Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-25 / 25. szám, péntek

A szakszervezeti szövetségek irányítsák a dolgozók alkotó kezdeményezését | Londoni tudósításunk í Lord Salisbury - a kulisszák mögött A br't konzervatív párt kedden nagyszabású komédiát rendezett.^ A konzervatív pártba tartozó lordokba, parlament tagjai és póttagjai összegyűltek, hogy megválasszák az új pártelnököt. A valóságban ezt az elnököt már két héttel ezelőtt kiválasztotta a konzervatív arisztokraták egy csoportja lord Salisbury vezetésével. A ma tartott gyűlésnek csak az volt a szerepe, hogy „igent" mondjon Salisbury lord javaslatára, aki Harold Macmi'-'ant jelölte miniszterelnöknek és a konzervatív párt vezetőjének. Nem kell ennél világosabb és arcátlanabb szemléltető példa arra, hogy a befolyásos arisztokrácia hogyan avatkozik be annak a pártnak ügyeibe, amely jelenleg Nagy-Britanniában uralkodik és így hogyan dönt a dolgozó emberek millióinak sorsáról. A miniszterelnök megválasztása úgyszólván családi ügy volt. Lord Salisbury és sir Winston Churchill, akik megválasztották az új miniszterelnököt és a konzervatív párt vezérét, szoros kapcsolatban állnak MacmilJannal épp úgy, mint Macmillan elődjével — Anthony Edennel. Minden a családban marad. Ebben az esetben három családról van szó — a Cavendish, Cecil és a Churchill családokról —, amelyeket szoros rokoni kötelékek fűznek egybe. Ez az ország három legfőbb politikai és arisztokrata családja, amelyek egymással szorosan összeházasodtak. Macxr.állan például lord Salisbury unokaöccse. A sajtó egész nyíltan beismeri, hogy e családok fejei már hetekkel előre látták, hogy sir Anthony Eden kénytelerf lesz lemondani és Macmillan lesz az utóda, mivel Macmillan a párt szélsőségesen jobboldali szárnyának képviselője. Amikor ajánlották a királynőnek, hogy nevezze ki miniszterelnökké, a királynő kénytelen volt tanácsukat elfogadni. Valamsnnyiök közül lord Salisbury, a Cecil család feje és a konzervatív pártnak vezetője a lordok házában a legerősebb. Kétségtelenül ő lett volna a miniszterelnök, de végül is elismerték, hogy e funkció betöltőjének az alsóházból kell kikerülnie, ahol a munkásosztály növekvő befolyására való tekintettel a leghatalmasabb nyomásnak kell ellenállni. Salisbury feladata maradt, hogy az eseményeket a kulisszák mögül irányítsa. Teljes 400 éven keresztül — I. Erzsébet királynő uralmának idejétől kezdve — a Cecil család képviselője mindig a hatalom tetején volt. 400 évvel ezelőtt William Cecil, a későbbi lord Burleigh, Erzsébet királynő politikai tanácsadója volt a hatalmas és könyörtelen férfiak leghatalmasabbika és legkönyörtelenebbje. Megalapozta családja későbbi nemzedékeinek hatalmas qazdagságát. és a későbbi nemzedékek számos tagja örökölte politikai képességeit és intrikusi tehetségét. A News Chronicle című lap „Mindig a cÄcil család ..." című cikkében lord Salisfourynak a királynőnek adott tanácsáról megjegyzi, hogy a brit királyok mindig ilyen tanácsokat vártak a Cecil család tagjaitól az elmúlt 400 év folyamán. Lord Saiisbury a királynő gyermekkori barátja. Amikor a királynő dédanyja Nagy-Britannia királynője volt, a'kkor Salisbury dédapja több ízben volt miniszterelnök. A parlament 15 tagját — közülük kettő a kormányban van — rokoni kötelékek fűzik lord Salisburyhoz. Számos más hatalmas személyiség, különösen a pénzügyminisztériumban, szintén ehhez a családhoz tartozik. Macmillan több éven át bankigazgató volt. Lord Salisbury életében csupán egy időszak volt, amikor népszerűségre tett szert a brit nép körében. Ez 1938-ban következett be, amikor a nácik veszélyeztették a brit imperializmust. Akkor lord Salisbury szembeszállt Chamberlain azon kísérleteivel, hogy kiegyezzék Hitlerrel. Eden akkor külügyminiszter és lord Salisbury — akkoriban Cranboure lordja — államtitkárhelyettes volt. Mindketten beadták lemondásukat, s ezáltal tekintélyre és elismerésre tettek szert a demokratikus országokban. Ezután csaknem 20 éven át Szuezben mindketten olyanfajta agressziót támogattak, amj/yenért Hitler sem szégyenkezett volna. Lord Salisbury annaik a brit arisztokratának tipikus képviselője, aki karriert csinált. Tanulmányait Etonban végezte a ;többi gazdag családok fiaival, majd pedig az oxfordi egyetemen folytatta, később benősült — hasonlóképp, mint Macmillan — a Devonshirei herceg családjába és a politikai pályára lépett. Salisburynak két nagy kastélya van és nagy háza Londonban, több ezer acre földbirtokkal. Tagja hat előkelő angol klubnak és eddig már több kormányhivatalt töltött be. Lord Salisburynak éles kereskedői szimatja van és ért a pénzhez. E kifinomult érzéknek köszönhető, hogy — bár eddig csak távoli — kapcsor latba került a brit néppel. — Amikor látta, hogy „Hatfield House" nevű kastélya sok pénzbe kerül és apasztja a család gazdagságát, elhatározta, hogy megnyitja a közönség számára és bizonyos napokon belépődíj ellenében bárki megtekintheti. E kastélyban éttermet és két üzletet rendezet be — az egyik emléktárgyakat, a másik gyümölcsöt és zöldséget árul. így például a tavalyi évben a „Hatfield House"-t 76 000 ember látogatta meg, hogy megtekintse a Cecil család tagjainak sírjait, a kastély híres képeit és bútorait. Lord Salisbury e látogatóktól belépődíj fejében 9600 fontot szedett be. A brit arisztokrácia híres kereskedelmi szelleméről... Phiüp Bolsover London, 1957. január. A japán szocialisták a Francia Szocialista Párt kizárását követelik a Szocialista Internacionáléből Párizs (ČTK) — Párizsi lapok tudósítása szerint a japán szocialisták nemzeti kongresszusukon, amely január 19-én ért véget, határozatot fogadtak el, amelyben követelik a Francia Szocialista Párt és az Izraeli Jobboldali Szociáldemokrata Párt kizárását a Szocialista Internacionáléból. A határozat felrója a francia szociális- i tá-knak, hogy támogatják a francia kormány repressziós politikáját Algériában és az Egyiptom elleni agreszsziót. Az Izraeli Jobboldali Szociáldemokrata Pártot a határozat elítéli az Egyiptom elleni támadásban való közvetlen részvételért. A Populaire, a legnagyobb francia szocialista lap és a Franc-Tireur a japán szocialisl ták határozatáról hallgat. (Folytatás a 2. oldalról.) védnöki tevékenység útján gyakorolja és a tevékenység tartamát évről évre a védnökségi szerződésekben l rögzítik le. A megelőző években a I védnöki tevékenység túlnyomó részt | az idény- és csúcsmunkák idején i nyújtott segítségre irányult. A múlti ban ez fontos és hasznos volt. Ma | azonban már fontosabb a tagsáqi alap I megszilárdítása és a szövetkezeti ta1 goknak nyújtott olyan segítség, melyI lyel megtanulhatják a munka szervei zését, hogy idejére és jó mifiőségi ben elvégezzék az összes mezei és | egyéb munkákat. A nemzeti biztosítást komplex módon kell, megoldani' i A legjobb élet- és munkafeltéte[ lekről való gondoskodás a szakszervezet tevékenységének elválaszthatatlan réázét képezi. / A nemzeti biztosítás intézése nem jelent azonban csupán táppénz-kifizetést, gyógykezelési utalványok kiosztását, hanem a dolgozók egészségéről való sokoldalú gondoskodást. Nem •kielégítőek a higiéniai, szociális és egészségügyi viszonyok a mezőgazdaságban és a helyi gazdálkodásban és ezek csak igen lassan javulnak. A fő probléma, melyre a szövetségi szervek figyelmét irányítani kell a jövőben, a magas fokú munkamulasztás és a megbetegedések elleni harc. Az alkalmazottak megbetegedése esetén beváltak az elvtársi látogatások, melyeknek két feladata van: segíteni a betegeken és megakadályozni a nemzeti biztosítás jogtalan kihasználását. Kár, hogy a szakszervezeti szövetségek nem szervezik meg kellőképpen az elvtársi látogatásokat. Habár emelkednek az egészségügyi gondoskodásra fordított költségek, habár az egészségügyi berendezések tökéletesebbek és bővül az orvasok és egészségügyi dolgozók száma, a betegség okozta munkamulasztás évről évre emelkedik. Ezért a betegségek és balesetek okozta munkamulasztás rendszeres elemzése legyen az összes szakszervezeti szervek tárgyalási programjának egyik fontos pontja. Nem kisebb a szakszervezet felelősségé a munkavédelem és biztonság biztosításában. Már az üzemek tervezésénél számolni kell a biztonsági technika követelményeivel és az üzemekben tervszerűen tovább kell fejleszteni ezt a technikát. A szakszervezet fő feladata a balesetek elleni harcban a dolgozók nevelésében van, hogy a munkabiztonság szívügyükké véljék és hogy a vállalat vezetősége betartsa a biztonsági előírásokat. Nem lehetünk megelégedve a szakszervezeti szövetségeknek a dolgozók jogvédelme szakaszán végzett munkájával sem. Nem értékelik kellőképpen ezt a munkát és emellett sok funkcionáriusunk a munkajog legalapvetőbb kérdéseit sem ismeri. £ feladatok mellett nem szabad megfeledkeznünk az emberről Nagy figyelmet szentelünk a lakáséptíésre. 1954-től 1956 december l-ig 22 592 lakásegységet adtak át a dolgozóknak. A beruházási lakásépítés mellett Szlovákiában több tízezer családi házat is építettek. Habár 1956 első félévében az építészet az utóbbi évek alatt első ízben teljesítette a tömeges lakásépítési tervet, az épí-' tészet és a helyi gazdálkodás 1956-ról 2781 lakás építésével maradt adós a dolgozóinknak. A kormány lehetővé teszi a gyorsütemű lakásépítkezést. Az építészet azonban még mindig lassan dolgozik, az épületek drágák es gyakran rossz minőségűek. A szakszervezetnek törődnie kell a lakások következetes és igazságos elosztásával. Helytelennek tartjuk a gazdasági tényezők azon eljárását, hogy a szakszervezet álláspontjának meghallgatása nélkül osztják szét a lakásokat. Ha azt akarjuk, hogy a lakás- és szociális bizottságok aktívak legyenek és kellő tekintélyre tegyenek szert, az üzemi bizottságoknak figyelembe kell venniök véleményüket és megjegyzéseik szem előtt tartásával, az új lakástörvény alapján az üzemvezetőséggel együtt kell megoldaniok a lakásproblémákat. A dolgozókról való gondoskodás fontos része a közös üzemi étkezés, melyet 1956-ban a „Vendéglők és Éttermek Nemzeti Vállalat" vett át. Az év folyamán ez az intézkedés általában helyesnek bizonyult. Ahol az üzemek továbbra is megadták a kellő segítséget az üzemi konyháknak, ahol a szakszervezet gondoskodott az étkezési normák betartásának ellenőrzéséről, ott az ellátás nem rosszabI

bodott, de sok esetben megjavult. Romlott a helyzet azokban az üzemi konyhákban, ahol az Éttermek és Vendéglők Nemzeti Vállalat rosszul készült fel a konyhák átvételére, ahol az üzemek abbahagyták az üzemi konyháknak nyújtott eddigi segítséget, ahol az étkezési bizottságok elhanyagolták munkájukat. Dáubner elvtárs ezután rámutatott a szakszervezetek kulturális tevékenységének kedvező jelenségeire és hibáira. Emeljük a szervezési munkát a politikai feladatok színvonalára Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tavalyi szeptemberi határozatában hangsúlyózta, hogy ma a szervező és nevelő munka jelenti a szakszervezeti tevékenység színvonalának fő mértékét. Tevékenységünk eddigi elemzése teljes mértékben megerősíti ezen alapelvek helyességét. A CSKP KB-nak a szakszervezetekről szóló határozata aktivizálta munkánkat, ez azonban még ma sem éri el a hazánk szocialista építése feladatainak megfelelő színvonalát. A szakszervezeti szervek plénumai (mind a Szlovák Szakszervezeti Tanácsnál, mindpedig a szakszervezeti szövetségekben), még mindig nem váltak legmagasabb fokú kollektív szervekké, habár ennek szükségességét szüntelenül hangsúlyozzuk. Nyíltan meg kell mondani, hogy a plenáris ülések rendszertelen összehívása is sérti a kollektív vezetés alapelvét. Tavaly az élelmiszeripari, vegyipari és közlekedési szakszervezeti szövetségek csupán háromszor hívtak össze plenáris ülést. Az üveg-kerámiai dolgozók szakszervezeti szövetsége öt hónap alatt egyetlen plenáris ülést sem tartott. Az elmúlt években javulás állt be a Szlovák Szakszervezeti Tanács munkájában. A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége az eddiginél joob irányító szervvé vált és emelkedett a plénum tagjainak aktivitása. A Szakszervezeti Szövetségek szlovákiai bizottságai azonban joggal elvárják a Szlovák Szakszervezeti Tanácstól, hogy a jövőben jobban fogja általánosítani a szlovákiai szakszervezetek munkájának tapasztalatait és hatékony segítséget nyújt a szövetségi szerveknek mindennapi tevékenységükben. A szocialista demokrácia továDbi fejlesztése, a dolgozóknak a termelés irányításában való fokozottabb részvétele és a szakszervezeti mozgalom munkája decentralizálásának következetes megvalósítása megköveteli az üzemi- és műhelybizottságok, a szakaszbizalmiak és a taggyűlések szerepének szüntelen kiemelését. Mindenekelőtt megköveteli a szövetségi szervek és az üzemi bizottságok irányító munkájának megjavítását, az üzemekkel és dolgozókkal való kapcsolat megerősítését, megköveteli, hogy többet járjanak a dolgozók közé, megismerjék problémáikat, javaslataikat, segítsenek azok megoldásában és érvényesítsék a munkahelyeken szerzett gazdag és kimeríthetetlen tapasztalatokat a szakszervezeti szervekben való tárgyalásokban és döntésekben. A nők és az ifjúság is a szakszervezetbe tartoznak A III. országos szakszervezeti kongresszus meghagyta a nőkről és az ifjúságról való gondoskodás fokozását. E kérdés központi problémája a nők bekapcsolása a gazdasági és a közéletbe. A nők eddig minden munkahelyen bebizonyították kiváló képességüket mind az adminisztrációban, mind a termelésben, mind a közélet valamennyi szakaszán. A nők munkára való megnyerésének fontos feltétele kellő munkafeltételek kialakítása. Hasonlóképpen helytelen az ifjúság mellőzése a szakszervezetekben. Az ifjúság a mi új váltásunk. Az ifjak váltanak fel bennünket majd egyszer a gazdasági és a közélet minden szakaszán. Ezért törődnünk kell azzal, hogyan folytatja majd az ifjúság a szocialista társadalom kiépítésének megkezdett művét. Megállapíthatjuk, hogy ifjúságunk gyökere egészséges és az öregek méltó utódjává válhat. Az ifjak neveléséért mi vagyunk felelősek. Helytelen, ha az ifjúság nevelését a CSISZ kizárólagos feladatának tartjuk. Tizennyolcéves nehezen nevel tizennyolcévest. Tudjuk, hogy mi is fiatal korunkban sokat merítettünk az öregek tudásából és öntudatából. Hasonlóképpen az idősebb elvtársaknak ma is közelebb kell kerülniök a fiatalokhoz, megnyerni szeretetüket és bizalmukat és méltó utódokat nevejni belőlük az üzemekben és a szakszervezeti funkciókban. Tanulni kell A szakszervezetek tevékenysége teljes kifejtésének feltétlle a bürokratizmussal való leszámolás és az, hogy a munka súlypontját a szakszervezeti aktívákra tegyék át. Végezni kell a szakszervezetek munkájának kizárólagos vagy főleg fizetett apparátus általi irányításával. Ezért mi is csökkentjük a fizetett dolgozók létszámát. Ez az intézkedés nem hozná meg a kívánt eredményeket, ha egyúttal nem tudnánk szilárdan kiépíteni széleskörű szakszervezeti aktívánkat. A szlovákiai szakszervezeti szervekben és szervezetekben évente csaknem 150 000 funkcionáriust választanak, akik a különféle bizottságod többezer funkcionáriusával együtt képezik a szakszervezeti aktívát. Az aktívát gyakran önműködő gépezetnel tartjuk, nem látjuk benne a több ezer élő embert. Tudatosítanunk kell, ho.gj ezeknek az élő embereknek szünteler segítséget kell nyújtani. El kell érni hogy az aktívák tagjai személyes példájukkal magukkal ragadják a több dolgozókat, hogy így segítsenek Í munkahelyükön hátramaradóknak elérni a legjobbak színvonalát. Itt telje; mértékben érvényesíteni kell azt a; elvet, hogy „aki vezetni akar, armaltadnia kell és aki tudni akar, annal tanulnia kell". Ezzel összefüggésber Daubner elvtárs foglalkozott az aktívával, a szakszervezeti apparátus munkájával és az FSZM alapszervezetei taggyűlésére vonatkozó kérdésekkel Az osztályellenség törekvés* hiábavaló • Szakszervezet nélkül nem lehet szocializmust építeni. Ezt az osztályellenség is megértette. Felforgató tevékenységében ezért a szakszervezetek meggyengítésére törekszik, igyekszil gyengíteni akcióképességét és a tömegekre gyakorolt befolyását. Ehhe többféle utat választ. A dolgozók egy ségének megingatására és bomlasztá sára törekszik nemzeti és nemzetköz méretekben, el akarja vonni őket a le nini alapelvek érvényesítésétől épít munkájukban és igyekszik különfél hamis, a munkásosztálytól idegen é ellenséges nézeteket csempészni a dol gozók gondolkodásába. Leginkáb

1 azonban a szakszervezet és a munkás osztály élcsapata, a kommunista pár szövetségének meggyengítésére törek szik. A szakszervezet a munkásosztál legszélesebbkörű szervezete. Pártonkí vüli szervezet, melynek minden mun kás és alkalmazott tagja lehet világ nézetére va^ó tekintet nélkül. A kom munista párt a munkásosztály élcsa pata, tehát azok élcsapata, akikne túlnyomó többsége a szakszerveze tagja. A párt vezetése alatt vívtuk me győztes harcunkat a kapitalisták ellei a párt vezetése alatt vertük le a fa sisztákat, a párt zászlói alá felsora kozva győztünk 1948 februárjába! Ezért az elmúlt hónapokban szilár egységben felsorakoztunk pártunk kö ré, tömör egységben, melyen megfe neklett és csődöt mondott az ellensé minden olyan kísérlete, mellyel me akarná zavarni békés építésünk út ját. (Viharos tapť, a küldöttek „Élje a CSKP!" jelszót kiáltják.) Az ellenség hasonlóképpen igyek szik lekicsinyelni a világ első szocia lista országa — a Szovjetunió — szc cialista építésében szerzett tapaszta latok átvételének jelentőségét. A Szov jetunió tapasztalatai továbbra is a ta nulságok fő forrása lesz szociálist építésünk további feladatainak telje sítésében. Továbbra is szilárdítani fog juk a szakszervezeti mozgalom eg> ségét nemzeti és nemzetközi méretek ben és a proletár nemzetköziség elvei tői vezetve következetesen teljesítet akarjuk a Szakszervezeti Világszövet ség tagságából eredő kötelességein ket. • » * Daubner elvtárs beszámolójának be fejező részében a jelenlegi nemzetkö; helyzetről beszélt és beszédét a kc vetkező szavakkal fejezte be: „Csehszlovákia gazdasági ereje é népének megingathatatlan egység fontos tényező a haladás, a béke és szocializmus erőinek győzelméért foly harcban. Ha azt akarjuk, hogy hazán a lehető legjobban teljesítse e külde tését, teljes mértékben támogatnun kell népü»k kimeríthetetlen alkot erejét. Ennek jegyében megyünk í feladataink elé. Megteszünk mindent második ötéves terv céljainak eléré sére. Szilárd egységben a cseh mun kásosztállyal, Csehszlovákia Kommu nista Pártjának vezetésével e'őre a bé kéért és dolgozó népünk ö'-vendeteí boldpq jövőért folytatott harcban (Viharos taps.) Bonn négy és félmilliárd márka értékű fegyvert rendelt külföldön Bonn (ČTK) — A nyugatnémet honvédelmi minisztérium elhatározta, hogy ez idén az új Wehrmaeht gyors fegyverkezése érdekében négy és félmilliárd márka értékű fegyvert és hadianyagot rendel elsősorban NagyBritanniától és az Egyesült Államoktól. A közeli napokban aláírják Britanniával a 850 millió márka értékű páncélautók szállításáról szóló kereskedelmi szerződést. A brit fegyvergyárak 1957 végéig 150 millió márka értékben a légihaderők részére, 90 millió inárka értékben a tengerészek és 160 millió márka értékben a tengeri légihaderők részére szállítanak anyagot, muníciót és radar-berendezéseket. Hogy az amerikai fegyvergyárak mit szállítanak Nyugat-Németországnak, még nem ismeretes. Törökország, Olaszország, Franciaország és Belgium is részt vesz a fegyverszállításban. a 0 J S Z 0 1957. január 24. Lőrlncz László BUDA FERENC, Surány. Ábel László, Egerszeg. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése jóváhagyta a kormány külpolitikáját Hanoi, (ČTK) — A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése VI. ülésén jóváhagyta a Vietnami Demokratikus Köztársaság külpolitikáját. ,A határozat jóváhagyja a kormánypolitikát, amely a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság vezetése alatt álló szocialista tábor országaival a barátság és együttműködés további fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. A vietnami nép kész támogatni a magyar forradalmi munkásparasztkonmány harcát a magyarországi szocialista sikerek fejlesztése védelmében. Az a segítség, melyet a Szovjetunió a magyar népnek nyújtott, teljesen megfelel a proletár nemzetköziség elveinek. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése üdvözli a kormánypolitikát, amely az ázsiai és afrikai országokkal a kapcsolatok fejlesztésére és kibővítésére irányul."