Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-22 / 356. szám, szombat

A CSKP KB és Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának közös nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) ország újrafelfegyverzése, Németország Kommunista Pártjának betiltása és a béke összes igaz harcosainak üldözése. Mindez megköveteli, hogy szilárdan biztosítsuk országaink állandó védelmi képességét, határozottan meggátoljuk az összes ellenséges törekvéseket és megvédelmezzük országaink és népeink békés munkáját. A varsói szerződés hatalmas gátat jelent az agresszív Északatlanti Tömb államainak sötét törekvéseivel szemben. Szilárdan leszögezi a varsói szerződésben résztvevő államok kötelességeit és jogait a közös védelemben. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság következetesen teljesíteni fogja a varsói szerződés pontjait. Csehszlovákia Kommunista Pártja és Németország Szocialista Egységpártja a hidegháború mindén formájának megszüntetéséért, a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében lépnek fel. Célunk az összes államok békés és egyenjogú együttműködése. A szovjet kormánynak 1956. november 17-i, a lefegyverzésről és a nemzetközi feszültség enyhítéséről szóló javaslatait a legmegfelelőbb alapnak tartjuk az összes békeszerető népek kölcsönös megértése, a közös tárgyalás számára. A világreakciónak a szocializmus, a demokrácia és a béke erői elleni kiterjedt összeesküvése részét képezte a népi demokratikus Magyarországon bekövetkezett ellenforradalmi fordulatra Irányuló kísérlet. E kísérlet a fasiszta diktatúra uralomra juttatásának komoly veszedelmével fenyegetett Magyarországon az európai népek békéjére és biztonságára ebből fakadó összes következményeivel együtt. Csehszlovákia Kommunista Pártja és Németország Szocialista Egységpártja országaink népének akaratával egybehangzóan az első pillanattól kezdve teljes mértékben támogatta a Szovjetunió eljárását, almikor eleget tett a magyar forradalmi munkásparaszt kormány kérésének és hatékony segítséget nyújtott a fasiszta bandák felmorzsolásában. Országaink örömmel üdvözlik az ellenforradalom feletti győzelmet, amely lehetővé teszi a magyar dolgozóknak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével szabad, független és demokratikus állambán folytassák a szocialista építést és szolgálják a népek közötti béke érdekeit. Nem szabad megengedni, hogy az ellenforradalmi erők kihasználhassák az átmeneti időszak problémáinak megoldásában mutatkozó hiányosságokat és „Új szociális forradalom" demagóg jelszavával szétverjék a demokratikus rendet és fasiszta diktatúrát állítsanak helyébe. Ismételten biztosítjuk a magyar dolgozókat, hogy Magyarország munkásosztálya és a dolgozó nép teljes megértésre és támogatásra találnak nálunk, hogy gyorsan leküzdjék a jelenlegi nehézségeket és teljes mértékben normalizálódjék a Magyar Népköztársaság élete. Csehszlovákia . Kommunista Pártja és Németország Szocialista Egységpártja hangsúlyozza annak szükségességét, hogy tanuljunk a magyarországi esemenyekből, fokozzuk mindkét párt tagjainak politikai és eszmei éberségét, hogy csírájában megakadályozzuk az ellenségnek, főleg az agresszív Északatlanti Tömb részéről kiinduló alattomos törekvéseit. üdvözöljük a Lengyel Egyesült Munkáspárt sikeres törekvését a további szocialista építés biztosítására a népi demokratikus Lengyelországban. A kölcsönös együttműködés keretében sokoldalúan segíteni akarunk a lengyel népnek a szocializmus felépítésében, a jelenlegi gazdasági és más nehézségek leküzdésében és ily módon hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy megakadályozzuk a hazai és külföldi reakciónak Lengyelország nemzetközi helyzetének meggyengítésére és Európa békés fejlődésének megbomlasztására irányuló törekvéseit. Ezen a téren nagy jelentőségű az NDK szilárd álláspontja a lengyel nyugati határnak az Odra-Nissza vonalán való érinthetetlensége kérdésében; ezt a Csehszlovák Köztársaság is teljes mértékben támogatja. III. Csehszlovákia Kommunista Pártja és Németország Szocialista Egységpártja a munkásosztálynak és országaink dolgozóinak kívánságával és érdekeivel teljes összhangban hangsúlyozzák a szocialista államok szilárd összeforrottságának és egységének | szükségességét a Szovjetunió vezetéj sével. A Szovjetunióval való megingathatatlan barátság a szocializmus győzelmének feltétele országainkban. Ez biztosítja a szocialista országok 1 állami és nemzeti függetlenségét és hozzájárul a világbéke megszilárdításához. Mindkét párt élesen elítéli a szocialista államok egységének megbontására, a népi demokratikus országok és a Szovjetunió kölcsönös kapcsolatainak megbomlasztására irányuló bárminemű kísérletet Szilárd eltökéltségüket fejezik ki, hogy nem engedik' meg a oroletár nemzetköziség alapelveinek bárminemű mensértését, és harcolni fognak mindennemű nacionalista és szovjetellenes irányzat ellen. A szocialista világrendszer egysége mindenekelőtt a kommunista és munkáspártok szilárd összeforróttságát tételezi fel és közös eljárást követel meg a bel- és a nemzetközi politika összes alapvető kérdésében. Minden ország saját politikai és gazdasági feltételei, nemzeti sajátosságai és a munkásmozgalom hagyományai alapján építi a szocializmust. A szocialista országok az SZKP gazdag tapasztalataira támaszkodnak, és alkotó módon felhasználják az emberiség történelmében első szocialista társadalom építésének bevált útját. Tekintetbe veszik emellett a többi testvérpártok tapasztalatait is. A szocialista világrendszer megszilárdítása csupán a marxizmus-leninizmus alapján történhet, melyet pártjaink szilárdan védelmeznek. Határozottan visszautasítunk a kommunista mozgalom mái platformjának kialakítására irányuló bárminemű kísérletet. Az úgynevezett „nemzeti kommunizmus"ról szóló beszédek ellentmondanak a marxizmus-leninizmusnak. Mindkét párt azt a nézetet vallja, hogy feltétlenül szükséges az egész világ kommunista mozgalmának szilárd összeforrottsága. Közösen kell szembeszállni az imperialista provokációkkal s az opportunistáknak és a munkásmozgalom mindenféle árulóinak a szocializmus elleni fellépésével. Pártjaink határozottan fellépnek a marxista munkásmozgalomnak „sztálini" és „nem sztálini", „régi" és „új" irányokra való felosztása ellen. Ezek a megnyilvánulások az imperialista propaganda fegyvertárából erednek. Pártjaink a oroletárnemzetköziség alapelveiből kiindulva továbbra is sokoldalúan kiterjesztik testvéri kapcsolataikat minden irányban. Megteszik a szükséges intézkedéseket a tájékoztatások és tapasztalatok rendszeres kicserélésére, kölcsönös konzultációkat végeznek pártjaink és államaink életének és munkájának alapvető kérdéseiben. Hogy országaink népei még jobban megismerjék egymást és közelebb kerüljenek egymáshoz. Csehszlovákia Kommunista Pártja és Németország Szocialista Egységpártja gondoskodni fognak a szakszervezeti, ifjúsági, szövetkezeti, tudományos, kulturális és más szervezetek kölcsönös kapcsolatainak további fejlesztéséről, melyek előnyösek Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság szocialista építése számára. Ebből a célból megszilárdítjuk az üzemek és a földművesszövetkezetek dolgozóinak szövetségét: Csehszlovákia Kommunista Pártjaj és Németország Szocialista Egység-! pártja vezető szervei közötti kölcsö-. nos véleménycsere jelentős mértékben hozzá fog járulni a két párt és állam megerősödéséhez. A csehszlovák és a német nép testvéri szövetsége és szoros együttműködése nagy erőt jelent országainkban a szocialista építés győzelméért folytatott harcban. Hozzájárul a szocialista világrendszer megszilárdításához, a világbéke ügyének megerősítését Jelenti. A kerületi és központi nemzeti bizottságok tanácsai tagjainak országos értekezlete a kormány tagjaival A kormány december 21. és 22-re összehívta a kerületi és központi nemzeti bizottságok tanácsai tagjainak országos értekezletét a kormány tagjaival. Az értekezleten részt vettek Viliam Široký miniszterelnök, Rudolf Barák, dr. Jozef Kyselý, dr. Josef Plojhár, Michal Bakula, Julius Ďuriš, František Krajčír, Josef Tesla, Jindŕich Uher, Václav Škoda, František Kahuda és Antonín Posoíšil miniszternek. Vratislav Krutina, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, valamint a kerületi és központi nemzeti bizottságok elnökei, képviselői és titkárai. A tanácskozást a nemzeti bizottságok irányító bizottságának nevében dr. Václav Škoda nyitotta meg. Ezután Viliam Široký miniszterelnök emelkedett szólásra. Értékelte Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája határozatai teljesítésének ez évi eredményeit, kiváltképp a nemzeti bizottságok hatáskörének kibővítése és feleiősségének fokozása terén és kitűzte a nemzeti bizottságok 1957 májusi választásai előkészületeinek fő feladatait. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok alapvető feladata a szocialista demokrácia fejlesztésében a dolgozó nép részvételének további fokozása a közügyek intézésében és az államhatalom gyakorlásában. A nemzeti bizottságok választási előkészítésének kampánya a gazdasági és kulturális építés feladatai teljesítéséért folytatott harc jegyében fog folyni, amely építés múlhatatlan feltétele a dolgozók életszínvonala további emelésének. A miniszterelnök beszédét vita követte. A vita során felszólaltak Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, a kormány tagjai, valamint a kerületi és központi nemzeti bizottságok tanácsainak tagjai. A kínai parlamenti küldöttség és Peking város küldöttsége elutazott Csehszlovákiából Csütörtökön, december 20-án 18 napos csehszlovákiai tartózkodás után elutazott Prágából a kínai parlament és Peking város népi bizottságának küldöttsége. A prágai főpályaudvaron Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, dr. Alojz Neuman, dr. Josef Plojhár, Antonín Pospíšil és Josef Tesla miniszterek, Jozef Valo, Anežka HodinováSpurná dr. Dionysius Polanský, Andrej Žiak és Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnökei, dr. Ladislav Šimovič külügyminiszterhelyettes, nemzetgyűlési képviselők, Josef Šťastný, a Köztársasági Elnöki Iroda osztályvezetője, Jozef Kováčik, a nemzetgyűlési iroda vezetője, Gustáv Souček, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője, a Külügyminisztérium és a miniszterelnökségi iroda felelős dolgozói búcsúztatták a küldöttséget. A búcsúztatáson jelen volt Cao Jin, a Kínai Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Ion Rab, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Konsztantyin Ivanovics Alekszandrov, a Szovjetunió ügyvivője a nagykövetség tagjaival. A pályaudvari szalonban Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke elbúcsúzott a két küldöttségtől. Pen Csen, a kínai parlament alelnöke és Peking város polgármestere válaszában meleg köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, melyben a két küldöttséget Csehszlovákiában részesítették. 15 órakor a küldöttségek tagjai František Benko képviselő kíséretében Bukarestbe utaztak. Film a magyar ellenforradalomról A FIMHIRADO december 21-től kezdve részleteket mutat be a tragikus magyarországi októberi napokról. A híradó eredeti, dokumentációs felvételeket kozö1[ ,a, magyar nemzet fiait gyilkoló, ellenforradalmi bandák gaztetteiről és állati kegyetlenkedéseiről. A képes híradó további számaiban újabb anyagot közöl, melyben megvilágítja a magyarországi események okait, szemlélteti a magyar nemzeti tulajdonban az ellenforradalom által okozott károkat, ezenkívül megmutatja Magyarország életének rendeződését a Kádár-kormány megalakulása óta. AZ ÖSSZES világrészekben rendezett ipari kiállításaink sikerei után újabb kiállítást készítünk elő ÉszakEurópában. A kiállítás 1957 februárjában nyílik meg Helsinkiben, Finnország fővárosában. Ismertetni fogja világhírű üveg-, és gépiparunk, textil és kerámiai iparunk gyártmányait. Adolf Svoboda, Prága főváros polgármestere december 20-án fogadta Akhtar Húszéin urat, Pakisztán rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét dr. G. A. Ahmed követségi első titkár kíséretében. A vendégek barátságos beszélgetés során mindenekelőtt gazdasági kérdések iránt érdeklődtek. A szocialista állam fő feladata az ember jólétéről, az életszínvonal szüntelen emeléséről való gondoskodás. E gondoskodás egyik legfontosabb része a szocialista állam ama törekvése, hogy szüntelenül javítsa polgáraink lakásainak színvonalát. A Genfben székelő Európai Gazdasági Bizottság lakásfelügyeleti albizottsága által kidolgozott statisztikai adatok szerint a Csehszlovák Köztársaság a lakosság és a lakások számának arányában a 23 európai állam között az 5. helyen van. Megelőztük az olyan országokat is, mint Franciaország, Anglia, Olaszország, stb. Az 1950. évi népszámlálás szerint ezer lakosra 293 lakás jutott hazánkban. A felsorolt tényekből látható, hogy köztársaságunkban a lakáshelyzet nehézségeket okoz ugyan, de ennek ellenére egész európai szempontból kormányunk a lakásépítésben az első helyek egyikét foglalja el. Kormányunk azonban ezzel a helyzettel nem elégszik meg és népünk életszínvonalának szüntelen emelését szem előtt tartva a lakáslehetőségek színvonalának emelésére is törekszik. Ezért a második ötéves terv folyamán a lakásépítés feladatai nagymértékben növekszenek. Az 1956-tól 1960-ig terjedő években legkevesebb 250 000 új lakást kell felépíteni és egyidejűleg lehetővé kell tenni 50 OÓÓ családi ház egyéni építését. A lakásgazdálkodásban fennálló komoly helyzet kiküszöbölése érdekében, valamint a nemzeti bizottságok jogkörének bővítésére irányuló törekvésében és ezzel egyidejűleg a szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében a kormány a nemzetgyűlés elé terjeszti a lakásokkal való gazdálkodásról szóló új törvény javaslatát. Az eddig érvényben lévő törvény már nem tudta kielégíteni és nem is elégíti ki a vele szemben támasztott követelé2

UJ SZÖ 1956. december 22. Az új törvény rendet teremt a lakásgazdálkodásban Mária Fišarová képviselő beszéde a nemzetgyűlésben seket és nem felel meg köztársaságunk jogi helyzetének sem.Ez az állapot arra vezetett, hogy a CSKP országos konferenciája 1956 júniusában olyan határozatot hozott, hogy a nemzeti bizottságok jogkörét a lakásgazdálkodás kérdéseiben ki kell bővíteni. Az új rendezés szerint a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek jogköre minden lakásra kiterjed, tehát a vállalatok lakásaira, a katonai lakásokra és a Belügyminisztérium lakásaira is, amelyek eddig nem tartoztak e szervek hatáskörébe. A helyi nemzeti bizottságok végrehajtó szervei jogosultak arra is, hogy az új reszortépítés lakóterületének 20 százalékával önállóan gazdálkodjanak, főleg azon dolgozók esetében, akik közszolgálatokat teljesítenek (tanítók, egészségügyi dolgozók, közellátási alkalmazottak, stb.). Egyszersmind kibővül a helyi nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek jogköre a not'rius bérhátrálékosok és azon személyek elleni szankciók érvényesítésében, akik a házban megbontják a társadalmi együttélést és az . elvált házastársak lakásproblémáinak megoldásában. Megszervezik a kerületi nemzeti bizottságok mellett a lakásépítés fő beruházójának intézményét, amelynek így lehetősége nyílik az újonnan felépített telepeken biztosítani az üzlethelyiségek, egyéb társadalmi és szociális intézmények építését. A szocialista törvényesség megszilárdítása szempontjából különös jelentőséggel bír a törvény ama rendelkezése, hogy a kilakoltatási parancsot csak akkor lehet végrehajtani, ha azt a népbíróság megerősítette. Az eddigi törvénytől eltérően az új törvény egyformán érvényes az ország egész területén és minden községben. A törvényben teljesen új intézkedés a lakások után fizetendő helyi illetékek bevezetése. A törvény abból indul ki, hogy a lakbér hazánkban-a megélhetési költségeknek aránylag kis töredékét teszi ki és ezért igazságosnak tartja, hogy illetéket szedjen be azoktól a polgároktól, akik nagyobb lakóterületeket használnak, mint az országos átlag és a többieknél nagyobb mértékben élvezik az alacsony lakbér előnyeit. A helyi illetékek bevezetése megteremti a lakáscsere és az albérleti lakások további lehetőségét is. A helyi illetéket csak azok után a lakások után fizetik, amelyeknek lakóterülete meghaladja a 12 négyzetmétert családtagonként és további hat négyzetmétert a család számára. Az illetéket csak az után a lakóterület után kell fizetni, mely nagyobb a fenti területnél. A törvény egyes részeivel kapcsolatban főleg a következőket kell megmagyarázni: A lakóterület áttekintése A helyi nemzeti bizottságoknak áttekintéssel kell rendelkezniük azokról a lakásokról, melyeket azonnal felhasználnak a lakásszükségletek kielégítésére. Ezért a háztulajdonosok kötelesek bejelenteni a felszabadult lakásokat. Ezek a törvényes rendelkezések lényegében megtartják az eddigi rendelkezéseket. A lakásigénylők jegyzéke és sorrendje a) A lakásigénylők jegyzéke szélesebb fogalom, amely magában foglalja az összes lakásigénylőket. Ezekbe a jegyzékekbe egyrészt azokat írják be, akiknek egyáltalán nincs lakásuk, másrészt azokat, akiknek egészségügyi szempontból rossz lakásuk van és azokat a személyeket, akikre érvényes a lakáskiürítésre vonatkozó végrehajtó rendelkezés. Nagyobb városokban (5000 lakoson felül) ebbe a jegyzékbe csak olyan személyeket lehet bejegyezni, akik tartósan dolgoznak a városban. Más személyeket — tehát járadékélvezőket is — csak akkor lehet felvenni a jegyzékbe, ha egészségi szempontból kifogásolható lakásuk van, melyből hurcolkodni kénytelenek, vagy pedig ha érvényes rájuk a lakáskiürítésre vonatkozó rendelkezés. b) A sorrendi jegyzék a lakásigénylők szűkebb jegyzéke, amelybe a lakásigénylőket csak olyan számban veszik fel, amilyen számban a felszabadult, vagy felépített lakások várható száma alapján számításba jöhet a lakáskiutalás abban a legközelebbi időszakban, amelyre a sorrendet összeállítják. A lakásigénylés sorrendjébe történő bejegyzés a helyi nemzeti bizottságoknál egyrészt az igénylő lakásszükséglpteitől, másrészt munkája jelentőségétől függ. Lakáskiutalás A lakásokat a helyi nemzeti bizottság végrehajtó szerve utalja ki olyan sorrendben, ahogyan ez a lakásigénylők sorrendjéből ered. Egyszersmind tekintetbe veszi a kiutalt lakás lakóhelyiségeinek kiterjedését és számát. Egyes esetekben olyan személyeknek is ki kell utalni lakást, amelyek nincsenek a sorrendi jegyzékben, mint például az építészeti hivatal utasítására a lakáskiürítési rendelkezés alá eső személyeknek, vagy pedig azoknak a személyeknek, akiknek elhelyezése államérdek. A törvény megszabja a helyi nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek felelősségét is a lakás időjében történő kiutalásáért Az ezzel kapcsolatos szankció'' olv módon jutna* kifejezésre, hogy az állam felel a háztu'ajdonosnak azért a kárért, mely abból keletkezett, hogy a lakás a kiürítés után nem lett bérbeadva. Lakáscsere A lakáscsere az új törvény alapján is lényegében az eddigihez hasonló módon történik, ezzel kapcsolatban a háztulajdonos beleegyezése a lakáscserébe csak akkor szükséges, ha üzemi lakásoknak, a Belügyminisztérium lakásainak, szövetkezeti lakásoknak kicseréléséről, vagy pedig családi ház tulajdonosa túlméretezett lakásának kicseréléséről van szó. A többi esetekben a háztulajdonosoknak joguk lesz kifejteni álláspontjukat s esetleg védeni jogaikat és jogos érdekeiket. Az albérleteket az eddigi előírásokkal megegyezően a helyi nemzeti bizottság szerveinek közbejöttével utalják ki. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a lakáshasználó családtagját vagy vejét, esetleg menyét költözteti be a lakásba. L

akások átalakítása és elválasztása. A törvény felhatalmazza a helyi nemzeti bizottságok végrehajtó szerveit, hogy megfelelő építkezési változtatásokkal a felszabadult lakásokból két, vagy több építészeti szempontból zárt lakásegységet alakítsanak, 'esetleg lakhatóvá tegyenek eddig más célokra használt helyiségeket. A törvény az egyes fogalmakat újonnan magyarázza. Ilyen elsősorban a családi ház fogalma, amely szerint családi háznak tekintendő az öt '^kőhelyiséggel rendelkező családi ház, nem számítva, ide a konyhát, vaäy Dedig olyan ház. amelyben a lakóhelyiségek területe nem naladja meg a 120 négyzetmétert Befejezésül meg kel! állapítani, hogy az új törvény nagy lépést jelent előre a lakásgazdil'koclás rendezőében olyan értelemben, iiogy az eddigi e'őírásokat egyetlen normává egyesíti, amely az egész ország területére érvényes, és egyidejűleg kibővíti a nemzeti bizottságok jogkörét a lakásgazdálkodás szakaszán.