Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-19 / 323. szám, hétfő

A szakszerveietek nagy felelőssége a II. ötéves terv teljesítéséért, a nép életszínvonalának további emeléséért F. Zupka elvtársnak, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének beszéde a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom országos szakszervezeti konferenciáján František Zupka elvtárs beszámolójának kezdetén a legutóbbi magyarországi és egyiptomi események fejtegetésével foglalkozott. Majd a népgazdaság eddigi fejlődése kérdéseit és a II'. ötéves terv fő feladatait elemezte. Egész sor meggyőző számadatot közölt arról, hogy hazánkban milyen mértékben növekedett a lakosSág társadalmi és személyes • szükséglete, s hogy Csehszlovákia milyen mértékben vett részt a két világrendszer gazdaságii versenyében. Ma már a nyersvastermelésben világméretben a hatodik helyen, az acéltermelésben az ötödik helyen és a kőszén fejtésében a hatodik helyeri vagyunk az egy lakosra eső termelést véve alapul. Dolgozóink joggal tekintik ezeket az eredményeket és a további távlatokat olyan nagyszerű vívmányoknak, amelyek szocialista rendszerünkből erednek. A szakszervezet büszkén hirdeti ezeket az eredményeket és védelmezni fogja mindenkivel szemben, aki meg akarná károsítani építő törekvésünk gyümölcsét. De ez nem ad okot arra, hogy meg ne lássuk a fogyatékosságokat és a sikertelenségeket. Fokozzuk a dolgozók részvételét a gazdaság irányításában A CSKP júniusi országos konferenciáján a párt fontos intézkedéseket tett a fogyatékosságoknak kiküszöbölésére. amelyek fő célja, hogy a központi irányítás mellett növeljük a nemzeti bizottságok, az alacsonyabb fokú gazdasági szervek jogkörét és felelősségét. A mi szempontunkból ez azt jelenti, hogy lényegesen növelni kell feladatunkat elsősorban abban az irányban, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom biztosítsa a dolgozók sokkal nagyobb részvételét gazdaságunk szervezésében és irányításában. A decentralizálás lényegét nemcsak abban kell látni, hogy minden téren kibővül az üzemi igazgatók jogköre, hanem elsősorban abban is, hogy az üzem egész kollektívája, minden-dolgozó egyre nagyobb mértékben vegyen részt a termelés irányításában és az üzem gazdálkodásában, hogy a szakszervezeti gyűléseken megtárgyalják és döntsenek azokról a fontos kérdésekről, amelyek összefüggnek az üzem irányításával, a termeléssel, a technika fejlődésével, a gazdálkodással stb. és amelyek mélyen érdeklik a dolgozókat. A szakszervezeteknek teljes joguk van arra, hogy részt vegyenek üzemeink tevékenységében. De ezzel a joggal nem élünk eléggé. Es mégis, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájában a fordulatnak elsősorban abban kell állnia, hogy valóban a dolgozók legszélesebb tömegeit ösztönözzük a gazdasági és termelési problémák megtárgyalásában és megoldásában való aktív részvételre üzemeinkben, hogy arra fogunk törekedni, minden dolgozó egyre jobban behatoljon népgazdaságunk problémáiba és helyesen tájékozódjon országunk gazdasági kérdéseiben. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak egész tevékenysége szervezési formáit ehhez kell alkalmaznia. A dolgozók kezdeményezése a leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy jól és sikeresen teljesítsük ebben az évben a tervet. Köziben a szakszervezetek sokkal határozottabban követelik majd meg a gazdasági dolgozóktól, hogy a szubjektív jellegű nehézségeket gyorsan kiküszöböljék. Mi akadályozza az új technika fejlődését František Zupka elvtárs beszámolójának további részében a szakszervezet feladatának megoldásával foglalkozott — törődni a dolgozók életés munkafeltételei tartós és szüntelen javításával. Ehhez gyorsítanunk kell a termelés és a munkatermelékenység növekedésének ütemét. De ezt nem érhetjük, el másképp, csak a technika fejlesztésével, az új munkamódszerek fejlesztésével, az új munkamódszerek érvényesítésével, a termelés szervezésének megjavításával, a munka alapján való helyes jutalmazással és a szocialista munkaverseny tömeges fejlesztésével. Amint látjuk, az újítómozgalom fejlődésének legfőbb fékezője nem az a kérdés, hogy milyen magas összeggel jutalmazzák az ötletet, hanem gazdasági és szakszervezeti dolgozóinknak az újítókhoz, mindennapos nehézséqekhez való viszonya. Az ij.i technika széles alapokon való érvényesítését akadályozza az is, hogy gépszerkesztőink és feltalálóink alkotó munkájának eredményeit nem valósítják meg elég gyorsan a termelésben. ez azért fordult elő, mivel a szakszervezeti szövetségek még nem érték el azt, hogy e kötelezettségek teljesítése a dolgozók állandó ellenőrzése alatt álljon. Őrködjünk az igazságos bérpolitika felett Szükségesnek tartjuk, hogy az országos szakszervezeti konferencián teljes nyíltsággal és konkrétan beszéljünk a bérek és fizetések kérdéseiről és azokról a problémákról, amelyekkel ezen a szakaszon eddig találkozunk. A jelen időszakban az a komoly feladat áll előttünk, hogy a bér teljesítése fontos gazdasági szerepét. Nem könnyű feladat ez. A bérek problematikája és megoldásának sürgőssége ebben az időszakban abból ered, hogy bérrendszerünk már nem felel meg a termelőerők színvonalának és felépítésének, sem népgazdaságunk nagy feladataink. A bérrendszernek állandóan visszatükröződnek a qazdasági tervezésben, irányításban, szervezésben mutatkozó fogyatékosságok, • az anyagi-műszaki ellátás zavarai, a tervben eszközölt gyakori változások egyes vállalatokban, a termelési technológia és a szervezés alacsony színvonala stb. Nem ritka tünet, hogy a termelésben előforduló nehézségeket a bérfegyelem megsértésével oldják meg. Végül a bérekre összpontosul jelentős mértékben az osztályharc és a külföldi propaganda, amely bérpolitikánk egészséges fejlődésének megzavarására törekszik. E fogyatékosságok kiküszöbölésének fontosságát hangsúlyozta a CSKP or szágos konferenciája, amely- kitűzte a bérrendszer átépítésének fő irány elveit. Egyszersmind jelentős intézkedéseket hagyott jóvá a miniszterek és vállalati igazgatók jogkörének kibővítése terén, pontosabbá tétele ér dekében, amely intézkedések a terme lési feladatok és a folyamatos munka egyenletes teljesítésének biztosítását tartják szem előtt a vállalatokban. A bérrendszer megjavítására vonat kozó egyes intézkedések már folyamatban vannak. Tudjuk, hogy néhány ágazatban bérrendezést hajtottak már végre, ott, ahol a rendszabályok bevezetése és a nivellizáciő kiküszöbölése rendkívül sürgős volt és ahol ezen intézkedések életbeléptetésére megteremtették a szükséges feltételeket. A bér- és fizetési rendszer tervezett javítását tovább akarjuk folytatni. A munkabérek kérdésében emelni akarjuk a tarifák és normák szerepét, mint a munka és fogyasztás mércéjének, mint a szocialista munkajogkörük van, de nem mindig élünk ; szervezés és a szocialista bérezés vele. A népgazdaság fejlődése szem- j alapvető eszközének szerepét. Ki A munkaverseny a meggyőző munka eredménye Ha sikerül kiiküszöbölnünk a szocialista munkaverseny szervezésében és irányításában az adminisztratív módszereket, akkor a verseny színvonalán jelentős fordulat áll be. Meg kell érteni azt, hogy a verseny naponta végzett élő munka az emberekkel közvetlenül a munkahelyeken. A szakszervezeti funkcionáriusoknak és a gazdasági dolgozóknak meg kell győzniök az embereket arról, a saját érdekük és az egész társadalom érdeke, hogy a kitűzött feladatot a lehető legjobban teljesítsék. így elérjük, hogy a dolgozók saját meggyőződésük alapján személyes kötelezettségvállalásokat tesznek a megszabott feladatok jobb teljesítésére. Helyes-e, ha a dolgozó, aki valamilyen kötelezettségvállalást tesz, feltételekhez köti azt? Helyes-e, ha rendes munkaeszközt, előkészítést, vagy az anyag- és nyersanyagnak idejében való szállítását követeli? Természetesen helyesek az ilyen követelmények. Mindazt, amire a termeléshez szükség van, elő kell készíteni. És ha nincs minden rendben, akkor a szakszervezet kötelessége odahatni, hogy a gazdasági dolgozók megteremtsék a feltételeket arra, hogy a munkás folyamatosan termelhessen és versenyezhessen attól való aggodalom nélkül, hogy holnap nem lesz min dolgoznia. Versenyünkben fő elvvé kell válnia, hogy az eresebbnek segítenie kell a gyöngébbet, arra kell törekednie, hogy a legjobbak színvonalára emelkedjék. Ez érvényes azon vállalatok támogatására is, amelyek az ágazatban lemaradnak. így kell érvényesíteni a minisztériumok és szakszervezeti szövetségeink szerveinek irá nyitó és szervező feladatát. A szakszervezeti tagok és a termelés irányítása A szakszervezetek hazánkban véleményüket nyilvánítják minden törvénnyel és rendelettel kapcsolatban, igazgatják a nemzeti biztosítást, ellenőrzik a munkavédelmi és biztonsági intézkedések betartását, részt vesznek a bérpolitika és egyéb intézkedések irányításában, amelyek a dolgozókra vonatkoznak. Társadalmunkban a szakszervezeteknek széles úgy vélekedik, hogy a nominális bérek egyszerű növekedése hasznos a dolgozók számára. Nyíltan meg kell mondanunk és hangsúlyoznunk kell, hogy semmilyen csűrés-csavarás sem segít abban, hogy megkerüljük a gazdasági törvények vas érvényét, hogy ez meg nem érdemelt hasznot jelenthet egyeseknek, de a közösség komolyan megkárosodik. A nominális bérek minden egyes indokolatlan és főleg ösztönös emelkedése és növekedése a bérek csökkentését vonja maga után. Ez azért van, mivel a bérek növekedése, ha nincs alátámasztva a munkatermelékenység emelkedésével, nincs fedezve a szükséges kitermelt áruval. A jutalmazás szakaszán fontos feladatunk a bérfegyelem megszilárdítása és az, hogy határozottan szembe kell szállni minden olyan kísérlettel, amely nyomást akar gyakorolni a bérekre és az olyan azonnali követelményekkel, amelyek nincsenek tekintettel a gazdasági lehetőségekre. Még ebben az évben elérni a munkatermelékenység növekedésének szükséges előnyét az átlagkeresetek növekedésével szemben: ez központi gazdasági feladatunk. A bérfegyelem megsértése ellen ÜJ SZÖ 1956. november 19. pontjából a legfőbb és döntő feladat a dolgozók aktív, széles részvétele a termelés irányításában. Ennek mond ellent az egyetlen felelős vezető elve. A vezető nem irányíthatja sikerre! a rábízott munkaszakaszt, ha nem támaszkodik a kollektívára és nem élvezi a munkások bizalmát, aktív támogatását. Ezért alapszervezeteink a termelés irányításában keményen és megalkuvás nélkül lépnek fel az egyes gazdasági dolgozókkal szemben, akik elhanyagolják feladataikat, bürokrata módszereket alkalmazva nem tanácskoznak a kollektívával, lebecsülik a dolgozók ötleteit, hozzászólásait és tapasztalatait. A dolgozóknak állandóan ellenőrizniök kell a kollektív szerződéseket Gyakran foglalkoztunk már a kollektív szerződések jelentőségével és tekintélyük növelésének szükségességével. A kollektív szerződésben foglalt kötelességek jó teljesítése egységesebbé teszi az üzem kollektíváját a terv teljesítésében és túlteljesítésében, lehetővé teszi, hogy törődjenek a dolgozók szükségleteinek minden téren való kielégítésével, kulturális, egészségügyi és lakásszükségleteikkel. Az új kollektív szerződések előkészítésének mostani időszakában nem szabad ezt a feladatot gépiesen kezelni. Minden szerződés tartalmának az üzem konkrét feltételein és problémáin kell alakulnia. Sikereinket amelyeket joggal csodál az egész világ, csökkentik és rontják azok a rossz szokások, amelyek a kulturális és szociális célokra, valamint a munkavédelem és biztonság céljaira tervezett eszközök hiányos kihasználásában rejlenek. így a múlt évben a Vegyiipari Minisztérium vállalataiban a munkafeltételek megjavítására szánt összegből nyolcmillió koronát nem használtak fel, a nehézgépiparban 26 millió koronát, a finommechanikai gépiparban 10 millió koronát, a közlekedésben pedig mintegy 12 millió koronát. Miňdakarjuk küszöbölni a bérrendszerből a nivellizációt, fel akarjuk ébreszteni a dolgozók érdeklődését a szakképzettség emelése iránt és biztosítani akarjuk a dolgozók maximális anyagi érdekeltségét a termelési feladatok teljesítésében, a tartalékok mozgósításában és még jobban érvényesíteni akarjuk a bér ösztönző formáit. A bérek reális értékének emelése A második ötéves terv folyamán bérrendszerünk átépítésének valóra váltása nem csekély feladat. Ha e feladat nehézségeit eltitkolnánk magunk és dolgozóink széles rétegei előtt, akkor alapvető hibát követnénk el. Hiszen csupán dolgozóink részvételével tudunk ezzel a feladattal megbirkózni. Ezért nagyon behatóan kell dolgozni az elkerülhetetlen gazdasági és politikai feltételek megteremtésén. Ez azt jelenti, hogy meg kell oldani a szervezés technikai jellegű kérdéseit és meg kell teremteni a pénzügyi tartalékokat. A szükséges tartalékok megteremtésének egyedüli útja a társadalmi munkatermelékenység szüntelen növekedése. És már is rátapintottunk az egész dolog lényegére. A szakszervezeteknek éppen itt kell teljesíteniök feladatukat, mivel ebben az évben a tervteljesítés folyamata, főleg ami a munkatermelékenység növekedésének és az átlagbérek növekedésével szembeni előnyét illeti, e tartalékok megteremtését nem biztosítja kellőképpen. Ez év második negyedévétől az átlagkeresetek gyorsabban nőnek, mint a munkatermelékenység. Számos vállalatban bekövetkezett a béralapok abszolút és relatív túllépése. Ez azt jelenti, hogy a tartalékok megteremtése helyett gazdaságunkban sokkal több pénzt adunk ki a bérekre, njint ahogyan terveztük. Erről a kedvezőtlen állapotról már tárgyaltunk a Központi Szakszervezeti Tanács legutóbbi plenáris ülésein. Újból kifejezetten felhívjuk a figyelmet, hogy teljesen téves, ha valaki A Központi Szakszervezeti Tanács VI. plenáris ülésén jóváhagytuk azokat az intézkedéseket, amelyek kibővítették a szakszervezeti szövetségek jogkörét és felelősségét oly bérkérdésekben is, amelyek eddig nem tartoztak a Központi Szakszervezeti Tanácsra. Ez a decentralizációs intézkedés már kezd po zitív eredményekben mutatkozni. A Szakszervezeti Szövetség Központi Bi zottsága arra törekszik, hogy kerületi és üzemi bizottságainak segítségével biztosítsa az üzemekben a jutalmazás körülményeinek konkrét ismeretét. De az alapos javulást elsősorban ott kell elérnünk, hogy a szakszervezetek az üzemekben a munka szervezésében és a bérek rendezésében, valamint a munka technikai normáiban előforduló konkrét problémák és fogyatékosságok megoldásában jobban részt vegyenek. Az üzemi és műhelybizottságoknak és a bérelszámoló komisszióknak arra kell törekedniök, hogy ezek a kérdések az üzemi igazgatók, technikusok és mesterek mindennapos gondoskodásának tárgyát képezzék. Ezíért nem nézhetjük továbbra is szótlanul azokat az eseteket, amikor kibújnak a felelősség alól a bérkérdésekben, a teljesítménynormák megszabásánál a normázókat magukra hagyják és a folyamatos munka biztosításában, valamint a termelés megszervezésében mutatkozó hibákat a bér- és i.norrnafegyelem megsértésével leplezik. Az üzemi igazgatók és a vezető gazdasági dolgozók feladata, hogy a bérkérdéseket rendszeres figyelemmel kísérjék, adatokat szolgáltassanak a szakszervezeteknek a munkatermelékenység és a bérek fejlődéséről, felvilágosítsák őket az üzem bérhelyzetéről. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bérelszámoló bizottságok jól dolgoznak ott, ahol az üzemi és műhelybizottságok önálló munkára irányítják őket, ott, ahol önállóan figyelemmel kísérik az akkord- és pi|émiumbérek helyes alkalmazását, ellenőrzik az idejében és jól kiállított akkord-elszán olásokat, a munkaihelyek helyes megszervezését, valamiinit a kollektív szerződésben foglalt kötelezettségek Kljesítiését. A bérelszámoló bizottságoknak teljes joguk van arra, hogy e kérdések megtárgyalására meghívják a mestereket és a technikusokat, akik a termelést irányítják és követelhetik az összes megállapított fogyatékosságok orvoslását. Azokat a kérdéseket, amelyeket a bérelszámoló bizottság saját erej,éből nefri képes megoldani, idejében a műhely vagy üzeuni bizottság elé terjeszti megtárgyalás végett. Fordítsunk figyelmet a műszaki normázásra Továbbá figyelmet kell fordítanunk a munkajutalmazás és a műszaki normázás egyes problémáira. Sok esetben a prémiumot még úgy tekintik, mint a bér állandó és szilárd részét, nem pedig változó jutalojmnak az alapkereset mellett, amel.vnek magassága és kifizetése az előre megszabott műszaki, gazdasági mutatók betartásától, vagy túlteljesítésédől függ. Ez az állapot nincs hasznára gazdaságunknak és az üzemi szakszervezetek funkcionáriusai ezt jól tudják. A szakszervezetnek tanulmányoznia kell a jutalmazás gazdasági hatását és javaslatokat kell tennie, hogyan lehetne egyszerűbbé tenni a jutalmazás rendszerét, hogy a munkások előtt vi'ágossá váljék a végzett munka mennyisége és minősége, valamiint az érte járó jutalom közötti összefüggés. Tehát a jutalmazás mutatóit úgy kell megválasztani, hogy azok teljesítése megérdemelt jutalmat hozzon a dolgozónak és gazdasági hasznot a közösségnek, mint amilyen a munkatermelékenység növekedése, az anyagmegtakarítás a termékek minőségének javítása, az önköltség-csökkentés és hasonlók. Az utóbbi években hazánkban az a gyakorlat lett úrrá, hogy a teljesítménynormák minőségével és szilárdításával számos üzemben évente csak egyszer, a műszaki-termelési és pénzügyi tervek összeállításákor foglalkoznak. Az év folyamán a műszaki és szervezési intézkedéseket léptetik életbe, a teljesítménynormák rendezésiéről pedig gyakran megfeledkeznek. Nem egyedülállók az olyan esetek, amikor az üzem vezetősége életbe lépteti a technikai vagy tervezési módosítást, és a teljesítménynorma változatlan marad. Ez helytelen és a társadalomra káros eljárás. Ahhoz vezet, hogy gyes munkások könnyein és magasan túlteljesítik a normákat. Eľjért szükséges, hogy sokkal határózattabban érvényesítsük azt az elvet, hogy a normákat mindig akkor ellenőrizzék, amikor az üzem vezetősége műszaki vagy szervezési intézkedéseket valósít .meg, aminek következménye az időmegtakarítás. De nem következik-e be az, ami már gyakran előfordult, hogy a munkás alig, hogy elérte a magasabb teljesítményt, már is megszilárdították normáját? Nem, ezt |nem. szabad megengednünk. Ki kell tartanunk amellett, hogy a normák ellenőrzése csupán műszaki vagy szervezési intiézkedés következménye lehet, amit a tsrfmelésben az üzem vezetősége érvényesített. Éppen így kötelessége a szakszervezetinek helytállni a munkás mellett és határozottan elutasítani a gazdasági dolgozók olyan eljárását, akik a szakszervezet hozzájárulása nélkül elrendelik a normaszilárdítást, és az ígért műszak! vagy szervezési intézkedéseket nem valósítják meg idejében. De a kézzelfoghatóan laza normákat, amelyek lehetővé tenhék. hogy egyesek saját hozzájárulásuk nélkül magas kereseteket érjenek el, ezzel nem fogjuk takargatni, Ezt a többi munkás joggal bírálná. A munka súlyponttá az aíapszervezetekben van A szakszervezeti szövetségek központi és kerületi bizottságainak mindjárt a konferencia befejezése után a dolgozók minden igyekezetét arra kUl összpontosítaniok, hogy ebben az évben minden üzeimben teljesítsék az állami tervet, hogy valóra váltsák a kollektív szerződésekben foglalt kötelezettségek következetes ellenőrzését és elkészítsék az új kollektív szerződést, hogy folyamatosan bevezessék a rendet a bérpolitikában, és hogy mindéin munkahelyen széles alapokon fejlődjék a szocialista munkaverseny. Munkánk súlypontja a szakszervezeti szövetségek alapszervezeteinek tevékenységében van. Ott döptenek a terv teljesítésről, a határozatok teljesítéséről. Ezért a szakszervezeti szövetségek magasabb szerveinek rendszeresen támiogatniok kell őket. Aszerint, hogyan dolgozik az üzemben minden egyes funkcionárius, Ítélik meg az .egész szakszervezeti mozgalom tevékenységéit. Ez arra kényszeríti az üzemek szakszervezeti funkcionáriusait. hogy elgondolkodjanak eddigi munkájuk felett, felülvizsgálják, tevékenységükkel hogyan járulnak hozzá az üzemekben a szakszervezetek munkája színvonalának emeléséhez. Hoav fordulatot érjünk el a szakszervezeti munkában, nagyobb mértékben kell támaszkodnunk és iobban ki kell használnunk az üzemesben a sokoldalú és nagyszámú aktívát. Seqítségével mindennap és rendszeresen kapcsolattan lehetünk a tagsáqgal a szakszervezetek határozatai teljesítésének megszervezésében. Közben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az aktívával végzett munka és annak helyes irányítása egyre nagyobb követelménvpket ró a szakszervezeti szövetségek kerületi bizottságaira. A dolgozók új helyzetének feltétlenül meu kell mutatkoznia a munka és munkafeltételek szakaszán hozott joqi módosításokban. Minden eqyes mun' kajogi intézkedés célja, hogy megszilárdítsuk elvtársi együttműködésünket, támoqassuk a dolgozók kezdeményezését, aktivitását és érdeklődését a közös munka minél jobb eredményei (Folytatás az 5. oldalon). \