Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-05 / 278. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a pártpropagandáról az 1956—1957. pártoktatási év megkezdésével kapcsolatban (Folytatás a 3. oldalról.) gandája terén a német kérdésnek, amely közvetlenül érinti népeink biztonságát. Az egységes békeszerető Néhnetorszáq létrehozásáért, a demiIitarizációért és a növekvő fasiszta irányzatok ellen folyó küzdelem a Német Szövetségi Köztársaságban, egyike a csehszlovák nép békés harca elsőrendű feladatainak. Múlhatatlanul szükséges világosan megmutatni népünknek, hogy Németország egysége elsősorban az egész német nép ügye, feltételezi a militaristák és monopolisták befolyásának kiküszöbölését Nyugat-Németorszáqban. feltételezi a dolgozó nép szocialista vívmányainak teljes megőrzését a Német Demokratikus Köztársaságban és csakis az európai kollektív biztonság rendszerének keretéiben valósítható meg. A pártpropagandában továbbra is meg kell magyarázni a nemzetközi munkásmozgalom egységéért és a kapitalista országokban élő munkásosztály akciós egységéért folyó harc nagy jelentőségét, ameiy döntő tényező a békéért, a demokráciáért és a szociális haladásért folyó küzdelemben. Propagandánknak fontos feladata megmutatni, hogy a szocialista világrend keletkezése következtében a szocializmus győzelméért folyó harc új formáinak lehetőségei nyílnak meg. A szocializmus és kapitalizmus közötti békés egymás mellett élés és a békés verseny kérdéseinek magyarázásával nem elegendő csak általánosságban beszélni a szocializmus elkerülhetetlen végső győzelméről nemzetközi viszonylatban. Döntő rámutatni arra, mi a teendő, hogy ez a győzelem a lehető legrövidebb időn belül valósággá váljék és hogy ebből milyen feladatok hárulnak köztársaságunkra. Figyelmet kell szentelni főképp annak, hogy Csehszlovákia a proletár nemzetköziség elveivel összhangban hogyan használja fel gazdasági fejlődésének kedvező feltételeit a demokrácia és a szocializmus világfrontjának megerősítésére. Ez meggyőzően megmutatja, hogy gazdasági építésünk sikerei fontos eszközként szolgálnak a béke megőrzésére és az agresszív erők elszigetelésére. Népünk életszínvonalának emelkedése egyszersmind megdönti azt az. ellenséges állítást, hogy a szocializmus csak a földműves, nem pedig az iparilag fejlett országoknak felel meg. Ezzel a Nyugat dolgozói nyomatékos bizonyítékot kapnak a szocializmus előnyeiről és arról, hogy a munkásosztály korpiánya milyen nagyszerű távlatokat biztosít. A propagandistáknak és lektoroknak rá kell mutatniok a Szovjetunió vezető szerepére abban a harcban, amelyet a békéért, a világimperializmus agreszszív terveinek meghiúsításáért és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek érvényesítéséért folytat. A propagandisták és lektorok hivatása, hogy sokoldalúan megmagyarázzák, milyen messzemenő változásokat hoz a jelenlegi világ fejlődésében a szocialista világrendszer létezése, amelynek történelmi jelentősége abban áll, hogy a tartós világbéke megőrzésének új távlatait és lehetőségeit, a demokrácia és a szocializmus világerői aktivitásának és kezdeményezésének kibontakozását nyitja meg. A szocialista világrendszer további fejlődésében a Szovjetunióra döntő feladat hárul. Ezzel kapcsolatban a propagandistáknak és lektoroknak fontos feladata, hogy megmagyarázzák a megbonthatatlan csehszlovák-szovjet barátság jelentőségét és hirdessék azt a nemes igazságot, hogy barátságunk a Szovjetunióval oly mértékben szilárdul, mint soha azelőtt. A propagandisták és lektoroknak az a feladata, hogy •rámutassanak köztársaságunk nemzetközi helyzetének, biztonságának és erejének megszilárdulására. Népi demokratikus hazánk már sohasem lesz az imperialista fondorlatok tárgya, sőt ellenkezőleg, mind jelentőségteljesebb szerepet tölt majd be a békéért és a szocializmus győzelméért folyó küzdelemben. Hassa át a néptömegek döntő szerepének eszméje a párt nevelőmunkáját A párt bel- és külpolitikája jelenlegi kérdéseinek magyarázatainál a pártpropagandában megnyilvánul a helytelen és káros személyi kultusz befolyása azzal, hogy a néptömegek feladatát nem kellő mértékben értékeli és a személyiség feladatát egyoldalúan helytelenül kiemeli. ÜJ S7.Ö 1956. október 5. A párt a munkásosztály és nép érdekeiért folytatott küzdelemben mindig abból a felismerésből indult és indul ki, hogy a nép a történelem alkotója. A néptömegek döntő feladatáról szóló tanítás azonban kevéssé hatotta át nevelő munkánkat. A pártpropagandának elsősorban meg kell magyarázni a néptömegek döntő szerepét népi demokratikus berendezésünk jelenlegi feltételei között, amikor a hatalom a munkásosztály és a dolgozó nép kezében van és amikor a marxista-leninista párt vezette néptömegek jelentősége és feladata minduntalan növekszik. A Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján elfogadott valamennyi, a szocializmus építése feladatainak teljesítésére irányuló intézkedésnek biztosítania kell a tömegek legszélesebb részvételét az állam igazgatásában. Ez intézkedéseknek biztosítaniok kell a néptömegek kezdeményezését az ország életének minden szakaszán. A pártpropagandában a párt és a kormány intézkedéseinek magyarázatánál konkrétan kell rámutatni arra, mit kell a kommunistáknak, mint a dolgozók vezetőinek és szervezőinek a munkások, földművesek és értelmiség alkotó kezdeményezése fejlesztésére tenniök, hogyan kell segíteniük őket a munkatermelékenység fokozására irányuló törekvésükben a technikai haladásért folyó harcukban, a falvak szövetkezeteinek kiépítésében, hogyan kell szervezni a tömegeket a hiányosságok kiküszöbölésére a bürokratizmus jelenségeinek elhárítására irányuló küzdelemben, valamint a társadalmi érdekszervezetek tevékenységének fejlesztésében. A kezdeményezésnek alulról történő kibontakozását nem lehet megvalósítani az irányítás színvonala és megszilárdítása fentről jövő fokozása nélkül, ami megköveteli elsősorban az egész párt kollektív vezetésének megerősítését. Ezért múlhatatlanul a legnagyobb következetességgel fel . kell számolni a személyi kultusz maradványait, amelyek legfőképpen a kollektív vezetés ellanyhulásában nyilvánultak meg. Ezzel egyidejűleg rá kell világítani a vezetők feladatára is, akiket a munkásosztály a párt és kormány élére állít. A pártnak népi demokratikus rendszerünk megszilárdítására irányuló intézkedései, a célszerű decentralizáció, a nemzeti bizottságok, a miniszterek, az üzemigazgatók hatáskörének fokozása és a további intézkedések egész sora az állami és gazdasági szervekben mirjánzó bürokratizmus elemei ellen irányulnak, amelyek gátolták a nép kezdeményezési készségét. Ez intézkedések megvalósítása a szocialista demokratizmusnak társadalmunkban történő további elmélyülését jelentik. Az intézkedések feltételezik az alsóbb szervek nagyobb önállóságát és kezdeményezését, valamint a munkások és földművesek részvételének állandó növelését az állam igazugatásában. A szocialista rendszer ereje abban áll, hogy mélyen gyökerezik a népben. A burzsoá állam, amely mint a kizsákmányolásnak és a burzsoázia uralmának eszköze a dolgozók felett,.elnyomja a néptömegeket és lehetetlenné teszi részvételüket az állam igazgatásában. Ettől eltérően népi demokratikus államunk a nép részvételére támaszkodik az állam ügyeinek intézésénél. A kommunisták elsőrendő feladata az, hogy megszervezzék a dolgozók tevékeny tömegrészvételét a nemzeti bizottságok munkájában és hogy küzdjenek az állam és gazdasági apparátus javításáért, egyszerűsítéséért és ruganyosságáért. Következetesen érvényesíteni kell azt a lenini gondolatot, hogy a szocialista államnak kell a legtevékenyebb, legrugalmasabb és leggazdaságosabb államnak és a dolgozó tömegek valódi iskolájának lenni az irányítás és igazgatás tekintetében. Szükséges egyszersmind leleplezni és lerombolni az állami és gazdasági apparátus és központi irányítás ellen kialakult kispolgári anarchikus nézeteket, mert a pozíciók meggyengítésének komoly veszélyét rejtik magukban, amelyeket a munkásosztály kivívott az elnyomók elleni küzdelemben és amely pozíciók nélkül nem biztosíthatja a szocializmus építését. Az ellenséges propagandának dolgozóink vívmányai ellen intézett támadásaival kapcsolatban felmerültek egyes olyan hangok, amelyek „a tiszta demokrácia" hamis követelményeit tolmácsolták és követelték a nép- és szocialistaellenes nézetek szabadságát. Ezzel a demokráciával, amely csak a kapitalista kizsákmányolás köpönyege volt, népünk véglegesen felszámolt. Mi a demokráciát mint osztálydemokráciát értelmezzük. A szocialista demokratizmus a legszélesebb demokrácia, az igazi demokrácia, amely nem a polgárok formális jogain és formális szabadságán alapul, hanem azon, hogy a döntő gazdasági és politikai hatalmi pozíciók a nép kezében vannak. Az eszmei munka feladata ezen igazság ismertetése. A pártpropagandának ezért meg kell mutatni a mai szocialista demokrácia és a München előtti burzsoá köztársaság úgynevezett demokráciája, valamint a kapitalista országok demokráciája között levő alapvető különbséget. A tömegek feladatainak magyarázatánál a propaganda munkában nem hagyhatjuk figyelmen kívül a marxizmus-leninizmus eszméinek hatalmas mozgósító és átalakító erejét. A szocialista eszmeiség és a tömegek alkotó kezdeményezése fejlesztésében nagy akadályt képeznek a kapitalizmus maradványai a népek tudatában. A régi szokások, a burzsoá és kispolgári nézetek és előítéletek gátolják a szocialista öntudat megszilárdulását. A párt azáltal, hogy a marxizmus-leninizmus eszméit terjeszti a munkások, földművesek és értelmiség soraiban, fokozatosan segítségükre van a burzsoá maradványok leküzdésében, amelyeket a régi kapitalista társadalom hagyott meg bennük, megszilárdítja a szocialista tulajdon iránti kapcsolatukat, segítségükre van az új szocialista munka és állami fegyelmezettség létrehozásában. Azáltal, hogy a párt fokozza a dolgozók szocialista öntudatát, hat a tömegek alkotó tevékenységének további fejlesztésére és meggyorsítja a szocializmus építését. A néptömegek döntő feladatának megmagyarázása elválaszthatatlan a kommunista párt vezető szerbének ismertetésétől. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepét a munkásosztály és az egész dolgozó nép legsajátosabb érdekeiért vívott áldozatkész, hosszú küzdelmével érte el. A munkásosztály nem teljesíthetné történelmi hivatását: a kapitalizmus megdöntését, a népi demokratikus rendszer felállítását és új társadalmi rendszer kiépítését, ha nem alkotta volna és a harcban není edzette volna meg a forradalmi marxista-leninista kommunista pártját. A párt, amely soraiban összpontosítja a munkásosztály és a nép legjobb erőit és amelyet tevékenységében a marxizmus-leninizmus irányít, a társadalom fejlődése törvényeinek ismerete alapján helyesen vezetheti a dolgozók tömegeit a szocializmus építésének útján. Ezért a Kommunista Párt népi demokratikus rendszerünk magva és vezető ereje. A párt vezető szerepének helyes érvényesítése feltételezi minden egyes pártszerv, pártszervezet, minden egyes kommunista kezdeményezésének és felelősségének fokozását a párt politikájának teljesítésében és a pártnak a néptömegekkel való kapcsolatai megszilárdításában. Az osztályharc kérdései a szocializmus építésének mai időszakában A szocializmus építésének jelenlegi szakasza, elsősorban a mezőgazdasági termelés szocialista szövetkezeteinek kiépítése a pártpropaganda elé azt a feladatot állítja, hogy helyesen világítson rá az osztályharc valamennyi kérdésére. A párt országos konferenciája a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa eredményeinek alapján értékelte társadalmunk osztálykapcsolatait a jelenlegi szakaszon. Sztálin helytelen elméleti téziseit az osztályharc fokozásáról a szocializmus építése időszakában — amelyek szerint amilyen mértékben nőnek a szocializmus sikerei, olyan mértékben kell fokozódnia a forradalom ellenségei ellenállásának, és azok értelmezését viszonyainkra — mint helytelent elvetették. E tézisek a propagandában és a gyakorlati tevékenységben abban nyilvánultak meg, hogy nem voltak tekintettel mindig az adott helyzetre, az osztályerők igazi viszonyára és az osztályharcot nem mindig értelmezték helyesen annak teljes nagyságában. Nem értékelték az osztályellenség befolyását az ideológia terén és az egyes pártszervezetek nevelő tevékenysége a dolgozók között visszamaradt annak ellenére, hogy jelentőségét a párt Központi Bizottsága ismételten hangsúlyozta. Az osztályharc alapja a társadalom egyes osztályainak gazdasági és politikai helyzetében gyökerezik. Azonban a kapitalizmusról a szocializmusra való átmeneti időszakban sem szűnik meg az osztályharc. Az osztályharc foka és intenzitása azonban az osztályerők kölcsönös viszonyától függ, amelyet elsősorban az osztályok új, változott gazdasági helyzete szab meg. Az új szocialista termelési kapcsolatok létrehozásával nálunk az osztályviszonyok alapvető átalakulása jött létre. Amíg 1948-ban a szocialista szektor csak 50 százalékkal, a kistermelő szektor 25 százalékkal és a kapitalista szektor ugyancsak 25 százalékkal vett részt a nemzeti jövedelemben, addig 1955-ben a szocialista szektor 90 százalékra emelkedett, a kistermelő szektor 9 százalékra és a kapitalista szektor 1 százalékra csökkent. A munkásosztály nálunk a fő osztály és egyszersmind a szocialista szektor vezető ereje. Az ideológiai munkában nem lehet megfeledkeznünk azokról a változásokról, amelyek magában a munkásosztályban valósulnak meg. Azáltal, hogy állandóan fejlődik a szocialista tulajdon, amelynek a hatalmas iparban van alapja, nő és erősödik a munkásosztály egysége. A kapitalista múlttól eltérően, amelyben a munkásosztály a lakosság legjobban elnyomott és a valóságban jognélküli része volt, ma a munkásosztály az uralmon levó ero és állandóan nő szocialista öntudata, politikai és kulturális színvonala. Azonban a munkásosztály a szocializmus építésének jelenlegi időszakában sincs elkülönülve a többi osztályok eszmei befolyásától. Nem lehet megfeledkezni arról, hogy a munkásosztály a kapitalizmusból sok szokást örökölt, amelyek ellentétben állnak a szocialista munkaerkölccsel, a szocialista tulajdon iránti viszonnyal stb. Emellett a munkások sorai állandóan avarapszanak a lakosságnak többi osztályai — a kistermelők, a volt kizsákmányoló osztályok — soraiból származó részével, amelyek más nézetet, burzsoá és kispolgári ideológiát vallanak és más szokásokat sajátítottak el. Ezért már Marx hangsúlyozta, hogy a munkásosztálynak a szocializmus építése folyamafában saját magát kell átalakítania. Ez a fejlődés múlhatatlanul szükséges. A pártpolitikának ezt a fejlődést meg kell magyarázni és segédkezet kell nyújtani megvalósításában. Nálunk létezik még a. kistermelők aránylag csekélyszámú csoportja, elsősorban a földművesek soraiban. Napjainkban falvainkon megvalósul a dolgozó földművesség új termelési formára való átmenetének folyamata. Ez a forma a szocialista szövetkezeti nagytermelés. Népi demokráciánk új társadalmi és gazdasági viszonyai megszűntették a földműveseknek a kapitalisták által való kizsákmányolását és kedvező feltételeket teremtettek a szocialista szövetkezeti nagytermelésre. A szocialista szektor ma jelentős helyet foglal el. A dolgozó földművesség mindjobban tudatosítja, hogy legelőnyösebb, ha a szocializmus útján halad. Ez a történelmi folyamat nem valósítható meg a munkásosztály vezető szerepe nélkül. A munkásosztály megerősíti a földművességben pozitív törekvéseit, támogatja őt termelési törekvésében, segítségére van abban, hogy magasabb színvonalat érjen el a mezőgazdasági termelésben és leküzdje magántulajdoni beállítottságát. A propaganda rendkívül fontos feladata ma, hogy minél nagyobb segítségére legyen a falusi szövetkezetek terjesztésében és hogy megmutassa a földműveseknek a szocialista mezőgazdasági nagytermelés fölényét a kapitalista termeléssel szemben. A munkások és földművesek szövetségének megszilárdításában a legfontosabb feladatok egyike az, hogy megnyerjük a középparasztokat a szocialista szövetkezeti nagytermelésnek. Az állandóan szilárduló EFSZ-eknek és a párt mindennapos céltudatos oktató tevékenységének erre kell kedvező előfeltételeket teremtenie. A munkásosztály és a dolgozó földművesek mellett vannak nálunk a kizsákmányoló osztályok maradványai — a kulákok. A szocialista termelési kapcsolatok állandó növekedése, valamint a korlátozások és a háttérbeszorítás politikája következetes érvényesítése következtében falvainkon már jelentős mértékben csökkent e tőkés osztály gazdasági és számbeli ereje. A nemzetközi kapcsolatok kedvező fejlődése, valamint a belső építésünkben elért nagy sikerek olyan helyzetet teremtettek, hogy figyelembe lehet venni egyes kulákok magatartását, akik olyan törekvést nyilvánítanak, hogy saját kezük munkájából élő, emberhez méltó életet akarnak élni. Emellett azonban nem szabad lankadni éberségünknek a kizsákmányoló osztály maradványaival szemben, amely osztály arra törekszik, hogy meghiúsítsa a szocializmus építését a falvakon. A kulákság mint osztály korlátozásának és háttérbeszorításának politikája továbbra is érvényben marad. Az ideológiai munkában kiváltképp a falvakon ezeket a bonyolült társadalmi folyamatokat nem szabad sématikusan és egyszerűsítve magyarázni, hanem arra kell törekedni, hogy a propaganda a valóságnak meg felelően és konkréten magyarázza meg a helyzetet a falun és a pártszervezetek feladatait a szocializmus győzelméért folyó további küzdelemben. A szocialista társadalom, amelyet építünk, nem elemi erővel alakul, hanem tudományos isineretek alapján. A legfejlettebb technika és a tudomány legújabb eredményei, amelyeket a gazdaságban és életünk valamennyi terén felhasználunk, magas kultúrájú és képzettségű embereket követel meg. Ezért múlhatatlanul szükséges a tudományos ismereteknek, a kultúra valamennyi terjesztőinek tevékeny részvétele a szocializmus építésében. A szocializmus építésének jelenlegi szakaszán tovább folyik a régi burzsoá értelmiség átnevelésének folyamata és egyúttal új értelmiség alakul a dolgozó nép soraiból. Felhasználunk minden haladó vívmányt, melyet az előző nemzedékek teremtettek. A régi értelmiség túlnyomó többsége megértette feladatát és erőit teljes mértékben a szocializmus építésének szolgálatába állította. A szocializmus az építés folyamatában megszabadul a múlt maradványaitól. A mi társadalmunk értelmisége az előző társadalmak értelmiségeitől eltérőleg jelentős szerepet tölt be, mert nem a kizsákmányolók szűk rétegét, hanem az egész társadalmat szolgálja. Az értelmiség tagjai csakis a népi demokrácia új feltételei között érvényesíthetik teljes mértékben tehetségüket és állíthatják a nép szolgálatába. Azok a sikerek, amelyeket az utóbbi időben elérünk pl. a korszerű technika terén, büszkeséggel töltenek el bennünket. Értelmiségünket tiszteletben tartjuk és támogatjuk munkáját. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ezen társadalmi réteg egyes tagjai még burzsoá és ellenséges nézeteket vallanak. Amikor a' propagandában az értelmiséghez fordulunk, helyesen meg kell magyarázni a munkásosztály vezető szerepét és ideológiáját. Csakis az az értelmisí^j teljesíti hivatását, amely fenntartás nélkül hú a nép ügyéhez. A helytelen teoretikus nézeteknek a2 osztályharc kérdéseiben való leküzdésével egyidejűleg lankadatlanul ki kell tartanunk forradalmi éberségünkben. Nem volna marxistához méltó azt hinni, hogy a szocializmus építésének további fejlődése nálunk folyamatosan, akadályok és nehézségek, osztályharc nélkül megy majd végbe az élet minden terén. Szüntelenül szilárdítsuk a párt eszmei egységét A dolgozók sikeres irányításának, a párt vezető szerepe helyes érvényesísítésének föltétele a párt egysége. A párt eszmei-politikai és szervezési egysége volt alapja minden múltbeli és korunkbeli sikerének is, és alapja Ieqvőzhetetlenséqének. Csak az egységes párt akcióképes és csak az ilyen párt képes mozgósítani, lelkesíteni a népet és alkotó erejét a szocialista építésre irányítani. A pártegység megszilárdításának alapja a marxista-leninista elmélet és módszerek elsajátítása és használata pártunk és egész társadalmunk legfontosabb életproblémáinak megoldásában. Az elmélet egyre mélyebb ismerete lehetővé teszi, hogy az eddiginél behatóbban és tárgyilagosabban tanulmányozzuk a gyakorlati tevékenységet, hogy nyilt nézetcsere keretében helyes következtetéseket és határozatokat tegyünk és egységes véleményt érjünk el a pártélet alapvető kérdéseiben. A párt országos konferenciája 1956 júniusában értékelte az SZKP XX. kongresszusának és a CSKP KB márciusi plénumának eredményeit a pártszervezetekben, mint a pártegyséci, szilárdság és egyöntetűség bizonyítékát. A vita és a nézetcsere folyamán feltártak és lényegében kiküszöböltek számos helytelen, a pártra káros következtetést és elméletet. A párt újból igazolva látta azt a tapasztalatot, hogy a kommunisták ideológiai nevelése és a kérdések tárgyilagos megvitatása nyilt nézetcsere keretében a marxizmus-leninizmus alapján a párt megerősödésének tartós módszere maradt. Az élénk nézetcsere a pártgyűlések nyilt és tárgyilagos vitája keretében egyike azon legfontosabb feltételeknek, hogy a pártmunkában a lenini felfogás érvényesüljön. Csak ilyen feltétel.mellett lehet fejleszteni a párttagok alkotó gondolkodását, csak így lehet legyőzni a pártmunkában a bürokratizmus tüneteit és a sematizmust, így lehet mélyen megérteni az életet, álta(Folytatás az 5. oldalon).