Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-23 / 296. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILÁPJA 1956. október 33. kedd 30 üli ér IX. évfolyam, 296. szám, Karoljuk fel a dolgozók kezdeményezéséi Ha meg lehetne számolni, vagy le lehetne mérni, hogy évről évre mennyire fokozódik az emberek érdeklődése a különféle termelési és technikai problémák '"ránt, bizonyára érdekes eredményeket kapnánk. „Ma az embereknek néha annyi ötletük és hozzászólásuk van a termelés javítására, hogy nekünk, akiknek mindezt meg kell valósítanunk, gyakran szédül a fejünk" mondják a tanácskozásokon a műszaki dolgozók. De ha közelebbről megnézzük, hogy az emberek kezdeményezése a termelés műszaki színvonalában és a tervteljesítésben hogyan tükröződik vissza, nem kapnók a legjobb mérleget. Miért? Többek között azért, mivel lassan váltjuk valóra a dolgozók hozzászólásait. A második ötéves tervről folytatott vitában, amint tudjuk, több százezer kü!önböző javaslat hangzott el, amelyek a magunk egészében a termelésben és a szervezésben nagy haladást jelentenének. Amint megállapítást nyert, vannak olyan üzemek is, amelyek nem sietnek e javaslatok megvalósításával. Nem kivétel az olyan üzem sem, ahol még hozzá sem kezdtek a javaslatok megvalósításához. így természetesen nem jutnánk messzire. A jövő évben az össztermelést 9 százalékkal kell emelnünk. Közben a munkaidő rövidebb lett, és az ötéves terv végéig tovább kell rövidülnie. Rövidebb, idő alatt ugyanannyi emberrel többet termelni csak akkor lehet, ha minden ágazatban emelkedik a termelés technikai színvonala és gyorsabban növekszik a munka termelékenysége. Ezért a jövő évi tervben az emberek kezdeményezése jelentős szerepet játszik majd és azok az üzemek, amelyek parlagon hevertetik dolgozóik javaslatait, sántikálni fognak a munkatermelékenységben, az önköltség csökkentésében és a béralapok kimerítésében is. Arra támaszkodni, hogy „valahogy volt és valahogy csak lesz" nem fizetődik ki. A termelés irányításában ilyen „elvekkel" nem megyünk messzire. Ez megmutatkozik azon üzemek tervének teljesítésében már ma is, melyek elhanyagolják a technika fejlesztését. De ha azt akarjuk, hogy az emberek hozzászóljanak a tervekhez, hogy vitázzanak róluk, bírálják őket és javaslatokat tegyenek, látniok kell, hogy eddig tett hozzászólásaikat elintézik, hogy kezdeményezésüket felkarolják. A dolgozók hozzászólásainak elintézésében a nem kielégítő helyzet abban 4s megnyilvánul, hogy ezzel a kérdéssel nagyon ritkán vagy kevés eredménnyel foglalkoznak a kerületi, járási pártbizottságok és nem látnak benne tisztán az üzemi szervezetek sem. Ezt a kérdést másként nem is tudjuk megmagyarázni. A technikai előrehaladás olyan gyors ütemben történik, hogy a technikai újdonságokról és újításokról nyugodtan elmondhatjuk ugyanazt, amit a divatújdonságokról: „ami tegnap még új volt, az ma már idejét múlta". Ezért a különböző javaslatok és megjegyzések megvalósításában rugalmasabban kell eljárni. Ha a technikai újítások a munkatermelékenység növelését célozzák, akkor a fokozottabb munkatermelékenységnek elő kell segítenie azt, hogy a technikai javaslatok és megjegyzések valóraváltása ne legyen évek kérdése, hanem heteké. Sajnos, ez nálunk távolról sincs így. A különféle gépek és berendezések gyártása néha a „végtelenségig" tart. Előfordul ugyan, hogy a javaslatokat és hozzászólásokat gyorsabban intézik el, de ha keressük az okát, miért, akkor látjuk, hogy a kevésbé fontos problémákat veszik sorra s a bonyolultabb dolgokat hagyogatják „majd ha telik az időből". Az ilyen gyakorlat talán könnyebb, de nincs hasznára a népgazdaságnak. Gazdasági szempontból fontos mérlegelni azt, ami előny ős ebb, de ez nem jelenti, azt, hogy a többi javasilatokat félre kell dobni. Az emberek kezdeményezésének gépies elintézése más téren is megnyilvánul. Azzal, hogy a figyelmet a technikára fordítjuk, egyes vezető dolgozók megfeledkeznek arról, hogy a munkatermelékenységet nemcsak a gépek, hanem a munkakörnyezet is befolyásolja, nem beszélve a balesetek számáról. A gyűléseken és beszélgetéseken, ahol a dolgozók hozzászólásairól esik szó, a technikusok a berendezések és különféle gyártmányok hosszadalmas termelését azzal magyarázzák, hogy nincs, aki csinálja. A karbantartó műhelyek túl vannak terhelve az általános javítási munkákkal, és ezenfelül nehezen képesek még valamire. Erről a problémáról nem kell sokat beszélni. Az igazgatóknak azért van kiterjedtebb jogkörük, hogy ezeket a nehézségeket operatív módon meg tudják oldani. Azokban az üzemekben, ahol a vezetőkből nem hiányzik a határozottság, tudnak a bajokon segíteni. Természetesen kényelmesebb azt mondani, hogy nálunk ez nem megy, mint megoldani a kérdést. Néha az üzemekben olyan vélemények is hallhatók, hogy mindent, amit az emberek javasolnak, nem lehet a termelésben megvalósítani, nem lehet mindenkinek eleget tenni. Ebben nem is kételkedik senki. A jó ötletek között vannak rosszak is, vannak olyan követelmények is, amelyeket csak néhány év múlva vagy egyáltalán nem lehet megvalósítani. De meg kell magyarázni az embereknek minden szépítgetés és ígérgetés nélkül azt, hogy mit lehet megvalósítani és mit nem, és miért. Sok félreértésre ad okot az és sok kár származik abból, hogy az emberek nem tudják, mi történt javaslataikkal. Rendszerint a technikusok szűk köre tud csak a dolgokról, bár az üzemi rádió, üzemi újság és faliújság segítségével az érdekeltek is tudomást szerezhetnének róluk. Az üzemi bizottságok nem fordítanak kellő gondot a dolgozók javaslatai elintézésének ellenőrzésére, annak ellenére, hogy ez legfőbb feladatuk. A dolgozók kezdeményezése, hozzászólásai a termelés fejlesztése és a társadalmi fejlődés szempontjából nagy tőkét jelentenek. Az emberek kezdeményezése növekszik azokban az üzemekben, ahol jól gazdálkodnak vele, ahol az emberektől nemcsak azt követelik, hogy szóljanak hozzá a dolgokhoz, hanem ötleteiket, gondolataikat valóra is váltják. A közös gazdálkodás sikerébe vetett hit MINDEN AKADÁLYT LEGYŐZ A szárazság ellenére is idejében és jól előkészített vetőágyba került a mag A SZEPSI JÄRÄS az idén első ízben tudta a tervnek megfelelően elvégezni az őszi vetést. A mag a földben ram, pedig a dolgozóknak nehéz küzdelmet kellett megvívniok az eső híján kiszáradt földdel. Az akarat, a közös gazdálkodás sikerébe vetett hit azonban győzedelmeskedett a mostoha természeti viszonyok okozta nehézségek felett. A szövetkezetek a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályával közösen kidolgozott terv megvalósításáért keményen megdolgoztak. A szorgalom, az akarat mellett oroszlánrész jutott a traktorosbrigádoknak. Hallatlan szorgalmat, kitertó munkát követelt tőlük az idei vetési terv teljesítése. De sikeresen megbirkóztak vele. A járás összes szövetkezetei, — kivéve a szádellőit — október 5-ig végzett a vetéssel. A repce vetését járási méretben augusztus 24-ig elvégezték, október 5-ig pedig 2469 hektár búzát, 870 hektár rozsot és 460 hektár őszi takarmányfélét vetettek el. Kovács elvtárs, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője így szólt az idei őszi vetésről: — Nehéz volt a feladat, de megbirkóztunk vele. Elég jó gépünk van, és ami a legfontosabb, traktorosaink kiválóak. KÜLÖNÖSEN a csécsi és péderi traktorosok értek el gyönyörű eredményeket. Bár a kiszáradt talajjal nehéz volt bánni, mégis úgy megdolgozták, mint eddig még soha. Hogy a mag rendes időben a földbe 22 ezer tonna szenet fejtettek a vasárnapi műszakban A munkaerők helyzete terén tett rendkívüli intézkedéseknek és az ostrava-karvinai bányászok szénfejtési lemaradását tárgyaló aktívának köszönhetően, melyet Antonín Zápotocký köztársasági elnök jelenlétében tartottak meg október 16-án, az ostrava-karvinai bányakörzetben már egy fél százalékkal emelkedett a tervteljesítés. A vasárnapi hazafias műszakban a bányászok több mint 22 000 t szenet fejtettek. A Petr Cingr Bánya fejtő kollektívái vasárnap délelőtt több mint 450 tonna szenet küldtek fel a felszínre. kerüljön, a traktorállomSs, illetve a traktorosbrigádok három tagból álló vetőgépagregátökat készítettek. így biztosították a gépek maximális kihasználását. A kapások betakarítása is jól halad a járás területén. Eddig a 615 hektár kukoricáből 320 hektárt takarítottak be. A járás területén egy kukoricakombájn dolgozik a makranci szövetkezetben. A szövetkezeti tagok igen elégedettek a gép munkájával. Nagy gondot fordítanak a szövetkezetesek a téli takarmányalap biztosítására. Egy szál kukoricakcrot, vagy répalevelet' sem hagynak kárbaveszni. Telnek a süógödrök. Járási méretben a szövetkezetek terv szerint 16 528 köbméter silót készítenek. Az eddigi eredmények azonban azt bizonyítják, hogy a tervet magasan túlszárnyalják. AZ ÖSZI MUNKÁK menete minden szónál világosabban bizonyítja, hogy a szepsi járás szövetkezetesei jövőre az idei termésnél jóval többet akarnak betakarítani. Többet akarnak adni a köznek, nagyobb bevételt saját maguknak. Sz. I. A présházban A Nyugat-Szlovákiai Borüzemek a felvásárláson kívül a napokban megkezdték a szőlő feldolgozását is. Munkájuknál ez idén a legkorszerűbb gépi berendezést használják. Képünkön Sevčík MikuláSt láthatjuk, amint a borüzem présházában a modern szölöprést készíti elő. Ezekkel a hidraulikus présekkel naponta 8— 10 vagon szőlőt dolgoznak fel az üzemben. A Banská Bystrica-i építkezési dolgozók a tél előtt A Banská Bystrica-i Magasépítészeti Vállalat dolgozói a téli üzemvitel előkészítésében harmonogrammot készítettek, mely meghatározza minden építészeti központ feladatát. A kőművesek december l-ig tető alá helyeznek 300 lakásegységet, hogy a téli rossz időjárás alatt a blokkok belsejében folytathassák a kőműves, vakoló és szerelő munkálatokat. A gépesítő központ a faggyal folytatott harc idejére 27 hőlégagregátot és 1 gőzkatlant készített elő. Ezek biztosítják a folyamatos habarcs és betontermelést a Banská Bystrica-i kerület összes építészeti egységeinél. Az idei télre való jó előkészület segíti az épltőmunkásókat abban, hogy az év végéig 320 lakásagvséget adjanak át. Kamrás robbantással biztosítják a téli termelést A szlovákiai bazaltbányák fiileki járásbeli Siatoros üzemében előkésziA Smrečinában a jövő évi feladatokról tárgyalnak A jövő évi terv előkészítése most a Banská Bystrica-i Smrečina vállalat munkahelyein gyakori beszélgetéstémát képez. 1957-ben a termelést a múlt évhez viszonyítva 3,5 százalékkal kell emelni, alapvetően 224,4 százalékkal kiterjeszteni a lécek termelését. Az építkezési beruházás 14 millió korona költséget igényel. Egy év múlva új termelési feladatokat kapnak, mint például a topolyoknak préselt faanyagra való feldolgozása és hangszigetelő célokat szolgáló lemezek termelése. A Smrečinában ezenkívül kísérleti köz- f hetett törni. A robbantással nyert tarpontot létesítettek félüzemvitellel, I tálék azonban télig még kiszárad és mely a köztársaságban egyedülálló a az anyagot rendesen fel lehet dolgozmaga nemében. I ni. tő munkálatokat végeznek a kamrás robbantásra, mellyel negyvenezer köbméter gránitos magnezitet akarnak nyerni egyszeri robbantással. Ez a mennyiség elég a kómegmurikáló dolgozóknak arra, hogy néhány hónapig dolgozhassanak és biztosítsák a folyamatos kockakőtermelést télen. Eddig a frissen robbantott nedves kő 14—15 foknál úgy befagyott, hogy nem lef * Vasutasaink a répakampány idején Javában folyik már a cukorrépakampány. Cukorgyáraink udvarára özönlenek a vagonok, megtelve cukorrépával, s a „fehér arany" nyersanyaga feldolgozásra vár. Ilyenkor játszik nagy szerepet teheráru-szállítmányozásunk. A gyárak már nagyrészt jóelore gondoskodtak a szükséges raktár biztosításáról, hogy ne ismétlődjék meg az a káros tünet, amely a múltban oly sokszor megzavarta és késleltette cukortermelésünket. A kellő számú vagonok üzemképessége azonban csupán egy része a gondos előkészítésnek, fontos szerep jut itt a mozdonyoknak is. A mozdonyok karbantartása és gazdaságos üzemeltetése szintén nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a

i ilyen csúcsteljesítményeket igénylő időszakban a vontató jármüvek is mindig teljes létszámban álljanak rendelkezésre. A bratislavai fűtőházban alkalmunk volt beszélgetést folytatni Surek elvtárssal, aki elmondotta, milyen nagy munkát fejtenek ki a ffitôhäz javítóműhelyének dolgozói a mozdonyok üzemképességének elérésében. A jelszó az, minden mozdonyt a legrövidebb időn belül meg j avíttul i és a csúcsmunkák szolgálatába állítani. Ez nem könnyű feladat már csak azért sem, mert a javítóműhely az anyagbeszerzés terén nehézségekkel küzd. A legnagyobb gondot a tűzálló samottéglával bélelt kazánok javítása okozza. Évi tervükbe ugyan bevették ezt az anyagot, de a gyár *nem tud kötelezettségének idejében eleget tenni. A gyárok nem bocsátanak nagy tűzállőképességgel rendelkező samottéglát. A dolgozők azonban így is állják a sarat. Csekélyebb hőóllóképességű téglát használnak a javításoknál, vagy pedig a már javításra alkalmatlan mozdonyok alkatrészeit használják fel. Pedig ha megkaphatnák azt a minőségű téglát, amelyet beterveztek, úgy legalább 60%-al több üzemanyagot takaríthatnának meg, mivel a magas hőállóképességű kemencékben nagyobb páraképződés érhető el. De még így is teljesítik tervüket. Szeptemberi tervüket például 105 százalékra teljesítették. A vagonok körforgásának meggyorsulásában is javulás állott be. Tavaly még számtalanszor kisegítették a bmói, Banská Bystrica-i kerületet éppen a cukorrépa-kampány idején. Idén ez már tetemesen csökkent. A vasúti szerelvények javítóműhelyeinek dolgozói már lényegesen jobb munkát végeznek és a vasút többi alkalmazottja is jobban fogja fel a teheráruszerelvények gyors körforgásának fontosságát. A bratislavai fűtőház és javítóműhely alkalmazottjai helyesen értelmezik a munkaerkölcsöt. Ebben elsősorban nagy szerep jut az üzemi pártszervezetnek, amely meggyőző és felvilágosító munkájával a nehézségek ellenére is helyes irányban vezeti az üzem dolgozóit. —y-r