Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-07 / 311. szám, szerda

D. T. Sepilovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének üzenete Dzsalal Äbdohnak, a Biztonsági Tanács elnökének Moszkva (TASZSZ) — D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere november 5-én Dzsalal Abdohhoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez a következő szövegű üzenetet küldte: Egyiptom Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael agressziójának áldozata lett. A brit és francia légierők batíbár módon bombázzák az egyiptomi városokat és falvakat. Megkezdődtek ejtőernyősök hadműveletei, és intervenciós haderők törtek be Egyiptom 'területére. Mind nagyobb az áldozatok száma a békés lakosság között. Anyagi értékek pusztulnak el. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése november 2-i rendkívüli ülése határozatának ellenére, amely elrendeli a katonai akciók beszüntetését és valamennyi idegen katonaság kivonását Egyiptomból, egyre terjed az agreszszlv háború Egyiptom ellen. Az így előállott helyzet múlhatatlanul megköveteli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete azonnali és hatásos intézkedéseket foganatosítson az agresszió megszüntetésére. Amenynyiben az Egyesük Nemzetek Szervezete ebben a döntő pillanatban nem lesz képes visszatartani az agreszszoro'.rat, aláássa tekintélyét az egész vil á n népei előtt és az ENSZ nemes eszvr: it és elveit porba tiporják. A szovjet kormány mint a nemzetek békéjének és biztonságának védelmezője követeli a Biztonsági Tanács ülésének azonnali összehívását. Az ülésen megvitatnák a közgyűlés november 2-i rendkívüli ülése határozatának Nagy-Britannia,, Franciaország és Izrael részérő! történt be nem tartása kérdését, valamint ezen államok Egyiptom elleni agressziója megszüntetésére irányuló gyors intézkedések problémáját. A Szovjetunió kormánya az egyiptomi nép ellen folyó agresszív háború felszámolására szükséges gyors és hatásos intézkedések érdekében a Biztonsági Tanács határozatának következő javaslatát terjeszti elő: „A Biztonsági Tanács tekintettel arra, hogy a közgyűlés 1956. november 2-i rendkívüli ülésének határozatát, amely felszólította Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael kormányát az Egyiptom elleni katonai akciók azonnali megszüntetésére és haderőinek Egyiptom területérői való kivonására, az említett államok nem tartották tiszteletben és tovább' folytatják katonai akcióikat Egyiptom ellen és kiindulva abból, hogy azonnali intézkedéseket kell foganatosítani a Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael által Egyiptom ellen végrehajtott agresszió megszüntetésére, felhívja Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael kormányát, hogy haladéktalanul, de legkésőbb 12 órán belül ezen határozat jóváhagyása után szüntessék meg Egyiptomban katonai akcióikat és három napon belül vonják ki Egyiptom területéről a katonaságot. A Biztonsági Tanács az ENSZ alapokmánya negyvenkettedik cikkelyének értelmében szükségesnek tartja, hogy az ENSZ valamennyi tagállama, de elsősorban az USA és a Szovjetunió, mint a Biztonsági Tanács állandó tagjai, amelyek erős katonai légierővel és hadiflottával rendelkeznek, katonailag és másképp is segítséget nyújtsanak az agresszió áldozatának, az Egyiptomi Köztársaságnak, azáltal, hogy rendelkezésére bocsátják katonai légierőiket, szárazföldi katonai egységeiket, önkénteseket, oktatókat, és a segélynyújtás további formáit abban az esetben, ha Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael ezen határozatot határidőn belül nem teljesítik." „A szovjet kormány 'kijelenti, hogy kész hozzájárulni az agresszorok megfékezéséhez, az agresszió áldozatainak védelméhez és a béke helyreállításához katonai, légierők és hadiflottája Egyiptomba irányításával, amelyek e célra szükségesek. A szovjet kormány kifejezi azt a meggyőződését, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai az egyiptomi állam szuverén jogainak védelmére és a béke felújítására megteszik a szükséges intézkedéseket. Kérem önt, elnök úr adja át a szovjet kormány ezen nyilatkozatát a Biztonsági Tanács valamennyi tagjának és az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi tagállamának." A Biztonsági Tanács felelős a közép-keleti konfliktus esetleges továbbterjedéséért A Biztonsági Tanács elutasította a szovjet határozat megvitatását New York (ČTK) — Mivelhogy NagyBritannia és Franciaország kormányai elutasították az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülésének az Egyiptom elleni katonai akciók beszüntetésére vonatkozó határozatának, valamint ezen határozatokat jóváhaovó november 4-1 rezolúciónak teljesítését a szovjet kormány november 5-én javasolta, hívják össze azonnal a Biztonsági Tanács ülését, amelyen megvitatnák a Közgyűlés november 2-1 rendkívüli ülése határozatának Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael részéről történt be nem tartása pontját, valamint ezen államoknak az Egyiptom elleni agressziója beszüntetésére szükséges haladéktalan intézkedések kérdését. E kérdésben a szovjet küldöttség D. T. Sepilovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének Dzsalal Abdohhoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett üzenetében foglalt rezolúciót terjesztett elő. Amint ismeretes, ez a rezolúció felszólítja a támadó országok kormányalt, azonnal szüntessék be akcióikat Egyiptom ellen és három napon belül hívják vissza az Egyiptomba betört katonai egységeket. A rezolúció továbbá azt javasolja, hogy az ENSZ valamennyi tagja és elsősorban az USA és a Szovjetunió, mint a Biztonsági Tanács állandó tagjai, az agresszió áldozatának, Egyiptomnak katonai és egyéb támogatást nyújtsanak, amennyiben az agresszorok nem teljesítik a megszabott határidőben a rezolúció követelményeit. A Biztonsági Tanács ülése november 6-án, időszámításunk szerint 2.15 órakor kezdődött. Az ülés megkezdése után az egyes államok képviselői és az ENSZ főtitkára mondott rövid beszé det. Ezután az elnök szavazást rendelt el, hogy a kérdést a Biztonsági Tanács napirendi programjára tüzzék-e. A három imperialista hatalom: az USA, Franciaország és Nagy-Britannia, továbbá Ausztrália képviselői a kérdés programra tűzése ellen foglaltak állást. A programra tűzés mellett a Szovjetunió, Jugoszlávia és Irán szavazott. A jugoszláv küldött később azonban azt kívánta, hogy szavazatát mint távolmaradottét töröljék. Négy küldöttség — Belgium, Kuba, Peru és a kuomintangi — tartózkodott a szavazástól. A szavazás után ismét egyes küldöttek beszéltek. Dixon brit küldött védelmezte a brit-francia haderők Egyiptom elleni agresszióját és azt állította, hogy a Biztonsági Tanácsnak állítólag nincs joga e kérdésben tárgyalni, mert erről már a Közgyűlés tanácskozik. Az amerikai küldött nem fejtette ki az USA álláspontját a szovjet határozati javaslattal kapcsolatban, habár az kifejezetten az USA-hoz szól. Az USA küldötte igyekezett a Biztonsági Tanács figyelmét elterelni az egyiptomi kérdésről. A. A. S z o b o 1 j e v, a Szovjetunió küldötte rámutatott arra, hogy NagyBritannia és Franciaország elutasították a Közgyűlés két határozatának tiszteletben tartását, amely határozatok lehetővé tették volna az ellenségeskedés befejezését és a közép-keleti helyzet megoldását. Anglia, Franciaország és Izrael a halasztgatási taktikájukkal nyert időt arra használták fel, hogy Egyiptom ellen fegyveres agreszsziót, az egyiptomi nép vérontását és a támadás elleni ellenállás gyengítését készítsék elő. Az egyiptomi népet embertelen bombázásnak tették ki. Franciaország és Nagy-Britannia a Közgyűlés november 4-i határozatára csak a katonaság partraszállása után válaszolt. Ez a válasz azonban tagadó volt, mert visszautasították az ENSZ felhívását az ellenséges akció azonnali beszüntetésére. Válaszuk újabb, nemcsak az agresszió áldozatához, Egyiptomhoz, de az ENSZ-hez mint egészhez intézett ultimátum volt, hangsúlyozta A. A. Szoboljev és aztán megmagyarázta a szovjet határozati javaslat tartalmát és értelmét. Beszédének további részében kijelentette: A Biztonsági Tanács nemcsak hogy elutasította ezen határozat elfogadását, hanem elutasította e kérdés megtárgyalását is. Nem volt hajlandó tárgyalni arról a tényről, hogy Nagy-Britannia és Franciaország megszegték az ENSZ határozatát. A Biztonsági Tanács elutasította e kérdés megtárgyalását anélkül, hogy arról vitázott volna. A Biztonsági Tanács tagjai elutasították a gyűlés ideiglenes napirendi programjának elfogadását — jelentette ki végül a Szovjetunió képviselője. Ezzel súlyos felelősséget vállaltak magukra azért, hogy a Biztonsági Tanács nem tárgyalhat, nem töltheti be funkcióját, amely őt az alapokmány értelmében megilleti. Felelősek a konfliktus esetleges elterjedéséért, felelősek a helyzet rosszabbodásáért. Ez a felelősség a Biztonsági Tanács azon tagjaira hárul, akik e pontnak a napirendi programra való tűzése ellen szavaztak és elsősorban az Egyesült Államok képviselőjére. N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Miniszlerfanácsa elnökének üzenete Guy Mo

i leihez, Franciaország miniszterelnökéhez Moszkva (ČTK) — Amint a TASZSZ jelenti, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1956. november 5-én Guy Mollet francia miniszterelnökhöz a következő üzenetet intézte: „Tisztelt Elnök Ür! Kötelességemnek tartom, hogy ebben a helyzetben, amely az Egyiptomban kialakult francia-brit agreszszióval kapcsolatban alakul ki, önhöz forduljak. Egészen nyíltan meg kell Önnek mondanom, hogy az a háború, amelyet Franciaország és Nagy-Britannia Izrael felhasználásával robbantott ki, nagyon veszélyes következményekkel fenyegeti a világbékét. Az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamainak túlnyomó többsége a Közgyűlés rendkívüli ülésén állást foglalt a katonai akciók azonnali beszüntetése és Egyiptom területéről a külföldi csapatok kivonása mellett. Az Egyiptomban folytatott hadműveletek ennek ellenére tovább terjednek, egyiptomi városokat és falvakat barbír módon bombáznak, Egyiptom területén francia és brit csapatok szálltak partra, ártatlan emberek vére folyik. Franciaország kormánya ezekkel a tetteivel Nagy-Britannia és Izrael kormányával együtt ki nem provokált agresszió útjára lépett Egyiptommal szemben. Jóllehet a francia és a brit kormány fegyveres betörését Egyiptomba különféle magyarázatokkal igyekszik palástolni, utalásokkal arra, hogy rendkívül érdekeltek a Szuezi-csatorna normális működésében, most világos, hogy nem a Szuezi-csatorna szabad hajóforgalma a fontos, mert azt Egyiptom biztosította, és ezt a forgalmat most Franciaország és Nagy-Britannia fegyveres akciói zavarták meg. Világos, hogy a gyarmatosítók arra törekszenek, hogy az arab Keletnek nemzeti függetlenségükért és szabadságukért harcoló népeire ismét rákényszerítsék a gyarmati rabszolgaság jármát. Amikor ez év májusában összeültünk Moszkvában, beszéltünk arról, hogy az Önök tevékenységét szocialista eszmények ihletik, de vajon mi köze van a szocializmushoz az Egyiptom elleni fegyveres rablótámadásnak, annak a támadásnak, amelynek jellege világosan gyarmati háború? Hogyan lehet összegyeztetni a szocializmus eszméivel Franciaország hitszegő támadását azon ország ellen, amely csupán nemrégen vívta ki függetlenségét és amely önvédelemre nincs kellőképpen felszerelve. Mélységes meggyőződésünk, hogy az Egyiptom elleni gyarmati háború ellenkezik a francia nép életérdekeivel, amely a béke megőrzését, a többi nemzetekkel való gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztését óhajtja épp úgy, mint ahogy ezt Anglia és a Szovjetunió népei is óhajtják. Milyen helyzetbe kerülne Franciaország, ha megtámadnák öt olyan államok, amelyek rendelkeznek a borzalmas, modern pusztító eszközökkel? A béke megőrzése érdekében felhívjuk a francia kormányt, valamint a francia parlamentet és az egész népet, állítsák meg az agressziót, szüntessék meg a vérontást. Felhívjuk Önöket, a parlamentet, a szocialista pártot, a szakszervezetet és az egész francia népet: vessenek véget az agressziónak, szüntessék meg a vérontást. Látniok kell, hogy az egyiptomi háború kiterjedhet más országokra is és ez harmadik világháborúvá válhat. Kötelességemnek tartom tájékoztatni önt arról, hogy a szovjet kormány már az Eo ves ült Nemzetek Szervezeténeik, valamint az Amerikai Egyesült Államok elnökének ajánlotta, hogy az ENSZ többi tagjaival együtt hadihajókat és katonai légi erőket alkalmazzanak az egyiptomi háború megszüntetése, az agresszió megfékezésére. A szovjet kormány szilárdan kész fegyveres erőket alkalmazni az agresszorok szétzúzására és a béke helyreállítására a Keleten. Még van idő arra, hogy érvényesüljön a józan ész, még van idő megállni, megfékezni a hódító erők fé* Iülkerekedését. Reméljük, hogy e felelősségteljes pillanatban a francia kormány józanul megfontolja a helyzetet és levonja a megfelelő következtetéseket. Őszinte tisztelettel: N. BULGANYIN N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenete Anthony Edenhez, Nagy-Britannia miniszterelnökéhez Moszkva (ČTK) — Amint a TASZSZ jelenti, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke november 5-én Anthony Edenhez, Nagy-Britannia miniszterelnökének a következő üzenetet intézte: „Tisztelt Miniszterelnök Ür! A szovjet kormány szükségesnek tartja figyelmeztetni Önt arra, hogy az agresszív háború, amelyet NagyBritannia és Franciaország indított Egyiptom ellen és amelyben Izrael a provokatőr szerepét játszotta, veszélyes következményeket rejt magában a világbékére nézve. A Közgyűlés rendkívüli ülése jóváhagyta a katonai akciók azonnali beszüntetéséről és a külföldi csapatok Egyiptom területéről való kivonásáról hozott határozatot. Ennek ellenére azonban Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael fokozzák katonai akcióikat, továbbra is barbár módon bombázzák az egyiptomi városokat és falvakat, partra szállítanak csapatokat Egyiptom területén, rombadöntik Egyiptom városait és lakótelepeit, legyilkolják békés lakosait. Nagy-Britannia kormánya Franciaország és Izrael kormányával együtt tehát az Egyiptom elleni ki nem provokált agresszió útjára lépett. Azok az indokok, amelyeket NagyBritannia kormánya az Egyiptom elleni támadás mentségéül felhoz, teljesen elfogadhatatlanok. A brit kormány eredetileg kijelentette, hogy beavatkozik az Izrael és Egyiptom közötti konfliktusba, mert nem akarja megengedi. hogv a Szuezi-csatorna katonai akciók övezetévé váljék. Miután az angolok és a franciák beavatkoztak a Szuezi-csatorna övezetébe. ez az övezet katonai akciók területévé vált, ami megkárosította a csatornát használó államokat. Azok a kísérletek, hogy az agressziót azzal mentegessék, hogy Nagy-Britanniának és Franciaországnak érdeke a Szuezicsatornának szabad hajóforgalma, szintén nem állja meg a helyét. Megértjük az önök rendkívüli érdekeltségét a csatorna ügyében. Ez azonban semmiképpen sem jogosítja fel önöket arra, hogy katonai akciókat folytassanak az egyiptomi nép ellen. Ezzel egyidejűleg Nagy-Britannia és Franciaország kormánya nem szerepelhet bíróként a Szuezi-csatorna szabad forgalma biztosítása módszerének eldöntésében, mert a csatorna szabad forgalmában nem kevésbé érdekelt számos más állam is, amelyek elítélik Nagy-Britannia és Franciaország agresszív akcióit, a béke és a nyugalom megőrzését követelik a Közel- és Közép-Keleten. Ezenkívül ismeretes, hogy Egyiptom a Szuezi-csatorna szabad hajóforgalmát teljesen biztosította. A Szuezi-csatorna kérdése csupán ürügyül szolgál a brit-francia agreszszióra, amelynek más, messzebbmenő céljai vannak. Nem leplezhető, heg-y a valósáqban most agresszív rablóhadjárat folyik az arab nemzetek ellen, amelynek célja a Közel- és Közép-Kelet államai függetlenségének felszámolása, annak a gyarmati rabszolgarendszernek felállítása, amelyet a nemzetek megdöntőitek. Semmivel sem menthető az a tény, hogy Nagy-Britannia és Franciaország, e két nagyhatalomnak — a Biztonsági Tanács állandó tagjainak — fegyveres erői megtámadták azt az országot, amely csak nemrégen szerezte meg állami függetlenségét és amelynek nincs kellő lehetősége a védekezésre. Milyen helyzetbe kerülne maga Nagy-Britannia, ha megtámadnák őt nála erősebb államok, amelyek a legkorszerűbb pusztító fegyverek valamennyi fajtájával rendelkeznek. Hisz ezeknek az országoknak ma még arra sem volna szükségük, hogy NagyBritannia partjaihoz hadihajókat vagy hadirepülőket küldjenek, hanem más eszközöket, például rakétafegyvereket alkalmazhatnának. Ha Nagy-Britannia vagy Franciaország ellen rakétafegyvereket alkalmaznának, ezt minden bizonnyal barbár akciónak minősítenék. Miben különbözik azonban Nagy-Britannia és Franciaország fegyveres erőinek embertelen támadása az úgyszólván védtelen Egyiptom ellen ? Mivel mélységes nyugtalansággal töltenek el bennünket a Közel- és Közép-Kelet fejleményei, és mivel a világbéke megőrzésének érdekei vezetnek bennünket, úgy véljük, hogy Nagy-Britanniának az észre kell hallgatnia és meg kell szüntetnie az egyiptomi háborút. Önökhöz fordulunk, a parlamenthez, a munkáspárthoz, szakszervezetekhez, az egész brit néphez: szüntessék be a fegyveres agressziót, vessenek véget a vérontásnak. Az egyiptomi háború kiterjedhet más országokra és egy harmadik világháborúvá növekedhet. A szovjet kormány már az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez fordult azzal a javaslattal, hogy az ENSZ többi tagállamaival együtt katonai, tengerészeti és légi erői alkalmazásával szüntessék meg az egyiptomi háborút és fékezzék meg az agressziót. Készek vagyunk teljes erővel szétzúzni az agresszorokat és helyreállítani a békét Keleten. Reméljük, hogy e kritikus pillanatban megfelelő megfontoltságot tanúsítanak és levonják a szükséges következtetéseket. Őszinte tisztelettel: N. BULGANYIN N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenete Ben Gurion izraeii miniszterelnökhöz Moszkva (ČTK) — Amint a TASZSZ jelenti. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke november 5-én Ben Gurion izraeli miniszterelnökhöz a következő üzenetet intézte: Miniszterelnök úr, a szovjet kormány már határozottan elítélte Izrael, valamint NagyBritannia és Franciaország fegyveres agresszióját Egyiptom ellen. Ez az agresszió közvetlen és leplezetlen megsértése az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának és elveinek. A világ államainak túllnyomó többsége a Közgyűlés rendkívüli ülésén is elítélte az Egyiptom ellen elkövetett agressziót és felhívta Izrael. Nagy-Britannia és Franciaország kormányát, haladéktalanul szüntessék be a katonai akcióikat és voniák vissza az egyiptomi területre betört csapataikat. Az egész békeszerető emberiség felháborodással pellengérezi ki az agresszorok bűnös akcióit, akik veszélyeztetik Egyiptom területi .sérthetetlenségét, szuverenitását és függetlenségét. Ennek ellenére azonban Izrael kormánya, mint a külföldi imperialista erők eszköze, tovább folytatja értelmetlen kalandját és kesztyűt dob valamennyi keleti nemzetnek, azon nemzeteket provokálják ki, amelyek a gyarmati rendszer ellen, a szabadságért «s függetlenségért harcolnak. Az izraeli kormánynak ezek a r akciói személtetően megmutatják, mennvit értek mindazok a hamis b>zolnygatások, amelyekkel Izrael békés szándékait, a szomszédos arafci államokkal való együttélésre való törekvését igyekeztek bizonygatni. Ezekkel a kijelentésekkel az izraeli kormány a valóságban csak el akarta altatni a többi nemzetek éberségét és ezalatt hitszegő támadásra készült szomszédai ellen. Az izraeli kormány külföldi akarat szolgálatában állva és külföldről jövő parancs szerint gonoszan és felelőtlenül játszik a világ sorsával, népének sorsával. Ezáltal gyűlöletet hint az izraeli állam ellen a keleti nemzetek körében, amely károsan megnyilvánul majd Izrael lövője szempontjából és ami arra késztet, hogy kételkedjenek Izraelnek, ma-* gának mint államnak létezésében. A szovjet kormánynak érdeke a béke megőrzése és a nyugalom biztosítása a Közel- és Közép-Keleten és ezért egyúttal lépléseket tesz a háború megszüntetésére és az agresszorok megfékezésére. Várjuk, hogy az izraeli kormány észhez tér, még mielőtt nem késő, és beszünteti Egyiptom elleni katonai akcióit. Felhívjuk önöket, a parlament és Izrael állanr dolgozóit, Izrael egész népét: szüntessék meg az agressziót, vessenek véget a vérontásnak, votnják vissza csapataikat Egyiptom területéről. Tekintettel a jelenleg hplyzetre, a szovjet kormány elhatározta, felhívja Tel Aviv nagykövetét, hogv hao< el Izraelt és haladéktalanul jöjjön Moszkvába. Reméljük, hogy az izraeli kormány megfelelő megértést tanúsít figyelmeztetésünk iránt és meoérti azt. N BULGANYIN