Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-07 / 311. szám, szerda

hömpölygő ^JDuľia pariján Az őszinte barátság jegyében OOOOOOOOOOOOOO0ÖOGO0OOOO0OGOOOOOOOOOGOOOOOGOOOOOO Az ázott földúton nyomokat vágnak a cukorrépával és kukoricával megrakott szekerek. A csúzi szövetkezeteseknek ugyancsak sokat kell szekerezni, míg a termést a rendeltetési helyére szállítják és mégis sikeresen birkóznak meg a munkával. Az őszieket idejében elvetették, és mintegy 80 hektárnyi területről több mint 90 százalékban már vas­•ítra hordták a cukorrépát s a ku­koricatöréssel is siettek, mert míg tavaly december 4-én törték le az utolsó kukoricát, az idén egy hó­nappal hamarabb készültek el vele. A csúzi szövetkezetesek szeretik a munkát, amellett módot találnak a kulturális élet fejlesztésére, a helyes szórakozásra is. A csehszlo­vák-szovjet barátsági hónapra bő, gazdag programmal készültek fel. A CSSZBSZ, a Csemadok és a CSISZ helyi szervezeteivel karöltve gondoskodott arról, hogy novem­ber hónapban és a többi téli hó­napokban értékes szakelőadások, színes műsorok töltsék ki a hosz­szú téli estéket. A csúzi kultúrház e hónapban igen látogatott lesz, mert 7-én a Szovjetunióról tartanak előadást vetített képekkel, november 10-én pedig a Csemadok és a CSISZ mű­kedvelőgárdája lép gazdag műsor­ral a közönség elé, 14-én a Szov­Az őszi időjárás még lehetővé teszi í\. a sikeres hajózást « Ä legnagyobb folyón­L ÄK^Stsľi a Duná n- Ezen Ts^SeíS^ÖjL^ a folyón most nagy élénkség ural­kodik. Nagyobb mint valaha. Hiszen a Csehszlovák Da­nahajózási Vállalat dolgozói szívós har­cot folytatnak a nemrégen elvesztett vörös zászló visszaszerzéséért. E harc jegyében emelkednek a tervteljesítés eredményei is, mely szerint a hajó­szállítást tonnákban kifejezve 110 szá­zalékra, tonnakilométerekben 118,6 százalékra teljesítették. A kirakás ter­vét Bratislavában 138,1 százalékra, Komáromban 101,9 százalékra, Bécs­ben 218,3 százalékra teljesítették. A hajógyárban normaórákban 103,1 szá­zalékra, a gépműhelyekben 102,5 szá­zalékra, a hajógyári műhelyekben 104 százalékra teljesítik a tervet. Az Orava ismét a Vaskapu­ban 1956 október elején a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat alkalmazottai már azzal büszkélkedhettek, hogy a „Javorina" után az „Orava" hajó ja­vítását is sikeresen befejezték, amit kötelezettségvállalásuk szerint idejére elvégeztek és Bratislava és Komárom között már a próbahajózást is végre­hajtották. Az Orava hajó a Csehszlovák Duna­hajózási Vállalat egyik legnagyobb teljesítményű hajója, mely a Duna legnehezebb szakaszán a Vaskapu szakaszán dolgozott. A hajósok megszerették és megszokták ezt a ha­jót és az szép munkát végzett a du­nai áruszállítás terén. Az Orava már két nagy világháborút ért meg a Du­nán. A hajót alapjától átépítették és tel­jesen korszerűsítették. A hajógépeket most is gőz hajtja. Ennek termelésé­-te. hez azonban nem szenet használnak, mint a javítás előtt, mert a kazánokat pótfűtőanyagokkal fűtik. Ezzel megszűnt a fűtők nehéz mun­kája és népgazdaságunknak körülbe­lül 2000 tonna szenet takarítanak meg évente. Ez a hajó most a generáljaví­tás után ismét a Duna hullámait fog­ja szántani. Kötelezettségvállalások a vörös zászló elnyerésére A hajóműhelyek dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az egész évi tervet normaórákban 1956. december 15-ig 100 százalékra és az év végéig 105 százalékra teljesítik. A régi anyaggal való takarékoskodással 12 ezer koro­nát takarítanak meg. A Csehszlovák Dunahajózási Vállalat dolgozói köte­lezettséget vállalnak, hogy minden sza­kaszon idő előtt teljesítik a tervet, amit a bratislavai kirakásnál dolgozók •kötelezettségvállalásából is láthatunk, mely szerint 1956. november 7-ig tel­jesítik az egész évi tervet. Jó tervteljesítéssel, kötelezettségvál­lalásokkal, szocialista munkaverseny­nyel és lelkes munkával harcolnak a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat dol­gozói a vörös zászló újból való meg­szerzéséért. Ilia Marko Jó! bevált az első termés A Sp. Pohradie melletti Studenec község szövetkezeti tagjai az idén el­ső ízben termesztettek cukorrépát. Most a cukorrépa betakarítása alkal­mával meggyőződtek arról, hogy a Szepességen is jó feltételek vannak cukorrépa termesztésére. Hektáron­ként 280 mázsa cukorrépát ástak ki, melyet a tőketerebesi cukorgyárba küldtek feldolgozásra. jetunió békepolitikájáról lesz szó, 21-én pedig a szovjet mezőgazda­ság sikereivel ismerkednek meg a hallgatók. Amikor a színvonalas program­ról beszélünk, az elvtársak meg­említik, hogy a november' hónap végével nem kívánják lezárni az előadássorozatot, a CSISZ és Cse­madok gárdája a tél folyarrlán egész sereg műsorszámot, néhány, egész estét betöltő színdarabot, több énekszámot kíván begyako­rolni, hogy azokban a hónapokban, amikor ismét megindulnak a me­zőgazdasági munkák ne kelljen a betanulással időt tölteni. A nagy igyekezet, mellyel a csú­ziak készültek a barátság hónapjá­ra, méltóképpen fejezi ki a szövet­kezetegek Szovjetunióhoz való ra­gaszkodását, mert mint mondják „jó az a tudat, hogy olyan erős hatalom, mint a Szovjetunió, áll el­ső helyen a béke vártáján". Ez még több biztonságot és kedvet ad az építő munkához. (mj.) Építésünk büszkesége Most egy éve kezdte meg a villa­mos áram szolgál­tatását egyik leg­nagyobb vízi vil­lanyerőművünk, a slapyi erőmű. Nagy teljesítménye nem kis mértékben függ berendezésétől. A berendezés ped'g a hatalmas rotortól kezdve egészen a bonyolult kapcsoló­tábláig csehszlovák gyártmány. Dol­qozóink kezomun­káját dicséri e nagy mű, amely villamos árammal látja el a környék ipari üzemeit és háztartásait. Jobban mint a E léggé ismert közmondás: fizet mint a köles. Dunaradványon a paprika jobban fizetett, mint a kö­les. Büszkék is erre a szövetkezeti tagok." Ha egyről másról kérdezőskö­döm, a szó rögtön a paprikára terelő­dik. Megpróbáltam Fürstenzeller Ferenc­nél, a szövetkezet elnökénél más ol­dalról megfogni a dolgot, de végül is odajutottunk ki, hogy a kertészet, a paprika dominált. Nézzük, hát alaposabban, mit ts ho­zott a kertészet. Először is talán azt mondjuk meg, hogy százezer korona bevételt terveztek belőle, de ez a bevé­tel jóindulatúan megszaporodott, és kétszázhetvenezer korona lett belőle. Százhetvenezer korona nagy pénz s ilyenkor a jószimatú ember keresi az eredmény okát, forrását, azokat az egyéneket, akik kezük, eszük munká­jával ezt a többletet előteremtették. Megpróbáltam én is ezt kutatni, de a későbbi beszélgetés folyamán Fiir­miatt. Az öt hektár paprika megtette a magáét a paradicsom helyett is. S erről tudnak máshol is, más szö­vetkezetben is. Ismerik a dunaradvá­nyi szövetkezetet, amely első a járás­ban. A megítélésnél persze az elért eredményt, a termelést, a be­adást, a szövetkezeti tagok jólétét kell számításba venni. Ha ezeket a tényező­ket összevetjük, azt látjuk, hogy itt nincs hiba. Mutatja ezt mind a beadás teljesítése, mind pedig a szö­vetkezeti tagok keresete. De hogy to­vább menjünk, és tovább lássunk, ar­ról is szólni kell, hogy már most ala­pot teremtettek a következő évek gazdasági sikereinek. A sertés- és mar­haállományuk teljes. Ugyancsak teljes a tyúkállomány. A jövő évi hízókról pedig már most gondoskodnak. így aztán meg lehet érteni, hogy az EFSZ 60 q búzát. 120 q sertéshúst ad be terven felül az év végéig. Szabó stenzeller elvtárs, a szövetkezet elnöke , stván z00technikus elhárítja a dics é_ végül is azt a megállapítást tette, hogy J a kertészetben dolgozókat mind meg kell dicsérni, mert ha nem, hát egye­sek megsértődnének. — Tudja, az emberek büszkék a jól végzett munkájukra, s hogy egyesek ki ne maradjanak, — inkább nem bí­ráljuk őket. Igazat adtam neki, mert a kollektív jól megállta a helyét. Az már nem raj­tuk múlott, hogy a paradicsom „nem fizetett jól", kevesebb lett a szárazság retet, de az ő érdeme is, hogy nagyot léptek előre tavaly óta. Mert a súly­gyarapodás utáni prémium ösztönzi a sertésgondozókat. Ma a súlygyarapo­dás átlagosan negyvenöt deka. A sertésgondozók közül Sándor Jó­zsef is nagy szorgalommal gyűjtögette a munkaegységeket. Fél év alatt ÖÍZ­szejött 256-ra. Kapott 3328 koro­nát, 768 kiló búzát, 128 kiló árpát, és ugyanannyi rozsot. Paraizs Lajos, mezőgazdasági csoportban dolgozik. Fél évre ő is 2691 koronát, 623 kiló búzát, 103 kilogramm rozsot és ugyan­annyi árpát kapott. Sós István a kertészetben négy hó­napra 141 munkaegysége után 1833 ko­sebbekre, hanem még új boros pince építésére is futja. Ezek pedig mind az életszínvonal emel­kedésének szemmel is látható bizonyítékai. Mindenesetre az em­lített anyagi javak meg­teremtésén Zajos János igen sokat fáradozik a szövetkezetben. A ta­karmányelökészítö cso­port egyik tagjaként dolgozik a szövetkezet vezetősége és társai leg­nagyobb megelégedésé­re. Munkája iutalmául a félév alatt szerzett munkaegységei után 16 és fél mázsa gabonát és több mint háromezer koronát kapott. Ezenkí­vül a háztáji földön 21 mázsa kukoricája és csaknem hu- - ' li­ter bora termett. Ha eh­hez hozzászámítjuk még a levágásra kerülő hízó­kat. láthatjuk, hogy a kitartó és céltudatos munka, a szorgalmas igyekezet megtermi gyümölcseit. Egyébként Dunamo• cson Zajos Jánoshoz ha­sonló módon igen sokan élnek és dolgoznak. En­nek köszönhető ugyanis, hogy szövetkezetük mind jobban megszilár­dul és egyre népszerűb­bé válik a falu dolgozó kis- és középparasztjai előtt. Amíg azonban a Duna balpartján elterülő Mocs községben és egész köz­társaságunk területén folyik a békés építő munka, addig a höm­pölygő folyam jobb partján, Magyarországon fegyveres ellenforradal­mi kísérletekre kerüli sor. Dunamocs községében elítélik a nemzetközi reakció e kísérleteit és bízva pártunk és kor­mányunk helyes vezeté­sében, tovább sz:: : dít­ják szövetkezetüket, szebbé és örömtelibbé teszik életüket. Szombath Ambrus, Nyitra. köles rónát, 423 kilogramm búzát, 70 kg ro­zsot. uqyanannvi árpát kapott. Bara­nyai Lajos félévre 164 munkaegység után 2264 koronát 524 kg búzát, 87 kg rozsot és 87 kg árpát kapott. C orolni lehetne még a neveket és ^ az elért eredményeket. Még mielőtt azonban e résszel végeznénk, említsük meg Buda Andrást is, a szö­vetkezet juhászát. Maga a szövetke­zet elnöke dicsérte meg a juhtenyész­tést. Szavait az eredmények igazolják. A terv szerint 272 kg gyapjút kellett a szövetkezetnek beadni. Beadtak azonban 688 kg gyapjút, s a tervezett 29 000 korona helyett 52 000 koronát kaptak. Ebből az eredményből Buda András, a szövetkezet juhásza is ki­vette a részét. E stefelé aztán a szövetkezet iro­dájában többen is gyülekez­tek. Szó esett ott egyről-másról, fő­ként az előrehaladásról. Megfogott egy mondat, egy becsületes gondolat szóbeli kifejezése, hogy — a munká­ban tanul az ember. Csakis a becsületes munkában! (-d.) A Nitrianske Pravno-i EFSZ 18 vagon almái juttat dolgozóinknak A Nitrianské Pravno-i EFSZ gyü­mölcsöseiben már csaknem egy hó­napja tart az almaszüret. A 12 000 almafa a késői tavasz és a fagykár ellenére is rendkívül gazdag termést hozott. Dolgozóink a télen csaknem 18 vagon 8 fajta jóminőségü almát kap­nak. A VÄG SZILAJ HULLÁMAIT fékezi meg és állítja az ember szolgalatába a Púchov melletti Nosicei Ifjúsági Gát építője. A Vágón épülő vízilépcső- és villanyerőmű-sorozat egyike a hatalmas nosicei gát, amelynek építői már a befejező munkákhoz közelednek. Fenti képünk a gát mai arc 'itát mutatja be. Amint látható, a beto­nozási munkálatok java része már kész. A hegy leve, ahogyan Dunamocson a mustot nevezik, még forr, pe­zseg. Víg hangulat ural­kodik a faluban. Nem telik el hét lakodalom nélkül. Ilyenkor persze mindenütt lakodalom van faluhelyen, mert kevés az olyan ház, ahol ne lenne liba, bor, ka­csa, csirkehús, no meg szép fehér lágy búzake­nyér. Zajos Jánoséknál ugyancsak a jó élet je­lei tapasztalhatók. Min­denük megvan, ami csak az élethez tartozik. Nagyra nőttek a libák, sok kacsát tartanak, és a baromfiaknak szinte megszámlálhatatlan se­rege kapargál az udva­ron. Nagy pénz ez, gaz­dagsággal ér fel, ame­lyet Zajos János két ke­ze szorgalmas munkájá­val a helyi szövetkezet­ben szerzett. A közös munka eredményei után nekik kijáró jutalomból nemcsak a legszüksége-

Next

/
Thumbnails
Contents