Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)
1956-10-08 / 281. szám, hétfő
Ä második ötéves terv elősegíti Szlovákia további felvirágoztatását A. Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának a prešovi kerület kommunistáinak és funkcionáriusainak aktíváján mondott beszédéből Novotný elvtárs beszámolójának I bevezető részében Jellemezte az egész ország szocialista felépítésének céljait j és fő feladatait és ezzel kapcsolatban beszélt a szocialista országépítés szlovákiai problémáiról és feladatairól. Foglalkozott a csehek és a szlovákok kapcsolatainak kérdéseivel, valamint a hazánkban élő többi nemzetiség iránti politikánkkal. A második ötéves terv irányelvei különös figyelmet szentelnek Szlovákia és Kelet-Szlovákia területei fejlődésének. Pártunk tudatában van annak, hogy a cseh és szlovák nemzet egyenjogúságához nem elegendő csupán a jogi és politikai egyenlőség, hanem szükséges a gazdasági fejlődés is. Ezt az irányvonalat pártunk népi demokratikus köztársaságunk keletkezésének pillanatétól kezdve követi. Szlovákia szocialista iparosításában lényeges sikert értünk el már az első ötéves terv folyamán, amikor Szlovákiában 125 űj üzetn épült és kapott korszerű műszaki berendezést, és 109 további üzemet kibővítettünk és újraépítettünk. Az ipari dolgozók száma Szlovákiában ennek folytán az első ötéves tervben 55 százalékkal növekedett. Ezzel egyidejűleg emelkedett a Szlovákia dolgozóiról való egészségügyi, kulturális és szociális gondoskodás is a szlovák, ukrán és magyar nemzetiségű dolgozókról egyaránt. Hogy e téren mily óriási lépést haladtunk előre, ezt, elvtársak, magúik saját szemükkel látják és megerősíthetik, hogy 1945 óta, valamint az első köztársaságbeli viszonyokhoz képest mennyi minden javult Vegyék például csak azt a tényt, hogy az első köztársaságban a nyomor és az éhínség, az akkori helyzet reménytelenségének következtében a szlovákok, ukránok és magyarok tízezerszámra hagyták el szülőföldjüket és kerestek valamilyen munkát távol idegenben. Népi demokratikus köztársaságunkban mindörökre megakadályoztuk e viszonyok visszatérését. E viszonyok visszatérését semmi sem segíti elő, a külföldre szököttek szitkozódásai sem. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni az áruló cseh és szlovák emigránsok tevékenységét. Elvtársak, a valóság a következő: A nemzetközi feszültség enyhülése és köztársaságunk valamennyi téren való sikeres fejlődése következtében a cseh és a szlovák emigráció soraiban egyre nagyobb politikai és erkölcsi bomlás indult meg. Ezt a bomlási folyamatot elmélyítik az egyes emigráns csoportok és egyének közötti szüntelen ellentétek. Most, amikor egyes tőkés államok kormányai kénytelenek bizonyos kérdésekben a nemzetközi feszültség általános enyhülésének megfelelően cselekedni, a cseh és szlovák áruló emigráció az úgynevezett hidegháború hirdetőivé válik az imperialisták szolgálatában. Ma, amikor gazdasági eredményeink rájuk bizonyítják állításaik hamisságát és bebizonyítják rendszerünk föiényét a tőkés rendszer felett, uszításuk ezen a téren csekély visszhangot kelt és ezért más irányba fordítják figyelmüket. Köztársaságunk elleni uszításukban nem véletlen, hogy burzsoá nacionalista nézeteket igyekeznek szítani a csehek és szlovákok között. Ez régi tőkés taktika, hogy egymással szembe állítsák a cseh és szlovák dolgozókat. Egyfelől arról beszélnek, hogy a cseh munkás azért dolgozik, hogy Szlovákiában beruházásokat eszközölhessenek és olyan üzemeket építsenek, amelyekből a cseh munkásnak szerintük semmi haszna nincs, másfelől pedig Szlovákiában szeparatista nézeteket terjesztenek és így igyekeznek megbontani a cseh és szlovák dolgozók egységét. Tudatában vannak annak, hogy rendszerünk ereje éppen a nép egységében, a csehek és szlovákok szilárd testvéri egyetértésében rejlik és ezért Igyekeznek burzsoá nacionalista irányzatokat szítani, éspedig más nemzetiségek körében — magyarok, ukránok és lengyelek közt is. A kommunisták álljanak a burzsoá nacionalizmus elleni harc élére Látnunk kell, hogy jóllehet a szocialista országépítésben előrehaladunk, az emberek gondolkodásában levő régi, a kapitalizmus alatt szerzett csökevényeket csak lassan tudjuk leküzdeni. Azok a körülmények, amelyek lehetővé teszik a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásait hazánkban, a kapitalista világtábor fennállásában és a kapitalizmus, valamint a legyőzött ellenséges osztályok csökevényeinek ÜJ szö 1956. október 8. létezésében rejlenek köztársaságunkban. Ezek az elemek a fő hordozói és terjesztői ezeknek a nézeteknek. A burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásaira sor kerül néha köztársaságunk szocialista országépítése bonyolultságának helytelen felfogása és értékelése miatt. Ezzel kapcsolatban szeretnék rámutatni, hogy a párt és a kormány a beruházások elosztásában nemcsak a köztársaság elmaradt területei iparosításának szempontjából indul ki, nemcsak azt tartja szem előtt, hogy elsősorban ezeknek a területeknek gazdasági színvonalát emelje, hanem abból a szempontból is, hogy a leghatékonyabb gazdasági eredményt érje eJ, ami elsősorban az egész népgazdaság további fejlődésének és az egész csehszlovák nép életszínvonalának emelkedése szempontjából jelentős. Teljesen egészében meg kell értenünk ezt és világosan meg kell magyaráznunk minden' embernek. Köztársaságunk egyes területei gazdasági és ezzel egyidejűleg kulturális egyenlőtlenségének kiküszöbölését csupán a köztársaságnak mint egésznek szocialista felépítése folyamatában érhetjük el. Nem volna helyes, ha nem akarnánk látni, hogy a burzsoá nacionalizmus ilyen vagy amolyan értelemben megnyilvánul egyes cseh embereknél a szlovák dolgozókkal szemben a felsőbbrendűség szellemében — ahogy ezt húsz éven át tenyésztette a cseh burzsoázia — és másrészt megnyilvánul egyes szlovák embereknél az ukrán és a magyar nemzetiségi csoportokkal szemben. Másrészt látnunk kell, hogy a burzsoá nacionalizmus a másik oldalon is megnyilvánul egyes szlovák embereknél a csehekkel szemben, valamint egyes ukrán és magyar dolgozóknál a szlovákokkal szemben abban, hogy szorosan vett nemzeti érdekeiket az egész csehszlovák munkásosztály érdekei fölé helyezik és nem látják azt, ami nemzeteinket és népünket egyesíti. • Nagyon helytelenek azok az irányzatok is, amelyek túlbecsülik Szlovákia aazdasági fejlődésének érdekeit egész gazdaságunk fejlesztésének rovására, vagy pedig Szlovákia iparosísát, mint olyan önálló gazdasági alap építését fogják fel, amely elszigetelt a köztársaság gazdasági felépítésének egész fejlődésétől. Meg kell értenünk, hoov a gazdasági országépítést, a már meglevő ipari üzemekre való tekintettel és a köztársaság egyes ipari ágazatainak figyelembe vételével, a helyi lelőhelyek. munkaerőforrások szem előtt tartásával végezzük és ezenkívül tekintettel kell lennünk a gazdaságosságra is. Köztársaságunk egész gazdaságát oszthatatlan egésznek kell tekintenünk, ahol az egyik terület ipara összefügg a másik terület iparával és egymást kiegészítik. A burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen elsősorban nekünk, kommunistáknak kell harcolnunk, tartozzunk bármelyik nemzetiséghez. A kommunistáknak harcolniok kell a munkásosztály és az öszszes dolgozók egységéért éppen a dolgozó nép osztályérdeke miatt. Egy köztársaság vagyunk, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség köztársasága, ahol valamennyiünknek közös célja a szocializmus felépítése. Hogyan valósítja meg pártunk a nemzetiségi politikát Pártunk a nemzetiségi politikát a leninizmus szellemében, vagyis a munkásosztály és a többi dolgozó rétegek érdekében valósítja meg. Az országos pártkonferencia ebben a szellemben határozta el, — tekintetbe véve köztársaságunk eddigi politikai és gazdasági fejlődését, a munkásosztály számbeli növekedését, erősödését és öntudatosságának növekedését Szlovákiában — a szlovákiai szervek jogkörének, és így felelősségüknek bővítését is. A nemzetiségi kérdés helyes megoldásának szellemében a második ötéves terv irányelvei külön figyelmet szentelnek Szlovákia további fejlődésének. Az ipar további felépítésének biztosításához Szlovákiában megteremtik az előfeltételeket azzal, hogy elsősorban az energetikai, tüzelőanyag- és nyersanyagalapokat bővítik. Szlovákiában az egész ipari termelés lényegesen iobban emelkedik, mint országos mértékben. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági termelésben is. Érthető, hogy az ipari termeléssel egyidejűleg növekedni kell saját értelmiségünk, főleg a műszaki értelmiségiek számának Szlovákiában és ezért lényegesen növekedik öt év alatt a főiskolákon és szakiskolákon a tanulók száma. A párt tudatában van annak, hogy a nemzetiségi egyenjogúságnak meg kell nyilvánulnia a nemzet kulturális fejlődésében, a saját értelmiség létéb i is. Ebben az értelemben minden feltétel meg van a nemzetiségi csoportok kulturális igényeinek kielégítésére. A szocializmust hazánkban nemcsak a cseheknek és szlovákoknak építjük, hanem az ukránoknak, magyaroknak és más nemzetiségű polgároknak is. Igv. a leninizmus szellemében kell értelmeznünk egész nemzetiségi kérdésünket. A párt és a kormány figyelmet szentel a prešovi kerületnek A második ötéves tervben a párt és a kormány fokozott figyelmet r zentel Kelet-Szlovákia, főleg a prešovi kerület fejlesztésének. Az országos pártkonferencia határozatainak alapján a kormány a Megbízottak Testülete elnökének feladatává tette, hogy az illetékes miniszterekkel és az Állami Tervhivatal elnökének együttműködésével dolgozzanak kí és terjesszenek be KeletSzlovákia gazdasági fejlődésére önálló távlati tervjavaslatot és ennek keretében főleg a Svidník, Stropkov és Medzilaborc járásokra vonatkozóan. E távlati terv összeállításában elsőrendű figyelmet kell szentelni az Ipari munkalehetőségek számának további növelésére. Minden lehetőséget meg kell teremteni a termelési feladatok növelésére, főleg az említett három járásban. Fontos lesz a limiten aluli építkezések terén a kis termelési kapacitású üzemek felépítésének lehetőségeit megvizsgálni. Főleg arra kell vigyázni, hogy szervezésileg biztosítva legyen e terület irányelvekben megszabott földtani kutatásának gyors elvégzése és a tüzelőanyagalap megteremtése. Ezzel egyidejűleg fokozott figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelés belterjességének növelésére, a megművelhető földek teljes kihasználásával. A prešovi kerület részére a második ötéves tervhez kiadott irányelvek alapján az építkezési szerelési munkálatokra három és fél milliárd koronát irányoztunk elő, a hitel alapján történő beruházási építkezéseken kívül. Ez azonban megköveteli, hogy az egész kerületi pártszervezet, a kerület állami és gazdasági szerveivel együtt mindent megtegyen, hogy teljes mértékben és a lehető legcélszerűbben kihasználjanak minden beruházási eszközt, hogy ne történjék meg, mint eddig, az, hogy a beruházási tervet nem teljesítik. A vasúti közlekedés további fejlesztése céljából a második ötéves tervben megerősítjük a Muszyna— Orlov — Plavec— Prešov—Kysak-vonalat. Továbbá a második ötéves terv folyamán megkezdjük az Orlov— Plavec — Podolinec-vonal kiépítését. A prešovi kerületnek ezt az óhaját Is felvettük a második ötéves terv irányelveibe. A régi üzemek helyreállítása, az épülőfélben levő üzemek befejezése és az új üzemek felépítése lehetővé teszi az alkalmaztatottság lényeges növelését a kerületben. Például a Kapron-iizem befejezése után mintegy 3500 dolgozót foglaLkoztat majd. Ä strážskei Chemko-üzem kiegészítő termelésre készül, ami lehetővé teszi az üzem alakalmazottai számának növelését. A sninai Vihorlat nemzeti vállalatban is megnövekedik 1960-ig a dolgozók száma. Ez csak néhány üzem. Épülnek és elkészülnek további üzemek is, ahol további több ezer ember nyer alkalmazást. Szükséges azonban, hogy önök maguk e téren itt e kerületben nagyobb kezdeményezést fejtsenek ki. Arról van sző, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben felhasználják a kerületben levő lehetőségeket. Lehetőségek rejlenek főleg az építőanyag, a tégla, mész stb. gyártásában. Nagy lehetőségek. nyílnak a helyi nyersanyagok feldolgozására, a cirok, a gyékény stb. feldolgozására. További, lehetőségek rejlenek a közületi szolgáltatások megjavításában, mert az a helyzet, hogy a közületi szolgálatok nem képesek fedezni a polgárok szükségleteit. A mezőgazdaság legközelebbi feladatai A legfőbb figyelmet — mind országos mértékben, mind pedig főleg a prešovi kerületben — a mezőgazdasági termelés fokozásának kell szentelni. Ez a kérdés főleg itt nyer elsőrendű fontosságot, mert ez az egyik fő tényezője a dolgozók általános életszínvonala lényeges növelésének. Számos olyan rejtett tartalék van, amelyeket e célokra felhasználhatunk. A legnagyobb tartalékok elsősorban a szántóföldek kiterjesztésében, a föld megművelési színvonalának és intenzitásának növelésében, az állattenyésztés fejlesztésében rejlenek az agrotechnikai és zootechnikai intézkedések betartásával. Ha összehasonlítjuk az országos átlagot, a prešovi kerület átlagával, pl. az újszülött borjak és malacok elhullása terén, ami itt az országos átlaggal szemben jelentősen magas, azt látjuk, hogy nagyobb figyelemmel és gondossággal ezt az elhullási arányszámot lényeqesen lecsökkenthetnék. A kerületnek minden előfeltétele megvan főleg az állattenyésztési termelés fokozására, ezt azonban a rétek és legelők rendbehozásával kell kezdeni, hogy elegen- J dő takarmány legyen biztosítva. További szántóföldek nyeréséhez szükséges vízgazdasági szabályozásokat megvalósítani az árvizek megakadályozására, valamint meg kell javítani az éghajlati feltételeket is. Elvtársak, ha helyesen fognak a dologhoz, akkor ez menni fog. Ezt tanúsítja az idei gabonabegyűjtés, amit az önök kerülete a kormány által kitűzött határidő előtt teljesített. Ez arról tanúskodik, ha a dolgokat jól megszervezik, ha elmennek az emberekhez és beszélgetnek velük, akkor eredményes munkát érnek el. Most arra van szükség, hogy a begyűjtési feladatokat teljesítsék az őszes egyénileg gazdálkodó földművesek is. * * * Novotný elvtárs a továbbiakban foglalkozott a mezőgazdasági termelés belterjességének és a mezőgazdasági munkák termelékenységének fokozásával. Ezzel kapcsolatban beszélt az egységes földmúvesszövetkezetek alapításáról, m°rt a mezőgazdasági termelés növelésének kérdését nem lehet e feladat teljesít'sétől függetlenül megoldani. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy hamarosan új EFSZ-eket alaoítsanak a prešovi kerületben. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A párt Központi Bizottsága élesen elítélte azokat a hibákat, amelyek a szövetkezetek alapításában előfordultak a prešovi kerületben és helyrehozta azokat a körülményeket, amelyek e hibák okai voltak. Szeretnék azonban egy dologra rámutatni. . mégpedig arra, hogy bár a jzövetkezetek alapításában hibák fordultak elő és helytelen módszereket alkalmaztak és ezeket mi elítéltük — « helytelen módszerek miatt nem szabad elvetnünk a szövetkezetek gondolatát —, vagyis az EFSZek kiépítését, ami a szocializmus építésében a falvakon döntő tényezőt jelent. Az EFSZ-ek alapításában a falusi kommunistáknak érvényesíteniük kell a párt vezető szerepét és élükre kell állniuk azoknak, akik a falu új szövetkezeteseinek magvát fogják képezni. Elmondhatjuk, hogy a2 EFSZ-ek alapításában beállott tespedés, ami a prešovi kerületb n 1953 utáií mutatkozott, ma már lényegében a múlté. Az a 28 EFSZ, melyeket az idén alapítottak ebben a kerületben, arról tanúskodik, hoo" a prešovi kerület kis- és középparasztjai meggyőződtek arról, hogy a párt által érvényesített irányvonal megfelel az egész dolgozó i.ép, tehát a parasztok érdekeinek is. Most arról van szó, hogy ezek után az első sikerek után az egész kerületi pártszervezet további EFSZ-ek alapítására és a szövetkezetek agalapjának bővítésére törekedjék. Novotný elvtárs beszédének további részében felhívta a figyelmet a kisebbségi szövetkezetek problémájára, amelyek legtöbb esetben azért kisebbségiek, mert nem sikerült megnyerniök a középparasztok többségét. Rámutatott arra, hogy azért azokban a községekben, ahol kisebbségi szövetkezetek vannak, elsősorban a középparasztokat kell megnyerni és ezzel a szövetkezeteknek gazdasági segítséget nyújtani. Hangsúlyozta, hogy a prešovi kerületben megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy a szövetkezetek olyan termelésre irányítsák figyelmüket, amelyhez töb w dolgozóra van szükség, főleg ipari növényeket, zöldséget stb. termeljenek. Novotný elvtárs azonkívül felhívta a prešovi kommunisták figyelmét a gép- és traktorállomások munkájára. * * * Novotný elvtárs beszéďe további részében kiemelte a párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésének jelentőségét, amely a szakszervezetek feladatával foglalkozott a szocializmus építésében és kifejtette az ülésen hozott határozat fő elveit. A ne(rnzeti biztosítás és a dolgozók járadékbiztosítása átépítésével kapcsolatban hangsúlyozta a termelés rendszeres növelésének, a munka társadalmi termelk^nysége elsődleges növelésének jelentőségét az átlagbérek növekedésével szemben, mert ezek : a kérdések nagyon szorosan összefüggnek a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának emelésével. Novotný elvtárs beszédének befejező részében a párt munkájával foglalkozott és rámutatott, hogyan kell a gyakorlatb i megvalósítani a párt vezető szerepét anna,k érdekében, hogy teljesítsük az' országos pártkonferencia határozatait. & A csehszlovák néphadsereg napjának ünnepségei Október 6-án az esti órákban ä | prágai polgárok tömött sorokban vo-i 1 nultak § Julius Fučík Kultúra és Pi-: i henés Parkjába, ahol a hadsereq és [ a nép testvériségének ünnepi estjét :tartották. ; Az ünnepi estén részt vett Václav | Ouzký finomgépipari miniszter, a , Nemzeti Front szerveinek képviselői és a csehszlovák haisereg tábornoki ; kara. Megjelentek továbbá a prága: , diplomáciai testület tasíai is. Adolf Svobodának, Prága főváros | polgármesterének bevezető beszéde ; után Bohumír Lomský tábornok, nem-. ' zetvédelmi miniszter tartott beszédet. f Bratislava lakosai szombaton, ok-' > tóber 6-án ünnepi esten emlékeztek [ meg a Kultúra és Pihenés Parkjában i a csehszlovák néphadsereg napjáról, j A duklai harcosoknak, akik életük I feláldozásával egyengették szabadsági hoz vezető utunkat és vérükkel pe| csételték meg népeink és a szovjet f nemzetek testvéri szövetségét, kegye) lettel adózott a bratisiavai üzemek, [ hivatalok dolgozóinak nagy száma, i katonák és fiatalok. Röviddel 19 óra > előtt a díszemelvényen helyet foglald J tak a szlovák nemzeti szervek képvi» selői. a tábornoki kar tagjai, tisztek, > a legmagasabb csehszlovák katonai | kitüntetések viselői, a tömegszerve-' , zetek képviselői, a tudományos, kul-' » turális és művészeti élet vezető téli nyezői. Jelen voltak továbbá a bra-: (tislavai konzuli testület tagjai is. * Az ünnepi esten František ČSpnak, j a' központi nemzeti bizottság elnö, kének beszéde után František Sedl láček mondott beszédet hazánk fegy-i | veres erőinek ünnepéről. A csehszlovák néphadsereg napjá: nak ünnepségei Bratislavában vasár1 nap, október 7-én délelőtt a bratis[ lavai helyőrség ünnepélyes felsorako; zásával csúcsosodtak ki. A heiyőrség tagjai a Gottwald téren sorakoztak ; fel. ahol a leqkiválóbb katonák, al; tisztek és tisztek magas csehszlovák ; kitüntetésekben részesültek. Megkezdődött i a Nemzetközi Múzeumhét Az UNESCO szervezetének és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának indítványára október 7 és 14-e között Nemzetközi Múzeumhetet tartanak. • Ebbe az akcióba, melynek célja a közönséggel ismertetni a múzeumok küldetését az általános művelődés és az ember nevelése terén, 49 szlovákiai múzeum és képtár kapcsolódott be. Szombaton este a gyárkapu előtt Este tíz óra felé ismerős alakok tűnnek fel a gyárkapu előtt. Sohasem beszéltünk még velük, senki sem mutatott be egymásnak, mégis tudunk M egymásról eleget. A közös sors néha 5 mindegyikünk kezébe esőkabátot, eser%nyöt nyom (ha délután megered az Ä eső), vagy virágot, ha tavasz vem, vagy % egyszerűen semmit. De ebben is egy-. * ségesek vagyunk. Mi vagyunk a műJj szak után párjukat váró fiatalemberek fa gyárkapunál. Amint mondtam, sorsunk közös. S l elárulom: mostoha. Mert mire számít Ja fiatalembereknek a gyárkapunál váró j csoportja este tízkor, amikor a kis i sziréna megszólal? Elviheti a leányt i moziba? Elviheti színházba? Este tíz\kor, amikor az egész napi munka után (mindkettőjük fáradságát csak néhány j kedves szóval igyekeznek palástolni ? i Táncolni ? Ugyan! J Tegnapelőtt azonban — ránk mo(Solygott a szerencse. t E él hatkor észbekaptam: szent is1 ' ten, ma a délelőttiek hattól tizenkettőig, a „mieink" tizenkettőtől este * hatig dolgoznak! Kaptam magam, usgyi f. a gyár elé a sorstársakhoz. Ők már ott t voltak és úgy néztek rám (zsebükben (egész biztosan mozijegyet szorongat\va), mintha azt mondanák: „Mi az, te jnem olvasol újságot?" De már jönnek is a közösségünket \ felbontók. Ancsi szerelmesen karol „fiújába', felém biccentenek... Mi Uesz velem? Mozi-, színházjegyem ! nincs, szokatlan ez. Hat órakor ...ki [gondolt rá? Jön a Kató is. „Hová meggyünk?" — csicsergi, (mert a nők , ilyenkor csicseregni szoktak). És én > bűnbánóan, zavartan dadogok valamit | arról, hogy a Szegény szerelmesek i krónikáját csak délután játsszák és > magamban szidom gondatlanságomat. J Mert könnyebb a munkahetet lerövidíteni, mint Bratislavában szombaton t este mozijegyet szerezni! | Hol van már a csicsergés'. (mert a i nők ilyenkor nem szoktak csicsereg> ni). J Hát kellett ez nekem? í Még szerencse, hogy egyik barátom \ átengedte fél kilenctől a mozijegyét. ! Különben nem tudom ... t Vilcsek Géza.
