Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-18 / 322. szám, vasárnap

A nyugatbarát ENSZ-többség elutasította Kína felvételének megvitatásét Az ENSi közgyűlése megkezdte az általános vitát New York. (ČTK) — India avasla­ténak vitáját —, amely szerint a köz­gyűlés tűzze napirendi prog-amjára Kfna képviseletének kérdését, — no­vember 16-án az esti ülésen folytat­ták. Az amerikai törvénytelen latározati javaslat ellen, amely azt ajánlotta, hogy a közgyűlés ezt a proUémát ne tárgyalja, Bulgária, Lengyelország, az Ukrán SZSZK, Románia. Nepál, Indo­nézia. Albánia, a B.ielorusz SZSZK, Ceylon és Burma küldöttei foglaltak állást. A fehérorosz küldött beszédében megállapít tta, hogy a KIn»i Népköz­társaságnak távolmaradása az ENSZ böl aláásta e szervezet tekintélyét és lehetetlenné teszi sok nemzetközi probléma, különösen sok ázsiai prob­léma megoldását. Burma küldötte kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság képviseletének kérdését a tárgyalási programra kell tűzni. Nem hisszük — mondotta, hogy a formozai (tajvani) kormány Kínát képviseli. Csakis a Kínai Népköztársa­ság kormánya képviselheti ezt a sok milliós népet. Az USA határozati javaslatát az ausztráliai és salvádori küldött tá mogatta, akik álláspontjukat az ame­rikai „érvek" ismétlésével indokolták. Két ázsiai ország, Irak és a Fülöp-szi­getek képviselői is Kína törvényes képviselőjének ENSZ-beli jelenléte ellen foglaltak állást. Nagyon meggyőző beszédet mondott a ceyloni küldött, aki határozottan tiltakozott az amerikai javaslat ellen. A béke a Távol-Keleten el ne*n kép­zelhető, ha nem újítják fel a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogait. Ha a Kínai Népköztársaság nem tetszik a „nemzeti Kínának" és barátainak, ez az ö dolguk. A ceyloni küldött ragasz­kodott ahhoz, hogy a közgyűlés Kína képviseletének kérdését napirendre tűzze. Az ENSZ közgyűlése november 16-án, pénteken folytatta a Kínai Népköztár­saság képviseletének vitáját. A délelőtti ülés megnyitása után a Magyar Népköztársaság küldötte be­szélt. Rámutatott arra, elképzelhetet­len, hogy a világ legnagyobb államá­nak ne adják meg azt a jogot, hogy képviseletet kapjon az ENSZ-ben, amely világszervezet jellegével ren­delkezik. Ezzel szemben a francia, az iráni és e kolumbiai küldött állást foglalt az ellen, hogy a Kínai Népköztársaság képviseletéről tárgyaljanak. Szudán küldötte, és Sziria képviselője a képviselet programra tűzése mel­lett szálltak síkra. Krisna Menőn, indiai küldött határo­zottan visszautasította a kínai népi rendszer ellenségeinek állandóan ismé telt érvét, hogy állítólag nem alkalmas az idő a kérdés megvitatására. Végül az amerikai határozat mellett '47 ország, ellene pedig 24 állam sza­jvazott. Az ENSZ közgyűlése 11. rendes ülésszakának délutáni ülésén megkez­dődött az általános vita, amelynek so­rán az egyes küldöttségek vezetői elő adják nézeteiket a nemzetközi hely­zetről és azokról a feladatokról, ame­lyek a nemzetközi helyzetből az ENSZ-re nézve erednek és állást fog­lalnak a f'ladatok megoldási módjá­ra vonatkozólag. Az általános vitát Freitas Valle, Brazília küldötte nyitotta meg. A következő szónok, az iraki kül­'dött, a közép-keleti kérdéssel foglal­kozott. Beszédének befejező részében több javaslatot terjesztett elő, amelyek jobbára az ENSZ alapokmányának vál­toztatására vonatkoztak. Az USA küldöttségének nevében a betegsége miatt távollévő J. F. Dul­les helyett az ifjabb Herbert Hoover beszélt. Beszédének legnagyobb részét azon kísérletnek szentelte, hogy el­terelje a közgyűlés figyelmét a meg­oldásra váró fontos feladatokról és hogy a tanácskozás fő pontjául az úgynevezett magyar kérdés megvita­tását szorgalmazza, amelynek megvi­tatása az ENSZ-ben ellenkezik az alap­okmánnyal és sérti a Magyar Népköz­társaság szuverén jogait. Az amerikai képviselő a Szuezi-csa­torna problémájával kapcsolatban rá­mutatott arra, hogy a Biztonsági Ta­nács október 13-án határozatot hozott, amely a probléma megoldásának hat elvét tartalmazza és megjegyezte, hogy ezek az elvek mindeddig érvényben vannak. Az amerikai küldött örömmel fogad­ta a nemzetközi atomenergia ügynök­ség alapszabályairól szóló egyezményt, amelyet nemrégiben írtak alá az ENSZ székhelyén. Hoower ismételten kifejezésre jut­tatta, hogy az USA kormánya továbbra is törekedni fog arra, hogy a kínai nép törvényes képviselőit ne vegyék fe! az ENSZ-be, követelte azonban, hogy foűadják be a lijginmani délko- i reai rendszemek és a diemi dél-viet­nami klikknek képviselőjét. A továb­biakban azt igyekezett bizonyítani, hogy a Szovjetunió megakadályozta Japán felvételét az ENSZ-be, holott még mindnyájan emlékezünk arra, hogy Japán és a Mongol Népköztár­saság felvételét a csangkajseki képvi­selő hiúsította meg vétójogával, amely­lyel a Biztonsági Tanácsban jogtalanul rendelkezik. Az USA küldötte után Portugália, Ecuador és a Domingói Köztársaság küldöttei beszéltek. Hammarskjöld Kairóban tárgyal Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtit­kára november 16-án repülőgépen az Izmail melletti Abu Suver repülőtérre érkezett. Rövid szünet után folytatta útját Kairóba. Megérkezése után pén­tek este Hammarskjöld azonnal ta­nácskozásokat kezdett Nasszer elnök­kel és Favzi külügyminiszterrel az ENSZ nemzetközi fegyveres egységei­nek hatásköréről. Szombaton, novem ber 17-én folytatták tanácskozásai­kat, azonban eddig még nem adtak ki részletes jelentést. Favzi egyiptomi külügyminiszter Hammarskjöld tiszteletére fogadást adott. Nehru a nemzetközi kérdésekről Delhi, (ČTK) — Nehru, indiai mi­niszterelnök november 18-án beszédet mondott az indiai parlament alsóhá­zában. Beszámolt a nemzetközi hely­zetről különös tekintettel Egyiptomra és Magyarországra. Azt mondotta, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének határozata, amely felszólítja az idegen katonaságot Egyiptom te­rületének haladéktalan elhagyására, amely határozatot elfogadták az ösz­szes résztvevő állán ;, reményt nyújt arra, hogy a vit. irdés meg­oldásában békés eszköz-e t alkalmaz­nak. A miniszterelnök rámutatott, arra, hogy úgy látszik, e haderők Egyiptom területén szilárdan elhe­lyezkedtek és nincs szándékukban el­hagyni azt. Ez természetesen új had­műveletek veszedelmét foglalja ma­gában. Nagy-Britannia és Franciaország látszólag ugyan elfogadták az ENSZ határozatát, azonban bizonyos felté­teleket szabtak meg, amelyek ezzel a határozattal nincsenek összhangban. Amennyiben az idegen katonaság nem lesz hajlandó eltávozni Egyiptomból, ez az ENSZ határozatának világos megsértését jelenti. Nehru a továbbiakban indokolta, hogy India az ENSZ közgyűlésén mi­ért szavazott a Magyarországról szó­ló öthatalmi határozat ellen. A hatá­rozat azt kívánta, hogy Magyaror­szágon az ENSZ felügyelete alatt vá­lasztásokat hajtsanak végre. India élesen szembeszállt ezzel, mert úgy véli, hogy ez ellentétben áll az ENSZ alapokmányával és ezzel Magyaror­szágot lefokozná valamivel kisebb ér­tékűre, mint amilyen egy szuverén á'lam. Hasonló jellégü intervenció el­fogadása olyan precedenst teremte­ne, amelyet a jövőben mas országban is alkalmaznának. Az, amit az öthatal­mi javaslatban ajánlottak, csak ahhoz járulhatna hozzá, hogy Magyarorszá­got háborúba sodornák. Ki a felelős a Szuezi-csatorna lerombolásáért? Az Al-Ahram cikkéből Kairő, (ČTK) — Az AI-Ahram no- | csatorna zavartalan üzemét a súlyos vember 16-i számának „Ki felelős a hajózás meghiúsításáért a Szuezi­csatomán, a hajók bombázásáért és az európai gazdaság leromlásáért?" című vezércikkében a többi között ezeket írja: Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael egyiptomi hadműveleteinek kudarca után azt a hamis benyomást igyekeznek kelteni- hogy Egyiptom felelős azért, hogy a Szuezi-csatornín megszűnt a hajózás és az egyiptomi kormányt azzal vádolják, hogy hajót süllyesztetett el a csatornában. Eden és Mollet azt állítják továbbá, hogy Egyiptom az arab országokat arra késztette, hogy levegőbe röpítsék a kőolaj-vezetéket és hogy Egyiptom ezért felelős az európai gazdaság fe­nyegető romláséért. Mi azonban hatá­rozottan visszautasítjuk ezeket az alaptalan panaszokat és hangsúlyozzuk az egész világ előtt, hogy Egyiptom hosszú ideig fenntartotta a Szuezi­viszonyok ellenére. Meg szeretnők kérdezni, hogy Eden és Mollet vajon nem tudják-e, hogy a brit és francia bombavető repülőgé­pek gyakran intéztek támadást a Szuezi-csatorna ellen abban a remény­ben, hogy sikerül megszállniok a Szuezi-csatorna övezetét 48 óra lefor­gása alatt. Szeretnők megkérdezni tájékoztatták-e őket a csatorna hídjá­nak brit és francia bombavetőgépek által történt elpusztításáról, amikor meg akarták hiúsítani az egyiptomi erők visszavonását a Sínai félsziget­ről. A brit és francia hadműveleteknek azonban ellenkező eredményük volt és amint az egyik francia lap meg­jegyezte, ahelyett, hogy Nagy-Britan­nia és Franciaország Nasszert tette tönkre és megszilárdította volna a hajózást a csatornán, elpusztította a csatornát és megszilárdította Nasszer helyzetét. Jelentés Kina Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes üléséről Kína szocialista átalakulása elvben befejeződött A haladó erők egysége győzedelmeskedik az imperialista tervek felett Pekingben november 10—15-én tartották Kína Kommuliista Pártja Köz­ponti Bizottságának II. teljes ülését. Az ülésen megvitatták a jelenlegi helyzetet, a Kínai Népköztársaság 1957. évi nemzetgazdasági fejlődésének tervét és költségvetésiének ellenőrző mutatóit, valamint a gabona és fö élelmiszerek termelésére vonatkozó kérdéseket. Az egves pontokra vonatkozó beszámolókat Liu Sau-csi, Csou En-laj és Csen Jun, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának alelnökei tartották. Mindhárom beszámolóvá' kapcso­latban élénk vita indult meg. A Köz­ponti Bizottság teljes ülése egyetér­tését nyilvánította a nemzetközi hely­zet elemzésével és Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának különböző intézkedéseivel. A pfénum támogatta az egyiptomi né­pet a brit, francia, izraeli agresszió elleni harcában és a imagyar népet a reakció elleni küzdelmében. Kína Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának teljes ülése kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szocialista és valamennyi többi imperialistaellene.s erők egysége győzedelmeskedik az im­perialistáknak a nemzetközi kapcsola­tok feszültségének fokozására irányu­ló tervei felett. A Központi Bizottság ülésén hang­súlyozták továbbá, hogy Kína szocia­lista átalakulását 1956. évben elvben befejozték, hogy a nehéz-, a könnyű­ipar és földművelés nagy fejlődést Kína Kommjnista Pártja Központi Bizottságának ülése egyhangúlag ál­lást foglalt a termelés fokozása mel­lett és a párt, valamint a lakosság gazdaságosságának fokozására irányu­ló mozgalom fejlesztését tűzte ki. Az ülés befejező részében Mao Ce­tun, a Kínai Népköztársaság elnöke és Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke beszélt. — Fog­lalkozott a pártfunkcioliáriusok he­lyes munkamódszereivel, és harcra szólított fel a szubjektivizmus, szek­tánsság és a bürokratizmus ellen. Mao Ce-tun a tömegekkel való szoros kapcsolatok jelentőségéről kijelentet­te: Ha szilárdan megtartjuk a nép­tömegekkel való szoros kapcsolatok marxista-leninista elvét iés küzdeni fogulik a munka olyan módszerei el­len, amelyek elkülönítenek bennün­ket a tömegektől, akkor mi, a Szov­jetunió és a népi demokráciák és a világ szocialista erői legyőzzük azo­„ kat a nehézségeket, amelyek haladá­ért el. és hagy óriási sikerrel folyt | su.ik útjában állanak, és tovább ha­ji beruházási építkezés. | laduhk még nagyobb győzelmek felé. Budapesten megindul az újjáépítés Budapest, (ČTK) — A budapesti rá­dió híreiből kitűnik, hogy a munkás­tanácsok felhívásai, amelyek magukhoz ragadták a kezdeményezést a munka felvételében, a budapesti üzemek dol gozói körében az üzemek munkás­együttesének egyetértésével találkoz­nak. így például a budapesti Acélgyár­ban a munkát teljesen felvették. A munkástanács ehhez két nap alatt biztosítja a szükséges feltételeket. Az üzem vezetősége gondoskodik az üzemi eladási osztály szervezéséről. Budapesten a lakosság élelmezése biztosításán kívül a második legége­tőbb feladat a megrongált házak és lakások lehető leggyorsabb kijavítása. A budapesti rádió közlése szerint kormánybizottságot alapítottak a meg­ronuált házak javítására. A bizottság a többi között gondoskodik az építő­anyag szállításáról. Külföldről eddig 200 ezer négyzet­méter üveget hoztak be. Csehszlová­kiából, a Német Demokratikus Köz­társaságból, a Szovjetunióból, Romá­niából és Jugoszláviából nagyobb szállítmányokat jelentettek. Az épitő­fa szállítások nagyban elősegítik a házak és lakások javítását. Eddig húsz ból és tíz vagon Jugoszláviából. Ezen­kívül fát szállít Románia is. Az építő­ipar munkásai megkezdték Budapest egész területén a javításokat és a munkát gyors ütemben folytatják. Budapest építkezési szervezeteinek segítségére érkeznek a vidéki mun­kások is. A budapesti beruházási bank 200 millió forint összegben nyújt hitelt a javításokra. * * * A budapesti rádió tudósítása szerint megkezdték a budapesti kereskedelmi hálózatban okozott károk felbecsülé­sét. Az eddigi adatok szerint Budapes­ten a harcok során tönkrement a kereskedelmi hálózat mintegy 50 szá­zaléka. A fő utcákon az élelmiszer­üzeleteken kívül teljesen tönkretették az áruházakat és az ipari cikkek el­árusító helyeit; Legnagyobb kárt a nyolcadik kerület szenvedte. Egyes üzeletek javítását már megkezdték. Az egyes kerületekben teljes ütem­ben folynak a javítások. Fennáll az a nagy veszedelem, hogy eső vagy hó még jobban megrongálhatná a falakat és a tetőzetet és ezért felhívták a I lakosságot, hogy fokozzák a személy­hi^t— x -ť • 1 vagon építőfa érkezett a Szovjetunió- i biztonságról való gondoskodásukat. N. A. Bulganyin — Eden, Mollal és Gurion közötti üzenetváltáshoz A Szovjetunió őrt áll a Közel-Keleten Nyugat nem mond le mzokrói a kísérletekről, hogy Egyiptomot megfossza a Szuezi-csatornától Azok az üzenetek, amelyeket N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke intézett Anthony Edenhez, Guy Mollethöz és Ben Gu­rionhoz válaszként levelükre, azt iga­zolják, hogy a szovjet kormány figye­lemmel kíséri a Közel-Keleten a tűz­szünet után előállott helyzetet. A Szovjetunió szilárdan elhatározta, éberen őrködik afelett, hogy végre­hajtsák az agresszorok katonaságának egyiptomi területről való kivonását követelő ENSZ határozatot és hogy meghiúsuljon minden támadó kísérlet Egyiptom ellen és minden mesterke­dés Egyiptom szuverén jogainak meg­sértésére. A Szovjetunió higgadt, de határozott szavakkal kifejtett szilárd álláspontja kétségkívül döntő fontosságú a Kö­zép-Kelet problémáinak békés meg­oldásában. A Szovjetunió érdeme A Nyugaton is kénytelenek megér­teni a számukra nagyon kellemetlen ama igazságot, hogy a szovjet politika és az a határozott figyelmeztetés, amelyet Bulganyin elvtárs november 5-i üzenetében tett, késztette az angol, francia, izraeli támadókat a tűz be­szüntetésére és a fegyverszünet meg­kötésére. A Le Monde című francia burzsoá lap november 13-i számában megálla­pítja, hogy valamennyi arab nép úgy tekint a Szovjetunióra, mint az egye­düli hatalomra, amely Egyiptomnak hatékony támogatást nyújtott az ag­resszió ellen és kivívta a fegyverszü­netet. A nyugatnémet Frankfurter All­gemeine Zetung a szovjet kormány súlyos nyomásáról ír, amely London­ban döntő befolyást gyakorolt és a tűz beszüntetését eredményezte. James Reston, a New, York Times ismert kommentátora, olyan messze megy, hogy a közel-keleti helyzetről így ír: „a Szovjetunió most uralkodó hatalomként bukkant fel e területen." A nyugati hírmagyarázók gondolko­dásuk és azon szótár szellemében, amely szokásos a kapitalista államok politikájában, egyidejűleg azt mérle­gelik, hogyan terjeszti ki a Szovjet­unió „befolyását" és milyen tervei vannak. Azonban még így sem leplez­hetik a kérdés igazi lényegét: hogy a Szovjetunió érdemeképpen ért véget olyan gyorsan a katonai összetűzés Egyiptomban, amely azzal fenyegetett, hogy kiterjed. A Szovjetunió ma is útjában áll a Nyugat agresszív körei­nek céljuk elérésében, habár a nyu­gatiak most más, de nem kevésbé szégyenteljes módszerekkel mester­kednék. Ami pedig „a szovjet érdekszféra kiterjesztését illeti", ehhez meg kell mondanunk: igen, a Szovjetun'ó te­kintélye a Közel-Keleten (és nemcsak ott) megnövekedett, mert a népek joggal látják benne a béke őrét és a szuverén népek jogainak védelme­zőjét. Hogyha a nyugati hatalmak a nemzetekre gyakorolt befolyásukat ugyancsok következetes békeszerető politikával akarnák terjeszteni, semmi sem állna útjukban és a Szovjetunió lenne az első, amely az ilyen politikát és az ilyen „vetélkedést" örömmel üdvözölné. A Nyugat fondorlat ai Egyelőre azonban sajnos a Nyugat­ról érkező hírek nem tanúskodnak arról, hogy Anglia és Franciaország agresszív körei lemondanának céljaik­ról, amelyekkel támadást indítottak Egyiptom ellen. Azokból a hivatalos és félhivatalos nyilatkozatokból, ame­lyek az agresszorok erejének Egyip tómból való kivonásáról és az ENSZ rendőri egységeinek feladatairól szól­nak, ismételten kibújik a régi szán­dék: Egyiptomot meg akarják fosztani a Szuezi-csatornától. Emellett a Nyugaton többé-kevésbé nyíltan beszélnek arról a két variá­cióról, hogyan lehetne ezt a célt el­érni. Mindkét variáció szöges ellentét­ben áll a nemzetközi joggal és az Egyesült Nemzetek Szervezetének ha­tározatával, amely a tűz beszüntetését és az agresszorok eltávozását követeli Egyiptomból, ellentétben áll a* Bizton­sági Tanács októberi határozatával is, amely szerint a szuezi problémát bé­kés tanácskozások útján kell megolda­ni Anglia, Franciaország és Egyiptom között. Az első varáció hívei teljesen nyíl­tan azt javasolják, hogy a brit és francia katonaság egyszerűen marad­jon a Szuezi-csatorna övezetében. Az AFP francia hírügynökség no­vember ló-én Londonból a konzerva­tív parlamenti csoport külügyi bizottságának üléséről jelenti, hogy ott a képviselők úgynevezett „szuezi­csoportja" azt az álláspontot védelme­zi, hogy a francia-brit erők maradja­nak Egyiptomban, mégpedig vagy mint az ENSZ rendőri erőinek részei, vagy pedig az ENSZ egységein kívül. A brit News Cronicle azt írja, hogy a szuezi-csoport, vagyis a konzervatív párt jobb szárnya azt követelte, foly­tassák az angol, francia katonai elő­nyomulást legalább Izmailig. A nemzetközi jog szerint megen­gedhetetlen, hogy a brit és francia haderők az ENSZ rendőri erőihez csatlakozzanak. A nyugati agresszív köröknek azon­ban aljas szándékuk van az ENSZ erőivel. Ezek az erők szolgálnák a Szuezi-csatorna igazgatásának más'k variációját és az ENSZ erőinek kö­penyege alatt valóra váltanák a régen visszautasított és kudarcot vallott tervet, a Szuezi-csatorna nemzetközivé tételét. Bulganyin elvtárs Edenhez intézett üzenetében arra figyelmeztet, hogy az ENSZ haderői csakis az Izrael és Egyiptom között, a fegyverszüneti egyezményben megállapított demarká­ciós vonal mindkét oldalán foglalhat­nak állást, (ezalatt az 1949. évben az Izrael és az arab államok közötti háború után kötött fegyverszünetet érti) és hogy nem szabad őket a Szuezi-csa­torna térségében elhelyezni, mert ez egyrészt ellentétben állna az 1888. évi megegyezéssel, másrészt Egyiptom mint szuverén állam egyedül biztosítja a rendet e temileten. Mindezek a kísérletek, amelyek mellőzni kívánják a népeknek az ENSZ rendkívüli közgyűlése határozatában kifejezett határozatát és Egyiptom szuverenitásának megsértésére irá­nyulnak, veszélyesek . és új háborút eredményezhetnek a Közép-Keleten. A munkáspárti Daily Herald megálla­pítja, hogy teljes kudarcot vallott a kormány háborús politikája, és nagy árat kell ezért most fizetnie. De fi­gyelmeztetni kell az angol-francia agresszív köröket, hogy e politika folytatása csak még nagyobb és tel­jesebb kudarccal végződhet. OJ SZÓ 1956. november 18.

Next

/
Thumbnails
Contents