Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-21 / 325. szám, szerda

A szovjet íeszerelési nyilatkozat jelentős lépés a nemzetközi feszültség enyhítésében A Szovjetunió békekezdeményezésének világvisszhangja Mint mindig, ezúttal is a Szovjetunió az az állam, amely békekezdeményezéssel lép a világ színe elé. Kezdeményezése már az első órákban hallatlan érdeklődést váltott ki az egész világon és új reményt ébresztett a béke megszilárdítása f ránt. A Szovjetunió, amelyet az utóbbi időben a Nyugat hivatásos rágalmazói ismét be akarnak mocskolni és támadó szándékkal vádolnak, amint annak idején tették, amikor tetőfokát érte el „a hidegháború" dühöngése, minden rágalmazónak és a béke ellenségeinek olyan választ adott, amelyet a világ népeinek milliói megértettek. A Szovjetunió nem akar háborút, — a háború csak azoknak előnyös, akik a fegyverkezésen és a háborún keresnek — és teljesen érthető és a világ számára elfogadható javaslatokat terjeszt elő. A szovjet nyilatkozat felélénkítette a diplomáciai tevékenységet. Loyd brit külügyminiszter sürgősen Washingtonba repült, hogy a szovjet javaslatokról tárgyaljon. Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára a washingtoni sajtóértekezleten bejelentette, hogy az USA elnöke „gondosan áttanulmányozza" a Szovjetunió új leszerelési javaslatát. A francia külügyminisztériumban azonnal megkezdődtek a szakemberek tanácskozásai. A leszerelésre való felhívás ismertté vált az egész világon. Ma senki sem hagyhatja figyelmen kívül a Szovjetunió óriási jelentőségét, békeszerető politikáját és az új háború megakadályozására irányuló törekvését. Franciaországban a nyilatkozat hagy visszhangot keltett. A párizsi rádió és a vasárnapi francia lapok részletesen beszámoltak róla. A Journal du Dimanche azt írja, hogy hivatalos körök tudósítása szerint a szovjet javaslat az eddigiektől eltérően — „teljesen új irányú". A Reynold News angol lap így ír: „Az orosz javaslatokat gondosan át kell tanulmányozni, mert hozzájárulnak a feszültség enyhüléséhez. A háború egyedüli alternatívája a Szovjetunióval való békés együttélés. Ezért minden lehetőséget fel kell használni a Szovjetunióval való béketárgyalásra. Legfontosabb azonban az, hogy a szovjet javaslatokat a Nyugat javaslatai kövessék." Valamennyi bécsi lap első oldalon közli a szovjet kormány nyilatkozatának részletes tartalmát. A Wiener Zeitung, ezt írta: „Ezek a javaslatok Sz igen érdekes momentumok egész sorát tartalmazzák, amelyek, bizonyos irányban eleget tesznek a nyugati hatalmak kívánságainak." A nyilatkozat nagy érdeklődést váltott ki az olasz diplomáciai körökben Ml

l

lt

MI

MI

M

It

W

MII

t

lI

WtWMMMmt

WW NEHRU indiai miniszterelnök az indiai parlamentben a kormány külpolitikájáról folytatott vita során elmondott beszédében kijelentette, hogy megkapta N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét a leszerelés kérdésében. Nehru hangsúlyozta, hogy India kész mindent megtenni annak az érdekében, hogy ezt a kérdést megoldják. (ČTK) A LENGYEL SZEJM X. ülésszakán a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége beszámol a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságával és a szovjet kormánynyal folytatott moszkvai tárgyalások eredményeiről. (ČTK) BANDARANAIKE, Ceylon miniszterelnöke útjában New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ közgyűlésének ülésén, Londonban felkereste Eden brit miniszterelnököt. Jól értesült körck tudósítása szerint a két államférfi főképp a közép-keleti válsággal foglalkozott. (ČTK) AMMANBÖL érkező hírek ^szerint Jordánia parlamentjének külügyi bizottsága elutasította a brit „pénzügyi támogatást". (ČTK) LONDONBAN november 19-e óta drágább a kenyér. Jól értesült körök szerint a London területére érvényes árszabályozási intézkedéseket előreláthatóan rövid időn belül kiterjesztik egész Nagy-Britanniára. (ČTK) A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS Köztársaság Vöröskereszt társasága 60 000 vont küld a Nemzetközi Vöröskeresztnek a brit, francia és izraeli haderők támadásával kárt szenvedett egyiptomi nép megsegítésére. (ČTK) FAM VAN DONG, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke fogadta Csou En-lajt, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnökét és külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tartózkodik. A két államférfi országaikat érdeklő kölcsönös problémákról tanácskozott. (ČTK) M Ü

J SZO 1956. november 21. is. Az ANSA olasz hírügynökség ezt Irta: „Azt a benyomást, amelyet a szovjet javaslatok a politikai megfigyelőkre tettek, legalább is pozitívnek lehet nevezni. A Szovjetunió jelenlegi javaslatai elfogadhatóknak látszanak." Dehler, a nyugatnémet Szabad Demokrata Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ismét, igazolta azon készségét, hogy megegyezést érjenek el a leszerelés kérdésében. A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt sajtóosztályának képviselője az új szovjet javaslatokat a feszültség enyhülése további lépéseként üdvözölte. A szocializmus tábora egyöntetűen a javaslatok mellett áll A szovjet nyilatkozat a legnagyobb s legörömtelibb visszhangra a szocializmus országaiban talált. Érthető ez, hisz éppen a mi országaink kívánják leginkább, hogy véget vessenek a háborús hisztériának és azon népek elleni uszításnak, amelyek a szocializmus útjára léptek. Kína, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és a szocializmus tábora többi országainak sajtója kommentárokat közölnek a szovjet nyilatkozattal kapcsolatban, amelyeket teljes szívből üdvözölnek. A kínai Zsenminzsibao vezércikkében a többi között ezeket mondja: „A szovjet kormány nyilatkozata jelentős javaslat, amely arra irányul, hogy kijuthassunk a zsákutcából, amelybe a nyugati hatalmak hibájából a leszerelés kérdése került. A kínai nép örömmel üdvözli és támogatja az új szovjet javaslatokat". A Trybuna Ludu lengyel lap kommentárjában ezeket írja: „Ezek a javaslatok új kísérletek a Szovjetunió és a nyugati hatalmak álláspontjának közelebb hozásához. Indiában is nagy figyelmet keltett és pozitívan értékelik a Szovjetunió új békekezdeményezését. Ezt igazolják a lapok első oldalain látható feltűnő címek. A jugoszláv Borba azt írja, „a szovjet kormány bizonyos mértékben közelebb hozta álláspontját a légi fényképezésre vonatkozó amerikai tervhez," és hozzáfűzi, „a szovjet kezdeményezés természetesen hozzájárulhat ahhoz, hogy új erővel fogjunk a leszerelés problémájának megoldásához." * Habár a szovj&t nyilatkozat széleskörű visszhangot keltett, úgy túnik, hogy egyes nyugati köröknek nincsen ínyükre az, hogy a javaslatot úgy tekintsék, mint amely jelentős mértékben hozzájárul a feszültség enyhítéséhez, sőt ellenkezőleg jobban szeretnék, ha inkább a „hidegháború" politikája kerülne felszínre, amelynek segítségével sokkal jobban „dolgoznak". , A világ közvéleménye várja, hogy a Nyugat az új szovjet békeszerető kezdeményezéssel kapcsolatban komoly szót, mondjon, amely kifejezi minden nép kívánságát és óhaját, hogy a szovjet javaslatok a tárgyalások alapját képezzék és elősegítsék a Kelet és Nyugat álláspontjának további közeledését. NEW YORKI TUDÓSÍTÁSUNK Fontos döntés eié'tt az amerikai kormány A vasárnspi amerikai sajtó jobbara első oldalon hožoti. hírt a szovjet nyilatkozatról. A hivatalos helyeken, — amint azt jelentették — most tanulmányozzák a javaslatokat. Jelentették azt is, hogy Eisenhower elnök meglátogatta Dui'es államtitkárt a a kórházban röviddel azután, hogy befutott a hír a nyilatkozatról. Milyen lesz az amerikai kormány visszhangja? „Az egyes szakemberek első benyomása — ahogy » New York Times irja — az volt, hogy a nyilatkozat, amelynek összeállításához mindkét fél sok előző javaslatát felhasználták, tartalmaz olycn elemeket, amelyek komoly vita tárgyát képezheti lék. A lap rámutat, hogy „az USA elvi indokból semmiféle olyan javaslatot nem utasít egyenesen vis/sza, amely megerősíthetné a béke ügyét. Ezért szükséges tanulmányozni Bulganyin legutóbbi javaslatait, és aanennyiben új hozzájárulást igérl.iek a leszerelés kérdéséhez, szívesen fogadják őket." Ezen vélemény mellett azonban már most olyan törekvések mutatkoznak, amelyek igyekeznek a javaslat jelentőségét csökkenteni és a kérdések lényegét kikerülni azzal az állítással, hogy propagandáról van szó. Az emberiség bizonyára szívesen fogadja, ha a feszültség enyhítésére és a leszerelési egyezményre irányuló propagandát fog folytatni minden állam, igy az Egyesült Államok is. Ideje, hogy az ígéretek tettekké váljanak A közelmúlt választási kampányában az USA-ban sok szó esett a békéről. Dwight Eisenhower elnökké választása előtt beszélt arról a törekvéséről, hogy a békét, őrökre biztosítsa és hogy az a zsákutca, amelyet a nukleáris fegyverek teremtettek „a leszerelést a világ életszükségletévé tette." Az USA eddigi álláspontja a loszereüés kérdésében minden előrehaladást megakadályozott. A legutóbbi időben ürügyül szolgál az úgyneveB Az egyiptomi események eddigi mérlege TEGNAPI KOMMENTÁRUNKBAN felvázoltuk az egyiptomi válság mélyebb okait. Mai cikkünkben az immár harmadik hete tartó fegyveres •Beavatkozás eddigi eredményeiről szólunk — katonai, gazdasági és politikai téren egyaránt. A három hónapig tartó fegyveres készülődés és fenyegetőzés után október 30-ra virradó éjszaka — csak a vak nem látja, hogy angol-francia megrendelésre — az izraeli csapatok minden előzetes figyelmeztetés nélkül betörtek a Sínai-félszigetre vagyis egyiptomi területre. Másnap — arra hivatkozva — hogy az 1954. évi angol-egyiptomi szerződés értelmében a Szuezi-csatorna területét harmadik hatalom, — értsd Izrael -veszélyezteti — megindult az egyesült angolfrancia haderők támadása is Egyiptom ellen. Az izraeli csapatok — a sivatagi mozgó, harci'kocsi háborúban a meglepetés óriási kezdeti előny — rövid idő alatt megszállták a Sinai-félsziget nagy részét s megbízóik utasításához híven megközelítették a Szuezi-csatornát. Annál nagyobb balsikerrel végződött az imperialista támadás másik, tulajdonképpeni fő része, amelynek bevallott célja az volt, hogy egy-két nap alatt egyesített, légi-tengeri- és szé.azföldi hadműveletekkel a csatornát egész hosszában megszállják, az egyiptomi hadsereget megsemmisítsék, Nasszer nemzeti ellenálló kormányát megbuktassák és helyébe az imperialista érdekeket hűen kiszolgáló bábkormányt juttassanak nyeregbe. A tervezett, s világgá kürtölt egykét nap helyett az egyesült angolfrancia haderó tíz napig támadta minden eszközzel Egyiptomot egészen addig, amíg a világ közvéleményének nyomására, de elsősorban a Szovjetuniónak az agresszor elleni igen határozott fellépésére a tüzet beszüntetni nem kényszerült. Nos mit értek el az angol-francia haderők, amelyeket az izraeli csapatok is hathatósan támogattak, véres, minden emberi jogot megcsúfoló támadásukkal ? Majdnem semmit a kitűzött célból. Saját beismerésük szerint a Szuezicsatornának eay negyedét sikerült meflszállniok, amely számos hajó eisülylyesztésével mindjárt a támadás kezdetén használhatatlanná lett. A többi célból: az egyiptomi hadsereg megsemmisítéséből, Nasszer kormányának megdöntéséből nem valósult meg semmi. Ellenkezőleg, mindkettő morálisan megerősödve került ki a viszályból, s a támadó imperialisták ma messzebb vannak céljaik megvalósításától, mint az agresszió előtt. AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZÖVETSÉGE ugyanis tízéves történelmében páratlan egyhangúsággal, 64 II. AZ IMPERIALISTÁK ZSÁKUTCÁBAN szavazattal 5 ellenében elítélte a három támadót s csapataiknak Egyiptom területéről való visszavonására szólította fel őket. így valósult meg egyelőre a tűzszünet, melyet az ENSZ kiküldendő, kb. ötezer főnyi seregének Egyiptomba való megérkezése után a betört idegen csapatok visszavonásának kell követnie. Az , imperialista támadás Nasszer kormányának helyzetét nemcsak odahaza erősítette meg. Megszilárdult ezekben a napokban az arab államok egysége is. Az agresszió mozgósította a bandungi egyezményhez tartozó ázsiai-afrikai államokat Egyiptom oldalán. Megrendült a bagdadi egyezmény, amelynek arab tagállama, Irak, nem hajlandó annak keretében tovább együttműködni Angliával. Végeredményben a szuezi kérdésben elfoglalt angol t imperialista álláspont bomlasztotta meg a NATO keleti szárnyát is — a Ciprus-szigete körüli görög-török-angol konfliktusra gondolunk. Végül — de nem legutolsó sorban — kiéleződött az amerikai és az angol-francia monopóliumok versengése is a közel- és középkeleti kőolajért, ami annyira fajult, hogy az Egyesült Államok az ENSZben — annak fennállása alatt elsőízben — nyiltan „szövetségesei", az angol-francia támadók ellen foglalt állást. DE MÉG A KATONAI-POLITIKAI következményeknél is súlyosabbak azok a kilátások, amelyeket a szuezi agreszszió a támadó imperialista országokban, de azon túlmenően Nyugat-Európa valamennyi tőkés államában gazdasági téren kivált. A Szuezi-csatorna forgalmát 32, részben cementtel megrakott és a csatorna medrében elsülyesztett hajó bénítja meg a kiemelési munkálatok megkezdésétől számított legkevesebb hat hónapra, de egyes angol szakértők szerint valószínűleg egy teljes esztendőre. Ugyanakkor az angol kézben levő Iraki Petróleum Társaság olajvezetékeit, melyek az iraki kőolaj telepeket a földközi-tengeri kikötőkkel kötik össze, az arabok több helyen felrobbantották, három szivattyú állomását teljesen megsemmisítették úgy, hogy ez a rendkívül fontos olajvezeték hosszú időre üzemen kívül marad. A Közel- és Közép-Keletről NyugatEurópa kőolaj szükségletének ellátására feltétlenül szükséges legalább évi 100 millió tonna szállítására hosszú időre tehát ,csak két eszköz áll rendelkezésre. Az egyik a hajóút egész Afrika megkerülésével, amely jó öt-hat ezer kilométerrel hosszabb és így hetekkel lassúbb, mint a Szuezi-csatornán keresztül. A másik szállítási eszköz a Szaúd-Arábiából a Földközi-tenger Szidon kikötőjébe vezető 1600 km hosszú amerikai olajvezeték, amely azonban — a konfliktus esetleges újabb kiéleződése folyamán — bármikor üzemen kívül kerülhet. A fentiekből következik, hogy Nyugat-Európa egyik fő energiahordozójának, a kőolajnak a szállítása rendkívül megnehezült és megdrágult. Az ebből származó gazdasági károkat csupán Angliában a legközelebbi félévre 150 millió fontsterlingre becsülik. Ehhez járulnak a szinte kiszámíthatatlan öszszegü közvetett gazdasági károk, amelyek a termelés korlátozása, átállítása, külkereskedelmi piacok elvesztése következtében állanak elő. Hasonló gazdasági károkra kell számítania — a már amúgy is óriási hadiköltségeken kívül — Franciaországnak, de megérzi az egyiptomi válságot Európa többi kapitalista országának gazdasága i*. FOKOZZA NYUGAT-EURÓPA gazdasági nehézségeit az ugyanakkor a másik energiahordozóban, a szénben fennálló hiány. A Montanunió legutóbbi ülése megállapította, hogy NyugatEurópának már az egyiptomi agreszsziót megelőző időben ezen a télen 50 millió tonna szenet kell beszereznie más földrészekről, elsősorban — természetesen igen borsos áron — Amerikából. A kőolajszállító tengeri hajók fokozott igénybevétele, az említett és nélkülözhetetlenül szükséges szén szállítása, valamint a hadműveleti célokra igénybevett nagy mennyiségű hajótér együttesen a legnagyobb nehézségeket okozza a tőkés világ hajóforgalmában. Ennek első következménye a szállítási díjtételek gyors emelkedése világszerte, aminek általános dráguláshoz kell vezetnie. A baj ritkán jár egyedül — mondja a közmondás. Az Egyesült Államok 150 atlanti-parti kikötőjében a napokban 65 ezer kikötőmunkás szüntette be a munkát, ami sok száz hajó veszteglését okozza. A sztrájk következtében csak a hajóstársaságok kárát napi egy millió dollárra becsülik. Hosszan lehetne még folytatni az egyiptomi imperialista kaland gazdasági következményeinek felsorolását. Nem csoda, hogy a válságot közvetlenül kirobbantó angol és francia kormányok ellen még a kapitalista körökben Is egyre jobban szaporodik a kritika, és lemondásukat követelik. Lehet, hogy Eden és Guy Mollet belebukik kalandorpolitikajába; felelőtlen kalandjuk következményei azonban ezzel még meg nem szűnnek és azokat országaik lakosságának kell maradéktalanul elszenvedniük. Sz. L. zett „nyílt légi.ér" követelménye, ami az idegen terület légi fényképezésének lehetósiégét jelenti. Ezt a követelményt nem kötötték össze d leszereisB kérdésével, nem biztosított hatékony ellenőrzést, és ezért a szovjet kormány e kívánsággá; szemben nem egyszer kritikai álláspontra helyezkedett Most azonban abban a tfirekvésében, hogy engedékenységet mulasson a Nyugattal szemben, most egyet ért azzal, hogy e követelésnek bizonyos mértékben eleget tegyenek „Nyílt légitért" javasolt Eisenhower elnök a kormányfők genfi értekezletén. Az insppkció övezetét (amely a szovjet javaslat szerint a légi fényképezés tekintetében 1600 km szélességű teret foglalna magában) Eden brit miniszterelnök javasolta. A Nyugat képviselői most is ragaszkodni fognak-e javaslatukhoz, amikor & Szovjetunió javaslatai, lényeges részét elfogadták? Vagy ugyanúgy cselekszenek mint eddig, hogy visszalépnek javaslataiktól? Minden kétségen felül álló tény. meg vann;.* a lehetőségek arra, hogy jóakarattal előre lehessen jutni. A hidegháború újjáélesztése az USA-ban Neim titok, hogy az Egyesült Államokban vanoak olyan befolyásos körök, amelyeknek érdeke, hogy ne jöjjön létre az öt nagyhatalom ertekezlete, sem a békés megoldás. Ezek a körök, amelyek a világot a háborús ^veszedelembe akarják sodorni, különösen, legutóbbi időben (okozták tevékenységüket. Néha az amerikai sajtóban és a politikusok nyi1 tkozataiban úgy túnt, mintha pl. Egyiptomot nem Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael, hanem a Szovjetunió támadta volna meg. Ismét féktelen támadás indult meg a szocialista országok ellen, amilyenről csak a legádázabb hidegháború idején lehetett hallani. így Guenther tábornok, a NATO volt vezérkari főnöke és néhányan mások ismét a pusztító „visszavágás" jelszavával hoz kodtak elő, a sajtóban arról kezdtek írni, hogy már sző som lehet az amerikai hadsereg létszámának esetleges leszállításáról. Az embereknek béke kell Most, amikor az elnök és kormánya a válaszról dönt, az USA keleti partján tovább folyik 60 000 amerikai munkás sztrájkja, akik a jobb munka- és szociális feltételükért küzdenek. „ ... nil.ics szükségünk sem atombombákra, sem harckocsikra és ágyúkra. Ruházatot, élelmiszert, lakást, gyermekeink számára iskolákat, nyugodt és biztos jövőt kívánunk". Ezeket a szavakat a szovjet nyilatkozatból idézzük, és e szavakat szem előtt tartja a világ minden népe. ítéljék meg egyedül is, hogy e szavakban nincs-e kifejezve egyúttal a t amerikai dolgozók érdeke is. A Szovjetunió nyilatkozatában javasolta az öt állam ülését a világbéke biztosításával kapcsolatos legfontosabb problémák megoldására. Amint ismeretes, India a svájci kormánynak az Ilyen ülés megrendezésére irányuló nemrégi kezdeményezésével kapcsolatban pozitívan nyilatkozott. Az, hogyan dönt az USA a mai helyzetben, bizonyos mértékig befolyásolja Nagy-Britannii (és Franciaország kormánvának válaszát is. így tehát mégnagyobb a felelősség, amely az USA kormányéra hárul. A szovjet nyilatkozat az egész emberiség érdekeit fejezi ki. Vajon ezekkel az érdekekkel szemben — mondják most az emberek világszerte — milyen álláspontra helyezkedik az amerikai válasz. Csehszlovák kormányküldöttség a Német Demokratikus Köztársaságban Berlin (ČTK) — A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének tizenhárom tagú küldöttsége, amely baráti látogatáson az NDK-ban tartózkodik, november 19-én látogatást tett a népi kamarában. A csehszlovák nép képviselői a népi kamara elnökségének tagjaival megvitatták a két baráti országban a népi hatalom legfőbb szervei munkájának közös kérdéseit. A megbeszélése,

i Jelen volt August Bach, az NDK tartományi parlamenti elnöke is. A népi kamara elnöksége a csehszlovák küldöttség tiszteletére ebédet adott. Délután Ótto Grotewohl, az N'DK miniszterelnöke fogadta a csehszlovák képviselőket. A további szívélyes megbeszéléseken részt vett dr. Lothar Bolz, az NDK miniszterelnökének helyettese, külügyminiszter és Ottó Kllčka, Csehszlovákia NDK-beli nagykövete. Ottó Grotewohl és Zdenék Fierlinger, a csehszlovák parlamenti küldöttség vezetője beszédet mondott. Képviselőink a késő délutáni órákban felkerestek egyes berlini államosított üzemeket.