Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-28 / 301. szám, vasárnap

Vildg proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. október 28. vasárnap 30 fillér IX. évfolyam, 301. szám. A HELYES ÚT A történelem és a jelenlegi ese­mények arra tanítanak bennünket, hogý a szocializmus nemes gondo­latai nem valósulnak meg akadá­lyok és áldozatok nélkül. A múlt­ban igazságos ügyünkért számos becsületes ember, Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagjai, munkásai és más dolgozók áldoz­ták életüket. Harcukkal nemcsak nekünk, a művük folytatóinak és aránylag közeli kilátások szempontjából az új társadalmi rendszer bátor műve befejezőinek segítettek, hanem tá­mogattak harcukkal a többi orszá­gok munkásosztályának, vala­mennyi dolgozó üg.yét is. Büszkék vagyunk arra, hogy méltóképpen és jelentékenyen ki­vettük részünket a nemzetközi osztályharcból. És különösen e na­pokban tudatosítjuk világosan a haladó, a békés erők szilárd nem­zetközi egységének fontosságát, tudatosítjuk azt, mily fontos, hogy a szocialista országok tömören fel­zárkózzanak a Szovjetunió köré. Hisz minden múlt és jövő sikerünk, minden vívmányunk elválasztha­tatlanul összefügg ezzel az egy­séggel, elválaszthatatlan a Szov­jetuniótól. Jelentős évfordulóról emléke­zünk meg ma. Tizenegy évvel ez­előtt, 1945. október 28-án munkás­osztályunk kommunista pártjának vezetésével történelmi győzelmet aratott. Államosítottuk a népgaz­daság kulcságazatait. A nép élt azzal a szabadsággal, amelyért oly nehéz küzdelmet ví­vott, és amelyet derekas harcával, mérhetetlen áldozatokkal a Szov­jetunió hozott meg neki. A leg­fontosabb iparágazatok, bányák, kohók, bankok urává vált és így megnyitotta a kapukat az új, bol­dogabb élet előtt. Az államosítás, amely iparunk hatvan százalékát érintette, nem-< zeti és demokratikus forradal­munk legfontosabb gazdasági in- | tézkedése volt. Megteremtette a szocialista termelési viszonyok kialakulásának alapjait, amelyek a további fejlődés folyamán szünte­lenül bővültek. A kizsákmányolás és a munka nélküli nyereség esz­közeit kivettük a legnagyobb tő­kések kezéből. Ily módon szabad­dá vált a dolgozók óriási kezde­ményező ereje és aktivitása arra, hogy biztosítsák saját jólétüket és jövőjüket. A reakciónak ama jelszavával szemben, amelyben az ellenséges erők legidőszerűbb programjukat látják e napokban is, az ellen a jelszó ellen, hogy „minél rosz­szabb" (a köztársaságnak) „annál jobb" (a burzsoáziának), a kom­munista párt a doloozó népet a közös _ gazdagság gyarapításának helyes útján vezeti, az életszínvo­nal emeléséhez, a jobb élethez ve­zető úton. De nemcsak erre kell gondolnunk. A párt népünket kezdettől fogva harci készenlétre buzdította az ellenforradalom mes­terkedéseivel szemben. A párt ve­zetésével tudtuk meghiúsítani a burzsoázia februári puccsát és megkezdtük az új fő irányvonal — 'a szocializmus építése irányvonalá­nak — követését. Aránylag rövid idő alatt a szo­cialista szektor teljes túlsúlyba került. A nemzeti jövedelem meg­teremtéséhez több mint 90 szá­zalékban járul hozzá. Tavaly az ipari termelés terjedelme 2,3-szer nagyobb volt, mint 1948-ban s egyben több mint 2,6-szeresen meghaladta azt a legmagasabb színvonalat, amelyet a csehszlovák ipar a kapitalizmus alatt elért. Nagyszerű műveket alkottunk, mint például a Klement Gottwald Üj Kohót, számos új üzemet épí­tettünk, duzzasfetógátak, villany­művek létesültek. Megtanultuk a legbonyolultabb gépek gyártását. Gépiparunk ma népgazdaságunk valamennyi ágazatát a legkorsze­rűbb berendezésekkel képes ellát­ni. Jelentős sikereket értünk el az új társadalom építése legnehezebb feladatainak teljesítésében is — a dolgozó parasztok milliós töme­geit nyertük meg a szocialista módszerű mezőgazdasági termelés­nek. A szövetkezeti mozgalom falvainkon feltartóztathatatlanul halad előre. Sok áldozatkész munka és le­mondás volt szükséges ezeknek az eredményeknek az eléréséhez, ahhoz, hogy élvezhessük közös munkánk első gyümölcseit. S bár ma már jelentős sikereket értünk el, tudjuk, hogy. kilátásaink még ennél is nagyszerűbbek, de ezt egyrészt jó munkánkkal, másrészt éberségünkkel kell megvédelmez­niük az osztályellenség fondorla­taitól. Helyes és szilárd gazdasági po­litikánkkal megalapoztuk és meg­teremtettük anyagi és kulturális életszínvonalunk tartós emelke­désének feltételeit. Társadalombiz­tosításunk átépítése után ma vi­lágviszonylatban első helyén állunk a dolgozó ember társadalom- és járadékbiztosítása terén. Szocialista országépítésünk mélységes befolyást gyakorol nem­zetközi helyzetünkre is* Csehszlo­vákia az egy fóre eso ipari ter­melés terjedelmében megelőzi Franciaországot, Olaszországot, Belgiumot és más fejlett államo­kat. A szocializmus építésének éveiben a világ legfejlettebb orszá­gai közé került. Ezzel jelentősen megszilárdult önállósága, megnö­vekedett politikai súlya. Az elért eredmények teljesen igazolják pártunk fű irányvonalá­nak helyességét. Népünk sokoldalú fejlettségét, ötletességét, alkotó törekvéseit bizonyítják. Pártunk országos konferenciá­ja gondosan és bírálólag értékelte a íó irányvonal teljesítésében ed­dig elért pozitívumokat és hiányo­kat és ezzel az irányvonallal össz­hangban kitűzte további utunk merész feladatait. Ipari termelésünk a nehézipar elsődleges fejlesztése mellett leg­alább ötven százalékkal növeke­dik. Nagy feladatok állnak előttünk a beruházási építkezés terén. Nö­velnünk kell a mezőgazdasági ter­melést, szívósan és türelmesen kell törekednünk arra, hogy az ötéves terv folyamán a szocialista szektor döntő túlsúlyba kerüljön a mezőgazdaság terén is. Elsősorban az a fontos, hogy emeljük a népgazdaság valamennyi ágazatának műszaki színvonalát, s a legkorszerűbb gépekkel és beren­dezésekkel lássuk el, tökéletesítsük a termelést és ezen az alapon lé­nyegesen növeljük a munka társa­dalmi termelékenységét. Többet és olcsóbban termelni, ez az egyedüli útja annak, amelyen elérhetjük az életszínvonal emelésében kitűzött nagy céljainkat-. Az ötéves terv fo­lyamán a reálbéreknek egy har­maddal kell emelkedniök, a tár­sadalmi fogyasztás húsz százalék­kal emelkedik és az ötéves terv második felében ezzel egyidejűleg tovább akarjuk rövidíteni a mun­kaidőt. A második ötéves terv megkö­veteli, hogy az egész párt fokozot­tan gondoskodjék az egész dolgozó népről. Kizárólag az emberek akti­vitása és kezdeményező ereje dönti el eredményeinket éppúgy, mint ahogy tizenegy évvel ezelőtt ez volt a döntő tényező az államosítás kér­désében is. (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP KB és a Nemzeti Froni jelszavai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulójára 1. Üdvözöljük a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 39. évfordulóját! 2. Éljen az egész világ dolgozóinak nemzetközi szolidaritása, emeljük ma­gasabbra a proletár nemzetköziség zászlaját! 3. A Szovjetunióval a szocializmus és a béke győzelméért! 4. Dicsőség a nagy Szovjetuniónak, bű barátunknak és szövetségesünknek, az egész világ békéje és haladása erős bástyájának! Csehszlovákia népe soha­sem feledkezik meg a szovjet hadse­reg hőseiről, akik életüket áldozták szabadságunkért! A Szovjetunióval örök idókFe! 5. Erősödjék a világszövetsége — ság fejlődésének, függetlenségnek biztosítéka, hogy és meghiúsítjuk cselszövéseit! 6. Dolgozók! A szocialista államok a szocialista gazda­az önállóságnak és biztosítéka, annak megőrizzük a bekét az imperialista körök háborúk elkerülhetők! A béke és haladás ügye legyőzhetetlen! Folytatjuk a határozott harcot a nem­zetek egymás mellett élésének és együttműködésének imperialista ellen­ségei ellen! 7. Harcra az általános lefegyverzé­sért és a katonai kiadások csökkenté­séért! A többi országok is konkrét tet­tekkel kövessék a Szovjetunió, a Cseh­szlovák Köztársaság és más szocialista országok példáját! (Folytatás a 3. oldalon.) m Köztársaságunk határozott szava Népünk szilárdan tömörül a párt és a kormány köré A magyarországi elvtársaknak A brnói Klement Gottwald Gép­gyár dolgozói a CSKP KB-hez inté­zett határozatukban többek között e*eket irják: „Hozzák tudomására a magyaror­szági elvtársaknak, hogy az ellen­forradalmi elemek elleni harcukban teljes támogatásunkra számíthatnak. Mi, az üzem kommunistái és a pár­tonkívüiiek szilárdan állunk a CSKP Központi Bizottsága mellet'.'. Nem en­gedjük meg, hoov hazánkban bárki is megbontsa a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való szövetség iinket. Megszilárdítjuk szövetségünket a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal A prešovi Krízík-Dukla-üzemből határozatot küldtek Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságához és a köztársaság kormányá­hoz, melyben élesen elítélik a népi demokratikus Magyarország ellensé-: geinek gaztetteit. A határozatban többek között ezt írják: „Biztosítjuk á CSKP Központi Bizottságát és a köztársaság kormán vát, hogy munkánkkal még eltökéltebben fogunk harcolni a kitűzött ff'.adatok teljesítéséért és túlteljesítéséért és megszilárdítjuk népünk egységét és szövetségét a Szov­jetunióval és a népi demokratikus országokkal." Az üzem dolgozóinak eltökéltség ét bizonyítja kötelezettségvállalásuk, melyben kitűzték, hogy a negyedévi tervet 103 százalékra teljesítik, a munkatermelékenység tervét ugyanos ak 103 százalékra teljesítik és az ön­költséget két százalékkal leszállítják. Az egész iévi tervet 1956. decem­ber 12-ig teljesíteni fogják. A mi helyünk a munkásosztály oldalán van A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia műszaki-fizikai intézetének al­kalmazottai határozatukban rámutat­nak arra, hogy a magyarországi ese­mények ismételten megmutatták, hogy a külföldi reakció meg akarja bon­tani a nép egységét, ellentéteket akar kelteni a munkásosztály és az értel­miség között. A határozatban továbbá ezt írják: „Visszautasítjuk az ilyen beavatkozásokat, mivei munkánk el­vesztené értelmét, meiy azon alapul. hogy mint tudományos intézet jelen­tős módon hozzá akarunk járulnj szo­cialista termelésünk műszaki színvo­nalának emeléséheíz. Nagyra becsüljük azokat a feltéte­leket. melyeket a népi demokratikus rendszer kialakított és kialakít munkánk számára. Mindnyájan tisztán látjuk, hoq.v helyünk a munkásosztály ol­dalán van, eltökélten építeni akarjuk a szocializmust és ezzel biztosítani egész népünk magas életszínvonalát! Kohászaink tettekkel válaszolnak A plzeni V. I. Lenin Üzem kohá­szai csütörtökön a reggeli műszak megkezdése után rövid gyűlést tar­toťak. A CSKP KB-nek és a kor­mánynak küldött határozatukban ki­jelentik: „Bízhatnak bennünk, hogy népi demokratikus államunk vívmányai vé­delmezőinek első soraiban leszünk mindig. Biztosítjuk önöket, hogy a nyugodt élet megzavarására irányuló minden reakciós k'sérletet csírájában elfojtunk" És mivel a kohászok leg­szívesebben tettekkel beszélnek, ha­tározatukhoz kötelezettségvállalást is csatoltak, mely szerint az egész évi tervet december 19-ig teljesítik, s a murtkatermelékenység tervét 3 szá­zalékkal túlszárnyalják. A kalondai magyar nemzetiségű szövetkezeti tagok tiltakozása A kalondai (losonci járás) szövet­kezeti tagok túlnyomó része magyar nemzetiségű. Számukra a béke ugyanolyan drága, mint a ,.iépi de­mokratikus Magyarország dolgozói számára. Ezért a budapesti tragikus eseményekről nagy komolysággal be­szélnek. Ma is, amikor közvetlenül a magyar határ mentén fekvő ré­teiken és legelőiken dolgoztak, ezen gondolkodtak. Elhatározták, hogy levelet írnak Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának és kormányának. A le­vélben a következőket írják: A leg­mélyebb felháborodással elítéljük az ellenforradalmi handák garázdálkodá­sát, mivel tudjuk, hogy ez nem a magyar nép akarata. Mi tovább ha­ladunk azon az úton, melyen a párt és kormány vezetésével oly gyönyö­rű sikereket értünk el. (ČTK) Erős a mi népünk Tizenhárom gyerek várta a há­ború borzalmai után hazatért apát, Szűcs Jánost egy csallóközi kis falu­ban. Mi lesz a sok gyerekkel, honnan teremti e/ő a betevő falatot az apró­ságoknak. Mert 13 gyereket évi kommencióból, 18 mázsa gabonából s néhány koronából akkor is nehéz volt eltartani, mikor békés meder­ben folyt az élet, akkor is össze kellett ragasztani a nappalt az éjjel­lel, hogy keserves verejtéke árán is, de a gyerekek, a legkedvesebbek sohase éhezzenek. Hizony művész­nek kellett lennie, hogy a háború utáni évek kuszált rendjében a csa­ládnak előteremtse a legszüksége­sebbet, a kenyeret . .. Akkor 1945 után Szűcs János még nem is gondolt arra, hogy a felsza­badító szovjet hadsereg már új életet hozott az országba, új életet teremtett a csallóközi kis faluban, Felsőpatonyban is. A 160 holdas Lelkesnek is megszűnt a dínom­dánom. Szűcs János és volt cseléd­társai részére pedig megkezdődött az élet. A boldog életbe, a jövőbe vetett hit megszüntette benne a gondoktól, az élettől való félelmet. Talán ebből fakadt az is, hogy negy­venhatban a 'felszabadult élet örö­mére megszületett a család legked­vesebbje, a tizennegyedik. Ahogy elbeszélgettem a minap a boldog apával, az volt az érzésem, hogy ez az ember a felszabadulás utáni években csöppet sem örege­dett. Nem mondhatnám, hogy most nincsenek gondjai, hiszen az egész falu irányításában, vezetésében sok a tennivaló mindennap. — Más gondok ezek elvtársak — mondja mosolyogva Szűcs János, — Örömös gondok, olyanok, amelyek­nek igen igen gazdag a gyümölcsük. Bizony úgy van, ahogy Szűcs Já­nos mondja. Mert nem lehet elkép­zelni annál szebbet, mint azt, ha a volt cselédeknek házépítési kérvényt írhat alá, vagy ha ellátogat a szom­szédhoz, rokonhoz, ismerőshöz, s a nyirkos cselédszoba helyett pad­lás, szép szőnyeggel, új bútorral szépített kedves kis szoba fogadja. Vagy van-e örömösebb tennivaló, mint a község, a szövetkezetbe tö­mörült parasztság érdekein mun­kálkodni, azért a közösségért mely­nek együttes munkájából a faluba beköszöntött a jólét, a boldogság. Családi gondok? Talán már el is felejtette azt a megszokott családi képet, amikor éjfél felé hazajövet a munkából a feleségét, leghűsége­sebb segítőtársat, a tizennégy gye­rek édesanyját a mosóteknö előtt találta. Pedig korán kelt ám az asz­szony is, négy órakor, mint ő, hi­szen 14 gyerekre van mit mosni. De mégsem felejtett. Különöskép­pen ilyenkor jut eszébe minden, amikor a rádió olyan híreket kö­zöl, hogy a szomszédos Magyaror­szágon, a volt fasiszta elemek, horthy-tisztek meg akarják dön­teni azt a hatalmat, amelyet a szovjet nép önfeláldozó segítségévél a magyar munkásosztály annyi ne­hézségek árán vívott ki. Nem, nem felejt ő, nem felejti el sohasem a múltat, s szeme előtt lebeg min­dig, hogy a kommunista párt tet­te lehetővé azt is, hogy ma a szö­vetkezetben egy év alatt 60 mázsa búzát kap a család (ég és föld a 18 q kommencióhoz számítva) s havonta 1500 korona jön a házhoz a becsüle­tes munka után. Akkor is eszébe jut minden, amikor hazajövet már nem látja görnyedni a feleségét. Pe­dig ma is mosott, de hát mosógép mellett már nem esik néhezére a munka. Nem is látszik ám meg az asszonyon, hogy tizennégy gyerek­nek adott életet, mert a felszaba­dult 11 esztendő, a múlt összes bú­ját-baját eltüntette már. S ahogy a hitvestársról beszélve Szűcs Já­nos mondja, az ő 100 kilójával, ha kora engedné, még mindig hozhat­na örömet a házhoz, mert volna ám mit a tejbe aprítani, ha húszan volnának is. Ilyen emberek munkálkodnak Fel­söpatonyban a falu jövőjén. S ezek az emberek, akik ennyit szenved­tek, ennyit nélkülöztek a múltban, s akiknek a népi demokrácia, a szö­vetkezet ennyi boldogságot, örömet adott, hűséges fiai hazánknak, har­cos katonái a szocializmus építé­sének, akik egységben a munkás­osztállyal a hála kifejezéseképpen tűzbe mennének a pártért, a szo­cialista hazáért. Erős a mi népünk, erősebb, mint az ellenség. Méry Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents