Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)
1956-10-01 / 274. szám, hétfő
EF É ff P JU Mars — a titokzatos égitest Az utóbbi időben nagy érdeklődést keltett az égboltozat déli részén ragyogó vörös csillag — a Mars. Világszerte gondosan tanulmányozzák a csillagvizsgálók és sok ember szeme függ e titokzatos égitesten a világos nyári estéken. Szeptember 10én a Mars „csekély" 56 millió kilométerre közelítette meg a Földet és így a csillagvizsgálóknak kitűnő lehetőségük nyílott az égitest részletes megfigyelésére. A Mars az égitestek egy kis családjába, a Nap bolygói közé tartozik. A Naptól való távolsága szerinti sorrendben negyedik helyen, tehát mindjárt a Föld után következik. Mintegy 228 millió kilométer távolságban van a Naptól. Eléggé nagy kerületű pályán másodpercenként 24 kilométeres sebességgel mozog a Nap körül. Egy teljes fordulat 687 napig, tehát nem egészen két évig tart. Ez idő alatt pályáján felváltva közeledik a Naphoz 206 millió kilométer távolságra (ez az úgynevezett periphelium) és távolodik tőle 248 millió kilométerre (úgynevezett aphélium). A Mars akkor közelítheti meg a legjobban a Földet, ha a másik oldalán áll vele szemben m'nt a Nap, vagyis úgynevezett oppozícióban van. Ilyenkor egész éjszakán át láthatjuk a déli látóhatáron: este kel fel és reggel nyugszik le. Mivel azonban pályája elég hosszú, nem közeledik a Földhöz minden egyes oppozíció alkalmával egyícrmán. A legjobban akkor közelítheti meg, ha oppozíciója egybeesik aphé'iumával (a legközelebb van a Naphoz). Az ilyen közeledés ' eléggé ritkán következik be, 15—17 éven belül egyszer. A Mars ilyenkor átlagosan 55 millió kilométernyi távolságban van tőlünk. Ilyen mértékben 1971-ben közelíti meg ismét Földünket. A Mars jelentősen kisebb mint a Föld. Egyenlítőjének átmérője 67^0 kilométer, tehát csak egy kevéssel naayobb mint a Föld átmérőjének fele. A Földhöz viszonyítva a Mars anyaga még frissebb. A Föld anyagának csak mintegy tizedét teszi ki. Ezért kell, hogy kisebb legyen sűrűsége is, valamint felszínének vonzóereje. A Földön 70 kg súlyú ember a Marson csupán nem egész 25 kg-ot nyomna. A Mars 24 óra 37 perc alatt fordui meg tengelye körül. Egy napja tehát csak kevéssel hosszabb mint a Földé. Sarktengelyé-nek az Egyenlítővel alkotott szöge (64 fok 50 perc) szintén nagyon hasonlít a Föld tengelyének szögéhez (66 fok 30 perc). Ezért a Marson is hasonlóképpen váltakoznak az évszakok mint nálunk. Az évszakok azonban hűvösebbek, mert a Mars távolabb van a Naptól és csupán 43 százalékát kapja azoknak a napsugaraknak, amelyek a Föld ugyanolyan nagy területét érintik. ^agy távcsövekkel végzett megfigyelésekből megállapítható, hogy milyen lehet a Mars összetétele és a , Mars felülete. Felületének legnagyobb részét világos és sötét sárga színű vöröses árnyalatú tájak alkotják. Ezek valószínűleg nagy kiterjedésű sivatagok, hasonlók Földünk sivatagjaihoz. A Mars területén levő vöröses árnyalatú sivatagok túlsúlya okozza a Mars híres vörösnek tűnő színét is 1877-ben az olasz Schiaparelli a Marson felfedezte az érdekes sötét vonalak egész rendszerét, amelyeket „canale"-nak nevezett. Egyes megfigyelők még azt is állították, hogy valamennyi vonal kettős. Igyekeztek bebizonyítani, hogy ezek a csatornák nem természetes részei a Mars felületének, hanem e bolygó lakosainak alkotásai. Ma ezt a nézetet tökéletesen megcáfolták. A pontos fényképek azt mutatják, hogy a „kanálisok" nem kettős egyenes vonalak, hanem árnyak, sötét pontok és szaggatott domborulatok szabálytalan nyomai Az első megfigyeléseket gyenge távcsövekkel végezték, amelyekkel nem tudták megkülönböztetni a Mars felszínének részleteit. így nem csekély szerepet játszott a megfigyelők fantáziája. Ma a kanálisok létezésének kérdését senki sem veheti komolyan. A Mars felületének markáns alakulatai a pólusok körül levő világítóan fehér foltok, az úgynevezett „poláris sipkák". Amint számos megfigyelés mutatta, ezek valószínűleg vékony jégrétegek, amelyek a Mars-évek folyamán rendszeresen változtatják kiterjedésüket. A fokozódó meleg következtében e jégmezők gyorsan összezsugorodnak. Az év folyamán a Marson színüket változtatják a zöld területek is, amelyek ősszel mindig barna színt öltenek. Ezeket a területeket valószínűleg valamilyen, a mi magas hegységeinkben levő növényzetünkhöz hasonló növényfajta borítja. A Marson valószínűleg az élet egyedüli formáját a növények képviselik. Magasabb fokú életnek a Marson nincsenek kedvező feltételei. A Mars légköre nagyon ritka és csak nagyon kevés mennyiségű oxigént és vízpárát tartalmaz. Ezenkívül a Marson teljes a vízhiány. Felületén a hőmérséklet nem alkalmas magasabbfokú élőlények létezésére. Az egyenlítőnél a legmagasabb hőmérséklet nyáron nappal plusz 5 fok celziustól plusz 25 fokig terjed, míg éjszaka minusz 45 fok celziusra süllyed. Télen érthetően még alacsonyabb a hőmérséklet. Ezért' ha a Marson van is élet, ennek csak a legalacsonyabb foka, tehát növények lehetnek. A Marsnak még egy érdekes tulajdonsága van a többi égitestektől eltérően. Szoros közelségében nagy gyorsasággal két egészen kis holdacska kering körülötte. Vannak más égitestek is ugyan, amelyeknek hold-bolygóik vannak. A Földnek például van egy holdja, és a Jupiternek, a Nap nagy bolygójának 12 holdja van. Azonban egy égitestnek sincsenek oly kis holdjai, mint a Marsnak. Egyiküknek, a Phobos (félelem) nevűnek, átmérője 12 kilométer és a Marsot hét és fél óra alatt, vagyis naponta háromszor kerüli meg. A másik Deimos (Borzalom) nevű holdnak átmérője csak 8 kilométer. Körforgása 30 óráig tart. A Mars mostani közeledése alkalmával már eddig is számos értékes megfigyelést eszközöltek. A harkovi szovjet csillagászok már augusztus végén felhívták a figyelmet arra, hogy a Mars felületén óriási felhőgomolyagok keletkeztek, az úgynevezett Mare Sireneum területen. Egy (léttel később ugyanezen a területen nagy kiterjedésű, mintegy 2000 kilométer szélességű sárga felhőket figyeltek meg a Texas-i MacDonald csillagvizsgáló tudósai. Másnap W-alakú felhőzetet figyeltek meg, amelynek szélessége elérte az 5000 kilométert. A Mars nagy kiterjedésű sivatagain nagy „homokviharokat" észleltek, amelyek nagy területeket finom porfelhőbe burkoltak. Ezek azonban csak előzetes jelentések. Kétségtelen, hogy a Mars közellétének ideje folyamán még több értékes megfigyelést eszközölnek. A Mars titkának, felületének, a Marson való életnek megfejtésére már hosszú évek óta számos csillagvizsgáló törekszik. A közvetlen megfigyeléseket azonban még mindig sok minden akadályozza. Lehetséges azonban, sőt ma már valószínű, hogy egyszer megvalósul az égitestek közötti repülés és az emberek rakétával elkerülnek a Marsra is, és akkor a helyszínen oldhatják meg e bolygó eddig még homályfedte titkait. Ján Štohl, a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati intézetének dolgozója. AMIRŐL A MÁKFEJ BESZÉL... A németországi Paderdornban az 1800-as évek elején éjjelenként fény szűrődött ki a patika ablakán. Sertürner Frigyes volt itt a gyógyszerész. Mit művelt a komoly gyógyszerész egyszerű laboratóriumi asztalánál hosszú tizenkét éven keresztül? Csak annyit tudnak a kis falu lakói, hogy a kertek mákfejei a gyógyszerészhez vándoroltak. Fáradhatatlanul kereste azt az anyagot a mákfejben, amelyet már ősrégi idők óta a kék egű Görögország gyógyszerészei — orvosai kerestek. Végre megtalálta azt a hatóanyagot a mák fejben, amelynek kivonatával mindenek csodájára Augustusnak, a római világbirodalom hatalmas császárának udvari orvosa csodálatos módon gyógyította meg a reumában szenvedő, mozdulni nem tudó, hatalmas Augustust. A padernborni kis falucska tudós gyógyszerésze megtalálta azt az anyagot, amelyről Plínius római történetíré úgy ;-, mint gondűző', kábító valamiről, különösen, ha egy bizonyos mandragna növény nedvével keverik. Hosszas kísérletezés után Sertürner gyógyszerész fehér port állított elő, amelyet segédje segítségével önmaűán próbált ki. Igaz, majdnem életét vesztette, s ha nem adta volna meg az utasítást segédjének, hogy fel nem ébredése esetén ecetes vizet itasson vele — örökre álomba merült volna. Pedig azt az állapotot sokszor kívánta is magának a sok üldözésért, amely találmánya miatt érte! Tapasztalatait, amiket magán észlelt, értekezésben foglalta össze, de a szaklapok nem akarták közölni cikkét. Végül sok-sok idő után egy francia lap, a Journal de Pharmacie közölte értekezését. Meg indult ellene a hajsza, hazaárulással vádolták. Mindezek ellenére tovább dolgozott és egy újabb tanulmányában leírja, hogyan választotta ki a tiszta morfiumot az ópiumból és elmondja, hogy ópiumból még több anyag választható ki. Így találta fel később a codeint, amelyet ugyancsak az ópiumból nyernek. A megtalált port igen találóan, morphiumnak nevezi, hiszen Ovidius római költő is emlegeti Morpneust, az álmok istenét. Mindezek ellenére a gyógyszerészt támadták kérlelhetetlenül. Azt tanácsolták neki, hogy jobb volna, ha hallgatna. A könyörtelen támadás összetörte erejét. Egyszer csillant fel számára az igazi, megérdemelt öröm. A franciák az „ Inštitút de Francé"-díjjal ajándékozták meg, ami a legnagyobb kitúntefés volt, hasonló a mai Nobeldíjhoz. Erre Goethe ajánlatára a jénai egyetem díszdoktora lett. Ö azonban ezt a nagy kitüntetést lelkileg nem tudta felfogni. Nem tudta felfogni a pétervári, lisszaboni, párizsi stb. tudós társaságok tagságát, amelyet felajánlottak neki. Az embereket kerüli, rémképek gyötrik és végül Wiesbadenben az elmegyógyintézetben fejezi be életét. Amikor gyönyörködve sétálunk a kert, szántóföld szebbnél szebb, tarkábbnál tarkább nyíló mákültetvényeiben, s amikor millió és millió ember hálatelt szívvel gondol iszonyú fájdalmai megszabadítójára, s amikor közömbösen haladunk el egy-egy máktábla mentén, vagy a mákgubó gyűjtését hirdető plakát mellett, bizonyára nem gondolunk arra, miről is tudna beszélni az ártatlan mákfej. Két évezreden keresztül, a görögöktől napjainkig tartott, amíg teljesen megfejtették a mákgubó rejtélyét. S ma a mákfejből készült orvosságok az emberiség javát szolgálják. Dr. Rehák Gyula RÖVID HÍREK A VILÄG leghosszabb rádióközvetítö vonala Moszkvát köti össze az Antarktidákkal. 1953-ban adták át a forgalomnak. A szovjet tudósok a legkorszerűbb felvevő- és leadókészülékekkel állandó kapcsolatot tartanak fenn az Antarktidákról a világ összes városaival és rendszeresen kicserélhetik tapasztalataikat a külföldi szakemberekkel. KÜLÖNLEGES „repülötányér" alakú helikoptert szerkesztett S. Tjoswoll norvég mérnök. Az új helikopter termelési költségei nem nagyobbak, mint egy kis gépjármű termelési költségei. A NÉMET Demokratikus Köztársaságban kísérleti villanyszerkezetet készítettek légyfogás céljából. A legyeket optikai ingerléssel az elektromágneses mezőre kergetik, ahol rövidesen elpusztulnak. AZ USÄ-ban postabélyegeket árusító automatákat vezetnek be. Az automatának válogató korongja van a bélyegek értékének megjelölésével és ezenkívül különféle nyílások a pénz számára. A szükséges bélyegfajta kiválasztása és a pénzérme bedobása után az automata kiadja a bélyeget. A SZÄLLlTÄS ideje alatt műjégge! és kisebb mennyiségű gyógyszer hozzáadásával konzervált tengeri halak kétszer, hároťnszor annyi ideig frissen maradnak, mint a közönséges műjéggel konzervált halak. SZOLAKRON A párizsi és párizskörnyéki munkások legjobb képzőművészeti alkotásaiból rendezett kiállítást a párizsi Munka š Kultúra nevű egyesület. A hivatalos kritika igen nagyra értékelte a kiállított műveket és megállapította, hogy nem volt közöttük egyetlen absztrakt vagy más dekadens irányzatok szellemiében készült mű sem. A szintetikus (mű) fonalat a sztatikus villanytöltés gépi feldolgozásával nyerik. Az ilyen fonalból készült szövet könnyen szakad. A magyarországi Plasztikus Anyagok Kutatóintézeté-ben új anyagot dolgoztak ki, mely elvezeti a fonalakon keletkező villamosságot, Ezt az anyagot 6zolakrc»nnak nevezték el. A szolakron a vízben feloldódik és az így nyert folyadékkal beeresztik a fonalakat. Feldo'gozás után kimossák a szövetből a szolakront. A szolakront az agyagos földek öszszetételének megváltoztatására is fel lehet használni, mert a szolakron közreműködésével a levegő és a víz könynyebben kerül a talajba. A növények fejlődését ezzel 30—100 százalékkal meggyorsítják. Cementtartály A Német Szövetségi Köztársaságban kéttengelyű cementtartályt gyártanak, mely hátulról záródik. Körülbelül 10 köbméter űrtartalma van, és 10,6 tonnát bír el. A tartály önműködően ürül, Érdekes VKV-antenna A kaliforniai pusztaságban befejezték az igen rövid hullámú antennák szerelését. Az antenna kör-reflektorból és hét spirális felfogó elemből áll, A vastag rézszalagokból álló spirálokzárt, 210 cm hosszú műszigetelőbő! készített hengerekre vannak tekerve, melyeket üvegfonalakkal szilárdítanak meg. Az antenna a magaslati rakéták jelzéseinek felfogására és az atmoszféra magasabb rétegeinek felülvizsgálását végző magaslati kísérleti berendezések céljaira szolgál. emellett a szükséges levegőt vagy köz-* vetlenül a jármű motorja adja, vagy pedig a vontatón elhelyezett kompreszszor. A tartályból egy perc leforgása alatt egy tonna cement ürül. Rugós borotvakészülék Az új típusú svájci borotvakészülék> ben a borotvakést elektromotor helyett rúgós szerkezet hozza működésbe. Agépfejben két kés van: egy szilárd, külső nyílásokkal ellátott és egy moz-: gó belső, mely a tulajdonképpeni borotválást végzi. A rugós szerkezet műanyagból készült burokban van. A burok egyik oldalán van a gépfej a késekkel, a másik oldalán egy kulcs a rugó felhúzására és egy gomb a gép ki- és bekapcsolására. Egy bekapcsolással a gépszerkezet három percig működik. Felragasztható alumíniumcímkék A North Shore Nameplate Inc. cég alumíniumból készített címkéket gyárt gépek számára, melyeket az egyenes és legömbölyített fémből, fából vagy műanyagból készült gépekre egyszerűen fel lehet ragasztani. A címkék hátsó oldalán ragasztóréteg van, melyet celofán borítékkal védenek és uaiyazsABa íjoja sb}zse6bj ije/íisutB letépnek a címkéről. Fe'ragasztás előtt a tárgy felszínét, mely egyenetlen is lehet, benzinnel letisztítják. A címkék 24 órán belül tökéletesen leragadnak. A címkékre írni lehet, s egy vagy több színű nyoi mással lehet ellátni őket. Vízi televíziós antenna A moszkvai rádióklubban kis antennát készítettek, mely desztillált vízbe, vagy más pontosan specifikált anyagba mártva ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a közönséges dipól. A moszkvai televíziós központ programját eddig 2470 milliméter magasságú televíziós antennával lehetett felfogni. Ugyanezt a programot ugyanilyen jól felfogja az 'új 305 milliméter magasságú antenna. A rádióklub dolgozói ugyanis megállapították, hogy egyes anyagoknak megvan a képességük arra, hogy lerövidítsék a rádióhullámokat. E felismerés felhasználásával most cigarettadoboz nagyságú televíziós antennát akarnak szerkeszteni. Az elméleti számítások azt bizonyítják, hogy a leadó közelében ilyen miniatűr antennákkal is fel lehet fogni a televíziós programot. Televíziós készülék szónokok számára Az előadások leírt szövege helyett a külföldi szónokok miniatűr elektromágneses szerkezetet használnak, mely a televíziós készülék elvén alapszik. A beszéd szövegét különleges átlátszó lapra helyezik, melyet hengerre erősítenek. Ezt a hengert a szerkezetbe helyezik, hasonlóképpen, mint a filmet a fényképezőgépbe. A beszéd szövegét az elülső lemez felszínén lehet olvasni. A mozgó szöveg gyorsaságát kézzel szabályozzák. Miniatűr rádiókészülék Összerakható fehérneműszárító Az amerikai laboratóriumokban miniatűr leadó- és felvevőszerkezeteket készítenek félvezetőkkel ellátva. A mikrofón nemcsak a lea-dó modulálását végzi, hanem a körülbelül 80 gramm súlyú leadókat és felvevőket is ellátja villamosárammal. A gép szerkesztői feltételezik, hogy a rádióberendezés 1500 km-es távolságra biztosít összeköttetést. Az összerakható fehérneműszárító célszerű és egyszerű berendezés a háztartások számára. A készüléket Angliában gyártják. Nincsenek mozgó részei és felhasználás után össze lehet rakni a szerkezetet. Az összerakható szekrény oldalán elhelyezett hőforrásból meleg levegő árad. A szekrényke többi három fala átlátszó plasztikus anyagból van. A fehérneműt 9 rekeszben akasztják a szárítóba. A szárító automatikusan kikapcsolódik. A kábelek hibahelyének rádióaktivitással való megállapítása A távbeszélő kábeleken előforduló sérülések megtalálására már hosszabb idő óta a gáznyomású ellenőrző rendszer mutatkozott a legmegfelelőbbnek. E módszer a nedvességnek a kábel belsejébe való behatolását is megakadályozza. A gáznyomásos ellenőrzésnél kábel belsejét állandóan kb. 2 atm. nyomás alatt tartják, úgy, hogy a kábelköpeny, avagy a manzsetták hézaghibái gyorsan megállapíthatók. Az eddigi eljárás szerint minden 9 km-es kábelhossz önálló gázszakaszt képez s gázcsapokkal van a szomszédos részektől elzárva. A kábelkötésekbe 900 méteres távolságban manométereket szerelnék, melyek a gáznyomás 1,6 atm-ra való süllyedését az áramkör kontakt lezárásával jelzik egy külön vezetéken át az ellenőrzőhivatalnak. Ez az eljárás azonban a hiba helyét csak megközelítően adta meg. A hiba helyének pontos megállapítására egy új eljárás szerint rádióaktív ..aázcseDDet". Dl. radont-. 5 millicurie aktivitással és 3,5 napos felezési idővel fújnak be a hibahelyes szakasz manométer-manzsettájába. A befújt rádioaktív gáz nyomása 0,2 atm-val a kötésen mért normális töltőgáz nyomása felett van. A kábelben levő gázáram rögtön a kábelhézaghoz viszi a rádioaktív gázt, mely ezen keresztül a földbe jut. Kb. 3—8 órával a gázcsepp befúvása után végigmennek egy Geiger-számlálóval a kábelárok fölött a hibahelyes manbméter kábelszakaszán. A hézagnál levő föld a kitódult rádióaktív gáztól nagymennyiségű rádióaktivitást tartalmaz, amii a Geiger-számláló fejhallgatója élénk kopogtatásokkal, avagy egy rákapcsolt mérőkészülék megfelelő kilengéssel jelez. A rádióaktív sugárzás egész kis hézaghelyen is a készüléket jelzésre készteti, úgyhogy a hibahely megtalá'ható. A rádióaktív gáz kilépési helyén a talaj száraz homok esetén kb. 8 óráig, nedves agyagnál 50 óráig marad rádióaktív. K. m