Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-14 / 318. szám, szerda

Megkezdődött az ENSZ közgyűlésének XI. ülésszaka New York (CTK) — November 12­én időszámításunk szerint este tél tíz­kor New Yorkban megkezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lésének XI. ülésszaka. Az előzetes napirenden, amelyet a közgyűlésnek még jóvá kellett hagy­nia, több mint 70 különféle kérdés sze­repel. Közöttük olyan fontos problé­mák, mint valamennyi fegyveres erők és a fegyverzet szabályozása, korláto­zása és egyenletes csökkentése, nem­zetközi egyezmény megkötése a fegy­verkezés csökkentéséről, az atom-, hidrogén és egyéb tömegpusztító fegy­verfajták eltiltása; a leszerelési bizott­ság jelentése; az Egyiptom elleni ag­resszió kérdése; az algériai kérdés és számos más probléma, amelyek össze­függenek a gyarmati népek felszabadító harcával. Ezen problémák között jelen­tős helyet foglal el a ciprusi kérdés, amely különösen sürgetővé vált azáltal, hogy Nagy-Britannia és Franciaország Ciprus területét felhasználta az Egyip­tom elleni agresszió támaszpontjául. Az előzetes napirendre a nyugati ha­talmak nyomására felvették az úgy­nevezett magyar kérdést is, amelyet ezek a hatalmak nyilvánvalóan a leg­nagyobb mértékben fel akarnak hasz­nálni arra, hogy eltérítsék a figyelmet agresszív akcióikról és megmérgezzék a közgyűlés légkörét. * * » Azon legfontosabb problémák között, amelyeket a Közgyűlésnek meg kell tárgyalnia, nagyon jelentős helyet fog­lal el a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak felújítása az ENSZ-ben. Azon mesterséges akadályok miatt, amelye ket az USA küldöttsége és egyes más küldöttségek támasztottak, ez a prob­léma hosszú éveken át megoldatlan maradt és Ázsia legnagyobb állama, a Kínai Népköztársaság — nincs kép­viselve az ENSZ-ben. Helyét olyan sze­mélyek foglalták el, akik senkit sem képviselnek. Az ENSZ Közgyűlése XI. rendes ülésszakának megnyitása napján Artúr Lali, az Indiai Köztársaság állandó ENSZ-beli képviselője kategőrikusan felhvíta a közgyűlést, ismerje -.1 a Kí­nai Népköztársaság törvényes jogát és űzze ki a kuomintang küldöttet arról a helyről, amelyet az ENSZ-ben jogta­lanul elfoglal. Az indiai felhjÉ|ssal kapcsolatos ma­gyarázó memoi törvényes jogs lés napirendj üljÉ^S A i^e jí umban, amely Kína < kérdését a közgyű­e javasolja, az indiai állandó képviselő kijelentette, hogy a legális kínai kormány képviseletének megtagadása nemcsak az Alapokmány­nyal, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyakorlatával is ellen­kezik és ellentétben ál! az Egyesült Nemzetek Szervezetének világbékére és nemzetközi együttműködésre Irányuló törekvésével is. Kína képviselete az ENSZ-ben rend­kívül fontos — folytatja a magyarázó memorandum — nemcsak azért, mert Kína volt azon öt nagyhatalom egyike, amelyek az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét megalakították, hanem azért is, mert Kínának nagyszámú lakossá­ga, óriási természeti kincsei vannak és nagymértékben hozzájárulhat azon fontos problémák megoldásához, ame­lyek az ENSZ előtt állanak. A Kínai Népköztársaság kormánya bebizonyí­totta, hogy képes és hajlandó telje­síteni azokat a kötelességeit, amelyek az ENSZ-beli tagságából reá háramla­nak. Ezzel szemben ma az Egyesült Nemzetek Szervezetében megtűrik an­nak a kormánynak képviselőjét, amely nem felel meg az Alapokmány köve­telményeinek és komolyan veszélyez­teti a szervezet azon tevékenységét, amely a sürgős problémák konstruk­tív megoldására irányul. Az a tény, hogy Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezetében nem igazi képviselője képviseli, annyit jelent, hogy Ázsiának ez a jelentős része, amelyen az egész világ lakosságának egy negyede lakik, nem vehet részt a közgyűlés munkájában és a Bizton­sági Tanács működésében, sem pedig az ENSZ különleges ügynökségeinek és egyéb szerveinek munkájában. A távol-keleti kérdések és az általá­nos, egész világot érintő problémák, főleg a leszerelés, az atomerő békés célokra való felhasználása, a kevéssé fejlett országok gazdasági fejlesztése — mindezen kérdések megtárgyalása nem lehet hatásos Kína együttműkö­dése nélkül. Feltétlenül szükséges, hogy Kínát az Egyesiilt Nemzetek Szervezetében a kínai kormány tör­vényes képviselője képviselje, ha az ENSZ reálisan és hatékonyan akarja az előtte álló problémákat megoldani — írja végül a memorandum. Egy másik határozati javaslatot az Egyesiilt Nemzetek Szervezetében levő afrikai országoK csoportja nyújtott be. Három határozati javaslatban hi­vatalosan kérik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetébe vegyék fel Szudánt, Marokkői és Tuniszt, E fon­tos nemzetközi problémák megtárgya­lására az idén 76 állam képviselője gyűlt össze. A közgyűlés rendes ülés­szakán első ízben vesznek részt azon 16 állam küldöttségei, amelyeket a X. rendes ülésszak végén vettek fel az ENSZ tagjai közé egyes imperialista körök ellenkezése és intrikái ellenére. A XI. rendes ülésszak elnökévé egy­hangúlag Van Vaithajakon taiföldi kül­döttet választották meg. A közgyűlés ezután egyhangúlag jóváhagyta a Biztonsági Tanács javas­latára az ENSZ három új tagjának — Szudánnak, Marokkónak és Tunisznak felvételét. Ezúttal megválasztották a közgyűlés bizottságainak elnökeit. A politikai és biztonsági bizottság* elnökévé dr. Vie­tor Bolaunde (Peru), a gazdasági és pénzügyi bizottság elnökévé Moham­med Mir Khan (Pakisztán), a szociális, humanitárius és kulturális bizottság elnökévé Hormot Lanning (Dánia), a gyámsági tanács elnökévé dr. Enri­que de Marchenu (Dominique Köztár­saság) az adminisztratív és költségve­tési bizottság elnökévé Omar Lufti (Egyiptom) és a jogi bizottság elnö­kévé dr. Karel Petržalka csehszlovák küldöttet, Csehszlovákia washingtoni nagykövetét választották meg. Végül a politikai segélybizottság el­nökévé Selim Sarper török küldöttet választották meg. Az egyiptomi kormány beleegyezett, hogy az ENSZ nemzetközi alakulatait Egyiptomba küldj é k New York. (ČTK) — Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára november 12­én bejelentette, Egyiptom beleegye­zett, hogy az ENSZ nemzetközi ala­kulatait Egyiptom területére küldjék. A Francé Presse hírügynökség je­lentése szerint az első nemzetközi alakulatokat november 13-án indítják Nápolyból Egyiptomba. Egyúttal je­lentik, hogy Kairóba érkezik repü­lőgépen Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára is. Hétfőn repülőgépei) Kai ó­ba érkezett E. L. M. Burns kanadai tábornok, akit az ENSZ nemzetközi alakulatainak parancsnokává neveztek ki. Nasszer elnök Burns tábornokot Mahmud Fauzi egyiptomi külügymi­niszter jelenlétében fogadta. Az ENSZ kairói tájékoztatási központjának hí­rei szerint Burns még ugyanazon a napon Jeruzsálembe repült. Egyiptom tárgyalása Hammarskjölddel az ENSZ határozatának megvalósításáról Kairó. (ČTK) — A MEN sajtóügy­nökség közölte, hogy Abdel Kader Hatem, az egyiptomi tájékoztató iro­da főigazgatója kijelentette, hogy ez egyiptomi kormány és Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára között esz­mecsere folyt az Egyesült Nemzetek Szervezetének a brit, francia és izra­eli erők távozására vonatkozó hatá­rozata megvalósításáról a nemzetközi fegyveres erők feladatával kapcso­lat ban. A jugoszláv kormány segítsége a magyar népnek Belgrád. (ČTK) — A tanjug sajtó­iroda tudósítása szerint Dalibor Szol­datics budapesti jugoszláv követ fel­kereste Kádár 'Jánost, a magyar for­radalmi munkás-parasztkormány el­nökét és közölte, hogy a jugoszláv kormány a magyar népnek 150 millió dinár értékű élelmiszert és építészeti anyagot küld. Legújabb hírek a magyarországi üzemekből A magyarországi üzemekben meg­indul a termelés. A normális munkák legfőbb akadálya elsősorban a nyers­anyaghiány és a szálítási nehézségek. Amint a Kohászati és Gépipari Mi­nisztérium sajtóosztálya jelentette, számos magyarországi kohóban és gépipari gyárban megtették az előké­születeket a munkák megindítására. Az ózdi üzemből jelentik, hogy az egyik kohó egyelőre korlátozott mér­tékben dolgozik, mert gázt szolgáltat a villanymüveknek. Teljes üzemben van az egyik Martin-kemence. A diós­győri Lenin-kohőmüvekben két ol­vasztómuhely és három Martin-ke­mence-Tnuködik. Az üzem folyamatos­ságát azonban gátolja a nyersanyag­és energiahiány. Zala megye valamennyi üzemében megkezdődött a munka, a termelés azonban még itt sem folyamatos. Ugyanez a helyzet a szegedi üzemek­ben is. Itt a textilgyár anyaghiány miatt csak napi négy órát dolgozik. Szeged élelmiszerellátása kielégítő. Az isko­lákban folyik a tanítás, hétfőn meg­kezdődtek az előadások a szegedi egyetemen is. Komárom megyéből jelentik: a tata­bányai bányászoknak sok nehézséggel kell megküzdeniük, mert egyes szaka­szok és munkahelyek romos állapot­ban vannak. A cementgyárban és mészkőbányában, amely nem szenve­dett oly nagy kárt, fokozatosan meg­indul a munka. Hétfőn Tatabányán 1800 bányász lépett munkába, akik biztosítják a tatabányai villanyművek, kórházak, iskolák és sütödék szénel­látását. Fejér megyéből jelentették, hogy Székesfehérvárott helyreállt a nyuga­lom és a rend. Az üzleteket kinyitot­ták és a lakosság élelmiszerellátása biztosítva van. Működik a helyi vasúti forgalom. A bányákban eddig csak karbantartási munkálatok folynak. A városban 60 000 baromfit és 25 000 sertést készítettek el, hogy Budapest­re szállítsák. A debreceni üzemekben az alkal­mazottak 70 százaléka már munkába állott. Az élelmiszerellátás Debrecen­ben folyamatos. A szenet, üveget és sőt a Román Népköztársaság szállítja. Pest megye jelenti, hogy a városi tanács végrehajtó bizottságai műkö­désbe léptek és az ideiglenes forra­dalmi bizottságokkal együtt biztosít­ják a rend fenntartását a megyében. Élelmezési problémák nincsenek Hét­főn, teherautókon élelmiszert küldtek a budapesti gyermekkórházakba. Budapest Ivan Skála Pakisztán közvéleménye kövefeli az ország kilépésé! a Brit Nemzetközösségből Karacsi. (ČTK) — A Dawn tudósító­ja közölte, hogy a Muzulmán Liga szervezetének szakurai körzeti érte­kezletén határozatot fogadtak el, amelyben felszólítják a pakisztáni kormányt, tartsa tiszteletben a nép akaratát és lépjen ki a Brit Nemzet­közösségből, mert Pakisztán nevét kapcsolatba hoznák Nagy-Britannia káros és agresszív tetteivel. Hatem kijelentette, hogy november 12-én egyezményt értek el valameny­nyi olyan pontban, amelyeket az egyiptomi kormány pontosan kíván helvezik el Port Said­megszövegezni. A MEN sajtóügynök- P^Jaid ség tudósítása szermt a hatarozatot A nemzetközi f eg yv eres egységeket veres egységekben, amelyekről az ENSZ november 7-i határozatában szó van. Ugyancsak megegyeztek ab­ban, hogy szükséges Egyiptom bele­egyezése a nemzetközi fegyveres erőknek Egyiptom területére való be­lépéséhez és elhelyezéséhez. Meg­egyeztek abban is, hogy mihelyt Egyiptom visszavonja elhatározását, a nemzetközi fegyveres erőknek azonnal el kell hagyniok Egyiptom területét. Az egyezményben szó van arról is. hogy a brit és a francia haderők eltávozása után, amit az ENSZ határozatával összhangban azonnal meg kell valósítani, ezeket ahhoz a feltételhez kötötték, hogy okvetlenül szükséges Egyiptom jóvá­hagyása minden egyes ország rész­vételét illetőleg a nemzetközi fegy­az Egyiptom és Izrael közötti fegy­verszüneti határvonal védelmére használják fel mindaddig, amíg ezt Egyiptom szükségesnek tartja. Megkezdődött az arab országok értekezlete Bejrut. (ČTK) — November 13-án Bejrutban megkezdődött hat arab or­szág kormányfőinek értekezlete. Az értekezleten, amely megvitatja a kö­zép-keleti helyzetet és az arab or­szágok további közös útját, részt vesz Kamii Samun tibanoni elnök, Faiszal iraki király. Husszein, Jor­dánia királya, Szaud király és Sukri Kuvatli. Szíria elnöke, akit Sabri Asali miniszterelnök kísér, és Mohammed al-Badr, jemeni trónörökös. Az ér­tekezleten megjelennek Egyiptom, Szudán és Líbia képviselői is. Az egyiptomi kormány közölte, hogy Nasszer elnoK az értekezlet résztve­vőivel telefonösszeköttetést tart fenn. Az Algériai Nemzeti Felszabadító Front követeli, hogy az ENSZ közgyűlése tárgyalja meg Algéria kérdését New York. (ČTK) — Az algériai Nemzeti Felszabadító Front novem­ber . 12-én az ENSZ-be benvújtotta memorandumát ahhoz a kérelméhez, hogy Algéria kérdését tűzzék az ENSZ közgyűlésének napirendjére. A memorandum rámutat, hogy csu­pán a nemzetközi közvélemény nyo­mása kényszerítheti Franciaországot az algériai probléma békés megoldá­séra. Összehívják Nagy-Britannia Kommunista Pártjának rendkívüli kongresszusát Nagy-Britannia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése London. (ČTK) — November 10. és 11-én Londonban ülésezett Nagy­Britannia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Megvitatta a je­lenlegi nemzetközi helyzetet, különö­sen a brit agressziót Egyiptomban és a magyarországi eseményeket. A bi­zottság a vita után egyhangúlag el­fogadta J. Gollan főtitkár beszámoló­ját, amelyben elemezte a helyzetet és javaslatot tett a béke biztosításá­ra. Gollan beszédében négy követel­ményt adott elő, amelyek megvaló­sítása a béke biztosítására vezetne: 1. Az idegen katonai erők vissza­vonása Egyiptomból 2. A négy nagyhatalom tanácsko­zásai, melyekhez India is csatlakoz­na. Gollan javasolja Kínát is 3. A nagyhatalmaknak meg kellene vitatniok az európai biztonsági pak­tumot. 4. A nagyhatalmak tanácskozásai során egyezményt kell kötni a nuk­leáris fegyverekkel való kísérletek betiltására. A Központi Bizottság ülésén elha­tározták, hogy a jövő év elején ösz­szehívják a párt rendkívüli kong­resszusát. A Központi Bizottság a kongresszus összehívását azzal indo­kolja, szükséges megszilárdítani a párt harcát a konzervatív párt meg­döntéséért, a munkásosztály egysé­géért és a béke védelméért. A rendkívüli kongresszusnak a párt alapszabályainak értelmében ugyan olyan hatásköre van, mint a rendes kongresszusnak. A kongresszus napi­rendi programja a következő: 1. A Központi Bizottság beszámoló­ja a politikai helyzetről. 2. A brit út a szocializmus felé. 3. A párt belső demokráciája. 4. A Központi Bizottság és a fe­lebbezési bizottság megválasztása. A Központi Bizottság felhívja a párt valamennyi tagját és szerveze­tét, vegyenek részt teljes számban a kongresszus előtti vitában. A Köz­ponti Bizottság hiszi, hogy a rend­kívüli kongresszus megszilárdítja a párt egységét, jelentős mértékben megerősíti a párt munkáját és ak­tivitását a brit nép érdekében. Amire az ellenforradafmárolcnalc nem maradt idejük Megalakult az ENSZ közgyűlésének irányító bizottsága. New York. (ČTK) — November 13­ra virradó éjszaka az ENSZ közgyű­lése XI. rendes ülésszakának első plenár's ülésén megalakult az irányí­tó bizottság. Az ülés végén a köz­gyűlés alelnökeivé választották a Biz­tonsági Tanács öt állandó tagjának — a Szovjetunió, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a kuomintang.isták — képviselőit, to­vábbá India és San Salvador küldöt­teit. A főbizottságok előzőleg meg­választott hat elnökéve! (a politikai segélybizottság elnökén kivül), és a közgyűlés elnökével együtt 14 kül­dött alkotja az irányító bizottságot. Az irányító bizottság feladata a közgyűlésnek ajánlani azokat a kér­déseket, amelyeket véglegesen napi­rendre tűz, valamint előzetesen meg­vizsgálni a különböző eljárási és ad­minisztratív problémáit. Az első ülést november 13-án 16 órára tűzték ki. Az irányító bizottság beszámolója után a közgyűlés megtartja első ple­náris ülését. (Budapesti tudósítás) — A magyar események hetedik napján, október 29-én az AFP fralncia hírügynökség ezt a figyelemre méltó jelentést adta ki: „A szovjet egységek távozásáról közölt hír ma reggel a londoni tőzs­dén az eladás megkezdiése előtt a magyar kötvények általános emelke­dését okozta." Ez a pár sor, amelyet a sajtóügy­nökség a magyarországi események pozitív gazdasági reakciójának minő­sített, jutott eszembe, amikor a bu­dapesti elvtársak elmondták, hogy a tragikus napokban Magyarországon és a határon túl is felvillanyozódtak a volt kizsákmányoló osztályok. A nagy­birtokosok és gyárosok már készültek rátenni kezüket a magyar nép nem­zeti vagyonára. Több piéldát tudok erre felsorolni: így pl. Kertész Sándor, a győri fo­nógyár főrészvényese Bécsből távira­tot küldött ezzel a szöveggel: „Rövi­desen hazajövök és átveszem vagyo­nomat." Egy más gyáros, Döbrentei úr, aki­nek cementgyárát Győrben államo­sították, személyesen megjelent a gyárban és kijelentette, hogy rögtön birtokába veszi. Ezek a kizsákmányoló elemek ugyanis maguk mögött érezték az új burzsoá pártok erkölcsi és ťényleges hatalmát és az áruló Nagy koalíciós kormányát. Az űjtí.man alakult de­mokratikus népoárt lapja, a Hazánk amely köze! állt Mindszenti bíboros­hoz. november 4-én cikket közölt, amelyben így írt: „Kívánatos, hogy a termelőeszközök és értékek volt tu­lajdonosainak. akiktől ezeket a közel­múltban elvették, az egyéni körülmé­nyek mérlegelése szeriint olyan kár­pótlást nyújtsanak, amely megfelelne az igazságnak." A cél szentesíti az eszközt Nemcsak a magyar kötvények ára emelkedett a szovjet egységek Bu­dapestről való kivonulása után. A fel­dúlt városban, ahol az élet mintegy fej nélkül haladt és ahol a szovjet egységek eltávozása után senki sem volt képes rendet teremteni, hírte­len sötét erők bukkantak fel, ame­lyek mindent, ami haladó volt, ül­dözni kezdtek. Nemcsak Budapesten, de a vidéken is megnyíltak a börtö­nök kapui. A gonosztevők fegyverrel kezükben a Nyugatról érkezett Hort­hy-tisztek mellé álltak. Az imperialis­ta erők akaratából a fehér terror dü­höngött. Sokakat üldözőbe vettek, el­fogtak, vertek, kínoztak, agyonlőttek vagy felakasztottak. Az ellenforradal­mi lapok egyike, az Igazság, novem­ber 2-án a bestialitások ellen cikket volt kénytelen közölni „Ne lincselj" címmel. Mindez természetesen a magyar nép „nyugati barátadnak" védnökségé alatt, áültóiag a tiszta demokrácia jegyében történt Ni>m fér kétséq ahhoz, hoqy ezen események előidézésében szere­det játszottak bizonyos nyugati kor­mánykörök. Sok bizonyíték van arra hogy a ma­gyarországi és külföldi reakciós erők szándéka a hatalom megkaparintásán és burzsoá kormány összeállításán kí­vül az volt, hogy elpusztítsák a mun­kásosztály, a földművesség és az ér­telmiség legjobb erőit. Meg akarták ismétellni az 1919. évet, amelyről Kun Béla 1929-ben „magyarországi fehér terror" című müvében megírta, hogy a magyarországi börtönökben és gyüj­tőtáborokban legkevesebb 70 000 em­ber sínylődött és azok száma, akiket bírói ítélet nélkül végeztek ki, több mint húszezer volt. Az ellenforradalom tizenkét szé­gyenletes napjának folyamán a Sza­bad Európa az Amerika Hangja és más nyugati szócsövek dicsőitették a véres orgiákat, szenzációt csináltak belőlük, amelyet jó pénzért eladtak. Ma mindezek a harsonázok olyan ar­cot vágnak, mintha Magyarországon nem követtek volna el bestialitásokat és mintha Magyarországon nem lett volna arról szó, hogy visszaállítsák a kapitalizmus uralmát, mintha nem lett volna szó fasiszta diktatúráról. Mindez azonban hiábavaló. Elegendő volt pár nap arra, hogy megtudjuk, mit is akart tulajdonképpen a nem­zetközi reakció Magyarországon. A reakció erőit tetten érték. Jó, hogy ezeknek az erőknek már nem volt !deiü'< 1- fejezni véres tettüket. ÚJ SZ O o 1956. november 14. & /

Next

/
Thumbnails
Contents