Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-20 / 324. szám, kedd

Fogadás a Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövetségén HRUSCSOV: Nekünk, leninistáknak meggyőződésünk, hogy társadalmi rendszerünk — a szocializmus — végül is győzedelmeskedik a kapitalizmus felett. Ez az emberiség történelmi fejlődésének logikája. W. GOMULKA ÉS N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDE Moszkva (TASZSZ) — A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége a szovjet-lengyel tárgyalások alkalmából november 18-án fogadást rendezett a moszkvai lengyel nagykövetségen. A vendégeket Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült MurVásnárt KB első titkára a küldöttség vezetője, Alexander Zawadski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsáinak elnöke, Štefan Jenďrychowski, a Lengyel Népköztársaság Állami Gazdasági Tervb'zoltságának elnöke, a LEMP politikai irodájanak tagjai üdvözölték. A fogadáson részt vettek: Az SZKP KB-nek és a Szovjetunió kormányának küldöttsége, N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára (a küldöttség vezetője), továbbá K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. I. Mikojan és M. Z Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsa ellnökének első helyettesei, L. M. Kaganovics, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, az SZKP KB elnökségének tagjai. G. K Zsukov, L. I. Prezsnyev, J. A. Furceva, N. M. Svemyik, N. I. Beljajev és P. N. Poszpjelov; továbbá V. V. Mackevics és M. V. Hrunicsev, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnökei, M. A. Jasznov, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, B. N. Ponomarev, az SZKP KB tagja, M. P. Taxaszov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének alelnöke. A fogadáson beszédet mondott Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára. A fogadás testvéries, szívélyes légköre újabb bizonyítéka a szovjet és lengyel nép növekvő barátságéinak, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Lengyel Egyesült Munkáspárt nézetei egységének a szocialista tábor országai egységének még szilárdabbá tételéért vívott közös küzdelemben „A lengyel nép és elsősorban a lengyel munkásosztály kellőképpen értékeli a Szovjetuniónak igazi testvéri és szocialista viszonyát a jelenleg súlyos gazdasági helyzetbe került népi Lengyelországhoz." Wladyslav Gomutka beszéde Drága elvtársak! Tisztelt vendégek! Drága Hruscsov elvtárs! Drága Vorosilov elvtárs! Drága Bulganyin elvtárs! A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya küldöttségének nevében szívélyesen üdvözlöm önöket a mai fogadáson. Szívélyesen üdvözlöm a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának vezetőségét, az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság hatalmi szerveinek képviselőit és a moszkvai közélet képviselőit. Üdvözlöm az idegen államok nagyköveteit és követeit és kedves vendégeinket. Múlóban ezen intenzív életet élő nagyvárosban való tartózkodásunk utolsó órái. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak küldöttségével együtt négy munkában telt napot töltöttünk itt. Munkánkat a közös nyilatkozat mai napon történt aláírásával fejeztük be. Amikor a lengyel küldöttség Varsóból Moszkvába utazott, különféle érzésekkel indult útjára. Az az őszinte igyekezet hatott át bennünket, hogy szilárdítsuk és erősítsük a Lengyelországot és a Szovjetuniót összefűző barátság testvéri kötelékeit, azonban egyidejűleg kétségek merültek fel bennünk, vajon méltóan és kellőképpen fogják-e értékelni a kommunista párt és a szovjet állam vezetői a LEMP Központi Bizottsága VIII. plenáris ülésének következtében országunkban beállott változásokat. Ma, a közös tárgyalás befejezése után örömmel elmondhatjuk, hogy a szovjet küldöttségnek a lengyel küldöttség által előterjesztett kérdésekben elfoglalt álláspontja nem igazolta aggodalmainkat. Közös tárgyalásunk és összejöveteleink lefolyása és eredményei, melyeket a nyilatkozat összegez, kifejezik Lengyelország és a Szovjetunió, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja kapcsolataib?n beállott mély fordulatot. Az előző időszakban a röviden személyi kultusznak nevezett jelenségből eredő hibák és ferdítések vetettek árnyat államaink és pártjaink testvéri kapcsolataira. Ezeket a hibákat és ferdítéseket már a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa elítélte és a XX. kongresszus álláspontját részletesebben kifejtette a szovjet kormánynak 1956. október 30án kelt, a pártok és a szocialista államok közötti kapcsolatokról kiadott nyilatkozata. Engedjék meg, hogy ma nyomatékosan kihangsúlyozzam azt a tényt, hogy a szovjet féllel folytatott tárgyalásunk lefolyása és eredményei teljesen igazolják: a szovjet kormány 1956. október 30-i nyilatkozatának szavai nem voltak üres szavak, hanem tettek állanak mögöttük, melyek a Lengyelország és a Szovjetunió, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja kapcsolatainak a teljes egyenjogúság szo- i cialista alapelvei szerint történő jelenlegi kialakulásában gyakorlatilag is megmutatkozott. Szeretném hangsúlyozni azt a másik tényt is, mely igazolja, hogy a Szovjetunió kormánya és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetősége a múlt hibáival szemben elfoglalt kritikus álláspontjukban tovább mennek a szavaknál. Tárgyalásunkban a legfontosabb tényező az volt, hogy a Szovjetunió teljesen kielégíti Lengyelországnak a két ország közötti egyenjogú kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokból eredő jogos igényeit. A

% lengyel nép és elsősorban a lengyel munkásosztály kellőképpen értékeli a Szovjetuniónak igazi testvéri és szocialista viszonyát a jelenleg súlyos gazdasági helyzetbe került népi Lengyelországhoz. Hasonlóképpen a lengyel küldöttség által megtárgyalásra javasolt más kérdések sikeres megoldása is hozzájárul a lengyel nép és a Szovjetunió nemzetei szívélyes barátságának megszilárdításához és az országainkat öszszekötő szövetség megerősítéséhez. Ezt különösen megköveteli a jelenlegi nemzetközi helyzet, melyet közös nyilatkozatunkban értékeltünk. Engedjék meg, hogy a lengyel nép és a Szovjetunió testvéri népei baráti és eredményes együttműködésére ürítsem poharamat. Éljen a lengyel-szovjet barátság! Éljen a nemzetek közötti béke és barátság! ,»Mi bolsevikok, a nagy Lenin örökéhez híven, energikusan helyrehozzuk a hibákat, ha látjuk, hogy nincs igazunk,*de nem hátrálunk, ha meggyőződtünk igazságunkról." N. Sz Hruscsov beszéde Drága Gomulka elvtárs! Drága Zawadzki elvtárs! Drága Cyrankiewicz elvtárs! Drága elvtársak és barátaink, kik a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttségével látogattak el hozzánk, s minden jelenlevő vendégünk! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megelégedésünket fejezzem ki a szovjet és lengyel küldöttség közös munkájának eredményei felett. Egyetértek Gomulka elvtárssal, aki tárgyalásaink eredményeit jellemezte. Nem akarjuk titkolni, hogy a múltban pártjaink és államaink között bizonyos meg nem értés és hibák fordultak elő. Ha azonban megfontoljuk, hogy egyforma osztály- és ideológiai pozíciókat foglalunk el, nem kétséges, hogy a pártjaink és államaink közötti kapcsolatokban felmerült összes kérdések megoldhatók és a kölcsönös testvéri megértés szellemében oldjuk meg őket. Teljesen osztom Gomulka elvtárs nézetét, hogy végét vetettünk a múlt idők félreértéseinek, hogy megnyílt együttműködésünk további javulásának útja. Mi, bolsevikok a nagy Lenin örökéhez híven energikusan helyrehozzuk a hibákat, ha látjuk, hogy nincs igazunk, de nem hátrálunk, ha meggyőződtünk igazságunkról. Pártunk tevékenységében azt a marx-Ienini tanítást tartjuk szem előtt, hogy országaink kapcsolatainak a tel.j's egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség és szuverenitás, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás alapelvein kell felépülniük. Nem lehet kérdéses, szükséges-e a különféle államok békés egymás mellett élése. Az egymás meilett élés valóban megvan. Hisz mi azt mondjuk a kapitalista országok képviselőinek: Ha akarjátok lehettek vendégeink, ha nem akarjátok, nem kényszerítünk benneteket. Nem fogunk ezért túlságosan szomorkodni, azonban szükségünk van az egymás mellett élésre. Nem a ti érdemetek, hogy megvalósult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, hogy fennáll a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak egész rendszere. A társadalmi fejlődés törvénye ez, és ez a törvény a mi javunkra érezteti hatását. Nekünk, leninistáknak meggyőződésünk, hogy társadalmi rendszerünk — a szocializmus — végül is győzedelmeskedik a kapitalizmus felett. Ez az emberiség történelmi fejlődésének logikája. A szooialista társadalom építése útján sok nehézségbe ütközünk s nem lennénk bolsevikok, leninisták, ha megijednénk e nehézségektől, ha meghátrálnánk előlük. Országunkban született meg először az új társadalmi rend, megszilárdultak új kapcsolataink. Országunkban, az első országban, mely a szocializmus útjára lépett, nem rendelkeztünk tapasztalatokkal az új társadalom építésében, eleinte nem rendelkeztünk jól képzett káderekkel, hogy gyorsan és hibák nélkül építsük a szocializmust. Útközben kellett tanulnunk. Sok hibát követtünk el és jól tudjuk, hogy ha mai tapasztalatainkkal kezdenénk építeni az új társadalmat, sokkal sikeresebben, kisebb hibákkal és áldozatokkal építenők. A történelem azonban nem ismétlődik, más országok, a miénknél jobb helyzetben léptek a szocializmus építésének útjára, mivel felhasználhatják a meglevő tapasztalatokat és elkerülhetnek sok hibát. Helytelen lenne úgy vélni, hogy most már nincsenek nehézségeink és nem is lesznek a jövőben. Nehézségeink vannak és még lehetnek. Mi azonban azt is jól tudjuk, hogy nagy utunkon minden nehézséget biztosan leküzdünk. Elvtársak! Midőn a szocializmust építő nemzetek útjában felmerülő nehézségekről szólok, szeretnék megemlékezni főleg Magyarországról, ahol nemrégen ellenforradalmi összeesküvést szerveztek a nép ellen. Az ellenforradalmárok megkísérelték kihasználni azokat a nehézségeket, amelyeket jelentős mértékben az előző vezetőség hibái idéztek elő. A reakciósok ki tudták használni a hibákat, hogy magukkal rántsák a tömegeket. Veszélyes helyzet állott elő, melyben veszélyben forgott Magyarország népi demokratikus rendszerének valamennyi vívmánya. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány segítséget kért tőlünk az ellenforradalom garázdálkodása elleni harcban, Magyarország szocialista vívmányainak védelmében — s mi kénytelenek voltunk megadni ezt a segítséget. Hisszük, hogy a magyar nép megérti a magyarországi felkelés szervezőinek igazi céljait. Mély meggyőződésünk, hogy a magyarországi ellenforradalmat végleg leverik és a magyar munkásosztály diadalmasan győzedelmeskedik. Egyes kapitalista politikusok így szólnak hozzánk: „Bontsátok fel a varsói szerződést, vonjátok vissza csapataitokat más országokból, ahol a varsói szerződés értelmében vannak és ezzel bebizonyítjátok békeszereteteket." Ezeknek ezt válaszoljuk: tisztelt urak, mihelyt visszavonjátok csapatjaitoikiat Nyugat-Németországból, mihelyt megszüntetitek az idegen területeken elhelyezett szárazföldi, légi és tengeri haditámaszpontjaitokat, mi is nyomban visszavonjuk csapatainkat azokból az országokból, ahol a varsói szerződés alapján vannak elhelyezve. E csapatok a szocialista országok kormányainak beleegyezésével vannak o t és ottlétükről a szocialista államok kormányai fognak dönteni a szovjet kormánynak 1956. október 30-i nyilatkozatában kifejtett alapelvek szerint. A burzsoá világ képviselői a magyar eseményekről szólva különféle borzalmat keltő szavakat hangoztatnak „a szovjet agresszióról", „a más országok belügyeibe való beavatkozásról" s hasonló. Ha azonban a gyarmatosítók Egyiptom ellen indított agressziójára terelődik a szó, azt mondják, hogy ez nem háború, hanem csak ártatlan „rendőri intézkedések" az ország rendjének helyreállítása érdekében. Ma már azonban mindenki látja, milyen „intézkedéseket" és milyen „rendet" vezetnek ott be. A gyarmatosítók intézkedései ezek, melyeknek célja gyarmati rendszer bevezetése a gyarmati elnyomás igája alól nemrégen felszabadult és szuverén, független államként élni és fejlődni akaró Egyiptomban. Ezek az intézkedések a gyarmati rendszer visszaállítására irányulnak. Ma már azonban elmúlt az az idő, hogy a gyarmatosítók rákényszeríthetik akaratukat a nemzetekre. Rokonszenvünk teljesen Egyiptomé igazságos harcában. A nyugati országokban gyakran hallhatjuk: „Naszszer ezredes és semmi más". Megfeledkeznek azonban arról, hogy Nasszer szuverén állam elnöke és annak rendjén-módján kell vele tárgyalni. Ismert tény, hogy Nasszer ideológiai meggyőződése szerint nem kommunista. Miért támogatjuk hát öt? Azért, mert nemzeti hős, mert annak az igazságos harcnak élére állt, melyet az egyiptomi nép a szuverén egyiptomi állam területére betört brit, francia és izraeli csapatok ellen folytat. Mint tudják, elég nyílt levelet küldtünk Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael kormányainak. Izraelt a gyarmati nagyhatalmak felhasználták az Egyiptom elleni agresszió megkezdésére. Őszintén támogatjuk a szuverenitását és függetlenségét védelmező Egyiptom igazságos ügyét s meggyőződésünk, hogy Egyiptom győzedelmeskedni fog felszabadító harcában. Reálisan gondolkozunk azonban és nem akarunk háborús tűzvészt szítani. Ellenkezőleg, minden eszközzel igyekszünk elfojtani a Közép-Keleten keletkezett háborús tűzfészket. E kérdésben elfoglalt álláspontunk világos és nyílt. Mi ügy véljük, hogy NagyBritannia, Franciaország és Izrael vezető tényezői józanul fontolóra vesznek minden körülményt és viszszavonják csapataikat Egyiptomból Kérni és követelni kell az agreszszorok csapatainak azonnali visszavonását Egyiptomból. Meggyőződésünk, hogy Egyiptom megvédelmezi függetlenségét és a hős egyiptomi nép folytatja történelmi fejlődését a béke és a más nemzetekkel való barátság megszilárdításának útján. Egyre újabb módokat kell keresnünk a békés egymás mellett élés fejlesztésére, mivel egy világban élünk a kapitalista államokkal. Keressük a békés egymás mellett élés módjait és úgy véljük, hogy a szovjet kormánynak a lefegyverzés és a nemzetközi feszültség enyhítése kérdésében tett nyilatkozata ennek az ügynek érdekeit szolgálja. Urak, kapitalista országok sajtótudósítói! Nagyon gyakran írnak arról, hogy háborúra törekszünk. Meg kell mondanom önöknek, hogy ezzel az állítással néha nagyon súlyos helyzetbe kerülnek. Ismétlem, egy nappal sem odázzuk el csapataink visszavonását Németországból és más országokból, ha a kapitalista országok is visszavonják csapataikat Nyugat-Németországból és megszüntetik az idegen területen levő szárazföldi és tengeri haditámaszpontokat. Nem vagyunk azonban hiszékenyek, •ismerjük az imperialista körök módszereit. Készen kell állnunk azoknak visszaverésére, akik fejükbe vették, hogy megtámadnak bennünket. Elvtársak és barátaim, ha az első és második világháború közötti időszakban baráti kapcsolatokat tartottunk volna fenn Lengyelországgal és Csehszlovákiával s ha nem idegenedtünk volna el egymástól, könnyebben fékezhettük volna meg a második világháborút előidéző agresszorokat. Vonjunk tehát le minden következtetést a történelmi múltból. Meg kell szilárdítanunk a szocialista országok barátságát. Ha szilárdítanunk és fejlesztenünk kell a szocialista országok barátságát és együttműködését, nem jó előtérbe helyezni azt a kérdést, kinek jobbak a szocialista építés terén szerzett tapasztalatai, a szovjet, a kínai, a lengyel vagy a bolgár népé? Ha a szocializmus építésében szerzett tapasztalatokról beszélünk, azt mondanám, hogy nekem személy szerint nagyon tetszik a kínai elvtársak bölcsessége, akik tekintetbevéve országuk sajátos körülményeit, alkotó és nagyon eredeti módon oldják meg a szocializmus építése módjának kérdését, s közben sok nehézséget küzdenek le. Örülünk és büszkék vagyunk arra, hogy Kína Kommunista Pártja és a nagy kínai nép sikerrel oldja meg országa szocialista építésének feladatait. Mi leninisták, elismertük és elismerjük, hogy minden országnak, Lengyelországnak, Csehszlovákiának, BuN gáriának, Romániának, vagy más országnak megvan a maga sajátos különleges nemzeti és szociális vonása és ezt tekintetbe kell venniök az új társadalom építésénél. Ki kell ábránd!-tanom azokat, akik minden áron konfliktust szeretnének előidézni a szocialista országok között abban a kérdésben, ki szerzett jobb tapasztalatokat a szocializmus építésében. Nem fog sikerülni konflikt jst előidézniük"! Leninisták vagyunk és büszkék vagyunk erre. Büszkék vagyunk rá, hogy a nemzetköziséget valljuk és a jövőben is hívek maradunk az in* ternacionalizmus zászlajához. Mindig kölcsönösen támogatjuk egy-, mást és a jövőben is kölcsönösen fogjuk egymást támogatni közös ügyünkért, a szocializmusért vívott közös harcunkban. A szocialista országok között nem létezik és nem létezhet antapon'zmus, mivel közös célok és érdekek fűzik őket össze. Egyetlen szocialista ország sem akarja rákényszeríteni módszereit és tapasztalatait más országokra. Aki pedig kérkedik tapasztalataival és igyekszik dicsőíteni a saját formáit és módszereit, helytelen álláspontot védelmez. Ez nem felel meg a marxizmus-leninizmus alapelveinek, a szocialista nemzetköziség alapelveinek. Nem tekinthetünk a szocializmus építésében szerzett tapasztalatok felhasználására úgy, mint a zöldségesboltban k rakott árukra. A szocializmusban szerzett tapasztalatok nem árucikkek, melyeket tolakodó reklámmal rákényszerithelnek a vevőre. A jó tapasztalatok mindig hívekre és követőkre találnak és más országok minden kényszer nélkül használják fel őket. Engedjék meg, drága barátaim, lengyel testvérek, hogy biztosítsam önöket: Mi, szovjet emberek soha sem hagyjuk el a bajban a lengyel népet és reméljük, hogy ugyanígy fogtok tenni tl is, hogy egymás mellett fogunk haladni a közös ügyünkért folyó küzdelemben. Néha olyan hangok hallatszanak, hogy a Szovjetunió bizonyos anyagi előnyöket húz a népi demokratikus országokkal, de főleg a Lengyelországgal ápolt barátságából. Ez tiszta hazugság. Ha ilyen célokat követnénk, egészen más politikát folytatnánk. Ismétlem, hogy a szovjet-lengyel kapcsolatokban a múltban a személyi kultusz idejéből származó hibák adódtak. Ez azonban a múltban történt. Pártunk és államunk Vezetősége őszintén és szíve mélyéből üdvözli Wladyslaw Gomulka elvtárs beválasztását a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetőségébe és teljes szívéből sikert kíván a LEMP új vezetőségének a lengyel nép javára kifejtett tevékenységéhez. A szocialista országok barátságára, kapcsolataik megszilárdulására, a szovjet és lengyel nép testvéri barátságára és együttműködésére ürítem poharamat. Pártjaink testvéri barátságáért! • * • Wladyslaw Gomulka és N. Sz. Hruscsov elvtárs beszédeit a jelenlevők lelkesen fogadták és több ízben viharos tapssal szakították félbe. Az egyiptomi kormány átadta Hammarskjöldnek, az ENSZ tagállamaihoz intézett memorandumot Kairó (ČTK) — A kairói rádió vasárnap, november 18-án este ismertette az egyiptomi kormány memorandumának szövegét, melyet az ENSZ főtitkárának, Hammarskjöldnek Kairóból való távozása előtt átadtak azzal a kéréssel, hogy tartalmát ismertesse meg az ENSZ tagállamaival. Ebben a memorandumban az egyiptomi kormány rámutat arra a tényre, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael még nem vonták vissza katonai erőiket Egyiptomból, bár attól a perctől, amikor az ENSZ közgyűlése elfogadta a brit, francia és izraeli alakulatok Egyiptom területéről való visszavonására vonatkozó felhívást, már 13 nap telt el. Ellenkezőleg, ezek a fegyveres erők szilárdítják pozícióikat és semmibe veszik az egyiptomi szuverenitást, hangsúlyozza a memorandum. Az egyiptomi kormány továbbá panaszt emel az agresszorok provokatív fellépése miatt Port Saidban és a Szuezi-csatorna sávjában, ahol sok polgár esett a lövöldözés áldozatául. Az egyiptomi kormány követeli, hogy az ENSZ főtitkára gondoskodjék ezen agresszív akciók beszüntetéséről és az ENSZ határozatának betartásáról. OJ SZO 1956. november 20.