Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-26 / 330. szám, hétfő

Á legértékesebb gyógyszer Ä vér az antibiotikumok mellett a legértékesebb gyógyszer, a vér az életet menti meg. A Nemzeti Vérátömlesztő Szolgálatnak minden kerületben van vérátömlesztő állomása, azonkívül sok járásban is. Itt Szlovákiában minden kerületben van ilyen állomás. Felhívták figyelmünket arra, hogy a Bratislavai Vérátömlesztő Állomáson fokozottabb mértékben vesznek vért, hogy vérkonzerveiket kiegészítsék és felfrissítsék. A Vuk Karadzsics úton várunk a leeresztett sorompó előtt, amikor átengedik a vonatot. Nemsokára a Bratislavai Vérátömlesztő AJlomás barátságos épülete elé érünk. Az irodában dr. Kubanová orvosnő, a véradományozók osztályának vezetője magyarázza meg a vérátömlesztés lényegét, a vérvételt. Utána engedélyt kapunk, hogy megnézzük az intézetet. Átöltözködünk, s papucsot, fehér köpenyt, fejünkre csuklyát kapunk. Az állomás heyi.éqe. ahol a vért veszik, teljesen steril, s ezért az önkéntes véradókat is hasonlóképpen beöltöztetik, azzal a különbséggel, hogy még egy fehér, a mackónadrághoz hasonló öltönydarabot húznak magukra. Hetenként háromszor szokták behívni az önkéntes véradókat. Rendszerint a 18 és 60 év közötti egészséges emberektől vesznek vért, akiket minden vérvétel előtt újból alaposan megvizsgálnak. Legszívesebben a 25—50 évesektől vesznek vért, akik a legjobb testi kondícióban vannak. — Sok önkéntes véradójuk van? — kérdezzük. — Az előfeltételek szerint az egészséges lakosság három százalékát kellene képeznie az önkéntes véradóknak. Eddig azonban alig egy százalékát tartjuk nyilván. Ha a véradásra alkalmas egyének csak egyszer egy évben adnának vért, akkor bizony nagy gondoktól szabadulnánk meg. A véradás teljesen ártalmatlan. — Hogy küszöbölik ki ezt a hiányt és hogy látják mégis el a kórházakat vérkonzervekkel és egyéb vértermékekkel? — Van sok fegyelmezett véradónk is, akiket vérvételre rövidebb időközökben is meghívunk Látogatásunkkor még megtudjuk, hogy a vérplazma konzerválva eláll egy fél évig, szárítva öt évig is. A friss vérkonzerv csupán 21 napig raktározható. Nehéz égési sebeknél egy betegnek 10 véradó egyszeri véradagjára van szüksége. A Bratislavai Vérátömlesztő Állomás hatásköre nemcsak Bratislava-város területére, hanem még a somorjai, dunaszerdahelyi, malackyi, pezinoki járásokra is kiterjed. Az állomás látja el vérrel a klinikákon, kórházakban levő úgynevezett vérbankokat. Vérplazmát szárított állapotban pedig az állami gyógyszeripar szállít. Az öltözőből a konyha és büfé melletti helyiségbe kerülünk, ahol már gyülekeznek az önkéntes véradók. Egyesek most készülnek véradásra. Ezek a vérvétel előtt teát és süteményt kapnak és előtte 18 óráig nem szabad zsírtartalmú ételeket enniök, rfehogy az adott vér is zsírt tartalmazzon, ami által értéktelenné válna. Sokan már vérvétel után vannak. Rájuk már nagy tápértékű ételek várnak, mint: szalámi, sajt, kávé, vörösbor, melyekkel elősegítik az új vérképződést. Találunk itt különféle foglalkozású, mindkét nemhez tartozó önkéntes véradót, akik minden előítélet nélkül örömest adják az ember élete részére a legértékesebbet, vérüket. Az ajtónál ül Ladislav Loboda, a Jurái Dimitrov-üzem 35 éves gépésze. Először a szovjet hadsereg részére és 1950 óta már huszadszor adott vért. Mindig az a nemes cél vezérelte, hogy segítsen a szenvedőkön. Mellette jó étvággyal eszik július Gábriš, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal állami gazdaságai főosztályának 36 éves technikai dolgozója, aki már hatodszor ad vért. Amikor kislánya súlyosan megbeteqedett, a gyermekkórházban véradás al mentették meg életét. Azóta hálából több ízben adott vért. Második szomszédja Juraj Hu'oka, a Testnevelési Főiskola dolgozója. Makkegészséges sportoló, aki szívesen ad minden évben kétszer vért. A sarokban találjuk a fiatal, mindig mosolygó és jókedvű Olimpia Hloškovát, a Družba n. v. hivatalnoknőját. Már 1950 óta tartozik az önkéntes veradók nagy családjához. Akkor még a Nový Tekov-i HNB-on dolgozott és elsőnek jelentkezett véradásra. Záhor Ferenc fiatal vasesztergályos még mint katona kezdte meg a véradást. Egyszerre csak régi ismerősünket fedeztük fel, Kochta Emil elvtársat, aki éppen véradásra készül. Elkísérjük a másik helyiségbe, ahol az ágy mellett állunk és figyelemmel kísérjük az orvos és az egészségügyi személyzet munkáját. Három ágyat látunk itt, melyeket üvegfal választ el az ápolónőktől. Az ágyak mellett nyílások vannak. Az ágyon fekvő véradók ezeken a nyílásokon keresztül dugott bal karjából veszik a vért. A második ágyon Frankendorfer Jolán, a bratislavai villanyművek dolgozója fekszik. Ő az üzemben villanyórákat javít. Ez a rokonszenves asszony sohasem volt beteg. Barátnője példájára kezdte már 1949-ben a véradást. A harmadik ányon Pavol Šesták, a Postai Hírlapszolgálat dolgozójától vesznek vért. melyet qumicsövön keresztül )-• nzerváló anyaggal töltött üvegbe qyűjtenek. Az összegyűjtött friss vért hatalmas hűtőszekrényekbe raktározzák plusz 4 C hőfok meijstt. Minden ü'-^en tévedések elkerülése végett a véradó neve és a vércsoport száma van feltüntetve. Itt a pirospozsgás arcú Anna Bachratá, a raktár vezetője, aki azt is nyilvántartja, hoqy ha bizonyos vércsoportból alacsony a készlet. Ilyenkor felhívják qz önkéntes véradókat arra, hogy vérvétel céliából látogassák meg az állomást. A Bratislavai Vérátömlesztő Állomás sok nehézséggel küzd. Kevés a hely, kicsi a kapacitás. A terv szerint már ez idén kellett volna a Partizán utcán elkészülnie az új vérátömlesztő állomásnak. Az épületen azonban csak néhány kőműves lézeno. a munkák nagy része késik. Kik az illetékesek és felelősek ezért a késésért? Tudatában vannak-e a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság beruházási osztályán, hoqy mennyire fontos egészségű''vj berendezésről van szó? A véradók nemes cél érdekében, életek megmentése céljából adnak vért. Váljanak tehát minél többen önkéntes véradókká, életek megmentőivé. Ahhoz azonbah joguk van. hogv méltó környezetet és rendes berendezést biztosítsanak számukra. tg-k) §<jazdaségí és tudományos egyuitmukodes — baráti segítség : AZ EGYENJOGÚSÁG és a kölcsönös : előnyök alapján évről évre mind élénEkebb gazdasági együttműködés fej•lődik ki a szocialista tábor államai • között. ; A gazdasági együttműködés első: sorban a külkereskedelemben tükrö: ződik vissza. Külkereskedelmünk :1956-ban eddig 16 milliárd korona : forgalmat ért el, melyből a Szovjetíunió — a többi állam közül — a •legtöbbbet, azaz 35%-ot forgalmazta. • A Szovjetunióból való behozatalnak : 44,2 százaléka nyersanyag. 28 százaléka élelmiszer, 25,4°/o-a gép- és : gépi berendezés és 2,4%-a fogyasz:tási cikk. A Szovjetunió nyersanyag: szállításaival nagymértékben biztosít: ja iparunk foglalkoztatását és továb: fai fejlődését, mert a vasércbehoza• talban 70%-kal, bauxitban 80%-kal, • nyersolajban 60%-kal, műkaucsukban : 80%-kal részesedik. : A múlt évben 260 000 vagon külön: féle árut hoztunk be vasúton, ugyan: akkor pedig 26 000 vagon árut vit: tünk ki. Ha első tekintetre szembe; ötlik is a nagy különbség a vasúti •kocsik száma között, még sincs kü• lönbség a kivitt és behozott áruk érbehoza tálunk / A SZO VJETUrJ/OJBOL O szi ludósííás egy brigádközpovilbóll Ha traktorosokat, kombájnosokat, karbantartókat látok, mindig arra kell gondolnom: ők a földek jő megmunkálásának előharcosai, mezőgazdaságunk eredményeinek döntő tényezői. Gondolatban a közelmúlt mezőgazdasági eseményeit, a falvakon látottakat idézem magam elé. Az aratást és cséplést, a szánt'st. a vetést, meg az őszi mélyszántást. Eszembe jutnak a falvak benépesült határai, a gépek zúgása, a földeknek a technika haladó módszereivel történő művelése. Hatalmas segítség ez, melyet traktorosaink, brigádközpontjaink, gép- és traktorállomásaink dol\ flozói nyújtanak a parasztságnak. Évről évre nagyobb szerepe van mezőgazdaságunk gépesítésének. Népi demokratikus államunk sokat áldoz gép- és traktorállomásaink gépparkjainak fejlesztésére. A kassai kerületben az elmúlt 3—4 év alatt a vető- és a talaj porhanyosítását végző gépek száma megsokszorozódott. A kombájnok munkája fokozatosan kiszorítja az aratógépeket. Négy évvel ezelőtt mindössze 13 kombájn volt a kerületben, ez év nyarán már tízszer annyi dolgozott a földeken ezekből a tökéletes gépekből. 1952-ben 738 traktora volt a kerület gép- és traktorállomásainak, ma már 919-re emelkedett a számuk. Milliós értékek ezek a gépek, melyeknek az a feladatuk, hogy megkíméljék a falvak dolgozóit a nehéz testi munkától. Szövetkezeteinkben ma már gépi észközökkel végzik a vetőszántást, a tarlóhántást, vetést és a kalászosok betakarításának legnagyobb részét. Ennek a munkának értékét és jelentőségét úgy tudjuk felmérni, ha a több millió munkanap megtakarítására gondolunk. Mert ezt másutt hasznosíthatják a közös gazdálkodásban a minél bőségesebb terméseredmények elérése érdekében. Gép- és traktorállomásaink dolgozói a városokból és falvakból toborzódnak. Politikai nézeteik, szakismereteik különbözők. Mezőgazdaságunknak 4 0 J SZÖ 1956. november 26. viszont élbrigádokra van szüksége, éppen ezért kell nagy gondot fordítani iskolázásukra, szakmai képességeik elmélyítésére, továbbképzésükre. Ismerniök kell gépeiket, el kell sajátítaniok szakmájuk minden csínját-bínját. A téli időszak lehetőséget nyújt a traktorosoknak a tanulásra, tanfolyamok látogatására. A traktorosok munkájának megjavításához tartozik annak gazdaságossága: a takarékosság az üzemanyaggal, a gépek kímélése Mert még mindig tanúi vagyunk olyasminek, hogy a traktorosok közül egyesek a gondjaikra bízott traktort saját kedvtelésükre használják. Ennek leghathatósabb orvossága az üzemen belüli önálló elszámolás, a takarékoskodásban a legjobb eredmények elérése. A bárcai gép- és traktorállomás a brigádközpontok dolgozóit arra ösztönözi, hogy érvényesítsék a gazdaságosságnak ezen új formáit. Éz idő szerint a szinai brigádközpontban dolgozó elvtársak mutatnak a legtöbb megértést ez iránt az újítás iránt. Jamnicky és Molnár elvtársak ismertették meg valamennyiüket az üzemen belüli önálló elszámolás alapelveivel. S a brigádközpont dolgozói megértették, hogy mindenütt, ahol lehetőség van, takarékoskodnak kell. Mert ez nekik is érdekük. Éppen azért gépeiket példásan rendbe hozták, gondosan ügyelve arra, hogy az indító-szerkezetek jól működjenek, s ne legyenek kénytelenek járatni a motort, amikor a traktor nem dolgozik. Az üzemanyag megtakarítása érdekében ez volt az első lépés. Azután következtek az agregátok, a boronákkal és a hengerekkel, amikor 3 gépet is összekapcsoltak. Igyekeztek továbbá — ahol lehetséges volt — elkerülni minden fölösleges utat, iiogy kíméljék gépeiket. A szinai brigádközpontban így születtek meg a takarékosság első eredményei A harmadik negyedévben a megtakarított összegből Karaffa Péternek 509 koronát, Koncsek Istvánnak 347 koronát, Domonkos Lászlónak 239 koronát fizettek ki. Ma már mindnyájuknak E takarékossági számlája van, gondosan E kezelik és kímélik gépeiket, takaréko- E san bánnak az üzemanyaggal, hogy™ takarékossági számláikon minél jobb ~ eredményeket tudjanak felmutatni. = A brigádközpont „Vörös Sarkát" a™ legjobb traktorosok vándorzászlói dí- E szítik. Grafikonok ábrázolják az őszi E munkálatok feladatainak teljesítését, ~ itt vannak kimutatva a takarékossági E számlákon szereplő összegek. Áttekintő E táblázat mutatja, hány hektár föld s megmunkálása vár egy-egy traktoros- ~ ra s milyen osztályba vannak sorolva 5 ezek a parcellák. Mindegyikük könnyen s kiszámíthatja, mennyit kereshet naš ponta, s hogyan érhet el nagyobb jö-E vedelmet. Az ízléses és szép „Vörös E Sarok" elrendezése és gondozása Mol-E nár és Jamnicky elvtársak érdeme. E A jó munka egyik legfontosabb felE tétele a jő gép és a jő szerszám. Ha E kézbe vesszük valakinek a szerszámát, 1 munkájára is tudunk következtetni. E Jól tudják ezt a szinaiak is, éppen E ezért = gépeik javítását a téli napok E alapos kihasználásával már részleteE sen megbeszélték. Kötelezettséget vál-E laltak, hogy a javítási munkálatokat E valamennyi gépen ők maguk végzikE el, hogy felkészülten menjenek a ta-E vasz elébe. Mert azt is nagyon jól tud- E ják, hogy a jól gondozott gép soha sem E hagyja cserben az embert. Több E a kereset, jobb a munka minősé- E ge, elégedettek a falu dolgozói. Hat-§ hatós segítséget kapnak a bárcai gép- § és traktorállomástól, főleg szakmabeli | segítséget, s ha a kicserélendő alkat- § részekben nem lesz hiány, semmi nem E állja útját ígéretük betartásának. A szinai brigádközpont traktorosaiE nak munkamódszere követendő példa-§ ként állhat minden traktoros előtt. A E kollektíva munkamegosztása, a kommu- E nisták agitációs tevékenysége mind azt Í a célt szolgálják, hogy brigádközpontE juk műszaki és gazdasági fejlettségé-§ vei, jól szervezetten készüljön fel má- ~ sodik ötéves tervünk további feladatai- E nak elvégzésére, a jövő évi bőségesebb E termés elérésére. (mgy)r I nyersanyagok' I éJelrttúzerekoi berenc/ez.. : A fenti diagram szerint behozatalunk i a Szovjetunióból nyersanyagokban és \ élelmiszerekben 72,2 százalék, gépek• és gépi berendezésekben 25,4 százalék | és fogyasztási cikkekben 2,4 százalék. Jtéke között. Elsősorban ugyanis készjr gyártmányokat vittünk ki a Szovjet~ unióba, melyek tömege ugyan terjedelménél fogva aránylag kisebb, azonban nagy mennyiségű emberi munkát tartalmaznak. A Szovjetunióból való behozatal hatalmas arányait csak úgy értjük meg, ha összehasonlítunk néhány fontosabb statisztikai adatot például a gabona, hús, vaj, takarmányok, gyapot és gyapjú behozataláról. 1956-ban 42 000 vagon gabonát hozunk be, amiből Csehszlovákia egy lakosára 50 kg liszt esik. Továbbá 250 vagon vajat, 500 vagon húst hozunk be. Nagyon fontos tétel a 16 500 vagon takarmány, mellyel nagyban hozzájárulunk állattenyésztésünk fejlesztéséhez, a hústermelés, a húskészítmények gyártásának növeléséhez. Hazánkban ez idén már jelentős mértékben megmutatkozott a jobb húsellátás, megszűnt az elmúlt években helyenként észlelhető húshiány. Textiliparunk nagy kapacitását sem tudtuk volna eléggé kihasználni, ha nem támaszkodtunk volna a Szovjetunióra. A nyugati imperialista hatalmak a szocialista tábor elleni „megkülönböztetett elbánás" politikája következtében nekünk sok nyersanyagot nem szállítottak. Ezek közé tartozott a gyapot és a gyapjú is. Ma a textilnyersanyagok felét a Szovjetunióból kapjuk. Textilgyáraink a szovjet gyapotból 214 millió méter, a gyapjúból pedig 19 millió méter : szövetet gyártottak, í A tudományos és technikai együttműködés Csehszlovákia és a Szovjetunió között már 1948 óta fennáll. Eddig 1493 csehszlovák szakember látogatta meg a Szovjetuniót és 1463 szovjet szakember a Csehszlovák Köztársaságot. Különösen ez évben növekedett e látogatások száma, mert október elsejéig tőlünk 579 szakember látogatott el a Szovjetunióba. A KÉT ÁLLAM a tudományos és technikai együttműködés keretében kölcsönösen nagy mennyiségű tervezetet, technológiai eljárást, műszaki rajzot cserélt ki egymás között. így hazánk szintetikus kaucsuk-üzem, alumínium-kohók és alumíniumgyár, szintetikus fenolgyár, 300 ezer tonna kapacitású acélgyártó-üzem, kokszoló, martinkemence, alumínium-hengermű, , penicillin- és streptomycingyár és'faüzemek építéséhez szükséges tervezeteket kapott a Szovjetuniótól. Azonkívül golyós csapágyak gyártásához szükséges technológiai folyamatok előírásait kaptuk, melyek segítségével már eddig 1250 ezer koronát takarítottunk meg. Nagyon értékes segítség a nyersvasgyártásunkban bevezetett szovjet gyártási módszer, melynél a magaskemencékben felhasznált magas gáznyomással évente egymillió korona értékű kokszot takarítunk meg. A hulladékanyaqok felhasználásának fejlett te;hnológiájával több mint négymillió értékű használható és értékes anyagot nyertünk. A hengerelt bádog szovjet gyár-« tási módszerével 4650 ezer korona értékű ferro-öntvényt takarítottunk meg. Szovjet szakemberek állandóan segítenek nekünk a nagy vízi- és villanyerőművek tervezésében, Csehszlovákia villamosításában, mely nagyszabású munkáknál a szovjet taná* csok alapján már eddig egymilliárd koronát takarítottunk meg. Sok műszaki dolgozónkat küldtük a szovjet alumínium-, ferro-öntvény-, szintetikus kaucsuk-üzemekbe, ahol jó szakismeretekre tettek szert. Ezenkívül szovjet szakemberek segítenek nekünk a geológiai kutatásokban és a különféle ásványok feltárásában. Ezzel kapcsolatban gyakran említik a mi uránércünket, melyet Jáchymovban bányászunk. A külföldi reakció és a „Szabad Európa" leadója különféle hazugságokat terjeszt erről és tőkét igyekszik belőle kovácsolni. Láttuk ugyanazt Magyarországgal kapcsolatban is, amikor állandóan uszítottak, hogy kiviszik az uránércet az országból. Nemrégen azonban ez a szappanbuborék is szétpattant. Kider It. hogy csupán 16 q uránércet szállítottak ki kísérleti célokra, melyből csupán néhány gramm urániumot nyertek. Kibújt a szög a zsákból, hogy kinek az érdeke az ilyen és hasonló koholmányok terjesztése. Ha az ellenforradalom győzött volna, bizony a nyugati imperialisták azonnal rátették volna kezüket a magyar uránércre, így most krokodilkönnyeket hullatnak érte. Nálunk .az első Csehszlovák Köztársaság idején az uránbányák német tőkéscsoport kezén voltak. A szövetségi szerződések értelmében ezeket a bányákat a. Szovjetunió kapta hadizsákmány fejében. A Szovjetunió azonban nem tartotta meg a bányákat hosszú ideig. Miután nem voltak tapasztalt műszaki dolgozóink és mérnökeink, akik értettek volna az uránérc fejtéséhez, azért a Szovjetunió műszaki stgítséget nyújtott nekünk és szakembereket, valamint gépeket küldött, hogy megindulhasson a szakszerű ércfejtés. Az urán'érc magában nem jelent semmit, mert egyetlen kis állam sem volt képes eddig az uránérc feldolgozására. Belgium, mely gyarmatában, Kongóban, hatalmas uránérctelepekkel rendelkezik, szintén nem dolgozza fel otthon uránércét, hanem az USA-ba szállítja. Ügy hisszük, világos ez a kérüás és még határozottabb rá a felelet, hogy nem az imperialistáknak fogjuk szállítani az uránércet, akik atomfegyvereikkel veszélyeztetik a világbékét, hanem elsősorban a Szovjetunitnak, ahol az atomenergiát békés célokra használják fel. A kiszállított uránércért pedig rendes, világpiaci árakat érünk el és az ellenértékért a bányák építéséhez szükséges anyagot, berendezést és más árut kapunk a kereskedelmi szerződések értelmében. AZ ÉVEK folyamán szovjet segítséggel uránbányászatunk részére sok szakembert képeztünk ki. A Szovjetunió fokozatosan átadja nekünk az atomfizika-kutatás terén elért eredményeit, tapasztalatait, valamint az első csehszlovák atomvillanyerőmű terveit és berendezéseit. így szovjet segítséqqel abba a helyzetbe kerülünk, hogy magunk fogjuk feldolgozni saját uránércünket. A kölcsönös segítség és együttműködés keretén belül Csehszlovákia átadta tapasztalatait a Szovjetuniónak a bőr- és cipőgyártógépek; az üveg, az egészségügyi berendezések; a bútor, a vasúti kocsik, a villanymozdonyok, a bizsutéria, az építési konstrukció gyártása terén. A Szovjetunió rendeléseinek és gyártási módszereinek köszönhető, hogy ma iparuhk olyan cikkeket gyárt, melyeknek gyártását egyáltalában nem ismertük. Ezek köz'é tartoznak a villanyvonatok, vedres kotróhajók, naftafeldolgozó-berendezések, teher- és személyhajók. Mindezzel emeltük a munkalehetőségek számát és műszaki értelmiségünk, valamint munkásaink technikai színvonalát. Megszüntettük a háború előtti munkanélküliséget is. Ha nem állottak volna rendelkezésünkre a Szovjetunió által szállított nyersanyagok és élelmiszerek, akkor jnem fejleszthettük volna enynyire népgazdaságunkat, és életszínvonalunkat. Sohasem felejtjük el azt a baráti segítséget, melyet 1947-ben a nagy szárazság és a rossz termés idején nyújtott nekünk a Szovjetunió, amikor megmentett bennünket az éhínségtől. Ennek ellenére akadtak rosszakaratú rágalmazók, akik azt terjesztették, hogy a Szovjetunióba lisztet, vajat, húst és egyéb élelmiszert szállítunk, sőt azt állították, hogy azért voltak bizonyos nehézségeink ;iz élelmiszerellátásban.