Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-29 / 302. szám, hétfő

Jelenté

s § giag

farers^lfi tajyzetről Budapest, okt. 28 (ČTK) — A szombatról vasárnapra virradó éjszakán a kora reggeli órákban .számos hír érkezett Magyarország különböző vidékeinek helyzetéről, amelyek legalább részleges képet adnak a legutóbbi események lefolyásáról. A dél-magyarországi Pécs városából, ahová szombaton ellátogatott Kovács Béla földmüvelésügyi miniszter, az a hír érkezett, hogy egész Baranya megyében nyugalom van. Szombaton e megyében az üzemek munkásküldöttei számos ülést tartottak, amelyeken teljes támogatásukról biztosították a népi Magyarország kormányát. Hasonló volt a helyzet a nyugat-magyarországi Zalaegerszegen is, ahol a munkások éberen őrizték üzemeiket. A munkásgyűlések részvevői egyhangúlag azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy az új kormány elég erós lesz ahhoz, hogy gyorsan véget vessen a jelenlegi helyzetnek. Debrecenben, Kelet-Magyarország e nagy megyei székhelyén mindeddig biztosította a nyugalmat és a rendet a szocialista bizottság, amely szombaton kijelentette, hogy soha sem fogja támogatni az ellenforradalmi mozgalmat, hanem mindig a nép és a szocializmus oldalán fog állni. Hasonló hír«k érkeztek a közép-magyarországi Szolnokról és Tatabányáról, a nagy bányavárosból is. A fent felsorolt helyeken mindenütt nyugalom és rend van. Hasonló a helyzet egész Békés megyében is. Békéscsaba megyei székhelyen semmilyen incidens nem fordult elő. Csongrád megyéből az a hír érkezett, hogy Hódmezővásárhelyen az ellenforradalmi elemek arra igyekeztek kényszeríteni a textilgyár munkásait, hogy szüntessék be a munkát. A munkások azonban nem állították le a munkát, hanem üzemük védelmére keltek. A Magyar Népköztársaság igyminisztere vasárnapra virrad- jszakán közleményt adott ki, amely szerint a kijárási tilalom ugyan még vasárnap, október '28-án is érvényben marad, de lehetővé teszik, hogy a főváros lakossága tíz és tizenöt ója között szabadon moioghasson az utcákon. A belügyminiszter újból felhívta a népi magyarországi kormányhoz hűséges polgárokat, hogy szoros együttműködésben a magyar hadsereg alakulataival segítsenek a rend helyreállításában. A vasárnapra virradó éjszaka éjfél elótt ezt a hírt tették közzé: „A budapesti fegyveres csoportok felszámolása sikeresen folyik. A magyar néphadsereg katonáinak ezekben az akciókban segítséget nyújtanak a baráti szovjet hadsereg alakulatai. A békességre vágyó fővárosi lakosság a fegyveres csoportok felszámolásának híreit megelégedéssel fogadja." A budapesti főpostahivatal az éjszaka folyamán felhívta a postai hírlapterjesztő szolgálat alkalmazottait, hogy vasárnap reggel hét órakor jelenjenek meg a lap elosztóosztályán, hogy megkezdődjék a lapok rendszeres széthordása. Vasárnap délelőtt fegyveres összetűzésekre Budapestnek csupán három helyén került sor. A reggeli órákban a fegyveres ellenállás részvevői és a magyar néphadsereg képviselői között a felkelő csoportok kérésére tárgyalások indultak. A fegyveres elemeknek az ellenállás tűzfészkében, a Moszkva téren harcoló csoportja a parlamenterekkel fegyverszünetet kötött. Annak ellenére azonban, hogy maguk javasolták a tűzszünetet, amelyet a másik fél elfogadott, a kártevők tüzeltek az utcán cirkáló járőrökre. A Reuter hírügynökség ezzel az incidenssel kapcsolatban közli, hogy a rejtekhelyekről való tüzelés következtében több szovjet katona is megsebesült, akik a téren rendfenntartó szolgálatot láttak el. A kártevők golyói továbbá megsértették a szovjet betegszállító szolgálat hat katonáját, akik magyar és szovjet társaik ápolására siettek. Bár kifejezetten a tűzszünet és az emberiesség elveinek megsértéséről volt szó — mint a Reuter közli —, a szovjet katonák nem válaszoltak a tűzetésre és továbbra is betartják a tűzszünetet. Vasárnap délben újabb hír érkezett. Újpesten a fegyveres munkásmilícia alakulatai megszállták mindazokat a pontokat, amelyek a múlt napokban az ellenforradalmi csoportok kezén voltak. Ezek közé tartozik a városi tanács épülete, a postaépület és a rendőrkapitányság épülete is. A helyszínen sok száz különféle fajta fegyvert találtak. Budán a katonai akadémia hallgatóinak 43-tagú csoportja 150 orvlövészt fegyverzett le. Vasárnap este a budapesti rádióban Nagy Imre miniszterelnök beszédet mondott és felolvasták a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatát, amelynek részletes ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk. Szovjet Sápok a magyarországi eseményekről A központi szovjet lapok vasárnapi számaikban behatóan foglalkoznak d íegutóbbi magyarországi eseményekkel, megmagyarázzák és rámutatnak, ki volt a fő bűnöse a Budapest és más magyar városok utcáin lefolyt vérontásoknak. A moszkvai Pravda budapesti tudósítója cikkében Kádár Jánosnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárának és Nagy Imre miniszterelnöknek beszédéből indul ki és azt írja, hogy e vezető magyar párt- és kormánytényezők beszédeikben rámutatnak a magyarországi népi demokratikus rendszer ellen történt támadás ellenforradalmi jellegére. Ez a népellenes kaland — írja a moszkvai Pravda — az imperialista nagyhatalmak hosszas felforgató tevékenységének eredménye volt. Ezek az imperialista hatalmak nem tettek le arról a bűnös szándékukról, hogy szétbomlasszák a népi demokratikus államokat és felújítsák bennük a tőkés rendszert. Abban az időben, amikor a szocialista rendszerű országpk szívósan törekednek a különböző szociális és'gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élésére, amikor minden lehetőt megtesznek a nemzetközi feszültség enyhítésére és a nemzetkőzi együttműködés megerősítésére, az USA, Anglia, Nyugat-Németország és néhány más ország imperialista körei erejüket nem kímélve beavatkoznak provokációikkal. kártevésükkel, földalatti ellenforradalom megszervezésével a szocialista országok belügyeibe. A moszkvai Pravda ezzel kapcsolatban rámutat egyes tengerentúli államférfiak felháborító „karácsonyi üzenetére", nyílt felhívásaikra a keleteurópai népi demokratikus országok ellen, arra a sok száz millió dollárra, amelyet ezekben az országokban felforgató tevékenységre fordítanak, kémeket és diverzánsokat vetnek be, lázító „irodalmat", szállító léggömböket bocsátanak fel, röplapokat terjesztenek, rádiópropagandát folytatnak stb. A magyarországi események teljes mértékben és szemléltetően mutatták meg, hogy kívülről jövő segítséggel reakciós, ellenforradalmi földalatti mozgalmat létesítettek, amelyet jól felfegyvereztek és gondosan előkészítettek az aktív tevékenységre. Ezek az emberek arra törekedtek, hogy kihasználják azokat a magyarországi nehézségeket, amelyek — mint a moszkvai Pravda rámutat — a gazdaság irányításában, a párt és az állami felépítés gyakorlati munkájában előfordult hibák, a demokratizmus és a szocialista törvényesség elveinek megsértése következtében keletkeztek. Mindezeknek a hibáknak meg kellett nyilvánulniok a dolgozók anyagi helyzetében. Sok munkára lesz szükség e hibák következményeinek kiküszöböléséhez, de a magyar párt és a kormány, a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó értelmiség elég erős ahhoz, hogy megszüntesse az összes nehézségeket. Az Izvesztyija rámutat a vérontások bűnöseire és kiemeli, mily gyanús öszszefüggés mutatkozik Varga Béla reakciós magyar emigráns, az amerikai úgynevezett „Magyar Nemzeti Bizottság elnökének" tevékenysége és a magyarországi események között. Varga Béla október 23-án, tehát az ellenforradalmi felkelés kirobbanásának napján egy newyorki sajtóértekezleten kijelentette, hogy két héttel ezelőtt Európában járt, ott kapcsolatba lépett magyarországi földalatti körökkel és azok tájékoztatták őt „a bekövetkező eseményekről". Valamennyi szovjet lap kiemeli, hogy a népellenes kaland csődbe fulladt s ez a magyar dolgozók, a magyar hadsereg alakulatainak, azoknak a szovjet alakulatoknak érdeme, amelyeknek segítségét a magyar kormány a varsói szerződés alapján kérte. A magyar nép — állapítja meg a szovjet sajtó — amely 1919-ben is hősiesen harcolt a szocialista rendszer megteremtéséért, amely a hitlerizmus bukása után népi kormányt alakított, s most bizonyára fokozza forradalmi éberségét, fejleszti és szilárdítja népi demokratikus államát, elég erős lesz ahhoz, hogy leküzdje azokat a nehézségeket, amelyek a szocializmushoz vezető útját állták. Mr. Dulles, a szabadság hamis prófétája i- z amerikai államtitkár szombati texasi beszédéhez A nemzetközi életben vannak olyan egymástól elválaszthatatlan jelenségek, amikor az egyik úgyszólván csalhatatlanul rávilágít a másikra. így például a nemzetközi feszültség és a fegyvergyárosok részvényárfolyamai olyanok, mint a közlekedő edényekben a víz. Ha csökken a feszültség, esnek az árfolyamok és fordítva. Ugyanígy csaknem mérget vehetünk arra, hogy ha valahol a szocialista tábor egyik országában ellenforradalmi reakció üti fel fejét s provokációkhoz, sőt terrorakciókhoz folyamodik, nyomban megszólal John Foster Dulles amerikai külügyminiszter és a szabadság kérdéseit feszegeti. Ezekről ,a kérdésekről oly lelkesedéssel és pátosszal beszél, hogy a be nem avatott és tapasztalatlan hallgató azt hinné, az Egyesült Államok éppen most határozta el a fasizáló Smith-törvény hatálytalanítását, a szakszervezetek ellen irányuló Taft-Hartley törvény érvénytelenítését, elhatározta, hogy szabadonbocsátja a börtönökből azokat a polgárokat, akik ellen az egyedüli vád az, hogy részt vettek a békemozgalomban. Az ilyen hallgató (s ennek valóban hiszékeny és tapasztalatlan hallgatónak kell lennie) végül még azt is elhihetné, hogy a sötétbőrü polgároknak az USA déli államaiban szabadságot adtak, gyermekeiket nem fenyegeti többé lincselés, amikor a fehér gyermekekkel közös iskolába merészelnek lépni. A múlt napokban ellenforradalmi reakcjó ütötte fel fejét Budapesten. Vérrel áztatta Budapest és más magyar városok utcáit, felgyújtotta a budapesti Nemzeti Múzeumot, a magyar kultúrának ezt a gyöngyszemét, nagy pusztítást végzett a becsületes dolgozó polgárok életében és óriási károkat okozott a népgazdaságnak. Szombaton este az amerikai külügyminiszter a Texas állambeli Dallasban beszédet mondott s — természetesen — a szabadság kérdéseivel foglalkozott. Ez ugyan a szabadságnak tisztán dullesi értelmezése volt. Dulles szabadságharcosoknak nevezte azokat a fegyveres bandákat, amelyek Magyarországon gyilkolnak és fosztogatnak, azt mondotta, hogy az Egyesült Államok e bandák „őszinte és hűséges barátja, s osztja nézeteiket". Bizony, „kiváló" társaságba sorolta be saját magát Mr. Dulles, amikor magáénak vallja azok céljait, akiket a magyar anyák ezrei átkoznak, akik ellen felemelik szavukat a magyar egyetemi tanárok, irók és lelkészek, akik ellen puskával kezükben léptek fel a magyar munkások. Dulles, hogy ne maradjon csupán az amerikai uraknak oly kedves gonosztevők plátói támogatásánál, csábító ígéretekkel rukkolt ki. „Tudniok kell, hogy részesülhetnek a mi feleslegeinkből" — mondotta Dulles azoknak, akik vérontással igyekeznek megdönteni Magyarország népi demokratikus rendszerét és biztosította őket, hogy az Egyesült Államok gazdasági segítséget nyújtana nekik — természetesen csak akkor, ha sikerülne ellenforradalmi puccsuk. Röviden mondva — Dulles pazarló kézzel bánik az amerikai feleslegekkel (amelyek Stevensonnak, a Demokrata Párt amerikai elnökjelöltjének szavai szerint semmiképpen sem könnyítik meg az amerikai polgárok millióinak helyzetét). Dulles Magyarországot egy tál lencséért szeretné megvásárolni, azt szeretné, ha a magyar nép letenne arról az elhatározásáról, hogy a szocializmus útján halad s mivel tudja, hogy az egyszerű dolgozó emberekben nagy az ellenállás a tőkés rendszer helyreállításával szemben, igyekszik a javasolt .üzletet „nagylelkű tettként" feltüntetni. Jól tudja, hogy az amerikai segítség, amely jó nevét elvesztette már az egész világon, mit hoz rendszerint magával: a belügyekbe való beavatkozást, az állami szuverenitás és függetlenség megnyirbálását. Azok, akik készek bármikor lármát csapni a Szovjetunió állítólagos törvénytelen beavatkozásáról más országokban, saját maguk leplezetlenül megkísérlik, hogy beavatkozzanak más államok legbelsőbb ügyeibe az ellenforradalmi terroristák nyílt támogatásával. Magyarország népe azonban éppúgy, mint a szocializmus tábora többi országainak népe is, túlságosan jól ismeri Mr. Dullest, a szabadság hamis jósát, ahhoz, hogy hinni tudjon szavának. Sokkal jobban tiszteli a nemzedékek harcával és vérével kivívott forradalmi vívmányait, mintsem eladná egy tál lencséért és megengedné a tőkés kizsákmányolás felújítását. A felforgató tevékenységre fordított sok millió dollár semmiképpen sem térül meg az amerikai monopóliumok urainak. Čestimír Suchý Szovjet iegyzék a francia kormányhoz Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió külügyminisztériuma október 26án a moszkvai francia nagykövetségnek jegyzéket adott át, amely válasz a francia kormány október 10-i a Német Szövetségi kormány szeptember 2-i memorandumával kapcsolatos alábbi jegyzékére: A francia kormány jegyzéké A francia kormány nagy jelentőséget tulajdonít Németország egyesítésének, amely a francia kormány politikájának fő feladatai közé tartozik. A francia kormány meg van győződve róla, hogy nemcsak maguknak a németeknek, hanem valamennyi népnek, amelyeknek szívügye az európai béke megőrzése, érdekében áll, hogy ez ország hosszantartó kettészakadásának véget vessen. A francia kormány reméli, hogy a szovjet kormány teljes figyelmet szentel a német memorandumnak, és álláspontjának közlésével választ ad a szövetségi kormány kezdeményezésére. A szovjet kormány válaszjegyzéke A szovjet kormány október 26-i válaszjegyzéke a többi között így szól: „A Szovjetunió kormánya tiszteletéről biztosítja a francia kormányt és hivatkozva október 10-i jegyzékére, mellékeli a Német Szövetségi Köztársaság kormányának memorandumára adott válaszának másolatát. A szovjet kormány a Német Szövetségi Köztársaság kormányának adott válaszában ismét megerősíti, hogy következetesen szorgalmazza Németországpak mint békeszerető és demokratikus államnak egyesítését és. a Szovjetunió minden törekvése a német probléma megoldásához vezető út keresésére irányul. A szovjet kormány szükségesnek tartotta egyben figyelmeztetni a Német Szövetségi Köztársaság kormányát arra, hogy a négy nagyhatalomnak Németországot érintő legjelentőségteljesebb egyezményeit az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai egyoldalú akciókkal megszegték, ami Németország kettészakadásához vezetett. A nyugati hatalmaknak a külügyminiszterek 1955. év őszi értekezletén elhangzott javaslatára vonatkozólag a szovjet kormány megjegyzi, hogy e kérdésben már ismertette álláspontját és meggyőzően bebizonyította, hogy a három hatalom által ezen az értekezleten a német kérdéssel kapcsolatban előterjesztett javaslat nem felel meg a Németországban előállt reális helyzetnek és az európai biztonság biztosításának. Abban az időben, amikor a nemzetközi kapcsolatok terén mindinkább látható az együttműködés, valamint a nemzetközi feszültség enyhítésére való törekvés, a Német Szövetségi Köztársaság kormánya gyors ütemben építi Nyugat-Európa legnagyobb hadseregét és elutasít minden javaslatot, amely a fegyveres erők létszámának csökkentésére irányul. Nyugat-Németországban elnyomják a lakosság demokratikus jogait és szabadságát. Ilyen feltételek között a szovjet kormány szükségesnek tartja a francia kormányt ismételten arra figyelmeztetni, hogy a militarizmus felújítása Nyugat-Németországban komoly veszedelmet jelent Európára és nagy akadály az egységes Németországnak, mint békeszerető és demokratikus államnak megteremtésében. A szovjet kormány felhasználja ezt az alkalmgt, s kifejezi azon készségét, hogy hozzájáruljon a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok felvételéhez Németország egyesítése érdekében és hogy kifejezze azon reményét, hogy Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya szükségesnek ismerik el, hogy hozzájáruljanak a két német állam közeledéséhez, ami elősegítené Németország egyesítését." A szovjet kormány azonos szövegű jegyzéket intézett az USA és NagyBritannia kormányához moszkvai nagykövetségei útján. Szabadságot Algériának Kairó. (ČTK) — Észak-Afrikában erősödik a szolidaritási mozgatom az algériai népnek függetlenségéért folytatott harcában. A kairói lapok hírt közöltek az arab országok nagyobb városaiban folyó tiltakozó tüntetésekről az algériai nemzeti felszabadító mozgalom vezető tényezőinek letartóztatása ellen és az algériai nép iránti szolidaritás hatalmas megnyilvánulásáról. A kairói Al-Azhar egyetem elhitt nagy tömeggyúlés volt, amelynek résztvevői határozott állást foglaltak az imperializmus azon kísérletei ellen, hogv elnyomják az algériai felszabadító mozgalmat. A tüntetők szabadságot követeltek Algéria számára. A gyűlés résztvevői táviratot intéztek valamennyi arab országnak és a bandungi konferencián részt vett államoknak kormányához, amelyben követelték. határozott akciókat hajtsanak végre az algériai razafiak kiszabadítására. Az egyiptomi hadsereg katonái Alexandriában tartott ülésükön elhatározták. önkéntes alakulatokat szerveznek, amelyek készek az algériai hazafiak oldalén küzdeni hazájuk függetlenségéért. A Francé Presse hírügynökség közlése szerint október 27-én az ammani francia nagykövetség előtt 300 diák tüntetett az algériai felszabadító mozgalom letartóztatott képviselőinek szabadlábra helyezéséért. Larbi Buhali, a betiltott Algéria Kommunista Pártja első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a francia hatósáqok törvényellenes lépése arra készteti Algéria népét, hogv fokozza harcát a gyűlölt gyarmatosítás ellen. A jövő év első felében tartják Németország Kommunista Pártja kongresszusát Düsseldorf (ČTK) — E napokban tartotta Németország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága második ülésszakát, amelyen elhatározta, hogy Németország Kommunista Pártja kongresszusát^ a jövő év első felében hívja össze. A Központi Bizottság titkárságát megbízták, hogy készítse elő a kongresszust mind politikailag, mind szervezetileg. A Központi Bizottság üléséről üdvözletet küldött a Német Szövetségi Köztársaság valamennyi politikai foglyának, akiket a militarizmus ellen, a békéért, szabadságért; és Németország demokratikus egyesítéséért folytatott harcuk miatt vetettek börtönbe. Németország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága felszólított minden németet, követeljék a politikai foglyok szabadonbocsátását és Németország Kommunista Pártja betiltásának megszüntetését. A Német Szövetségi Köztársaság parlamenti küldöttsége a Szovjetunióba látogat Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának elnökei ez év júliusában levelet intéztek a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentje és államtanácsa elnökeihez, amelybeij meghívják a Német Szövetségi Köztársaság parlamenti küldöttségét a Szovjetunióba. E. Gerstenmaier, a szövetségi parlament elnöke e napokban közölte, hogy a szövetségi parlament a meghívást elfogadta. A szovjet segítség törvényes Washington (ČTK) — V/hite, az USA állami departementjének képviselője október 27-én kijelentette, hogy Zádor Tibor, az USA-ban működő magyar misszió első titkára az USA államtitkárhelyettesével, Murphyval folytatott beszélgetés folyamán közölte, hogy a szovjet fegyveres erők eljárása a maqvarorezági ellenforradalmi lázadás elnyomásában „teljesen törvényes és összhangban van a varsói szerződéssel". Hozzátette; ezért „nincs ok arra, hogv az ENSZ megtárgyalja a magvarországi helyz< tet". Az indonéz kormány nem ?dja vissza a holiand társaságnak az észak-'zumétrai kőolajmezőket Dzsakarta (ČTK) — A nyugati hírügynökségek jelentése szerint az indonéz kormány október 24-i ülésén elhatározta, hogy nem adja vissza a BTM holland kőolajtársaságnak az Észak-Szumátrában lévő kőolajmezőket, ahol ez a társaság a második világháború előtt kőolajat termelt ki. Az indonéz kormány azt is elhatározta, hogy minden egyes indonéz területen lévő külföldi ipari vállalatot újból regisztrálni kell. ROMÁBAN folytatják a Fasisztaellenes Harcosok Nemzetközi Szövetsége elnökségének ülését. A lengyel küldött leleplezte Adenauer kancellárnak a lengvel határok revízióiáról mondott beszéde revansista iellegét. A lengyel küldött kijelentette, hogy a szovjetlengvel barátsáq a legszilárdabb védőbástya a nyugatnémet militarista körök revans'stp törekvései ellen. (ČTK) OJ SZO 1956. október 29. 3