Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)
1956-12-21 / 355. szám, péntek
A moszkvai termetei Lenin-renddel tüntették ki Moszkva, (ČTK) — A moszkvai Kremlben december 19-én összegyűltek a moszkvai teriilet párt-, szovjetéi szakszervezeti képviselői és a mezőgazdasági dolgozók százai, hogy részt vegyenek a területnek Leninrenddel való kitüntetése ünnepségén. A kitüntetést a terület a mezőgazdaságban elért sikerekért kapta. Az elnökségben N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, N. M. Svernyik, a Szovjetunió Kommunista Pártja ellenőrzi, bizottságának elnöke, valamint a párt és a szovjet hatalom legfelsőbb szerveinek további képviselői foghltak helyet. N. Sz Hruscsov Üdvözlő beszédet mondott. A ciprusi lórokÖK visszauiasujaK a brit alkotmánytervezetet Nikózia (ČTK) — A nyugati hírügynökségek közlése szerint dr. Fazil Kutschuk, a ciprusi török lakosság képviselője kijelentette, hogy Ciprus új alkotmányának brit tervezete teljesen elfogadhatatlan. „Első pillanatra látni lehet — mondotta dr. Kutschuk —, hogy követeléseink egyikét sem biztosítja." A török kormánynak is fenntartásai vannak az alkotmány több pontjával kapcsolatban. A török külügyminiszterhez közelálló körök aggodalmukat fejezték ki afölött, hogy a ciprusi török lakosságnak „kisebbségként" való minősítése „megkülönböztető intézkedésekre" vezethetne. Lloyd nem ad egyenes választ a szovjet leszerelési javaslatra London (ČTK) — A brit alsóház december 19-i ülésén Davies munkáspárti képviselő kérdést inézett Lloyd külügyminiszterhez, miként vélekedik az új szovjet leszerelési javaslatokról. Davies figyelmeztetett arra, hogy a szovjet kormány új javaslataiban jelentős mértékben megközelíti a nyugati hatalmak nézetét és felszólította a brit kormányt, haladéktalanul vizsgálja felül az öt nagyhatalom kormányfőinek értekezletére vonatkozó javaslatot, amely értekezlet a leszerelés kérdésével foglalkoznék. Lloyd a munkáspárti képviselő kérdésére nem adott egyenes választ és kijelentette, hogy a brit kormány néÚj kormány Japánban Tokió (ČTK) — A tokiói rádió közlése szerint a japán kormány Icsiro Hatojama miniszterelnökkel az élén december 20-án lemondott. A határozatot a kormány rendkívüli ülése hozta. Ugyanaz nap összehívták a japán parlamentet, amelynek ülésén 291 szavazattal 150 ellenében Tanzan Isibasit, a liberális demokratia párt vezetőjét választották miniszterelnökké. A Kínai Népköztársaság áilamkölcsönt bocsát ki Peking (ČTK) — A Kínai Népköztársaság Államtanácsa Jun Csu-ho pénzügyminiszter beszámolója után december 18-án elhatározta, hogy a népgazdaság fejlesztése céljából az 1957. évre áilamkölcsönt bocsát ki. Ezt a határozatot jóváhagyás végett a népi képviselők összkínai gyűlésének állandó bizottsága elé terjesztik. A moszkvai M. V. Lomonoszov Állami Egyetem és a Kabuli Egyetem közötti tudományos és baráti kapcsolatok eredményesen fejlődnek. Tervbe vették a két egyetem közötti tanárcserét. (ČTK). zete szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete a legalkalmasabb hely a leszerelés kérdésének megtárgyalására. Davies képviselő további kérdésére, mi a brit kormány véleménye az új szovjet javaslatokról, Lloyd azt válaszolta, hogy „e javaslatok több pontja az előző szovjet javaslatokra emlékeztet." tí O MM £HT&IPK; Áz ír nép szabadságharca Az ír nép hét éven át küzdött országa idegen bitorlói, megszálló erői ellen. Harmincöt évvel ezelőtt a brit elnyomók éles ellenállása dacára létrehozta az ír Köztársaságot. Azonban az írek még ma sem urak saját hazájukban. Írországot kettéosztották és északi részét idegen katonaság tartja megszállva. A brit imperializmus hat grófságot tart kezében, amelyek a sziget leggazdagabb területét képezik. Ez a mozgatója azon fegyveres támadásoknak, amelyek a legutóbbi napok során Észak-Írország és az ír Köztársaság közötti határokon folytak. • Észak-Írországban megtámadták a katonai helyőrségeket, a rendőrállomásokat, Bombák robbantak, megtámadták a hadsereg lőszerraktárait. Mindez arról tanúskodik, hogy itt egy nagyon jól irányított szervezet működik, amelyről az hírlik, hogy ez a IRA, az ír Köztársaság-i hadsereg, amely mind Észak-Írországban, mint az Ir Köztársaságban illegalitásban van. E héten Dublinban gyűlést tartottak, amelynek célja a köztársasági hadseregnek élelmiszerrel és ruházattal való ellátására irányuló segítség I fokozása volt. Az IRA képviselői kijelentették, hogy tagjaik Észak-Írország hegyeiben maradnak és karácsonyra nem térnek vissza családjaikhoz. A köztársasági rendőrség jelen volt ezen a gyűlésen, azonban egyáltalán nem avatkozott közbe. Ez Észak-Írország kormánya részéről a vádak özönét váltotta ki. Az Ir Köztársaság-i hadsereget támogatja az ír lakosság jelentős része, amely úgy tekint rá, mint Írország egysége erélyes úton való megteremtésének eszközére. Az ír kormány soha sem fogadta el az ország kettéosztását, hanem mindig úgy nyilatkozott, hogy békés eszközökkel akarja elérni az ország egyesítését. Az IRA, amely 35 évvel ezelőtt az ellenállási mozgalomból fejlődött, ez ügyben a kormány ellen foglalt állást és sohasem mondott le politikájáról. Időnként akciókat szervez, néha a határ mentén, máskor Észak-Írországban és néha magában Nagy-Britanniában. Nagy-Britannia Észak-Írországban kezében tartja a legfontosabb ipari területet. Az ír nemzet katasztrofális helyzetben van. Létezését veszélyezteti a fiatal emberek állandó, úgyszólván Egyiptomi tudósításunk A megszállók agóniája Port Saidban Port Saidtól délre az Izmail, Kantara és az ENSZ lendóregységeinek El Baalahban székelő vezérkara közötti utakon a felbőszült újságírók csoportjait láthatjuk, akik türelmetlenül várják, hogy Port Saidba mehessenek. Ettől a lehetőségtől a brit megszálló hatóságok mindeddig következetesen megfosztották őket. A 120 újságíró között a legjeleniőségteljesebb világlapok tudósítói vannak képviselve a moszkvai Pravdától a New York Timesig, a Zsenminzsipaótól a brazíliai Rádióig, az TI Tempától a prágai Rudé Právoig. Az újságvrók Port Said megközelítésére a legszokatlanabb kísérleteket teszik — csónak bérlésével, vagy' a Vörösfélhold szállítmányaival, a Szuezi-csatorna átszelésével, a városnak a keleti sivatag oldaláról való megközelítésével stb. Azotnban minden igyekezet hiábavaló. Habár az ENSZ erői Port Said háromnegyed részét kezükben tartják és a brit csapatok csak a belső város csekély részét a kikötővé, a Port Saidot Egyiptommal összekötő egyetlen út és vasútvonal a brit őrség által őrzött hídon vezet keresztül. Ez visszás helyzetet teremtett- Minket az Egyesült Nemzeteik erőinél akkreditáltak, amely erők 200 katonája ellenőrzi" Port Said nagyobb részét, beleszámítva a polgári közigazgatást is, amely hajlandó minket fogadra és mindent amire szükséaük van, rendelkezésünkre bocsátani. Azonban az ENSZ haderői által elfoglalt területre vezető egyedüli út az angolok által őrzött hídon megy keresztül, s ezért talán kénytelenek leszünk néhány papot várni. A brit parancsnokság azt a nsvetséges javaslatot tette, hogy tíz újságírónak, akit brit beleegyezéssel választottak ki, megengedi, hogy rövid időre a városba lépjen. Ezt a javaslatot azonban valamennyi újságíró elvetette. A brit álláspont teljesen érthetetlen és csakis attól való félelemmel magyarázható, hogy a világ közvéleménye megtudja a teljes igazságot az imperia'ista „rendőrakció" eredményeiről. Ezért a brit hadsereg arra törekszik, hogy a lehető legtovább halogassa azt a pillanatot, amikor az igazság felszínre kerül. Az agresszív katonaság költözködését újabb és újabb összetűzések kísérik. Egyiptom állandóan tiltakozik a megszálló katonaság itt-tartózkodása ellen. Egy brit katonatiszt elrablásinak ürügyével a házakbaln és üzletekben kutattak. Külcin alakulatokat szerveztek, amelyek letörlik a falakon látható feliratokat és eltávolítják Nasszer elnök képeit. Tegnap a brit katonaság parancsot kapott, hogy két fehér kutyát üldözzön, amelyekre fekete festékkel .Eden" nevét írták. A brit parancsnokság l.iem képes a városban a rendet fenntartani és ezért beleegyezett abba, hogy ma Port Saidba 350 egyiptomi rendőr lépjen. Az egyiptomi rendőrök vonatját az ENSZ egységeinek mozdonyvezetője irányította. A vonatot virágokkal és Nasszer elnök klépével díszítették. A lakosság lelkesen üdvözölte a vonatot. Annak ellenére, hogy az ENSZ egységei viselték a felelőssége 1- a vonatért. Port Saidba való érkezése előtt átkutatták, hogy a rendőrökön kivül nem rejtőzködött-e el benne valaki más is. Burms tábornok, az ENSZ egységeinek parancsnoka El-Baalakban azt mondotta nekünk, hogy az angolok titokcan tartják a távozás végleges időpontját, azohban úgy tűnik, hogy ez mjég e hét vége előtt megtörténik. „A karácsonyra haza" nevű akció a becsület és dicsőség né'küli visszavonulás. Az agresszorok elpusztított várost hagynak hátra, amelyben járvány dúl. Az egyiptomi kormány elrendelte, hogy minden személyinek, aki Port Saidot az idegen egységek eltávozása után fel akarja keresni, igazolnia kei!, hogy paratífusz ellen ceoltották. Azonban azon gyűlölet ellen, amelyet a megszállók Port Said lakosságának szívébe oltottak, nincs a világon semmiféle szérum. teljes emigrációja, akik országuktjari nem látnak a maguk részére semmiféle jövőt. A köztársaság lakóinak száma jelenleg 2 894 000. Ez a legkisebb szám, amelyet valaha is feljegyeztek. A lakosság száma emellett állandóan csökken. Dél-Irország földműves állam, azonban az ottani földművelés jelenlegi állapota nem y biztosíthatja a lakosság megkívánható életszínvonalát. Egy átlagos farm mindössze egy családot képes eltartani, azonban a család valamennyi tagjának, kivéve a legidősebb fiút, munkát kell keresnie, mihelyt kinő a gyermekcipőből. Ezért a fiatal emberek többsége évente ezer számra hagyja el az országot és Angliába, vagy az Egyusült Államokba, Kanadába és Ausztráliába vándorol, ahonnan pénzküldeményekkel támogatják szüleiket. A farmerek arra a kérdésre, hogyan tudják magukat fenntartani, azt válaszolják: „Gyermekeket exportálunk." Írország e tragédiája a fő oka annak, hogy az „egységes Írország" követelése, amelyet az észak-irországi ipar megerősíthetne, mindig időszerű marad. A helyzetet bonyolulttá teszik az éles vallási ellentétek. Az Ir Köztársaság erősen katolikus, míg a sziget északi része buzgó protestáns. A brit kormány minden erejével arra törekedett, hogy ez ellentétet életben tartsa és felhasználja az ország tartós szétosztására. Észak-írországiban a kormány a legkisebb ellenállásra olyan intézkedésekkel válaszol, amelyek csak nagyon kevésbé különböznek a fasiszta országokban alkalmazott intézkedésektől. A gyanús polgárokat bírósági ítélet nélkül börtönre vethetik. Akit azzal gyanúsítanak, hogy rokonszenvez az „Ir Köztársaság-i hadsereggel", minden eljárás nélkül más helyre hurcolhatják. Dél-Irország elszántan védelmezi függetlenségét. A súlyos elnyomás ellenére a brit kormány sohasem volt képes az Ír Köztársaságban a második világháború idején támaszpontokat létesíteni és nem merészkedik a kötelező katonai szolgálatot még Észak-Írországra sem kiterjeszteni. Dél-Irországban mindenki felháborodottan elítéli a brit kormány ciprusi, maláiföldi és kenyai politikáját, mert ez ugyanaz a politika, amely Eél-Irországot évszázadokon keresztül rabságban tartotta. Az Ir Köztársaság elmaradt klerikális ország, amelyben olyan szegénység uralkodik, mely a legnagyobbak közé tartozik Európában és ahol erősen érvényesülnek a felekezeti viszályok. A határok két oldalán élő embereknek küzdeniök kell igazi szabadságukért. Az ehhez vezető első lépés Írország egyesítése. Philip Bolsover. Az ellenforradalom vereséget szenvedett Magyarországon Kádár János m intet-e rel nö k nyilatkozata Budapest (ČTK) — Kádár János, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány miniszterelnöke december 19-én fogadta a német demokratikus rádió dolgozóit és válaszolt kérdéseikre. A sajtóértekezleten részt vettek a német demokratikus televízió, a DEFA filmtársaság dolgozói, valamint különböző államok haladó újságírói. OOOOOOOOGOOOOGOOG GXDOOOOOOO©OOOO0©©©OO©©O©©©©©©©@0©0O0©©©O@€XDOOO0OOOOOOGO SOeOöOOOCXSOOOOO^^ Kardelj elvtárs Leninre hivatkozott, aki 1917 februárja után ezt a jelszót tűzte ki: „Minden hatalmat a szovjeteknek!" A történelem igazolta ezen jelszó .helyességét, azonban emlékeztetni kell arra, hogy Lenin ezzel a követeléssel a burzsoá kormány ellen lépett fel. Magyarországon azonban 1956. végén proletárhatalom van. Ilyen körülmények között elvileg helytelen azt követelni a munkáskormánytól, hogy a hatalmat a munkástanácsoknak adja át. Politikailag ez a követelés még inkább helytelen. A kormány nem támaszkodhat olyan •szervre, amelyet ellenforradalmi elemek támogattak, még akkor sem, ha ezt a szervet központi munkástanácsnak nevezik. Kardelj elvtárs bizonyára nem tudta, hogy abban az időben, amikor ezzel a kívánsággal állt elő, a központi munkástanács irányelveket adott ki a kommunistáknak az üzemekből való eltávolítására. A Kardelj elvtárs által előhozott történelmi példa helyett mást lehetne alkalmazni, amely jobban megfelel a magyar feltételeknek. 1921-ben, az ellenforradalom kronstadti lázadásának idejében az ellenforradalom ezt a jelszót adta ki: „Minden hatalmat a szovjeteknek, azonban a szovjeteket bolsevikok nélkül". Kádár János bevezetésül a nyugati rádióban a személyéről terjesztett .hírekről emlékezett meg, amelyek szerint állítólag eltűnt, agyonütötték stb. Ezekre a hírekre Mark Twainnek, a nagy amerikai humoristának szavaival felelt, hogy ezek a hírek enyhén túlzottak. A hasonló híreket terjesztők kívánságának nem tehet eleget, mert nagyon sok dolga van. £rra a kérdésre, hogyan ítéli meg a jelenlegi magyarországi politikai és gazdasági helyzetet, Kádár János ezt válaszolta: A magyarországi politikai helyzetet az jellemzi, hogy az ellenforradalmi elemek vereséget szenvedtek. Ebben jelentős érdemeket szerzett a kormány, a párt és a forradalmi tömegek. Az ellenforradalom elleni harc kezdetben katonai volt, amely később politikai küzdelemre változott. Amíg a katonai harc viszonylagosan rövid idő alatt november 4-e után néhány napon belül befejeződött, a politikai küzdelem hosszantartó és még elég hosszú ideig nem ér véget. A miniszterelnök rámutatott a magyarországi politikai helyzet több jellemvonására, amelyek két héttel ezelőtt merültek fel. Ezen új jellemvonásokhoz tartozik, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt átszervezte sorait és munkája megindult országszerte. Pártunk munkájával azonban még nem lehetünk megelégedve, viszont az ellenforradalomnak ez nagyon soknak tűnik. Más fontos jellemvonás, hogy a budapesti dolgozók a főváros utcáira mentek. Több helyen magyar és vörös zászlókkal tüntettek a kormány mellett és ez a tény a reakció körében pánikot keltett. A vidéki munkásoknál a budapesti példa váltotta ki azt a kívánságot, hogy ugyancsak tüntessenek. Amikor például Marosán miniszter Baranya megyébe érkezett, 2000 munkás vonult ki eléje, akik szintén hallottak a budapesti manifesztációkról és ugyancsak tüntetni akartak. Marosán elvtárs először igyekezett erről lebeszélni őket, később azonban maga állt a menet élére, amely Pécs város utcáin haladt. Más városokban is voltak hasonló példák. További új jellemvonás, amely mintegy 14 nappal ezelőtt merült fel — az ellenforradalom provokációi. Igy például az ellenforradalom a demonstráció számára mintegy 150 hisztérikus nőt szerzett, akik a parlament felé meneteltek és meg akarták koszorúzni Kossuth emlékművét. A térre azonban nem engedték őket, hogy megakadályozzák a provokációkat. Amíg ezekkel az asszonyakkal folyt a tárgyalás, az egyik tiszt szemben a munkásmozgalom történelmi múzeumának épületében gyanús alakot vett észre. Ezután 30 katona átkutatta ezt az épületet és a tetőn gépfegyvert talált, amelyet a provokatőrök már nem tudtak elvinni. Nyilvánvaló, hogy lőni akartak a tüntető asszonyokra. Nem lett volna könnyű bebizonyítani, hogy a kormányt nem terheli felelősség ezért a vérontásért. Az ellenforradalomnak akkor bel- és külpolitikai okok miatt szüksége volt erre. Az ENSZ-ben Magyarország ellen fellépő hatalmak zavarba jöttek, mert elvesztették bizonyítékaikat, ugyanis Magyarországon hosszabb idő óta egy lövés sem volt. A parlament előtti tervbe vett provokáció meggátlásával az ellenforradalomra új csapást mértek, amelyre az nem számított. A magyar rendőrség október 23. után bizonytalanul lépett fel. Az ellenforradalmároknak mind a biztonsági szervekben, mind a hadseregben álhazafias és demagóg jelszavakkal sikerült zűrzavart kelteni. Azonban a kormánynak sikerült új fegyveres alakulatokat szerveznie és a rendőrség is szilárd vezetés alá került. Ezért az ellenforradalmi provokáció elfojtásánál már nem volt szükség a szovjet csapatok segítségére, ezt u új rendőrség és a hadsereg ma*, is ellátta. Újdonságként hatott, hogy a forradalom erői az ellenforradalom elleni harcban bátran felléptek és sikeresen beavatkoztak. A munkástanácsok kérdésében Kádár János kijelentette, hogy már az októberi események előtt tervezték megalakításukat. Azt hisszük, hogy ezek hasznos szervek a vállalatok gazdasági vezetésében. A munkástanácsokat azonban rendkívüli feltételek között hozták létre. Ezért működésükkel kapcsolatban nehézségek merültek és merülnek fel. A munkástanácsok első választásait befolyásolta a kommunistaellenes és az ellenforradalmi hangulat, amely a választások idején uralkodott. Ezáltal a munkástanácsokba olyan elemek kerültek, amelyek az utóbbi időben mint munkások dolgoztak ugyan, de régen tőkések voltak. A munkástanácsok megtisztítása ezen elemektől maguknak a munkástanácsoknak a feladata. A tisztogató folyamat már megkezdődött és sikeresen be is fejeződik. Az ellenforradalom szerepet vállalt a munkástanácsokban, amikor meggyőződött róla, hogy igazi forradalmi kormány uralkodik az országban. Az ellenforradalmároknak nehezen ellenőrizhető módszerekkel sikerült úgynevezett központi szerveket létesíteniük. Meggyőződtünk róla, hogy ezek a központi szervek valóban ellenforradalmi tevékenységet fejtettek ki. Magukhoz akarták ragadni a legális hatalmat. Ezen kísérletek ellen síkra kellett szállnunk. Abba a vitába, amely e kérdés körül kibontakozott és amelyről úgy véljük, hogy a magyar nép belügye, kívülről is beavatkoztak. Sajnálatra méltó tény, hogy abban az időben, amikor a „Szabad Európa" hatalmat követelt a központi munkástanácsnak, Kardelj elvtárs, a szomszédos baráti Jugoszlávia vezetőinek egyike e kérdésben állást foglalt. Meg vagyok győződve, hogy a kérdést más szemszögből látta. Azt mondotta azonban, helytelen, hogy a magyar kormány nem támaszkodik a munkástanácsokra. Ügy gondolom, mi Magyarországon jobban tudjuk megítélni a helyzetet, mint Kardelj elvtárs Jugoszláviából. Nézete helytelennek tűnik előttünk. Meg vagyunk győződve róla, hogy a központi munkástanács azon követelése, hogy fegyveres erőkkel rendelkezhessen, kizárólag az ellenforradalom követelése volt. Azt hiszem, hogyha Kardelj elvtárs ezeket a körülményeket megismeri, megváltoztatja álláspontját, annál is inkább, hogy a Budapesti Központi Munkástanács 12 tagja, akik távolról sem rendelkeznek olyan marxista tudással, mint Kardelj, lemondott az ellenforÜJ SZÔ 1956. december 21.