Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-27 / 300. szám, szombat

Világ proletárfái, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁSTJÁNAK NAPILAPJA 1956. október 27. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 500. szám. Az egész ország egységesen a párt vezetése alatt A világ becsületes embereinek e napokban megdobbant a szíve. A ravasz és bestiális ellenség — amely eddig lesben állt, fenyegető­zött és titokban gyűjtötte erejét — rácsapott a magyar népre. Nagyon jól tudtuk, milyen gyűlö­lettel figyeli a szocialista országok útját, sikereinket, tudtuk, hogy nem nyugodott bele és sohasem nyugszik bele abba, hogy a nép sa­ját akarata szerint irányítja álla­mát és sorsát. Ebben sohasem ké­telkedtünk. Ezt az érzésünket na­ponta megerősítették a „Szabad Európa", az „Amerika hangja" és más adóállomások hangszórói és röpiratai. Megerősítették ezt az ér­zésünket az ellenséges csoportok terrorista akciói az egész béketá­borban, meggyőződünk erről min­den kém és ügynök esetében, aki­ket évek óta ártalmatlanakká te­szünk. pe e napokban az ellenség elő­bújt föld alatti üregéből, lerántotta álarcát és Magyarországon nyíltan, fegyverrel merészkedett támadást intézni a népi demokratikus rend­szer ellen. Mozgósította az egész ellenforradalmi bandát, sikerült megtévesztenie a becsületes embe­rek egész sorát is és Budapesten szörnyű vérontást előidézni. A ma­gyar főváros békés polgárai két nap alatt megismerhették a szo­cializmus ellenségeinek véres arcát, amely testvéröldöklést idézett elö a nyugati határokon túlról naponta hirdetett célok érdekében. Világosan meg kell mondanunk: az ellenség, amely Budapest utcáin a magyar népre támadt, a mi ellen­ségünk is. Az utolsó órákban nem hiába kürtölte világgá a szökevé­nyekből álló reakció, istentudja kit szólítva Jtel hazánkban a budapesti példa követésére. Ezért a magyar dolgozóknak az ellenforradalmi bandák ellen folyta­tott hősi harcával való mély együttérzésünket rövidesen a harag hulláma váltotta fel, amely elárasz­totta egész országunkat. Városból városba, faluról falura, üzemből üzembe szállt a szikra e napokban, amely lángralobbantotta a magyar elvtársakkal való szolidaritás tüzét, a nemzeti ellenállás tüzét a reakció alattomos erői ellen, amely tüzek e percekben országunkban az utolsó becsületesen gondolkodó emberig vaskarddá egyesítették hazánk né­pét, amely kész lekaszabolni és megsemmisíteni az ellenséges kí­sérlet legcsekélyebb megnyilvánu­lását is. „A párt és Központi Bizottsága vezetésével készek vagyunk határo­zottan és a legnagyobb keménység­gel megsemmisíteni a felforgató elemek minden próbálkozását, amely a szocializmus építésének megkezdett útja ellen és egységünk megbontására irányul" — írják az­ostravai kombinát alkalmazottai. Népünk jól tudja, hogy mi min­dent biztosított számára a népi de­mokratikus rendszer az utóbbi tíz év folyamán. Az embereknek meg­vannak a tapasztalataik, amelyeket — a kapitalisták szerencsétlensé­gére — nem lehet gondolkodásuk­ból kitörölni. A München előtti években szerzett tapasztalatok ezek, amelyek után jól meg lehet különböztetni azt, mit rejtenek „a szabadság", „felszabadítás" stb. fogalmai, amelyek az utóbbi na­pokban a nyugati demokráciával gscheftelők szótárában nagyon idő­szerűvé váltak. Népünk boldog, hogy végre nyugalomban és béké­ben él, ami biztosítja számára jö­vőjének békés kialakítását és ezért e napokban különös éberséggel és elővigyázatossággal óvja békés munkáját. A dolgozók tudják, ki áll első he­lyen ezen az örségen, amely nyu­galmunkat és békénket őrzi. Ez kommunista pártunk. A párt volt az, amely minden komoly pillanat­ban meg tudta mutatni a helyes útirányt, a párt az, amely köré a dolgozók tömörülnek hatalmas épí­tő alkotó munkájukban. De vannak a nemzet életében olyan pillanatok, amikor az emberek még őszintéb­ben szeretnék kifejezni a párt irán­ti bizalmukat. A magyarországi esertíények, amelyek megrendítették országunk népét, előidézték ezeket a pillana­tokat. Az egész ország áll őrt a párt vezetésével. Az olomouci Ar­ma-üzemben mindjárt az első órákban, amikor tudomást szerez­tünk a budapesti vérontásról, je­lentkeztek az üzemi szervezetben Mária Knausová és Jozef Pastrnek kitüntetett dolgozók, hogy vegyék fel őket a pártba. Egyszerű szóval mondták: „Éppen ebben a pillanat­ban ébredtünk tudatára újból an­nak, hogy mit jelent számunkra a párt." És a többi embernek is kinyílik a szeme. Hiszen egyszerű a számí­tás. Az ellenforradalmárok kezében levó tüzet okádó gépfegyver — a munkásnép szíve közepébe irányuló pallos. Ez eléggé érthető figyel­meztetés mindazoknak, akiknek gondolataiba befészkelődött a nyu­gati propaganda. Teljesen világos most a dolog. Az ellenség kimutatta foga fehérét és galambszelídsége mögött feltűntek az élesre töltött puskák. Ki akadna, akit meg nem remeg tetne a harag ? E napokban az egész ország felemeli a hangját. A gyű­lések százain és ezrein fejezik ki Csehszlovákia dolgozói a magyar ellenforradalmárok által elkövetett tömeges gyilkosságok fölötti felhá­borodásukat. Kifejezik törhetetlen bizalmukat a párt, a Központi Bi­zottság és a kormány iránt. Biz­tosítják azon elhatározásukról, hogy éberen örködnek hazájuk fö­lött, a szocialista építés eddigi és jövőbeli eredményei fölött, több száz új kötelezettségvállalást tesz­nek — válaszképpen a reakciónak. A jihlavai Motorpal nemzeti vál­lalat dolgozói a CSKP Központi Bi­zottságához intézett levelükben így írnak: „Elvtársak, biztosak lehet nek afelől, hogy éppen ezekben a pillanatokban értékeljük utunk he­lyességét, amelyen a munkásosztály közös céljai felé vezetnek bennün ket." „Dolgozóink — írják a kassai Magasépítészeti Vállalat dolgozói teljes mértékben elítélik a magyar­országi ellenforradalom céljait. Biz­tosítjuk Központi Bizottságunkat és a Csehszlovák Köztársaság kor mányát, hogy szilárdan mfellette ál lünk és semmilyen körülmények között sem engedjük meg álla­munkban a rend megbontását. Egy­szersmind kijelentjük, hogy a má sodik ötéves terv első évének ter vét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáig teljesít jük." Kötelezettségvállalásokat tettek a Horné Mvto-i EFSZ tagjai, a Petr Bezruč-bánya bányászai, a jičíni Agrostroj munkásai és mások. A határozatok százainak minden sora kifejezésre juttatja a Szov­jetunió népével való törhetetlen barátságunkat és azt az elhatáro­zást, mely szerint nem engedjük meg, hogy szocialista demokrácián­kat az ellenség piszkos céljaira használja fel. Dolgozóink hisznek abban, hogy a magyar munkásosz­(Folytatás a 2. oldakm) MUNKÁSOK, PARASZTOK, ÉRTELMISÉGIEK EGYSÉGES HANGJA: Hűséggel a párthoz és a szocializmushoz ­gyűlölettel az ellenséggel szemben „Mi, szlovák és magyar dolgozók ígérjük pártunknak és kormányunknak..." A Podunajské Biskupice-1 EFSZ tagjai és a község többi szlovák és magyar nemzetiségű lakosai nyilvá­nos gyűlésen tárgyaltak a magyar­országi eseményekről. A vita folyamán élesen elítélték a reakciós elemek népellenes garázda t-etteit és határozatot fogadtak el, melyet a CSKP KB-nek és a kor­mánynak küldtek, melyben többek között ezeket írják: „Mi, Podunajské Biskupice szlovák és magyar nemzetiségű polgárai na­gyon jól emlékezünk arra, hogy a Duna-medencébe-.i a nemzetek békés és nyugodt egymás mellett élését mennyire veszélyeztette a burzsoá­kapitalis'.'a soviniszta Magyarország, és fel tudjuk becsülni azt, mit jelent most a haladó Magyar Népköztársa­ság. Hisszük, hogy a nyugalom és rend helyreállítása után a magyar nép továbbra is sikerrel fog dolgozni a szocializmus építésén. Felháborodással fogadtuk azt a hírt is, hogy köztársaságunk terüle­tén újabb ellenséges ballon robban! fel és további kén> bandákat lepleztek le. Tiltakozunk a hazánk dolgozói el­len indított ezen ellenséges akciók ellerv és ígérjük Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak és a Csehszlovák Köztársaság kormányának, hogy mi falusi dolgo­zók is az üzemek dolgozóihoz hason­lóan az eddiginél még szorgalmasab­ban fogunk dolgozni második ötéves tervünk feladatainak teljesítésén, hogy minél többet termeljünk váro­saink és ipari központjaink dolgo­zói részére, ahogyan ezt a CSKP or­szágos konferenciája elénk tűzte". A magyar bányászokkal való rokonszenv jeléül A pótori bányászok, akik élesen elítélték az ellenforradalmi bandák kezdeményezéseit a Magyar Nép­köztársaságban, megelégedéssel fo­gadták a hírt arról, hogy a salgó­tarjáni és tatabányai magyar bá­nyászok elfogták a provokatőröket és átadták őket a biztonsági szer­veknek. A pótori bányászok a ma­gyar bányászokkal való rokonszenv és szoros barátság jeléül minden fejtési szakaszon nagyobb munka­igyekezetot fejtenek ki. Rudolf Špring csoportja a dél­előtti műszakban 26 tonna szenet fejtett terven felül. Dulaj András kollektívája felajánlotta, hogy le­rövidített határidőben, december 10-ig előkészíti a fejtést az új kombájnfalon. Minden fejtési rész­leg elhatározta, hogy közös igye­kezettel a legközelebbi napokban még 12 ezer tonna szenet fejte­nek terven felül és így az idei fel­adatokat másfél hónappal határidő előtt teljesítik. Szilárdan állunk a Központi Bizottság és a kormány mellett A kassai Magasépítészeti Vállalat dolgozói is táviratot küldtek a CSKP KB-nek, amelyben elítélik a magyar népi demokratikus rendszer ellen­ségeinek provokációs tetteit. Táviratukban többek között ezeket írják: „Biztosítjuk a CSKP Központi Bizottságát és a köztársaság kormányát, hogy szilárdan állunk a Központi Bizottság és a kormány mellett és sem­mi körülmények között sem engedjük meg országunkban a rend megzava­rását. Kijelentjük, hogy feladatainkat még nagyobb igyekezettel teljesít­jük és vállaljuk, hogy a második ötéves terv első évének tervét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójáig teljesítjük. Sohasem engedjük meg a Szovjetunióval való barátságunk megbontását A rudňanyi bányászok csütörtöki j gyarországon a népi demokratikus ' rendszer megbuktatására. Felháborodással tiltakozunk e pro­vokációk ellen és elítéljük gaz gyil­kolásukat. Tudjuk, hogy a nyugati imperialisták különféle kémakclókkal szeretnék felforgatni a népi demokra­tikus országokban a szocializmus épí­tését és ezeket az országokat uszító propagandájukkal felszabadítójuk és tanítójuk — a nagy Szovjetunió — ellen akarják fellázítani. Nem engedjük meg soha a Szovjetunióval való barátsá­gunk megbontását. Nem engedjük szocialista rendszerünket az imperia­listák kémakcióival felforgatni. Szi­lárdan állunk a munkásosztály vív­mányainak őrhelyén, drága kommu­nista pártunk oldalán. Érvényesítjük az új fejtési módszereket, növelni fogjuk a munkatermelékenységet, ami dolgozóink életszínvonala szüntelen emelésének s a dolgozók elégedett­ségének feltétéle. összüzemi gyűlésükről határozatot küldtek a CSKP KB-nek, a köztársa­ság kormányának és a Központi Szak­szervezeti Tanácsnak. Határozatukban a következőket írják: „Mi, a Szepesi Vasércbányák rudňanyi üzemének dolgozói felháborodással fogadtuk a dolgozó nép ellenségeinek garázdálko­dásairól szóló hírt, akik fegyveres el­——^—- lenforradalmi puccsot szerveztek Ma­Az írók levele a CSKP Központi Bizottságához A Csehszlovák írószövetség pártszervezetének rendkiviili taggyűlése meg­tárgyalta a lengyelországi és magyarországi eseményeket. Fenntartás nélkül azonosítja magái a Központi Bizottságnak e helyzettel kapcsolatban elfoglalt álláspontjával. Ma jobban mint máskor tudatosítjuk, hogy védelmeznünk kell a párt egysé­gét és tevékenyen küzdenünk kell érte, hogy mindent meg kell tennünk ha­zánk szocialista építésének további fejlesztéséért, továbbá a Szovjetunióval való barátságunk további megszilárdításáért. A Szovjetunióval való barátsá­gunk nélkül ugyanis nem lenne meg önállóságunk, s a szocializmust sem tudnánk építeni e barátság nélkül. Lengyelországhoz és Magyarországhoz való viszonyunkban továbbra is a pro­letár nemzetköziség alapelveit tartjuk szem előtt, melyekre Lenin tanított bennünket és amelyeknek megtartására Központi Bizottságunk vezet bennün­ket. Mint szocialista hazafiak még szorosabban felzárkózunk drága pártunk mellé. Tudatában vagyunk annak, hogy hazánk szocialista építésének alapfeltéte­le a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség CSKP vezette szövetsége és ezért munkánkat és törekvésünket e szövetség további szilárdítására for­dítjuk. Biztosítjuk a Központi Bizottságot, hogy minden erőnkből támogatni fog­juk a párt X. kongresszusán és konferenciáján kitűzött fő irányvonal végre­hajtását. A Csehszlovák Néppárt nyilatkozata: törhetetlen egységben a közös cél felé Csütörtökön, október 25-én rendkí­vüli ülést tartott a Csehszlovák Nép­párt Központi Bizottságának bővített elnöksége. Dr. Josef Plojhar minisz­ter, pártelnök közölte az elnökséggel a komoly eseményeket, amelyek e na­pokban a Magyar Népköztársaságban bekövetkeztek. A vita után a Cseh­szlovák Néppárt elnöksége a követ­kező nyilatkozatot hozta: Mély felháborodással fogadtuk a hírt azokról a zavargásokról, amelye­ket az ellenforradalmi csoportok idéz­tek elő Magyarországon. Ezek az események szemléltetően győzik meg a közvéleményt arról, hogy a szocializmus ellenségei mindmáig nem mondtak le kártevő céljaikról. Ezért szükséges, hogy a szocialista tábor országainak népe egy pillanatra sem lankadjon éber­ségében és elővigyázatosságában. Ezt az alkalmat használjuk fel ar­ra, hogy hangsúlyozzuk, -a Csehszlo­vák Néppárt egy jottányit sem enged programjából, amely közös müvünk, a szocializmus építésében való együtt­működésre irányul. A Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette egységes Nemzeti Frontba tömörülve, még ha­tározottabban haladunk előre nemes céljaink elérése felé. Ezen az utunkon a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi orszá­gaival való szövetségre támaszko­dunk és fogunk támaszkodni a jö­vőben is. Barátságunk és szövetsé­günk a Szovjetunióval külpolitikánk alappülére, függetlenségünk és ön­állóságunk támasza. A harctereken közösen kiontott vér pecsételte meg ezt a barátságot, s mi to­vább fogjuk szilárdítani arra gon­dolva, hogy a szocialista tábornak egységében van a legyőzhetetlen­sége és a biztonság alapja a béke ellenségeinek cselszövéseivel szem­ben. Népünk vívmányainak őrhelyén állunk A magyarországi népellenes elemek és külföldi reakció garázdálkodását megalkuvást nem ismeróen elítélték a kassai vasútigazgatóság vasutasai is. Határozatukban így írnak: „Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Népköz­társaság vasutasaiban ebben a nehéz K időszakban nem csalódtunk; Hűségesen teljesítették és teljesítik kötelességü­ket. Biztosítjuk pártunkat és kormá­nyunkat, hogy eaységeseti és szilárdan állunk népünk vívmányainak őrhelyén és hogy munkánkkal a lehető legna­gyobb mértékben hozzá akarunk járul­ni hazánkban a szocializmus építésé­hez. A Szovjetunióval és a szocializmust építő országokkal tovább erősítjük szövetségünket." A diákság világos állásfoglalása A PRÁGAI TECHNIKAI FŐISKOLA közgazdasági-mérnöki tanszékének kommunista diákjai felháborodással ítélik el a puccsisták ellenséges ak­cióit és a kapitalizmus felújítására irányuló kísérletüket. „Senki sem másítja meg akaratun­kat, hogy szilárdan a népi demokrati­kus államokkal együtt a Szovjetunió oldalán, pártunk Központi Bizottságé­nak vezetésével akarunk haladni a szo­cializmus felé" mondják határozatuk­ban. A vitában felszólaló diákok elsősor­ban azon elhatározásukat hangsúlyoz­ták, hogy nem szabad megengedni a párt egységének megbontására irányu­ló semminemű kísérletet. Megegyeztek, hogy a gyűlés után évfolyamtársaikat és a többi diákokat is felvilágosítják a magyarországi és lengyelországi helyzetről. A PRÁGAI KÁROLY EGYETEM jogi fakultása diákjainak és tanárainak pártszervezete egyhangúlag a követ­kező határozatot hozta: Mély felháborodással ítéljük el a ka­landor ellenforradalmi elemeket, ame­lyek fegyveres puccsal akarták meg­dönteni Magyarországon a népi demok­ratikus rendszert. Teljes szolidaritá­sunkat juttatjuk kifejezésre a magyar dolgozók harcával, akik a gonosztevő ellenforradalmi elemek ellen a proletár nemzetköziség, a szocialista tábor egy­sége és szilárdsága megerősítéséért folytatják harcukat. Biztosítjuk pártunk Központi Bizott­ságát, hogy teljes támogatásunkra számíthat hazánknak a szocializmus győzelméhez vezető lenini útján. Nem engedjük meg pártunk egységének és erejének meggyengítését, a Központi Bizottság köré való tömörültségének meglazítását. Határozottan síkraszál­lunk a párt fő irányvonaláért és igye­kezni fogunk becsülettel teljesíteni mindazokat a feladatokat, amelyeket pártunk elénk tűzött.

Next

/
Thumbnails
Contents