Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-21 / 355. szám, péntek

Atomerő + automatizálás = új ipari forradalom * A jé

gko

rong-liga hétközna

pi fordulója során Prágában vereséget szenvedett a Slovan A z elmúlt század utópista szocialistái is gyakran nehéz helyzetbe kerültek, amikor felmerült előttük az a kérdés, hogy vajon ki fogja a jövő társadalomban a nagy fizikai erőkifejtést igénylő munkákat elvégezni. Erre még előttük az utópista Morus Tamás azzal válaszolt, hogy ezeket a munkákat rabszolgák, hadifoglyok és bűnösök fogják végezni. Csakis a tudományos szocializmus tudott a fenti kérdésre helyeden megfelelni. A marxizmus-leninizmus alapítói nem egyszer rámutattak arra, hogy a technika és tudomány fejlődése során, már a szocializmusban is megszabadul az ember ezektől a nehéz és kimerítő munkáktői, amelyekre a kapitalizmus ítélte őket. Lenin szerint: „A kapitalista rendszer rákényszerítette az embereket a legembertelenebb munkákra. A kapitalista államban az ember éhségből vállalta ezt a munkát. A szocialista államban nem tűrhetünk semmi ilyen embertelen munkát. Önként pedig senki sem fogja vállalni... Mindenütt mennél több gépet kell alkalmazni és a lehető legszélesebb körben át kell térni a géptechnikára." A hatalmas technikai fejlődés, mely mind a kapitalista, mind a szocialista államokban az utolsó évtizedekben végbement, érdekes kérdést állít elénk. Vajon elérkeztünk-e már a további ipari forradalom korszakába? Erről a problémáról külföldön sok vita folyik, különösen az automatizálással kapcsolatban. Ismeretes, hogy az amerikai autóiparban foganatosított nagyfokú automatizálás következtében 200 000 munkás került az utcára. Szakértők szerint, ha valamennyi amerikai autógyár teljesen automatizálva lenne, akkor már csupán a munkásság egyötödére volna szükség. A polgári sajtóban nemrég írtak arról az anekdótáról, mely a kapitalista gazdaság alapproblémáját érinti: Az amerikai Ford autóművek igazgatója az egyik szakszervezeti vezetővel megtekintette az új automatákat. Győzedelmesen mutatott az igazgató a „robotokra", megjegyezve, hogy ezek majd fizetnek szakszervezeti járulékokat. — Igen ám — felelte a funkcionárius — de autókat sem fognak vásárolni majd. — Fején találta a szöget. A munkáselbocsátások gyengítik a fogyasztók vásárló erejét és veszélyeztetik a piacot, végeredményben a termelést. Polgári nemzetgazdászok azért joggal rettegnek a túlzott automatizálástól és annak visszaható következményeitől. Az önműködő termelés a kapitalizmusban ugyancsak jelentős mértékben hozzájárul az árak lemorzsolódásához, a verseny kiéleződéséhez, a nyereség csökkenéséhez. A kölcsönhatások minduntalan visszatérő gazdasági válságokat, szociális elégedetlenséget idéznek elő és végül forradalomra vezethetnek. A válságmentes szocialista tervgazdaságban azonban a nagyfokú automatizálás csökkenti a munkaidőt, a nehéz fizikai munkák megszüntetésére, az árak leszállítására vezet. A

polgári nemzetgazdászok a fenti okok miatt nem szívesen ismerik el azt az elméletet, mely szerint már benne vagyunk a második ipari forradalom korszakában. Már pedig ehhez kétség nem fér. A szerszámgépek átvették a nehéz testi és sok időt igénylő munkákat, melyeket addig emberek végeztek el, azaz segítették az élő munkát csökkenteni. Ez pedig a munkatermelékenység növekedésének legfontosabb feltétele. A korszerű gyár futószalag-rendszerben dolgozik. Az önműködő gépek feldolgozzák az anyagot, ellenőrzik és csomagolva, mint izzólámpát, gyufát, motordugattyút, golyós csapágyat, rádiót vagy egyéb cikket adják vissza. A gépek vezérlése, irányítása, munkaütemük szabályozása, valamint a munkamenet és az eredmény ellenőrzése elektróncsöves vagy mágneses jelfogók (relék) útján történik. Működésük mindenben beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen egy-egy motorfej vagy motorház megmunkálási időtartamát csaknem egytizedére csökkentették. A clevelandi Ford-művekben minden 14 percben egy motor készül, mely 42 gépen megy keresztül. Ezek egy elektrónagy vezetésével 532 kézi operációt végeznek el, anélkül, hogy egy munkás keze is hozzáérne. A szovjet Sztankonstrukcia üzem szintén világhírű. Már 6 év óta az egyik oldalon fémtömböket -vezetnek a kemencébe és a másik oldalon becsomagolt dugattyúk kerülnek ki. A gépeket 1500 elektrónikus utasítással és áramlökéssel vezérlik. A minszki traktorgyárban és a moszkvai golyóscsapágy-gyárban 40 megmunkáló automata dolgozik önműködő töltéssel és függő szállítószalaggal. Hasonló rendszerrel működnek a csiszológépek is. Ezen rendszer segítségével 25 százalékkal emelték a gépek kihasználását, 27 százalékkal csökkentették kezelőszemélyzetüket és 10 százalékkal az önköltségeket. A brit pénzügyi sajtó egy komoly lapja, a Financial Times arról írt, hogy a Szovjetunióban pontosabb az automatizálás és az automatikus gyárak fejlesztésének programja, mint Nyugaton. Az oroszok — írja — a magas matematika jó iskolái révén, az automatikus távvezérlés terén jóval megelőzték a nyugati államokat. Hasonló az automatizálás útján elért átalakulás az irodai munkákban is. A bérelszámolás, számlázás, bankszámla-kivonatok elkészítése — mely munkák nagyszámú alkalmazottat igényelnek — ma már elektrónikus számológépekkel történik, melyek automatikus írógépekkel vannak összekötve. Egy filadelfiai bank 290 000 ügyfelének évvégi elszámolását automatikus gépek segítségével ma már 33 óra alatt végzik el. Az Univac iroda egyik gépe 500 alkalmazottat helyettesít, a másik egy óra alatt 3000 adóproblémát old meg. . Ha az első ipari forradalom jellege abban állott, hogy az egyes szerszámok munkáját a gépre vitték át, s ezáltal a munkatermelékenységet nagyban fokozták, a mostani automatikus gépek viszont oly hallatlan teljesítményűek, hogy a munkatermelékenységet eddig nem észlelt módon növelik. Itt már nem beszélhetünk csak mennyiségbeli növekedésről, hanem ugrásszerű, minőségbeli változásról is. A további kérdés: hol a második ipari forradalomnak a kezdete? A radar, az atombomba, valamint más távvezérelt fegyverek feltalásában bennfoglaltatott e találmányok békés célokra való felhasználhatósága is. em sok idő telt el és a Szovjetunió felépítette az első atomerőművet is. Az atomerővel hajtott, teljesen automatizált, elektronaggyal vezérelt, békés célokat szolgáló üzem — ez a további lépés. Ha a termelőeszközök ilyen nagymértékű változása áll be, akkor következetesen a termelőerők másik fontos elemének, az embereknek szerepét is meg kell változtatni. Mégpedig olyan irányban, hogy az ember mint magastudású mérnök és technikus irányítja a gépeket és felügyeletet gyakorol felettük. Az automatizálás, mely komplikált tudományos elveken alapszik, sok mérnököt, szakképzett műszaki erőt igényel és megvalósítja idővel a testi és szellemi munka közti különbség megszüntetését, amiről az emberiség már régóta álmodozik. A Szovjetunióban ezt a folyamatot már tervszerűen előkészítik a politechnikai neveléssel, a tanulmányidő meghosszabbításával, az üzemi szaktanfolyamok létesítésével. Már eddig több mint 800 000 fiatal tanul a tudományos . és mérnöki főiskolákon. Az egyetemi laboratóriumok jobban vannak berendezve, mint az amerikai intézmények nagy része. A Szovjetunióban a technikai irányú főiskolákon a tanulmányidő két és félszer hosszabb, mint az USA-ban. Ennek ellenére több mérnöke van a Szovjetuniónak, mint az Egyesült Államoknak. A technikai erők szakképzettsége is jó. Angliában ezek a tények nagy aggodalmat keltettek. Egyrészt Angliában nem képeznek ki elegendő számú mérnököt, másrészt a lakosság műszaki és kulturális színvonala nem üti meg azt a mértéket, amelyre az automatizálás és technikai fejlődés mai korszakában szükség lenne. A második ipari forradalom, amely félreértések elkerülése végett semmiesetre sem tévesztendő össze a szociális forradalommal, óriási lehetőségeket teremt, hogy bebizonyítsa a szocialista társadalom fölényét a kapitalista rendszer felett a békés versenyben. A tőkés rendszer ugyanis — ; mondja Lenin — csak úgy ! győzhető le véglegesen, ha a szociai lizmus egy új, sokkal magasabb munkatermelékenységet teremt, mert a i szocializmus a társadalmi szervezés magasabb típusát jelenti. g-k A jégkorong-liga X. fordulója is meglepetéseket hozott. Prágában a legutóbb jól szerepelt Slovan Bratislava kikapott a Spartak Tatra Smíchov együttesétől, a Rudá Hviezda pedig csak nehezen győzött a Spartak Královo Pole felett. A forduló eredményei: Spartak Tatra Smíchov—

Slovan Bra} tislava 1:0 (0:0, 0:0, 1:0). Az első t harmadban a Slovan jobbnak bizok nyúlt, de nem tudta kihasználni a kedvező helyzeteket. A második harmadban az otthoniak fokozatosan átvették a kezdeményezést, az utolsó harmadban pedig Frištensky érte e' a győztes gólt. A Slovan Bratislava együtteséből Jendek kapus emelkeÚjabb sportolókat tüntettek ki Az ÄTSB a következő sportolókat S

' tüntette ki az „Érdemes sportmester" címmel. Kézilabda: Jaroslav Provazník, Oldŕich Spáčil, Josef Trojan, Jífí. Vícha, ^ Ján Vorreth. é Hegymászás: Bohumil Svatoš, Josef 1 Velička, Cselgáncs: Jaroslav Vlasák. Ké.iyu: Josef Koubek, Jirí Purchart. Kosárlabda: Miroslava Staudová, Stanislava Theossogová, Jaroslav Tétiva. Jégkorong: Miloslav Blažek, Miloslav Charouzd. Miloslav Kluc. Könnyűattétika: Oldŕich Engel, Olga f Fikotová. Anna Janecká, Pavel Kantot rek, Zlata Rozkošná, Václav Rudolf, Josef Stoklas, Miloš Tomis, Ivan L'llsperger, Josef Trousil. Repülősport: Venceslav Kadlčík, Vojtech Šálek. Nyíllövészet: Jiŕí Bŕíza, Irena Bŕízová, Karel Vokúrka. Síelés: Evžen Cermák, Drahomír Jebavý, Kvéta Merendová. öttusa: Karel Bártu. Ejtőernyő: Karel Ryba. Oszás: Zdének Baďura. Rugby: Vladimír Vondráczek Sportlövészet: Otakar Hoŕínek, Josef Jícha, Karel Perman. Vívás: Milada Raková. Vízipóló: Ivan Chorvát, Miroslav Bočan. Sakk: Jaroslav Ježek., František Pithart. I Hol rendezik az evezős Európa-bajnokságokat? T Az 1959-es evezős Rurňna-bainok- ŕíitvítral 6

o

/-VI* a nÄiíotcňn , Az 1959-es evezős Európa-bajnok • Ságokat Csehszlovákiában rendezik * meg. Az ÁTSB evezős szakosztálya legutóbbi ülésén arról tárgyalt, hogy Prágában, Brnóban vagy Tŕeboňban rendezzék-e a bajnokságokat. Prága azzal indokolja, hogy mint fővárost őket illeti a bajnokság megrendezése. A múlt köztársasági bajnokságokat Brnóban rendezték, s minden tekintetben megfeleltek a követelményeknek. Tŕeboň pedig írjégi evezős hagyománnyal rendelkezik, s ugyanakkor lehetőségei is kiválóak. A tárgyalások során a szövetség nem tudott megállapodni, ezért a legközelebbi ülésen fog a bajnokságok színhelyéről dönteni. • Szuboticat A jugoszláv asztalitenisz-bajnokságok egyéni küzdelmében Harangozó győzött a férfi egyesben. A női egyesben Csovics lett a bajnok. • Zágráb: Jugoszlávia—Magyarország 8:8, nemzetközi női kézilabdamérkőzés. dett ki. Neki köszönhető, hogy ä csapat nem kapott több gólt. Spartak Plzeň—Spartak Brno 9:1 (3:1, 3:0, 3:0). Gólok: Schwach, Sašeik és Cechura (2—2), Líška, Vinš és Stogr, illetve Hybl. A mérkőzést 7000 ember nézte végiig. Rudá Hviezda Brno—Spartak Královo pole 6:5 (0:1, 5:3, 1:1). A Rudá Hviezda csak a második harmadban nyújtott teljesítményével szerezte meg a győzelmet. A Spartak Královo Pole ezúttal is igen jól játszott, s ha továbbra is így szerepel, lényegesen javíthat helyzetén. Baník Chomútov—Baník Vítkovice 10:3 (4:2, 2:1, 4:0). Rendkívül kemény harcot vívott a két csapat, melynek során az otthoniak különösen az utolsó harmadban bizonyultak jobbaknak. A találkozón 500 néző jelent meg. Dynamo Pardubice—Spartak Praha Motorlet 5:1 (1:1, 0:0, 4:0). Pardubicén 3500 néző előtt a Dynamo az utolsó harmadban kerekedett felül és a játék e szakaszában szerzett négy góllal biztosan nyerte a mérkőzést. Baník Kladno—Slavoj č. Budéjovice 5:3 (3:1, 1:0, 1:1). A Baník Kladno az első két harmadban nyújtott teljesítményével bebiztosította a győzelmet. A mérkőzést 3500 néző fi-s gyelte. A tabella állása: 1. Spartak Sokolo 2. Rudá Hv. Brno 3. Baník Vítkovice 4. Spartak Plzeň 5. Baník Kladno 6. Dyn. Pardubice 7. Ban. Chomútov 8. Slovan Brat. 9. Spárt. Smíchov 10. Slavoj C. Bud. 11. Spárt. Kr. Pole 12. Sp. Brno ZJŠ 13. Sp. Motorlet 14. Tatran Opava 10 8 10 8 11 7 10 6 10 6 10 5 10 10 11 10 10 10 10 10 1 1 4 3 3 3 4 4 6 6 36 7 31 0 8 23 2 7 27 1 8 27 :18 17 :23 17 :44 14 :29 13 :30 13 :32 12 :32 11 :40 11 :50 10 :44 :51 :58 :68 :48 N A melbournei olimpia utóhangjai I még mindig nem csendesültek el. KüL lönféle statisztikai adatokat közölnek a sportlapok, amelyek közül néhányat, 'a legérdekesebbekét csokorba gyűjtőtUük. Ausztráliából az olimpia eseményeii vei kapcsolatban több mint hétmillió szót kábeleztek a sportújságírók a vi' lúg minden tájára. — Nem volt még > eddig olyan esemény ebben qz új viI lágrészben, amelyre valaha is ennyi > szót pazaroltak volna. A furcsaságok közé tartozik az a ' statisztika is, amelyet annak alapján 'állítottak össze, mely országban hány > lakosra jut egy-egy olimpiai érem. \ Ebben a tekintetben a Bahama-szigei tek állanak első helyen, mert sikerült egy érmet szerezniök, s miután a la' kosság száma összesen 68 ezer — el^ sók lettek. A legújabb és legérdekesebb világcsúcs magának Melbourne városának jutott. Egyetlen eddigi olimpiának sem volt annyi nézője, mint a mostaninak. Ügy véljük, ez a tény nemcsak az ausztrálok rendkívüli sportszeretetével magyarázható, hanem igazolása annak is, hogy a sport mindjobban meghódítja a néptömegeket. A legsikeresebb házaspár Valentin és Sofia Muratov, akik hét érmet vittek magukkal Melbourneből. Valentin három aranyérmet, egy ezüstöt, felesége pedig egy aranyat és két bronzot szerzett. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Brundage után most már Hughes, a szervező bizottság elnöke is így nyilatkozott: — Azt hiszem, mi poliHétmillió szó — és még egynéhány tikusok igen sokat tanulhatnánk a sportolóktól. Ahol százezres tömegek fordulnak meg, mint Melbourneben, s főképpen az olimpiai faluban, ahol a versenyzők hetekig együtt laktak — szinte elkerülhetetlen egy-egy szerelmi história. Gardner (Jamaica) gátfutó ottfelejtette a szívét egy ausztráliai kislánynál — s most nősül. — Meg nem erősített hírek szerint Keleti Agnes, három új aranyérem birtokosa ugyancsak csapdába esett, 'férjhez megy. Ezekről nyugodtan elmondhatjuk, hogy eljutottak az olimpiai magasságokba. A nagy meglepetés Mimoun, a maratón győztese. Evekig úgy szerepelt, mint Zátopek árnyéka, míg most végre sikerült megelőznie. A 35 éves atléta még további sikereket remél s arra hivatkozik, hogy az 1924-es olimpián Stenroos (Finnország) 44 éves korában lett olimpiai bajnok. Rossz taktikusnak bizonyult Breen, az 1500 m-es gyorsúszás amerikai bajnoka. Sértette az önérzetét, hogy Rose a 400 m-en maga mögött hagyta, s ezért aztán az 1500 m selejtezőjében meggondolatlanul világcsúcsra ment, amit el is ért; de ezzel kiadta minden erejét s a döntőben elvesztette az olimpiai bajnokságot. Még egy házaspár volt Melbourneben, amelyik különleges sikert aratott. A szovjet Piszarev Igor és felesége, Mária. Mindketten egy és ugyanazon a napon szereztek egy-egy ezüstérmet, a férfi az 1000 m-es kajakversenyben, a nő a magasugrásban. Ezt a bravúrt annak idején Helsinkiben Zátopekék is bemutatták, sőt ők mindketten aranyérmet szereztek. Ökölvívásban a legsikeresebb versenyző Papp László magyar bajnok, aki Torres (Amerika) fölötti győzelmével harmadszor szerezte meg az olimpiai aranyérmet. (1948 London, 1952 Helsinki, 1956 Melbourne). Az USA színeiben versenyző néger férfiak után most már a néger nők is beleszóltak az olimpiai küzdelmekbe. A női magasugrásban Mildred McDaniel 176 cm-rel új világcsúcsot ért el, s ezzel megdöntötte a román Balázs rövidéletű csúcsát. S végül egy kis „politikamentes" sport, vagy, ha úgy tetszik, sportmentes politika: Egyiptom lemondta az az olimpiai játékokat s ezt meg is értjük. Irak és Libanon követte Egyiptom példáját szolidaritásra hivatkozva, s e felett már lehet elgondolkodni. De, hogy Hollandia és Svájc szintén azok között volt, akik nem jelentek meg az olimpiai játékokon — a magyorországi helyzet miatt —, ez semmiképpen sem helyeselhető, annál kevésbé, mert Svájc semlegességét hangoztatja, s minden alkalommal a sport politikamentességét követeli. Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke minden tekintetben elégedett volt az olimpiai játékokkal, sőt azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy a NOB megérdemelné a béke Nobel-díjat. Állítólag az ötletet komoly körök is magukévá tették. P. M. Péntek, dec. 21. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: Hviezda: Ezüst szél (cseh) 16, 18.15, 20.30, Slovan: A Rumjancev ügy (szovjet) 16, 18.15, 20.30, Pohraničník: < Az én felelősségemre (román) 16, 18.15, 20.30, Praha: Lujza és Lotka (német) 10, 14, 16, 18.15, 20.30, Metropol: A hegyek fiai (cseh) 16, 18.15, 20.30, Lux: A macska (spanyol) 16, 18.15, 20.30, Dukla: Most légy okos, Domökos (cseh) 18, 20.15, Liga: A Xarifa expedíoió (osztrák) 16, 18.15, 20.30, Mladých: Volt egyszer egy király (cseh) 15.30, Stalingrad: Életre halálra (cseh) 18.20, Máj: Vladimír Olmer bűne (cseh) 18, 20,30, Pokrok: Egy csepp tengervíz (német) 17.45, 20.15, Iskra: O cangaceiro (brazil) 17, 19. A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA: Nemzeti Színház: Pillangókisasszony (19), Hviezdoslav Színház: Volt-e Ivan Ivanovics? (19), Oj Színpad: Guiiditta (19). A KASSAI MOZIK MŰSORA: Slovan: Huszárok, Üsmev: Negyvenegyedik, Tatra: Ki az áruló? Mladých: Csodafazék, Partizán: Férfi a levegőben. A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA: Képzelt beteg. Holnap: A szerelem és a halál játéka. RÁDIÓMŰSOR: 10.00: Közvetítés az ifjúság számára. 10.20: Népszerű hangverseny sz'ovák zeneszerzők müveiből. 11.00: Rádió népi egyetem. 11.20: Jó hangulatban. 12.05: Népdalok. 12.30: Hírek. 12.45: Szórakoztató együttesek játszanak. 13.30: Szlovák operanyítányok. 14.00: Kellemes délután. 15.00: Szlovák dalok. 15.25: Hírek. 15.30: Kultúrszemle, 16.00: A Szlovák Tanítók Dalegyütteséről. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Cseh és morva dalok. 17.15: Népi orosz nyelvtanfolyam. 1?.30: Találkozás Natalia Szokolovával, a Moszkvai Nagyszínház szőlistanőjével. 18.00: Az ötéves terv visszhangja. 18.15: Kívánsághang verseny. 19.00: Hírek. 19.30: Fúvószene. 19.50: Külpolitikai kommentár. 20.00: Szórakoztató zene. 20.40- Tibeti képek. 21.00: Szimfonikus hangverseny. 22.00: Hírek. 22.15: Népdalok zeneszerzőink alkotásaiból. 22.40: Dallamról dallamra. 23.50: Hírek. IDŐJÁRÁS A nap folyamán borús és ködös idő. Nyugat-Szlovákiában időnként kisebb esőzések. A legmagasabb nappali hőmérséklet Délinyugat-iSzIovákiában +2 fok, másutt 0— plusz 3 fok. Gyenge a Duna mentén mérsékelt délkeleti, majd déli szél. „OJ SZŐ", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u. 10. sz., telefon: 347-16, 351-17, 326-39, 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta K

čs 8,—. Ter jeszti a Posta Hírlapszolgálata. Megrendelhető minden postaA-67955 hivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommu nista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.