Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-01 / 274. szám, hétfő

EF É ff P JU Mars — a titokzatos égitest Az utóbbi időben nagy érdeklő­dést keltett az égboltozat déli ré­szén ragyogó vörös csillag — a Mars. Világszerte gondosan tanulmányozzák a csillagvizsgálók és sok ember sze­me függ e titokzatos égitesten a vi­lágos nyári estéken. Szeptember 10­én a Mars „csekély" 56 millió kilo­méterre közelítette meg a Földet és így a csillagvizsgálóknak kitűnő lehe­tőségük nyílott az égitest részletes megfigyelésére. A Mars az égitestek egy kis csa­ládjába, a Nap bolygói közé tartozik. A Naptól való távolsága szerinti sor­rendben negyedik helyen, tehát mind­járt a Föld után következik. Mintegy 228 millió kilométer távolságban van a Naptól. Eléggé nagy kerületű pá­lyán másodpercenként 24 kilométeres sebességgel mozog a Nap körül. Egy teljes fordulat 687 napig, tehát nem egészen két évig tart. Ez idő alatt pályáján felváltva közeledik a Nap­hoz 206 millió kilométer távolságra (ez az úgynevezett periphelium) és tá­volodik tőle 248 millió kilométerre (úgynevezett aphélium). A Mars ak­kor közelítheti meg a legjobban a Földet, ha a másik oldalán áll vele szemben m'nt a Nap, vagyis úgyne­vezett oppozícióban van. Ilyenkor egész éjszakán át láthatjuk a déli lá­tóhatáron: este kel fel és reggel nyugszik le. Mivel azonban pályája elég hosszú, nem közeledik a Földhöz minden egyes oppozíció alkalmával egyícrmán. A legjobban akkor köze­lítheti meg, ha oppozíciója egybeesik aphé'iumával (a legközelebb van a Naphoz). Az ilyen közeledés ' eléggé ritkán következik be, 15—17 éven be­lül egyszer. A Mars ilyenkor átlago­san 55 millió kilométernyi távolság­ban van tőlünk. Ilyen mértékben 1971-ben közelíti meg ismét Földün­ket. A Mars jelentősen kisebb mint a Föld. Egyenlítőjének átmérője 67^0 kilométer, tehát csak egy kevéssel naayobb mint a Föld átmérőjének fele. A Földhöz viszonyítva a Mars anyaga még frissebb. A Föld anya­gának csak mintegy tizedét teszi ki. Ezért kell, hogy kisebb legyen sűrű­sége is, valamint felszínének vonzó­ereje. A Földön 70 kg súlyú ember a Marson csupán nem egész 25 kg-ot nyomna. A Mars 24 óra 37 perc alatt fordui meg tengelye körül. Egy napja tehát csak kevéssel hosszabb mint a Földé. Sarktengelyé-nek az Egyenlítővel al­kotott szöge (64 fok 50 perc) szin­tén nagyon hasonlít a Föld tengelyé­nek szögéhez (66 fok 30 perc). Ezért a Marson is hasonlóképpen váltakoz­nak az évszakok mint nálunk. Az év­szakok azonban hűvösebbek, mert a Mars távolabb van a Naptól és csu­pán 43 százalékát kapja azoknak a napsugaraknak, amelyek a Föld ugyanolyan nagy területét érintik. ^agy távcsövekkel végzett megfi­gyelésekből megállapítható, hogy mi­lyen lehet a Mars összetétele és a , Mars felülete. Felületének legnagyobb részét világos és sötét sárga színű vöröses árnyalatú tájak alkotják. Ezek valószínűleg nagy kiterjedésű sivatagok, hasonlók Földünk sivatag­jaihoz. A Mars területén levő vöröses árnyalatú sivatagok túlsúlya okozza a Mars híres vörösnek tűnő színét is 1877-ben az olasz Schiaparelli a Marson felfedezte az érdekes sötét vonalak egész rendszerét, amelyeket „canale"-nak nevezett. Egyes meg­figyelők még azt is állították, hogy valamennyi vonal kettős. Igyekeztek bebizonyítani, hogy ezek a csatornák nem természetes részei a Mars felü­letének, hanem e bolygó lakosainak alkotásai. Ma ezt a nézetet tökélete­sen megcáfolták. A pontos fényképek azt mutatják, hogy a „kanálisok" nem kettős egyenes vonalak, hanem árnyak, sötét pontok és szaggatott domborulatok szabálytalan nyomai Az első megfigyeléseket gyenge táv­csövekkel végezték, amelyekkel nem tudták megkülönböztetni a Mars fel­színének részleteit. így nem csekély szerepet játszott a megfigyelők fan­táziája. Ma a kanálisok létezésének kérdését senki sem veheti komolyan. A Mars felületének markáns alaku­latai a pólusok körül levő világítóan fehér foltok, az úgynevezett „poláris sipkák". Amint számos megfigyelés mutatta, ezek valószínűleg vékony jégrétegek, amelyek a Mars-évek fo­lyamán rendszeresen változtatják ki­terjedésüket. A fokozódó meleg követ­keztében e jégmezők gyorsan össze­zsugorodnak. Az év folyamán a Marson színüket változtatják a zöld területek is, amelyek ősszel mindig barna színt öltenek. Ezeket a területeket valószí­nűleg valamilyen, a mi magas hegy­ségeinkben levő növényzetünkhöz ha­sonló növényfajta borítja. A Marson valószínűleg az élet egyedüli formáját a növények képviselik. Magasabb fokú életnek a Marson nincsenek kedvező feltételei. A Mars légköre nagyon ritka és csak nagyon kevés mennyiségű oxi­gént és vízpárát tartalmaz. Ezenkívül a Marson teljes a vízhiány. Felületén a hőmérséklet nem alkalmas maga­sabbfokú élőlények létezésére. Az egyenlítőnél a legmagasabb hőmérsék­let nyáron nappal plusz 5 fok celzius­tól plusz 25 fokig terjed, míg éjszaka minusz 45 fok celziusra süllyed. Té­len érthetően még alacsonyabb a hő­mérséklet. Ezért' ha a Marson van is élet, ennek csak a legalacsonyabb foka, tehát növények lehetnek. A Marsnak még egy érdekes tulaj­donsága van a többi égitestektől elté­rően. Szoros közelségében nagy gyorsaság­gal két egészen kis holdacska kering körülötte. Vannak más égitestek is ugyan, amelyeknek hold-bolygóik van­nak. A Földnek például van egy hold­ja, és a Jupiternek, a Nap nagy boly­gójának 12 holdja van. Azonban egy égitestnek sincsenek oly kis hold­jai, mint a Marsnak. Egyiküknek, a Phobos (félelem) nevűnek, átmérője 12 kilométer és a Marsot hét és fél óra alatt, vagyis naponta háromszor kerüli meg. A másik Deimos (Bor­zalom) nevű holdnak átmérője csak 8 kilométer. Körforgása 30 óráig tart. A Mars mostani közeledése alkalmá­val már eddig is számos értékes meg­figyelést eszközöltek. A harkovi szov­jet csillagászok már augusztus végén felhívták a figyelmet arra, hogy a Mars felületén óriási felhőgomolyagok keletkeztek, az úgynevezett Mare Si­reneum területen. Egy (léttel később ugyanezen a területen nagy kiterjedé­sű, mintegy 2000 kilométer szélességű sárga felhőket figyeltek meg a Texas-i MacDonald csillagvizsgáló tudósai. Másnap W-alakú felhőzetet figyeltek meg, amelynek szélessége elérte az 5000 kilométert. A Mars nagy kiter­jedésű sivatagain nagy „homokviharo­kat" észleltek, amelyek nagy területe­ket finom porfelhőbe burkoltak. Ezek azonban csak előzetes jelentések. Két­ségtelen, hogy a Mars közellétének ideje folyamán még több értékes meg­figyelést eszközölnek. A Mars titkának, felületének, a Marson való életnek megfejtésére már hosszú évek óta számos csillagvizsgá­ló törekszik. A közvetlen megfigyelé­seket azonban még mindig sok minden akadályozza. Lehetséges azonban, sőt ma már valószínű, hogy egyszer meg­valósul az égitestek közötti repülés és az emberek rakétával elkerülnek a Marsra is, és akkor a helyszínen old­hatják meg e bolygó eddig még ho­mályfedte titkait. Ján Štohl, a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati intézetének dolgo­zója. AMIRŐL A MÁKFEJ BESZÉL... A németországi Pa­derdornban az 1800-as évek elején éjjelenként fény szűrődött ki a pa­tika ablakán. Sertürner Frigyes volt itt a gyógyszerész. Mit mű­velt a komoly gyógy­szerész egyszerű labo­ratóriumi asztalánál hosszú tizenkét éven ke­resztül? Csak annyit tudnak a kis falu lakói, hogy a kertek mákfejei a gyógyszerészhez ván­doroltak. Fáradhatatlanul ke­reste azt az anyagot a mákfejben, amelyet már ősrégi idők óta a kék egű Görögország gyógy­szerészei — orvosai ke­restek. Végre megtalál­ta azt a hatóanyagot a mák fejben, amelynek kivonatával mindenek csodájára Augustusnak, a római világbirodalom hatalmas császárának udvari orvosa csodálatos módon gyógyította meg a reumában szenvedő, mozdulni nem tudó, ha­talmas Augustust. A padernborni kis fa­lucska tudós gyógysze­része megtalálta azt az anyagot, amelyről Plíni­us római történetíré úgy ;-, mint gondűző', kábító valamiről, külö­nösen, ha egy bizonyos mandragna növény ned­vével keverik. Hosszas kísérletezés után Sertürner gyógy­szerész fehér port állí­tott elő, amelyet segéd­je segítségével önma­űán próbált ki. Igaz, majdnem életét vesz­tette, s ha nem adta volna meg az utasítást segédjének, hogy fel nem ébredése esetén ecetes vizet itasson vele — örökre álomba me­rült volna. Pedig azt az állapotot sokszor kíván­ta is magának a sok ül­dözésért, amely talál­mánya miatt érte! Tapasztalatait, ami­ket magán észlelt, érte­kezésben foglalta össze, de a szaklapok nem akarták közölni cikkét. Végül sok-sok idő után egy francia lap, a Jour­nal de Pharmacie kö­zölte értekezését. Meg ­indult ellene a hajsza, hazaárulással vádolták. Mindezek ellenére to­vább dolgozott és egy újabb tanulmányában leírja, hogyan választot­ta ki a tiszta morfiumot az ópiumból és elmond­ja, hogy ópiumból még több anyag választható ki. Így találta fel később a codeint, amelyet ugyancsak az ópiumból nyernek. A megtalált port igen találóan, mor­phiumnak nevezi, hiszen Ovidius római költő is emlegeti Morpneust, az álmok istenét. Mindezek ellenére a gyógyszerészt támadták kérlelhetetlenül. Azt ta­nácsolták neki, hogy jobb volna, ha hallgatna. A könyörtelen támadás összetörte erejét. Egyszer csillant fel számára az igazi, meg­érdemelt öröm. A fran­ciák az „ Inštitút de Francé"-díjjal ajándé­kozták meg, ami a leg­nagyobb kitúntefés volt, hasonló a mai Nobel­díjhoz. Erre Goethe ajánlatá­ra a jénai egyetem dísz­doktora lett. Ö azonban ezt a nagy kitüntetést lelkileg nem tudta fel­fogni. Nem tudta fel­fogni a pétervári, lissza­boni, párizsi stb. tudós társaságok tagságát, amelyet felajánlottak neki. Az embereket ke­rüli, rémképek gyötrik és végül Wiesbadenben az elmegyógyintézetben fejezi be életét. Amikor gyönyörködve sétálunk a kert, szántó­föld szebbnél szebb, tar­kábbnál tarkább nyíló mákültetvényeiben, s amikor millió és millió ember hálatelt szívvel gondol iszonyú fájdal­mai megszabadítójára, s amikor közömbösen ha­ladunk el egy-egy mák­tábla mentén, vagy a mákgubó gyűjtését hir­dető plakát mellett, bi­zonyára nem gondolunk arra, miről is tudna be­szélni az ártatlan mák­fej. Két évezreden keresz­tül, a görögöktől nap­jainkig tartott, amíg teljesen megfejtették a mákgubó rejtélyét. S ma a mákfejből készült or­vosságok az emberiség javát szolgálják. Dr. Rehák Gyula RÖVID HÍREK A VILÄG leghosszabb rádióközvetí­tö vonala Moszkvát köti össze az Antarktidákkal. 1953-ban adták át a forgalomnak. A szovjet tudósok a legkorszerűbb felvevő- és leadóké­szülékekkel állandó kapcsolatot tar­tanak fenn az Antarktidákról a világ összes városaival és rendszeresen ki­cserélhetik tapasztalataikat a külföldi szakemberekkel. KÜLÖNLEGES „repülötányér" ala­kú helikoptert szerkesztett S. Tjos­woll norvég mérnök. Az új helikopter termelési költségei nem nagyobbak, mint egy kis gépjármű termelési költségei. A NÉMET Demokratikus Köztársa­ságban kísérleti villanyszerkezetet készítettek légyfogás céljából. A le­gyeket optikai ingerléssel az elekt­romágneses mezőre kergetik, ahol rövidesen elpusztulnak. AZ USÄ-ban postabélyegeket áru­sító automatákat vezetnek be. Az automatának válogató korongja van a bélyegek értékének megjelölésével és ezenkívül különféle nyílások a pénz számára. A szükséges bélyeg­fajta kiválasztása és a pénzérme be­dobása után az automata kiadja a bélyeget. A SZÄLLlTÄS ideje alatt műjégge! és kisebb mennyiségű gyógyszer hozzáadásával konzervált tengeri ha­lak kétszer, hároťnszor annyi ideig frissen maradnak, mint a közönséges műjéggel konzervált halak. SZOLAKRON A párizsi és párizskörnyéki mun­kások legjobb képzőművészeti alko­tásaiból rendezett kiállítást a párizsi Munka š Kultúra nevű egyesület. A hivatalos kritika igen nagyra ér­tékelte a kiállított műveket és meg­állapította, hogy nem volt közöttük egyetlen absztrakt vagy más deka­dens irányzatok szellemiében készült mű sem. A szintetikus (mű) fonalat a sztati­kus villanytöltés gépi feldolgozásával nyerik. Az ilyen fonalból készült szövet könnyen szakad. A magyarországi Plasztikus Anyagok Kutatóintézeté-ben új anyagot dolgoztak ki, mely elvezeti a fonalakon keletkező villamosságot, Ezt az anyagot 6zolakrc»nnak nevezték el. A szolakron a vízben feloldódik és az így nyert folyadékkal beeresztik a fonalakat. Feldo'gozás után kimossák a szövetből a szolakront. A szolakront az agyagos földek ösz­szetételének megváltoztatására is fel lehet használni, mert a szolakron köz­reműködésével a levegő és a víz köny­nyebben kerül a talajba. A növények fejlődését ezzel 30—100 százalékkal meggyorsítják. Cementtartály A Német Szövetségi Köztársaságban kéttengelyű cementtartályt gyártanak, mely hátulról záródik. Körülbelül 10 köbméter űrtartalma van, és 10,6 ton­nát bír el. A tartály önműködően ürül, Érdekes VKV-antenna A kaliforniai pusztaságban befejez­ték az igen rövid hullámú antennák szerelését. Az antenna kör-reflektor­ból és hét spirális felfogó elemből áll, A vastag rézszalagokból álló spirálok­zárt, 210 cm hosszú műszigetelőbő! készített hengerekre vannak tekerve, melyeket üvegfonalakkal szilárdítanak meg. Az antenna a magaslati rakéták jelzéseinek felfogására és az atmosz­féra magasabb rétegeinek felülvizsgá­lását végző magaslati kísérleti be­rendezések céljaira szolgál. emellett a szükséges levegőt vagy köz-* vetlenül a jármű motorja adja, vagy pedig a vontatón elhelyezett kompresz­szor. A tartályból egy perc leforgása alatt egy tonna cement ürül. Rugós borotvakészülék Az új típusú svájci borotvakészülék> ben a borotvakést elektromotor helyett rúgós szerkezet hozza működésbe. A­gépfejben két kés van: egy szilárd, külső nyílásokkal ellátott és egy moz-: gó belső, mely a tulajdonképpeni bo­rotválást végzi. A rugós szerkezet műanyagból készült burokban van. A burok egyik oldalán van a gépfej a késekkel, a másik oldalán egy kulcs a rugó felhúzására és egy gomb a gép ki- és bekapcsolására. Egy bekapcso­lással a gépszerkezet három percig működik. Felragasztható alumíniumcímkék A North Shore Nameplate Inc. cég alumíniumból készített címkéket gyárt gépek számára, melyeket az egyenes és legömbölyített fémből, fából vagy műanyagból készült gépekre egysze­rűen fel lehet ragasztani. A címkék hátsó oldalán ragasztóréteg van, me­lyet celofán borítékkal védenek és uaiyazsABa íjoja sb}zse6bj ije/íisutB letépnek a címkéről. Fe'ragasztás előtt a tárgy felszínét, mely egyenetlen is lehet, benzinnel letisztítják. A címkék 24 órán belül tökéletesen leragadnak. A címkékre írni lehet, s egy vagy több színű nyoi mással lehet ellátni őket. Vízi televíziós antenna A moszkvai rádióklubban kis an­tennát készítettek, mely desztillált vízbe, vagy más pontosan specifikált anyagba mártva ugyanolyan tulajdon­ságokkal rendelkezik, mint a közön­séges dipól. A moszkvai televíziós központ programját eddig 2470 milli­méter magasságú televíziós antenná­val lehetett felfogni. Ugyanezt a prog­ramot ugyanilyen jól felfogja az 'új 305 milliméter magasságú antenna. A rádióklub dolgozói ugyanis megálla­pították, hogy egyes anyagoknak meg­van a képességük arra, hogy lerövi­dítsék a rádióhullámokat. E felisme­rés felhasználásával most cigaretta­doboz nagyságú televíziós antennát akarnak szerkeszteni. Az elméleti számítások azt bizonyítják, hogy a leadó közelében ilyen miniatűr an­tennákkal is fel lehet fogni a tele­víziós programot. Televíziós készülék szónokok számára Az előadások leírt szövege helyett a külföldi szónokok miniatűr elektro­mágneses szerkezetet használnak, mely a televíziós készülék elvén alap­szik. A beszéd szövegét különleges átlátszó lapra helyezik, melyet hen­gerre erősítenek. Ezt a hengert a szerkezetbe helyezik, hasonlóképpen, mint a filmet a fényképezőgépbe. A beszéd szövegét az elülső lemez fel­színén lehet olvasni. A mozgó szöveg gyorsaságát kézzel szabályozzák. Miniatűr rádiókészülék Összerakható fehérneműszárító Az amerikai laboratóriumokban mi­niatűr leadó- és felvevőszerkezeteket készítenek félvezetőkkel ellátva. A mikrofón nemcsak a lea-dó modulálá­sát végzi, hanem a körülbelül 80 gramm súlyú leadókat és felvevőket is ellátja villamosárammal. A gép szer­kesztői feltételezik, hogy a rádióbe­rendezés 1500 km-es távolságra biz­tosít összeköttetést. Az összerakható fehérneműszárító célszerű és egyszerű berendezés a háztartások számára. A készüléket Angliában gyártják. Nincsenek mozgó részei és felhasználás után össze lehet rakni a szerkezetet. Az összerakható szekrény oldalán elhelyezett hőforrás­ból meleg levegő árad. A szekrényke többi három fala átlátszó plasztikus anyagból van. A fehérneműt 9 rekesz­ben akasztják a szárítóba. A szárító automatikusan kikapcsolódik. A kábelek hibahelyének rádióaktivitással való megállapítása A távbeszélő kábeleken előforduló sérülések megtalálására már hosszabb idő óta a gáznyomású ellenőrző rend­szer mutatkozott a legmegfelelőbbnek. E módszer a nedvességnek a kábel belsejébe való behatolását is megaka­dályozza. A gáznyomásos ellenőrzésnél kábel belsejét állandóan kb. 2 atm. nyomás alatt tartják, úgy, hogy a ká­belköpeny, avagy a manzsetták hézag­hibái gyorsan megállapíthatók. Az ed­digi eljárás szerint minden 9 km-es kábelhossz önálló gázszakaszt képez s gázcsapokkal van a szomszédos ré­szektől elzárva. A kábelkötésekbe 900 méteres távolságban manométereket szerelnék, melyek a gáznyomás 1,6 atm-ra való süllyedését az áramkör kontakt lezárásával jelzik egy külön vezetéken át az ellenőrzőhivatalnak. Ez az eljárás azonban a hiba helyét csak megközelítően adta meg. A hiba helyének pontos megállapítá­sára egy új eljárás szerint rádióaktív ..aázcseDDet". Dl. radont-. 5 millicurie aktivitással és 3,5 napos felezési idővel fújnak be a hibahelyes szakasz mano­méter-manzsettájába. A befújt rádio­aktív gáz nyomása 0,2 atm-val a köté­sen mért normális töltőgáz nyomása felett van. A kábelben levő gázáram rögtön a kábelhézaghoz viszi a rádio­aktív gázt, mely ezen keresztül a föld­be jut. Kb. 3—8 órával a gázcsepp befúvása után végigmennek egy Gei­ger-számlálóval a kábelárok fölött a hibahelyes manbméter kábelszakaszán. A hézagnál levő föld a kitódult rádió­aktív gáztól nagymennyiségű rádióak­tivitást tartalmaz, amii a Geiger-szám­láló fejhallgatója élénk kopogtatások­kal, avagy egy rákapcsolt mérőkészü­lék megfelelő kilengéssel jelez. A rá­dióaktív sugárzás egész kis hézaghe­lyen is a készüléket jelzésre készteti, úgyhogy a hibahely megtalá'ható. A rádióaktív gáz kilépési helyén a talaj száraz homok esetén kb. 8 óráig, ned­ves agyagnál 50 óráig marad rádióak­tív. K. m

Next

/
Thumbnails
Contents