Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-02 / 02. szám, szerda

Világ, proletárjai, egyesültetek I UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. január 2. 30 fillér X. évfolyam, 2. szám A pótori bányászok állták adott szavukat A póton bányászok december 30-án a reggeli műszakban teljesítették felajánlásukat, amely szerint 41 ezer tor.na szenet fejtenek tervein felül. A szép siker elérésében nagy érdeme van a Háj, Slatinka és Bukovec bányáknak, amelyek dolgozói már harmadszor nyerték el az elsőfokú prémiumot. A pótori bányászok mcst az idei tervről beszélnek, amely 80 ezer tonnává magasabb a múlt évinél. A bányászok elhatározták, hogy idei tervfeladataikat, — úgy Imint tavaly — sikeiresen teljesítik. ÚJÉVI AJÁNDÉK írtékes újévi ajándékot készítet­tek a prágai ČKD Stalingrad Üzem dolgozói a Csehszlovák Tuddományos Akadémiának. Tudományos akadé­miánk magfizikai intézete számára az év utolsó napjaiban elkészítették a Beta-spektormét°r különleges mágne­sét. Ez az elektrón irányító beren­dezés legfontosabb része. A műszer súlya 40 métermázsa. Elkészítésénél a mérnökök, technikusok és a mun­kások sok nehéz problémát oldottak meg. Igyekezetüket siker koronázta, mert a próbák megmutatták hegy a műszer tartósságé az előírtnak két­szerese. A tekercsek készítésénél 30 kilométer drótot használtak fel. A te­heres súlya 184 kilogram. A ČKD Stalingrad üzem dolgozói most megkezdték több újfajta mágnes ké­szítését, amelyek szintén atomfizikai intézetünk munkáját segítik elő. Két hét alatt 45 millió korona személyautókra Lakosságunknak a személyautók vásárlása iránti érleklődése állan­dóan növekszik. A Közlekedésügyi Minisztérium rendelete szarint min­denki, aiki személyautót akar vásárol­ni, köteles annak árát készpénzben az Állami Bankban letétbe helyezni. Csaík Prágában az autóvásárlásra be­fizetett pénz összege az utóbbi két hétben több mint 45 millió koronát tesz ki. Antonín Zápotocký köztársasági elnök újévi beszéde Elhangzott 1957. január 1-én a Csehszlovák Rádióban Drága polgártársak, elvtársak, test­véreim! Az elmúlt év gazdag volt izgalmas, megindító eseményekben. Az év elején jogosan beszélhettünk a világbéke tá­bora Szovjetunió vezette erőinek nagy gyarapodásáról, a háborús agresszorok gonosz törekvéseinek és új konflik­tusok, háború szítására irányuló kísér­leteik meghiúsulásáról. Azon elv egyre nagyobb mértékben való terjedésének hatására, hogy „a tárgyalások és kölcsönös megegyezé­sek útja az egyetlen helyes út, amely minden időszerű nemzetközi probléma megoldásához vezet", érezhető volt a feszültség enyhülése. De ennek ellenére nem lehetett meg­állni a béke megtartásáért folytatott céltudatos harcban és továbbra is őrt kellett állnunk azon agresszív körök cselszövéseivel szemben, amelyek kapi­talista kizsákmányoló érdekeik kedvé­ért el vannak szánva a nyugalom és béke megbontására. A legutóbbi tapasztalatok mutatják, hogy a háborús uszítók nem mondtak le arról a tervükről, hogy új imperia­lista háborút robbantsanak ki és hogy végeredményben nyílt háborús agresz­szióra tértek át. De egyszersmind örömmel szögezhetjük le, hogy az em­berek kegyetlen gyilkolása s a béke­szerető emberi igyekezet és munka eredményeinek felelőtlen pusztításával szemben az ellenállás már olyan erős, hogy lehetetlen azt észre nem venni. Ezt bizonyította az ellenállás és tilta­kozások hatalmas hulláma, amely Ang­lia, Franciaország és Izrael fegyveres erőinek Egyiptom elleni gonosz táma­dása után keletkezett. A háborús agresszorok szövetséges erőinek egyip­tomi kalandja nem fizetődött ki. Az miiananai^ a s i..s»iminiiitmi«'niiiTii iiiH'iiiii-i"«' |i"»'ii:niii 1 'iiMiKiiii>i>tiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiitiiiiiiii»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiaiiiiiiniiiiiiiiiiHi'>aiiiiiiHiiiiiiiiitiiiniiiiiiiiii N. Sz. Hruscsov válasza a Rudé Právo szerkesztőségének kérdéseire Az egység a szocialista országok legyőzhetetlen erejének forrása A csehszlovák-szovjet barátság óriási jelentősége • A világbéke biztosításáért folyó harc legközelebbi feladatai N. Sz. Hruscsov újévi jókívánatai népünknek Moszkva, ČTK). — Vladimír Koucký, Csehszlovákia Kommunista Pártja lapjának, a Hűdé Právonak főszer­kesztője megkérte N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB első néhány kérdésre. titkárát, hogy válaszoljon Hruscsov elvtárs a következő kér­désekre válaszok: Kérdés: Az SZKP XX. kong­resszusának határozatai világosan rá­mutatnak, hogy a néptömegeknek elég erejük van arra, hogy megaka­dályozzák a háborút és biztosítsák boldog Jövőjüket a békés fejlődés fel­tételei között. Az emberiség ezen a téren az egyiptomi agresszió és a magyarországi reakciós fasiszta rend­szer uralomra juttatására irányuló próbálkozások meghiúsításával az el­múlt évben kétségtelen sikereket ért el. Milyenek az ön nézete szerint a nemzetközi feszültség enyhítéséért és e tartós világbéke biztosításáért folytatott harc legközelebbi feladatai? Válasz: Az 1956. év eseményei meggyőzően bizonyították, hogy a bé­ke megszilárdításáért és megőrzé­séért folytatott harc napjaink legfon­tosabb feladata. Ez a harc kifejezi a nemzetek alapvető életérdekeit. Ismeretes, hogy a békeszerető ál­lamok igyekezete révén jelentős eny­hülés állott be a nemzetközi feszült­ségben. De az események Ilyen fejlő­dése természetesen nem felelt meg a nyugati hatalmak háborút akaró kö­reinek, melyeknek érdeke a hideghá­ború folytatása, a nemzetek közötti gyűlölet szítása, hogy a kapitalista monopóliumok könnyebben folytathas­sák a lázas fegyverkezést és így me­sébe illő nyereségeket vágjanak zseb­re. Éppen azért a reakció úgy határo­zott, hogy még bonyolultabbá teszi a nemzetközi helyzetet. Ez megnyilvá­nult az Egyiptom elleni brit-francla­izraeli agresszorok támadásában és a Magyarország népi demokratikus rend­szere elleni ellenforradalmi fasiszta összeesküvésben. így aztán rohamosan fokozódott az új világháború veszélye. De mindkét kaland hajótörést szenve­dett. Miért nem sikerült az imperialisták­nak terveik megvalósítása? Elsősorban azért, mert a békét védelmező erők ma elég erősek arra, hogy megfékez-' zék a kalandorokat, akik kizsákmányo­ló céljaik érdekében új világháború szenvedéseibe akarják sodorni a nem-i zeteket. Ma mindenki előtt világosnak kell lennie, hogy az imperialisták bármilyen próbálkozása, amely háború szítására irányult, vagy pedig a reakciós erőknek próbálkozásai, hogy hozzányúljanak a szocialista országok népeinek vívmá­nyaihoz, a megfelelő módon vissza lesz verve. Az elmúlt év legfontosabb tanúlsá­gainak egyike az, hogy fokozni kell a nemzetek éberségét az imperialista agresszorok intrikáival szemben és eré­lyesen fejleszteni kell a békeharcot. Nem vitás, hogy az előttünk álló 1957. évben a béke erői még jobban megszi­lárdulnak, ami jelentős mértékben hoz­zájárul a nemzetközi helyzet megja­vulásához. Nézetem szerint a nemzetközi fe­szültség enyhítése és a világbéke megszilárdítása szempontjából nagyon fontos volna a fegyverkezés és a fegy­veres erők létszámának korlátozása, valamint az atom és hidrogénfegyverek betiltása. A lázas fegyverkezés meg­szüntetése hozzájárulna a nemzetközi bizalom megszilárdulásához, a fegy­verkezésre fordított óriási kiadások csökkentése pedig a nemzetek életszín­vonalának emeléséhez vezetne. A szovjet kormány nem egyszer kezdeményező és konstruktív javasla-' tokát terjesztett elő a leszerelés kér­désében. A Szovjetunió ezenkívül eb­ben az irányban egész sor gyakorlati intézkedést tett, amikor jelentős mér­tékben csökkentette fegyveres erőinek létszámát. A béke megszilárdításáért folyó harcban aktív része van a Cseh­szlovák Köztársaságnak, a Kínai Nép­köztársaságnak és minden szocialista országnak. A nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából nagy jelentőségű volna az európai biztonsági rendszer megte­remtése, ami kétségkívül megfelelne minden nemzet életérdekeinek, mivel ilyen rendszer megteremtése biztosí-i taná a béke megőrzését. Az egyenjogúság elvein alapuló nem­zetközi gazdasági és kulturális kapcso­latok fejlődése az egész világon a nemzetek közötti nagyobb bizalom és jobb kölcsönös megértés megteremté­sének fontos tényezője volt és marad továbbra is. A Szovjetunió helyeselte és helyesli ma is minden egyes or­szággal a zavartalan, kiterjedt gazda­sági együttműködést, a diszkriminá­ció nélküli együttműködést, a kulturá-' lis kapcsolatok fejlesztését. Nézetem szerint ezek a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a tartós világbéke biztosításáért folytatott harc egyes problémái. Kérdés: A világ országainak dol­gozó népe ez idén ünnepli a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom negyve­nedik évfordulójának nagy ünnepét. Ez a nap eszébe juttatja a kommunista és munkáspártoknak, hogy még szilár­dabban zárkózzanak fel a marx­izmus-leninizmus zászlaja alatt, hogy még kitartóbban harcoljanak a mun­kásosztály szilárd nemzetközi egysé­gének megteremtéséért. Mit tart e cél elérésére a legfon­tosabbnak? Válasz : Munkásosztályunk és országunk dolgozói 1917 októberében a nagy Lenin vezetésével, a bolsevi­kok pártjának irányítása mellett megdöntötték a kapitalista rendszert és megteremtették a munkások és földművesek szocialista társadalmát. Az új társadalom építésének útjában óriási akadályok voltak. De a szovjet nép leküzdötte őket és felépítette a szocializmust. Teljes határozottsággal mondhat­juk, hogy 1917 után az egész nemzet­közi fejlődés, a nemzetek előrehala­dásának útja a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatása alatt tör­tént. A Szovjetunió nemzetei után a szo­cializmus útjára léptek a nagy Kína, Csehszlovákia, valamint más európai és ázsiai országok nemzetei is. Meg­alakult, szilárdul és fejlődik a szo­cialista országok társadalma, mely a szocialista világrendszert képezi. Ezekben az országokban a kommunis­ta és munkáspártok a vezető és irá­nyító erők. A Szovjetunió és az összes szocia­lista országok munkásosztályai és dol­gozói kiharcolt győzelmüket annak köszönhetik, hogy ezen országok kom­munista és munkáspártjai tevékeny­ségükben kitartóan a marxizmus-le­ninizmus tanításához igazodtak, amely a proletariátus egyedül helyes taní­tása. A marxizmus-leninizmus zászlaja alatt könyörtelen harcot folytatnak a munkásosztály és a dolgozók ügyé­ért Franciaország, Olaszország és más országok kommunista pártjai. (Folytatás az 5. oldalon) egyiptomi nép nem hajtott fejet a ke­gyetlen erőszakos agresszió előtt és hősi ellenállása megnyerte a béke és szabadság barátainak rokonszenvét. Az egyiptomi nép szabadsága ellen intézett támadással szembehelyezkedett minden nemzet, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság nemzetei éppúgy, mint India százmilliós népe. Abban az idő­ben, amikor a nemzetközi imperializ­mus háborút akaró erői nyilt háborús agresszióba mentek át Egyiptom ellen, az Amerikai Egyesült Államok azt a benyomást akarta kelteni, mintha ö is a háború ellenzője lenne, mintha a nemzetközi kérdések békés megol­dását akarná. De a valóság egészen más. Nem lehet eltitkolni, hogy a vitás kérdéseknek tárgyalások és békés megegyezések útján való megoldására irányuló min­den törekvés az „egyenlő az egyen­lővel" elv alapján mindig az amerikai kapitalisták uralkodó köreiben talált a legnagyobb ellenállásra. Ezek a körök a világproblémákat állandóan az erő­politika pozíciójából akarják megoldani, vagyis a gazdasági önkényuralommal és háborús agressziókkal való fenye­getés útján. Amerika békeellenes eró­politikáját minden erejéből igyekszik megvalósítani az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Amerika megtörhetetlen ellenállása folytán az Egyesült Nemzetek Szerve­zete mindmáig nem ismerte el a több mint 600 milliós Kína törvényes jogait. Ezzel szemben a Tajvan szigetén lévő ellenforradalmárok kis csoportját kiál­tották ki a kínai nép képviselőjének és nagyhatalmi tényezőnek Csankajsek bábkormányával az élén. A Csankajsek gonosztevőkből álló banda csupán az amerikai ágyuknak, katonai támasz­pontoknak és amerikai hajóhadnak kö­szönheti, hogy büntetlenül folytathatja kalóztevékenységét, a nemzetközi jog­gal ellentétben veszélyeztetheti a szabad hajózást a Csendes-óceánon és aljas berepüléseket végezhet a békés kínai dolgozó nép légiterébe. A hat­százmilüós békeszerető népi Kínával és a csankajsek kalózok maroknyi csapa­tával szemben elfoglalt álláspont világosan jellemzi az Amerikai Egye­sült Államok politikáját. Nem béketö­rekvések ezek, hanem a régi erőpoliti­ka, amely az amerikai kapitalista köröket arra vezeti, hogy kiterjesszék védökarjukat Csankajsek kalózai fölé. Amerika célja, hogy Távol-Keleten és Tajvan szigetén megtartsa katonai tá­maszpontjait agresszív politikája szá­mára. Anglia, Franciaország és Izrael Egyiptom elleni katonai támadása ese­tében sem a béke érdekeit tartotta szem előtt. Újból a kapitalista nyereség érdekeit követte. A Szuezi-csatornából a konfliktus folytán ezt a nyereséget az amerikai tőke kétségkívül elérte, még szövetségeseinek — Angliának és Franciaországnak kárára is. Az Egyiptom elleni háborús agresszió teljes csódjét a világ egyre növekvő békeerőinek és közös igyekezetüknek, de főleg a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kezdeményezésé­nek köszönhetjük. A világbéke megtartásáért ma nem­csak Európa népi demokratikus államai harcolnak, hanem Ázsia és Afrika nem­zetei, a népi Kína, India és a bandun­gi értekezlet békeelveit valló nemze­tek is. A Szovjetunió békeszerető politikája iránti egyre növekvő rokonszenv ért­hetően fékezi a kapitalista agresszorok és a háborús politika híveinek terveit. Ezért az amerikai tőke százmilliós ösz­szegeket fordít a szovjetellenes és kommunistaellenes propagandára. A szovjetellenes propaganda szem­pontjából kedvező alkalmat nyújtot­tak a magyarországi események. Vitathatatlan, hogy azok a súlyos gazdasági és politikai hibák, amelye­ket a Magyar Dolgozók Pártja és a volt magyar kormány Rákosi és Gerő vezetésével a szocializmus építésében elkövetett, nehéz gazdasági helyzetet és elégedetlenséget keltettek a ma­gyar nép széles tömegeiben. A Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusának tárgyalásai, a sztálini személyi kultusz elítélése, valamint az e helytelen politikából eredő hibák és jogtalanságok elítélése a kommu­nista pártokban széleskörű nyílt és éles kritikát, a népi demokratikus országokban pedig az orvoslás jogos követelését váltotta ki. Sajnos, Magyarországon a bírálat eredménytelen volt és a Magyar Dol­qozók Pártjának soraiban testvérharc­ban érte el tetőpontját. A hibák orvoslása helyett a párt tevékenységének teljes megbénulása következett be, a tagság, a munkás és dolgozó tömegek elvesztették helyes tájékozódásukat. Ezzel megteremtő­dött a kedvező talaj a belföldi és kül­földi reakció, valamint a régi horthy­gyülevész had részére, hogy a töme­gek elégedetlenségét ellenforradalmi puccs szervezésére irányuló kísérletre használja fel. Ennek célja a szocia­lizmus felé vezető út felszámolása és Magyarországon a kapitalizmus felújí­tása volt. Nem akarok a magyarországi ese­ményekkel foglalkozni. A cseh or­szágrészekben, de főleg Szlovákiában polgáraink jól tudják, hogy a magyar ellenforradalom milyen állati kegyet­lenséget és erőszakot alkalmazott a kommunistákkal és a magyar nép ha­ladó erőivel szemben. Minden cseh­szlovák polgár megértette, milyen ve­szedelmet jelent a világbéke, de fő­ként hazánk békéje és nyugalma szempontjából a kapitalista uralom és a nacionalista fasisztaönkény fel­támasztása köztársaságunk közvetlen szomszédságában. Aggodalommal kö­vettük Nagy miniszterelnök tevékeny­ségét, akinek kormánya gyáván meg­hátrált az ellenforradalom előtt és egyre nagyobb tere; engedett át neki. Ez a kormány tévútra vezetve a mun­kásságot és a többi dolgozókat, foko­zatosan az uralomra jutó reakciónak adta át pozícióit. Kádár elvtárs for­radalmi kormányának hatalomrajutá­sát és a Szovjetunió segítségét, me­lyet ennsk a kormánynak nyújtott az ellenforradalmi bandák elleni harcban, köztársaságunk népe teljes helyes­léssel fogadta. A kapitalista világreakció a magyar eseményeket, amint már mondottuk, kedvező alkalomként fogadta a Szov­jetunió elleni uszító, rágalmazó kam­pány megindítására. Kedvező alkalom volt ez a béketábor szétverésére irá­nyuló próbálkozáshoz is és arra, hogy éket verjenek a népi demokratikus és szocialista tábor államainak egy­ségébe. Csehszlovák Köztársaságunkat sem kímélték meg ezektől a kísérletektől. Annál nagyobb örömmel és büszke­séggel szögezzük le ma, hogy mind­ezek a kísérletek eredménytelenek maradtak. Csehszlovákia népe nemzetiségi kü­lönbség nélkül egyöntetűen visszauta­sította a nemzetközi reakció minden uszító kampányát. A magyarországi események hazánkban még közelebb hozták egymáshoz a munkásokat, a földműveseket és a dolgozó értelmi­séget, megerősítették a Nemzeti Front egységét, megszilárdították a vezető erejébe — Csehszlovákia Kommunista Pártjának helyezett bizalmát és a po­litikája helyességébe vetett hitet. Né­pünk egyidejűleg számtalan spontán megnyilvánulással fejezte ki felsza­badítónk, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége iránti barátsá­gunkat és szövetségünket, valamint békeszerető törekvéseinek őszintesé­gébe és becsületességébe helyezett nagy hitét. Az egység, a nyugalom és a szocia­lizmus építésébe vetett hitünk a Szov­jetunió iránti barátság és hűség •meg­nyilvánulásával együtt hideg zuhany­ként érte hazánk ellenségeit, mert világosan megmutatták, milyen eszte­lenek, évek során mesterségesen táp­lált reményeik, hogy „eljön a nap", amikor fordulat áll be a szocializmus építésében és a Szovjetunióhoz való barátságunkban. Hiábavaló minden várakozásuk és reményük: „Ez a nap" nálunk soha­sem következik be. Ennek biztosítéka cseh és szlovák népünk, amely alkotó munkájával szorgalmasan építi váro­sainkban és falvainkon a szocializ­must. Biztosítéka ennek a Szovjet­unióval való szilárd barátságunk és szövetségünk, hazaszeretetünk, a szi­lárd nemzetközi munkásszolidaritás s a Marx, Engels és Lenin tanításá­hoz való hűségünk. Ezért az új év elején felelősségünk teljes tudatában büszkén kijelenthet­jük, hogy minden ellenséges propa­ganda, a balon- és rádiópropaganda egyaránt süket fülekre talált. Ered­ménytelenek maradtak a szabotálási kísérletek is, amelyeket a minden­féle ügynökségek által hazánkba ki­küldött diverzánsoktól és kémektől vártak. Az elmúlt év folyamán népi demok­ratikus rendszerünk még jelentősebb mértékben megszilárdult és népgaz­daságunk általánosságban sikerrel fej­lődött a nép, a béke és szocializmus javára. Az ipar, közlekedés és kereskede­lem teljes szocializálása mellett lé­pésről lépésre tovább folyik a mező­gazdaság szocializálása is. Az elmúlt év 11 hónapja alatt 1385 EFSŽ ala­kult. December 1-től december 15-ig, a magyarországi megrendítő esemé­nyek idején sem állt meg mezőgaz­daságunk szövetkezetesítésének fej­lődése. Ezt bizonyítja a 22 újonnan alakított szövetkezet és a több száz új szövetkezeti tag, akik éppen ezek­ben a napokban léptek be az EFSZ­ekbe. Mindez földműveseink nagymértékű politikai fejlettségét és a szövetkezeti gondolat nagy erejét bizonyltja. (Folytatás a i. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents