Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-27 / 360. szám, csütörtök

A Szovjetunió Kommunista Pártj

a g tervgazdálkodásról Kozponti Bizottsaganak natarozata « A hatärozatot Sz. N. K. Bajbakov és M. Z. Szaburov beszámolójával kapcsolatban fogadták el. Moszkva, (TASZSZ). — A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának az egész szovjet nép által egyhangúlag elfogadott határozatai országunk munkásai, kolhoztagjai és értelmisége milliói alkotó kezdeményezésének és aktivitásának hatalmas fellendülését eredményezték. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése megállapítja, hogy a lenini politikának, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatainak következetes érvényesítésével 1956-ban a szocialista ipar és elsősorban a nehézipar fejlesztésében új hatalmas sikereket értünk el. Az 1956. évi ipari termelés évi tervét egészbenvéve túllépjük. Az ipari termelés az 1955. évhez viszonyítva mintegy 11 százalékkal emelkedik, ebből a termelési eszközök előállítása több mint 11 százalékkal, a közszükségleti cikkek gyártása több mint 9 százalékkal növekedik. Az ipari termelés több fontos ágazatában túlszárnyaljuk feladatainkat. Jelentős sikert értünk el a technikai ipar fejlesztésében, meggyorsult a tudomány- és technika legújabb vívmányainak és haladó tapasztalatainak érvényesítése a termelésben. Magasteljesítményü vízi- és hőerőműveket helyeztünk üzembe, miáltal jelentősen megszilárdult iparunk energetikai alapja. A szovjet iparnak a hatodik ötéves terv első évében elért sikerei új lépést jelentenek a kommunizmus anyagitechnikai alapjának építésében. A Szovjetunió még hatalmassabbá vált, növekedett gazdasági és védelmi ereje, fokozódott népének anyagi jóléte. A nehézipar előnyben részesített növekedése alapján sikeresen fejlődnek a többi gazdasági ágazatok is, kiváltképpen a mezőgazdaság; a gép- és traktorállomások, valamint a szovhozok gépparkja, a traktorok, kombájnok, autók és más gépek tízezreivel lett gazdagabb. Ez lehetővé tette, hogy rövid időn belül 35,5 millió hektár parlagon heverő földet műveljünk meg é3 már 1956-ban elérjük a mezőgazdasági termelés jelentős előretörését; az állami begyűjtés és a gabonafelvásárlás, az 1955. évhez viszonyítva több mint 1 milliárd púddal növekedett. Ez a növekedés a burgonyánál 2,7 millió tonnát és a tejnél 3,8 millió tonnát tesz ki. Emelkedett a gyapot,a gyapjú és más mezőgazdasági termékek begyűjtése is. Jelentős mértékben növekedett a közszükségleti cikkek gyártása. 1956-ban a k' nnyüipar országunk lakosságának 3 milliárd rubel, az élelmiszeripar 4 milliárd rubel értékű árucikket ad terven felül. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése megállapítja, hogy azon hatalmas beruházások mellett, amelyeket a nehézipar é3 a mezőgazdaság fejlődésének gyors dtema megkívánt, 1956-ban széleskörű intézkedéseket foganatosítottak a nép anyagi jóléte és kulturális színvonala további növekedése programjának teljesítésére, amint azt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa megszabta: Javult a dolgoz k nyugdíjellátása, megszüntettük a tandíjat a közép- és főiskolákon, meghosszabbítottuk az anyaszabadságot, megrövidült a munkaidő, szombaton és az ünnepek előtti napokon, a szénlparban megkezdődött a munkások átcsoportosítása a rövidített munkaidőre. Felemeltük a mezőgazdasági termékek begyűjtési és felvásárlási árait. Elhatároztuk, hogy 1957. január 1-től felemeljük az alacsony béralapokkal rendelkező munkások és többi alkalmazottak munkabérelt. Már maguk ezek az intézkedések a városi és vidéki lakosságnak olyan előnyöket biztosítanak, amelyek értéke több mint évi 35 milliárd rubel. A szovjet állam valamennyi történelmi tapasztalata és a háború utáni években a többi szocialista országok tapasztalatai is elvitathatatlanul és meggyőzően bebizonyították a szocialista gazdasági rendszer hatalmas fölényét a kapitalista rendszer felett. Éppen azért, mert ez a fölény mind szemléltetőbben mutatja, hogy a két rendszer — a szocialista és kapitalista rendszer — békés gazdasági versenyzéséből a szocialista rendszer kerül ki győztesként, a kapitalista világ reakciós erői minden eszközt megragadnak arra, hogy megrágalmazzák a szocialista gazdasági rendszert és elferdítsék lényeaét. Ezek a kísérletek kudarcra vannak ítélve, mert a szocialista gazda-á" rendszer előnyét mind a gyakorit mind a nép élettapasztalatai má- : iszolták. A szocialista gazdaság tervgazdaság, 2 s / 1956. december 27. amely lehetővé teszi az ország valamennyi termelőerőinek gyors és tervszerű fejlesztését; a szocialista termelés az egész nép érdekeit szolgálja, ami határtalan lehetőséget nyújt a munkások, parasztok és értelmiség milliós tömegeinek az alkotó kezdeményezésre. A párt jelenlegi feladatát abban látja, hogy a nép érdekében, valamint a kommunizmus építése érdekében még jobban és teljesebben kihasználja a szocialista rendszer és szocialista gazdasági rend hatalmas, világraszóló előnyeit. E feladat teljesítésére a hatalmas termelési-technikai alap mellett a szakképzett dolgozók és képzett apparátus nagyszámú kádere áll rendelkezésünkre a termelés irányításában. Kádereink kitűnő szakismeretekkel rendelkezve meg tudják oldani a legbonyolultabb termelési, gazdasági, tudományos és technikai kérdéseket és a munka, a forgótőke és az anyag legcsekélyebb felhasználásával magas termelési eredményeket tudnak elérni mind az iparban, közlekedésben, építészetben, mind a mezőgazdaságban. A Szovjetunió Komunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése egyben megállapítja, hogy habár a szén-, érc-, cement- és fatermelés az 1955. évhez viszonyítva növekedett, ennek ellenére a termékek e fajtáinál nem teljesítettük az 1956. évi tervet, nem helyeztük üzembe a tervbe vett kapacitásokat, mind ezekben, mind több más nemzetgazdasági ágazatban. Nem teljesítettük teljesen a lakásépítkezés terveit sem. A tervek ezen nem teljesítését a népgazdaság tervezésében mutatkozó jelentős fogyatékosságokkal és azzal lehet magyarázni, hogy az egyes minisztériumok nem kielégítő módon irányítják a vállalatokat és építkezéseket, az állami tervbizottság, az állami gazdasági bizottság és a minisztériumok a népgazdasági tervek kidolgozásánál nem veszik kellő mértékben figyelembe az anyagi és pénzügyi források biztosításának reális lehetőségeit a tervbe vett feladatok végrehajtásában, nem utalnak ki elegendő nyersanyagot, tüzelőanyagot és anyagot, megengedik az építés túl nagy terjedelmét, miáltal a terveket feleslegesen túlfeszítik, sok esetben a tervekben túlkapások és hibák fordulnak elő. Ez a vállalatok munkájában üzemzavari és munkatorlódást, a folyamatosság hiányát, az építészetben az eszközök elaprózódását idézi elő a megkezdett építkezések túl nagy száma miatt. Káros hatása az építkezésben a határidők kitolódása, a munka elmaradása és az objektumok üzembehelyezési határidejének be nem tartása. Az állami eszközök ilyen nem racionális felhasználás folytán kihasználatlanul hevernek, csökken a beruházások hatékonysága, megbomlik az egyes gazdasági ágazatok arányos fejlődése, ami a népgazdaságban nagy veszteségeket okoz. E fogyatékosságok gyors kiküszöbölése, valamint a tartalékok és lehetőségek helyes felhasználása érdekében a népgazdaság további tervszerű fejlődésének biztosítására a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése a következőket határozza el: 1. 1957 első félévében a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé kell terjeszteni megtárgyalás és jóváhagyás végett a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének hatodik ötéves tervét. A hatodik ötéves terv összeállításának befejező munkálataiban az ötves tervnek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa által megszabott fő feladataiból kell kiindulni, a nehézipar előnyben részesített fejlesztésének, az állandó technikai haladásnak és a munkatermelékenység növekedésének alapján biztosítani kell valamennyi nemzetgazdasági ágazat további hatalmas fejlődését, meg kell valósítani a mezőgazdasági termelés alapvető fejlődését és ezen az alapon biztosítani kell a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának további növekedését, elő kell mozdítani a Szovjetunió gazdasági alapfeladatainak megoldását, történelmileg rövid időn belül el kell érni és túlszárnyalni a legfejlettebb kapitalista országoknak egy főre eső termelését. 2. Hogy kiküszöböljük az egyes ipari ágazatokra megállapított tervekben mutatkozó túlfeszítettségét és hogy a termelés, valamint a beruházások terjedelmében kitűzött feladatokat összhangba hozzuk az anyagi forrásokkal, szükséges, hogy pontosan megállapítsuk az ötéves terv irányelveivel és az 1957. évi terv javaslatával kapcsolatos feladatokat. Ezeket a feladatokat a következőképpen kell konkretizálni: a) A népgazdaság fejlesztésére használt anyagi forrásokat és financiális eszközöket gondosan és a legcélszerűbben kell biztosítani. Ezért elsősorban csökkenteni kell a beruházásokat és pontosan össze kell állítani az építmények jegyzékét abban az értelemben, hogy számukat csökkenteni kell, elsősorban ami az új építkezéseket illeti; nem szabad megengedni az eszközök szétforgácsolódását sok építkezésre. Az anyagi és pénzügyi fedezetet a legfontosabb építkezésekre és objektumokra kell összpontosítani, ami lehetővé teszi, hogy megvalósításuk anyagi biztosítást nyerjen. Ki kell igazítani az egyes ipari ágazatok tervfeladatait, ahol nincsenek biztosítva elegendő anyagi források, gondoskodni kell az iparban a szükséges anyagkészletekről, hogy ezáltal normális feltételeket teremtsünk a vállalatok folyamatos és ütemes munkájának; b) lehetőséget kel! keresni elegendő eszközök kiutalására a lakásépítkezésben. Határozottabban ki kell küszöbölni a lakásépítkezésből minden feleslegest, amely drágítja az építkezést és lassítja annak fejlődését, jobban ki kell használni a helyi építkezési anyagokat és aktív módon támogatni kell a munkás- és alkalmazott tömegek széleskörű kezdeményezését a lakásépítkezés meggyorsítására. 3. El kell ítélni egyes vezető gazdasági dolgozók azon kísérleteit, hogy a vállalatok és az építkezés irányításában mutatkozó ki nem elégítő munkájukat a tervezés fogyatékosságaival és a rendkívül alacsony tervek kitűzésével mentegessék. A terveknek reálisaknak, de nem túl alacsor^aknak kell lenniük. A terveknek technikaigazdasági számításokon, a haladó tapasztalatoknak és a termelés belső tartalékainak kihasználásán kell alapulniuk, a dolgozók törekvését a termelés állandó emelkedésére kell irányítaniuk. 4. A termelési feladatok megállapításánál abból kell kiindulni, hogy fokozni kell a dolgozó tömegek aktivitását a tervek kidolgozásában, valamint a sikeres teljesítésükért és túlteljesítésükért vívott harcban. Ezért jobban kell érvényesíteni a vállalatok és kolhozok távlati terveinek tárgyilagos megvitatását a gyűléseken, valamint ezen tervek teljesítésének felülvizsgálását az egyes időszakokban. Továbbra is fokozni kell a szövetségi köztársaságok feladatát a gazdasági építésben, fejleszteni és támogatni kell kezdeményezésüket a helyi források keresésben s legjobb kihasználásában. Fokozni kell a kezdeményezést az ipari termelés növekedése és a közszükségleti cikkek termelése lehetőségeinek jobb kihasználásában. Fokozni kell a szövetségi köztársaságok valamennyi vezető szervének felelősségét az állami tervek teljesítésében és erősíteni kell szervezési feladatukat a tömegek mozgósításában a párt és a kormány által kitűzött feladatok megoldása érdekében. 5. Utasítani kell a vezető gazdasági dolgozókat, a szovjet, a párt- és szakszervezeteket, hogy erélyesen küszöböljék ki a gazdaság irányításában mutatkozó fogyatékosságokat, hatékony intézkedéseket foganatosítsanak avégből, hogy megakadályozzák az anyagforrások szétforgácsolását és törekedjenek a vállalatok belső tartalékainak sokoldalú mozgósítására, az üzemi kapacitások jobb kihasználására, a termelési és építkezési feladatok teljesítésének biztosítására, a munkatermelékenység növelésére, a termelési önköltségek csökkentésére, a termelés minőségének javítására az új technika, a munka jobb szervezése, a termelési technológia tökéletesítésének gyorsabb bevezetése alapján. Küzdeni kell a rugalmasság akadályozása és a bürokratizmus ellen, fejleszteni kell a bírálatot és önbírálatot, minden erővel támogatni kell a dolgozók alkotó aktivitását és kezdeményezését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése felhívja a párt-, szovjet-, gazdasági-, szak- és komszomolszervezeteket, valamint az összes dolgozók figyelmét, hogy az e határozatban foglal!; feladatokat megköveteli az ország fejlődése és hogy e feladatok feltétlen teljesítése életbevágóan fontos a szovjet államra. A termelési erők új előretöréséről, a társadalmi gazdagság növeléséről van szó országunk gazdasági ereje növekedésének és védelmi képessége megszilárdításának, a szovjet nép jóléte további fokozásának érdekében. A kapitalista világban mind élesebben és mind széleskörűbben fejlődik a különböző országok, monopolista szövetségek közötti versengés. A mind nagyobb nyereséghajszában a monopolista tőke fokozza a munkásosztály kizsákmányolását, a parasztság elnyomását, támadást intéz a dolgozó tömegek életszínvonala ellen. A gyarmatosító hatalmak imperialista terjeszkedésükkel tőkéjüknek új területeket akarnak megnyerni, arra törekedve, hogy elsősorban a gazdaságilag elmaradott országok elnyomásával bővítsék a kapitalista kizsákmányolás érdekszféráját. Ez az imperialista terjeszkedés azonban szükségképpen kiváltja ezen országok népei ellenállásának növekedését és a nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas kibontakozását. Mindez múlhatatlanul a kapitalista gazdaság további militarizálására, lázas fegyverkezésre, a kapitalista rendszer belső ellentéteinek kiéleződésére és elmélyülésére vezet, és szemléltetően mutatja, hogy a kapitalista rendszer nem szilárd és a történelem elmúlásra ítélte. A szovjet szocialista rendszerben nincsenek meg a kapitalista termelési módszerek e fogyatékosságai és mély ellentétei. A Szovjetunió valamennyi szocialista ország felbonthatatlan egységéért, testvéri együttműködésének megszilárdításáért küzd, politikája a • békeszerető népek közötti béke és barátság politikája. így biztosan halad előre lenini útján. A szovjet emberek minden erejüket és alkotó energiájukat a kommunista part által kitűzött nagy alkotó tervek megvalósításának szentelik. Nyugodtan dolgoznak, mert tudják, hogy a szovjet állam rendületlenül őrködik a nép érdekei felett, következetesen védelmezi a világbéke nagy ügyét. A' szovjet nép kitartóan követve a nagy Lenin tanítását, a kommunista párt vezetésével megoldotta a hatalmas szocialista ipar és szocialista mezőgazdaság kiépítésével és fejlesztésével összefüggő történelmi feladatokat. Megvan mindenünk, amire szükségünk van, hogy áttérjünk a kommunista építés jelenlegi szakának megfelelő magasabb gazdasági fejlődési fokra. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a munkásosztály, a kolhozparasztság és a szovjet értelmiség tovább fejleszti a szocialista versenyt a termelési tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért, minden erejét kifejti annak érdekében, hogy a lehető legjobban kihasználja a termelési lehetőségeket és tartalékokat minden ipari vállalatban, minden építkezésen, valamennyi kolhozban, gép- és traktorállomáson és szovhozban, hogy ezen az alapon sikeresen megvalósuljanak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi határozatai. Az SZKP KB határozata a szovjet népgazdaság irányításának megjavításáról Jóváhagyott határozat N. A. Bulganyin elvtárs beszámolójához A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése megállapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa irányelveinek alapján most megjavítják az állami tervezést a gazdaság irányításában, a túlhajtott centralizálás kiküszöbölésére, a szövetségi köztársaságok feladatainak a gazdasági építkezés terén valő fokozására, a Szovjetunió minisztériumai, valamint a gazdasági szövetségek és vállalatok jogainak kibővítésére, az adminisztratív és irányító apparátus létszámának csökkentésére és egyszerűsítésére vonatkozó fontos intézkedések egész sorát. A párt és kormány intézkedései teljesen megfelelnek a szocialista gazdálkodás lenini elveinek, melyek alapja a demokratikus centralizmus a gazdasági építés irányításában. „A mi feladatunk az, hogy a demokratikus centralizmust érvényesítsük a gazdaságban — tanította V. I. Lenin, már a szovjet hatalom első hónapjaiban. A népgazdaság irányításában érvényesített demokratikus centralizmus a szocialista nagytermelés lényegéből, a szocialista gazdálkodásnak, mint tervgazdálkodásnak jellegzetességéből, a szovjet irányítás lényegéből ered, amely a dolgozók millióit céltudatos történelmi alkotásra, az állami és gazdasági építés irányítására vezette. A demokratikus centralizmus megkívánja a termelés sokoldalú javítását, az egész gazdasági tevékenység tervszerűsége elvének megszilárdítását. Egyúttal azt jelenti, hogy a legéberebben és sokoldalúan tekintetbe kell venni a helyi tapasztalatokat és viszonyokat, hogy, aktívan támogatni és buzdítani kell a helyi párt-, szovjet-, gazdasági-, szakés komszomolszervezetek, a munkások, kolhoztagok és az értelmiségiek millióinak alkotó kezdeményezését. A Szovjetunió Központi Bizottságágának teljes ülése szükségesnek tartja megállapítani, hogy az állami tervezés gyakorlatában elsősorban a szokásos termelésben lényeges fogyatékosságok mutatkoznak. Az állami tervbizottság, az állami gazdasági bizottság és a minisztériumok ki nem elégítő módon vizsgálják az egyes gazdasági ágazatok helyzetét, csak felületes kapcsolatot tartanak fenn a szövetségi és autonóm köztársaságokkal, a területekkel, vállalatokkal és tudományos intézetekkel, s komoly túlkapásokat és hibákat követnek el a termelés, a beruházási építkezések, az anyag-technikai ellátás terveinek kidolgozásában, roszszul végzik az állami tervek teljesítése ellenőrzésének feladatát. A Központi Bizottság teljes ülése a párt elsőrendű feladatának tartja a népgazdaság irányításának további sokoldalú megjavítását a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa irányelvei alapján és ezért elhatározta, hogy: 1. Szükséges biztosítani az állami gazdasági bizottság munkájának lényeges megjavítását és azt, hogy e bizottságot megbízzák az állami terv teljesítésével összefüggő folyó problémák operatív megoldásával is, továbbá, hogy felelősség háruljon e bizottságra a tervben kitűzött szükséges anyagi források biztosításáért. Az állami gazdasági bizottságnak és a minisztériumoknak biztosítaniok kell a termelési alapok, valamint a munka, nyersanyag és pénzügyi források legcélszerűbb és leghatékonyabb kihasználását. Az állami gazdasági bizottság és valamennyi gazdasági szerv legfontosabb feladata, hogy rendszeresen és széleskörűen érvényesítsék a termelésben a haladó tudomány és technika vívmányait, az újítók és feltalálók értékes tapasztalatait és javaslatait. Komoly figyelmet kell szentelni a vállalatok szakosításának és együttműködésének, az egyes ágazatok közötti termelési viszonyoknak, valamint a különböző gazdasági területek gazdasági tevékenysége összehangolásának. Ezen intézkedések megvalósításának biztosítania kell a bővült szocialista reprodukció gyors ütemét, a munkatermelékenységnek, mint a termelés növekedése fő feltételének szakadatlan növekedését, a termelési önköltségek csökkentését, a termelés minőségének megjavítását és a lakosság anyagi életszínvonalának emelkedését. 2. A népgazdaság jobb irányításában nagy jelentősége van a szövetségi köztársaságok jogai kibővítésének, ami lehetővé teszi a lenini nemzetiségi politika megvalósítását a gazdasági és kulturális építésben, minden köztársaság nemzeti sajátosságainak és helyi forrásainak legmegfelelőbb kihasználását, ami ugyancsak hozzájárul a Szovjetunió szövetségi köztársaságai gazdaságának és népei barátságának további megszilárdításához. Hogy kiküszöböljük a fölösleges centralizmust a gazdaság irányításában, szükség esnek tartjuk a következőket: Biztosítani kell a gazdasági és kulturális építés kérdései körének jelentős kibővítését, amelyet a szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak kell megoldaniok a szövetségi köztársaságok ötéves terveinek teljesítésével kapcsolatban, beleszámítva a beruházási építkezés, az anyag-technikai ellátás, a munkatermelékenység, az önköltségek, a termékek eladása és finanszírozása kérdéseit. Biztosítani kell a minisztériumok, a minisztériumi főosztályok, a dolgozók, valamint a gazdasági vállalatok képviselő-szovietjei jogainak további kibővítését. Ki kell küszöbölni a fölösleges és párhuzamos szerveket az irányító apparátus egyszerűsítése és olcsóbbátétele érdekében. A gazdaság központi irányító apparátusának és a tudományos kutató intézményeknek szerveit közelebb kell hozni azokhoz a területekhez, amelyeken az illető nemzetgazdasági ágazatok vállalatait elhelyezték Biztosítani kell a gazdasági tevékenység együttműködését a gazdasági területeken belül és a nagy ipari központok keretében. 3. Tekintettel arra, hogy a vállalatok anyag-technikai ellátását biztosító minisztériumok és főosztályok tevékenységében komoly fogyatékosságok mutatkoznak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése elhatározza, hogy olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek e tevékenységet alapjaiban megjavítják, hogy biztosítsuk az anyagforrások célszerűbb kihasználását és meggátoljuk meddő halmozásukat a főosztályok központjain és raktáraiban. 4. A technikai haladásért, a szocialista termelés hatalmas fellendítéséért foly' küzdelemben mutatkozó felelősségteljes feladatok nagy követelményeket rónak a gazdasági k%de(Folytató/s a 3 aidaion.)