Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-01 / 305. szám, csütörtök

Ä magyarországi helyzet Budapest (ČTK). Október 30-án a délutáni órákban Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a budapesti rádióban bejelentette a kormány azon határozatát, hogy a kormányt az 1945. évi koalíció rendszerének megfelelően átalakítják. Ilyen értelemben a kormány keretében szűkebb kabinetet létesítenek, amelynek tagjai Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János és Losonczy Géza lesznek. Egy helyet a szociáldemokrata párt megbízottjának tartanak fenn. A kormány a Magyar Népköztársaság elnöksége elé javaslatot terjesztett Kádár János és Losonczy Géza államminiszterré való megválasztására. Nagy Imre ismételten felszólította Magyarország lakosságát, hogy biztosítsák a rendet és biztonságot. Teljesen világos, hogy a koalíciós kormány létrehozásával a kormány olyan határozatot hozott, amely a magyar munkásosztály és Magyarország egész dolgozó népe ügyében egy lépést jelent viszsza, mert gyengíti a nép nehezen és nagy áldozatok árán épített egységét, amely alapját képezte azoknak az eredményeknek, melyeket Magyarország a szocializmus felé vezető útján és a békeharcban elért. Nagy Imrén kívül a budapesti rádióban beszédet mondottak a koalíciós pártok képviselői is. Tildy Zoltán a kisgazdapárt nevében felszólítást intézett a rend és béke helyreállítására az országban. Erdei Ferenc, a nemzeti parasztpárt képviselője ellenállásra szólított minden olyan mozgalom ellen, amely anarchiára vezet és testvérharcot szít. A Magyarország körül röpködő keselvüket. amelyek most a kapitalista világ minden tájáról gyülekeznek a Magyar Népköztársaság határain, a legreakciósabb Horthy-féle fasiszta burzsoá csoportok képviselőit, mint például Nagy Ferencet (a magyar agrárpárt volt reakciós vezetőjét, aki 1947ben a saját népe elől menekült), a legutóbbi magyarországi események felvillanyozták, a magyar népi demokrácia ellen irányuló akciók hátterében álló kenyéradóik támogatásával újult erővel szőnek intrikákat azzal a céllal, hogy visszatérjenek az országba és magukhoz ragadják a hatalmat a nép, a munkásosztály, a nemzet ellen. A magyar határ egyes helyein rendszeres ellenforradalmi vezérkarok alakultak és a legutóbbi napok során a magyar emigránsok közül sokan mint ügynökök lépték át a határt. . A magyar munkásosztályra és Magyarország egész dolgozó népére ma az a feladat vár, hogy letörje a belsőés külső ellenségek intrikáit, ismét töKOMMENTÁRUNK mörüljön a Magyar Dolgozók Pártjának vezetői köré, megvédje a népi demokrácia vívmányait és folytassa az ország szocialista építését. A Szovjetunió kormányának keddi nyilatkozata alapján október 30-án megkezdődött a szovjet hadsereg egységeinek kivonulása Budapestről. A kivonulás másnap is tartott. A szovjet kormány ezzel el akarja kerülni a helyzett fokozottabb kiéleződését. Az ország reakciós erőit erősíti Mindszenty bíboros, a magyar népi demokrácia megátalkodott ellenségének visszatérése Budapestre. Kedden újból megalakult Magyarország szociáldemokrata pártja. Ez további komoly lépést jelent visszafelé a magyar munkásmozgalom fejlődésében — miként lehetne másként jellemezni Magyarország munkásosztálya politikai és szervezeti szétszakadásának e felújítását kiváltképp a jelenlegi helyzetben, amikor az ellenforradalmi fasiszta erők felemelték fejüket 'és véres terrorista akciókat hajtanak végre. Amint az AFP francia sajtóügynökség megerősíti, Magyarország nyugati tájain lázasan szervezkednek katonai csoportok, amelyek politikai akciót készítenek elő. A hírügynökség beszámol arról, hogy ezek a csoportok már érintkezésbe léptek a jelenleg Ausztriában tartózkodó volt fasiszta emigráns elemekkel. A francia Liberation figyelmeztet a - kívülről érkező segítségre és erősítésre, valamint az ellenforradalmároknak a nyugati intervencióba vetett reményére. Hétfőn, október 29-én délután a budapest—bécsi országúton élénk forgalom volt. Számos személyautó, túlnyomórészt nyugatnémet rendszámú gépkocsi volt látható a semleges Ausztria lobogója alatt. A Budapestre vezető országút magyar katonai alakulatok ellenőrzése alatt áll. A magyar hadsereg jelentékeny részébe reakciós jelszavak férkőztek be, amelyek a magyarországi népi demokratikus rendszer felszámolására irányulnak. A magyar hadsereg és fegyveres csoportok legkülönfélébb bizottságai október 31-én a kora reggeli órákban külön tanácsot alakítottak, amely felhívásában követeli, hogy Magyarországot szakítsák el a szocialista államok családjától. A reakciós katonai klikk, amely így hatalomra törekszik, egyben megmutatja fogait, fasiszta terrorját is. Azzal fenyegetőzik, hogy mindazokat, akik nem teljesítik parancsait, katonai bíróság elé állítja. Egyes budapesti utcákon fasiszta terrorista csoportok máglyát raktak, elégették a haladó irodalmi műveket és középületeket fosztogattak. Á magyar népnek meg kell védelmeznie szocialista vívmányait Mi nyugtalanítja az imperialistákat az arab államokban A/f i az értelme az izraeli támadásnak — kérdezi ma a világ közvéleménye. Miért választották ki éppen a Sínai-félsziget keleti részét, amely stratégiai fontosságú Akaba jordán kikötő közelsége miatt, ahonnan — mint egyedüli helyről — Egyiptom Jordániának segítséget küldhet? Az izeraeli szóvivők kijelentették, hogy ennek az akciónak az a célja, hogy Egyiptom területén megsemmisítsenek egyes olyan támaszpontokat, amelyek az úgynevezett Fedajin-alakulatokat, az Izrael {erületén működő arab partizánokat támogatják. A Közel-Keleten az utóbbi napokban bekövetkezett események azonban más fényt vetnek az izraeli katonai akciókra. Érdemes újból visszapillantanunk és felidéznünk ezeket az eseményeket. Jordánia múlt vasárnap erős imperialistaellenes baloldallal rendelkező parlamentet választott. S röviddel ezután Husszein király jóváhagyta az új kormányt. Előzőleg közzétették, hogy Jordánia, Egyiptom és Szíria szövetségi szerződést kötött egymással és a három ország fegyveres erőit egységes parancsnokság alá helyezték, amelynek élén Amer tábornok egyiptomi hadügyminiszter áll. Ennek az eseménynek a reakciója az volt, hogy Izrael október 28-án mozgósítást rendelt el, az USA és Nagy-Britannia október 29-én a Közel-Keletet veszélyes területnek nyilvánította, s ott-tartózkodő állampolgárait utasította, hogy azonnal távozzanak az országból. A két nagyhatalom tárgyalásokat kezdett a helyzetről annak a háromhatalmi nyilatkozatnak értelmében, amelyet 1950-ben adtak ki a közel-keleti egyensúlyról. A rákövetkező éjszaka az izraeli hadsereg támadásra indult. E tényekből könnyen levonhatunk két következtetést. Először is: a nyugati hatalmak és Izrael aggodalommal figyelik a jordániai fejleményeket és másodszor: az USA és NagyBritannia akciói időbelileg feltűnően egybeesnek az izraeli támadással. Nem nehéz eltalálni, hogy a jordániai helyzet' Miért aggasztja a nyugati politikusokat. Szolimán Nabulszi nemzeti szocialista párti vezető új jordán kormánya elsősorban erre a pártra támaszkodik, amely győzelmesen került ki a választásból és ezt a győzelmét elsősorban erős imperialistaellenes beállítottságának köszönheti. Az a propaganda, amely többed között a Szov jetunióval fcs a szocialista országokkal való kapcsolatok megjavítását szorgalmazza egységes arab állam megteremtésére törekszik, amelynek alapjául Jordánia, Szíria és Egyiptom szövetségi unióba való tömörülése szolgálna. Külügyminiszter a baloldali szocialista palesztinai-arab Abdala Rimava lett, földmüvelésügyi miniszter — Jordánia gazdasági élete e nagyon fontos szakaszának vezetője — a kommunistáktól támogatott Nemzeti Front tagja, Abdul Kadr Salah, a jordániai békebizottság elnökségének tagja lett. Ez a miniszter unokaöccse Abdul Latif Salahnak, aki a palesztinai arabok ismert vezére volt a brit megszállás idején. Az izraeli kormány a mozgósítás elrendelését többféleképpen indokolja, többek között azzal, hogy nyugtalanságot vált ki a jordániai helyzet fejlődése, főleg a jordán-egyiptomi-szíriai szövetségi szerződés megkötése. Fennáll még a kérdés, hogy az izraeli támadás miért Egyiptom és nem Jordánia ellen irányul. Arab politikai körök rámutatnak, hogy a Jordánia elleni támadás szükségessé tenné a britek beavatkozását a brit-jordán szerződés értelmében. E szerződés ugyanis kimondja, hogy a két szerződő fél köteles a másik fél megtámadása esetén segítséget nyújtani. Áz Egyiptom elleni támadásnak azonban a nemzetközi politikai feltételek között az alábbi következményei lehetnek: JordáTlia az új szövetségi szerződés értelmében szembeszáll Izraellel és így a brit csapatok az országban maradnak anélkül, hogy be kellene avatkozniok, mert ebben az esetben nem Jordánia volna a megtámadott fél. Másodszor: ha a háború kiterjedne a Közel-Kelet többi országaira, Nagy-Britanniának a Szuez kiNagy Imre magyar miniszterelnök kedd délután mondott rádióbeszédével a magyarországi események fejlődése új szakaszba lépett, olyan szakaszba, amely nagyon komoly a munkásosztályra. Nagy Imre bejelentette, hogy a kormány keretében szűkebb kabinet alakul, amelyben részt vesznek azoknak a pártoknak képviselői, amelyek -Magyaországon 1945 után fennálltak. Ez azt jelenti, hogy az eddigi államtól eltérően, amikor a kormányhatalom kizárólag a dolgozó nép kezében volt, most e hatalom a koalíciós rendszer kezébe megy át, amely a burzsoáziának, szabadságot ad arra, hogy megszervezze erőit. Ez azt jelenti, hogy eltérnek a munkásosztály vezető szerepéről szóló lenini elvtől. Az új kormánynak az a bejelentése, hogy új, szűkebb kabinetben részt vesznek a szociáldemokrata párt képviselői, egyben azt jelenti, hogy politikailag és szervezetileg meg akarják zavarni a magyar munkásosztály egységét, ami a szocialista társadalom sikeres építésének egyik alapvető feltétele. Nagy beszéde arról nem szól, hogy Magyarországon a szocializmus építésének jelenleg milyen kilátásai vannak. Nagy Imre után a rádióban Erdei Ferenc és Tildy Zoltán mondottak beszédet. Erdei beszédében felhívást tett a nemzeti parasztpárt újraszervezésére és a jelenlegi magyarországi eseményekről olyan forradalomként beszélt, amelyeknek eredményeit végérvényesen biztosítani kell. A helyzet jelenlegi szakaszát felszabadulásnak nevezte, amelyre „a régi erők ellen vívott elkeseredett harcok után" került sor, azt mondotta, hogy a jelenlegi helyzetet meg kell védelmezni azokkal szemben, akik „visszahúzó erőként" hatnak, vagyis a munkásosztály hegemóniáját akarják helyreállítani a népi demokratikus rendszerben. Tildy Zoltán beszédében a független kisgazdapárt vezetőjeként szólalt fel. Felhívta a párt azon tényezőit, akik — mint mondotta — „a hosszantartó politikai harcokban" — vagyis a munkásosztály, a kormány és *t párt elleni ellenállásban — „megacélozódtak", arra, hogy azonnal szervezzék meg újra a pártot. Tildy Zoltán az országban a rend helyreállítására nem a munkásokat és parasztokat hívja fel, hanem a főiskolai ifjúságot, amelynek szavai szerint meg kell védelmeznie azt, amit kivívott. Ez tehát jelenleg Magyarország politikai helyzete. Feltételezhető, hogy e helyzet fejlődése, főleg a politikai pártok koalíciós rendszerére való áttérés tekintetében, ami szabad utat ad a burzsoázia politikai szervezkedésének — fájdalmas meglepetést jelentett nagyon sok polgárnak Magyarország valamennyi részében. Mi előzte meg a jelenlegi helyzetet ? Azok a hírek, amelyek Nagy Imrének egy, a különféle politikai pártok képviselőiből álló szűkebb kabinet megalakításáról szóló bejelentését megelőzték, azt mutatták, hogy az országban az akkori Nagy-kormány felhívása után a konszolidációs folyamat a tűz beszüntetésével lényegesen előrehaladt. A felhívásnak úgyszólván mindenütt engedelmeskedtek. Csupán egyes ellenforradalmi elemek utasították el a fegyverletételt és kártevő orvlövész csoportok folytatták a békés polgárok terrorizálását. Főleq Budapesten a hétfőről keddre virradó éjszaka egyes eltorlaszolt ellenforradalmi csoportok újból tűzharcot kezdtek. Harcba szálltak velük az újonnan alakult munkászászlóaljak. Budapesten a párt városi bizottságának felhívására kezdték megalakítani a nemzetőrségi alakulatokat. agy fontosságú volt Budapest húsz legnagyobb üzeme munkásainak felhívása, amelyben támogatásukról biztosították a kormányt és a kormány programját és sötét ellenforradalmi elemnek minősítettek mindenkit, aki a kormány ellen támad, a rend helyreállítása ellen és a munka megkezdése éllen uszít. „Munkások, elvtársak, kommunisták" — mondotta a felhívás —, „ne engedjétek, hogy a munkásosztály hatalma ellen támadjanak!" Akcióban az ellenforradalom Magyarország egyes helyein azonban az ellenforradalmi fasiszta elemek nem tettek le arról a reményükről és terveikről, hogy megdöntsék a népi demokratikus rendszert. Ezek azok a néppei szemben ellenséges fasiszta elemek, volt Horthy-tisztek, akiknek a múlt napok véres eseményeiben való szerepéről vasárnap a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja írt. Ezek az elemek sokkhelyütt „forradalmi tanács" cégére mögé bújnak és különféle kifejezetten ellenforra dalmi követelményeket tartalmazó kérvényekkel lépnek fel és követeléseik elfogadását a kormánytól erélyesen sürgetik. A műk napokban hasonló elemek ütötték fel fejüket Magyarország egész területén. Kihasználva a helyzetet, a nyugtalan légkört és a tűn tetéseket, amelyekkel az emberek gazdasági helyzetüket remélték jobbá tenni és a párt és az állam múltbeli nem egységes és fejetlen vezetésének hibáit megjavítani, ezek a * banditák sok helyen féktelen terrort fejtettek ki. A becsületes munkások és pártmunkások százai áldozatul estek e terrornak. A fasiszta csőcselék bestiális módon kínozta és legyilkolta őket. Magyarországból érkező szemtanúk, akiknek elbeszélését számos nyugati lap is közölte, elmondtak olyan eseteket, amelyekben olyan embereket, akiknek semmi más bűnük nem volt, mint az, hogy tagjai voltak a Magyar Dolgozók Pártjának, kihurcoltak szabad térségre és a fasiszta csőcselék darabokra szaggatta testüket. Sok elvtársat az éjszaka folyamán megtámadtak és legyilkoltak lakásukban. Ez volt a helyzet Budapesten mindjárt a felkelés kezdetén — múlt keddről szerdára virradó éjszaka. Sok helyen nyilvánosan elégették Lenin képeit és marxista irodalmi müveket. A magyar népnek azonban egészséges a magva és tudatában van annak a veszélynek, amely őt és forradalmi vívmányait az ellenforradalmi fasiszta elemek részéről fenyegeti. Ezért sok helyen új népi tanácsok alakulnak és a munkástanácsok szembeszállnak e banditák garázdálkodásával. Megakadályozták már azt, hogy gyilkolhassanak, hogy elpusztítsák a gyárak gépeit, mert a munkások tudják, hogy minden egyes elpusztított gép sebet üt a népgazdaság testén. A külföldi reakció fondorlatai A magyar népnek azonban nemcsak a hazai reakcióval van dolga, hanem a külföldivel is. Azok a hírek, amelyek az utóbbi napokban a nyugati lapokban és hírügynökségekben jelentek meg, arról tanúskodnak, hogy lázas tevékenységet fejtenek ki mindazok, akik Magyarországon újból vissza akarják állítani a tőkés rendszert, akik a magyar parasztot újból a feudális nagybirtokosok napszámosává és a munkásosztályt a tőkések rabszolgájává akarják tenni. A külföldön felhangzott a nép esküdt ellenségének az ellenforradalmárokat támogató hangja. Megszólalt a volt magyar fasiszta diktátornak, Hitler barátjának, Horthynak fia, szónokolt Franco diktátor és kudarcot vallott Csang Kai-sek is. Az országban lefolyt eseményekkel kapcsolatban nagy mozgolódás támadt a külföldön élő magyar emigráció soraiban is. Mint ismeretes repülőgépen Ausztriába érkezett Párizsból Nagy Ferenc, a reakciós népellenes politika képviselője, aki az úgynevezett „zöld internacionálé" egyik vezetője. A „zöld internacionálé" a nagybirtokosok köreinek képviselőit, a szocializmus táborának országából elszökött földbirtokosokat tömöríti egybe. Nagy Ferenc már 1948-ban az ' USA-ban könyvet adott ki a magyarországi népi kormány ellen szőtt reakciós összeesküvés előkészítéséről. Egyes legutóbbi hírek szerint Nagy Ferenc jelenleg •iiiMiniiiiiiiiiiiiiiianiiiinaiiiiiiiiiiiiMaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiuiiiiuiMMiiiiiiiiiiuiiiiuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiia^uii ürítéséről szóló brit-egyiptomi szer. ződés alapján joga volna újból katonailag megszállni Egyiptom területén egyes volt katonai támaszpontjait. Az egyiptomi kormány azonban keresztüllátott ezen, látta hogy az izraeli támadás egy új háború előjátéka, s kijelentette, hogy nem kéri a többi arab országok katonai segítségét. Az arab országok közvéleményét mélységesen felháborítja az új izraeli támadás és az az általános vélemény, hogy Izrael ebben az esetben csupán eszköze az imperialista hatalmak támadó politikájának. Az imperialista hatalmak érzik, hogy'a Közel-Keleten elvesztik utolsó pozíciójukat is. Izrael haladó körei is ellenzik a veszélyes kalandot, amely azzal fenyeget, hogy az egész Közel-Keletet új háborúba sodorja. A jeruzsálemi rádió kairói hírei szerint a Mapam befolyásos baloldali szocialista párt soraiból, főleg pedig Izrael Kommunista Pártja részéről bíráló hangok hangzanak el. Izrael Kommunista Pártja határozottan ellenzi „Ben Gurion totális háborúját". A háborús politikát Izraelben csak a legreakciósabb csoportok feltétlen jóváhagyása támogatja. Kairó, 1956. október, Jaroslav Bouček Magyarország területén tartózkodik. Egy másik hétfői hír azt jelentette, hogy Londonba vezető útja folyamán Svájcban megállott a magyarországi ellenforradalmár elemek két kiküldöttje. Ezzel kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy e küldöttek azért indultak Londonba, hogy a magyar reakciós emigráció vezetőivel tárgyaljanak. Fasiszták és horthysták az ellenforradalom élén A külföldi reakciónak a magyarországi eseményekben való részvételéről komoly adatokat közölt az osztrák sajtó. Ezek a hírek megerősítik a már ismert tényt, hogy a zavargások kezdetétől fogva a Magyarországról 1944—45-ben a szovjet hadsereg elöl elszökött fasiszta elemek — a fasiszta pártok volt vezetői és horthysta tisztek igyekeznek visszatérni Magyarországra. Ők váltak a terror és a haladó gondolkozású polgárok legyilkolásának kezdeményezőivé és szervezőivé. A bécsi Bildtelegraph című lap jelentése szerint közvetlen kapcsolat állott fenn a magyarországi felkelők és az ellenforradalom salzburgi vezérkara között. Több ellenforradalmi vezérkart létesítettek számos helységben a magyar határok mentén. Szombaton Ausztriából keleti irányban felszállott egy a Neuer Kurier oímű lap sok példányát és nagyszámú röplapot szállító repülőgép. Ez a lap a nyílt intervenció mellett foglalt állást Magyarország demokratikus erőivel szemben. Másfél óra múlva a repülőgép visszatért kiindulási pontjára. A magyarországi úgynevezett „szabad leadóállomásokat", a győri és a maqyaróvári rádióadókat az országba külföldről hozták be. Küldéseiket azonnal átvette és továbbította a Szabad Európa. A Szabad Európa egyik képviselője, a leadó salzburgi állomásának vezetője (amint az Osterreichische Volksstiimme című lap írja) osztrák területen rendszeresen találkozott a magyaróvári felkelők képviselőivel, akik kijelentették róla, hogy „ez az az ember aki segít bennünket". Ugyanez a lap közölte, hogy szerkesztői látták, amint Németországban állomásozó amerikai katonai erők autói átmeijtek magyar területre és néhány óra múlva viszszajötLek. agy küzdelem áll a magyar nép előtt Mindez azt mutatja, hogy a magyar munkásosztály és az egész dolgozó nép jól megszervezett, nyugatról támogatott ellenséggel került küzdelembe, és ebben a küzdelemben minden erejének és elszántságának latbavetésére lesz szükség, hogy a magyar dolgozók megvédjék a népi demokratikus rendszer adta vívmányokat. Le kell leplezni az egész magyar nép előtt ennek az ellenségnek igazi arcát, harcolni kell az ellenség demagóg burzsoá nacionalista jelszavai ellen (amelyek között ott vannak a régi irredenta jelszavak is, amelyek Nagy-Magyarországot követelnek, Nagy-Magyarországot, amelynek része volna Szlovákia és Erdély is). Csehszlovákia népe épp úgy, mint az egész nemzetközi munkásosztály e pillanatokban a^magyar dolgozók melletti áll abban az elszánt akaratukban, hogy nem engedik a tőkés rendszer visszaállítását Magyarországion és megvédelmezik a szocialista vívmányokat. Ebben a szellemben szólnak azok a levelek is, amelyeket a CSKP Központi Bizottsága, köztársaságunk kormánya, a Csehszlovák Köztársaság Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága küldött Magyarországra. A magyar munkásosztályt Ihépi hatalmának és a szocializmusnak megvédésére hívja fel a Lengyel Egyesült Munkáspárti Központi Bizottságának levele is, ' amelyet Gomulka és Cyrankiewicz elvtársak küldtek a pártvezetőség nevében a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségéhez. Jossip Broz-Tito'elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának levele azt a meggyőződést fejezi ki, hogy „a szocializmus öntudatos harcosai Magyarországon nem engedik, hogy a különféle reakciós elemek a jelenlegi eseményeket anliszocialista céljaikra használják fel." Hazánk dolgozóit Magyarország népéhez jószomszédi kapcsolatok, a háború utáni évek baráti együttműködése fűzik. Egybefűzi a fcét népet a közös cél, Marx, Engels és Lenin tanításának alapján az igazságosabb társadalmi rendszer felépítése, mert egyedül ez a rendszer képes arra, hogy a nép szolgálatába állítsa az ország minden kincsét és gazdag életet biztosítson lakosainak. OJ SZQ 1956. november