Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-09 / 282. szám, kedd

Világ t>™let(1riai, egyrsütteték! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. október 9. kedd 30 :lUér IX. évfolyam, 282. szám, Mi most a fontos a műszaki fejlesztésben Az egyik szatirikus lapban képet tettek közzé, mely az üzemigazgatót ábrázolta, amint egy régimódi taligán utazik. Találkozott egy kisfiúval és. megkérdezte tőle, merre kell menni a második ötéves tervbe. A kisfiú ötletesen így válaszolt: ,, Akkor igazgató elvtársnak át kell ülnie egy másik kocsiba." Elavult technikával, elhasznált gépekkel és a beruházási kvóták ki nem használásával valóban nem lehet messzire jutni a műszaki fejlesztésben. ,,Át . kell ülni" olyan technikára, amellyel fokozzuk a munka termelékenységét és teljesítjük a második és a további ötéves tervek igényes feladatait. Á pártnak és a kormánynak a műszaki fejlesztésre vonatkozó tézisei ösztönzést adtaik a műszaki fejlesztés érvényesítése feltételeinek intenzívebb kialakítására. Azóta már egy év telt el. Meg lehet állapítani, hogy egyes irányító szervek, megbízotti hivatalok, főosztályok ebben az évben nagyobb figyelmet szenteltek a műszaki fejlesztési terv összeállításának, mint az előző években és ezért .sokkal jobbak is e tervek. Tudatosítani kell azonban, hogy a műszaki fejlesztés biztosítása a legkomplexebb tervezési és szervezési tevékenységet követeli meg. Ezért különös figyelmet kell fordítani a beruházási összegek helyes kihasználásának kérdésére, hogy a legmagasabb technikai szinvonalat érhessük el. Emellett itt építészeti és nem építészeti beruházásokról van szó. Rendkívül fontos továbbá, hogy a gépipar elegendő beruházási eszközt nyújtson a műszaki fejlesztés előrehaladása résziére. Az új technika fejlesztésének alapvető útja a beruházási építkezés, egybekötve a már fennálló üzemek és berendezések korszerűsítésével, ami megnyilvánul az állami költségvetésben erre a célra előirányzott pénzeszközök terjedelmében is. Komoly hiányosság azonban itt, hogy az egyes rezortok nem használják ki a beruházási összegeket és ha igen, úgy az újonnan szervezett alapok hatékonysága műszaki és gazdasági szempontból alacsony. Például a Közszükségleti Iparcikkek Megbízotti Hivatalának szektoraiban az új beruházásoknak csupán kis része esik a termelő üzemek gépi berendezéseire, és ebből még kisebb részt határoztak meg közvetlenül a műszaki fejlesztésre. Az élelmiszeriparban sem járnak el sikeresen. Nem használják ki eléggé a beruházási építkezésekre szánt eszközöket. A tervezés itt nem volt a terv eszköze, hanem ellenkezőleg a tervezési felkészültség határozta meg a beruházási építkezés irányát. Egyenesen bűnnek mondható, ha a nem építészeti beruházásokat a további műszaki fejlesztésre nem használják fel. És ha igen, úgy nagyon hoszszadalmasan és nem eléggé gazdaságosan. Erre mindenekelőtt, a baromfi-, hús- és péküzemi ágak fizettek rá. melyek kiépítése nem a beruházási összegek hiánya, hanem a tervezési felkészültség miatt maradt vissza. így történt ez a sviti Húskombinátnál és a bratis'.avai Kenyérgyárnál, melyek építése 8 évvel meghosszabbodott, emellett az eredetileg tervezett berendezések elavulnak, még mielőtt üzembe kerülnek, ami költséges Öszi munkák a Sajó völgyében Jó termést adnak a burgonyaföldek új berendezések beállítását teszi szükségessé. A beruházási építkezés célja annak kihasználása a világtechnikai és technológiai színvonal elérésére. De gyakran olyan építkezést valósítanak meg — mint például a bratislavai és prešovi ČSAD vállalatoknál —, ahol új épületeket emeltek, melyek már ma nem felelnek meg az üzemviteli és egyéb követelményeknek. Az építészetben, mely jelentősen elmarad a kijelölt építkezési feladatok tervének teljesítésében, a munkákat továbbra is a Wolf-féle emelődaruk segítségével gépesítik, melyek felépítése és leszerelése' a szállítással együtt átlag két hétig tart. Ezzel szemben az újtípusú és ugyanilyen teljesítményű német emelődaru felállítása csupán 1 óráig tart. A nem építészeti beruházások felhasználásánál tekintetbe kell venni egy igen fontos tényezőt: a termelőeszközök, főleg a hazai gyártmányú gépek árát. E gépek ára -aránytalanul magas a külföldön gyártott ugyanilyen gépberendezések áradhoz viszonyítva. Például a Szovjetunióban gyártott aszfaltöntő gép 46 000 koronába kerül, viszont a mi, csak valamivel nagyobb kapacitású gyártmányunk alacsonyabb műszaki színvonal mellett 334 000 koronába kerül. A gépipari vál- j lalatoknál lényeges, hogy csökkentsék a termelési költségeket. ; hogy necsak a műszaki színvonal, hanem a gépek árának tekinteté- ' ben is felvehessék a versenyt a külföldi gyártmányokkal. \ Ha magas műszaki színvonalról beszélünk, úgy ez mindenekelőtt a gépiparra vonatkozik, mely a nem építészeti beruházások gépeit előállítja és szállítja. Amint a brnói kiállítás megmutatja, fejlett gépiparunk van, mely újtípusw gépeket és berendezéseket gyárt. De mit ér ez, ha tervezőink és technikusaink művét a gépipar nem tudja sorozatgyártásban biztosítani. A termelő vállalatok a műszaki fejlesztés megvalósításánál nagy mértékben a gépipar munkájának eredményeitől függnek. E függőség megnyilvánul a gépipar választéktervének teljesítésében, a gépek szállítási határidejének betartásában, a minőségben és nem utolsó sorban az árban is. E mutatók nem 'kielégítő teljesítése okozza az új gépek erkölcsi kopását, és gyakran fenyegefi a műszaki fejlődés előrehaladását a többi reszortokban is. A műszaki fejlesztés számára nagyjelentőségű a helyes beruházási politika. Eddig azonban a nem építészeti beruházásokat nem használjuk ki eléggé új technika bevezetésére, annak ellenére, hogy elegendő pénzünk van rá. Ezért a pénz- és hitelrendszert inkább a pénzeszközöknek műszaki fejlődésre való jobb kihasználására és ellenőrzésére kell irányítani. Most az a fő, hogy olyan tervezési, pénzügyi és nyilvántartási módszert vezessünk be, mely biztositja a lehető legnagyobb gazdasági hatást a műszaki fejlődésben. A beruházásnak műszaki fejlesztésre való felhasználását helyesen kell felfogni, oly módon, hogy technikánk ne legyen hasonló egy régimódi gépjárműhöz, amelyen dédapáink jártak, hanem hogy állandóan lépést tartson a világtechnika fejlődésével. A Sajó völgyében ütemesen folynak az őszi munkák. Ha az ember kiballag a határba, nagy sürgés-forgást láthat. Lám. az egyik parcellán négy-öt asszony ássa. ásogatja a burgonyát. Mélyen hajladoznak, mintha a termés istenasszonya előtt hajbókolnának s fohászkodnának a jó termésért. A termésben nincs is hiba. A Sajó menti burgonyaföldek ebben az esztendőben ugyancsak kitettek magukért. A zsákok hamar megtelnek s úgy állnak a szántóföld közepében, mint posztoló, néma katonák. A kapák éle megvillan s belecsap a porhanyós földbe. A gumók kifordulnak és úgy mosolyognak, mint az alma a fán, vagy, mint az őszibarack. De az ásogatóknak is megjön a kedvük a teli fészkek láttán. Kevesebbet támaszkodnak a kapanyélre, hiszen a jó termés sürgető erő, fokozottabb munkára ösztönző jelenség. A dicsekvés meg az asszonyok gyengéje. A múltkoriban beállít hozzánk a szomszédasszony. Szmerekné. — Jaj, de elfáradtam — mondja. — Ásni voltam, nem érzem a két karomat. Igaz. Megérte. Tudjátok mennyi krumplim termett azon a fala tny i földön? MMMMMMM

M<

W

MM

MMMMMMMMM<

M<

M Húznak a vadlibák Itt az ősz, gyakran hallani már a húzó vadlibák gágogását. A legismertebb hely, aímerre a vadlibák húznak, a Bős melletti Dunaág. Itt várnak az átrepülő vadlibákra a vadászok. Képünkön František Pavlovié erdész mutatja szép zsákmányát. Hallgatásunk kérdezte, hogy menynyi. — Rengeteg — fokozta a hatást a szomszédasszony. — Huszonhat zsákkal. — Ez igazán szép — szólt az anyósom szakértelemmel. Azóta többször hallottam, hogy ennek a krumplija, annak meg a kukoricája hozott jó termést. Áldott ez az ősz és nagyon jó gazda. Mit látni még a határban? Szekerek nyikorognak a dülőutakon, viszik haza a kukoricát. Távolabb, a Sajó partján lánctalpas traktor méregeti a barázdák sorát, végzi az őszi szántást. Milyen jó érzés látni, szemlélni ezt a szorgalmat, kötelességvégzést, jövőre készülődést. A rozsnyói járás szövetkezetei ez idén nagyobb figyelmet fordítanak az ősziek betakarítására és megőrzésére. Ez idén már nem történik meg a rozsnyói szövetkezetben sem az a szégyenletes eset, ami annyira elkeserítette tavaly az embereket. Hogy mi volt az? Megmondhatjuk, hadd okuljanak a rossz példából a többi szövetkezetek, s természetesen maguk a rozsnyóiak. Az ültetőkrumpliról van szó. Tavaly az ültetőkrumpli olyan kíméletlen bánásmódban részesült Rozsnyón, mint a mostohagyermek. Meg is keserülték a szövetkezetesek nemtörődömségüket, mert három vagon ültetőburgonya ment tönkre hozzájárulásukkal. És kik szenvedték kárát ennek a hanyagságnak? Természetesen a tagok. Az ő keresetük sínylette meg. Az őszi vetésekkel kapcsolatosan is kell szólnunk néhány mondatban. Míg a szövetkezetekben következetesen készítik elő a talajt az őszi vetésre, sok magángazdálkodó Pató Pál úr álláspontját vallja: „Hej, ráérünk arra még!" Pedig nem érnek rá. Ez a helyzet Hosszúréten, Krasznahorkaváralján, Berzétén, Jólészen és Csetneken. Nagyon sokan megfeledkeztek az őszi repce talajának előkészítéséről is. Mire várnak ezek a magángazdálkodók? Ki tudja? Pedig nagy előny az idejében végzett munka, s mindenekfelett: haszon. Az őszi vetés fontos kelléke a jó vetőmag. A rozsnyói járásban több vetőmag tisztító-állomás működ ik. Például Rédovén, Batléren, Csetneken és Pelsőcön. A szövetkezetesek kihasználják ezt az előnyt és tiszta, jó vetőmagot vetnek a földbe. így szolgálják a jövő évi termést, a gabonaföldeket. Tudják, hogy a jó termés több és fehérebb kenyeret nyújt a városok dolgozóinak, az üzemek munkásainak, minden embernek. A becsületes munka az ország java, a haszontalan munka az ország, haza kára. Gömör dolgozó parasztsága pedig az ország javát akarja. Minden igyekezete erre irányul. Ezt szolgálja minden verejtékcseppje, keze munkájának minden lendülete. És a Sajó mentén jövőre is gazdag kalászokat ringat majd a nyári szellő. D. Gy. A diószegi kendergyárban az idény derekán A diószegi kendergyár 46 hektárnyi területen fekszik. Termelési tervét átlagban az év elejétől 103 százalékra egyenletesen teljesítik az üzem dolgozói. Fenti képünkön Gál Félixet láthatjuk kévekötözés közben. A különleges kévéket a kender hoszsza szerint úgy kötözik, hogy egyenesen a törőgéphez szállíthassák. Második képünk Horváth Andrást mutatja be, aki a prést kezeli. A préstől a kész kócot tömbökbe sajtolva a raktárba viszi. Innen textilüzemeinkbe kerül a kóc mint félkészárú, hoqv vászon, spárga, és sok más fontos közszükségleti cikk készüljön belőle. - BEFEJEZŐDÖTT A II. CSEHSZLOVÁK gépipari kiállítás Vasárnap, október 7-én este zárultak be a brnói Kultúra és Pihenés Parkjának kapui. A kiállítást, amely gépiparunk seregszemléje volt, több mint 1 700 000 látogató tekintette meg a köztársaság összes kerületeiből. 68 országból 7300 külföldi vendég érkezett. A kiállításon részt vevő külkereskedelmi vállalataink 206 millió korona értékben kötöttek üzletet és további 211 millió korona értékű üzlet megkötése folyamatban van. A kiállítás befejezése alkalmából több külföldi vendéget kértünk meg, mondjanak néhány szót benyomásaikról. Maithripala Senanayke, a ceyloni kormányküldöttség tagja, ceyloni közmunkaügyi miniszter a látottakról a következőket mondotta: „Most látom saját szemeimmel, hogy mit érhet el a technikai és ipari fejlesztés terén egy kis állam 13 millió lakosával." Ez nemcsak őszinte elismerést jelent a csehszlovák ipar és technika iránt, hanem azt is, hogyha a kis Cseh* Szlovákia példáját követve a szocialista tábor többi népe és a gyarmati elnyomás alatt lévő államok is így fogják fejleszteni iparukat és technikájukat, akkor bizony az emberi fejlődés majd hétmérföldes csizmákkal halad előre. A csehszlovák gépipari hagyományok nyomdokán haladva folytatjuk gyártmányaink minőségének állandó javítását. Amikor megkérdeztük A. R. Sen indiai kereskedő véleményét textilgépeinkről, ő így nyilatkozott: „Néhány textilgépük igazán elsőrangú és megfelel a világszínvonalnak. Elsősorban az automatikus szövőgépek és nyomdaberendezések azok, melyeket az indiai piac részére nagyon megfelelőknek találunk. Nagyon nagy .teljesítményűek és egyszerűek. Éppen most eszközöltünk nagyobb megrendelést." A kiállítás megtekintése után elbeszélgettünk George Lohr amerikai újságíróval és feleségével, akik Csehszlovákiában laknak. A kiállításra vonatkozólag is kikértük véleményüket. — Nem is tudnám ezt a nehéz kérdést mindjárt megválaszolni, — mondotta a kérdezett. — Nem elég a_.t mondani, amit minden látogatónak mondania kellene, hogy a kiállítás „kimagasló". Nagyon tetszettek az új korszerű konyhaberendezések, amelyek bármely igényes amerikai háztartásban jól érvényesülnének, a kiváló teljesítményű helikopter, a gyönyörű és kényelmes autóbuszok, az írógépek, a Frigera hütőtehergépkocsi, de leginkább az új típusú személygépkocsik. Kalapot le mindazok előtt, akik ezt a kiállítást így megrendezték, valamint iparuk, a tudósaik, a mérnökök és munkások előtt, akik mindezt kitervezték és előállították. Ha amerikai kereskedő lennék és nem újságíró, akkor kihúznám csekkkönyvemet és itt mindjárt elkezdenék vásárolni. 1958-tól Brnó nemzetközi vásárok színhelye lesz. Amint az idei kiállítás is megmutatta, ezek a vásárok a világ kereskedelmének egyik központjává válhatnak és számolhatunk a külföldi élenjáró vállalatok nagy részvételével. Mindez arra kötelezi a jövőben a kiállítások rendezőit, gépipari dolgozóinkat és más üzemeink dolgozóit is, hogy még nagyobb igyekezettel dolgozzanak a „Made in Czechoslovakia'" ielzés jó nevéért, gyártmányaink színvonalának növeléséért. G. I. • Dr. Vojtech Sedláček a brnôi kiállítás igazgatója a kiállítás befejezésének napján kihirdette annak a versenynek az eredményeit, amely a kiállításon résztvevő vállalatok között folyt. A Nehézgépipari Minisztérium szakaszán a Sezimovo—Ústí-i gépgyár nyerte az elsőséget. Az Autóipari Minisztérium szakaszán a koprivnicei Tatra és a finomgépipar szakaszán a modranyi Vltavan-üzem győzött. A győztes üzemek elismerő oklevelet és pénzjutalmat kaptak. Kisorsolták a kiállítás sorsjegyeit. A Škoda 440-es személyautókat az A szériában a 073135, a B szériában pedig a 020181 számú sorsjegyek nyerték. A második díjat — a JAWA 350 motorkerékpárt — az A szériában a 006 089 és a B szériában a 055 812 számú sorjegy nyeri. A nyerők nyereményüket Brnóban vehetik át.