Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-01 / 305. szám, csütörtök

P rágában, a Hradčany közelében lakom. Sokszor sétálgatok a középkori hangulatot árasztó zegzugos, ódon utcákban es csaknem mindig felfedezek valamit, ami eddig elkerülte figyelmemet. Egy középkorra emlékeztető boltív, barokk homlokza­tú ház, eldugott terecske varázsolja mindig újjá a jól ismert helyeket. Legszívesebben a Lorettói templom zenélő harangjait hallgatom, ahogy óránként az Ave Mária csodálatosan szép dallamát zengik. Számtalanszor A számtani műveleteket végző vég­rehajtó egység teljesen elfoglal egy helyiséget. jártam már arrafelé, de eddig nem vettem észre, hogy a tér romantikus árkádjai alatti házak egyikén szerény tábla hirdeti: Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia, Matematikai Gépek Intézete. Amikor észrevettem a kis táblát, akaratlanul megrázRódtam, mint aki mély álomból a valóságra ébred. Előtted a Lorettói tér, amelynek min­den kőkockája, minden sarka régmúlt idők hangulatába ringat és ha átlé­ped ennek a többihez hasonló régi háznak küszöbét, a legigazibb, a leg­forróbb mába csöppensz. A technika, az emberi tudás és leleményesség olyan csodájával találkozol, hogy eszed, értelmed nem akarja felfogni — ez is lehetséges. Mindnyájan emlékszünk az iskolából S számtanórák kínzó logikájára. Bi­zonyára sokaknak okoztak a többis­meretlenű egyenletek álmatlan éjsza­kákat. Nálunk az osztályban óriási te­kintélye volt azoknak a diákoknak, akiknek a matematika könnyen ment, akik játszva oldották meg a nehéz feladatokat. Most pedig egy olyan géppel állok szemben, amely egy óra alatt hibátlanul kiszámít tízezer szám­tani műveletet. Miroslav Valach mérnök, a Mate­matikai Intézet munkatársa mondja el a számolásban az embert sokszo­rosan túlszárnyaló gép születésének és funkciójának történetét. Az intézet igazgatója, dr. Antonín Svoboda mér­nök, államdíjas docens, dolgozta ki az alapvető tervet, majd egy tudományos dolgozókból álló csoport az ő irányí­tásával elkészítette a részletes ter­veket. Ezt persze ne úgy képzeljük el, mint mondjuk egy ház tervrajzát. A gép 1951 óta készül, rendkívüli bo­nyolultsága miatt az építés során a munkatársak állandóan együttműköd­nek a készítőkkel. Ez az együttműkö­Csodagép Irta: Kis Éva A' dés nemcsak abból áll, hogy az építés közben ki kell egészíteni, még apró­lékosabban el kell készíteni a terv­rajzokat, hanem vannak olyan manuá­lis munkák, amelyeket a tudományos dolgozók csak maguk végezhetnek el. Bár csak jövőre lesz teljesen készen a gép, nevet már kapott. SAPO-nak keresztelték, ami a samočinný počí­tač — magyarul önműködő számoló­gép — rövidítése. Hogyan fog működni ez a csoda­gép? Mielőtt megkapja a feladatot, útmutatást, programot kell kidolgozni számára. A programot az intézet ma­tematikusai dolgozzák ki és ez tulaj­donképpen az egyetlen nehéz emberi tevékenység, ami a gép kezelésével összefügg. A SAPO-t úgy konstruál­ták, hogy inkább lassabban működ­jön, de tudjon logikusan „gondolkod­ni". Vannak önműködő számológépek, pl. a szovjet BESM, amely másod­percenként 8000 műveletet végez el, viszont sokkal részletesebben kidol­gozott programra van szüksége. Az útmutatást a mi gépünknél nem kel! annyira aprólékosan elkészíteni, elég csak nagy vonalakban megadni, a gép aztán maga dönt a részletmegoldá­sokról. Megjelölhetnek a programban néhány lehetőséget, a gép kiválasztja a legegyszerűbbet. Ha például ugyan­olyan jellegű feladatot kell megis­mételnie, csak más változatban, ak­kor a gép „emlékszik" a megoldás menetére és másodszor, harmadszor stb. már sokkal gyorsabban végzi el a feladatot. A SAPO,. mint az önműködő számo­lógépek általában, három részből áll. Az emlékeztető, az irányító és a vég­rehajtó egységből. Az emlékeztető, amely egy hengerre szerelt elektro­magnetikus szalag, feljegyzi, megrög­zíti a kapott programot, illetve a feladatban szereplő számokat. Az irá­nyító egység az emlékeztetőből fo­lyamatosan átveszi az utasításokat és továbbítja a számtani müveleteket villámgyorsan elvégző végrehajtó eqvségnek. A végrehajtó egy­ség, amely a gépnek az alapvető szá­molóeszköze, 8000 elektromagnetikus reléből áll. Az eredmény ismét visz­szamegy az emlékeztetőbe, az kiküldi a következő utasítást, utána továbbí­tás, végrehajtás és ez így megy egé­szen addig, amíg meg nem oldja az egész feladatot. Ha hiba csúszik a számolásba, a gép azonnal jelenti, a hibát maga kijavít­ja, majd folytatja a müveletet. Noha a gép kijavítja a hibát, azért szük­séges, hogy jelentse, mert a gép­kezelő így ellenőrizheti azt a gépal­katrészt, amely a hibát előidézte. Ele­gendő egy porszem ahhoz, hogy zök­kenő keletkezzék. mikor Valach elvtárs beveze­tett abba a helyiségbe, ahol a kapcsolótábla van, azt hit- j tem — nagyságáná' fogva —, hogy j előttem az egész SAPO. Kiderült, hogy itt más nem történik, mint különféle lámpák fényjelzéseit figyelve, a gép­( kezelő ellenőriz, behelyezi a progra­mot és kiveszi az eredményt. Ezen­kívül még két helyiséget tölt meg az önműködő számológép. Hogy mi- j lyen alkatrészekből áll és hogyan fest | ez az óriási monstrum, azt még a I legjobb akaratta? sem tildnáiti fetrni. Dehát ez nem is lényeges. A lényeg az, hogy mi mindent tud. Hiszen még az alkotók előtt sem teljesen világos, mi megy tulajdonképpen végbe egy ilyen gépben, hogy a legbonyolultabb számtani feladatok elvégzésére olyan elképzelhetetlenül rövid idő alatt ké­pes. Az önműködő számológépeknek ad­ható feladatok szinte korlátlanok. Megbízhatók minden olyan feladattal, amelyről eddig azt hitték, hogy meg­oldásukra csak az emberi agy képes. De amíg egy számítással az emberek hada néhány hónapig kénytelen fog­lalkozni, addig a gép ugyanezt el­végzi néhány hét vagy nap alatt. Az embernél hetekig tart, amíg különféle variációkból kiválasztja a legcélsze­rűbbet, a gépnek, miután villámgyor­san számol, bőven van ideje addig próbálkozni, amíg rájön a legkézen­fekvőbb megoldásra. Maga szervezi munkáját, ha nem tetszik neki, amit kiszámolt, elveti, másképpen próbál­kozik, amíg megtalálja a leghelyesebb utat. A következő alkalommal — sa­ját hibáján okulva -r- már nem pró­bálkozik, biztosra megy. A fizika, kémia, atomfizika, köz­gazdaságtan, építészet, ipar, csillagá­szat, földmérés stb., egyszóval a tu­dolhány és technika minden ágának rohamos fejlődésében felbecsülhetet­len jelentősége van az önműködő szá­mológépeknek. Ugyanúgy, ahogy a többi gépek felszabadítják az embert a nehéz testi munka alól, a matema­tikai gépek az embernek a nehéz szellemi tevékenységet takarítják meg. F elmerült a kérdés, eljön-e az az idő, amikor képesek lesz­nek az embert teljesen he­lyettesíteni? Természetesen nem. Al­kotó munkára sohasem lesznek képe­sek. Mindig az ember legtökéletesebb segítőeszközei maradnak, hozzájárul­va ahhoz, hogy az ember gyorsabban törjön előre és fedezzen fel új utakat a tudományokban, gyorsabban győze­delmeskedjen a természet eddig még titokzatos erői felett. A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia Matematikai Intézetének munka­társai ezért várják már olyan türel­metlenül a SAPO működésbe állítását. Az eljövendő esztendők fokozott igé­nyű feladatainak megoldásában az első csehszlovák önműködő számoló­géppel feltétlenül segíteni akarnak. A Klimkovics-család művészi hagyatéka Kassa a múlt század hatvanas éveiben már jelentős szerepet játszik az akkori művészeti életben. Ebben nagy érde­me van a Klimkovics-család tehetsé­ges tagjainak. Régi levéltári adatok beszélnek arról, hogy már a XVII. szá­zadban jelentős szerepük volt a kép­zőművészetben. s A Kassai Kerüteti Képtár dolgozói most összegyűjtötték a Klimkovics­család művészi hagyatékát. A napok­Nagy érdeme van a Kassai Múzeum megalapításában, melynek hosszú idöri keresztül igazgatója volt. Számtalan festményt, rajztanulmányt hagyott hátra, melyeknek művészi felfogása és kidolgozása nagyértékű. Mint jó pedagógus sok fiatal képzőművészt ne­velt az akkori társadalomnak. Az ö műtermében sajátították el a festőmű­vészet alapismereteit a kiváló Benczúr. Gyula, Horovitz Leopold arcképfestö, Dévény vára ban nyílt meg ez a kiállítás, mely a Klimkovicsok alkotásait, Kelet-Szlová­kia képzőművészeti múltjának szám­talan értékét mutatja be dolgozóink­nak. Klimkovics Flórián, akitől a kiállítá­son egy csendélet van, 1756-ban szü­letett Smolníkon. Fia, Ignác, bánya­hivatalnok volt, de apjától örökölt festöművészi hajlamai Kassára hozták. Húszéves korában már sokoldalú, el­ismert művész. Arcképfestö, csendélet és templomfestéssel is foglalkozik, szob­rász és vésnök. Négy fia közül külö­nösen Béla és Ferenc értek el sikere­ket az arcképfestésben. Ferenc szám­talan arcképet, életképet, tájképet fest, sok történelmi kompozíciót. Nagyon termékeny párizsi tartózkodása idején, ahol kitüntetésben van része. Öccse, Flórián tehetséges szobrász, vésnök és rajzoló. Klimkovics Ignác harmadik fia, Béla Bécsben Waldmül­lernél tanult testvérével Ferenccel együtt. Kassán 1853-ban festőiskolát nyit, s a reálgimnáziumban rajztanár. Doby Jenő grafikus és arcképfestö és Csordák Lajos. • A Klimkovicsok utolsó sarja, Zoltán', tehetséges építész volt. Korán elhalt, tehetségét nem érvényesíthette. A Klimkovics-család művészi hagya­tékának kiállítása azt a célt szolgálja, hogy Kassa és vidékének nyilvánossága megismerhesse azt a művészi generá­ciót, amelynek alkotása nemcsák Kas­sa, hanem egész Kelet-Szlovákia kép­zőművészetének alapját vetette meg. Gazdag ez az országrész művészi alko­tásokban és értékeinek jelentős része még nem ismert. A kiállítás éppen ezt a hiányt igyekszik pótolni a XIX. szá­zad művészi alkotásainak bemutatásá­val. Mészáros Gyula Kincset, ha kiásnak... Kincset, ha kiásnak, csak a szekerce bölcs, őt csak erő gyúrja, s azt a titkos gyönyört, mit másféle fénye holt anyagnak gyújthat, amitől a látó néha megvakulhat nem ismeri. Vers téged is ásson ily hideg szekerce szavak anyagából, melyeknek a lelke nem magáért vágyik kínlódik a fényre, hanem csak is azért, hogy más is megértse, bár néma a szerszám. MONOSŽLÔY M. DEZSŐ A képen az önműködő számológép „emlékezete" látható. A New York Times szerint a legtöb­bet olvasott könyvek egyike Ameri­kában jelenleg Nasszer „Egypts Libe­ration: Philosophy of the Revolution" (Egyiptom felszabadítása: a forrada­lom filozófiája) című mű. Okos közeledés Az apátfalusi Poľana Üzem és Lo­sonc város dolgozóinak régi óhajuk volt, hogy megértésben dolgozzanak. Régi óhaj, közös munkával, közös erővel valami szépet alkotni. A múlt­ban a kultúra és a sport terén tör­téntek már erre nézve lépések, de eredményt nem tudtak elérni. Annál örvendetesebb az a kezdeményező lé­pés, amit sok-sok fáradozás után Ro­rák Zoltán és Lauko Pál, a Poľana kultúrosztályának vezetői tettek. Az ajánlat ennyi: A Poľana Textil­üzem rendezzen még ebben az évben a Csemadok losonci szervezetével kö­zösen esztrádműsort a Vigadó nagy­termében. Az apátfalusiak ajánlatát a Csemadok losonci vezetősége öröm­mel fogadta, s azonnali megállapodás történt az időpont meghatározásában. Ezek szerint november 28-án megren­dezik első közös esztrádest tűket, amelyen a Poľana és a Csemadok né­pi táncegyüttesein kívül mindkét rész­ről a legjobb műkedvelők lépnek fel. Nagy esemény lesz a Poľana közis­Képek a Csemadok életéből mert' tizenhat tagú tánczenekarának szereplése. A Vahláč János karmester vezefte tánczenekar kitűnő énekesnők és énekesek közreműködésével a dol­gozók kedvelt dalait adja elő. A gaz­dag műsor összeállítását Kovács Kató és Lauko Pál vállalták. Az első lépés tehát megtörtént. Bi­zonyosra vehető, hogy a kapcsolatok a jövőben még bővülnek. Ez a köze­ledés a város dolgozóinál nagy meg­értésre talált. Hol marad Fülek? A Csemadok-szervezetek népművé­szeti szemléjére november 10-én ke­rül sor Losoncon. A kerület nagysza­básúnak ígérkező népművészeti be­mutatójára idáig a rimaszombatiak, tornaljaiak, csábiak, déméndiek és a losonciak jelentkeztek. Természetesen még további jelentkezőkre számíta­nak. A rimaszombati járás képviseleté­ben a népi együtteseken kívül még a rimaszombati munkásénekkar is fel­lép. A kitűnő énekkar fellépésével nagyban emeli majd a szemle sikerét. Gabonás Tibor vezetésével már most szorgalmasan készülnek a losonci be­mutatóra. A Csemadok tornaijai szervezete szavalatokkal, népi táncokkal, szóló­karénekkel gazdagítja a műsort. A kékkői járást a Csemadok csábi szer­vezete képviseli. Érdemes megemlíte­ni, hogy népi művészcsoportjuk a szeptember 30-i járási Csemadok-na­pon a legjobban szerepelt. Az ipolysági járás a deméndieket küldi a kerületi szemlére. Prandorfi Piroska tanítónő vezetésével a népi együttes biztos sikerre számíthat. A losonci járásból a Csemadok szerve­zet népi együttese lép fel. Táncszá­mokkal, szólóénekekkel szavalattal és balladák előadásával szerepelnek. Sajnos, a füleki járás eddig még nem adott életjelt magáról. Mintha megállt volna ott a munka. Sem a népi együttes, sem a színjátszó cso­port nem mutat hajlandóságot a ke­rületi szemlén való részvételre. Pe­dig a fülekiek nagyon szép eredmé­nyeket értek el a múltban. Azt szeretnők, ha a kerületi be­mutatón valamennyi Csemadok-szer­vezet részt venne és tudása legjavát nyújtaná! Munka-hírnév A Csemadok rimaszombati szerve­zete végzi a legjobb és legkomolyabb munkát a Banská Bystricai kerületben. A színjátszó csoport különösen jól és lelkesen dolgozik. Most két darabot tanulnak be, még­hozzá egyszerre. Mind a kettő nehéz. A prózai és az operett-együttes két nagy bemutatóra készül. A prózai együttes december 8-án már bemu­tatja Csíky Gergely Ingyenélők című szatíráját. A próbákon Drobka Géza vezetésével gonddal, nagy körültekin­téssel folyik a munka. Érthető, hi­szen az otthoni szereplés után a ke­rületi verseny keretében Füleken lép­nek majd fel. Örömmel említjük meg, hogy az. In­gyenélők nagyszerű szereposztásban kerül színre. Kamilla szerepét pél­dául Karpusz Jánosné, a színjátszó csoport régi, bevált műkedvelője ala­kítja. Irén, a nevelt lány szerepét vi­szont Cséman Ervína játssza. Az operettegyüttes Kacsóh-Pong­rácz daljátékát a János vritézt ta­nulja. A daljátékot szintén Drobka Géza rendezi. A címszerepben a rima­szombatiak új tehetsége, Riz Miklós játszik. Juliska szerepében pedig Sza­majdák Emese lép majd színre. Bagót a közkedvelt Tóth Béla alakítja, a francia királyt viszont Vaskó József. A János vitéz rim szombati bemu­tatójára előreláthatólag december végén kerül sor. Sólyom László. 1956. november ľ 7

Next

/
Thumbnails
Contents