Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-13 / 286. szám, szombat

Német Szövetségi Köztársaság a Lengyelország és Csehszlovákia közötti viszonyról Köln (ČTK) — A nyugatnémet sajtó már néhány nap óta rendkívül nagy figyelmet tanúsít a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Csehszlovákia és Lengyelország közötti kapcsolatok kérdésének. Sok hírmagyarázatra ad okot Carlo Schmiednek, a szövetségi parlament alelnökének közelmúltban elhangzott kijelentése, amely szerint meg kell találni a békés egymás mel­lett élés kérdésének megoldását Len­gyelországgal és rendszeresíteni kell a Szövetségi Köztársaság, valamint Cseh­szlovákia közötti kapcsolatokat. A nyugatnémet lapok többsége örömmel fogadja Schmied, a szövetségi és rámutat arra, hogy a szociáldemok­rata párt ezen erős embere nem igye­kezett a választók vágya szerint be­szélni, hanem bátran levonta a hideg­háború és eröpolitika befejezéséből eredő következményeket és kimondotta azt, amit mások csak zárt ajtók mö­gött hajlandók kijelenteni. Ausztria Kommunista Pártjának küldöttsége Moszkvában Moszkva (ČTK) — A TASZSZ tudó­sítója szerint a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának hivatalos helyiségében fogadták a Kí­nai Népköztársaságból Moszkván át hazatérő osztrák küldöttséget. A barátságos beszélgetésen az SZKP KB részéről jelen voltak M. A. Szusz­lov és P. M. Poszpelov, az SZKP KB titkárai, Ausztria Kommunista Pártjá­nak részéről F. Fürnberg, F. Honner és H. Fritz, az AKP KB tagjai és titkárai. A tanácskozás a kölcsönös megértés és barátság szellemében folyt le. Csehszlovák gépkiállítás Budapesten Budapest (ČTK) — A budapesti csehszlovák nagykövetség kereskedel­mi osztályán október 11-én megnyi­tották a Kovo-Strojexport vállalat gé­peinek kiállítását. A kiállítás megnyitásán jelen voltak Czottner Sándor, a Magyar Népköztár­saság széniparügyi minisztere, Nyers Rezső, az élelmiszeriparügyi miniszter és a magyar gépipar szakemberei. A Strojexport készítményei közül a legnagyobb figýéfme't áz' üvegmosőgép, pasztőrizáló gépek, mozgó Diesel-mo­torok és a bá/nyamozdonyok keltették. Bécsi benyomások U Nu Kínába látogat Peking (ČTK) — Az Oj Kína sajtó­iroda jelenti, hogy U Nu, a Burmai Fasisztaellenes Népi Szabadságliga el­nöke, feleségével október 22-én C^ou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökének meghívására a Kínai Népköztársaságba látogat. Felülvizsgálják az amerikai kommunisták ellen hozott ítéletet New York (ČTK) — Az USA legfel­sőbb bírósága elhatározta, hogy Stevo Nelson és négy társa perét felülvizsgá­lat alá veszi. E négy pittsburgi kommunistát a reakciós Smith-törvény alapján ítélték el. A bírósági határozat annyit jelent, hogy hatályon kívül helyezik az ere­deti ítéletet, mely szerint Nelsont és társait öt évi szabadságvesztéssel súj­tották. A legfelsőbb bíróság a per revízió­járól az igazságügyminiszter javaslatá­ra döntött és elrendelte, hogy a pert az alsóbbfokú bíróságnak adják át. Belvedere palota (Kis Éva felvételei) Két nap alatt nehéz mélyre­hatóan megismerni és elemezni egy idegen ország, vagy város életkörül­ményeit, de ennyi idő elegendő ahhoz, hogy az ember képet alkosson, mi tet­szik neki és mi nem, mi az, amit ér­demes volna nálunk :6 meghonosítani és mi az. amiért magában hálálkodik, de jó, hogv ez rólunk másképpen van. Éjjel 11 órakor érkeztünk meg. A külváros csendjével és sápadtan pislogó lámpáival ellentétben, a bel­város temérdek transzparens, szikrázó neon tarka fényeiben úszik. Az utcá­kon nappali forgalom. Az első, ami feltűnik, a kirakatok túlzsúfoltsága. De nemcsak a város peremén, hanem még a legelőkelőbb és legdrágább üz­letek kirakataiban is rengeteg áru van felhalmozva. Rám ez nemcsak szo­katlanul hatott, hanem ízléstelennek is tartottam. Aki ismerte a háború előtti Bécset és a ragyogó üzleteiről s finom Ízléséről híres Kärtner Stras­sét, ugyancsak meglepődik e furcsa hivalkodás láttán. Állítólag nyugaton a háború után elterjedt a kirakatren­dezésnek az a formája, hogy amit le­het a kirakatba zsúfolnak, hogv a ve­vőt jobban csábítsák és még a hagyo­i mányos bécsi ízlés is behódolt ennek a reklámhajhászó üzleti fogásnak. Ami az árucikkeket illeti, valóban szép dolgok láthatók és bőséges vá­lasztékban. Van ami olcsóbb, van ami drágább mint nálunk. Értelmetlen vol­na azonban az árakat átszámítgatni cjeh koronára, mert ebből nem követ­keztethetünk a schilling vásárlóerejé­re. Alapul egy ottani átlagfizetést kell ! vennünk, ami értesülésem szerint kb. ! 1300 schillinget tesz ki, és hogy mit ! lehet ezért vásárolni. Kiragadok né- ! hány árat. Közepes menü egy közepes j étteremben 15—20 schilling, előkelő éttermekben 50—70 schillinget is ott­hagy az ember egy vacsoráért. (A vá­laszték óriási, százféle étel és ital között válogathat a vendég.) Császár­zsemle 40 groschen, 10 dkg kolbász 4.60, egy doboz dán szardínia 3.90, negyed kiló ementáli 6, kenyér 3.80, hús 20, tíz dkg drazsé 4.60, fél kiló banán 4.50, 2 deci limonádé 3 schil­ling, coca cola 3, eszpresszó fekete 3.60. Közbevetve meg kell jegyeznem, hogy kitúnő a feketéjük. Vezetőnk, az osztrák utazási iroda alkalmazottja, el­ső este figyelmeztetett, hogy ha kávét akarunk inni, nehogy kávéházba men­jünk, mert ott 4.80-ba kerül, eszpresz­szóban viszont olcsóbb. Az eszpresszó­ban a kávén kívül egy ötletes zene­szekrény nyerte meg tetszésemet. A zeneszekrényben egy csomó rövid és hosszanjátszó gramofonlemez. Bedobsz egy schillinget (a mikrolemezért hár­mat), megnyomod a kiválasztott lemez­nek megfelelő gombot és már hallod is az óhajtott melódiát. Egy Bécá mel­letti falu harmadrendű hoteljében voltunk elszállásolva és a söntésben szintén ilyen zeneszekrény mulattatta a vendégeket. Megtudtam, hogy a szórakoztatásnak ez a formája igen jó üzlet a zeneszekrényt szállító ame­rikai cégnek és a tulajdonosnak egy­aránt. Amíg a schillingekből össze nem tevődik a gép vételára, addig a bevé­tel a cégé, utána a tulajdonosé. Ha már az automatáknál tartok, megem­lítem a praktikus utcai automatákat is. Különféle cigaretta, fényképezéshez film, szintén gonmbnyomásra vásárol­ható. Mivel már írtam a coca cola árá­ról, elmondom milyen íze van ennek a híres italnak. Illetve csak szeretném elmondani, mert egész komolyan tel­jesen íztelennek találtam. Ä színe olyan, mint a barna söré, pezseg és leginkább köhögés elleni sziruphoz hasonlít. A különféle gyümölcsszörpök összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a coca cola. De hát az amerikai reklám itt is kitűnően működik. A benzinál­lomások melletti büfékben, utcai áru­soknál, éttermekben elsőszámú üdítő­italként a coca cola szerepel. A kormány erőszakos Egyiptom-ellenes politikáját támogatja az Angol Konzervatív Párt értekezlete Ilandudno (ČTK) — A brit Konzer­vatív Párt Uandudnői évzáró értekez­letének több mint 400 küldöttje az ok­tóber 11-i ülésen vita nélkül jóvá­hagyta a párt központi bizottságának beszámolóját. Az értekezlet ezután a külpolitikai kérdéseket vitatta meg. Ezek a viták a valóságban a szuezi kér­désről szóló rendkívüli határozati javaslat megvitatására összpontosultak, amelyet a konzervatív párt vezetősége terjesztett elő. A rezolúció arról szól, hogy az érte­kezlet határozottan támogatja a kor­mány szilárd politikáját a szuezi kér­désben és sajnálatát fejezi ki azon ál­láspont fölött, amelyet a Munkáspárt fogadott el ebben a kérdésben. A ha­tározati javaslat azt ajánlja, biztosít­sák a csatorna feletti nemzetközi el­lenőrzést. A határozati javaslatot támogató szónokok egymást szárnyalták túl az ÚJ szö 1956. október 13, egyiptomi kormány ellen intézett éles támadásokban. Különösen Watehouse és Julián Amery képviselők léptek fel harciasan, akik nyíltan fegyveres be­avatkozást javasoltak Egyiptom ellen abban az esetben, ha nem egyezik bele a csatorna nemzetközivé tételébe. Azonban William Yates képviselő kije­lentette, hogy a fenyegetőzés nem ve­zethet olyan eredményre, amelyet Nagy-Britannia elfogadhatna. Hangsú­lyozta azt az elvitathatatlan tényt, hogy a Szuezi-csatorna Egyiptom tu­lajdona és hogy ezt megerősíti az 1954. évi brit-egyiptomi egyezmény 8. cik­kelye is. Yates beszédében bírálta a brit kormánynak a ciprusi ügyben folytatott politikáját is. Anthony Nutting külügyi állammi­niszter beszédében megismételte azt a régen megcáfolt állítást, hogy a Szuezi-csatornának az egyiptomi kor­mány által történt államosítása önké­nyes akció volt. Az államminiszter beszédében meg­szövegezett határozati javaslatot a konzervatív párt évzáró értekezlete elfogadta. Károly templom Nos, térjünk vissza az árakra. A t xtiláru. cipő pulóver árában lényeges szerepet játszik, hogy hol veszi az ember. Végigsétáltunk az öt kilomé­ter hosszú Marienhilfer Strassén, ahol több mint hatezer üzlet csábítja vá­sárlásra az embereket. Az árkülönb­ség még az egymás mellett lévő üzle­tekben sem ritkaság. Egy méter an­gol szövet 340 schilling, különben gyapjúszövetet már 140-ért is lehet kapni. Közönséges puplin férfiing 150 schilling, férfipizsama 380, nylon pu­lóver 150. qyapjú pulóver 200—500-ig. A cipő rettenetesen drága. Egyszerű női körömcipő 200, 250—300 schilling, gyermekcipő 100—150, ballonkabát 400-tól 800-ig, nylon harisnya 21. A konfekció, akár női, férfi vagy gyer­mek. szebb és ízlésesebb, mint nálunk. A Mariahilfer Strassén van Bécs leg­nagyobb áruháza. A vásárlók hihetet­lenül gyors és udvarias kiszolgálásban részesülnek. Az ok, mint ahogy meg­állapítottam, igen egyszerű. Legalább háromszor annyi a kiszolgáló személy­zet, mint nálunk és — lényegesen ke­vesebb a vevő. Az áruházban a legtöbb cikkeknél időztem. A gusztusos és a műanyagból készült közszükségleti könnyű vödrök, mosdótálak, tálcák, tányérok, poharak, utazáson remekül használható kulacsok és számtalan más gyakorlati apróság láttán többen gon­doltunk arra, miért nem kapható ilyesmi nálunk is. Előállításuk bizonyá­ra nem igényel különösebb műszaki fejlettséget, nem drágák és igazán praktikusak. Ezzel szemben más iparcikkek, mint például rádió, mosógép, televíziós ké­szülék, jégszekrény, porszívó, fantasz­tikus összegekbe kerülnek. Televíziós készülék 7500 schilling, mosógép csa­varóval 4000-től 8000-ig stb. Attól félek, erősen próbára teszem az olvasó türelmét ennyi szám feljegy­zésével, de befejezésül még a kulturá­lis szolgáltatásokról szeretnék meg­emlékezni. Mozijegy a nyolcadik sor­ba 7.50, az Operaházban a jegy 15-től 70 schillingig, más színházban szintén 50—60 schilling egy jó jegy ára. A könyv megfizethetetlenül drága. Még a villamosjegy: 1.90, ami miatt a bé­csiek érthetően fel vannak háborod­va. Itt mindjárt megemlítem, hogy voltam moziban. (Színházra nem telt a 110 schilling zsebpénzből.) Szándé­kosan sinemascopos mozit választot­tam. Kíváncsi voltam, milyen a széles­vásznú mozi, hiszen már újságban annyit olvastam róla. Tényleg élmény volt a széles vásznon a teljesen plasz­tikus figurák mozgását látni, a hang pedig onnan jön, ahol a képen a hang forrása látható. Különösen tömegje­leneteknél érvényesül a cinemascop rendszer. A film viszont, (amerikai) amihez szerencsém volt és ami őszinte megdöbbenésemre telt házat vonzott, a legjobb akarattal sem nevezhető még elfogadhatónak sem. Címe: Véres út, tartalma: négy gyilkosság. Az egyik „áldozat" a gengsztervezér ne­velt fia, akit egyik cinkostársával ci­nikusan megölet, mert fél, hogy fia elárulja. A „pozitív hős" vakmerően, minden akadályt legyőzve leplezi le a banda piszkos dolgait és a vége per­sze happy end. Tanulság: hogy még a cinemascop sem változtathat egy ilyen bárgyú filmet élvezhetővé. Hogy miért volt telt ház, arra az újságban a mo­ziműsorokat olvasva találtam magya­rázatot. Bécset hasonló színvonalú amerikai filmekkel árasztottak el és mivel ez a legolcsóbb szórakozás, vá­laszték híján ilyen filmekkel is kény­telenek beérni. A forgalom a z utcákon óriási. Rengeteg az autó és a motorkerék­párhoz hasonló motor-roller. A mo­tor-roller főleg a fiatalság közleke­dési eszköze. Keveset fogyaszt, száz kilométerre másfél-két liter benzint. Este is gyakori jelenség, hogy a fia­talok motor-rolleren mennek szóra­kozni. Parádésan felöltözött nő kecse­sen ül a hátsó ülésen, de nem lovagló ülésben, hanem oldalt lógatja le a lá­bait. A megnőtt forgalom következ­tében katasztrofálisan sok a közleke­dési szerencsétlenség. Ennek megelő­zésére az újjáépített Operaház előtti forgalmas kereszteződésnél a gyalo­.gosok részére földalatti aluljárót épí­tettek. A tér négy sarkán van a lejá­rat. Innen három lépcsősor indul, a két szélső mozgó (az egyik fölfelé, a másik lefelé), a középső rendes, stabil lépcső. Osztrák vezetőnk általános de­rültség közepette megjegyezte, hogy mióta a mozgólépcső működésben van, kétszerannyi a lépcső okozta balese­tek száma, mint azelőtt a föld fölött. Nekünk is az volt a benyomásunk, hogy az egész inkább mutatós játék, mint egy nehéz helyzet megoldása. Az aluljáró köralakú térré van kiépítve. A tér nappal-éjjel fényárban úszik, köröskörül gömbölyű üvegfal mögött a legkülönbözőbb üzletek. A tér kö­zepén. ugyancsak gömbölyű üveg mö­gött egy eszpresszó. A villamosban többször megtörtént, hogy miközben csehül tanakodtunk, mi merre van, megszólalt valaki és kifogástalan cseh nyelven igazán szí­vélyesen útba igazított. Az üzlettáb­lákon a Pospischil, Nowak és más cseh nevek igen gyakoriak. Bécsnek ezrekre rúgó cseh származású lakosa van, akik szívvel-lélekkel ragaszkod­nak régi hazájukhoz. Ök a zászlóvivői és legjobb propagátorai a csehszlovák és osztrák nép közötti barátságnák. Gyermekeik, akik már Bécsben szület­A kínai pavilon a Nemzetközi Vásáron tek, szintén jól beszélnek csehül. Meg­ismerkedtem egy fiatal elárusítónővel, akinek a munkaköpenyén kis cimke jelezte, hogy beszél csehül. Rögtön megszólítottam. Kiderült, hogy még sohasem iárt Csehszlovákiában, de szüleitől annyi szépet hallott Prágá­ról, hogy elhatározta, a következő Spartakiádon okvetlenül részt vesz. De nemcsak a Pospischilek és Nowa­kok, hanem igen sokan az osztrákok közül is őszinte barátságot éreznek hazánk iránt. Nem velem történt meg, hanem csoportunk másik három tag­jával, hogy Bécs legbécsiesebb sarká­ba, a Grinzingbe tévedtek. A Grinzing arról nevezetes, hogy hangulatos kis­kocsmákban egyszerű fapadokon ülve, kedves osztrák dalokat énekelve szó­rakoznak a kitűnő osztrák bor ked­velői. Majdnem összevesztek a kocs­ma egyszerű vendégei azon, hogy ki vendégelje meg a három ismeretlen, azelőtt sohasem látott csehszlovákot. A vége az lett. hogy pendlizniök kel­lett, mert egy társaság sem akart en­gedni a negyvennyolcból. Igaz, hogy az óriási forgalom, a pezsgő világvárosi élet, a csillogó neonfények, áruban dúslakodó kiraka­tok, kifogástlanul öltözött nők első pillanatban elkábítják az embert, de nem kell különösebb megfigyelő ké­Belvárosi utcarészlet pesség ahhoz, hogy apró jeleikből kö­vetkeztetni lehessen, nem az igazi Bécset látod. Miért van a gyümölcs ára negyed és fél kilókban feltüntet­ve? És még így is kevesen veszik. Miért árulják az „olcsó" banánt tíz dekánként? Mi az oka annak, hogy vasárnap délután a vásáron alig lát­tál gyereket a rengeteg ember kö­zött? Két nap alatt a városban kó­szálva egy gyermekkocsi ritkaság­számba ment? Viszont annál több volt a Kärtner Strassén a jól ápolt ku­tyákat sétáltató dáma. Miért tartják koldusok kéregetöen a kezüket feléd? Nos, nézzük még meg, amennyire időnk és pénztárcánk megengedi, Bécs nevezetességeit. Schönbrunn­nak, a császárok nyári lakhelyének tüzetes megtekintésére kevés lenne az egész tartózkodási időnk. így csak néhány percet időzünk és szemünkkel rögzítjük a pompás, francia stílusú park körvonalait. A fák nyílegyenesen szegélyezik a széles sétányokat. Az 1400 szobás kastélynak 45 szobáját mutatják meg a közönségnek. Arany szalon, kínai szalon, porcelán szalon, audiencia terem, Napoleon szobája, vendégszobák, kongresszusi szoba, (itt üléseztek a háború után a négy nagyhatalom külügyminiszterei) és még ki tudná felsorolni hány különböző célokat szolgáló termet és szobát lát­tunk. Csodálatosan szép festmények, bútorok, gobelinek. A Hofburgban, a Habsburgok téli kastélyában csak kí­vülről gyönyörködünk. A gót stílusú szent István dóm 136 méter magas karcsú tornya uralja egész Bécs lát­képét. A barokk stílusú Belvedere pakitában írták alá 1955 május 15-én az osztrák nép számára új életet je­lentő, Ausztria függetlenségét felújító Silami szerződést. Ennek közelében van a szovjet felszabadító hadsereg győzelmét megörökítő emlékmű. Az egymással szemben lévő Szépművé­szeti és Természettudományi múzeu­mok lenyűgöző épületei közötti teret Mária Terézia hatalmas szobra díszíti. A festőművészetnek hódolók előtt nyitva áll a minden idők legismertebb mestereinek festményeit felsorakoz­tató képtár. A tavaly ünnepélyesen megnyitott Operaház hűvös szépségét sokáig bámuljuk. A háború alatt meg­semmisült épület helyén méltóságtel­jesen terpeszkedik az új Operaház. Stílusa pontosan beleillik, szinte be­lesimul a környezetbe. A Burgtheater ugyancsak vadonatúj. A zenekedvelők Beethoven, Mozart, Haydn, Brahms, Schubert, Lehár, Strauss örö'kszépsé­gú melódiáit nemcsak az Operaház'ban, a Hangversenyházban élvezhetik, ha­nem elbeszélgethetnek a halhatatlan mesterekkel szemtől szembe. A ze­nekultúrát mindig felkaroló Bécs a város különböző pontjain elhelyezett gyönyörű szobrokkal fejezte ki irán­tuk háláját és őrzi emléküket. Ro­mantikát lehelő házak előtt állunk. Az egyikben Strauss a híres Kék Du­na keringőt, a másikban Beethoven egyetlen operáját, a Fideliót kompo­nálta. Nincs olyan idegen, aki elutaz­na Bécsből anélkül, hogy a Prátert meg ne nézné. Mivel a Nemzetközi Vásár egyik része szintén a Práter területén volt, egy csapásra két legyet ütöttünk. A vásárról csak annyit, hogy a külföldi pavilonok között a kínai, szovjet és a csehszlovák pavi­lonok vitték a pálmát. A három közül pedig a kínai padoga keltette a leg­nagyobb szenzációt. Túlzás nélkül ál­líthatom, hogy életveszélyes volt be­jutni. Talán azért, mert vasárnap délután volt és a vásár utolsó napja. De ahogy mesélték, hétköznap csak­nem ugyanilyen volt a helyzet. Rám olyan benyomást tett a pavilon, mint­ha Kína évezredes kultúrája és ro­hamosan fejlődő ipara harmonikus egységte fonódva hirdetné ország­nak-vilagnak: hagyományainkra tá­maszkodva, szorgalmunkban és alkotó erőnkben bízva kivívjuk a minket il­lető helyet a nemzetek nagy család­jában. Este utaztunk el Bécsből. Az autó­buszból még sokáig láttuk a kivilá­gított óriáskereket. A Duna feletti hídon áthaladva a Kék Duna keringőt kezdtük dúdolni. Aztán önkénytelenül átcsaptunk a „Na tom pražském mos­te" cseh népdalra. Megyünk haza ... Kis Sva.

Next

/
Thumbnails
Contents