Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-29 / 362. szám, szombat

Egyiptom ellenzi a gyarmatosítás minden formáját Nasszer elnök beszélgetése a szovjet újságírókkal Kairó, (TASZSZ) — Gamar Abdel Nasszer, az Egyiptomi Köztársaság elnöke fogadta a moszkvai Pravda, Izvesztyija, Trud, Krasznaja Zvezda, Komszomolszkája Pravda, Novoje Vremja, Ogonyok lapokat, továbbá a moszkvai rádiót és a TASZSZ-t kép­viselő szovjet újságírók csoportját. Nasszer elnök az újságírókkal folyta­tott beszélgetés során a többi között ezeket mondotta: „Szeretném hálás köszönetemet ki­fejezni a szovjet népnek az egyiptomi nép részére nyújtott segítségért. Ki­váltképp hálásak vagyunk azoknak, akik mint önkéntesek akartak Egyip­tomba jönni, és támogatni az egyip­tomi népet harcában. Az önök, a sajtó képviselői útján szeretném köszöne­temet tolmácsolni valamennyiöknek. Mielőtt válaszolnék az önök kérdé­seire, — mondotta Nasszer — sze­retnék röviden nyilakozni azokról az eseményekről, melyek Egyiptomban történtek. A továbbiakban Nasszer röviden említést tett a gyarmatosító elnyo­másról és az 1952. évi forradalom előtti politikai helyzetről Egyiptom­ban. A forradalom után kinyilatkoztattuk azokat az elveket, amelyek kifejezik a nép régi óhajait: 1. A gyarmatosí­tás és a gyarmatosító ügynökség fel­számolását; 2. a feudalizmus felszá­molását; ő. megszüntetni a tőke ural­mát a kormány fölött; 4. megterem­teni a szociális igazságszolgáltatás alapját; 5. erős nemzeti hadsereget létesíteni; 6. új és tiszta demokráciát bevezetni. A népet egyesíteni tudtuk a forra­dalom elveinek megvalósítására. Ez­után kezdődött a brit gyarmatosítás elleni harc. Egyiptom elutasította ä gyarmatosítás új formáit 1953-ban tárgyalásokat kezdtünk az angolokkal. 1954-ben sikerült egyez­ményt elérnünk. Az angolok először azt kívánták, líogy 25 évre szóló pak­tumot kössünk velük. Ezt a javasla­tot elutasítottuk, és nyíltan kijelen­tettük, hogy ez a gyarmatosítás új formája. Az angolok a közép-keleti .védelmi szervezet megteremtéséről beszéltek. Ha egyáltalán szükség van védelmi szervezetre, nézetünk szerint kell, hogy e szervezet az ezen a te­rületen élő nemzetek kezdeményezé­sének eredményeként jöjjön létre anélkül, hogy részt venne benne bár­melyik nagyhatalom. Mi az arab or­szágok kollektív biztonsági szerződé­sén alapuló védelmi szervezet létesí­tésére gondoltunk. Elutasítottuk a Nagy-Britanniával való szerződést, megegyezést értünk el a brit csapa­tok kivonásáról. Az egyezmény aláírása után Éden brit miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseken Eden állást foglalt amellett, hogy Nagy-Britannia az arab országokkal együtt részt vegyen e terület védelmében. Megmondottam neki, hogy mi kizárólag az arab or­szágok paktuma mellett foglalunk állást. Ha sor kerül valamilyen agresz­szióra, segítségért folyamodunk. Eden természetesen orosz agresszióra gon­dolt. Azt válaszoltam neki, ha meg­támadnak bennünket az oroszok, se­gítséget kérünk önöktől, ha pedig önök támadnak meg bennünket, Oroszor­szágtól kérünk segítséget. Megkér­deztem tőle, szándékukban áll-e meg­támadni bennünket, szándékoznak-e agressziót elkövetni ellenünk. Azt válaszolta, hogy ez kizárt dolog és csupán orosz agresszió lehetséges. Ezért azt mondottam neki, hogy abban az esetben Nagy-Britanniától kérünk segítséget. Ma, egy év múltán minden­ki " előtt világos, hogy az agressziót a britek követték el. Az egyiptomi külpolitika alapelvei Mindig azt hirdettük, hogy függet­len Egyiptomot akarunk létesíteni. Elveinket kinyilatkoztattuk Bandung­ban. Külpolitikánk alapelvei a követ­kezők: 1. Az aktív együttélés; 2. minden országnak joga van védelme biztosí­tására anélkül, hogy a nagy államok eszközévé válnék; 3. minden ország­nak joga van szabadon megválasztani az áliamvezetés politikai és gazdasági formáit. Elhatároztuk, hogy független nép­gazdaságot építünk ki minden ember életszínvonalának emelése céljából. Nagy nehézségekbe ütközünk azonban, mert gazdaságunkat teljes mértékben Nagy-Britannia uralta. 1955-ben Nagy-Britannia megtagad­ta a fegyverszállítást országunknak, ha nem egyezünk bele politikai fel­tételeibe. Ezek a feltételek azt kötöt­ték kí hogy ne foglaljunk állást a bagdadi paktummal szemben és hogy kössünk szerződést Nagy-Britanniával. o J szö 1956. december 29. Elutasítottuk Nagy-Britannia feltéte­leit, Nagy-Britannia pedig nem volt hajlandó fegyvert szállítani nekünk. Franciaország ekkor fegyvert kezdett szállítani Izraelnek. Azt mondották nekünk, hogy védekezésül Izraellel szemben szerződést kell kötnünk Nagy-Britanniával. A fegyverszállít­mányok monopoljoga volt Nagy-Bri­tannia politikájának egyik legfonto­sabb tényezője ebben a térségben. Nagy-Britannia ezt felhasználta arra, hogy nyomást gyakoroljon az arab országokra, hogy rákényszerítse őket a katonai szerződésekben való rész­vételre. Az Egyiptom és Izrael közötti in­cidensek szaporodni kezdtek. Tudatá­ban voltunk a veszélynek és fegyver­szállítmányokat kértünk a Szovjet­uniótól. A Szovjetunió segítségünkre volt e válság legyűrésében azáltal, hogy fegyvereket szállított nekünk minden feltétel nélkül. Ez a fegyver­szállítmányok brit monopóliumának végét jelentette. A népgazdaság megszilárdítására irányuló törekvésünk Ezután megkezdtük népgazdaságunk szilárdítását. A lakosság száma nö­vekedésének problémája előtt állunk. Az évi szaporulat 4 százalékot tesz ki. Ez további nehézségeket okoz. Célunk, hogy tovább bővítsük mind a mezőgazdasági, mind pedig az ipari termelést. Óriási hiányt jelent, hogy kevés a vízi-energiaforrásunk. Igy ke­letkezett az a gondolat, hogy magas gátat építünk a Földközi-tengerbe folyó víz felhasználása céljából. 1953 óta tárgyaltunk a Nemzetközi Bankkal e gátépítés fejlesztése és pénzelése céljából. 1956 februárjában a bankkal megegyezést kötöttünk 200 millió dollár összegű kölcsön kérdé­sében azzal a feltétellel, hogy Nagy­Britannia és Amerika 70 millió dollár összegű kölcsönt nyújt. Ezt a megegyezést hosszas tárgya­lások után kötöttük, mert a Nemzeti Bank csökönyösen kitartott bizonyos feltételek mellett. Legfőbb feltétele az volt, hogy a banknak joga legyen ellenőrizni gazdaságunkat és meg­szabni gazdasági fejlődésünk irányát. 1956 júliusában részt vettem a Tito marsallal és Nehru úrral tartott ér­tekezleten Brioni szigetén. Rögtön utá­na Amerika, Nagy-Britannia és a Nem­zetközi Bank nyilatkozatot tett közzé arról, hogy visszavonják kölcsön- és segélynyújtási Ígéretüket. Ezt azzal indokolták, hogy gazdaságunk állító­lag nem statni. Fő energiaforrásaink többségét kül­földi tőke aknázza ki. A Szuezi-csator­na, amelyet egyiptomiak egyiptomi te­rületen építettek, teljesen Idegen kéz­ben volt. Azelőtt a Szuezi Csatorna Társaság részvényeinek 44 százaléka volt birtokunkban, de ezekat a rész­vényeket magához ragadta a brit kor­mány és csupán 4 millió fontot fizetett nekünk értük. A Szuezi-csatornából befolyó bevéte­lek évi 34 millió fontot tettek ki. Eb­ből 18 millió font a csatorna Uzemben­tartásának költségeire folyt, a fenn­maradó 16 milliót a részvények tulaj­donosai osztották fel egymás között. Tudatára ébredtünk, hogy ezt a 16 milliót felhasználhatnánk a magas gát építésének, valamint más gazdasági tervek megvalósításának pénzelésére. Elhatároztuk a Szuezi Csatorna Társa­ság államosítását. Nagy-Britannia és Franciaország ezt ürügyül használta fel arra, hogy szakítson Egyiptom mai rendszerével és véget vessen azoknak a nehézségeknek, amelyekbe a Közel­Keleten ütközött. A további fejlemények ismeretesek önök előtt. Az imperialisták nem tettek le agresszív szándékaikról Nagy-Britannia és Franciaország fel­használták és fel fogják használni Iz­raelt Egyiptom és az arab országok ellen. Nem egyszer kijelentettük, hogy nincs semmilyen agresszív szárídékunk Izrael ellen. Erősek akarunk lenni, hogy védekezhessünk Izrael hódító törek­véseivel szemben, mert Izrael azt hi­szi, hogy országának a Nílustól az Euf­rátesig kell elterülnie. Nasszer elnök válaszai az újságírók kérdéseire Arra a kérdésre, milyen újabb lépé­seket kellene tenni a közel-keleti fe­szültség enyhítésére, az elnök a követ­kezőket válaszolta: Az első lépést a gyarmati hatalmak­nak kell megtenniök. El kell ismerniük az e térségben élő nemzetek függet­lenségét és szabadságát. Meg kell szün­tetniük beavatkozásukat más államok belügyeibe. Ez a térség azoké a nem­zeteké, amelyek itt élnek. Egy másik momentum az izraeli probléma, amelynek két fő tényezője van. Az első a határkérdés, a második a palesztíniai menekültek kérdése. Pa­lesztina egy millió lakosát kiűzték ott­honából és megfosztották vagyonától. E probléma megoldása érdekében a pa­lesztíniai araboknak vissza kell adni jogaikat. A Szuezi-csatorna kérdése azonban továbbra is a feszültség egyik fő oka. Nasszer elnöknek ezután feltették a következő kérdést: Nézete szerint milyen következteté­seket kell levonniok az arab országok­nak abból a tényből, hogy Nagy-Britan­nia, Franciaország és Izrael agressziót követtek el Egyiptom ellen. Az elnök ezt válaszolta: Nagy-Bri­tannia, Franciaország és Izrael Egyip­tom ellen elkövetett agressziójából több következtetést kell levonni. Az első kö­vetkeztetés, amelyet nemcsak az arab országoknak, hanem az egész világnak kell levonnia, az, hogy Izrael a gyar­mati rendszer és a gyarmatosítók szán­dékait megvalósító ügynökség. A gyar­mati hatalmak Izraelt mindig fel fog­ják használni terveik megvalósítására. A második következtetés az, hogy mindegyik arab ország megértette: nem létezhet egyidejűleg gyarmati rendszer és függetlenség. ) A harmadik következtetés: mindenki előtt világos, hogy a gyarmati rend­szernek, mint katonai erőnek veszélye csökken. A világ nem engedi meg, hogy katonai erőt alkalmazzon. Egy további következtetés az, hogy a gyarmati rendszer ennek ellenére megkísérli céljai megvalósítását össze­esküvések és fondorlatok útján, mint például Szíriában. Azelőtt az orosz agresszió veszélyé­ről terjesztettek híreket. Bennünket azonban Nagy-Britannia támadott meg. Ezen agresszió után a valamennyi or­szággal való együttműködés még szi­lárdabb gyökereket eresztett a népek tudatában. Ez az agresszió főleg azt eredményezte, hogy az arab nacionaliz­mus megmutatta erejét. Az arabok egysége és együttműködése biztosította a győzelmet. Számos eredmény még megmutatkozik a jövő évben. Egy további kérdés: Elnök úr, meg­mondaná­e röviden, milyen kilátások varrnak a Szuezi-csatorna hajóforgal­mának mielőbbi megindítására és a szuezi kérdés megoldására? Nasszer elnök a következőket vála­szolta: Megegyeztünk, hogy a csatorna megtisztogatását a brit-francia és iz­raeli csapátok Egyiptomból való vég­leges visszavonása után kezdjük meg. Elutasítottuk azt, hogy a britek és fran­ciák részt vegyenek a csatorna sza­baddátételében az egyiptomi nép mert nem tűrd, hogy ezekben a munkálatok­ban részt vegyenek az angolok és a franciák. Ebben az esetben incidensek­re kerülhetne sor. Ami a szuezi probléma megoldását illeti, a nemzetközi együttműködés mellett foglalunk állást, de ellenzünk bármilyen fennhatóságot, legyen az akár a „nemzetközi igazgatás" leple alatt. A nemzetközi igazgatás és ellenőrzés a gyarmati rendszer új formáját — a kollektív kolonializmust jelentené. Nasszer elnöknek továbbá feltették a kérdést, hogy az egyiptomi kormány nézete szerint milyen intézkedéseket kell tenni az agresszió következményei­nek legrövidebb időn belül való kikü­szöbölésére. Nasszer elnök azt válaszolta, hogy Nagy-Britannia és Franciaország gaz­dasági nyomással kísérlik meg aláásni Egyiptom gazdaságát. Igyekszünk e ne­hézségeket más országokkal való gaz­dasági kapcsolataink kibővítése útján leküzdeni — mondotta Nasszer. A beszélgetés végén Nasszer elnök többek között kijelentette: Ogy vélem, hogy a Szovjetunió és Egyiptom közöt­ti jó kapcsolatok segítségünkre lesz nek Egyiptom gazdaságának fejleszté­sében. Nasszer elnök üzenete a szovjet népnek Nasszer elnök a beszélgetés befeje­zése után annak az óhajának adott ki­fejezést, hogy a moszkvai rádió útján tolmácsolhassa üzenetét a szovjet nép hez. Az üzenetet hanglemezre vették fel: „Elek ezzel az alkalommal, hogy ki fejezzem az egyiptomi nép köszönetét a szovjet népnek azért a támogatásért, amelyben Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Izrael agressziója idejében ré­szesítette Egyiptomot. Ennek az agresz­sziónak célja az volt, hogy megszállják Egyiptomot, megfosszák szabadságától és szuverenitásától. Az egyiptomi nép nagyra becsüli azt a támogatást, amely­ben a szovjet nép részesítette. Ez a szovjet—egyiptomi barátság egyik té­nyezője és szeretném, ha ez a barátság szüntelenül fejlődnék és szilárdulna. Egyúttal felhasználom ezt az alkalmat, hogy boldogságot és virulást kívánjak a szovjet népnek az új esztendőben". Változások az 1957. évi jugoszláv tervben Belgrád (CTK) — Amint ismeretes, a Jugoszláv Szövetségi Népi Szkupsti­nában december 26-án folytatták az életszínvonal kérdéseinek vitáját. Ez­zel tulajdonképpen felújították a jövő évi társadalmi terv javaslatának vitá­ját, amely eredetileg december 7-én befejeződött. Eközben a jugoszláv kormány kidolgozta a terv végleges javaslatát, amely több változtatást tartalmaz. Igy például 24 milliárd dinárral csökkentették a nagy beru­házások feltételezett terjedelmét. Ez a csökkentés főképp az ipart érinti. Ezzel szemben egyes szakok, elsősor­ban a földmüvelés, az építészet és a közlekedés nagyobb összegekkel fog rendelkezni. Az ipari termelés foko­zását az eredetileg megállapított 15 százalék helyett 13 százalékra terve­zik. Ez a változtatás a beruházási termelés hátrányára valósul meg; a közszükségleti cikkek gyártása az eredeti feltételezett 11 százalékos emelkedés színvonalán marad. Marian Brecelj jugoszláv kereskedelmi állam­titkár a vita során kijelentette, hogy a kész gyártmányok behozatala a jö­vő évben az idei behozatalhoz viszo­nyítva 50 százalékkal emelkedik. Emelkedik továbbá egyes élelmiszerek behozatala is, ezzel szemben a me­zőgazdasági termények kivitele csök­ken. Mijalko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtő Tanács tagja a szkupsti­nában folytatott vita során azt mon­dotta, hogy az életszínvonal emelésé­nek kérdése feltételezi mind a ter­melés strukturális megváltoztatását, mind a gazdasági rendszer átalakítá­sát A Tanjug hírügynökség közlésé 5 szerint ezzel kapcsolatban betiltották a liszt, zsír, vaj, marhafaggyú, a cu­kor, szárított tej és más élelmiszerek kivitelét. Ezenkívül beszüntették a szén, kőolaj, egyes kohászati készít-, mények, vegyi gyártmányok, bór, pa­pír és kátránypapír kivitelét. Más árunál sem zárják ki az esetleges korlátozásokat. Mindez — hangzik a jugoszláv hírügynökség tudósítása — a hazai piac szükségleteivel összhang­ban történik. Ami a jugoszláv ipar beruházásait illeti, ismeretes, hogy ezek jelenleg elsősorban külföldi forrásokból történnek. Igy például a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság nagyon előnyös hitelét használják fel a montenegrói nagy alumíniumkombinát építéséhez. A ju­goszláv kormány hasonló beruházási hiteleket másutt is törekszik szerez­ni. Az élelmiszerek és mezőgazdasági termények terén az új intézkedések célja az, hogy elősegítsék a hazai piac árszilárdítását. Éppen az effajta árunál nyilvánulnak meg áremelkedési irányzatok. Ezzel kapcsolatban kell értelmezni a mezőgazdasági fokozott beruházásokat is, amelynek termelé­kenysége még mindig alacsony fokon áll. A Bolgár Népköztársaság napi gyűlésének ülése Szófia, (ČTK) — Szófiában decem­ber 27-én kezdődött a Bolgár Nép­köztársaság népi gyűlésének VIII. rend­kívüli ülésszaka. A napirend eiső pontja az 1957. évre szóló állami gaz­dasági terv törvényjavaslata. A napirend első pontjához Georgi Csankov, a Minisztertanács elnökének első helyettese és az Állami Tervbi­zottság elnöke mondott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az 1957. évi gaz­dasági terv javaslatában tekintetbe vették az ország reális lehetőségeit a további gazdasági és kulturális épí­tésben, amelvben továbbra is Bulgá­ria iparosításának fejlesztése a fő fel­adat. 1957-ben több mint 120 000 ton­na hengerelt árut, több mint 108 000 tonna szíjies fémet, több mint 2700 mil­lió kWh viflanyenerqiát és mint­egy 11 m'l. tonna szenet fognak ter­melni. A könnyűipar a népgazdaság­nak mintegy 148 millió méter gya­potszövetet, 12 600 000 méter gyap­júszövetet, mintegy 6 millió méter selyemszövetet és mintegy 15 millió pár cipőt ad. A terv javaslatában fel­tételezett termelési színvonal teljes mértékben biztosítja a népgazdaság, az otthoni piac és a kivitel szükség­leteit. A nehézipar terén, amely az ipari termelés teljes terjedelmének 44.3 százalékát teszi ki, Bulgáriának nem kell fejlesztenie valamennyi ága­zatot, mert mint a szocialista tábor Megkezdték a Szuezi-csatorna szabaddátételét Port Said. (ČTK) — Mahmud Ju­nisz, a Szuezi-csatorna igazgatására alakult egyiptomi hivatal igazgatója december 26-án este bejelentette, hogy megkezdték a Szuezi-csatorna szabaddátételére irányuló munkálato­kat. Junisz rámutatott, hogy e mun­kálatokat egyidejűleg kezdték Izmail­ban és Szuezben. Elsősorban a kisebb hajóroncsokat emelik ki. Egyiptom csupán az ENSZ-el hajlandó tárgyalni Szuezről Kairó (ČTK) — Az egyiptomi kor­mány szóvivője szerdán kijelentette, hogy Egyiptom a SZuezl-csatornáról nem fog tárgyalni Nagy-Britanniával és Franciaországgal. Az ; egyiptomi kormány kizárólag az Egyesült Nem­zetek Szervezetével tárgyal a Szuezi­csatornáról. * * * New York (ČTK) — Az Egyiptomi Köztársaság washingtoni nagykö­vetsége nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy „Egyip­tom nem gördít semmi akadályt az ENSZ képviselőinek útjába, akik je­lenleg Egyiptommal együttműködnek a Szuezi-csatorna szabaddátételében". 1957-BEN a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év­fordulója alkalmából a levéltári dol­gozók egy érdekes könyvet adnak ki, amely felöleli V. I. Lenin egész forra­dalmi tevékenységét az 1917-es évben. (ČTK) PÁRIZSBAN 1957. január 1-től a pá­rizsi városi igazgatás által a legutóbbi tíz év során felépített házakban 10 százalékkal felemelik a lakbért. A l'Humanité ehhez hozzáfűzi, hogy ez a lakbéremelés olyan polgárok jelen­tős számát sújtja, akik már enélkül is szükséget szenvedtek. A lakbéremelés jelentősen kihat majd az életszínvonal csökkenésére. (ČTK). tagja, teljes mértékben támaszkodhat' a többi szocialista ország sokoldalú kölcsönös segítségére és együttműkö­désére. , Csankov a bolgár mezőgazdaság fejlődéséről kijelentette, hogy vala­mennyi megmunkált földnek 79 szá­zaléka van már a szövetkezetek és állami gazdaságok kezén. Avégből, hogy fedezhessék a mezőgazdasági termények szükségleteit, a terv fel­tételezi, hogy 1957-ben legalább' 2 700 000 tonna gabonát, 81000 tonna dohányt, 400 000 tonna húst, 940 mil­lió liter tejet és 900 millió tojást ter­melnek. Az 1952 évhez viszonyítva az 1957. évi gazdasági terv sikeres telje­sítése révén a munkások és hivatal­nokok reálbérei és a földművesek ieál­jövedelme 60 százalékkal emelkednek. Csankov rámutatott továbbá arra, hogy a beruházások teljes terjedelme az 1956." évhez viszonítva a jövő év­ben esökken. Befejezik több üzem, gyár és villanyerőmü építését. Csan­kov kijelentette, nem szükséges sok új építményt felépíteni, hanem ki kell használni a népgazdaság azon ágaza­tainak eszközeit, ahol ezek" az esz­közök a legközelebbi időben a leg­nagyobb gazdasági hasznot nyújtják. G. Csankov beszéde befejező részé­ben hangsúlyozta annak a gazdasági segítségnek óriási jelentőségét, ame­lyet a szocialista tábor országai nyújtanak Bulgáriának. Port Said a legmagasabb jordán kitüntetésben részesül hősiességéért Kairó, (ČTK) — December 27-én Ammanból háromtagú külön küldött­ség érkezett repülőgépen Kairóba Husszein, Jordánia királyának meg­bízásából, hogy Nasszer elnöknek átadja a király üzenetét. A küldött­ség, amelyet Bahdzsat Talhuni, a királyi iroda vezetője vezet, a jordán király nevében Port Said városának átadja a legmagasabb jordán kitün­tetést, elismerésül azért a hősi el­lenállásért, amelyet a város a brit­francia inváziós erőkkel szemben ta­núsított. Kihallgatták a szíriai államellenes összeesküvőket Damaszkusz. (ČTK) — December 26-án Damaszkuszban megkezdődött az államellenes összeesküvés 47 rész­vevőjének elózetes kihallgatása. A le­tartóztatott összeesküvők között van Sisakli volt szíriai diktátor, 8 képvi­selő és több magasrangú tiszt. A vádlottakat észak- és dél-szíriai központokból irányított államellenes összeesküvéssel, valamint a jelenlegi kormány megdöntésére irányuló szán­dékkal vádolják. Az összeesküvők Munir Adzslani volt iskola- és igaz­ságügyminisztert akarták a miniszter­elnöki székbe helyezni. Az összeesküvők terve szerint Adzslani azonnal miniszterelnökké va­ló kinevezése után segítségül hívta volna az iraki hadsereget, „a normá­lis viszonyok helyreállítására Szíriá­ban". Ezáltal lehetővé tette volna Iraknak, hogy hatalmába kerítse Szí­riát. Az államügyész egyben vádat emelt a damaszkuszi iraki nagykövetség el­len azért, mert katonai beosztottja utján segítette az összeskü . ,'iket. Az összeesküvők elleni bűnper a jövő év januárjában kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents