Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-05 / 309. szám, hétfő

A MAGYAR NEP LETÖRTE AZ ELLENFORRADALMAT Vildq proletárjai, egyesüljetek! JSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. november 5. hétfő 30 fillér IX. évfolyam, 309. szám, A MAGYAR NÉP NAGY GYŐZELME Annak a híre, hogy a magyar ellenforradalmat megsemmisítették, vasárnap villámgyorsasággal terjedt el egész köztársaságunk területén és az egész világon. Mély örömmel töltötte ez el dolgozó népünket, valamin minden békeszerető embert világszerte. Természetesen rémületet és haragot váltott ki a nemzetközi reakció köreiben, a nyugati agresszív körökben, amelyek hosszú éveken át minden lehető eszközzel, felforgató röplapokkal, uszító rádióállomások, Ügynökök és diverzánsok útján törekszenek a szocializmus táborához tartozó országok népi demokratikus rendszerének aláásására. Ezeknek a reakciós köröknek a múlt napokban minden erejük latbavetésével több tízezer fasiszta-horthysta elemnek Magyarországba való özönlésével és az országban uralkodó nyugtalanságnak felhasználásával sikerült Magyarországot! ellenforradalmi felkelést kirobbantaniok. Ausztrián át az országba naponta új meg új ügynökök és küldöttek érkeztek, a felkelők innen kapták rádióieadó állomásaikat és fegyvereiket is. A reakció célja a munkás-paraszt kormány megdöntése volt, a népi demokratikus relidszer minden vívmányának megsemmisítése és a kapitalizmus helyreállítása. Országszerte féktelen fehér terror dühöngött, amelynek a munkásosztály legjobb fiainak ezrei, kommunisták és pártonkívüli haladó szellemű polgárok estek áldozatul. A reakció garázdálkodása, a nép szabadsága és jogai ellen irányuló merényletei napról napta szaporodtak. És mindez abban az időben történt, amikor a kormány élén még mindig Nagy Imre állott, aki arcátlanul még mindig kommunistának merte magát nevezni é_ a dolgozó nép támogatására merészelt hivatkozni, jóllehet tétlenül nézte, amint a hűséges kommunistákat állati gazsággal verik agyon a fasiszta bandák, kínozzák és lábuknál fogva felakasztják Budapest és a vidéki városok utcáin. Nagy Rnre a nép aljas áruiója volt, a munkásosztály pártjának likvidátora. Ahelyett, hogy szembe szállt volna az előretörő ellenforradalommal, meghátrált, egyre készségesebben engedett az ellenforradalmárok követeléseinek anélkül, hogy erre meglett volna törvényes joga, felmondta a varsói szerződést. amelyet a törvényes magyar kortnány és a törvényes országgyűlés húsz évre jóváhaovott és amelyet üdvözölt. mint szilárd gátat az imperialista agresszióval szemben és örömmel fogadott Magyarország egész népe, mint a béke biztosítékát. Nagv Imre legutóbbi arcátlan tette kormánvának szombati „átszervezése" volt. atinikor megfojtották miniszteri tisztségüktől azokat, akik a néDet képviselték. Ezzel az átszervezéssel ez az úgvnevezett kormár" világosan meamutatta úi reakciós arcát, megmutatta. ho«v a Iobbo'dp" reakciós ellenforradalmi erők képviselője. Az úi kormánvban a legtöbb miniszteri szék betöltetlen maradt és kijelentették, honv „szakértőket" állítanak miniszterhelyettesi funkcióba. Nagy Imre arra törekedve, hogy niéq egyszer becsapja a népet, elaltassa éberségét, „kitörölje szemét", olyan arcátlan volt, hogv utolsó kormányának taqjegvzékében szerepeltette egves, a munkásosztály Ügyéhez hűséges harcosok neveit, olyanokét, akik már előzőién megszakítottak vele minden együttműködést és szakítottak vele áruló tevékenvsége miatt Mony Imre !fi" megkísérelte. ho"V visszaéljen Kádár János elvtárs nevével, aki — Apró, Münnich és Kossá elvtársakkal együtt már november 1-én megszakított minden kapcsolatot Nagv Imrével. Kádár elvtárs november 1-én a budapesti rádióban mondott beszédében felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amely a (magyar nép forradalmi vívmányait fenyegeti, óva intett attól, hogv a magyar nép ne kerüljön viszsza a régi úri világ rabszolgaságába és határozottan kijelentette a magyar nép akaratát, hogy „megvédelmezi a Magyar Népköztársaság vívmányait — a földreformot, az üzemek, bányák, bankok államosítását és a nép szociális és kulturális vívmányait, amelvek kétségtelenül nem csekélyek. Védelmezi és védeni fogja a szocializmus ligyét.. A manvar dolgozó nép valóban napról napra egyre jobban tudatára ébred annak, hogv az ellenforradalom, a horthysta-fasiszta bandák előretörése következtében kockán forog minden, egész feudális-földesuraktól és gyárosoktól mentes élete, a szocialista Magvarország boldog, gazdag életének minden kilátása. Gvorsan jött a kijózanodás a dolgozók azon részében is, akik az első pillanatokban nem ismerték fel az ellenforradalmi ellenség részéről fenyeqető veszélyt és ilyen vagy amolyan módon hagyták az ellenségtől magával ragadtatni maqukat. Nagy Imréhez munkásküldöttségek jöttek, amelyek arra kérték őt, hogy kormánya jelentse ki világosan, hogy a szocializmus elvei alapján áll, hogy elnyomja az ellenforradalmat, és megvédi a munkásosztály hatalmát. Nagy Imre, az áruló, a likvidátor, nem volt hajlandó a kérdésekre világos választ adni. Eladta magát a reakciónak és így nem érdekelte őt a nép határozott akarata, amely pl. kifejezésre jutott a Borsod megyei küldöttség nyilakozatának következő szavaiban: „A küldöttség a legélesebben tiltakozik a nagybirtokok helyreállítására irányuló különféle kísérletek ellen, újból kijelenti: a földet nem adjuk vissza a nagybirtokosoknak, a gyárakat nem adjuk oda a tőkéseknek, a bányákat nem adjuk a szénbáróknak, honvédeink vezetését nem adjuk Horthy-tisztek kezébe". Ilyen helyzetben alakult meg az országban az új forradalmi munkás-paraszt kormány Kádár Jánossal az élen. Ebben a kormányban a magyar nép jogainak és jobb életének bevált harcosai vannak. E kormány felhívta az egész magyar dolgozó népet, tanúsítson határozott ellenállást az ellenforradalmárokkal szemben. A munkások és parasztok tömegeinek támogatásával az egész országban semmisítse meg az ellenforradalmat és vegye kezébe a hatalmat. A fegyveres fasiszta bandák, a horthysta tisztek vezette csapatok szétszórásában elvtársi áldozatkész segítséget nyújtottak a kormány kérésére a szovjet hadsereg egységei. A magyaországi ellenforradalom nem sikerült és sohasem fog sikerülni! Nem sikerül egy országban sem, ahol a nép vette kezébe saját sorsának irányítását. Ezt vésse emlékezetébe a nemzetközi reakció! Mit sem ér a sok millió dollár, amelyeket a szocializmus országaiban való felforgató tevékenység céljaira fordítanak. A népnek elég ereje van ahhoz, hogy leüsse az ellenforradalom kezét, sőt fejét, bárhol is merészkedjék a nép ellen felemelkedni! Üj forradalmi munkás-parasztkormány Magyarországon Kádár János elvtárs az új miniszterelnök • Határozottan áthúzták a nemzetközi reakció sötét terveit $ Vége a magyar ellenforradalom bestiális dühöngésének Nagy Imre áruló kormánya lemondott Budapest (ČTK) — A magyar rádió jelentése szerint Magyarországon forradalmi munkás-parasztkormány alakult Kádár János vezetésével. A kormány elnökének helyettese Münnich Ferenc. Tagjai: Apró Antal, Kossá István, Horváth Imre külügyminiszter, továbbá Marosán György és Rónai Sándor. Nagy Imre kormánya lemondott. A kormány felhívást intézett a magyar néphez, amelyben rámutat, hogy nem lehetett tovább tűrni azt a terrort, azokat a gyilkosságokat, amelyeket a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség legjobb fiai ellen folytattak a sötét ellenforradalmi elemek, melyeknek célja az volt, hogy teljes anarchiába döntsék az országot és kiszolgáltassák az ellen/orradalmi erőknek az ország népét. A kormány meghirdette programját. Ebben hangsúlyozza: minden erejével harcolni fog az ellenforradalom és a fasizmus veszélye ellen. Hazánk — hangsúlyozza a kormányprogram — minden szocialista országgal fenn akarja tartani a baráti kapcsolatokat. A kormányprogram továbbá rámutat, hogy a kormány szilárdan elhatározta, hogy megvédi a népi demokratikus rendszer minden vívmányát a magyar nép boldogsága és jóléte, a szocializmus felépítése érdekében. Az új forradalmi munkás-parasztkormány az új gazdasági feladatok egész sorának megoldását tűzte ki. A magyar forradalmi munkás-parasztkormány a magyar dolgozó nép érdekében, az ország nyugalmának biztosítása érdekében azzal a kérelemmel fordult a szovjet hadsereg egységeihez, hogy legyenek segítségére a sötét ellenforradalmi elemek likvidálásában, hogy a magyar kormány rendet teremthessen az országban. Felhívta ugyanakkor az ország népét, az öszszes dolgozókat, hogy hathatósan támogassák a kormányt. A reggeli és a délelőtti óráktól kezdve a magyar forradalmi munkás-parasztkormány az egész magyar nép lelkes támogatásával és a szovjet egységek segítségével, az egész országban a helyzet urává vált és az ellenforradalmat megsemmisítette. ' A déli órákban a magyar rádió felhívta a helyi tanácsok (helyi nemzeti bizottságok) összes tagjait, jelenjenek meg működési helyükön. A nyilatkozat azt mondja: az ellenforradalmat levertük, győzött a munkásosztály, a hatalom a kezünkben van. Délután a magyar rádió felhívással /ordult az élelmiszerüzletek valamennyi dolgozójához és a közellátási szervekhez, hogy kezdjék meg a normális munkát. A postaalkalmazottakat is felhívta, hogy lépjenek munkába. Közvetítették továbbá a Magyar Államvasutak igazgatóságának felhívását is, amely így szól: „Vasutas elvtársak, felhívunk benneteket, alakítsátok meg újra a pártszervezeteket. Lépjetek munkába. Tartsátok szem előtt a lakosság élelmiszerellátását. Éljen a Magyar Népköztársaság és vezető pártja, a Magyar Dolgozók Pártja!" A leírhatatlan borzalmak és bűntettek után, amelyeket az ellenforradalmi puccs kezdete óta a fasiszta-horthysta elemek Budapesten és a magyar vidéken elkövettek, az egész országban helyreállt a nyugalom. Még szombaton este az ellenforradalmi elemek megkísérelték, hogy Budapesten újabb állati gaztetteket kövessenek el. Tovább folytatták a röplapterjesztést is. Ezeken a röplapokon felhívták a munkásokat, hogy ne álljanak munkába. Azt akarták, hogy továbbra is káosz uralkodjék: „Minél rosszabb nekik — annál jobb nekünk!" jelszóval. Kádár János új kormányának erélyes közbelépése az ellenforradalmi összeesküvés végleges szétzúzása érdekében a fasiszta bandák további gyilkolásokra és zavarkeltésre irányuló terveinek meghiúsítására vezetett. A délutáni órákban Budapestről olyan hír érkezett, amely megerősíti, hogy a múlt napokban a budapesti Köztársaság téren bestiális módon agyonlőttek 150 magyar hazafit, akik üzemeiket védelmezték az ellenforradalmi bandák ellen. Az osztrák határok irányában Magyarországról fejvesztetten menekülnek a nép haragja elől a horthysta tisztek és a nyilaskeresztes-fasiszta szervezet tagjainak százai, akik az ellenforradalmi kormány időszakában szabadon lépték át az osztrák-magyar határt és részt vettek a magyar dolgozók ellen megszervezett vérontásokban. A magyar dolgozó néphez Négy magyar politikus nyílt levele Budapest, (ČTK) — Budapesten közzétették négy magyar politikus „nyílt levelét a magyar dolgozó néphez". A levél a következőképpen hangzik: „Hazafiak! Munkás és paraszt testvéreink! Mi, a volt Nagy Imrekormány tagjai, Apró Antal, Kádár János, Kossá István és Münnich Ferenc miniszterek kijelentjük, hogy 1956 november 1-én minden kapcsolatot megszakítottunk ezzel a kormánynyal, kiléptünk a kormányból és kezdeményezést tettünk a magyar forradalmi munkás-parasztkormány megalakítására. E komoly lépésre az a tudat indított bennünket, hogv Nagy Imre kormányában, aki'a reakció uszályába került és tehetetlennek bizonyult — nem volt többé lehetőségünk arra, hogy szembeszálljunk az ellenforradalmi veszéllyel, amely egyre erősebben nyilvánult meg és azzal fenyegetett, hogy megsemmisíti népköztársaságunkat, a munkás-paraszt hatalmat és szocialista vívmányainkat. Meggyilkolták a munkásmozgalom érdemes harcosait, akik évtizedeken át harcoltak: Mező Imrét, Budapest város pártbizottságának titkárát, Kalmár elvtársat, a csepeli munkásmozgalom régi harcosát, Sziklay Sándort, a hadtörténelmi múzeum igazgatóját. Ezenkívül tömegesen kivégezték a munkásosztály és a parasztság más kiváló fiait is. Mint annak a kormánynak tagjai, amely elvesztette cselekvési képességét nem maradhatunk tovább tétlenül, hogy az elleforradalmi terroristák és banditák a demokrácia leple alatt bestiálisán legyilkolják legjobb testvéreinket, munkásokat és parasztokat, rettegésben tartsák békés polgárainkat, az országban anarchiát idézzenek elő és népünket hosszú időre az ellenforradalom béklyóiba verjék. Magyar dolgozók, hazafiak, munkástestvéreink, elvtársak! Elhatároztuk, hogy minden erőnkkel harcolni fogunk a reakció és a fasizmus fenyegető veszélye és a nép gyilkosainak bandái ellen. Felhívjuk népköztársaságunk valamennyi hűséges fiát, a szocializmus összes híveit, elsősorban a kommunistákat, munkásokat, bányászokat, a parasztság és az értelmiség legjobb fiait, támogassák a magyar forradalmi munkás-parasztkormány minden intézkedését, az egész népi-nemzeti felszabadító harcot. Apró Antal Kádár János Kossá István Münnich Ferenc Budapest, 1956. november 4