Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-03 / 276. szám, szerda

A bratislavai építkezéseken A bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozói ez idén már több mint 920 modern lakást adták át használatra a kerületben és számos új lakás és építkezés építését kezdték meg. A lakásépítés betejezesében legnagyobb sikereket értek el a 712-es számú üzem építészei, akik 423 családnak tették lehetővé, hogy beköltözhessen új otthonába. Épül a Miletič utcai telep A 1 ratislavai Miletič utcában a rétek és kertek helyén, ahol két évvei ezelőtt először kezdte meg munkáját a báger, ma már egy új lakótelep áll. A 712-es üzum dolgozói eddig 615 lakást építettek itt. E napokban újabb 32 család költözött be az új lakásokba, úgyhogy ezt a „kis várost" több mint 350 család lakja, az év végéig pedig további 259 család költözik be új otthonába Tudományos célt szolgáló új intézet A 711-es számú üzem dolgozói megkezdték a bratislavai Komenský Egyetem orvostudományi tanszéke elmé'eti intézetei építkezésének munkálatait. Három év múlva hatalmas ötemelttes épület díszlik majd itt 45 ezer négyzetméternyi terü'eten. Az épületben 228 munkahelyiség és 7 gyakorlóterem, két előadóterem lesz 150—300 hallgató részére. Nyolc elméleti intézet lesz bsnne. Lerövidített munkaidőben is ugyanazt a teljesítményt nyújtják és ugyanannyit keresnek A bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozói e napokban alaposan megvitatták a 46 órás munkahétre való áttérés előkészítését. Olyan intézkedéseket tettek, hogy a lerövidített munkaidőben is ugyanazokat a gazdasági eredményeket érje el a vállalat a dolgozók bérének csökkentése nélkül és sikerrel teljesíthesse a második ötéves terv leiemelt feladatait. E feladatok teljesítése biztosításáQHb nak érdekében megjavították a terv szétírását és a legkisebb részlegeken is bevezetik a qépi berendezés ésszerű kihasználását. Jobb munkaszervezéssel biztosítják a munkaidő maximális kihasználását, amivel kiküszöbölik az időveszteségüket. Megjavítják az anyagszállítást, ami lehetővé teszi a iobb munkaszervezést és a nagyobb keresetek elérését. Nagy súlyt helyeznek a szocialista munkaverseny fejlesztésére, az új munkamódszerek érvényesítésére és a technikai szervezési intézkedésekre. A bratislavai építészek azt szeretnék, hogy lerövidített munkaidőben teljesíthessék a második ötéves terv feladatait, hogy a bratislavai kerület dolgozóinak 13 ezer modern lakást adhassanak át a legjobb minőségben és a dolgozók keresetének csökkenése nélkül. Azt akarják, hogy 46 óra alatt öt munkanapon a fokozottabb gépesítés segítségével, vaavis megerőltető testi munka nélkül ugyanannyit érjenek el, mint 48 óra alatt. (Tudósítónktól) Hogyan csökkentsük a veszteséget a cukorrépa betakarításánál A cukorrépa termesztésében a répa betakarításánál és elraktározásánál keletkeznek a legnagyobb veszteségek. Ezeknek a károknak csökkentése ma a legidőszerűbb problémák egyike minden cukorrépatermelő országban. A cukorrépa termesztésében és betakarításában mutatkozó veszteségek elleni harc jelentőségét és fontosságát mutatják az 1954. évi számadatok. 1954-ben a termelt és feldolgozott répamennyiség közötti különbséget 16 százalékra becsülték. Ha ezeket a veszteségeket 10 százalékkal csökkentjük, úqv kb. 60 000 tonna cukorral gyárthatunk többet, ami mellett még mititegy 30 000 vagon répaszeletet és 200 CŰ0 mázsa melaszt nyerünk. A cukorrépa betakarításakor közvetlen és nem közvetlen károk keletkezhetnek. Ezek a károk a korai vagy a késedelmes szedés folytán keletkeznek, továbbá azáltal, hogy nem sarabolják jól a répát, nem tisztítják le tökéletesen a répagyökeret, -Wgsértk azt és nem tartják be a szárításnál a répa megfelelő elhelyezését. A szedéskor a répagyökerek sérülését és törését a gépek vagy emberek rossz munkája okozza. A kézzel végzett szedéskor ki lehet küszöbölni a/t. hogy egyes répagyökerek a földben maradjanak. Kézzel, vagy ásóval viszont lassabban megy a munka s több erőfeszítést igényel. Itt nagy segítséget jelent a jő ásógép. A gépi betakarításnál is gyakran találkozunk veszteségekkel, de ennek nem a gép az oka, hanem legnagyobbrészt a gép helytelen kezelése és irányítása. A VRN—3-as répaásógéppel, amely Z 25-ös K traktorral, vagy Z 25-ös hidraulikus berendezéssel dolgozik, répaveszteség nem szokott keletkezni. Ha a gép átvágja a répagyökereket, vagy eltöri azokat, akkor nagyobb mélységre kell beállítani a gépet, vagy pedig meg kell élesíteni az ásóberendezést. A SKEM 3-as répakombájnt is helyesen kell beállítani, szem előtt tartja a répagyökerek hosszúságát. Esős időjárás esetén, amikor a talaj porhanyós, az ásóberendezést előbbre kell helyeznünk, száraz időben pedig, amikor a föld göröngyös, hátrább kell tolnunk. A répának gépekkel való megsértése rothadást idéz elő. A kézi szedéskor a gyökeret a leggyakrabban késsel, vagy sarlóval szúrják meg. Erről le kell szoktatni a dolgozókat. Gondot kell fordítani a répa szállítására is, hogyha azt szekereken szállítják. Ha répaásógépekkel vagy kombájnnal végezzük a betakarítást, akkor legelőször a forgókon kell felszedni a répát, hogy a gépek könnyen megfordulhassanak. A répa helytelen fejelésével sokszor 10 százalékos veszteség is keletkezik. Sem a magas, sem az alacsony metszés nem helyes. Ha nagy szeleteket hagyunk meg, akkor a termelő kevesebb répát szállít a cukorgyárba. A kis szeletek vágása is helytelen. A répa veszít értékéből és a termelőnek ennek fejében bizonyos százalékot levonnak. A cukorgyárba ugyan öbb répa kerül, de esetleg levelestől, ami könnyen előidézi a répa rothadását, úgyhogy cukortartalma még inkább csökken. Mivel a cukorrépa betakarítását leginkább traktorral vontatható ásógápejikel végezzük, s csak kismértékben kombájnokkal, a répa helyes metszése a szövetkezeti tagok ügye. A répát a levélcsomó határán sima, egyenes vágással vagy kupakosan metsszük. A répa metszésére alkalmasabb a kés, mint a sarló. A répa kombájnnal való betakarításánál törődjünk a metszés minösé jével és a répát tisztítsuk meg. Nem kevesebb gondot kell fordítani a répa tisztítására. Ha a répamennyiségben a különböző gaz vagy földtörmelék meghaladja a 10 százalékot, akkor ez veszélyezteti a répa raktározását. A termelő fölöslegesen nehéz terhet szállít, ki van téve annak a veszélynek, hogy a répa átvételénél nagy levonásokat eszközölnek és ezenkívül a határból a legértékesebbet, a finom anyagot szállítja el, ami a termékenység alapja. 5 százalékos tisztátalansággal 1 hektárnyi területről mintegy 15 mázsa anyagot visznek így el a mezőről. Ennek a legértékesebb és legtermékenyebb földrétegnek szüntelen fogyása az egyik oka a tálajtermékenység csökkenésének és ezért törődnünk kell azzal, hogy minél kevesebb föld kerüljön el a mezőről. Hiszen egy milliméternyi földréteg Keletkezéséhez körülbelül 20—40 év szükséges és a 10 százalékos gazzal és tisztátalansággal a répával együtt olyan földmennyiséget hordanak el, amelynek keletkezéséhez 4—9 év kellene. Végül ne feledkezzünk meg azokról a veszteségekről sem, amelyek a kupacokba rakott vagy elvermelt répamennyiségben keletkeznek. A cukorrépa, ha kis kupacokba van rakva, ki \an téve az időjárás viszontagságainak. Hatással van rá a fagy és a szárazság is, mivel a vékony gyökérszálak sejtjei elhalnak, ami az egész répában rothadást idéz elő. De a répaterme;;! tő és répa rossz vermeléséve! vagy gondozásával nemcsak a cukorgyírat károsítja meg, mivel a répa élrothad, mielőtt feldolgoznák, de saját magát megrövidíti, mert nedves időjáráskor a rothadás már a mezőn megindul, szárazság esetén pedig a répa gyorsan kiszárad, úgyhogy kevesebbet nyom, s így kevesebb is az értéke. Minél kisebb kupacokba rakjuk a répát, annál nagyobb a kiszáradás lehetősége és így a veszteség is. Ha a répacsomókat répalevéllel fedjük be, ami egyes vidékeken szokás, jelentős veszteség sktől óvjuk a répát. A kis kupacokba rakott répa egy hét alatt (ha nincs betakarva) körülbelül 7 százalékot veszít súlyából. A répalevéllel betakart répakupac csak 5 százalékot. Ha a répát a földön raktározzuk, amire a kedvezőtlen időjárás, vagy pedig az kényszeríti rá a termelőt, hogy a munkaeszközöket más őszi munkákra kell felhasználnia, akkor hozzáférhető száraz helyre rakjon, ahol nincsenek növényi maradvány-.k. A répakupac ne haladja meg a .<écméteres magasságot, a t'agyok 3llon pedig takarjuk be a répát. A víz levezetésére kis árkokkal vegyük Körül a répakupacokat. Összegezve, a felsorolt veszteségeket úgy csökkenthetjük, vagy küszöbo'hetjük ki, hogy a répát kiásása u'.an azonnal lemetsszük, megtisztítjuk és lemérjük. Ez a cukorrépa folyamatos betakarítása, amikor törődnünk kell a répaszeletek gyors elszállításával is. A tiszta répaszeletek idejében való elszállítása bizonyára kifizetődik. His;en bevált takarmány ez a szarvasmarhák részére. Miloš Bartoš A irakotokbcm levi áru szintén eladó Gyakran előfordul, hogy betérünk valamelyik üzletbe és a kirakatban látott cikket akarjuk megvenni. Kellemetlenül . érinti ilyenkor a vevőt, ha az eladó arra hivatkozik, hogy a kért áru nincs raktáron és azt a kirakatból ki nem szedheti. Ilyen esetekben az üzletben hivatkoznak arra, hogy a kirakatban levő tárgyat kirakatrendezési okokból nem vehetik be. A vevő emiatt azután neheztel és joggal panaszkodik a rossz kiszolgálásra. Az ilyen panaszokat el kell fogadni, mert a Belkereskedelmi Minisztérium régebbi rendelkezése értelmében az eladó a vevő kívánságára köteles a kirakatban kiállított árút is eladni, ha az nincs raktáron. A fogyasztók jó kiszolgálása megkívánja, hogy a kirakatba csakis olyan árút állítsanak ki, amely raktáron van. Ha a kiállított tárgy elfogyott, az üzetlevezetö köteles azt a kirakatból eltávolítani. (K) Az Ostrava melletti Poruba új város építői kitűnő újítást alkalmaznak a háztetők készítésénéi. Eddig sok munkát és fáradságot igényelt a íedőcserép szállítása a magas háztömbök tetejére és annak átrakása egyik helyről a másikra. Antonín Dudek javaslata alapján a fedőcserepeket új módszer szerint rakják, amikor átszerelhető állványra Wolf-daru segítségével tárolnak. A daru egyszerre 600 fedőcserepet szállít a tetőn dolgozóknak. „Erre a kiállításra igazán büszkék le etnek" Az úton Kicsit késve indultunk útnak gépkocsinkkal, mellyel Brnóba, a második csehszlovák gépkiállításra igyekeztünk. Sokat hallottunk már a kiállításról és bizony majdnem úgy éreztük magunkat, mintha már ilyesmit láttunk volna. A jól ismert út sem váltott ki belőlünk különösebb érdeklődést és inkább unatkoztunk, mint élveztük az utat. Ez az érzés azonban nem tartott sokáig. Elhagyva Bratislavát kis gépkocsink egymásután hagyta maga mögött a nagy társas gépkocsikat, ami először szintén nem jelentett semmit. Lassan azonban észrevettük, hogy ma kivételesen több társasgépkocsi gurul ezen až országúton. Eleinte számoltuk, de beleúntunk s csak a címkéket néztük, az egyes üzemek, vállalatok nevét. Az egészségügy dolgozói, a katonai művészegyüttes, az építkezési vállalatok alkalmazottai és ki tudja még hány ily gépkocsit hagytunk magunk mögött. Azt azonban tudtuk, hogy mindegyiküknek egy volt a céljuk, Brno. A bejárat előtt megszámlálhatatlan autósereg fogadott minket. A külföldi jellegzetes (eltűnő autók sokasága szintén ott sorakozott fel a többiek között. Az úton lemaradt társasgépkocsik szintén befutottak és 10 óra körül a bejárat előtt vagy 20 000 ember tolongott, hogy bejuthasson. Az ügyesen elrendezett bejáratok azonban rövidesen elnyelték ezt a nagy tömeget. Ott álltunk a főpavilon bejárata előtt s arról tanácskoztunk, miként tudnánk bejutni az épületbe, mert az emberek tömege tódult be a kapun. Végül is úgy dönA bratislavai Vár 1962-ben. A napokban nyitják meg Bratislavában a „Szlovákia a második ötéves terv végén" címíü kiállítást. Itt bemutatják a bratislavai Vár 1:100 kicsinyített modelljét is. A képünkön látható modell szerint építik újjá a várat, amely így Mária Terézia korabeli arculatát kapja vissza. töttünk, hogy beállunk az emberáradatba és hagyjuk magunkat sodortatni. Szerencsére jól választottunk, mert így sikerült -bejutnunk és mindjárt az első kiállított nagy komplex fémmegmüvelögép elé jutottunk. Nem sokat értek a gépekhez, de mikor ránéztem erre a hatalmas szerkezetre, bizony majdnem elállt a szám a csodálkozástól. S e csodálkozás végigkísért minket az egész kiállításon. Az új típusú személygépkocsik, a televíziós adó- és vevőkészülékek, a társasgépkocsik láttára, s mindenütt, ahol fejlett iparunk dolgozóinak egy-egy müve volt kiállítva, büszkeségtől dagadt keblünk, hisz ezeket mind mi gyártjuk. A kiállítás egyik szögletében ismerősökre találtunk. Az érsekújvári Elektrosvit, valamint a füleki Kovosmalt dolgozóinak gyártmányai. Az asszonyok nagy szakértelemmel vizsgálták a kiállított jégszekrényeket és kályhákat. A jó áru nagy érdeklődést váltott ki és mindegyikük azt kérdezte, hogy mikor kerül ez eladásra. Az Elektrosvit küldötte mosolyogva válaszolt az érdeklődőknek: „Nem bírunk annyit gyártani, amennyire szükség volna." Nem csoda, hogy rövidesen megéheztünk. Keresni kezdtünk egy falatozót. Nagy nehezen tudtunk csak bejutni az egyik étterembe. Bratislavára gondolva úgy véltük, hogy legalább két óráig fog tartani az étkezés. De itt is kellemesen csalódtunk. A kiszolgálás oly simán ment, hogy húsz percig sem tartott, s kitűnő ebédet fogyasztottunk el. Együttesen azon a nézeten voltunk, hogy jó volna, ha a bratislavai vendéglátó üzemek dolgozói eljönnének ide egy kis tapasztalatcserére. A kiállításon gyakran szólal meg a hangszóró, sokan keresik elveszett társukat, vagy gyermekek szüleiket. Többször azonban idegen nyelven is beszélnek, gyakran hangzik a lengyel „Prose ..." majd az angol „please..." kérik a küldöttség tagjait legyenek szívesek ekkor és ekkor, itt és itt gyülekezni. Most a „Strojexport" főmérnökét kérik, hogy jöjjön a szerszámgépekhez, mert ott egy osztrák vevő várja... Estére bizony már nem éreztük lábunkat a fáradságtól. Mindent meg akartunk tekinteni, csak az idő volt kevés. A kijárat felé tartottunk, mikor arra lettünk figyelmesek, hogy egy külföldi vendég körül kisebb csoport gyűlt össze. Vígan beszélgettek. Mikor elhaladtunk mellettük, megütötte a fülünket a német szó, ahogy mondotta „Auf diese Ausstellung können sie wirklich stolz sein", Erre a kiállításra igazán büszkék lehetnek. sz. N. O J S Z O Ji9567^ktd£5riL w