Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-13 / 347. szám, csütörtök

PÁRTÉLET se A pártmunka jelentős fellendülését eredményezzék az évzáró taggyűlések A kassai kerületben az eddig megtartott évzáró taggyűlések lefolyása az alapszervezetek és szerveik munkájának állandó javulását, a párttagok sorai szüntelenül erősödő egységét, a párttagok és tagjelöltek nagyfokú politikai öntudatát bizonyítják. A párttagok a magyarországi és egyiptomi események alkalmával bebizonyították, hogy eltökélt szándékuk még szilárdabban harcolni pártunk és kormányunk politikájáért. Ez az elhatározás teljes mértékben megnyilvánul az évzáró taggyűléseken. A gyűlések tartalma és a részvétel arról tanúskodik, í*>0jtr a kerületi pártbizottságtól egész az alapszervezetekig a rövid idő ellenére kellő figyelmet szentelnek az előkészítésnek. Miben mutatkozik meg ez? Mindenekelőtt a tagoknak az évzáró taggyűléseken való igen jó részvételében. Ez azt bizonyítja, hogy a párttagok felelősséget éreznek mindazért, ami alapszervezetük működési körében történik. Nem véletlen, hogy a trebišovi járás 15 pártszervezetében, ahol terv szerint megtartották az évzáró taggyűléseket, ezeken a tagok több mint 90 százaléka vett részt. Azért vált ez lehetővé, mert a pártbizottságok tagjai személyesen beszélgettek a párttagokkal az évzáró taggyűlés jelentőségéről. Hasonlóan járnak el az elvtársak más iárásokban is. Például a Spišská Nová Ves-i járásban a Markušovcei Állami Gazdaság alapfokú pártszervezetében 95 százalékos, a Sp. Nová Ves-i Állami Gazdaság alapszervezetében 95 százalékos volt a részvétel az évzáró taggyűlésen. Ugyanez a helyzet a sečovcei, rozsnyói, Kassa környéki és más járásokban is. Az évzáró tarjqyűlések jó lefolytatása érdekében más járásokban is használják fel a trebišovi, Kassa környéki, Sp. Nová Ves-i járások jó tapasztalatait, mely járásokban a járási pártbizottságok az aktivistákon keresztül a legszorosabb kapcsolatban vannak a pártalapszervezetekkel. A trebišovi járásban az aktivisták a pártbizottságokkal együtt példásan gondoskodnak az évzáró taggyűlések előkészítéséről. A beszámoló elkészítésére bizottságokat létesítettek, melyek kidolgozzák a beszámoló egyes részeit. Konkrét anyagot készítenek elő a tervteljesítésről mind az ipar, mind a mezőgazdaság szakaszán. Áttekintésük van az üzemek és a falvak általános helyzetéről, a tömegszervezetek, mindenekelőtt a CSISZ és az FSZM munkájáról, a beadási kötelezettségek teljesítéséről. Az évzáró taggyűlések ilyen előkészítése a trebišovi járásban a gyűlések rugalmas és eredményes megtartását eredményezi. A veTatyi falusi pártszervezet beszámolójában például konkrét példákon megmutatták a szövetkezeti gazdálkodás előnyét a kistermelés felett. A községben az egyénileg gazdálkodó földművesek 6 mázsás átlagos terméshozamot értek el, az EFSZ pedig a kedvezőtlen időjárás és az elemi csapások ellenére 13 mázsát hektáronként. A tejhozam községi átlaga két liter, a sertések súlygyarapodásánál meg sem közelítik a tervezett átlagot. Ezzel szemben az EFSZ-ben tehenenként 8 liter az átlagos tejhozam, a sertések súlygyarapodása pedig átlagosan 60 deka. így azután érthető, hogy az EFSZ példásan teljesíti beadási kötelezettségeit, és terven felül 25 mázsa marhahúst, 106 mázsa sertéshúst adott be és a tejbeadást is 7000 literrel túlteljesítette. Az egyénileg gazdálkodó földművesek ezzel szemben elmaradtak beadási kötelezettségük teljesítésével. A pártbizottság beszámolója ezzel kapcsolatban jogosan bírálta a HNB kommunista tagjait, akik nem gondoskodtak kellően arról, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztokat meggyőzzék az állam iránti kötelezettségük teljesítésének fontosságáról. A veľatýi pártszervezet évzáró taggyűlésén örömmel számolhattak be az EFSZ megszilárdulásáról. Legjobban bizonyltja ezt, hogy az év folyamán 47 új tag lépett a szövetkezetbe. Ezeknek az eredményeknek elérésében nagy szerepet játszott a kommunisták példamutatása és az, hogy a helyi nemzeti bizottság körül kialakult a tömegszervezetek tagjainak aktívája. Az aktíva tagjai állandóan látogatják a földműveseket és meggyőzik őket a közös gazdálkodás jelentőségéről. Ennél a munkánál a pártonkívüliek is sokat segítenek. Dicséretet érdemelnek Jakubčík Ján, Kazienko Ondrej, Petričková Mária, Lefkut Ján, Neckár Andrej elvtársak és mások, akik nem sajnálták az időt az EFSZ fejlesztésére. A faluban a pártépítés szakaszán sem maradtak el. Ezt tanúsltja az a tény, hogy az évzáró taggyűlésen 7 új tagjelöltet vettek fel a munkában legjobban bevált nők közül, négy szövetkezeti tagot és három CSISZ-tagot. A trebišovi járásban az eddig megtartott 15 évzáró taggyűlés hasonlóképpen magas színvonalú volt. A vitákban a résztvevők több mint 50 százaléka felszólalt. Az új pártbizottságok tagjainak több mint kétharmada munkás és földműves, akik közvetlenül a termelésben dolgoznak. Az évzáró taggyűlések a beszámolót követő vita alapján konkrét határozatokat fogadtak el. A veľatyi falusi pártszervezet évzáró taggyűlésén feladatul tűzték ki, hogy a jövő év végéig a község lakóinak 80 százalékát megnyerik a szövetkezeti gazdálkodásnak. A faluban az évzáró taggyűlés utáni második napon már két földműves belépett a szövetkezetbe. A cejkovi és hrani évzáró taggyűlésen szintén a szövetkezet jelentős fejlesztését tűzték ki célul a jövő évre, főleg új szövetkezeti tagok megnyerésének útján. A falusi pártszervezetek évzáró taggyűlésein a felszólalók többsége az EFSZ-ek további fejlesztésének kérdéséről beszél, és arra törekszik, hogy biztosítsa a CSKP országos konferenciájának az EFSZ-ek további fejlesztésére vonatkozó határozata következetes teljesítését. A sečovcei járásbeli kravanyi falusi pártszervezet évzáró taggyűlésén például 11 elvtárs felszólalása után a gyűlés résztvevői úgy látták, megvan minden előfelté-. tele annak, hogy 1957 végéig a község minden gazdálkodóját megnyerjék a szövetkezeti aazdálkodásnak. A határozatban e cél elérését tűzték a kommunisták elé. Az évzáró taggyűlések eddigi tapasztalatai a jó eredmények mellett arra is figyelmeztetnek, hogy nagyobb súlyt kell fektetni a gyűlések pontos idejének betartására. Az idén is sor került az évzáró taggyűlések időpontjának megváltoztatására. Ez a jelenség megbonthatja a gyűlések helyes lefolyását, káros kihatással lehet a. részvételre és a gyűlések színvonalára. Ilyen eset fordult elő a gelnicai járásban, ahol december 6-án nem biztosították az évzáró taggyűlések megtartását, valamint Jaklovcén a Járási Ipari Kombinát és a húsipari vállalat üzemi pártszervezeteiben. A moldavai járásban is előfordult, hogy december 6-án nem biztosították öt szervezetben az évzáró taggyűlések megtartását. A fenti esetek figyelmeztessék arra a járási pártbizottságokat, hogy az aktivisták útján mindenütt még nagyobb figyelmet szenteljenek az évzáró taggyűlések előkészítésének. Az évzáró taggyűlések a szocialista építés minden szakaszán további sikerek elérésére serkentik pártunk tagjait. Ezért nagyon fontos, hogy az évzáró taggyűléseket a pártmunka és a kommunisták tevékenységének állandó javítására irányuló törekvés hassa át. Molnár Sándor, a kassai kerületi pártbizottság dolgozója. A nemzetgyűlés kulturális bizottsága megtárgyalta a testnevelés szervezéséről szóló törvényjavaslatot Kedden, december 11-én ülésezett a nemzetgyűlés kulturális bizottsága, amely megtárgyalta és a nemzetgyűlés plénuma elé, jóváhagyásra terjeszti a testnevelés szervezésérő' szóló törvényjavaslatot. Az ülésen jelen volt Václav Pleskot, Állami Testnevelési és Sportbizottság elnöke. A törvényjavaslat előadója, Josef Zvára képviselő beszámolója és a széles vita részletesen elemezte a testnevelés új, egvséges szervezetének legfőbb elveit. A törvényjavaslat megszünteti az Állami Testnevelési és ÚJ S Z O 1956. december 13. Sportbizottságot. Az önkéntes testnevelés szervezését és irányítását, valamint tervszerű fejlesztésének biztosítását egyetlen önkéntes testnevelési szervezetre bízza. Az egységes testnevelési szervezéssel kapcsolatos munka túlnyomó része az önkéntes dolgozókra hárul. Áz ülés befejező részében az egy séges testnevelési szervezet pénzügvi eszközeiről volt szó, amit a tagdíjak, a saját testnevelési, kulturális és társadalmi tevékenységből eredő bevételek képeznek. Emellett a törvényjavaslat súlyt helyez arra, hogy az egységes testnevelési szervezet gazdasági önállóságra és pénzügyeinek rendezetts(égére törekedjék. A kínai képviselők elutaztak Bralislavábó! A kínai parlament Járfr»t5előinek küldöttsége háromnapos szlovákiai tartózkodás után kedden, december 11-én a késő esti órákban Bratislavából Karlový Varyba utazott. A bratislavai főpályaudvaron a kedves vendégektől František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tai.iács elnöke, Augustín Michalička, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Dénes Ferenc, Józef Mjartan és Michal Žákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, Štefan Šebesta, a Megbízottak Testületének alelnöke, Vojtech Török, egészségügyi megbízott és František Čáp, a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság elnöke búcsúzott eJ. František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Li Csi-sen, a kínai küldöttség vezetőjének helyettese rövid búcsúbeszédet mondott, amelyben kifejezték azt a kölcsönös szeretetet, amely a nagy kínai népet és Csehszlovákia .nemzeteit egymáshoz fűzi. TÖBB MINT 37 MILLIÓ KORONA A SZOLIDARITÁSI ALAPRA Keddig, december 11-ig a Magyar Népköztársaság dolgozóinak javára gyűjtött összeg 37 668 510.— koronára emelkedett. Táviratok a csehszlovák-szovjet szerződés aláírásának 13, évfordulója alkalmából Dinit ri j Trofimovics Sepilovnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminiszterének MOSZKVA. Tisztelt Dmitrij Trofimovics, fogadja legszívélyesebb jókíváhataimat a csehszlovák-szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási- és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának 13. évfordulója alkalmából. A csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés, amely a függetlenség és önállóság kölcsönös tiszteletbentartásának elvein tilapul, a csehszlovák és szovjet nép közötti hagyományos baráti kapcsolatok fejlődésének legjelentősebb határkövévé vált. A politikai, gazdasági és kulturális élet minden szakaszán megnyilvánuló szoros testvéri együttműködés az elmúlt 13 év folyamán gazdag gyümölcsöket hozott nemzeteinknek, amelyek elhatározták, hogy ezt az egyre szilárduló szövetséget szemük fényeként fogják őrizni. Nemzeteink tudják, milyen fontos tényező a csehszlovák-szovjet szerződés országunk biztonsága és függetlensége, valamint sikeres társadalmi és gazdasági fejlődése szempontjából. Engedje meg, Dmitrij Trofimovics, hogy önt és az öli közvetítésével az egész szovjet népet biztosítsam arról, hogy a csehszlovák nép és kormánya a Szovjetunióval való kapcsolatokat továbbra is fejleszteni és m|élyíteni fogja. VÁCLAV DÁVID, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere, * * * Václav Davidnak, a Csehszlovák Köztársaság külügyminiszterének PRÁGA, Miniszter elvtárs, kérem íjat, hogy a szovjet-csehszlovák barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni -együttműködési szerződés aláírásának 13. évfordulója alkalmából fogadja szívélyes üdvözleteimet és tolmácsolja Csehszlo-' vákia testvéri népeinek azt a kívánságomat, hogy a szocializmus építésében újabb sikereket érjen el. Szilárd meggyőződésem, hogy az országaink (közötti sokévi testvéri barátság és szoros együttműködés kapcsolatai tovább fognak fejlődni és erősödni nemzeteink jóléte, valamint az egész világ biékéje és biztonsága megerősítése érdekében. DMITRIJ TROFIMOVICS SEPILOV, a Szovjetunió külügyminisztere. Közlemény a Megbízottak Testületének Illéséről A Megbízottak testülete szerdán december 12-i rendes ülésén megtárgyalta a megbízottak és a szlovákiai központi hivatalok vezetőinek jelentéseit a CSKP országos konferenciája irányelveinek és a kormány 1956. július 24-én hozott intézkedéseinek eddigi teljesítéséről. A fokozott feladatok ellenére a megbízotti hivatalok és a központi szervek már ebben az időszakban megkezdhetik dolgozóik számának csökkentését, főleg azért, mert emelkedik a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak jogköre, és decentralizálják számos jelentős szakasz irányítását. Leegyszerűsítik az adminisztrációt és megszüntetnek egyes közbeeső szerveket. A megbízotti hivatalok és a többi központi hivatal a tervezett intézkedések megvalósításával már most átlag 18,3 százalékos munkaerőmegtakarítást érnek el. A Megbízottak Testülete megállapította, hogy már a jelen időszakban elért kétségtelenül kedvező eredmények ellenére sem beszélhetünk az összes lehetőségek kihasználásáról. Az adminisztráció további egyszerűsítésére és a népgazdaság irányításának megjavítására a Megbízottak Testülete meghagyta az összes megbízottaknak és a központi hivatalok vezetőinek: 1. Szervezeti és káderszempontból biztosítani kell a terv teljesítését az átvett szervezetekben és hatékony segítséget kell nyújtani a nemzeti bizottságoknak a decentralizálási feladatok átvételénél, 2. tovább kell folytatni az egyes termelési ágak irányítása kérdésének feldolgozását, különleges feltételeik és az irányítás decentralizálásának lehetőségei szerint, főleg a nemzeti bizottságok tanácsai végrehajtó szervei jogkörének emelésére vonatkozólag. Emellett a felszabadult dolgozók áthelyezésénél teljes mértékben szem előtt fogják tartani ezek .szociális és családi viszonyait oly módon, hogy megjavuljon az állami és gazdasági apparátus munkájának minősége. A Megbízottak Testülete továbbá megtárgyalta a pénzügyi megbízott jelentését az 1956 III. negyedévi pénztári terv teljesítéséről. A termelés növekedésével összefüggésben megnőttek a lakosság jövedelmei, túllépték a tervezett kiskereskedelmi forgalmat és a lakosság jelentős megtakarításokat helyezett el az állami takarékpénztárban. Ily módon teljesítették a pénztári tervet. Ennek ellenére azonban még egyes hiányosságok mutatkoznak a termelésben, mind a tervezett árufajták nem teljesítése, a terv egyenetlen teljesítése, mind pedig a népgazdaság egyes szakaszain való lemaradás tekintetében. Ami a munkatermelékenység és az átlagos bérek kölcsönös viszonyát illeti, még mindig felmerülnek olyan esetek, hogy egyes reszortok megbontják a mutatók helyes viszonyát. A Megbízottak Testülete a tennálló fogyatékosságok megszüntetésére és az 1956 IV. negyedévi pénztári terv fokozott feladatainak teljesítésére megfelelő intézkedéseket hozott. Az iskolai és kulturális ügyek megbízottja tájékoztatta a Megbízottak Testületét a CSKP KB-nak a főiskolák színvonalának emelésére és további fejlesztésére vonatkozó határozatának eddigi teljesítéséről. Már az eddigi intézkedések is bizonyos javulást hoztak, főleg ott, ahol a decentralizálás segítségével bővítették a rektorok és dékánok jogkörét és felelősségét, átszervezték a katedrákat stb. Az Iskolai és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala tervet dolgozott ki a fenti határozatnak 1957 végéig való teljesítésére. A Megbízottak Testülete az előterjesztett tervet jóváhagyta. A Megbízottak Testülete többek között tárgyalt a nyitrai és kassai kerület kerületi és járási nemzeti bizottságainak, s begyűjtési szerveinek tevékenységéről. Ä mezőgazdasági termények árának módosításáról A kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott egyes mezőgazdasági termények begyűjtési és felvásárlási árának, valamint a közszükségleti árucikkek és takarmány visszavásárlásának az 1957. évre vonatkozó módosításáról. Elsősorban földműveseinket, de többi dolgozóinkat is érdekli miért volt szükség ezekre a módosításokra és jóváhagyásukkal milyen célt követ a kormány. A legjobb választ természetesen a tények adják. Nézzük meg ezeket közelebbről. Noha a kötelező beadások általában a régi színvonalon maradnak, a földművesek például 1955ben terményeikért körülbelül két és fél milliárd koronával többet kaptak, mint az előző évben. E jelentős jövedelemgyarapodás alapját kizárólag a fokozottabb állami felvásárlás képezi, mivel a földműves terményeiért nagyon kedvező árakat kap. Ezáltal az átlagos árak is emelkednek, melyeken a földműves eladja terményeit. így például a szarvasmarha átlagos ára az 1953-től 1956-ig terjedő években több mint kétszeresére, a sertések ára felével, a tej ára 40 százalékkal, a cukorrépa ára 44 százalékkal emelkedett. Közben a terményeknek a földművesek által piacra vitt mennyisége sokkal lassabban növekedett, mint a bevételek, s egyes termékekből — például szarvasmarhából végeredményben valamivel kevesebbet vásárolunk fel, mint 1952-ben. Tekintettel arra, hogy 1957-ben és a következő években a mezőgazdasági termelés növekedni fog és ezzel növekszik a földműves részesedése is az állami felvásárlásban, a földművesek egy kilogramm húsért, 1 liter tejért, egy mázsa gabonáért és egyéb termékekért évről évre többet kapnának. így például 1 liter tej értékesítési ára az 1953-ik évi 1,02 koronáról 1956-ban 1,44 koronára emelkedett; ugyanebben az időszakban a vágósertések ára kilogrammonként 6,62 koronáról 10,06 koronára, a vágómarha ára kilogrammonként 3,04 koronáról 6,35 koronára, 1 mázsa árpá ára 115,50 koronáról 131,40 koronára emelkedett. Hogy az árak ilyen fejlődése tovább folytatódjék, hogy a földművesek jövedelme továbbra is gyorsabban emelkedjék, mint a termelés és a mezőgazdasági munkatermelékenység, nem lehet megengedni azért, mivel ez fékezné dolgozóink és földműveseink életszínvonalának emelkedését. Az áraknak, melyeket a földművesek termékeikért kapnak és a dolgozók életszínvonala emelkedésének kölcsönös függőségét nagyon jól láthatjuk például a búzánál. A búza termelési költségei jóval alacsonyabbak, mint a begyűjtési ár, vagyis az, amit a földműves a kötelező beadásért kap, a búza felvásárlási ára viszont olyan magas, hogy általában eléri azon termékek kiskereskedelmi árának magasságát, amelyeket búzából készítenek. Ha tehát meghagynók a búza eddigi felvásárlási árát, akkor ez akadályozná a liszt és lisztkészítmények kiskereskedelmi árainak további leszállítását. Más következményekkel jár például az árpa igen előnyös állami felvásárlása, ami teljesen helyénvaló volt akkor, amikor hazánkban a sörárpa termesztését elhanyagolták. De ma az a helyzet, hogy a földművesek a többi gabonafélék vetésterületét csökkentik az árpa vetésterületének növelése miatt; ez természetesen veszélyezteti a kenyérgabona többi fajtáival való ellátást, amire szintén elkerülhetetlen szükségünk van. Szembeötlő az is, hogy míg földműveseink azelőtt alig hízott ^sertéseket szolgáltattak be, és ezért termelésüket előnyben kellett részesíteni, ma a kereslet hova-tovább a húsra tolódik át és így a vágósertések felvásárlási árát ennek megfelelően kell módosítani. Egyes mezőgazdasági terményeknél az alapvető begyűjtési árak módosítására kerül sor, melyek például a komlónál 100 kilogramm után 100 koronával lesznek magasabbak. Ezenkívül a termesztők minőségi és egyéb pótdíjakat kapnak. Mindez azt mutatja, hogy ezek ä módosítások, (amelyeknek teljes szövege az Üradny vestník 1956 december 12-i számában jelent meg) arra irányulnak, hogy tovább emelkedjék a mezőgazdasági termelés, és az árak szempontjából főleg azokat a terményeket részesítsük előnyben, melyekhez az államnak és így dolgozóinknak különösen érdekei fűződnek, a gazdasági termékekkel való jó ellátást ületőleg. Bizonyára előfordul itt-ott ellenvetés, hogy a felvásárlási árak módosítása földműveseink kárára lesz. Ez természetesen nincs így. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mezőgazdasági termelés és ezzel a földművesek jövedelme is tovább növekszik. Például a mezőgazdasági termékek begyűjtési tervének teljesítése mellett az 1957. évben a szövetkezeti tagok és a földművesek jövedelme az 1956. évhez viszonyítva a valóságban egy milliárd koronával emelkedik. A párt és kormány most is és a jövőben is szem előtt tartja azt a célt, hogy a földművesek jövedelme továbbra is emelkedjék, de természetesen a mezőgazdasági termelés és munkatermelékenység növekedésével összhangban, a többi lakosság jövedelmeivel összhangban. Tehát a mezőgazdasági termények begyűjtési és felvásárlási árainak időszerű módosítása megteremti a leltételeket népünk életszínvonalának további emelkedésére, a kiskereskedelmi árak további leszállítására. £s akadna-e valaki, aki ezt ne kíván! ná? (in)