Eisenhower elnök újévkor értekezett a vezető amerikai politikusokkal és a kongresszus tagjaival. Az értekezleten megtárgyalták annak a politikai programnak megszövegezését, amely lehetővé tenné az amerikai imperializmus számára, hogy behatoljon a Közép-Keletre és megszerezze azokat a pozíciókat, amelyeket Nagy-Britannia és Franciaország kudarcba fulladt egyiptomi kalandja folytán elvesztett. A hírügynökség tudósítása szerint az elnök még e héten a kongresszus elé akarja terjeszteni.tervét, amely lényegében két részből áll: A kongresszusnak fel kellene hatalmaznia az elnököt, hogy saját belátása szerint amerikai haderőket helyezzen el Közép-Keleten, mihelyt észreveszi, hogy valamelyik ottani országot „veszélyeztetik a kommunisták"; a kongresszusnak továbbá „gazdasági támogatásként" nagyobb összeget kell jóváhagynia e terület számára. Az amerikai haderők alkalmazására az úgynevezett „űrről" szóló tézis szolgál ürügyül, amely ür állítólag az angol-francia agresszorok veresége után keletkezett azzal, hogy elvesztették az arab országokban minden befolyásukat. Az amerikai kormánykörök ezt az alkalmat most arra használják fel, hogy a világ e részén átvegyék a vezető imperialista hatalom szerepét. Emellett Nagy-Britannia és Franciaország, a „hagyományos" gyarmatosítók ellenállását a „kommunista veszedelem" hangoztatásával igyekeznek ellensúlyozni. Az amerikai kormány új politikai terveinek terjesztésébe bekapcsolják a sajtópropagandát, amely teljes erővel működik és a közép-keleti amerikai intervenciót a „szovjet" és „kommunista veszedelemről" szóló koholmányokkal indokolja. Az igazi célokat azonban a New York Herald Xribune szerdai száma árulja el az új szíriai kormány ellen indított éles támadásával és sértegetésével, amely kormány — amint ismeretes — programjában Szíria és valamennyi arab ország nemzeti függetlenségének kérdésében szilárd álláspontra helyezkedik és határozottan síkra száll mindennemű imperializmus ellen. India ipari fejlődése az 1956-os évben Delhi (ČTK) — Az indiai sajtóiroda jelentése szerint az 1956-os év folyamán az indiai ipar számos ágazatában növekedett a termelés. Növekedett :z acél, cement, textil és automobilgyártás stb. Az acéltermelés 700 ezer tonnával, a cementgyártás 450 ezer tonnával, a textilgyártás átlag 140 millió méterrel fokoz'dott. Az 1956-t s év első kilenc hónapja alatt az ipari termelés terjedelme az előző évvel szemben 12 százalékkal növekedett. Indiában a múlt évben kezdték első ízben gyártani a revolveres esztergapadokat és néhány festékfajtát. Krisna Nenon Selwyn Lloyddal tárgyalt London. (ČTK) — A Francé Presse hírnökség jelentése szerint Krisna f 'Jnon tárcanélküli indiai miniszter január 1-én hosszabb megbeszélést folytatott Selwyn Lloyd brit külügyminiszterrel. Utána Menőn Reading lord államminiszterrel tanácsokozott. A közleményből kitűnik, hogy a brit államférfiakkal folytatott tárgyalások tartalmát Közép-Kelet problémái képezték. A múlt év egyik legjelentősebb eseménye a lengyel-szovjet nyilatkozat volt J. Cyrankiewicz újévi beszéde Varsó (ČTK) — Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1956. december 31-éC rádióbeszédet mondott, amelyben értékelte az elmúlt évi eseményeket és felvázolta az 1957. évi feladatokat. J. Cyrenkiewicz beszédében foglalkozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága nyolcadik teljes ülésének eredményeivel, mely becsületesen és eredményesen leszámolt azokkal a hibákkal és igazságtalanságokkal, amelyek az elmúlt években Lengyelország gazdasági és politikai életében bekövetkeztek. Beszélt azokról a konkrét intézkedésekről, melyeket e hibák orvoslására már végrehajtottak. A minisztertanács elnöke a nyolcadik teljes ülés utáni legjelentősebb események egyikeként lengyel-szovjet közös nyilatkozatot tüntette fel, melyet Moszkvában írtak alá és amely megteremti a két ország közötti valóban szocialista kapcsolatok alapját. J. Cyrenkiewicz beszédében továbbá megállapította, hogy az 1957-es év azon irányvonal megvalósításának nehéz éve lesz, amit 1956-ban megkezdtünk. „Valamennyien azt akarjuk — mondotta a Minisztertanács elnöke —, hogy az 1957-es év Lengyelország nemzetközi helyzete megszilárdulásának éve legyen, amely együttműködik min-« den szocializmust építő országgal és azokkal a nemzetekkel, melyek ezt az együttműködést óhajtják." A Szuezi-csatorna szabaddá tétele kizárólag az egyiptomiak ügye Kairó (ČTK) — Mahmud Junis, a Szuezi-csatorna egyiptomi hivatalának igazgatója a Szuezi-csatorna kitisztítási munkálataival kapcsolatban az „Al Ahram" egyiptomi lapnak adott interjújában kijelentette, hogy a Szuezi-csatorna kitisztítása Egyiptom számára nagy jelentőségű és kizárólag egyiptomi ügy. Az ENSZ szerepe — figyelmeztetett Junis — a technikai és anyagi támogatásra szorítkozik. Mahmud Junis az interjú további részében megállapította, hogy a tisztítási munkálatok az egyiptomi hatóságok programja szerint minden erő megfeszítésével folynak. A Szuezicsatorna egyiptomi hivatalának többek között sikerült eltávolítania egy nagy kotrógépet, amelyet a Timah tóban süllyesztettek el, továbbá a Szuezicsatorna medencéjéből az Izmai) város mellett elsüllyesztett négy hajót. Junis azokat a károkat, amelyeket a Szuezi-csatorna blokádja Egyiptomnak okozott, napi 100 000 egyiptomi fontra becsüli. Az interjú során megerősítette, hogy már ez év márciusáI ban 10 000 tonnás hajók fognak közlej kedhetni a csatornán és hogy májusj ban a csatorna teljesen üzemképes • lesz. Törvényellenes volt a varsói szerződés Nagy Imre által való felmondása Egy kivált indiai jogász a magyarországi eseményekről Delhi (ČTK) — A Blitz és a National Herald címú lapok közölték Danial Latifi neves indiai jogász cikkét a magyar események jogi szempontjáról és főleg Nagy Imre kormányának azon követelményéről, hogy Magyarország mondja fel a varsói szerződést és követelje a szovjet csapatok távozását Magyarországból. A cikk írója részletesen elemzi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit a második világháború után, főleg a varsói szerződésből származó kötelezettségeit és arra a következtetésre jut, hogy Nagy Imre kormányának követelései jogilag teljesen indokolatlanok voltak. „Nagy Imrének az a kijelentése, hogy Magyarország felmondja a varsói szerződést — írja Latifi — a magyar állam kötelezettségeit meghatározó nemzetközi szer-' ződésnek olyan megsértése volt, amely megengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatok terén. Adj szenet — életet adsz A mélytekintetű, sötét szemekbe vetett első pillantás meggyőzött bennünket arról, hogy Jani Gyula régi bányászcsaládból származik. Apja, sőt nagyapja is a magyar föld mélyéből bányászta a fekete gyémántot. A fiatal Gyula a népi demokratikus rendszerben bányászati főiskolát végzett és a Miskolcztól nem messze levő sajószentpéteri barnaszénbányában főmérnök lett. Ő volt az első ember, akivel Sajószentpéterre való érkezésünk után találkoztunk. Apró történeteket mesélt nekünk a kis bányászvároska Hetéből, a bánya október 23-a előtti és utáni életéből. Kommunista szerénysége azonban nem engedte meg, hogy mindent elmondjon sajátmagáról is. Más elvtársak árulták el a következő érdekes esetet a főmérnökkel kapcsolatban: Jani Gyula mérnök neve annak a névsornak első helyén állt, amelyet a horthysta fasiszták azért készítettek, hogy e névsor alapján egymás után meggyilkolják a kommunistákat. Idegen emberek voltak, akik Jani Gyulát kivonszolták az udvarra, Jani azt kiáltotta: „Felakaszthattok, de kommunista maradok, s a pártot úgysem tudjátok megsemmisíteni". A gyilkosok azonban olyan akadályba ütköztek, amelyre fanatikus elvakultságukban nem számítottak — a bányászok határozott ellenállásába, akik hirtelen összefutottak és megmentették főmérnöküket. Magyarország gazdasági viszonyainak gyors konszolidálása egyre több szenet követel. Jelenleg Magyarországon jelentós a szénhiány. Ez a hiány oly nagy, hogy egyes üzemekben még nem kezdhették meg teljes mértékben a munkát, jóllehet az emberek már égnek a munkavágytól. Sajószentpéterről hasonlóképp, mint a borsodi széntröszt más bányáiból az október 23-a utáni időben eltávozott a dolgozók nagy része — katonák, brigádosok és mások, de a szénfejtés egy napig sem szünetelt, bár a normális viszonyok közti fejtés felére csökkent. Azután ismét lassan emelkedni kezdett, s most már csak rtemegészen 200 tonna hiányzik az azelőtt kibányászott napi szénmennyiségböl. A borsodi tröszt többi bányáival összehasonlítva Sajószentpéteren a legkedvezőbb a fejtés. Ez nem ment magától. Arra a kérdésre, hogy miért ilyen a helyzet Sajószentpéteren, egyszerű a válasz. Ezt egyformán megerősítette valamennyi ember, akivel beszéltünk — a műszaki dolgozók, Iván Zoltán, a bánya munkástanácsának elnöke éppúgy, mint az egyszerű bányászok: ,,Nálunk egy napra sem szűnt meg a pártszervezet, hanem tovább folytatta működését. Igaz, hogy az októberi események folyamán jelentősen meglazult sok dolgozó munkaerkölcse. De a kommunisták befolyására s az ő munkájuk példája nyomán ismét gyorsan szilárdul a munkaerkölcs". A sajószentpéteri bányákba naponta mintegy 20—30 új dolgozó jelentkezik. Közöttük számos a tapasztalt régi bányász, akik nemrégen távoztak a bányából. Akkoriban a bérpolitikában előfordult különféle hibák és rendetlenségek miatt hagyták ott munkájukat. Most ismét visszatérnek a bányákba, hogy azon a helyen segítsenek az ország újjáépítésében, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. így fokozatosan kiegészítődik a munkaerők létszáma. Az ország valamennyi nehézségének megoldásához azonban Sajószentpéter egymagában nem volna képes. A további útra Szabó István és Darmo János bányász-kommunisták a beszélgetés során helyesen mutattak rá: „Az egész országban — tekintet nélkül arra, ami történt — teljes mértékben biztosítani kell a párt vezető szerepét, ez a legbiztosabb záloga annak, hogy gyorsan és tartósan rendet teremtünk politikai és gazdasági téren. A párt megerősítésétől, az 5 munkájától függ a szénfejtés. Es aki az országnak szenet ad, az életet ad az embereknek és a hazának." J. N. Nagy Imre váratlan lépése Európa nyugalmát és a világbékét veszélyeztető komoly helyzetet teremtett. Első része volt az események azon láncolatának, amelyek a magyar népet tragédiába sodorták. Sokan azok közül, akik tapsoltak Nagynak, amikor bejelentette a varsói szerződés felmondását, egészen másképp beszéltek volna, ha egy más szerződésről lett volna szó, olyan szerződésről, amelyhez érdekük fűződik. A szuzezi válság idején gyakran kijelentették, hogy ha Nasszer elnök megkísérelné az 1888. évi konstantinápolyi egyezmény megszegését, amely biztosítja a Szuezi-csatorna szabad hajóforgalmát, akkor azok, akik ennek következtében kárt szenvednek, jogosan indíthatnának háborút Egyiptom ellen. Éppen azért ítélte el oly szigorúan az Egyiptom elleni angol-francia agressziót a világ széleskörű közvéleménye, mert az agresszoroknak nem volt törvényes alapjuk az Egyiptom elleni támadásra. Egyesek Nagy hívei közül a varsői szerződés felmondását az első lépésnek tekintették egy új szerződés megkötése felé — a remilitarizált Németországgal való szerződéshez. Ha ezek az irányzatok sikerrel jártak volna, szemtől szembe kerültünk volna a harmadik világháború veszélyével. Semmi sem mentheti a szerződéses kötelezettségek megszegését." A Kínai Népköztársaság építő sikerei Peking (ČTK) — A Kínai Népköztársaság Állami Statisztikai Hivatalának közlése szerint Kínában ' a legutóbbi négy év folyamán a munkáscsaládok számára 50 millió négyzetméter lakásterületet építettek. Ugyanabban az időben a Kínai Népköztársaságban 860 új kórházat építettek, sok kórházat pedig kibővítettek és korszerűsítettek. Az 1956. év vége tov'bbi sikert jelentett a kínai mezőgazdasag-ban. 1956. végén már 14 499 agrotechnikai állomás épült, vagyis 6500-al több, mint egy évvel ezelőtt Az agrotechnikai álomásokon kívül különösen Kína tengerparti és déli tartományaiban 141 speciális ál'omás működik, amelyek a kínai parasztoknak technikai támogatást nyújtanak a tea és a gyümölcs term- ésében és a selyemhernyótenyésztésben. SANGHAJBAN véget ért a csehszlovák textilmérőkészülékek kiállítása. A kiállítás tartamának 14 napja folyamán több mint 8000 kínai textilszakember tekintette meg a csehszlovák készülékeket. (ČTK) AZ USA Statisztikai Hivatalnak közlése szerint 1957 január 1-én az Amerikai Egyesült Államoknak 169 600 000 lakosa volt. (ČTK) OJ SZO 1957. január 3. \