Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-20 / 354. szám, csütörtök

Jó szakszervezeti munka szép eredmények A demői bányáról mint olyan üzemről kell beszélni, ahol a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom legutóbbi határozata után nyomban hozzáfogtak a szakszervezeti munka megjavításához. Pedig itt feladataikat eddig sem hanyagolták el. A nevelőmunkára eddig is nagy gondot fordítottak. Kötelességüknek tartották, , hogy minden fontosabb problémát a dolgozókkal közösen megvitassanak. Ügyeltek arra, hogy a dolgozókat mind a kül-, mind a belpolitikai helyzetről mindig idejében tájékoztassák. Erre nagyon jó szolgálatot tett az üzemi hangszóró, és azok a röplapok, amelyeket a szükségleteknek megfelelően adtak ki. Zsiak Dezső, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke mondta el, hogy mind az összüzemi gyűléseket, mind a termelési értekezleteket eddig is rendszeresen megtartották és ma is rendszeresen tartják. Az összüzemi gyűléseken mindig alaposan megtárgyalják az üzem életével összefüggő problémákat. Ezt megelőzően a küldöttek előadások keretében ismertették napjaink fontos eseményeit. Az üzem dolgozói részéről az előadások mindig vitákat váltanak ki. A viták során a dolgozók rámutatnak eredményeikre, de nem titkolják hibáikat sem. Az értékes hozzászólásokkal mindig növelik a gyűlések színvonalát. A viták különcsen akkor érdekesek, mikor tapasztalatátadásról van sző. A legjobb dolgozók felszólalásait, melyekben eredményeikről beszélnek, tetszéssel fogadják. A kisebb teljesítményű dolgozók isokszor maguk kérik a kiválóbb teljesítményűeket, hogy beszéljenek a munkában eddig szerzett tapasztalataikról és adják át munkamódszereiket. A kiemelkedő teljesítményeket elért dolgozók ezt mindig szívesen teszik, örömmel beszélnek munkájukról, és nagy segítségükre vannak a többieknek tapasztalataik átadásában. Hogy a kiváló dolgozók nemcsak magukkal, és nemcsak a maguk eredményeivel törődnek, ebben nagy részük van a szakaszbizalmiaknak, akik a felvilágosító munka keretében hívják fel a dolgozók figyelmét a tapasztalatátadás szükségességére és arra, hogy a termelés szempontjából milyen nagy jelentőségű, ha a kiváló eredményeket nemcsak egyesek érik el. A termelési értekezleteknek, melyeket a legjobb dolgozók bevonásával hetenkint egyszer tartanak, szintén sok hasznát veszik. Munkájuk eredménye azt mutatja legjobban, hogy összüzemi tervüket december 20-ra teljesítik. Az üzem egyik legjobb részlege, a Dénes-bánya előirányzott tervének már december 3-ra eleget tett. A termelés és a nevelőmunka terén elért eredmények Dernőn is arra ösztökélik a szakaszbizalmiakat és minden dolgozót, hogy a jövőben megtartsak eddigi eredményeiket. Jelenleg, hogy terveiket sikeresen teljesítik, megelégedettek és azon gondolkoznak, milyen előkészületeket kell tenniök, hogy sikerrel kezdhessenek a második ötéves terv második évéhez. Arra az elhatározásra jöttek, hogy a mostani legfontosabb feladatként a munkahelyek felülvizsgálását és rendbeszedését kell tartaniok. Már most hozzáfogtak a jövő évi tervek szétírásához. Ezzel azt akarják elérni, hogy a termelés a jövő évben is egyenletes legyen. Áz üzem dolgozóira háruló munkából a szakaszbizalmiak alaposan kiveszik részüket és így munkájukért elismerés illeti a Dénes-bányában dolgozó Zsemlicska János, Duzsik Pál, és Varga László, valamint a Májhegyen dolgozó Lenkei Mihály, Hanuscsák Mihály, Fábry Lajos, és Kovács István szakaszbizalmiakat. A szakaszbizalmiak a jó munkához — amellett, hogy részt vesznek a gyűlések és sajtómegbeszélések megszervezésében — azzal is nagyban hozzájárulnak, hogy mind a termelési értekezletek határozatait, mind a több' fontos problémát a dolgozókkal saját munkahelyükön beszélik meg. Igy személyi felvilágosító munkát végeznek és azon vannak, hogy a dolgozók mindenről megbízható értesüléseket szerezzenek. Hogy a dernői üzemben a szakszervezet nem hanyagolta el munkáját, még nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kell jobban dolgozniok. Fokozni kell tevékenységüket mind a szakszervezeti, mind a többi vezetőknek. S hogy ez a gyakorlatban így is lesz, erre az nyújt biztosítékot, hogy munkájuk megjavítása érdekében alaposan áttanulmányozták a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom határozatait és mindazokat a beszámolókat, melyek napjaink fontos eseményeivel foglalkoznak. A beszámolók és határozatok tanulmányozása során feltárják fogyatékosságaikat, és megállapítják azokat a feladatokat, amelyeket üzemükben a további jó munka érdekében teljesíteniük kelL (zsa) Munkaviszony megkötése a járási nemzeti bizottság munkaerőügyi szakosztályainak beleegyezése nélkül Azok az alkalmazottak, akik az állami és gazdasági apparátus munkája minőségének megjavítására Irányuló intézkedésekkel összefüggésben munkahelyet változtatnak és más alkalmaztatást találnak, a kormány 1945. november 16-i határozata értelmében nem kötelesek kikérni a járási nemzeti bizottság munkaerőügyi osztályának előzetes beleegyezését az új munkaviszony megkötéséhez. Ezen alkalmazottak eddigi munkaviszonyuk felbontására vonatkozó bizonyítványát a munkába való belépési igazolvány pótolja. A Munkaerőügyi Minisztériumnak a 235/56. számú hivatalos közlönyben megjelent idevonatkozó hirdetményét 1956. december 1-től kezdődő — visszamenő hatálylyal — adták ki. Svitek Pál szabász felöltőt próbál a vevőn. Készül az új ruha Me«

MM»«MM

Mt

M»»M

M>

M

M>

MMMM

MI

M Mai fényképriportunkban munkatársunk a púchovi Makyta ruházati vállalat modellkészítő üzemében tett látogatásáról számol be. Ebben az üzemben varrják azokat a ruhákat, amelyeket a divatbemutatókon láthatunk s amelyek sorozatgyártása attól függ, tetszenek-e vagy sem. A modelleken kívül az üzem megrendelésre is dolgozik, s kiváló eredményt ér el: havonta 350 mértékre szabott, kiváló minőségű női és férfiruhát készít. J. Sluka. Steiner István szabó a női felöltőt igazítja. A női felöltő egyébként az üzem „specialitása", mert ezekből vált be a legtöbb modelljük. Borza Rudolf kiszabja a szövetet. Ladislav Veselský, az lizem egyik dolgozója varrja kabátot. A televízió segítsége népgazdaságunkban Az Eduard Severin mérnök kollektívája által szerkesztett első cseh szlovákiai hordozható ipari televíziókészülék nagy lehetőséget nyújtott lehető legnagyobb mértékű gyakorlati felhasználására az iparágakban. Miroslav Laipert mérnök, postaügyi miniszterhelyettes, a csehszlovák televízió építési kormánybizottság elnöke ezzel kapcsolatban válaszolt a fontos újdonság ipari kihasználásának kérdéseire. — Milyen iparágakban és milyen módon lehet kihasználni nálunk az ipari televízió előnyeit? — Az ipari televíziót a társadalmi munka számos körzetében, az iparban, közlekedésben, tudományban és mindenütt leihet érvényesíteni, ahol bizonyos folyamatokat nem lehet közelebbről figyelemmel kísérni az egészség megkárosítása nélkül. Az ipari televízió védelmezi az egészségtelen környezetben, főleg porban, sugárzásban, röntgennel, atomenergiával stb. folytatott munkában dolgozó és ezeket irányító emberek egészségét. Növeli a közlekedési biztonságot, mert lehetővé teszi a fontos csomópontok egy helyről való irányítását. Az iparban lehetővé teszi néhány gép, vagy munkaszakasz egyidejű irányítását és a közelről hozzá nem férhető termelési folyamatok figyelemmel kisérését. Az iskolaügyben, orvostudományban és a tudomány küldönféle ágazataiban több megfigyelő kísérheti egyidejűleg figyelemmel a fontos kísérleteket, operációkat stb. Az ipari televízió e nagy előnyeit figyelembe véve a kormány 1956 júliusában meghagyta a csehszlovák televízió kiépítésével foglalkozó kormánybizottságnak, hogy dolgozza ki a televízió népgazdaságban való felhasználásának javaslatát. — Hogyan teljesítették ezt a javaslatot? — A kormánybizottság először beszélgetést rendezett a központi hivatalok és a tudományos intézetek képviselőivel ezen újdonság kihasználásának lehetőségeiről, bemutatták berendezésünk próbatípusát is. A beszélgetés folyamán kitűnt, hogy az ipari televízió és felhasználása nálunk kevéssé ismert dolog. Ezért a kormánybizottság elhatározta, hogy brosúrát ad ki, amelyben gyakorlati példákon mutatja be az új csehszlovák szerkezet felhasználásának lehetőségeit. Gyártásának gyors megindítása érdekében számos hatékony intézkedést javasolt a kormány. — Hogyan fogják biztosítani az ipari televízió berendezésének gyártását? — A Finomgépipari Minisztérium feladata, hogy 1957 végéig legalább 100 ilyen szerkezetet készítsen népgazdaságunk számára és a nyert tapasztalatok alapján különleges készüléket készítsen elő az egyes minisztériumok követelményei szerint. Most az a fó, hogy az összes miniszterek és a Csehszlovák Tudományos Akadémia is hiztasítsák az ipari televízió felhasználása megfelelő módjának a tanulmányozását és hogy bejelentsék e berendezések gyártásával kapcsolatos követelményeiket a finomgépipar dolgozóinak. Ily módon biztosítják, hogy az ipari televízió jelentős mértékben hozzájáruljon a munkaterme'ékenység és a munkabiztonság emeléséhez és új, sohasem sejtett lehetőségeket nyisson gazdasági és kulturális építésünk ütemének meggyorsítására. A lánctalpas traktor ref lektorainak fénycsóvái mintegy öszszeölelkezve széles sávon belefürkésztek a sötét éjszakába, miközben a hatalmas erejű motor mély dörgéssel húzta maga után az ekét a muzstai szövetkezet határában. Sehol egy csillag, bizonyára sűrű felhőréteg mögé bújtak az égbolt szentjános bogarai, s épphogy nem esett az eső. Szabó Sándor traktoros egykedvűen mered az egyhangú éjszakába. Nagyritkán egy-egy megriadt nyúl futott át a fénysávon, s azután a szürke mező ismét unalmasan ásított a traktor égő szemeibe. Olykor azonban Szabó hátrafelé is tekintett. Az ekén ott „nyargalt" a társa, Kurc István, akinek arcát gyéren világította meg a hátsó lámpa. Ez azonban elegendő volt ahhoz, hogy a traktor vezetője meglássa társa nyugodt arcát, s azután ismét behúzta a fejét a fülkébe. A DT-54-es vezetője hirtelen felfigyelt. Ott, ahol a fény beleveszett a sötétségbe, megjelent egy imbolygó árnyék. Egy ember sietett szembe a traktorral. Vajon ki lehet az? — gondolta Szabó, kis idő múlva mosoly rebbent át arcán, felismerte a köbölkúti gépállomás igazgatóját, Horniak Ferencet, aki gyors léptekkel taposta a csúszós talajt. A traktoros hátraszólt társának: — Vendég jön, Pista! — Hangját azonban elnyomta a motor dörgése és társa csak akkor értette meg, miről van szó, amikor a gép megállt és az igazgató alakját megvüágitotta a hátsó lámpa fénye. A traktorosokon meglátszott, hogy kellemesen érinti őket ez az éjszakai A FÉNYEK KIALUDTAK látogatás. Kurta, de barátságos köszönés után rövid beszélgetés indult meg. — Megy a munka fiúk? — kérdezte az igazgató. — Megy, csak kissé csúsznak a láncok, de nem baj, ha nem megy másként az egyik lánccal bemegyek a barázdába és mégis csak halad a munka — feleli magabiztosan a traktoros. — Es az eke? — fordul az ekekezelőhöz. — Kicsit ragad, de azért megy a dolog — magyarázza a kérdezett. Ezek ketten mindenről tudnak. Ez nem is csoda, hiszen gyakran váltják egymást. Egyszer egyik ül a traktoron, egyszer a másik. Így jobban megy a munka, s valamivel változatosabb is. Kis idő múlva újra feldörög a gép motorja, s az igazgató a traktoros mellé kapaszkodik, kerül egyet a gépen s azután távozik. Tálán Karvára megy vagy Bátorkeszire. Akárhova is megy, mindenütt lát traktorosokat dolgozni az éjszakában. A traktorosok jóleső érzéssel búcsúznak. Lám, a vezetők is ébren vannak, hol itt tűnik fel az igazgató, hol ott. Varga diszpécser, vagy a főmérnäk és mások. Tudni akarják, hogyan megy a munka, nem hiányzik-e a fiuknak valami. Minek várni reggelig, ha az esetleges hibát ki lehet javítani hamarabb... H

a figyeljük a traktorállomás dolgozóinak munkáját, csupa eleven kép tárul elénk. Valamelyik reggel például egy lánctalpas traktor, az újfalusi szövetkezet egyik' tábláján vesztegelt. Azt mondták egyesek, hogy nem lehet szántani. Varga diszpécser megnézte a dolgot. Azon a táblán, melyen a traktor állt, valóban nem lehetett szántani. De csak egy táblája van a szövetkezetnek? — Meg kell nézni másutt is — mondta Varga József. Meg is nézik a talajt másik parcellán is. Lám, akadt olyan hely, ahol megindulhatott a munka, s amíg ezt felszántották, már rá lehetett menni az előbbi táblára s a felszántott terület tovább szaporodik. Az is előfordul, hogy valamelyik gép leáll. Ez nem is csoda. Nehéz a talaj, miami eltörik, sürgősen javítani kell. Ilyenkor a gépállomáson megszólal a telefon s a traktoros pontosan megmondja, mi a hiba, s milyen alkatrészre van szükség, s a szerelők egy-kettőre a helyszínen teremnek. Jónás Ferenc, Korhányi Béla, Tóth János és Izsó József szerelők mindenkor készen állnak és nagy érdemük van abban, hogy üzemzavarok miatt nem sokat késlekedik a munka. n ecember első napjaiban, amikor U a fagyos föld felengedett, sok Szó esett a gépállomáson arról, hogyan lehetne emelni a napi teljesítményeket. A gépállomásnak az idén 2000 hektárral több tett a szántanivalója. Tavaly ősszel ugyanennyi hektár maradt felszántatlanul. Ezt a „teljesítményt" nem akarták megismételni az idén. De mit lehet tenni? A kerekes traktorok el-elakadták a sárban, teljesítményük kicsi volt, s ezzel szemben az üzemanyagfogyasztás egyre nőtt. Ha így megy tovább, odalesz a tartalék, amelyet a nyáron megtakarítottunk — mondták többen is. Tenni kell valamit! És tettek. A kerekes traktor traktorosait beosztották a lánctalpas traktorokhoz ekekezelőknek meg vezetőknek is. Ezzel megkétszereződött az éjszakai műszakokra beállított lánctalpas traktorok száma. Már 30—32 lánctalpas traktor dolgozott két műszakban. S az eredmény? — Az eredmény? — ismételte Varga József diszpécser is. — Amíg a kerekes traktorok is dolgoztak, naponta 130—140 hektárnyi területet szántottak fel az állomás gépei. Az át szerve .zés után 200—210 hektárnyi területre nőtt a napi teljesítmény. Így áll a dolog. Csak gondolkozni •*• kell és mindjárt kisül, hogy a jó dolgon is lehet javítani. Őszintén mondva, azonban nem elegendő csupán a gépállomás dolgozóinak jóakarata, de fontos az is, hogy a szövetkezet esek is elősegítsék a traktorosok munkáját azzal, hogy idejében takarítsák be az őszi termést, tisztítsák meg a földeket a kórótól és egyebektől. Most ezen a téren is javult a helyzet. A muzslai traktorosbrigád zömök vezetője, Porubszky Baltazár elégedetten mondja. — Ebben az évben jobban ment a munka mint tavaly, amikor 300 hektárnyi terület maradt tavaszra. Most már készen vagyunk az őszi szántással. — Miért? — kérdezzük. — Megjavult a szövetkezet és a traktorosbrigád között az együttműködés. A szövetkezetesek idejére betakarítottak mindent az útból, — hangzik a meggyőző felelet. Azután arról van szó, hogy a traktorosok is részt vettek azon a gyűlésén, amelyen a szövetkezetesek megtárgyalták a kormány levelét. Igy volt ez másutt is, mert hiszen a traktorosok nagy része szövetkezeti tag és teljes mértékben érdekelve van a szövetkezet eredményem. Szó volt a levélről az olyan községekben is, mint Szálkán, ahol még nincsen szövetkezet, de van traktorosbrigád. Itt is sok szó esett arról, hogyan lehetne többet termelni, hogy a falu népe még jobban élhessen. Már kialudtak a fények a párkányi járás szövetkezeteinek határaiban, ami annyit jelent, hogy a traktorosok elvégezték a nagy feladatot. IV o ne siessük el a dolgot, mert a köbölkúti traktorállomás traktorosainak reflektorai ismét fénykévékkel szórták be az éjszakát az ógyailai, érsekújvári és a zselízi járások egyes szövetkezeteinek földjein, mert a köbölkúti gépállomás traktorosai az említett járásokban is hozzájárultak munkájukkal ahhoz, hogy többet teremjen a föld. MIKLYA JÄNOS OJ SZO 1956. december 20.