Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-18 / 352. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek] SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNÁK NAPILAPJA 1956. december 18. kedd 30 fillér IX. évfolyam, 352. szám Támogatni kell őket Amikor a műhelyben, üzemben, 1 vagy egyes részlegeken jól megy a termelés és teljesítik a tervezett feladatokat, ez meglátszik a dol­gozók keresetén is, akik elégedet­tek, mivel úgy megy a munka, , mint a karikacsapás. Most aztán az ilyen termelési részleg vezető­jét állítsátok a következő feladat elé: vezessék be egy újfajta fon­tos műszer gyártását is. Az első, ami ilyenkor az illető eszébe jut, hogy no, befellegzett a nyugalom­nak. S végeredményben igaza is Van! A termelésben bevezetett válto­zások nem mennek nehézségek nélkül, átmenetileg megnehezítik a terv teljesítését és az illető rész­leg vezetőjének lesz ezzel több gondja. így nincs mit csodálkozni azon, hogy az ilyen dolgozók közül šokan a termelési program állan­dósításának szükségességét fogják követelni — amire súlyt helyezett a párt országos konferenciája is és egyéb bizonyítékokat is felhoz amellett, hogy a bevált termelést minél tovább folytathassák. És bi­zonyosan nem lesz az egyedüli, aki „a nyugalom érdekében" támogat­ni fogja a régi termelést. Ha már felvetettük a termelési program állandósításának szüksé­gességét, meg kell magyarázni azt is, hogy ez a stabilizáció nem sza­bad, hogy okozója legyen annak, hogy termelésünk lemarad a vi­lágtechnikai színvonal mögött, amelyben forradalmi változások történnek és várhatók a jövőben is. A termelési program állandósí­tását elsősorban a világszínvona­lat megütő termelési ágakban kell megvalósítani, vagy pedig ott, ahol megközelítjük ezt a színvonalat. Ott, ahol lemaradunk, a termelési programot természetesen az ide­iglenes nehézségek árán is meg­valósítjuk. Számítunk ebben a munkások, újítók, mérnökök, tech­nikusok, feltalálók segítségére és kezdeményezésére, akik készek szembeszállni a konzervatív néze­tekkel az új technika érdekében. Az új technikát egész népgazda­ságunkban érvényesíteni akarjuk és fogjuk a munkatermelékenység további növekedése érdekében, a gazdaságosabb termelés, valamint a termékek jobb minőségének ér­dekében. Viszont a bátor, haladó technikai gondolatok hordozóinak széles harci frontjával szemben szívós ellenfél — az elmaradottság áll. Ebben a harcban támogatásra van szükség. Ez a harc azonban nemcsak a bátor technikusok és munkások ezreinek ügye, hanem minden dolgozó ember legbensőbb érdeke is. Amikor az új technika sokoldalú támogatásának szükségességét hangsúlyozzuk, természetesen azok alkotóinak támogatására is gondo­lunk. Ezért elvárnánk főleg az irá­nyító gazdasági szervek vezetőitől, hogy az új technika alkotóival szemben különösképpen készsége­sek és rugalmasak legyenek. De erről eddig sajnos nem győződ­tünk meg. Meg kell mondanunk az igazat, hogy a tervek megtárgyalásának eddigi módja az új technika kárá­ra, a bürokraták malmára hajtja a vizet. Hiszen termelésünk techni­kai fejlődésének terveit csak a termelési terv jóváhagyása után tárgyalják meg. Mire vezet ez? Arra, hogy a technikai fejlődés ter­ve a termelés olyan uszályává vá­lik, amire a termelési tervben tu­lajdonképpen nem számítottak. Természetesen helyes volna, ha a technikai fejlődés tervét a terme­lési tervvel egyidejűleg tárgyalnák meg és hagynák jóvá. Akkor nem fordulna elő az, hogy az új tech­nikát csupán a találmányok és újí­tási javaslatok előadói ügyének tekintenék, ahogy ez sok helyütt mostanáig van, hanem a főmérnök, az igazgató, minden egyes tech­nikus, mester és munkás legben­sőbb ügyévé válnék, ahogyan ennek lennie kell. A szigorú centralizálás idősza­kában a minisztériumokban össz­pontosult az üzemekből kikerült újítási javaslatok egész ügyköre is. Ma már bebizonyult, hogy ez nem tartozik oda. Az elintézés út­ja ezáltal messze túlhaladta a tör­vény által megszabott határidőket, ami béklyóba kötötte az újítók kezdeményezését, kedvüket szegte. Most feltétlenül vissza kell he­lyezni ezt az ügykört, ahová való — az üzemekbe és vállalatokba. Ez­által a központi hivatalok illetékes dolgozói többet foglalkozhatnak a találmányokkal és az új technika bevezetésének problémáival, amit egész ágazatokban, vfíjy gazdasá­gunk több részében alkalmazni le­het. Hogy ez feltétlenül szükséges, bizonyítja az a tény, hogy a sza­badalmazott találmányok közül a termelésben azoknak nagyon cse­kély százalékát használták fel. Ebben a kérdésben az eddiginél sokkal jelentősebb segítséget kell nyújtaniok a találmányok és nor­malizálási hivatal dolgozóinak, az ott dolgozó mérnököknek és szak­értőknek. A jövőben a találmányo­kat a termelésben való felhaszná­lásuk lehetősége szerint kell meg­ítélniök és ennek szem előtt tar­tásával kell értékelniök azok fontosságát. Ezen a téren nagyra­becsüljülc a Találmányi és Norma­lizálási Hivatal dolgozójának, Lin­hart mérnöknek kezdeményezését, aki Dubsky és Straka mérnökök találmányi tervének tanulmányozá­sakor felhívta a figyelmet arra, hogy újfajta mérési módszerüket termelésünk több ágazatában al­kalmazni lehet, és hogy ez egészen új dolog a világban. Figyelmezte­tése után a finomgépipari minisz­ter utasítást adott ki, melynek alapján most próbálják behozni a néhányéves lemaradást. A kommunisták mindig támogat­tak minden újat és haladót. Ez alól a kötelességük alól senki sem mentette fel a minisztériumokban, a vállalatok vezetőségében dolgozó kommunistákat, szakértőket sem. Ezzel kapcsolatban a megértés hiá­nyát a bürokratizmus megnyilvá­nulásának kell, hogy tekintse a pártszervezet, mivel ez az új tech­nika legnagyobb ellensége. Mindez azt mutatja, hogy ha lépést akarunk tartani a világtech­nikával, akkor alapjaiban meg kell változtatni az új technika alkotói­hoz való viszonyunkat, tudatára kell ébrednünk munkájuk jelentő­ségének a kapitalista világrend­szerrel folytatott versenyünkben. Lehetővé kell tenni, hogy ezek az emberek megismerjék szakmájuk­ban a világtechnika színvonalát és munkájukban minden támogatást meg kell adnunk nekik. A szövetkezeli gazdálkodósé a fövő A rozsnyói EFSZ ötéves terve A rozsnyói szövetkezeti tagok, akik ebben az évben a legjobb eredményeket érik el a járásban, az elsők között dolgozták ki szö­vetkezetük fejlesztésének tervét a második ötéves tervben. E terv szerint 1960-ban 30 korona értékű munkaegységet biztosítanak és 9 GAZDAG ZÁRSZÁMADÁS LESZ Pálócon A Calánta melletti palóci szövet­kezet tagjai a munkaegységekre kapott jutalmakból a múlt évben 245 000 koronát helyeztek el a ta­karékpénztárban. Az idén is gazdag zárszámadás lesz a szövetkezetben. Az évi hús-> és tejbeadási tervet a szövetkezet már novemberben tel­jesítette. Állami felvásárlásra csak­nem két vagon húst, 54 000 liter tejet és hat vagon gabonát adtak. Az év végéig még 10 000 liter te­jet adnak be terven felül. Štefan Lukačovič, a pálóci EFSZ könyvelője már az évi mérlegen dolgozik. Az évi mérleg, épp úgy, mint tavaly, az idén is örvendetes lesz. A pálóci szövetkezeti tagok csupán a munkaegységekre kapott részesedésből további százezer ko­ronával gazdagítják takarékbetét­jüket és különféle ipari cikkeket vásárolhatnak háztartásuk számá­korona értékű természetbeni jutta­tást adnak. Ebben az évben 24 ko­ronát fizetnek egy munkaegységre. Az agrotechnika megjavításával pl. az idei 20,5 mázsás búzahek­tárhozamot jövőre 22 mázsára, 1958-ban 23 mázsára, 1959-ban 24 mázsára és az ötéves terv utolsó évében 27 mázsára tervezik hek­táronként. Hasonló a helyzet a többi mezőgazdasági terményfaj­táknál is. Egyúttal az állattenyész­tés fejlesztését is tervezik. Még az idén egy fejős tehéntől évi 1130 liter tejet érnek el, a jövő évben 1750 liter tej fejését ter­vezik, 1958-ban 1900 litert, 1959­ben 2000 litert, és az ötéves terv utolsó évében 2050 liter tejet akar­nak elérni egy fejőstehéntől. Az idén elért sikerek után — mivel a rozsnyói EFSZ tavaly még a járás egyik legrosszabb szövet­kezete volt — ma már a legjob­bak közé tartoznak és szilárd meg­győződésünk, hogy a kitűzött fel­adatok teljesítésénél végzett jó munkával túlteljesítik tervüket. Klečenovón is jobban akarnak élni Más községekhez hasonlóan a Tre­bišov melletti Klečenovón élő föld­művesek is sokat beszélgetnek a kormánynak a földművesekhez és szö­vetkezeti tagokhoz intézett levele után arról, hogy náluk is megalakítanák az EFSZ-et. Több földműves elhatározta, hogy belép az EFSZ-be. Jó gazdákként ceruzával kezükben gondolnak e ko­moly lépésre és már azt is kiszámítot­ták, hogy milyen eredményeket hozna náluk az EFSZ. Zemplínsky Klečenovóban 53 qazda­ság van 333 hektár földdel, ebből 271 hektár szántóföld. Négyszázötven kis parcella mellett a barázdákat számítva kb. 14 hektár föld megy veszendőbe. A klečenovói földművesek egyéni gaz­dálkodás mellet hektáronként átlagban csupán 12 mázsa gabonát és 70 mázsa cukorrépát takarítanak be. A szomszé­dos élelmiszerkombinát gazdaságában ugyanezen határban átlag 28 mázsa gabonát és 320 mázsa cukorrépát ta­karítanak be egy hektárról. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben is. A kombinát gazdaságában évente 3500 liter tejet fejnek egy tehéntől, a föld­művesek csupán kb. 950 liter tejet. A határ terjedelme szerint a községben 174 szarvasmarhát, ebből 83 tehenet kellene nevelni. Ténylegesen azonban 138 szarvasmarhát, ebből 69 tehenet nevelnek. Mivel a Zemplínsky Kleče­novó-i 53 aazdaságban 105 ember dol­gozik, egy személyre nem egészen hát rom hektár földterület jut. A žilinai vasutasok felkészültek a téli időszakra (ČTK). Az idei aránylag enyhe őszi napok lehetővé tették a žilinai kerület vasútközlekedési dolgozóinak, hogy idejében elvégezzék az előkészülete­ket a téli időszakra. Hogy a téli hó­napokban megkönnyítsék a fagyban dolgozók munkafeltételeit, meleg ru­haneműt osztottak ki közöttük. A gaz­dasági egységek főleg a vasútállomá­sok részére biztosították a sínpárak rendes karbantartásához szükséges munkaeszközöket. A žilinai vasútállomás dolgozói egyezményt kötöttek a népi igazga­tás szerveivel és a vállalatokkal a hó­akadályok megszüntetésére irányuló brigádsegítségnyújtásra vonatkozólag. A žilinai és vrútkyi mozdonycsarnokok­ban ellenőrizték a mozdonyok egyes részeit, technikai állapotukat, és szi­getelték a mozdonyok azon részeit, amelyek érzékenyek az időváltozások­kal szemben. A téli időszak előkészü­leteiben a žilinai vasutasok nem fe­ledkeztek meg a vízfagyás elleni in­tézkedésekről sem, és megjavították a vízművekben levő szivattyúkat és mo­torokat. A villamosított Žilina—Spišská Nová Ves-szakaszon a téli hónapokban fel­használják a villamosított vasútközle­kedés előnyeit. A vrútkyi villamosított szakasz dolgozói ellenőrizték és meg­javították a trolivezetéket, nem telje­sítették azonban még a kellő mennyi­ségű pótalkatrész biztosításának fel­adatát. A ČSD kocsikarbantartásban fűtőeszközökkel látták el a kocsikat, kipróbálták a fűtést és kicserélték az olajat a csapágyakban. A téli munka­feltételek biztosítására irányuló intéz­kedéseket a žilinai jelző- és biztosító­állomások dolgozói is elvégezték. A žilinai vonalbiztosítók kollektívájának dolgozói biztosították a sínpárak vé­delmét azokon a helyeken, ahol gya­koriak a hófúvások. A mozdonycsarno­kokban elegendő mennyiségű ekét ké­szítettek elö a gőz- és villanymozdo­nyok számára. A kohászaink a felemelt feladatok teljesítéséért (ČTK) — A krompachyi Kovohuty összes munkahelyeinek dolgozói az idei tervfeladatok teljesítése után a jövő évi terv előkészítésével foglal­koznak. E terv szerint 1957-ben átla­gosan 10 százalékkal kell növelniök a munkatermelékenységet. Az üzem technikusai és munkásai most a munkatermelékenység kérdé­seit vizsgálják, ellenőrzik a technoló­giai folyamatok helyességét és űj mű­szaki-szervezési intézkedéseket java­solnak. A termelés gazdaságosabbá tételét és a munkatermelékenység fo­kozását várják az összes termelő-ag ­regátoknak egy csarnokba való új el­helyezésétől, melyeket eddig két csarnokban tartottak. A folyékony ércnek egyik agregátból a másikba serpenyők segítségével való öntésé­vel meggyorsítják az egész termelési folyamatot, fokozzák a munkatermeié-, kenységet és kb. háromnegyed millió koronát takarítanak meg az önköltsé­geken. Kénünk Fusek Alojzt ábrázolja tejszűrés közben. LÁTOGATÁS EGY TEJÜZEMBEN Szlovákia legnagyobb és legkorszerűbb tejfeldolgozó üzeme a Bratisla­vai Tejfeldolgozó Vállalat alapüzeme. Ez a vállalat nem csupán a tej fel­dolgozásával s vaj, túró és tejfel-készítéssel, hanem mindennemű tejtermék gyártásával, az összes sajtfajták előállításával foglalkozik. A Bratislavai Tejfeldolgozó Üzem aránylag új, 1952-ben épült üzem, melynek napi kapacitása 120 000 liter tej feldolgozása. Az üzem naponta átlag 33 mázsa vajat, kb. 1500—1600 liter tejfelt, 2500 kg túrót gyárt. Ezenkívül előállít vajas és hagymás sajtot, kakaót és .joghurtot is, mely gyártását a kereslet szabályozza. A tejtermékeket Nagy-Bratislavának és néhány környékbeli járásnak, mint pl. Malacky, Somorja, Dunaszerdahely, Szene és Bratislava-környék részére szállítja. Ez az üzem olyan eredményekkel büszkélkedhetik, amelyeket nem egy vállalat megirigyelhet tőle. Elnyerte az Élelmiszeriparügyi Minisztérium és az Élelmiszeripari Alkalmazottak Központi Szövetsége vörös zászlaját az 1956. év harmadik negyedében elért munkaeredményeiért és az évi terv egyenletes teljesítéséért az összes minőségi és mennyiségi mutatószámok­ban. A termelési tervet az év folyamán átlag 104 százalékra teljesítette, miáltal december 10 -én az összes mutatókban befejezte a tervteljesítést és az év végéig terven felül kilenc millió korona értékű terméket készít. J. Sluka Ezen a képen Chlebko Štefant láthatjuk a tejtől tő Stefánia Kocianová és Német Mária a joghurt töltésénél, automata kezelésénél, amely naponta 20 000 egyliteres üveget tölt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents