Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-29 / 29. szám, kedd

A kujbisevi vízierőmű hatalmas duzzasztógátja. Á Lengyel Népköztársaság parlamentjének összetétele Varsó (ČTK) — A lengyel lapok január 27-én adatokat közöltek a Len­gyel Népköztársaság új szejmjének összeállításáról pártilletékesség és szo­ciális helyzet szerint. A szejmbe 458 képviselőt választottak. Ezek közül 237 képviselő (51,7 százaléka) a Lengyel Egyesült Munkáspárt tagja, 119 képviselő (26 szá­zalék) az Egyesült Néppárt tagja, 39 képviselő (8,5 százalék) a Demokrata Párt tagja és 63 képviselő (13,8 százalék) pártonkívüli, akik közül 12-en a katolikus egyház tényezői. A parlamentbe 19 nőt választottak. Szociális helyzet szerint az új szejmbe 71 munkást választottak, akik közül 15 fémmunkás, 14 bányász, 7 textilmunkás, 4 vasutas, 5 építkezési dolgozó, 58 mérnök és technikus, 26 agranómus, és más mezőgazdasági szakember, 15 tudós, 29 író és újságíró, 15 orvos és egészségügyi dol­gozó, 57 tanító, 18 közgazdász, 38 jogász és 5 iparos. Főiskolai és nem teljes főiskolai végzettséggel 210 képviselő rendelkezik, 155 képviselőnek teljes, vagy nem teljes középiskolai végzettsége van. A GÖRÖG PARLAMENT FELHÍVÁSA Szüntessék be a terrort Cipruson! Athén (ČTK) — Azzal az önkény­nyel és erőszakkal kapcsolatban, ame­lyet a törökök követnek el a görög lakosságon az angol hatóságok hall­gatólagos hozzájárulásával, a görög parlament határozatot fogadott el, amelyben felhívja az egész világ nemzeteit, „segítsenek véget vetni azoknak a kegyetlenségeknek, ame­lyek ellenkeznek az emberiesség és ci­vilizáció legelemibb fogalmával is." A parlament felszólítja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy az ENSZ alapokmányának keretében határozott lépéseket foganatosítson a vérontás beszüntetésére Ciprus szigetén. Jordánia teljes függetlenséget akar Beirut (ČTK) — Abdullah Rimavi, Jordánia külügyminisztere kijelentet­te, hogy február elején tanácskozást kezdenek Nagy-Britanniával a brit— jordán szerződések felszámolásáról. „Minden valószínűség szerint felszá­moljuk Nagy-Britannia valamennyi e szerződéssel kapcsolatos jordániai ér­dekeltségét, elsősorban a légi tá­maszpontjait. Érdekünkben áll, hogy a Nagy-Britanniával kötött szerző­dés megszUnjön és hogy végié füg­getlenek legyünk." Rimavi nyilatkozatának befejező részében hangsúlyozta, hogy „a kom­munista veszedelem", amelyről a Nyu­gaton beszélnek, Jordániában neim létezik és csakis a fantázia szüle­ménye. Zsukov marsall Ündiában Delhi (ČTK) — G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, aki a köztár­saság napja megünneplésén Indiában tartózkodik, január 27-én részt vett Delhiben a katonai sportszervezetek hagyományos összejövetelén. Nehru miniszterelnök szívélyesen üdvözölte Zsukov marsailt. G. K. Zsukov január 27-én este kí­séretével különvonaton Dehra Dunba utazott, ahol megtekinti a katonai akadémiát. Magyarországon letartóztatlak négy brit diákot Budapest (ČTK) — A magyar bel­ügyminisztérium szervei a lakosság figyelmeztetésére január 17-én le­tartóztatták I. R. Cooper, C. A. Lord, B. D. Lord és Judith Cripps „diáko­kat", brit állampolgárokat. Hamis igazolványokat találtak náluk, 1956. november 12-i dátummal, amelyeket állítólag a szovjet katonai közegek állítottak ki részükre. A kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy I. R. Cooper az „Intelligence Corps", brit katonai kémszervezet tagja volt és D. B. Lord pedig a fasiszta párt „tá­bori biztonsági szolgálatának" tagja volt. A nevezettek feladata kapcsola­tok felvétele volt. Vallomásuk sze­rint adatokat akartak szerezni a szovjet és magyar hadseregről és Ma­gyarország politikai és gazdasági helyzetéről. I. R. Cooper és C. A. Lord november elején hamis útlevél­lel jártak Magyarországon és részt vettek a budapesti ellenforradalmi csoportok tevékenységében. A neve­zettek ellen a magyar államügyész­ség bűnvádi eljárást indított. A szenteltvízről és a benzinről A Monde című francia burzsoá lap közölte Róbert Escarpey tárcáját, melyben Eisenhower közép-keleti doktrinájá-al foglalkozik. Jellemző, hogy a burzsoá újságíró, aki kétségtelenül a jobboldali politika híve, írásában az irónia hangján foglalkozik Eisenhower közép-keleti ter­veivel és nem tagadja, hogy a közép-keleti kő­olaj amerikai tulajdonba vételének terve sérti Franciaország gyarmatosító érdekeit. Az aláb­biakban közöljük a francia polgári újságíró tár­cáját HA IDŐNK ENGEDI, majd konkrétan foglal­kozunk még Eisenhower középkeleti doktrínájá­val. Hogy mit is jelent a valóságban? Minden­esetre „gyönyörű és ne­mes szándékok" hatják át. A kongresszus ez egy­szer nem hibázott. Míg megvetendő dolgokról — diplomáciáról, honvé­delemről és kereskede­lemről volt szó, hűvösen és tartózkodóan viselke­dett. Amikor azonban ^Eisenhower feltárta ter­'yéhek titkos céljait, hir­telen a lelkesedés hullá­ma hatotta át. „Nem engedhetjük — jelentette ki Eisenhower emelt hangon zajos -tapsvihar közepette —, hogy a szent helyek az istentelen materializmus kezébe kerüljenek!" Milyen igaza van! Hisz már ezer éve ugyanazt hangoztatják, nem a szabad tengeri kijáratot, nem az Indiába vezető útat, hanem a szent he­lyek érintetlenségét fog­ják védelmezni! A régi történelem­könyvek örök keleti kér­désével állsz elő — te farizeusok farizeusa, a legnagyobb álszent, akit csak diákéveimben meg­ismerhettem ! Meggyő­ződésem, hogy ha ősi példaképed — Xerxes* — néhány évszázaddal később született volna, ő sem habozott volna fel­ölteni a kereszteslovag páncélöltözetét. Ha pedig így áll a bál, mihez kezdjünk mi ? Nem tehetünk mást, fel­háborodásunknak adunk kifejezést, mert míg Amerika az egyik olda­lon határozottan elítéli a materializmust, a má­sik oldalon jámborul benzinnel vegyíti a szen­teltvizet. L. M. Kaganovics Krasznojarszkhan Moszkva (ČTK) — L. M. Kagano­vics, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének első he­lyettese, január 26-án délelőtt el­látogatott a Krasznojarszki Cement­gyárba. Az üzem párt- és gazdasági aktívájának tanácskozásán a kerület és város vezető dolgozóinak részvé­telével megvitatták a vállalat át­szerelésének szervezési és technikai kérdéseit. Az átszereléssel és át­szervezéssel az üzern teljesítőképes­s'gét400 ezer tonnáról évi egymillió tonnára emelik. L. M. Kaganovics ugyanaz nap délután felkereste a mozdony- és vagongyárat, ahol nagy gyűlést tartottak. A magyar bizottság megkezdte működését Ausztriában Bécs (ČTK) — Helmer osztrák belügyminiszter elnökletével Bécsben január 26-án tanácskozást tartottak, amelyen részt vettek a magyar re­patriáló bizottság tagjai, az osztrák belügyminisztérium képviselői, vala­mint az ENSZ menekültügyi főbizto­sának megbízottja. Helmer miniszter a tanácskozáson kijelentette, hogy az osztrák kormány nem fog nehézsé­geket támasztani azon szökevények elé, akik önként vissza akarnak térni Magyarországba. A tanácskozáson megállapodtak abban is, hogy a ma­gyar repatriáló bizottságnak a legkö­zelebbi napok során lehetőségük lesz felkeresni a szökevények táborait és érintkezésbe lépni azokkal a szö­kevényekkel, akik vissza akarnak tér­ni hazájukba. Gáspár Sándornak a magyar szakszervezetek illésén elhangzott beszámolójából A magyar szakszervezetek feladatai ||| Budapest (ČTK) — A ~ plenáris ülésén, január " r == számolót a magyarorszá^. ­§=§ feladatairól. Bevezetésül hangsúlyoz* azokat a sikereket, amelyeket a tr dolgo­zók 1949-től 1950-ig c * Rámu­tatott arra, ho~v 195 a meg­változtatott ötéves terv j. .aagyásánál nem vették tekintetbe Magyarország népgazdasága gaidasági, földrajzi és történelmi sajátosságainak lehetősé­geit. „Sok irányban — mondotta Gáspár — kell megjavítani a magyar szakszer­vezetek munkáját. Tevékenységünk alapvető irányvonala azonban nem vál­tozik, ez a marxizmus és nem az op­portunizmus és a szindikalizmus. A magyar szakszervezetek előző munkájában mutatkozó hiányossá­gaink egyik fő oka, hogy a szakszer­vezeteknek nem volt olyan politikai és társadalmi tekintélyük, amilyennek kellett volna lennie az uralmon levő munkásosztály ilyen hatalmas tömeg­szervezetének. • Szabad Szakszervezeti Szövetség X .spár, a szövetség főtitkára tartott be­szervezett mozgalom helyzetéről és Gazdasági helyzetünk elemzési alapján a dolgozók szükséglétéinél gyors kielégítésére törekszünk. A leg­fontosabb feladat, gondoskodni a leg­alacsonyabb fizetésű dolgozókról. Szük­séges megoldani a technikai és admi­nisztratív erők fizetésének kérdésé is, különösen azokban az ágazatokban ahol felemelték a fizikai munkásol munkabérét.'' Gáspár Sándor utalt arra, a szak szervezeti tanács elnöksége javasolja hogy a szakszervezetek folyamatosai vizsgálják a dolgozók élet- és munka feltételeit és ennek alapján dolgozzál ki javaslataikat és megjegyzéseiket a életszínvonal emelése végett. Gáspár Sándor beszédének befejez részében hangsúlyozta, hogy a Magya Szabad Szakszervezeti Szövetség to vábbra is a Szakszervezeti Vilagszövet I ség tagja. Nyugati külügyminiszterek a közös piacról és az Euratomról tárgyalnak Mollett legmagasabb szintű tárgyalást javasol Félnek a nyugatnémet konkurrenciától Brüsszel (ČTK) — Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németorszáj Hollandia, Belgium és Luxemburg külügyminiszterei január 26-án délelőt a Brüsszel melletti Val Duchesse történelmi kastélyban összejöttek, hog az ezen országok képviselői között folytatott néhány hónapos tanácskozá eredményei alapján megegyezzenek az úgynevezett európai közös pia és az Európai Atom Társaság (Euratom) létesítésére vonatkozó szerződé megoldatlan pontjaira vonatkozólag. A nyugati sajtóügynökségei, tudó­sítói jelentik, hogy az úgynevezett Kis Európa tagállamainak külügymi­niszterei összejöttek, hogy „elhárít­sák az utolsó nehézségeket", ame­lyek a közös piac és az Euratom egyezmények aláírásának útjában állanak. A tanácskozások kezdete azt mutatta, hogy maguk a miniszterek sincsenek meggyőződve arról, hogy tanácskozásuk eredményes lesz. Mi­előtt még érdemben megkezdték volna a tanácskozást, elhatározták, hogy rövidesen ismét összeülnek. Guy Mollet franca miniszterelnök nagyon világosan fejezte ki azt a véle­ményét, hogy nem hisz á tanácskozások konkrét eredményében. A résztvevő országok miniszterelnökeinek azt ja vasolta, hogy a közös piac és Eur atom kérdéseire vonatkozólag előb a miniszterelnökök tartsanak megbe szélést. Az ülés időpontját egyelői február 17—23-ban állapították me( A 3 napra tervezett ülés első nap iának programján, három legégetőb ben sürgős kérdést vitattak me< E kérdések: 1. a tagállamok ten gerentúli területeinek helyzete a kc zös piac rendszerében; 2. a tagálla mck mezőgazdasági termelése kivc násának, vagy meghagyásánaic kérdés a vámmentes árúcsere soroza tában; 3. annak a kérdésnek megöl dása, hogy kell az új intézmén „parlamentjét" összeállítani. A PIRENEUSOKON TÜL MEGINGOTT A DIKTATÚRA * Xerxes — régi per­zsa uralkodó, aki kö­nyörtelenül vérbefojtot­ta a perzsáktól leigázott közép-keleti népek fél­keléseit. Barcelona újra borsot tört Francóék orra alá Egy esztendeje, hogy bejárta a hír a világot — Pireneusokon túl meg­mozdult a legkegyetlenebb diktatúrá­ban némaságra ítélt nép. Akkor is Katalánia fővárosának, Barcelonának diákjai vonultak az utcára, jelt adva az elnyomottaknak, hogy érik az elé­gedetlenség és rettenetes erővel fe­szíti a rendszert. A rendőrség és a katonaság megtette a magáét. Száz­számra tartóztatták le az egyetemis­tákat, becsukták az egyetemeket, menesztették a vezetőséget. Január 14-én újra az utcára vonult Barcelona népe. A menetjegyeik drá­gulása végett bojkottálták a közle­kedési eszközöket. Egy napra rá az üzletekre került a sor, mert az élel­miszerek árát is felemelték, majd a Ibojkottot kiterjesztették a mozikra, színházakra, sportrendezvényekre stb. A fasiszta diktatúra embertelen 20 esztendeje alatt kitanult rendőrség letartóztat mindenkit, aki demokra­tikus jogokat követel, aki embersé­ges életet akar. Aliig felfegyverzett katonai járőrök cirkáltak Barceloná­iban és több üzem dolgozói sztrájkba léptek. A barcelonai megmozdulásnak Sevillában és több más helyen is visszhangja volt. Gazdasági dráma Az elégedetlenség egyik legfőbb oka a súlyos, egyre romló gazdasági hely­zet. Az elavult gépekkel termelő ipar termelése alig éri el az 1936-os szín­vonal 60 százalékát. A 170 millió dolláros amerikai segítség után a •tielyzet még rosszabb, mint azelőtt volt. Spanyolországban még mindig jegyrendszer van, de az ellátás még így is rossz. Az ország közlekedése, egészségügye Európában a legelma­radottabb. De nézzük csak, hogyan vélekednek a burzsoá lapok a jelenlegi helyzet­ről: A párizsi Figaro ezt írja: „A spa­nyol társadalom fejlődése kritikus ponthoz érkezett. A gazdasági és pénzügyi ' nehézségek, amelyekkel szembe kell néznie Franco kormányá­nak, a manőverezések és sakkhúzások egy szép napon a legbrutálisabban azok ellen fordulhatnak, akik hosszú évekig visszaéltek velük." A Combat szerint „a jelenlegi hely­zet újabb bizonyítéka annak, hogy a mostani spanyol rendszer komoly vál­ságba került". A nyugatnémet Deutsche Zeitung pedig így értékeli a helyzetet: „A spanyolországi szociális béke és re­latív stabilizáció felborult. A pesetta vásárló ereje ugyan már húsz éve állandóan csökken, de tavaly őszig a pénz elértéktelenedését határok közé tudták szorítani. A lavinát bér­emelés indította el, amely elkesere­dett vitákat eredményezett a kor­mányban (az októberi 20 százalékos áremelés után novemberben 8 száza­lékkal felemelték a béreket), a töke idegen beáramlása folyik, az utolsó két évben kétszeresére emelkedett a forgalomban levő pénz. A külkeres­kedelmi deficit egy év alatt megkét­szereződött és semmi jel nincs a javulásra." Amerikai gyarmat A politikai és gazdasági elnyomás mellett fokozza az elkeseredést Spa­nyolországban az ország teljes ki­szolgáltatása az USA-nak. Spanyol­ország piacát néhány amerikai mono­jpol uralja. Az amerikai anyagi- és erkölcsi segítség fejében Francóék kiszolgál­tatják az országot az amerikai impe­rialistáknak. Az USA-nak spanyol földön joga van 72 tengerészeti, re­pülő- és szárazföldi támaszpont ki­építésére. Ugyancsak az amerikaiak aknázzák ki a cordobai jelentős urán­készleteket. Ezek után érthető, hogy az ame­rikaellenes hangulat nemcsak az egy­szerű dolgozók körében terjed, hanem a nemzeti burzsoázia széles köreiben is. A bomlás jelei a Falangeban Egyre nyilvánvalóbban mutatkoznak a bomlás jelei az Ország egyetlen, jegális. szervezetében, a Falangeban. Mint ismeretes, a válság teljesen e szigeteli a Falanget a népi tömegei tői, melyek egységes frontba tcmó rülnek a fasiszta diktatúra ellen demokratizálást követelnek az oi szagban. Ez a helyzet megosztja Fallange vezetőségét is". Nemrég le mondott miniszteri funkciójáról Falange főtitkára, majd helyettese < több más miniszter követte, mert tömegek nyomására ők is bizony< fokú liberalizálást akarnak. A mej oldás egyelőre még bizonytalan, de jelek szerint a fasiszta diktátor munkásosztállyal és a liberális bua zsoáziával szemben inkább a reakcii monarchista körök felé tapogatódzik akik szeretnék visszaállítani Spanyo országban a királyságot és bennv keres támogatót a demokratizáláss szemben. A Spanyol Kommunista Párt i Húsz évi illegalitásban tovább és dolgozik a Spanyol Kommunis Párt. A rendszer megváltoztatásé: igyekszik tömöríteni valamennyi h; ladó erőt. A „megbékélés" progran jávai harcra hív minden spanyol hi zafit a diktatúra, az amerikai mei szállás ellen. Ma már elég jelent' tömegek támogatják a kommunisti kat, még a fasiszta diktatúra k legjelentősebb támasza, az egyház a hadsereg köréből is. Az Avanzada, a sevillai falangis szakszervezeti lap így írt: „Ugyai azzal az odaadással és lelkesedéssi amellyel azért a Spanyolországé harcoltunk, amelyből ők húzzák hasznot (értsd a tőkéseket), készi vagyunk újra a barikádokra állni kiharcolni túzben, verejtékben vérben azt, ami megillet minket amit tőlünk elvettek." Ez a harcias hang azonban igi ritka. De a barceloniai esemény) ítán minden elfogulatlan megfigye látja, hogy a Pireneusokon túl me< ingott a diktatúra és a rendsze' bomlasztó erőket nem a „nemzetkö kommunizmus termeli ki. hanem fasiszta diktatúra"; • „ . •.,•« " Szűcs Bél

Next

/
Thumbnails
Contents