Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-19 / 353. szám, szerda

i A Szovjetunió é$ a Lengyel Népköztártaiig kormányai kőzött megkötött szerződés az ideiglenesen Lengyelországban tartózkodó szovjet katonaság jogi szabályzatáról Moszkva (TASZSZ) — Az 1956. november 18-án Moszkvában aláírt közös nyilatkozat alapján a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Lengyel Népköztársaság kormánya elhatározták, hogy megkötik az alábbi szerződést és e célból kinevezték meghatalmazottjaikat: A Szovjetunió kormánya D. T. Sepilovot, a Szovjetunió külügyminiszterét és G. K. Zsukovot, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét, a Lengyel Népköztársaság kormánya A. Rapackit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét és M. Spychalskit, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterét, akik kicserélve meghatalmazásaikat, melyek teljes rendben és megíelelő formában találtattak, a következőkben egyeztek meg: 1. cikkely A szovjet katonaság lengyelországi ideiglenes tartózkodása semmiképpen sem érintheti a lengyel állam fenségjogát és nem veaethet arra, hogy a Lengyel Népköztársaság belügyeibe beavatkozzék. 2. cikkely 1. A Lengyel Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet katonaság létszámát és elhelyezését a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság kormányai közötti külön megegyezés szabja meg. 2. A szovjet katonaság átcsoportosítása a Lengyel Népköztársaság területén rendes elhelyezkedésükön kívüli helyre minden esetben megköveteli a Lengyel Népköztársaság kormányának vagy e kormány által felhatalmazott lengyel szerveknek beleegyezését. ő. A szovjet katonaságnak rendes elhelyezkedési helyén kívül kiképzése és hadgyakorlatai a lengyel szervekkel megegyezett tervek alapján vagy pedig a Lengyel Népköztársaság kormányának vagy e kormány által felhatalmazott lengyel szervek beleegyezésével történik. 3 cikkelv A szovjet katonaság, amely a Lengyel Népköztársaság területén tartózkodik és azok a személyek, amelyek e katonaság tagjai, valamint e személyek családtagjai kötelesek tiszteletben tartani és betartani a lengyel törvények rendelkezéseit. 4. cikkely 1. A lengyel Népköztársaság területén tartózkodó szovjet katonaság tagjai az előírt egyenruhát viselik, a szovjet hadseregben érvényes rendelkezések alapján viselnek és hordanak fegyvert. 2. A szovjet katonai egységek gépkocsijait és motorkerékpárjait el kell látni nyilvántartási számmal és világosan látható ismertető jelzéssel. A nyilvántartási számokat és jelzéseket a szovjet hadsereg parancsnoksága állapítja meg és közli az illetékes lengyel szervekkel. 3. Az illetékes lengyel szervek ellenőrzés vagy díjfizetés nélkül érvényeseknek ismerik el az illetékes szovjet szervek által azon személyeknek kiadott vezetői igazolványokat, akik a Lengyel Népköztársaság területén állomásozó szovjet katonaság tagjai. 5. cikkely A szovjet katonai osztagok helyváltoztatásával, továbbá azon személyek helyváltoztatásával, akik a szovjet hadsereg tagjai és e személyek családtagjainak Lengyelországba való érkezésével vagy Lengyelországból való távozásával, valamint a Lengyel Népköztársaság területén való tartózkodásukkal kapcsolatos kérdéseket és az erre vonatkozó okiratokat a szerződéses felek külön megegyezése szabja meg. 6. cikkely A kaszárnyák, repülőterek, gyakorlóterek, lőterek, berendezéseikkel és leltárukkal, valamint az objektumok, közlekedési és összeköttetési eszközök, az elektoromos energia, a köz- és kereskedelmi szolgálatok használatának feltételeit és módját, valamint a szovjet hadsereg részéről az ezekért járó térítések feltételeit a szerződéses felek illetékes szervei között létrejött külön megegyezések határozzák meg. 7. cikkely A repülőterek, közutak, hidak, állandó rádióberendezések építése és frekvonciójuknak és kapacitásuknak meghatározása a szovjet katonaság egységei tartózkodási helyein, megkövetelik a lengyel illetékes szervek beleegyezését. Beleegyezésükre van szükség a szociális gondoskodás állandó központjainak létesítéséhez is, amelyek a szovjet katonaság egységeinek tartózkodási helyein kívül vanVarsó. (ČTK) — A lengyel sajtóiroda közlése szerint december 17-én 20 órakor a varsói Minisztertanács épületében a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya között az ideiglenesen Lengyelországban tartózkodó szovjet katonaság jogi statútumára vonatkozó szerződést írtak alá. Lengyel részről a szerződést A. Rapacki külügyminiszter és M. Spychalski nemzetvédelmi miniszter, szovjet részről G. T. Sepilov külügyminiszter és G. K. Zsukov marsall, honvédelmi miniszter írták alá a szerződést. A szerződés aláírásánál jelen voltak a párt és kormány vezetői: W. Gomulka, J. Cyrankiewicz, E. Ochab, J. Albrecht, továbbá a Lengyel Népköztársaság több minisztere és a lengyel hadsereg tábornoki kara. Megjelentek a lengyel és külföldi sajtó tudósítói is. A szerződés aláírása után J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a Szovjetunió kormányküldöttségének tiszteletére fogadást rendezett. nak és amelyek azon személyek számára .készültek, akik e hadsereg tagjai. 8. cikkely Abban az esetben, ha a szovjet katonaság felszabadítja a használatában levő kaszárnyákat, repülőtereket, gyakorlótereket és az állandó berendezéssel és leltárakkal rendelkező lőtereket, ezeket az objektumokat használható állapotban kell a lengyel szerveknek visszaadni. A Lengyel Népköztársaság területén állomásozó szovjet katonaság által felszabadított objektumoknak a lengyel szerveknek történő átadásával kapcsolatos kérdését, amennyiben a szovjet katonaság által felépített objektumokra vonatkozik, külön megegyezés alapján rendezik. 9. cikkely A szovjet katonaságnak a Lengyel Népköztársaság területén való tartózkodásával kapcsolatban a következő jogszabályok érvényesek: 1. Azokra a kihágásokra és vétségekre, amelyeket a Lengyel Népköztársaság területén tartózkodó szovjet katonaság tagjai vagy azok családtagjai követnek el, általánosságban érvényesek a lengyel törvények, valamint a lengyel bíróságok, ügyészségek és egyéb kihágások és vétségek büntetése kérdésében illetékes lengyel szervek hatásköre. A szovjet hadsereg tagjai által elkövetett bűntettek eseteit a katonai ügyészség vizsgálja ki és megtárgyalja a Lengyel Népköztársaság katonai igazságszolgáltatásának szerveivel. 2. E cikkely 1. pontjában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak: a) azokra a személyekre, akik a szovjet katonaság tagjai vagy ezek családtagjai, na a Szovjetunió ellen vagy olyan személyek ellen követnek el vétséget vagy kihágást, akik a szovjet hadsereg tagjai vagy azok családtagjai, b) azokra a személyekre, akik a szovjet hadsereg tagjai, ha szolgálati kötelességeik végzésében követnek el vétséget vagy kihágást. Az a) és b) szakaszokban felsorolt esetekben a szovjet törvényhozás alapján működő illetékes szovjet bíróságok és egyéb szervek járnak el. I 3. Az illetékes szovjet és lengyel ' szervek e cikkelyben felsorolt egyes esetekben kölcsönösen követelhetik a bíráskodási jog átruházását vagy alkalmazását. Az üyen kérelmeket jóindulatúan fogják megtárgyalni. A Lengyel Népköztársaság területén tartózkodó szovjet katonaság, valamint a katonaság tagjai ellen elkövetett büntettek esetében a vétkesek ugyanolyan felelősséget viselnek, mint a lengyel fegyveres erők és a lengyel hadsereg tagjai ellen elkövetett bűntettekért. 11. cikkely 1. Az illetékes szovjet és lengyel szervek kölcsönösen minden segítséget megadnak egymásnak, beleszámítva a jogi segítséget is, e szerződés 9. és 10. cikkelyeiben felsorolt kihágások és Vétségek elleni eljárás kérdéseiben. 2. A szerződéses felek külön megegyezése megszabja a cikkely 1. pontjában közölt segélynyújtás módját és alapelveit. 12. cikkely Az illetékes lengyel szervek kérésére azt a személyt, aki a szovjet hadsereg tagja és aki megsérti a lengyel jogi szabályokat, visszahívják a Lengyel Népköztársaság területéről. 13. cikkely 1. A Szovjetunió kormánya egyetért azzal, hogy megťériti a Lengyel Népköztársaság kormányának azt az anyagi kárt, ami a lengyel államot érheti, a szovjet katonai egységek vagy egyes tagjaik cselekedetei vagy feledékenysége folytán, valamint azt a kárt is, amit a szovjet katonai egységek vagy azok tagjai szolgálati kötelességeik teljesítése közben a lengyel hivataloknak vagy a Lengyel Népköztársaság területén élő külföldi állampolgároknak okozhatnak, mégpedig mindkét esetben az előterjesztett követelmények alapján és tekintetbe véve a lengyel törvényhozás .endelkezéseit e szerződés 19. cikkelye által létesített vegyes bizottság részéről rpegszabott összeg magasságában. A szovjet katonai egységek kötelességeiből eredő pörös eseteket ugyancsak a vegyes bizottság tárgyalja meg hasonló elvek alapján. 2. A Szovjetunió kormánya egyetért azzal is, hogy megtéríti a Lengyel Népköztársaságnak azt a kárt, amit a lengyel hivataloknak és a Lengyel Népköztársaság területén élő polgároknak és külföldi állampolgároknak okoztak a szovjet hadsereg tagjai szolgálati kötelességeik végzésén kívül, feledékenységből vagy szándékosságból, valamint a szovjet hadsereg családtagjainak szándékosságából vagy feledékenységéből, még pedig mindkét esetben a kárt szenvedett személyek által előtrjesztett követelmények alapján az illetékes lengyel bíróság által megszabott öszszegben. 3. A szovjet fél a kártérítést a vegyes bizottság döntésének jóváhagyása napjától vagy a bírósági végzés hatálybalépésének napjától eltelt három hónapon belül köteles megfizetni. Az összegeket a vegyes bizottság döntése vagy pedig a bírósági végzte alapján az illetékes lengyel szervek fizetik ki a megkárosított személyeknek és hivataloknak. 4. Azon kártérítési igényeket, amelyek e szerződés hatálybalépése előtti időre vonatkoznak, a vegyes bizottság tárgyalja meg. 14. cikkely 1. A Lengyel Népköztársaság kormánya egyetért azzal, hogy megtéríti a Szovjetunió kormányának azt a kárt, amit a Lengyel Népköztársaság területén a szovjet katonai egységek tulajdonában vagy azok tagjainak tulajdonában okozhatnak a lengyel állami hivatalok szándékosságukkal, vagy mulasztásukkal e szerződés 19. cikkelye alapján létesített vegyesbizottság által megszabott összeg magasságában, az előterjesztett követelmények alapján, tekintetbe véve a lengyel törvényhozás rendelkezéseit. Azok a pörös esetek, amelyek a lengyel állami hivataloknak a szovjet katonai egységekkel szemben fennálló kötelességeiből keletkezhetnek, ugyancsak a vegyesbizottság tárgyalja meg ugyanezen elvek alapján. 2. A Lengyel Népköztársaság kormánya egyetért azzal is, hogy megtéríti a Szovjetunió kormányának azt a kárt, amit a Lengyel Népköztársaság területén a szovjet katonai egységeknek, valamint a szovjet hadsereg tagjainak és ezek családtagjainak a lengyel polgárok okoztak szándékosságukkal vagy mulasztásukkal, olyan összeg magasságában, amit a lengyel bíróság állapít meg a kárt okozó személyekkel szemben előterjesztett követelmények alapján. 15. cikkely 1. A közlekedési utakat a szovjet katonaságnak és katonai javaknak a Lengyel Népköztársaság területén keresztül való szállítása határidejét, módiát és a rájuk vonatkozó fizetési feltételeket, valamint a Lengyel Népköztársaság területén áthaladó katonai küldeményekét külön megegyezések szabják meg. 2. E szerződés rendelkezései, a bíráskodásra és az okozott kárért való felelősségre vonatkozó egyéb rendelkezéseken kívül érvényesek a Lengyel Népköztársaság területén áthaladó szovjet hadseregre is. 16. cikkely Az érvényben levő lengyel adófizetési, vámfizetési és valutarendelkezések alkalmazásának kérdéseit, valamint a behozatalra és kivitelre vonatkozó rendelkezéseket a szovjet katonaságra, tagjaira és családtagjaira nézve a Lengyel Népköztársaság területén külön megegyezés szabja meg. 17. cikkely A szovjet hadseregnek Lengyelország területén való tartózkodásával kapcsolatos általános kérdések megfelelő rendezésének érdekében a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság kormányai külön meghatalmazottakat neveznek ki a szovjet katonaság len• gyelországi tartózkodásával kapcsolai tos kérdésekre. 18. cikkely E szerződés értelmében „a szoviet katonaság tagjának tekintendő az a személy, aki a) a szovjet hadsereg tagja, b) az a polgári személy, aki szovjeí állampolgár és aki a Lengyel Népköztársaság területén levő szovjet katonai alakulatokban működik; a „tartózkodás helyének" tekintendő az a terület, amelyet a szovjet hadsereg rendelkezésére bocsátottak és amelyen elhelyezték a katonai osztagokat, a gyakorlóterek, lőterek, tüzérségi és egyéb objektumok, amelyeket ezek az egységek használnak. 19. cikkely E szerződés és a belőle eredő egyezmények magyarázatával vagy érvényesítésével kapcsolatos kérdések megoldása érdekében megszervezik a szovjet-lengyel vegyesbizottságot, amelybe a szerződéses felek mindegyike három képviselőjét nevezi ki. A vegyesbizottság az általa "jóváhagyott rendszabályok szerint jár el. A vegyesbizottság székhelye Varsó. Azokban az esetekben, amikor a vegyesbizottság nem tudja megoldani az eléje terjesztett kérdést, ezt a kérdést a lehető legrövidebb időn belül diplomáciai úton oldják meg. 20. cikkely Ezt a szerződést törvénybe kell iktatni és a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lép érvénybe, amely csere Moszkvában fog megtörténni. 21. cikkely Ez a szerződés addig marad érvényben, amíg a szovjet katonaság a Lengyel Népköztársaság területén tartózkodik és a szerződéses felek beleegyezésével változtatni lehet rajta. Ezt a szerződést két példányban egy orosz és egy lengyel nyelven megszövegezett példányba^ írták alá 1956. december 17-én Varsóban és mindkét szöveg egyformán érvényes. Ennek bizonyságául a meghatalmazottak aláírták ezt a szerződést és. ellátták pecsétjükkel. A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASAGOK SZÖVETSÉGE KORMÁNYÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL: D. SEPILOV, G. ZSUKOV A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL: A. RAPACKI, N. SZPYCHALSKI Fokozódnak a gazdasági nehézségek Nyugat-Európában Az életszükségletek erős drágulása, a munkanélküliség szüntelen fokozódása Nyugat-Európában lavinaszerűen vonja maga után a közszükségleti árucikkek árának emelkedését! Ez elsősorban az Egyiptom ellen irányuló angol-francia agresszió következménye, az ebből keletkezett kőolaj, hajtóanyag és a Szuezí-csatornán keresztül szállított számos szükségleti cikk hiányának következménye. Természetesen az életszükségletek drágulása nemcsak annak következménye, hogy a brit-francia agresszió megrongálta a Szuezi-csatornát és ezzel hosszú időre kizárta a forgalomból. Az árak ezt megelőzőleg is emelkedtek, de most elmondhatjuk, hogy rendkívül gyorsan nőnek. Az árak emelkedésével egyidejűleg szaporodik a munkanélküliek száma is, egyre több gyárat zárnak be, lerövidítik a munkahetet, természetesen a kereset megfelelő csökkentésével. A beállott helyzetet nem lehet jobban jellemezni, mint ahogyan azt a Drapeau Rouge című belga lap tette, amely ezeket írta: „A brit-francia agresszió úgy látszik valamilyen bumeránggá változott, amely arra üt vissza, aki eldobta. De a szerencsétlenség az, hogy ezen agresszió következményei nem az Egyiptom elleni agresszióért felelős kormányokat és hadügyminisztereket sújtják, hanem a dolgozó tömegeket." Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium dolgozói ezek, akiknek mélyebben kell a zsebükbe nyúlni, mig azok, akik az agressziót kirobbantották, éppen az árak felemelésével igyekeznek pótolni veszteségeiket. Nyugat-Németországban megszűnt a „Wirtschaftswunder" A gazdasági romlásról szóló hírek egyre nagyobb számban érkeznek Nyugat-Németországból. A múlt héten érvénybe lépett a benzin árának harmadízben való felemelése. Megdrágult a zsiradék, az olaj ára, amiből margarint készítenek, úgyhogy várható, hogy a legközelebbi időszakban megdrágul a növényzsír is. Nyugat-Németországban az áremelkedés irányzata már néhány éve tart és érzékenyen befolyásolja a nyugatnémet családok költségvetését. A nyugatberlmi hetilap, a Wirtschaftsblatt beismeri, hogy Nyugat-Németországban a megélhetésre fordított kiadások az utóbbi két év folyamán 6—9 százalékkal emelkedtek. És ez a folyamat tovább tart. Az utóbbi időben a benzin, olaj, zsiradék árával egyidejűleg megdrágult a tojás Is 15 százalékkal, a többi állattenyésztési termék pedig 11 százalékkal, a hús 9 százalékkal. A papírtermékek is megdrágulnak. Semmi sem bizonyítja azt, hogy ezeknek a gyászhíreknek vége, ellenkezőleg. várható, hogy a nyugatnémet piac tovább romlik. Hasonló nehézségekkel küzd az olasz gazdaság is. A kőolajszállításokat 20 százalékkal csökkentették. Ennek következtében egész sor olajfinomító beszüntette a munkát. Az üveggyárak komoly válság előtt állnak, várható a munkások tömeges elbocsátása. Belgiumban a kőolajhiány arra vezetett, hogy a belga vegyészeti szövetség közölte, hogy NyugatFlandriában az üzemek felét bezárják. Belgiumban egyidejűleg felemelték a szén árát. A Neue Ziiricher Zeitung a hollandiai áremelkedésről A holland gazdasági helyzetről szólaltattuk meg a svájci burzsoá lapot, a Neue Zűricher Zeitungot, amelynek biztosan nem érdeke, hogy „bántsa" a kapitalista gazdaságot. A lap „Kétséges árstabilizáció Hollandiában" cím alatt így ír erről: „Annak ellenére, hogy a holland kormány már csaknem két éve igyekszik tartani az árszínvonalat az ország belsejében... lassan, de állandóan, hónapról hónapra emelkedik Hollandiában az árszínvonal. Még az életszükségletek nagyon lemaradozó hivatalos indexe is 4 százalékos emelkedést mutat ki ez év első kilenc hónapjában." A nagykereskedelmi árak is újból kisebb emelkedést mutatnak és szeptember végén elérték a 140 százalék értékelést (1948:100%). ami 1955 elejéhez viszonyítva jó 3 százalékkal többet jelent. Októberben és novemberben Hollandiában az életszükségleti cikkek árának emelkedő irányzata a nemzetközi feszültség következtében még jobban meggyorsult. Nemcsak a kenyér és a hús, hanem a rizs, zöldség és az élelmiszerek egész sora lett drágább. Aki textilt, öltönyt, bőrárut vagy lábbelit vásárol, ez év tavaszához és nyarához viszonyítva jelentős drágulást vesz észre. Á lapok előfizetése októberben 10 százalékkal drágult és újabb drágulás várható. Ezek kétségkívül nem örvendetes hírek. A nyugatnémet, belga, olasz vagy holland munkás a következő hetekben és hónapokban alaposan öszszébb húzhatja a derékszíját. Ojra, meg újra bebizonyul az a tapasztalat, hogy valahányszor a kapitalisták nehézségekbe kerülnek, áthárítják ezt a munkásosztályra, minden dolgozóra és ők maguk a legtisztább számlával igyekeznek kikerülni a bajbói. Most sok függ a nyugat-európai dolgozóktól abban, hogy egyre nagyobb aktivitással és szilárdabb egységgel visszaverjék a dolgozók életszínvonala ellen irányuló támadást. OJ SZO 1956. december 19.