Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-15 / 319. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. november 15. csütörtök 30 fillér IX. évfolyam 519. szám, Fokozni kell a nép részvételét a nemzeti bizottságok munkájában Dolgozóink örömmel figyelik, hogyan rendeződnek a munkás-paraszt kormány vezetésével fokozatosan a viszonyok a szomszédos Magyarországon, annak ellenére, hogy az októberi és novemberi napok ebben az országban súlyos nyomokat hagytak. Egész városnegyedek dőltek romba, tönkre ment az ipar, megbomlott a közlekedés rendje, komoly gazdasági nehézségek álltak elő. A magyarországi események számunkra is nagy, bár fájdalmas tanulságot jelentenek. Magyar földön a felégetett házhelyek, a halottak ezrei örök figyelmeztetést jelentenek a néhány napos fasiszta őrület után. Nehéz helyzet állott itt be, mivel a nép ellenségeinek — a nyugati imperialista ügynökségeknek és áruló magyar kiszolgálóiknak sikerült néhány napra megbolygatni a kormány és nép egységét, megzavarni számos becsületes polgárt és aztán véres halászatot kezdtek a zavarosban. A magyarországi események a magyar nép győzelmével fejeződtek be. De ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a nyugati imperialisták és a népi demokratikus országok áruló emigrációja megelégszik ezzel az újabb vereségével. Kétségkívül megpróbálkozik újabb és újabb piszkos kalandokat kezdeni. De a béketábor országainak dolgozói a magyarországi eseményekből okulva most még jobban örködnek mint a múltban, őrt áll népünk is, amely senkitől sem engedi megzavarni egységét — a pártnak, a Nemzeti •Front kormányának és a dolgozó tömegeknek alkotó szilárd egységét, amely a .múltba

n ol

y- oi

hg

r

ea

e

n beváttés meghozta gyümölcsét országunk élete anyagi feltételeinek szüntelen javulásában. Természetesen a sikerek mellett igaz az is, hogy egyre növekvő igényeink mellett még egész sor hiányossággal küzdünk. De rendszerünk teljes lehetőséget nyújt a dolgozóknak, kiterjedt jogkört biztosít számukra, hogy hazánkban hatékony részt vegyenek országunk irányításában, minden hiba kiküszöbölésében. Az a hely, ahol teljes mértékben érvényre jut a népakarat és a nép kezdeményezése: nemzeti bizottságaink, az államhatalom helyi szervei. Közel állvül a nemzeti bizottságok jogköre. Hiszen a nemzeti bizottságok ebben az időszakban már megkezdték hatáskörükben a fontos gazdasági vállalatok közvetlen irányítását, közvetlenül és felelősen részt vesznek a helyi gazdálkodás vállalatainak munkájában és ami rendkívüli jelentőségű, lehetőségük nyílik az esetek túlnyomó részében az igazgatásuk alatt álló területeken az állami pénzügyi eszközök érvényesítéséről dönteni. Ez megnyitja az utat teljes mértékben városaink és falvaink gyarapítása szakaszán kezdeményezésük érvényesítésére. De a felemelt feladatokat a nemzeti bizottságok csak abban az esetben végezhetik sikerrel, ha a polgárok nagyobb mértékben vesznek részt bizottságaik munkájában, a nemzeti bizottságoknak a .polgárokból választott taqjai tevékenységének segítésében. És itt ki kell jelentenünk, hogy a polgárok még mindig nem használják fel kellő mértékben népi demokráciánk nagy vívmányait, ami így lehetővé teszi számukra, hogy közvetlenül részt vegyenek községeikben, járásaikban, vagy kerületeikben az élet irányításában. Számos helyen beszélhetünk már a polgárok és a nemzeti bizottságok valóban példás együttműködéséről. Nyílt vitában 200, gyakran több polgár jelenlétében oldják meg ezeket a kérdéseket közmegelégedésre. Kiemelik például a beadások teljesítésében a legjobbakat és kipellengérezik a lemaradókat, tárgyalnak az időszerű feladatokról. Az egész község foglalkozik igazgatásának mindennapos kérdéseivel, széles alapokon oldja meg az adófizetést, a kulturálisnépművelési tevékenység kérdéseit, a járás elé terjeszti a község felvirágoztatására vonatkozó javaslatokat és erkölcsi nyomást gyakorol azokra, akik a feladatok teljesítésében lemaradnak. így érvényesül a népuralom községi méretben a mindennapos gyakorlatban. Sok ilyen község van. De távolról sem mind ilyenek. Pedig ha mindenütt, kezdve la községektől egészen a kerületekig a polgárok olyan mértékben vennének részt a nemzeti bizottságok munkájában, mint itt, sokkal kevesebb nehézséggel küzdenak á néphez, mivel a nép választotta , nénk a nemzet

i bizottságokban nem alig három évvel ezelőtt és közvetítésükkel gyakorolja hatalmát. És éppen ez a hatalom — Lenin tanítása szerint — az a „csodaszer", amely megtízszerezi a nemzeti bizottságok erejét. „Ez a csodaszer" a dolgozók legszélesebb rétegeinek a nemzeti bizottságok mindennapos munkájába való bekapcsolása, a nép alkotó tevékenységének felkarolása, támogatása és irányítása. Sehol másutt nem érvényes annyira az a közmondás, hogy ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Ahogyan a nemzeti bizottságok tagjai, dolgozói kötelességüket teljesítik és ahogyan e feladatok teljesítésében a választókkal együtt dolgoznak, ahogyan a tör

1 vény által megszabott módszerekkel ellenőrzik őket, olyan eredményeket érnek el, v>lyan mértékben gyarapodnak községeink, járásaink és kerületeink a nemzeti bizottságok vezetésével. És a nemzeti bizottságok megválasztása óta eltelt nem egészen három év mérlege mindenütt pozitív. Elég ha körülnézünk, mindenütt látjuk, hogy az utolsó három év folyamán rendszerünkben, amelyben a nemzeti bizottságok képviselik az államhatalom helvi szerveit, mennyivel gazdagodtak községeink és városaink. Igaz, vannak panaszok, amelyek arról szólnak, hogy sokkal többet is lehetett volna tenni. A nyilvános beszélgetéseken, a nemzeti bizottságok tagjaival való találkozások alkalmával a polgárok rámutatnak az irányítás nehézkes módszereire, a döntések elhúzódásának előforduló eseteire és számos más hibára. Ebben az irányban javulást lehet várni az irányító tevékenység éppen folyamatban lévő decentralizálásától, amelynek keretében lényegesen kibőlennének olyan tagok, akik nem aktívak, sokkal gyorsabban haladnánk előre. De a nehézségek azért vannak, hogy megbirkózzunk velük. Ami a nemzeti bizottságok munkáját illeti, működési időszakuk záró részéhez közeledünk. Ebben az időszakban a nemzeti bizottságok tagjai számot adnak munkájukról a választókkal folytatott nyilvános beszélgetéseken. A választók maguk értékelik majd, hogy képviselőik hogyan váltak be, hogy újból javasolják-e őket a következő időszakra, vagy mást választanak. Bárczy Béláról, a kerületi nemzeti bizottság tagjáról Gömörpanyiton és választó körzetének más községeiben kétségkívül azt mondják, hogy meg vannak vele elégedve, hogy gyakori vendég náluk, választóinak már csaknem 300 javaslatát és hozzászólását intézte el és választókerületével példásan törődik. A munka értékelése, a választók tanácsai és bírálata értékes segítséget jelentenek a nemzeti bizottságok tagjainak munkájában. Ez a széles akció, amivel bezárul a nemzeti bizottságok működésének első választási időszaka, nagy iskolát jelent a népkormány és minden dolgozó számára. Itt van az alkalom arra, hogy a nemzeti bizottságok munkájának további időszakában teljes mértékben osztozzanak községük, járásuk, vagy kerületük igazgatásában, ami végeredményben minden polgár közvetlen érdeke. Ebben van egyszersmind egyik bizonysága annak, hogy rendszerünk valóban demokratikus, valóban a nép kormányzata és a nép szilárd egységében és csakis az ő érdekében intéz mindent. A Csehszlovák Köztársaság segítsége Magyarországnak Viliam Široký miniszterelnök, november 13-án fogadta Gábor József prágai magyar nagykövetet. Közölte vele, hogy: A Csehszlovák Köztársaság kormány a Csehszlovákia l.iemzetei részéről a magyar dolgozók iránt kifejezett szolidaritás spontán megnyilvánulásaiból kiindulva és eleget téve a csehszlovák nep óhajának, hogy testvéri segítséget akar nyújtani a magyar munkás-parasztkormánynak a magyar nép támogatására, elhatározta, hogy a Magyar Népköztársaságba gyors ütemben szállítsanak 90 millió korona értékű árut, mégpedig: 5000 tonna lisztet, 5000 tonna burgonyát, 100 tonna húst, 5000 tonna cementet, 10 000 tonna meszet, 325 000 tonna négyzetméter tetőfedőcserepet, 100 000 négyzetméter ablaküveget, 2000 folyóméter gömbfát, 30Ö0 köbméter faanyagot, 3600 tonna tűzifát, 17,5 millió korona értékű gyógyszert, 32,4 millió korona értékű textilárut, lábbelit, porcelán edényt, élelmiszert és más fogyasztási árucikket. Továbbá a kormány elrendelte a külkereskedelmi miniszternek, hogy biztosítsa a Magyar Népköztársasággal 1956-ra megkötött kereskedelmi szerződésből Csehszlovákiára háruló kötelezettségek teljesítését. A magya

rors

zági helyzet: Budapest már nem éhezik Budapest. (ČTK) — A magyar forradalmi munkás-parasztkormány a dolgozók aktív segítségével folytatja az ország életének további normalizálását főképp a fővárosban, amely az ellenforradalom garázdálkodása következtében a legtöbbet szenvedett. E napokban megkezdik a tanítást a budapesti alapfokú- és középiskolákon. A könnyűipar sok üzeme már megkezdte a ruházat, cipő és más közszükségleti cikkek gyártását. A közélelmezési kormánybiztos jelentése szerint Budapesten november 13án már csaknem 3000 élelmiszerüzletet nyitottak ki, amelyeket jól ellátnak áruval. A tejipar az eladóhelyeknek már 207 000 liter tejet, 182 mázsa vajat és 130 mázsa tejkészftményt szállított. Ezenkívül 10 vagon cukor, 20 vagon liszt, 3 vagon bab,20 vagon hús, 1 vagon füstöltáru, 9 vagon baromfi, 40 vagon alma, szőlő, 50 vagon burgonya, 15 vagon zöldség került elárusításra. A konzervgyárak szintén szállítják már készítményeiket a fogyasztóiknak. Nyolc vagon befőtt- és zöldségkonzerv jutott az eledóhelyekre. A budapesti konzervgyárak 60 vagon húskenzervet szállítottak piacra. Hétfőn megnyitották a legnagyobb áruházat — a Corvint, az ismert Úttörő gyermekáruházat és a partiáruk üzletét. Megnyitottak továbbá 40 textilüzletet, 50 ruhaipari üzletet, 40 cipőüzletet, 45 drogériát és a további üzletek egész • sorát. Javult a dohányellátás is. November 13-án tízmillió különféle cigarettát szállítottak a dohányárudákba. Az üzletek előtt már nem állanak sorok. A Budapesti Gyógyszergyár is megkezdte munkáját, penicillint és' streptomicint is gyárt már. A főváros ellátásának javításában nagy érdeme van Budapest vidékének, amely további küldeményeket juttat Budapestre. Hajdú megyéből öt teherautó kenyér, három autó baromfi, öt autó hús, tíz vagon liszt, 650 vágódisznó, 110 darab vágómarha, 100 vagon káposzta, két vagon alma és két vagon burgonya van útban. Somogy megye Budapestnek 12 vagon szőlőt, burgonyát és almát, három vagon cukrot, 15 vagon cukEgész Magyarországon visszafér az élet a rendes kerékvágásba rászkészítményt készített elő. Békés megyéből 22 vagon különféle élelmiszert és 31 vagon zsírt küldenek a fővárosba. E megyéből 400 teherautó szállítja az élelmiszeripari készítményeket. Nagy segítséget jelentenek Budapestnek a baráti országok küldeményei. A Szovjetunióból Budapestre 76 vagon cukrot, 23 vagon lisztet, 40 vagon kondenzált tejet, vaját, húst és más élelmiszert szállítottak. Kisvárdán további 31 vagon cukor, 21 vagon liszt és más élelmiszer vár elszállításra. Az élelmiszerek nagy mennyisége érkezik Magyarországra az európai népi demokratikus országokból és a Kínai Népköztársaságból. A magyar vidéken is sikeresen folyik az élet normalizálódása. Az állami gazdaságok dolgozói igyekszenek a lehető leggyorsabban befejezni az őszi mezőgazdasági munkálatokat. Már 129 ezer hektár földet műveltek meg és vetettek be. Bács-Kiskun megyében gyors ütemben fejezik be az őszi munkálatokat. A gép- és traktorállomások dolgozói amint hajtóanyagot kapnak, kimennek a mezőre. A közös gazdálkodás a parasztember jólétének forrása Egy év után Jól indultak a résteiek a szövetkezeti gazdálkodásnak. Tanulmányútjaikon a királyhelmeci és a nagygéresi szövetkezetek gazdaságával ismerkedtek meg. S a leszűrt tapasztalatoknak máris megvannak az eredményei. Körültekintő gonddal szervezik a munkát. Három munkacsoportot létesítettek, melyek közül kettő a növénytermesztésben dolgozik, a harmadik az állattenyésztési termelésben szorgoskodik. A fiatal szövetkezet tagsága elhatározta, hogy tovább fejleszti állatállományát. Építkezésbe fognak, hogy megteremtsék gazdasági fejlődésük lehetőségeit. Az új tehénistálló, sertésól és juhakol felépítéséhez már megtettek minden előkészületet. „K 98" típusú tehénistállót építenek, az ólat 250 sertés, a juhaklot 300 juh befogadására tervezik. A restei szövetkezet tagsága jó munkájának és munkafegyelmének érdeme, hogy a ledolgozott munkaegységekért rendszeresen felvehették az előleget. A harmadik negyedév gazdasági eredményei azonban máris lehetővé teszik, hogy részesedés címén még öt koronát kapjanak munkaegységenként. Ezenkívül három és fél kg gabonát, 2 kg szénát és 2 kg szalmát kapnak a szövetkezet tagjai minden munkaegységre. A háztáji gazdálkodás földterületét pontosan a szövetkezeti alapszabályoknak megfelelően jelölték ki. A gabonaneműeken kívül lent, cukorrépát, zöldséget, borsót, burgonyát és kukoricát termesztenek. Idejében teljesítette a fiatal szövetkezet a gabonabeadást is. Az előírt mennyiséget 7,3 százalékkal szárnyalták túl. Már most az első évben szép hektárhozamokkal dicsekedhetik. Bár nagy volt az idei szárazság — s ez a restei hátárt sem kerülte el — cukorrépából 220 mázsás, rozsból 35 mázsás hektárhozamot értek el. Gondoskodtak állataik takarmányáról is. 800 köbméter takarmánykeveréket és egyéb zöldtakarmányfélét silóztak be. A szövetkezet tagjai között gyakran hallani ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket: „Miért halogattuk a szövetkezet megalakítását ilyen sokáig? Már sokkal előbbre lennénk a jólét útján, ha előbb kezdünk a közös gazdálkodásba!" Megelégedettek a restei szövetkezet tagjai, bizalommal és biztonságérzettel néznek a jövő elé. A haladó munkamódszerek jól beváltak a szarvasmarha és sertés hizlalásánál. Ennek köszönhetik, hogy rövid időn belül még tíz hízott sertést és húsz szarvasmarhát adnak be terven felül. (mi.) Segít a nagyfödémesi EFSZ A helyi nemzeti bizottságok tanácsainak tagjai és a szövetkezetek vezetősége aktívát tartottak a járási nemzeti bizottságon. Ezen az értekezleten megtárgyalták a magyarországi és az egyiptomi eseményeket, továbbá beszéltek az őszi munkák elvégzéséről is. A Nagyfödémesi Egységes Földművesszövetkezet vezetőségének nevében Ján Pribefský, a szövetkezet elnöke kijelentette, hogy a szövetkezet taggyűlésének javaslatot tesznek, amelynek értelmében a szövetkezet a magyar népnek a következő ajándékot küldi: 20 mázsa búzát, 2 mázsa lencsét, 5 mázsa sertéáhúst, 720 tojást. A küldeménynek az értéke 10100 korona. Komoly segítség ez és a többi szövetkezet követheti példájukat. Klapuch Ľudovít, Szene A kalondaiak példája nyomán Az ősz beköszöntésével megérkezett a legelők és rétek tisztításának ideje is. Erre a munkára a losonci járásban is nagy gondot fordítanak, mivel rájöttek arra, hogy a járás területén lévő legelők, rétek eddig a hanyagság miatt nem voltak kellőképpen kihasználva. Ezt bizonyítja az is, hogy az évi szénatermés 25 mázsa körül mozgott. A gondos gazdálkodás mellett azonban a kalondaiak és tamásiak hektáronként 40 mázsás takarmányhozamot is elértek. Az ő példájukat követve a járás többi falvaiban is növelni akarják a legelők és rétek hozamát. A rétek és legelők feljavítása érdekében szocialista munkaversenyt szerveztek. Sólyom László, Losonc Egy szövetkezeti tag beszél Mit tegyenek? Belépjenek-e most, vagy pedig várjanak még egy esztendőt? Hogyan fogunk élni a szövetkezetben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkoznak még sok helyütt az egyénileg dolgozó parasztok. Ezekre a kérdésekre adjon feleletet Laczkó János, aki 7 hektár földön gazdálkodott és 1950 óta tagja a körtvélyesi szövetkezetnek. Néhány kérdést intéztem Laczkó Jánoshoz, aki készségesen válaszolt rájuk. — Laczkó elvtársi Tudomásom szerint maga egyéni gazda korában is jól gazdálkodott. Mondja meg nekünk, miért lépett a szövetkezetbe. — Azért — felelte —, hogy jobban élhessek. — Hogyan élt az első évben és hogyan él most? — Az első években bizonyos nehézségekkel kellett tnegküzdenünk a közös gazdálkodásban. E nehézségeket azonban sikerült leküzdenünk. Megjegyzem, hogy mint szövetkezeti ing kezdettől fogva jobban éltem, mint akkor, amikor még egyénileg gazdálkodtam. Szövetkezetünk uazdasága egyre gyarapszik, s azt a számok bizonyítják: 1953-ban az évvégi zárszámadáskor három koronát fizettünk ki munkaegységenként, 1954-ben 5.— koronát, s a múlt évben már 13 koronát kaptám munkaegységenként. — Mennyit keresett tavaly? — Feleségemmel együtt a dohány termesztési csoportban dolgoztunk. S00 munkaegységet szereztünk. Az év folyamán 10 400 koronát kaptam előlegként s az évvégi zárszámadáskor a ledolgozott munkaegységek után és pótjutalom címén még 14 000 koronát fizettek ki nekünk. Ezt készpénzben kaptuk. Ezenkívül a munkaegységekre 16 mázsa búzát, 8 mázsa árpát és ugyannyi kukoricát kaptunk. — Mit csináltak a pénzzel? Es mit ajánl középparasztjainknak? — Erre egyszerű a felelet. Amit nem tehettem meg magángazda koromban, azt megteszem mint szövetkezeti tag. Szép családi házat építek, két szobával és mellékhelyiségekkel. Nem fog hiányozni a fürdőszoba sem. Azt javasolom a még egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy ne gondolkozzanak oly sokáig. Ha jobban akarnak élni, akkor mindannyian még az ősz folyamán lépjenek a szövetkezetbe. Krajčovič Ferdinánd, Galánta