Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-18 / 322. szám, vasárnap

pasztalatai, amelyek ezt a termelési módot már huzamosabb ideje folytatják. Annak ellenére, hogy nálunk a szövetkezeti nagyüzemi termelést csak nemrégen vezették be, számos mezőgazdasági dolgozónk kellő tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren is. Saját maguk meggyőződtek arról, hogy például a kombájnnal való aratásnál az egy hektárról való termék betakarításához alig negyedannyi munkára van szükség, mint a közönséges aratásnál. A répakombájn az emberi munkaerő szükségletet körülbelül a harmadára, a lenkombájn közel egy negyeddel csökkenti. Mindebből világosan következik, hogy a magasabb munkatermelékenység, a nagyobb hektárhozam alacsonyabb önköltséget jelent a termelt gabona, hús, burgonya minden mázsájánál, a termelt tej minden literénél és így a munkatermelékenység a legszorosabb összefüggésben áll a termelés gazdaságosabbá tételével, a nehéz testi munkák kiküszöbölésével. A tapasztalatok továbbá igazolják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi termelés lehetővé teszi a termelés azon ágainak lényeges fokozását, amelyek elsősorban a piacra dolgoznak, még akkor is, ha közben a személyi szükséglet egyre gyarapszik. Ezek azok az előnyök, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés győzedelmeskedjen az egész világon. Tudni kell azonban azt is, hogy a tőkés országokban folyó nagyüzemi termelés számos komoly és káros következménnyel jár az ottani dolgozó parasztság számára. Parasztjaink közül számosan saját bőrükön tapasztalták, mit jelent a tőkés termelési mód, a bankok, a monopoltársaságok, a nagybirtokosok uralma. Ezek a viszonyok nálunk már régen elmúltak és soha többé vissza nem térnek, de a kapitalista világban ma is fennállanak. Abból a hétmillió farmból, amelyek még nem régen is az Egyesült Államokban fennállottak, az éles verseny következtében közel egy negyed megszűnt. Angliában 556 ezerből 100 ezer, Kanadában 729 ezerből 106 ezer farm olvadt be a nagybirtokba. Tíz európai államban: Angliában, Írországban, Franciaországban, Svájcban, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Dániában és Ausztriában a múlt évszázad vége óta 4 millió kisparaszt-gazdaság szűnt meg létezni. Hasonló folyamat játszódott le nálunk is. Csak az 1921— 1930 közötti években a cseh országrészekben több mint 42 ezer parasztgazdaság szűnt meg, vagyis az összes gazdaságoknak több mint 6 százaléka. Minden dolgozó paraszt Csehszlovákiában bizonyára egyetért avval, hogy a tőkés nagyüzemi termelés,*amely egyrészről a 7