Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-27 / 27. szám, vasárnap

Moszkvában megkezdődtek a szovjet-csehszlovák tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Moszkva, (ČTK) — A moszkvai Kremlben január 26-án megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió kormány­küldöttsége és a Csehszlovák Köztár­saság ktildöttsége között. Szovjet részről a tárgyalásokon K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnöke, N. A. Bul­flanyin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksé­gének tagja, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB első titkára, A. I. Mikojan és M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhelyettesei, I. G. Kabanov, a Szovjetunió külkeres­kedelmi minisztere, A. A. Gromiko, A Szovjetunió külügyminiszterének el­ső helyettese és I. T. Grisln, a Szov­jetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete "vett részt. A tárgyaláson jelen vannak: A. G. Zverev, a Szovjetunió pénzügyminisz­tere, N. S. Patolicsev, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, I. F. Iljicsev, a Szovjetunió külügyminisz­tériuma kollégiumának tagja és A. I. Gorcsakov, a külügyminisztérium euró­pai osztályának vezetője. Csehszlovák részről a tárgyaláson résztvesz Antonín Zápotocký köztársa­sági elnök, a küldöttség vezetője, Vi­liam Široký miniszterelnök, Antonín Novotný, a CSKP első titkára, Václav Kopecký miniszterelnök-helyettes, Otakár Šimúnek miniszter, az állami tervhivatal elnöke, Jiŕí Hendrych, a CSKP KB titkára, Václav Davld kül­ügyminiszter, dr. Emanuel ŠIechta mi­niszter, az államépítészeti bizottság el­nöke, Richard Dvoŕák, külkereskedelmi miniszter, dr. Josef Plojhar, egészség­ügyi miniszter, Bohumír Lomsky vezér­ezredes, nemzetvédelmi miniszter, dr. Jozef Kysely, helyi gazdálkodási mi­niszter, Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, Jaromir Vošahlik, a Csehszlovák Köztársaság szovjetunió­beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A tárgyaláson jelen van: Miroslav Galuska, a külügyminisztérium sajtó­osztályának vezetője is. A tárgyalások megkezdésekor K. J­Vorosilov, a szovjet kormánynak és a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának nevében barátsá­gosan üdvözölte a Csehszlovák Köz­társaság küldöttségét, amely hivatalos látogatásra jött a Szovjetunióba és rajta keresztül az egész csehszlovák népet. Antonín Zápotocký mély hálával nyi­latkozott a meleg és szívélyes fogad­tatásról, amelyben a Csehszlovák Köztársaság küldöttségét részesítették, majd a csehszlovák nép nevében tol­mácsolta a Szovjetunió nemzeteinek szívélyes és testvéri üdvözleteket. A tárgyaláson a két küldöttség ki­cserélte nézeteit a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság közötti test­véri kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseiben. A tárgyalások résztvevői tanácskoz­tak a mindkét felet érdeklő időszerű nemzetközi helyzettel összefüggő kér­désekről is. Megállapították, hogy a megtárgyalt kérdésekben teljes az egyetértés és a kölcsönös megértés. A tárgyalások rendkívül barátságos és szívélyes légkörben folynak. Megegyeztek a tárgyalások folytatá­sában. Visnyei Sándor, a Gehlen-féle kémszervezet és a CIC ügynöke nyilatkozik: Ámagyarországi felkelést 1956nyarára tervezték Sajtóértekezlet az USA és a Német Szövetségi Köztársaság kémtevékenységéről 3= gss Budapesti tudósítónktól. — Szombaton délután a Magyar Népköz­társaság miniszterelnökségének és belügyminisztériumának sajtóosz­tálya a magyar és külföldi újságírók részére sajtóértekezletet rende­zett az amerikai és nyugatnémet hírszerzőszolgálat magyarországi te­vékenységéről és a magyar események folyásában és előkészítésében való részvételükről. Az újságíróknak bemutatták a CIC és a Geh­len-féle kémszervezetben hosszú éveken át szolgálatot teljesítő ügy­nököt, egy volt Horthy-tisztet, a Salzburgban székelő nyugatnémet kémszervezet úgynevezett magyar osztálya egyik vezetőjét. A MAGYAR ESEMÉNYEK Fö SZERVEZŐJE Szirmay István, a Magyar Népköz­társaság miniszterelnöksége mellett működő sajtóosztály vezetője beveze­tőül rövid áttekintést adott a ma­gyarországi fegyveres felkelés fő szervezőiről. „A magyar események­ben" — mondotta — „nagy szerepet játszottak az imperialista kémszerve­zetek. Elsősorban Gehlen hírszerző szolgálata, melyet a Német Szövetségi Köztársaságból irányították. Ebben a tevékenységben természetesen az ame­rikai kémszolgálat — a CIC viszi a vezető szerepet. A továbbiakban Szir­may István különféle más szervezetek kémtevékenységéről beszélt. Nyugaton például az ún. „magyar harcosok szö­vetsége" működik, amelyet Juszti Emil tábornok vezet és közvetlenül együtt­működik a CIC szervekkel. Ez az ügy­nökség az októberi események idején a magyar emigránsok egész zászlóalját küldte Magyarországra, akiket nyugat­német fegyverekkel szerelt fel. Salz­burgban székel az úgynevezett magyar iroda, amely szintén kémtevékenység­gel foglalkozik. Hasonló feladata van a „jótékonycélú" Charitás egyesület­nek Ez az egyesület is részt vett nagy­számú felfegyverzett csoport Magyar­országra szállításában. Nyugat-Német­országban ezenkívül létezik az úgyne­vezett amerikai felszabadító központ, melyet egy Fogeler nevű ügynök irá­nyít, akit annakidején Magyarországon kémkedésért elítéltek. Jelentős szere­pet játszik ebben az irányban a Szabad Európa bizottság hálózata is, amely két szervezetből áll: az elsőt Clay.tá­bornok vezeti, a másikat Zachariás tengernagy. A Szabad Európa Trauen­steinben megszervezte a volt magyar SS-ek táborát, amely a magyarországi ügynökök legnagyobb melegágyává vált. A Szabad Európa az októberi események idején kiküldte Győrbe kü­lön ügynökét, Somogyvári Lajost, hogy szervezze meg az új kormányt. Ez az ügynök a győri felkelők rádióján át is beszélt ahol beszédét magnetofonsza­lagra vették. A magyarországi felfor­gató tevékenységbe bekapcsolódott még az amerikai kémszervezet, a Mi­litary Intelligence Service. Több kém­szervezet a nemzetközi Vöröskereszt autóit is felhasználta, hogy Magyar­országra ügynököket és fegyvereseket szállítson. SOK DOLL4RT FELFORGATÓ TEVÉKENYSÉGRE Visnyei Sándor, volt Horthy-tiszt 1948-ban Nyugatra szökött. Salzburg­ban egykori felettese a második világ­háború idejéből, szintén Horthy-tiszt, Kellényi György beszervezte az ame­rikai kémszolgálatba. Később Visnyei a nyugatnémet Gehlen kémszolgálat számára is dolgozott. A Magyar Köztársaság elleni kémte­vékenysége során szerzett tapasztala­tairól és ismereteiről Visnyei az új­ságíróknak a következőket mondotta: „A Gehlen nyugatnémet kémszol­gálatot" teljes mértékben amerikai kémszervek irányítják. A múltban az amerikai kormány pénzelte és most is az pénzeli. Irányítását amerikai össze­kötő tisztek közvetítésével végzik. Az 1948/49-es években ilyen szolgálatot teljesített Bromber amerikai kapitány, Később Ringer, Kelly és Fischer töltöt­te be ezt a szerepet, akik közösen irányították a salzburgi CIC és MIS irodák tevékenységét magyarországi hírszerzés céljából. A salzburgi amerikai kémszervek, valamint a mi csoportunk kihallgatták a magyar menekülteket és nagy szám­ban toboroztak kémeket a magyar szö­kevények között, akiket aztán azzal a feladattal küldtek vissza Magyaror­szágra, hogy a Magyar Népköztársaság ellen felforgató és hírszerző tevékeny­séget fejtsenek ki. A kémtevékenységre az amerikaiak az úgynevezett magyar irodákat hasz­nálták fel, amelyeket az úgynevezett magyar bizottság tartott fenn. Ezek , lényegében az amerikai kémszervek | titkos irodái voltak. Feladatuk az volt, hogy embereket keressenek a kémte­vékenységre. így például határozottan tudom, hogy 1953 őszéig a CIC ame­rikai hírügynökség a legszorosabb kap­csolatban állott a salzburgi magyar iroda akkori vezetőjével, Nagy M. volt Horthy-ezredessel, aki a magyar szö­kevényeket a CIC kezére játszotta. Müncheni munkatársamtól, Ottmar Maultól megtudtam, hogy a müncheni „magyar iroda" vezetője Pongrácz al­ezredes, szintén volt Horthy-tiszt, ugyancsak együttműködik az amerikai kémszervekkel és kezükbe adja a magyar szökevényeket. Kellényi 1955 őszén azt mondta nekem, hogy a New­Yorkban székelő „magyar bizottság" már évek óta sok tízezer dollárt kap az amerikai kormánytól, Ezeket az ösz­szegeket az amerikai kémszolgálat cél­jaira használja fel. Éveken keresztül az én feladatom is az volt, hogy kihallgassam az ame­rikai magyar szökevényeket, kémada­tokat gyűjtsek tőlük, a szökevények koré'ől kémeket Szerezzek és új­ból visszaküldjem őket Magyaror­szágra azzal a feladattal, hogy ott bomlasszák a népi demokratikus rendszert. Ezért havonta 500 már­kát kaptam. Magyarországra több mint 200 kémet küldtem. Kémek szerzésével foglalkozott munkatár­sam Farkas Ferenc is ügynökei köz­vetítésével és rz úgynevezett ma­gyar Charitás segítségével. Az ily módon megnyert kémeket aztán ki­képeztük a hírszerző munkára. Arra tanítottam őket, hogyan gyűjtsenek adatokat a magyar és szovjet kato­nai egységekről, hogyan menjenek át a határon, hogyan mozogjanak Magyarországon. Az iskolázás leg­gyakrabban a Salzburg körzetében lévő községekben történt. GEHLEN SZEMÉLYESEN IRÁNYÍ­TOTTA „A MAGYAR OSZTÁLYOKAT" A nyugatnémet úgynevezett Geh­len-féle kémszerveretnek külön ma­gyar osztályai vannak, amelyek a Magyar Népköztársaság ellen foly­tatnak kémtevékenységet. Ennek az osztálynak vezetője az ismert Kellé­nyi alezredes, aki az osztrák-német határtól 3 kilométernyire lévő Bad Reichenihallból irányította a technikai és tudományos fordítói irodát, hogy így leplezze kémtevékenységét. Ezen az osztályon dolgoznak Szita, An­dreanszky, Laczkó, Maul, Farkas és más volt Horthysta-tisztek. 1955 őszén az amerikaiak átadták az úgynevezett magyar osztályt az egész keleteurópai ügykörrel együtt a nyugatnémet Gehlen kémszerve­•zetnek. Ettől fogva a magyar osz­tályt közvetlenül Gehlen tábornok irányította. Nemcsak a magyar szö­kevényeket használta fel céljaira, hanem az úgynevezett jótékonysági szervezetek neve alatt is működik. A fölkelés kitörése után Gehlen ügynökei állandóan az osztrák-ma­gyar határon tartózkodtak. Többek között arra ösztönözték a szökevé­nyeket, hogy térjenek vissza Ma­gyarországra és ott harcoljanak a kormány ellen. Ezenkívül a magyar szökevények tömegeit nyerték meg kómk vdésre éts visszaküldték őket Magyarországra. Az októberi eseményektől egészen december 9-ig szüntelenül az osz­trák-magyar határon tartózkodtam, ahol egy személyautó állt rendelke­zésemre, Saját szememmel láttam, hogy az osztrák-magyar határon a Gehlen-féle szervezet segítségével több fegyveres csoport ment át Ma­gyarországra." • • * Visnyei Sándornak a Gehlen-féle kémszervezet volt ügynökének nyi­latkozatát vita követte. Az egyik kérdésre, hogy mü<or kellett meg­tkezdődnie Magyarországon a fegy­veres felkelésnek, Visnyei kijelen­tette, hogy Kellényitől azt az infor­mációt kapta, hogy 1955. nyarán. A nemzetközi atomGgynBkség alapszabályzatát 78 állam írta alá New York (ČTK) — A nemzetközi atomügynökség előkészítő bizottsága bejelentette, hogy az ügynökség alap­szabályzata aláírásának 90 napos ha­tárideje január 23-án éjfélkor lejárt. Eddig az időpontig az alapszabályza­tot 78 állam képviselői írták alá. Az alapszabályzatot aláírt államok az ügynökség tagjaivá válnak, mihelyt lehelyezik a megfelelő ratifikációs ok­iratokat. Az alapszabályzat akkor lép érvénybe, mihelyt a ratifikációs ok­iratokat 18 állam leadja, közülük leg­alább háromnak a következő öt nagy­hatalom közül kell kikerülnie: Kanada, Franciaország, Szovjetunió, USA és Nagy-Britannia. G. K. Zsukov Indiában Delhi (ČTK) — Dr. K. N. Katdzsu, India honvédelmi minisztere január 24-én G. K. Zsukovnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, a Szovjet­unió marsalljának tiszteletére ünnepi vacsorát adott. India részéről a vacso­rán megjelentek a honvédelmi mi­nisztérium és az indiai hadsereg kép­viselői. Szovjet részről a vacsorán részt vettek N. A. Mensikov, a Szov­jetunió indiai nagykövete és a G. K. Zsukov kíséretében levő tisztek. G. K. Zsukov marsall január 25-én koszorút helyezett Mahatma Gandhi­nak, a nagy indiai békeharcosnak sír­jára. Ugyanaznap délután a szovjet honvédelmi miniszter kíséretével megtekintette Delhi Vörös Erődítmé­nyét és a város nevezetességeit. Január 25-én Praszad, India elnöké fogadást rendezett az indiai állam­ünnep alkalmából, amelyen részt vett I G. K. Zsukov marsall is. Adenauer és az atomfegyverek Bonn (ČTK) — Adenauer kancellár a napokban megtartott sajtóértekez­letén újból bebizonyította, hogy tá­mogatja a revansista hadsereg atom­fegyverekkel való felszerelését. Kije­lentette, hogy „a kis" atomfegyverek állítólag hamarosan minden hadsereg szokásos fegyvereivé válnak és ezért fel kell szerelni velük a nyugatnémet Wehrmachtot is. Hogy állításának el­vegye az élét, a megszokott érvet hozta fel, hogy ez a fejlődés nincs ellentétben az atomfegyverek betiltá­sára irányuló törekvéssel, csak kü­Választás előtti mesterkedések Nyugat-Németországban Berlín (ČTK) — A karlsruhei szö­vetségi alkotmánybíróság szerdán el­utasította azt a javaslatot, amely szerint a nyugatnémet választási tör­vény 5 százalékos klauzuláját alkot­mányfellenesnek nyilvánították volna. E klauzula alapján nem kapnak man­dátumot azok a pártok, amelyek a jövő választásokon nem szerzik meg a szavazatok több mint 5 százalékát. Ez a gyakorlatban megpecsételi Nyu­gat-Németország kisebb pártjainak sorsát — írja ezzel kapcsolatban a Neues Deutschland. Egyes nyugatnémet lapok bírálják a szövetségi alkotmánybíróság dönté­sét és rámutatnak arra, hogy azok a bírák, akik Németország Kommunista Pártját betiltották, most ezzel az újabb döntésükkel segítségére vannak Adenauernek abban, hogy megszaba­duljon politikai ellenfeleitől, vagy pedig arra kényszerítik őket, hogy feltétlenül alávessék magukat a szö­vetségi kancellár politikájának Iönbséget kell tenni a „kis" és „nagy" atomfegyverek között. De Adenauer azt nem magyarázta meg, hogy a tö­megpusztító fegyverek közül melyeket tartja „kicsiknek" és melyeket „na­gyoknak" Arra a kérdésre, hogy Nyugat-Né­metország kilép-e a NATO-ból ha megkötnék az európai kollektív biz­tonsági rendszerről szóló szerződést, nem válaszolt, mert „előre kellene látnia azt, hogy mit jelent ez a rend­szer és hogyan fest majdľ' Adenauer az Euratomról úgy nyi­latkozott, hogy Nyugat-Németország érdeke, hogy megteremtsék ezt a nemzetközi atomközpontot. Az értekezlet befejező részében Adenauer igyekezett megmagyarázni a Szabad Európa rádióállomás szere­pét a magyar ellenforradalmárok uszí­tásával kapcsolatban, ami a legszéle­sebb rétegekben felháborodást keltett. Kénytelen volt beismerni, hogy a Szabad Európa „olyan megjegyzéseket tett, amelyeket sokféleképpen lehetett magyarázni." A CSEHSZLOVÁK KULTURÁLIS KÜLDÖTTSÉG péntek reggel Slovénia fővárosába. Ljublanába érkezett. A küldöttség megtekinti a város müent­lékeit, a művészi és etnográfiai gyűj­teményeket. Ellátogat Begunjába is, ahol a német fasiszták a jugoszláv túszokat meggyilkolták. (ČTK). NYUGATI SAJTÓÜGYNÖKSÉGEK jelentése szerint Eisenhower elnök Christian A. Hertert, Massachusetts állam volt republikánus tartományfő­nökét az USA külügyminisztériuma álíamtitkárhelyettesévé nevezte ki. (ČTK) Mollet fenyegefődzik Párizs (ČTK) — Az algériai kérdés közelgő ENSZ-beli vitája előtt a fran­cia kormány minden alkalmat meg­ragad, hogy híveket szerezzen a fran­cia álláspontnak Mollet miniszter­elnök e napokban fogadta a latin­amerikai, a nyugati és egyes ázsiai országok diplomáciai képviseleteinek vezetőit és a francia kormány részle­tes nyilatkozatát adta át nekik az algériai kérdésről, mégpedig — ami eddig teljesen szokatlan volt —, a küldöttségek saját nyelvén. Az amerikai kereskedelmi kamara párizsi fiókjának évzáró bankettjén Mollet támadó hangon kijelentette, hogy Algéria nem csak Franciaország­nak létfontosságú problémája, hanem az ENSZ-nek is, mert ha ez a szer­vezet a jövőben ilyen kérdésekkel szándékszik foglalkozni, akkor .köve­telni fogjuk alapokmányának megvál­toztatását". Mollet nyíltan állást fog­lalt E. A. Chartier reakciós francia filozófus azon nézete mellett, hogy „a nemzetek önrendelkezési jogának elve bizonyos körülmények között ár­talmassá és háborúk okozójává válik." A szumatrai puccs-kísérlet csődje után a reakció az indonéz kormány megbuktatására törekszik Á z indonéz reakció, amely a i Egyesült Államok támogatá­sával az elmúlt hónapok folyamán több ízben megpróbálkozott megza­varni a köztársaság függetlenségét és sérthetetlenségét és o lső válságot akart előidézni, a szumatrai puccskí­sérlet csődjét az ország politikai for­májának megváltoztatásáért folytatott harcban, csupán egy játszma elvesz­tésének tekinti. Giting ezredes, akit Szukarno elnök felhatalmazott, hogy Észak-Szumat­rában teremtsen rendet, feladatát lé­nyegében sikerrel teljesítette. A hely­zet ezen a területen, ahol nemrégen még viharos események zajlottak le, szemmeilláthatólag stabilizálódik. Szimbolon, a felkelők vezére kényte­len volt elmenekülni és a dzsungel­ben rejtőzik. Az ország politikai életének szint­je azonban még nem nyugodott meg. A reakció, melyet főleg Maszjumi pártja képvisel, továbbra is Szasztri­amldzsozso demokrata kormányának megbuktatására törekszik. Hogy le­hetetlenné tegye tevékenységét, kép­viselőit visszahívta a kormányból. Hasonlóan ;árt el két kisebb mozlim párt is. Így a kormányban képviselt pártok száma nyolcról ötre csökkent. De az alattomos manővert vissza­verték. A kormányt a nemzeti párt tagjaival és olyan emberekkel egészí­tették ki, akik nem tartoznak sem­milyen politikai pártihoz. A kormány stabilitásán? k aláásá­sára irányuló kísérletekkel kapcsolat­ban egyre gyakrabban tűnik fel dr. Hatta volt alelnök neve, aki állító­lag egyedül lenne alkalmas a minisz­terelnöki tisztség betöltésére. Ez a név nemcsak azoknak a reakciós erőknek vált jelszavává, akik Indoné­zia politikai küzdőterén állnak és „nyugat felé" szeretnének fordulni, hanem a burzsoá sajtó jelszavává is, amely Hattárói leplezetlen rokon­szenvvel ír. Hatta, akit az „Econo­mist" brit hetilap „kommunistaelle­nes aazdasági szakemberként'" jel­lemzett. visszavonult ugyan a politi­kai élettől, de megfelelő közelségben tartózkodik a fővárostól. Kijelentette, hogy készen áll a miniszterelnöki tisztség átvételére egy feltétellel: ha teljhatalommal ruházzák fel egészen a következő általános választásokig. Nem nehéz eltalálni, mi rejlik e veszélyes követelmény mögött. A telj­hatalom Hattf kezében az országban a demokratikus szal dságok veszélyét és azt jelentené, hey Indonéziát be­vonnák a nyugati befolyás s^férájába, ellentétben mai semleges külpolitiká­jával. A Times angol lap január 22-i számában közölt hírek szerint a kor­mány konkrét lépé.okét tesz az or­szágban a regioinális autonómia beve­zetésére. A kormány a belső ellenség tény­kedésének akadályozásán kívül kény­telen gátat vetni a külföldi imperia­lista erők ismételt próbálkozásainak is, hogy beavatkozzanak Indonézia belügyeibe. A külföldi repülők beha­tolnak a köztársaság légiterébe, isme­retlen tengeralattjárók indonéz vize­ken eveznek. Megállapítást nyert, hogy a repülőgépeknek és tenger­alattjáróknak támas pontja az Indiai óceánban levő Kókusz és Karácsony szigeteken van. amelyek a SEATO ka­tonai rendszerébe tartoznak és segít­ségükkel a Kuomintang szervezetek titokban Szingapúrban vásárolt fegy­vereket szállítanak Észak-Szumatrába. A reakció nem hagyta abba a já­tékot a tűzzel. Az imperialista össze­esküvések tovább veszélyeztetik az országot, amely oly nagy áldozatok árán v'vta ki szabadságát. Ezért az indonéz néoraek még inkább szem előtt kell tartania Szukarno elnök szavait, hogy az ellensfnas erekkel szemben íbere'xek kell 'ei.ni. (ma) I! .1 S / 1957. január 24. Lőrlncz László BUDA FERENC, Surány. Ábel László, Egerszeg.

Next

/
Thumbnails
Contents