Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-23 / 357. szám, vasárnap

PÁRTÉLET A komáromi hajógyár alapszervezetének évzáró taggyűléséről A KOMAROMI Steiner Gábor Ha­jógyár mi tegy 60 esztendős múltra tekint vissza. Azonban elmondhatjuk, hogy ezen idő alatt együttvéve nem építettek annyi hajót az üzemben, mint az utóbbi években. Az új, kor­szerűen berendezett hatalmas csar­nokok tövében, a békésen hömpöly­gő Duna partján kész és félig kész vontatóhajók sorakoznak. A hajóépí­tők minden akadályt leküzdve, dere­kasan megállták helyüket és teljesí­tették pártunk országos konferen­ciájának tett ígéretüket. Már decem­ber elején befejezték a személy­szál" ítóhajók építésének tervét. Most, az év utolsó napjaiban az üzem dol­gozói azon fáradoznak, hogy a von­tatóhajókon is minél előbb elvégez­zék az utolsó simításokat, mert az országos verseny élére szeretnének kerülni; el akariák nyerni a Nehéz- ' ipar! Minisztéri an. vörös vándorzász- ! laját. Erről beszélgettek az egybe- | gyűl. párttagok az üzem III. alap­szervszete évzáró taggyűlésének megkezdésére várva. FÉL NÉGYKOR kízdődött a gyű­lés. Bachorec elvtárs, az alapszer­vezet elnöke felolvasta a napirendi pontokat. Jó két percig fel sem né­zett, csak a sorokat rótta. Majd fel­kérte Štefan Košťálek és Pintér elv­társakat, hogy olvassák fel a párt­bi ttság beszámolóját. Majdnem félszáz szempár figyelte a beszélőt. Idősebbek és fiatalok, nők, férfiak, néhányan munkaruhában. Igaz, kissé hosszúra nyúlt a beszá­moló, de ez nem csökkentette az érdeklődést. A külpolitikai esemé­nyekről, a béike és hazánk biztonsá­gáról, az éberség fontosságáról, az üzem életéről szólt a tagsághoz, a tagok mindennapi gondjait tárta fel. Sokan, főleg a tagjelöltek meglepődtek azon, mennyire szerteágazó a párt­szervezet munkája. Megelégedéssel hallgatták a személyre szóló bírá­latokat és a pártalapszervezet bizott­ságának önbírálatát. A beszámoló rá­mulatott az elnök hibiira ,de munká­jának jő oldalaira is. Megemlítette azt is, hogy a pártoktatásban részt­vevő elvtársak egyrésze gyakran el­maradozik a szemináriumokról. A pártcsoportokban sem folyik rendsze­res politikai nevelömunka a pártok­tatáson való részvétel érdekében. Megbírálta a beszámoló az egész­üzemi pártbizottságot is, mert nem nyújt megfelelő segítséget a politikai szervezőmunka megjavításában. Ez a bírálat helyes és igazságos volt. Ar­ról azcnban kevés szó esett a be­számolóban, hogy a propagandamun­ka elhanyagolásáért, a gyenge népne­velő munkáért elsősorban az alap­szervezet bizottsága a felelős. Két­ségtelen azcnban, hogy az előző pártoktatási évhez viszonyítva jelen­tős javulást értek el, ami a termelés­ben és a munka jobb megszervezésé­ben is visszatükröződik. Hogy a beszámoló előkészítésében minden pártbizottsági tag részt vett, az iránt nincs kétség. Éppen ezért hiányolhatjuk, hogy az alapszervezet egyes fontos problémáit nem emlí­tette meg. Kár, hogy nem szólott részletesen azokról a tagjelöltekről, akiknek a jelöltségi ideje már régen lejárt és az átigazolásra várnak. Közöttük Melišová, Ambrus, Vas, Zsigó és további öt elvtárs. Ez a mulasztás arra vall, hogy a párt­szervezet bizottsága kévés gondot fordított a pártszervezet új ta­gokkal való megerősítésére és ezek nevelésére. A hiba őszin­te, alapos elemzése a funkcioná­riusok és párttagok aktívabb mun­káját eredményezte volna. Kevés volt a személyre szóló bíráló szó, vagy dicséret az alapszervez ;t egyes tag­jairól, pedig éppen ez növeli a tagok felelősségérzetet és serkenti jobb munkára őket. Ebből érezték volna, hogy felelősek a párt előtt minde­nért, ami az üzemrészlegen, vagy az egész gyárban történik. Persze, amint azt a pártszervezet elnöke a vitát megnyitó szavaiban említette­„Nehéz teljesen hű képet adni a pártszervezet életéről, tevékenysé­géről, minden egyes tag munkájáról egy beszámolóban. De most már a tagságon a sor, szóljanak hozzá, mondják el tapasztalataikat, vélemé­nyüket." A VITA kezdetén, ahogyan ez már lenni szokott, senki sem akart vál­lalkozni rá, hogy elsőnek törje meg a hallgatást. Végül is Fuchs elvtárs, a műhely szakszervezeti bizottságának elnöke jelentkezett. Arról beszélt, hogy az elért termelési eredmények ellenére van még tennivaló bőven. Nem elég a jól felszerelt üzem, ke­veset ér a modern gép, vagy szer­szám, ha alacsony szakképezettsé­gű ember kezeli. A tanfolyamokon kívül szüksénesnek látja, hogy a gyakorlottabb és idősebb dolgozók munka közben is tanítsák a fiatalo­kat. Megemlíti például Ambros elv­0 ,J S z o 1956. december 23. társat, aki igen nagy segítséget nyújt a kevésbé szakképzetteknek. Az em­berekhez való jó viszonyával bizo­nyította be, hogy rátermett a mesteri funkció betöltésére. Szívósan, kitar­tóan képes küzdeni a feladatok való­ra váltásáért az üzem és a dolgozók javára. Nem hagyja nyugodni az üzemrészleg vezetőjét sem, amíg a helyszínen meg nem oldják a vitás problémákat. „Ilyen tagokra van szüksége pártszervezetünknek" — fe­jezte be mondanivalóját Fuchs elv­társ. — A kommunisták a legtöbb he­lyen kitettek magukért — vette át a szót Jedlička elvtárs, az üzem­részleg vezetője. — Kiváló munka­kollektívák születtek és kovácsolód­tak eggyé, amelyek nem ismernek akadályt. Ez is egyik titka az ered­ményeknek. Szül« >nes azonban fá­radhatatlan meggyőző szóval harcolni azon helytelen nézet ellen, mely saj­nos nagyon elterjed az üzemben, hogy „a mi csoportunkba nem kell új ember!" Hiszen az újtípusú 1200­as személyhajók építéséhez további szakképzet*- emberek bevonása szük­séges. A következő felszólaló is a jó munkamódszerek átadásának fontos­ságáról beszélt, amelyre annál inkább szükség van, mert ha valaki hanya­gul, vagy rosszul loLoozik, mindnyá­juk keresete megsínyli. A jó mun­kások érdeke tehát, hogy az új dol­gozók minél előbb ügyes, megbíz­ható szakemberek legyenek. Több felszólaló arról beszélt, hogy a mun­kaidő iobb kihasználásában is rejle­nek még lehetőségek. Felelőtlen tá­volmaradás már nemigen fordul elő a gyárban, de jócskán akad még a munkaidő alatt kihasználatlan perc. Sok óra vesz így kárba. De a legfőbb tartalék, amint az egyik hegesztő, Pavel Bielik elvtárs mondotta: az ember feje. Mert aki munka közben gondolkodik, sok időt takarít meg. Az üzemben szép számban vannak olyanok, akik addig-addig törik a fejüket, amíg ki nem eszelnek vala­mit. Ezzel nő a munka termelékeny­sége és vele együtt az egyesek vagv munkacsoportok keresete is. Kár, hogy a beszámoló még csak meg sem említette az újítómozgalom jelen­tőségét. Pedig az üzemrészlegen az idén 42 újítási iavaslattból eddiq 20-at valósítottak meg. A GAZDAG VITA kiegészítette a beszámolót. Drobená elvtárs például arról beszélt, hogy nem szabad azok­ról sem megfeledkezni, akik nem tel­jesítik magasan túl a normát, de ugyanakkor jó minőségű, selejtmentes munkát végeznek, takarékoskodnak az anyaggal és a szerszámmal. Az ő mun­kájuk sokszor hasznosabb, mint azoké, akiknél a magas teljesítmény mellett esetleg sok a selejtmunka. Ennek kö­vetkezménye az, hogy a dolgozók egy része utólagos javításokkal van elfog­lalva. Az említett kérdések nem újak. Mégis szükséges mindezeken elgon­dolkozni, és intézkedéseket tenni. Elmondotta véleményét a beszámo­lóról és a vitáról Beck elvtárs, a já­rási pártbizottság küldötte is. Sok hasznos tanácsot adott az alapszerve­zetnek. — Ne terheljenek meg több funkcióval egy-egy elvtársat, mert ak­kor egyiket sem tudja jól elvégezni — mondotta többek közt. — Bíráljátok bátran a pártoktatásban, a termelésben felmerülő fogyatékosságokat — hang­súlyozta —, mondja el minden kommu­nista azt, amit a politikai és termelési munkában tapasztalt, amit érez úgy, ahogy szívéből jön minden taggyűlé­sen, űgyanúgy, mint ezt az évzáró taggyűlésen tette. Sok lenne felsorolni mindazt, amit a felszólalók a CSISZ-szervezet munkája fellendítésének érdekében tanácsoltak. Sokat tettek már ez irányban, bár a lehetőségeket még korántsem használ­ták ki teljesen, de komolyan töreked­nek politikailag és szervezetileg segí­teni a fiatalságot. Az a meggyőződé­sünk, hogy a pártbizottság minden egyes tagja tanult az elhangzottakból és a tagság is látja majd, hogy együt­tes erővel még nagyobb eredményeket érhetünk el. Ezután Ján Obert elvtárs felolvasta a jelölő bizottság javaslatát. Jó, alapos munkát végeztek, mert a tagság sorra egyhangúlag megszavazta a jelölteket. A megválasztottak javarésze eddig is eredményesen dolgozott a pártbizott­ságban, és a termelésben is jől végez­te munkáját. Az újonnan megválasz­tott pártbizottság tagjai a hajóépítés kiváló dolgozói közé tartoznak. Hiba talán csak az, hogy az elvtársnők nem léptek fel harcosan azért, hogy nők is kerüljenek a pártbizottságba. KÉSŐRE járt az idő, amikor az évzá­ró taggyűlés befejeződött. Az elvtár­sak azzal a meggyőződéssel váltak el egymástól, hogy eredményes ülésen vettek részt. Érezték, hogy nemcsak a gyár nagyobbodik, hanem a dolgozók, mindenekelőtt a kommunisták látóköre is bővül. Erdősi Ede Tudományos-technikai együttműködési Csehszlovákia és az NDK között Prágában aláírták a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti tudományos-tech­nikai együttműködés vegyesbizottsága VII. ülésének jegyzőkönyvét. Az ülé­sen megegyezés jött létre a két ország közötti tudományos-technikai együtt­működésről úgyszólván minden szaka­szon. A német szakemberek a cseh­szlovák dolgozóknak főleg a kémiában, a szénbányák tárnáinak mélyítésében és tervezésében, a gépiparban, auto­mobiliparban és a fogyasztási árucik­kek iparában nyújtanak segítséget. Fogadás Jugoszlávia hadseregnapja alkalmából Pénteken, december 21-én Bariszlav Gacsesa alezredes, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság prágai nagykö­vetségének katonai beosztottja fele­ségével Jugoszlávia hadseregnapja al­kalmából fogadást rendezett a Nemze­ti-klubban. A fogadáson részt vettek: Václav Kratochvil vezérezredes ve­zérkari főnök, Otakar Rytír tábornok és Ferdinand Svoboda vezérőrnagy, a nemzetvédelmi miniszter helyettesei, a csehszlovák hadsereg tábornoki kara, tisztjei és más vendégek. Jelen voltak Marko Nikezics prágai jugoszláv nagykövet és egyes Prágá­ban akkreditált katonai ügyvivők is. J. A. Komenský kéziratot talált egy lengyel tudós Dr. J. Szlizinski lengyel tudós P. Schönwald toruni hitszónok emlék­könyvében (Liber ?micorom) ráakadt egy latin-nyelvű ajJnlásra, amelynek szerzője J. A. Komenský. A kézirat J. A. Komenský elblongi tartózko­dásának idejéből származik. Az utóbbi két .hónap foiyamán ez már J. A. Komenský második kézirata, amit dr. J. Szlizinski felfedezett. Átadták a bratislavai gyermekek karácsonyfáját Szombaton, december 22-én dél­előtt boldog gyermeksereg vette kö­rül a bratislavai Hviezdoslav téren felállított kivilágított karácsonyfát. A szaloncukorral, arany- és ezüst­csillagokkal feldíszített faóriást puha hópihék ezüstözték be. František Müller, a bratislavai Népművelési Ház igazgatója szólt a gyermekek­hez, majd átadta nekik a karácsony­fát. POSTASZOLGALAT AZ ÜNNEPEK ALATT 1956. december 22-én és 29-én a postahivatalok ugyanúgy teljesítenek szolgálatot, mint más munkanapokon. 1956. december 23-án vasárnap és de­cember 30-án a szolgálati idő olyan, mint szombati napokon. December 24-én és 31-én a postai szolgálat olyan, mint a munkaszünet napjain, azzal a különbséggel, hogy kikézbesí­tik és kiadják a postai küldeménye­ket. Kedden, december 25-én és 1957. január 1-én a szolgálat olyan, mint a munkaszünet napjain. A Csemadok életéből Az idei jól sikerült Csemadok-napok, valamint kerületi kultúrbemutatók után sor kerül a Csemadok országos nép­művészeti bemutatójára. A Csemadok­szervezetek legjobb népművészeti cso­portjai december 30-án Losoncon fel­lépnek a Vigadó nagytermében. A bra­tislavai, nyitrai. Banská Bystrica-i és kassai kerületek legjobb Csemadok együttesei ének-, tánc- és zeneszá­mokkal fognak szerepelni. A népmű­vészeti bemutatón mintegy 700-an vesznek részt. • * * A Csemadok pozsonypüspöki együt­tese egyre nagyobb sikereket ér el. Az idén már 88 alkalommal szerepeltek a köztársaság egyes helyein. Az együt­tes nagysikerű bratislavai, pőstyéni, trencséni és prágai szereplése után délkelet-szlovákiai körútra indult. Az ötven tagú pozsonypüspöki népi együt­tes december 27-én Rozsnyón, decem­ber 28-án Tornaiján, december 29-én pedig Rimaszombaton mutatja be mű­vészetét. Rimaszombatból Losoncra megy, ahol december 30-án részt vesz a Csemadok országos népművészeti bemutatóján. Sólyom László, Losonc A Magyar Népköztársaság dolgo­zóinak meqsegítésére indult gyűjtés összege december 18-ig 50 412 510 ko­rona volt. Decemberben a Banská Bystrica-i kerületben a járási és szlovákiai nő­konferenciák előkészítésének kereté­ben beszélgetéseket tartanak, amelye­ken az asszonyok mérlegelik eddigi munkájukat és kötelezettségeket vál­lalnak a konferencia tiszteletére. A ifjúsági és diákfesztivál eló'tt Bár a VI. Világifjúsági Találkozó moszkvai megnyitójáig még hét hó­nap van hátra, az egész világ fiatal­sága már most szorgalmasan készül erre a nagy nemzetközi találkozóra. Moszkvában, ahol 14 napig látják ven­dégül a találkozó küldötteit, a jövő év júliusában számos országból mint­egy 30 000 fiatal jön össze. Az egész világ legkülönbözőbb részeiből érkez­ző fiatalság a Szovjetunió fővárosában manifesztál majd a békés egymás mellett élés, az együttműködés és a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvés mellett. Az ifjúság e jelentős békeünnepsé­gére készül már a Csehszlovákiai If­júsági Szövetség is. A fesztivál előtti időszakban a fiatalok legfőbb felada­tait megtárgyalta és jóváhagyta a CSISZ KB VI. plenáris ülése. A CSISZ minden szervezete, munkacsoportja és kollektívája versenyt indít a fesz­tivál tiszteletére, hogy minél jobban hozzájáruljanak az ötéves terv máso­dik éve feladatainak teljesítéséhez az iparban és a mezőgazdaságban. A ver­senyben legjobb eredményeket elérő szervezeteket és egyéneket a VI. fesztivál zászlóival és vándorzászlói­val jutalmazzák és válnak birtokosai­vá, kiérdemelhetik a legmagasabb CSISZ kitüntetéseket, diplomákat és értékes tárgyi jutalmakat. A csehszlo­vák küldöttség a verseny eredményeit közli a moszkvai fesztivál résztvevői­vel. A CSISZ-szervek nagy figyelmet fordítanak a kulturális és sportakciók­ra. Tavasszal megkezdik az ismertető munkát a fesztivál programjáról, cél­jairól és eszméiről. A CSISZ a nagyobb városokban megrendezi az ifjúság béke és barát­sági fesztiváljait. Ezenkívül versenyt indítanak az ifjúság körében a fesz­tivál sportjelvényének elnyeréséért. A csehszlovák ifjúság, melyet több mint ezer tagú küldöttség képvisel majd a moszkvai találkozón, jól fel­készül az ifjúsági világtalálkozók egyik legjelentősebbikére, melyet a szocializmus és a béketábor központ­jában rendeznek meg. Megalakultak a kerületi szakszervezeti tanácsok Az országos szakszervezeti konfe­rencia határozata alapján a Központi Szakszervezeti Tanács, Szlovákiában pedig a Szlovák Szakszervezeti Tanács minden kerületben a kerületi vagy körzeti szakszervezeti bizottságok el­nökeiből megalakítja a kerületi szak­szervezeti tanácsot. A kerületi szak­szervezeti tanácsokat a kerületi össz­szakszervezeti titkár irányítja. A kerü­leti szakszervezeti tanácsok feladata, hogy megtárgyalják a szakszervezeti szövetségek szervezetei közös szük­ségleteiből eredő feladatokat és hogy általánosítsák a szakszervezeti mtuw ka tapasztalatait. December 21-én és 22-én Szlovákia kerületi székhelyein kerületi össz­szakszervezeti aktívákat tartottak, amelyeken a szakszervezetek felada-: tainak teljesítéséről tárgyaltak a ke­rületekben, és megalakították az új kerületi szakszervezeti tanácsokat. Az aktívákon részt vettek a Szlovák Szakszervezeti Tanács küldöttségei és a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnök­ségének megbízásából kinevezték a kerületi össz-szakszervezeti titkárokat. Az ügyészek prágai ors zágos tanácskozásáról Az ügyészség munkája megjavításáért Pénteken, december 21-én kezdő­dött Prágában a Szláv-Házban köztár­saságunk kerületi ügyészeinek kétna­pos tanácskozása. Az ülésen kitűzték azokat az alapvető feladatokat, ame­lyek a CSKP országos konferenciája irányelveiből hárulnak az ügyészségek­re a szocialista törvényesség megszi­lárdításával kapcsolatban. A tanácsko­zás résztvevői megtárgyalják, hogyan valósítsák meg a gyakorlatban az ügyészségről szóló törvényt, valamint a büntetőtörvény és a büntető perrend­tartás cikkelyeit, amelyek 1957. január 1-ével lépnek életbe. A fő beszámolót Dr. Ján Bartuška főügyész tartotta. A beszámolót vita követte, melynek során az ügyészek az általános felügyelet kérdéséről beszél­tek, főleg £ mezőgazdaság szakaszán, valamint a munka ellenőrzéséről és irányításáról, az ügyészségi dolgozók iskolázásáról, a nyomozás felett gya­korolt felügyeletről és egyéb kérdések­ről. Több indítvány hangzott el az ügyészségek működésének és az álla­mi apparátus munkájának megjavítá­sára. Szlovákiában az élelmiszeripar teljesítette az évi tervet Pénteken, december 21-én az Élel­miszeripari és Mezőgazdasági Ter­ménybegyűitési Megbízotti Hivatal vállalatai teljesítették az egész évi nyerstermelési tervet. A sikerben nagy érdeme van a szövetkezeti ta­gok, az állami gazdaságok dolgozói és az egyénileg gazdálkodó földmű­veseknek, akik határidő előtt telje­sítették a hús, tej, gabona, burgo­nya, és egyéb mezőgazdasági termé­nyek beadásának tervét. Szlovákiában rniár 39 élelmiszer­ipari vállalat teljesítette az évi ter­vet. Az elsők között volt a trebišovi Élelmiszerkombinát, a Banská Bystri­ca-i Tejfeldolgozó üzem és a Bra­tislavai Zsírfeldolgozó üzem. Az Élelmiszeripari és Mezőgazda­sági Terménybegyűjtési Megbízotti Hivatal vállalatainak dolgozói ígéretet tettek, hogy az év végéig még száz­millió korona értékű élelmiszert állí­tanak elő. Ezáltal az élelmiszeripar termelése ez idén a múlt évhez vi­szonyítva 9,5 százalékkal növekszik. MEGJEQYZÉS Milyen haja volt Cézárnak? Meglátogattuk a prágai információs telefonkapcsoló-központot a „csúcs­forgalom" idején, azaz amikor a „sazkázók" a 222351-es számot tár­csázták s azt szerették volna megtud­ni, hogy nyertek-e vagy sem. A kapcsolóasztalok előtt kilenc tele­fonos nő ült, fejhallgatóval felszerel­ve. Mást nem lehetett hallani, mint 1, 1, 2, 1, x... 4238-szor ismételték ezek a nyugodt személyek a vasárnapi „sazka" eredményét. Az első mérkőzés eredményét 11,51 perckor kezdték közvetíteni s az utolsó eredményt 17,40 perckor kapták meg. A telefonos nők szüntelenül válaszoltak, sót néha három résztvevőnek is egyszerre. Azonban ne gondolják, hogy csak a „sazkázók" kérdezősködtek. Az ö idejük csak 20 óráig tart, akkor már tudják, hogy és miként. Ezután kö­vetkezik a kliensek második kategó­riája: ezek a szalmaözvegyek, idege­nek és diákok, akik elfeledték leírni a feladatot s nem tudják, mitévők le­gyenek-, így tehát az információs szol­gálatot hívják segítségül. Két órán keresztül ezeket az érdekes kérdéseket jegyeztük fel: „Kérem, tessék megmondani, ki találta fel a szaxofont és mikor született az illető?" Amikor a kérdezősködő megkapta a feletetet, hogy a francia Sax, aki a múlt században élt, felsóhajtott, mint az a „szazkázó", amelyik „kirepült": „Akkor végem van!" Bizonyára vala­mi fogadásról volt szó. Alig volt időnk feljegyezni, már hallatszott a további kérdés: „Kérem szépen, meddig kell főzni a tojást?" Kétségkívül olyan ember volt, aki életében először foglalatoskodott asz­szonyi dolgokkal. A telefonosnő azt tanácsolta, hogy három-négy percen belül fejezze be; mire kétségbesetten kiáltott fel: „lézusmárja, én már fél­órája főzöm." Éppen letette a kagylót, amikor megszólalt egy gyermekhang: „Néni, nagyon szépen kérem, mivel lehet ki­tisztítani a kocsikenöcsfoltot?" A kis bűnös erre is kapott választ. A kö­vetkező kérdések már nehezebbek: „Kérem, milyen haja volt Cézárnak, amikor megszületett?" Ezeknek a hig­gadt, nyugodt lelkeknek van érzésük a humorhoz is és felelni is tudnak: „Határozatlan színű" — hangzott ez esetben a válasz. Honnan tudnak ennyi mindent az információs központban? Lexikonjaik vannak, „Gazdaságos konyha-vezetés" c. könyv, hazulról is hoztak különféle segédeszközöket, hogy minél jobban kisegítsék a kérdezösködőket. — Csak egy kérésünk van önökhöz, mondják, — ne kívánjanak lehetet­lenséget! Oros Zoltán, Prága

Next

/
Thumbnails
Contents