Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-24 / 328. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK NAPILAPJA 1956. november 24. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 328. szám, Sok az elmondani való Néhány hónap múlva immár har­madszor jönnek össze a mezőgaz­daság, a szövetkezetek élenjáró dolgozói, hogy az EFSZ-ek III. or­szágos kongresszusán megtanács­kozzák, milyen utat tettek meg ha­zánkban a közös, nagyüzemi gaz­dálkodás terén, mit tettek, milyen munkát fejtettek ki a második öt­éves terv sikere érdekében s mit kell tenniök, hogy az ötéves terv végéig elérjük a mezőgazdasági termelés 30 százalékos növekedé­sét. De nemcsak arról beszélnek majd a falvak, a szövetkezetek kép­viselői, hogy az utóbbi esztendők­ben hogyan tevékenykedett szövet­kezetük, hanem arról is tárgyalni fognak, hogy a szövetkezeti moz­galom megindulása óta milyen óriási utat tett meg, miként for­málódnak, épülnek, szépülnek fal­vaink, fejlődnek, erősödnek szö­vetkezeteink. Hogy lesz miről be­szélni a szövetkezetek képviselői­nek, ahhoz nem fér kétség, hiszen a szövetkezeti gazdálkodás nagy tért hódított. Ékes bizonyíték erre, hogy hét év óta, az első szövetkezet megalakulása óta hazánkban 8150 szövetkezet alakult, melyek az or­szág földterületének 57 százalékán gazdálkodnak. Ha azonban csak ilyen általános megállapításokról beszélnének a kongresszuson, akkor ez az összejövetel nem érné el cél­ját. Természetesen el kell mondani az eddigi sikereinket, hiszen melyik szövetkezeti paraszt ne volna jog­gal büszke az ország falvainak nagy átalakulására, de sok a mon­danivaló arról is, hogy egy-egy faluban hogyan tört utat az új, a haladó. A kongresszus fő célja, — mint ahogyan a kormány a földművesek­hez intézett levelében is kimondta — hogy megtárgyalják azokat a teendőket, amelyek a szövetkezeti gazdálkodásra a második ötéves terv végéig, tehát a közeljövőben hárulnak. Arról van itt tehát szó, hogy már most, a kongresszusra való előkészületekben, a járási konferenciákon olyan formában munkálkodjunk, hogy minden tet­tünk, a szövetkezeti mozgalom to­vábbi haladását szolgálja. Igaz, hogyha a jövő helyes útját egyen­getjük, nem beszélhetünk elvon­tan, függetlenül az eddigi eredmé­nyektől. Beszélni kell azonban arról is, mi az, ami esetleg akadályozta a szövetkezetek gyorsabb fejleszté­sét, s üdvös lesz, ha a jól gazdál­kodó, kiváló gazdasági eredménye­ket elért szövetkezetek küldöttei elmondják a kongresszuson, miként sikerült legyőzniök a nehézségeket, hogyan szervezték meg a munkát, milyen módszerekkel irányították a gazdálkodást. A nyárasdi szövet­kezet képviselője például beszél­het majd arról, mit jelent a közös gazdálkodásban a jó alapokra fek­tetett állattenyésztési termelés, s hogyan érték el, hogy az évi közel 5 milliós jövedelmüknek a felét az állattenyésztési termelés adja. A nagykaposi szövetkezet kül­dötte . is értékes tapasztalatokról számolhat be a kongresszuson. Büszkén mondhatja majd el, hogy a nagy szárazság ellenére, hogyan értek el kukoricából 55 mázsa ter­mést hektáronként. A nagykapo­siak meggyőződtek róla, hogy a föld jó előkészítésével, a növény szakszerű ápolásával le lehet győz­ni még az időjárás szeszélyeit is. Ez csak két példa a sok közül, de az egész országban százával talál­hatunk olyan tényeket a szövetke­zetek életéből, amelyek felszínre hozása igen sokat segít majd a kongresszus tárgyalásaiban és azon keresztül a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődésében. Szükséges ezekről a dolgokról az egész ország ' előtt beszélni már azért is, mert falvainkon egyre több dolgozó paraszt készül arra, hogy felhagy az egyéni gazdálkodással, a közösben látja jövőjét, boldogu­lását. S ezek a földművesek nem­csak arra kíváncsiak, hogyan gaz­dálkodik falujukban a szövetkezet, hanem tudni akarják azt is, milyen erős ma már a szövetkezeti moz­galom, hallani akarnak arról is, mi­lyen anyagi előnyt jelent, ha a közösben fognak dolgozni. Vannak községek, ahol még egyáltalán nincs szövetkezet. E falvak dolgozó parasztjait is érdekli a szövetke­zeti gazdálkodás, segítséget várnak a kezdeti lépésekhez. Ezért helyes, ha már a kongresszus előtti időben kölcsönös látogatásokat szerveznek. Ott pedig, ahol még előkészítő bi­zottság sincs, a helyi pártszerve­zetnek, a helyi nemzeti bizottság­nak kell kézbe vennie ezt az ügyet olyképpen, hogy az egyénileg gaz­dálkodók egy csoportját elviszik látogatóba egy másik faluba, ahol már van szövetkezet. Hasznos az ilyen látogatás. A zselízi járás egyik falujában, Oroszkán is egy szövetkezeti látogatás hatására ala­kították meg a falu földművesei az idei nyáron a szövetkezetet. A kommunistáknak, a járási párt­bizottságoknak az most a felada­tuk, hogy a kongresszusi előkészü­letekben a legnagyobb segítséget nyújtsák. A'járási és helyi nemzeti bizottságok sem gondolkodhatnak aképpen, mint ahogyan ezt sok helyen az előbbi kongresszusok előkészítő munkájában tették: a kongresszus a szövetkezetek ügye, s nem a járásé. Ez helytelen volna, mert a szövetkezeti mozgalom jö­vője nem csupán falvaink ügye, az egész országnak, és elsősorban a szocializmus további fejlődésének egyik döntő feltétele a közös gaz­dálkodás fejlesztése. Hogyan is tudnánk a kívánt szintre emelni a mezőgazdasági termelést, ha a sok korszerű gép erejét, melyet a me­zőgazdaság az ötéves terv idején kap, nem használnánk ki gazda­ságosan, hogyan emelkednék a dol­gozó parasztság életszínvonala, ha továbbra is erejét megfeszítve dol­goznék a földjén — mivel nem tud­ja alkalmazni a mezőgazdaság azon módszereit, melyek a szövet- , kezeti gazdálkodásban beváltak. Ezért az előkészítő munkák idején a fő súlyt arra kell fektetni, hogy az egyénileg dolgozó parasztok to­vábbi százait nyerjük meg a szö­vetkezeti gazdálkodásnak. Jól ér­telmezik ezt a nyitrai kerület kom­munistái, akik tevékenységüket ar­ra irányították, hogy fejlesszék a szövetkezeti mozgalmat. Fáradha­tatlan munkájuk eredményeként a kerületben az idén 32 új szövetke­zet alakult, 1872 dolgozó paraszt lépett be a közösbe, több mint 9700 hektár földdel. Szép eredmény ez, de a nyitrai kerületben, amely leg­inkább mezőgazdasági jellegű, to­vább kell folytatni ezt a munkát, hi­szen a szántóföldnek csak 47 szá­zalékán gazdálkodnak a szövetke­zetek. A feladat nem könnyű, de ha a türelmes, felvilágosító munkát vá­lasztjuk, megmagyarázzuk az egyé­nileg dolgozó parasztságnak, hogy az ország igen sokat vár a föld művelőitől, példák százaival bizo­nyítjuk a közös gazdálkodás fölé­nyét az egyénivel szemben, akkor a kongresszus előtti időszakban végzett tevékenység eredménye­ként elmondhatjuk a kongresszu­son, hogy ez az összejövetel a falu népének, a szövetkezeti mozgalom, a dolgozó parasztság jövőjének újabb távlatát nyitja meg. Törhetetlen egységben FEJEZZÜK BE A MEGKEZDETT MŰVET Ünnepi emlékestek Prágában és Bratislavában Klement Gottwald születése 60. évfordulója tiszteletére Klement Gottwald 60. születésnapja jelentős évforduló­ja alkalmából, amelyről a szeretet és tisztelet érzéseivel emlékeznek meg a csehszlovák polgárok milliói, csütörtö­kön, november 22-én a prágai Reprezentációs Ház Sme­tana termében a CSKP Központi Bizottsága, Prága kerü­leti és városi pártbizottsága, a Csehszlovák Köztársaság kormánya és a Nemzeti Front Központi Bizottsága ünnepi emlékestet rendezett. Az emlékest elnökségében helyet foglaltak a -párt és kormány képviselői: Rudolf Barák, Jaromír Dolanský, Václav Kopecký, Antonín Novotný, Antonín Zápotocký és Ľudmila Jankovcová elvtársak, továbbá Oldŕich Černík, Ji­ŕí Hendrych, Bruno Köhler és Václav Pašek, a CSKP KB titkárai, dr. Emanuel Šlechta, dr. Josef Plojhar és dr. Jo­zef Kyselý miniszterek, a Nemzeti Front pártjainak elnö­kei, Bedŕich Kozelka képviselő, a CSKP prágai kerületi bizottságának vezető titkára és Josef Némec képviselő, a CSKP városi bizottságának vezető titkára, Adolf Svoboda Prága főpolgármestere, František Vodsloň, a kerületi nem­zeti bizottság elnöke, a CSKP, a kormány és a Nemzeti Front szervezeteinek további képviselői. Az estén részt vettek a pártszervezeteknek és a Nem­zeti Front szervezeteinek képviselői és funkcionáriusai a prágai kerületekből és üzemekből, továbbá közéletünk szá­mos képviselője. A vendégek között voltak a baráti államok nagykövetei és ügyvivői. Jelen volt a külföldi kultúrkapcsolatok össz­szövetségi társaságának küldöttsége is Szergej Vaszilje­vics Kaftanovval, a Szovjetunió kulturális ügyei minisz­terének helyettesével az élen. A himnuszok elhangzása után az emlékestet Josef Né­mec képviselő, a CSKP városi bizottságának vezető titká­ra nyitotta meg, aki üdvözölte az est összes vendégeit és hangsúlyozta a CSKP elnöke és a köztársaság első mun­káselnöke művének jelentőségét hazánkban a szocializmus építése szempontjából. Az ünnepi beszédet Václav Kopecký, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájá­nak tagja, miniszterelnökhelyettes mondotta. Az est első részét az Internacionáléval fejezték be, majd művészi program következett. * * * Bratislava dolgozói Klement Gottwald halhatatlan emlé­kének ünnepi est keretében hódoltak, melyet Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a bratislavai kerületi és városi pártbizottság, a Megbízottak Testülete, valamint a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága rendezett Klement Gottwald születése 60. évfordulójának előestéjén a P. O. Hviezdoslav Színházban. A díszelnökségben helyet foglaltak: Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai, Karol Bacílek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára, Ľudovít Benada, Vojtech Daubner, Pavol Dávid, Oskar Jeleň, Jozef Valo, Štefan Šebesta, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodá­jának póttagja, Jozef Kríž és Augustín Michalička, Szlo­vákia Kommunista Pártja KB titkárai, František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Emília Janečková-Muri­ňová, dr. h. c. Jozef Lukačovič, Michal Žákovič és dr. h. c. Alexander Horák, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottsága elnökségének tagjai, Jozef Lénárt, Szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának vezető titkára és Jolana Hercková, Szlovákia Kommunista Pártja bra­tislavai városi bizottságának vezető titkára. A nézőteret megtöltötték a bratislavai és környékbeli üzemek, hivatalok és EFSZ-ek dolgozói, hogy megemlé­kezzenek Klement Gottwald múlhatatlan érdemeiről a mun­kásosztály ügyének győzelmében és a szocializmus építé­sében Csehszlovákiában. A csehszlovák és szovjet államhimnuszok elhangzása után Ondrej Klokoč, Szlovákia Kommunista Pártja KB tagja értékelte Klement Gottwald életművét, akinek ve­zetése alatt fejlődött rendíthetetlen szilárdságúvá, harcok­ban edzetté és egységessé Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és aki egész népünk hőn szeretett vezetője. Az est má­sodik részében művészi program keretében szerepeltek a bratislavai Nemzeti Színház szólistái és a „Technik'* fő­iskolai művészegyüttes. • mm r» a /ovo Megalakult az első EFSZ a kormánynak a földművesekhez intézett levele nyomán Chrudim vidékén Trojovicében szerdán, november 21-én a kis- és közép­parasztok megalakították a szövetkezetet. Elfogadták a mintaalapszabályzatot, megválasztották az elnökséget és az ellenőrző bizottságot és elhatározták, hogy 1957. január 1-től megkezdik a közös gazdálkodást. A trojovicei szövetkezet a köztársaságban az első új EFSZ, melyet a kor­mánynak a földművesekhez és szövetkezeti tagokhoz intézett levele nyomán alakítottak. 40 tagból áll, akik 140 hektáron fognak gazdálkodni. A község mezőgazdasági területe összesen 240 hektár. Meglátszik az eredmény A bacskai szövetkezetben már ta­valy is jó eredményt értek el a ha­ladó módszerek alkalmazásával. Nem­csak elérték a tervezett hektárhoza­mot, hanem jóval túl is haladták, s Így prémiumra is jutott bőven. Ku­koricából 60 hektárt vetettek négy­zetesen, az átlagos hektárhozam 65 mázsa csőtermés volt. A tagság kö­zött 540 mázsa kukoricát osztottak szét, mint prémiumot. Legtöbb pré­miumot az kapott, aki a kijelölt par­celláján a legnagyobb hektárhozamot ért el. Bucsai Istvánné 12 mázsát, Dohányos Józsefné 8 mázsát, és vagy tizen 5 mázsa kukoricát kaptak pót­jutalomként. Burgonyából is osztottak prémiu­mot. A szövetkezet 37 hektárt ültet­tet el, szintén négyzetesen. Az át­lagos hektárhozam 160 mázsa volt, ebből 130 mázsát osztottak ki pré­miumként. Burgonyából a legtöbbet Megyesi József kapott: 8 mázsát vit­tek az udvarára. A többi szövetkezeti tagok is részesültek pótjutalomban, mert becsületesen dolgoztak az idén is. Illés Bertalan, Bacska. 80 ezer koronát kapnak öt hektáron termesztett dohányért A pálóci szövetkezeti tagoknak minden évben szép jövedelmük van a virginiai dohányból, mivel nagy gondot fordítanak a jó minőségre. Ez idén öt hektáron termesztettek do­hányt és 12 mázsa átlagos hektárho­zamot értek el szárított dohányleve­lekből. A szerződéses beadás telje­sítése után 10 mázsa jóminőségű do­hányt adnak terven felül a dohány­iparnak. A szárított dohányleveleket folyamatosán küldik a raktárakba. Eddig már 34 mázsa dohánylevelet szálítottak el. November végére üre­sek lesznek a szárítók. Az öt hektá­ron termesztett dohányért 80 ezer korona bevételre számítanak. Méltó válasz Nálunk is akadnak még olyanok, akiknek nem tetszik a szövetkezeti nagybani termelés. Azon vannak, hogy kétségeket támasszanak dolgozó pa­rasztjaink között. Főleg ezekben a napokban hangoskodtak, amikor tá­madás indult a népi demokratikus rendszer ellen Magyarországon. Nyel­vük feloldódott. A nyűg "ti földműve­sek különféle „szabadságairól" beszéltek A dolgozó parasztok azonban most is egyhangúlag^ azt felélik, nem óhajt­ják a tőkés kizsákmányolás szabad­ságát. Néhány nappal ezelőtt Kráľ Matei kajali dolgozó paraszt is választ adott az ilyen hangokra, belépett az EFSZ­be. így a szövetkezet tagsága is meg­szaporodott, és a földterület is gya­rapodott 6.20 hektárral. KRAJCSOVICS FERDINAND GALÄNTA <iiiiuiiiiii>iiaiiiuiiiiiiiiiiiiaiiiiiliisiiiiiiiiiiiiiiiiitiia<iaiiiiisiiiitii> iiBiiaiiBuatiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiatiBiíBiiaiiaiiaiiaiiiniiiatiaiiaiiaiiaiiaiiaiiiiiBiiaiTiiiaiiBiiiiiiiiaiiBiiaiiaiianaiiiiiBiiBiiaiia iBUBitaiiiiik Az olimpiai játékok második napján 0. FIKOTOVÁ (Csehszlovákia) és VL. KUC (Szovjetunió) egy-egy aranyérmet nyertek A melbournei olimpiai játékok második napján a különböző pályákon meg­indultak a nagy vetélkedések, melyek a csehszlovák és szovjet színeknek máris egy-egy világraszóló sikert hoztak: Olga Fikotová diszkoszvető baj­noknőnk versenyszámában első díjat nyert, VI. Kuc, a kiváló szovjet hosszú­távfutó pedig a 10 000 m-es versenyben győzedelmeskedett. Mindketten nagy­szerű teljesítményt nyújtottak, amennyiben jelentősen túlszárnyalták a hel­sinki olimpián elért eredményeket. Fikotová is, Kuc is új olimpiai csúcsot ál­lított fel. Fikotová már a selejtezőkben vezetett és a döntőben nagyszerű teljesítménnyel az aranyérem tulajdonosa lett. Kuc legveszélyesebb ellenfele a magyar Kovács volt, de a szovjet futó mintegy 40 m-es előnyét nem tudta behozni. Fikotová és Kuc már az olimpia előtt is kitűnő formában volt, lelki­ismeretesen és céltudatosan készültek és munkájuk megérdemelt eredménye a Melbourneben elért olimpiai bajnoki cím.

Next

/
Thumbnails
Contents