Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-21 / 294. szám, vasárnap

A CSKP Központi Bizottsága üdvözlő tevelei intézet a Jeremenko-bánya bányászaihoz és technikusaihoz A CSKP Központi Bizottsága október 19-én ezt az üdvözlő levelet küldte a Jeremenko-bánya bányászainak és technikusainak, akik az Ostrava— Karvina-j bányakörzetben elsőként teljesítették a második ötéves terv első évj feladatait: Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Jeremenko­bánya összes bányászainak és mérnök-technikus dolgozóinak jókívánságait fejezi ki az idei tervteljesítésben elért jelentős sikerükhöz. A Jeremenko­bánya szénfejtési tervének határidő előtti teljesítése bányáink egész mun kakollektívájának jelentős sikere. Különösen fontos az a tény, hogy sikerüket abban az* időben érték el, mikor az Ostrava—Karvina-i bányakörzet bányá­szai és technikusai azért harcolnak, hogy a meghatározott terv szerint a legrövidebb időn belül elegendő mennyiségű nélkülözhetetlen ostravai szenet biztosítsanak népgazdaságunknak. Azon eltökéltségük, hogy tovább fognak harcolni a magas fejtési telje sítményért, hogy az év végéig 82 ezer tonna szenet fejtenek terven felül és jól előkészítik a bányát a jövő évre, megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltat törhetetlen akaratukról, hogy továbbra is hozzájárulnak hazánk virágzásá­hoz. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elvárja, hogy a Jeremenljo-hánya bányászai és technikusai — úgy mint eddig — a jövőben is jó példát mutatnak az Ostrava—Karvina-i bányakörzet többi bányáinak és összes dolgozóinak. Amerikai kémcsoportok letartóztatása A Belügyminisztérium 1956. október 13-án, szombaton jelentést tett közzé kémcsoportok leleplezéséről. A közeli napokban bíróság elé állítják az egyik csoportot, amelyet az amerikai hír­szerző szolgálat irányított. A Majna melletti Frankfurtban levő amerikai kémkiképző központ iskolá­zásban részesítette Ludko Marik és František Mejtsky katonaszökevénye­ket, majd "amerikai gyártmányú gép­pisztolyokkal, gránátokkal, pisztolyok­kal és leadóállomásokkal felszerelve a Csehszlovák Köztársaság területére küldte ki őket azzal a feladattal, ke­ressenek és képezzenek ki egy ügynö­köt-rádlókezelőt, adják át neki a le­adóállomást és ennek az állomásnak segítségével biztosítsák a nyugat-nér metországi amerikai kémközpont ré­szére a katonai, gazdasági és politikai jellegű kémhírek küldését. A Csehszlovák Köztársaság területén a két. amerikai ügyn knek az általuk megv?sztegetett Jozef Dedina, Kle­ment Kapiniš, Anna Kapinišová és má­sok segítettek a Moravské Budéjovi­lakos pedig közvetítette összekötteté süket a brnő: Ján Šverma Üzem alkal mazottjával, Radomír Marikkal. Az amerikai ügynökök feladatul tűzték ki, hogy megnyerik és kiképe zik Radomír Marikot rádiós ügynök­nek, mivel tudták róla, hogy a népi demokratikus rendszer ellensége. Arra számítottak, hogy olyan híreket sze­rez, amelyek érdekelni fogják az ame­rikai kémkOzpontot, különösen azt a tisztet, aki oktatta őket és akinek ál neve Parson. Radomir Marik átvette a Dedina szérűjében elhelyezett leadóállomást, különböző helyeken megtanulta keze­lését és megkezdte az amerikaiak zsoldjában kémtevékenységét. Kifeje­zetten kémjellegű híreken kívül becs­mérlő jelentéseket is közvetített csehszlovákiai életről. A Belügyminisztérium dolgozói Ra domír Marikot leleplezték és a tett színhelyén rajtakapták, amikor éppen kapcsolatba lépett a Majna melletti Frankfurtban levő amerikai kémköz ce-i járásban lévő Jaskov községből, j ponttal. Vele együtt leleplezték segítő­Otilia Virglova Moravské Budéjovice-i társait is. A francia parlamenti küldöttség tagjai Brnóba érkeztek Pénteken, október 19-én este Bmó­ban Ján Nedélka, a Brnói Kerületi . Nemzeti Bizottság elnöke Josef Juran­nal, a nemzetgyűlési képviselők kerü­leti tagozatának elnökével együtt a dolgozók küldötteinek jelenlétében üd­vözölték a francia képviselők és sze­nátorok küldöttségét. A Lucien Begouin képviselő vezette küldöttséget köztársaságunk kerületei­nek meglátogatása alkalmával Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnöke és dr. Jaromír Berák képviselő, a nemzetgyű­lés külügyi bizottságának elnöke kísé ri. MEGJEGYZ ÉS Mindenkinek haszna lesz belőle A most ősszel alakult balogfali EFSZ agronómusával beszélgettem a község Nagyvonalúság Ezt a kérdést kellett akaratlanul is feltenni az embernek az elmúlt na­pokban, az országutakat szegélyező rengeteg elszórt cukorrépa láttára. Igaz, a következő gondolat azt súgta hogy talán nem is nagyvonalúságról, inkább gondatlanság okozta pazarlásról van szó. Többször olvastam arról, hogy egyet­len cukorrépa négy szem kockacukrot jelent. Ha ez igy van — márpedig így van —, akkor én a múlt hét egyetlen napján több százezer kockacukrot lát­tam elszórva cukorrépa alakjában a Bratislava—Zseliz közötti út mindkét oldalán. Feltétlenül így kell ennek lenni? El­ismerem, sürgős munka a szállítás gyors lebonyolítása, de lelkiismerete­sebb rakodással nem lehetne-e elejét venni ezrek közös munkája sárbatip­rásának, törekvésünk gyümölcse meg­tizedel ésének. Igen, néha nagyvonalúak vagyunk bizonyos dolgokban. Elindul a cukor­répával rakott szekér a szövekezet, állami birtok répaföldjéről. Néhány lé­pés után födrehull az első cukorrépa, majd minden tizedik, századik lépésnél lepottnan a következő. Diószeg előtt egy szemfüles gyerek fel is kapasz­kodik a kocsi saroglyájába: nyaláb­számra szórja a répát a földre. Sem abból, ami magától, sem abból, ami ily módon a földre hull, nem kerül cukor a kávénkba, nem gyarapodik a gazda­ság jövedelme. Száz meg száz szekér meg" naponta, ezer meg ezer répa ke­rül n sŕi'ba, mázsaszámra szórjuk az útra a cukrot. Ezzel a nagyvonalúság­gal saját magunkat károsítjuk meg. Cukorrépaszállításnál dolgozók! Ér­demes ezen elgondolkozni! <I-OJ szö 1836. október 21 határában levő legelőről, amely bizony nagyon gyatra állapotban van, mond­hatnám úgy, áhogy a természet meg­teremtette. Elgazosodva, bokrokkal be­nőve, öles vízmosásokkal megszaggat­va, a legelésző marha által elhullatott trágyán kívül más trágyát sohase látva. Az agronómus elmondta, hogy az öszi vetés, betakarítás után a legsürgősebb feladatok egyikének kell lenni a le­gelő, meg a rétek rendbehozásának, megtrágyázásának. Hasznothajtó tehe­nészet megteremtéséről addig szó sem lehet, míg zsombékosak, vizesek a ré­tek, soványok, gazosak a legelók. Mennyi falu van az országban, mely­nek határában hasonló állapotban van­nak a legelök és a rétek. Mennyivel több tej, vaj kerülne mindnyájunk asztalára, ha gyökeresen változtatnánk ezen a helyzeten. Nevetséges lenne azt bizonygatni a földművesek előtt, hogy­ha nagyobbat haraphat a tehén a dús legelön, sokkal több tej ömlik a saj­tárba, mint a sovány legelőn tengődő tehén lappadt tögyéböl. Tudja ezt mini­den paraszt. Azt is tudja, hogy a rend­behozott, megtrágyázott rét jobb mi­nőségű, gazdagabb szénatermést hoz. Tudunk erről, mégis nagyon sok helyen éveken át elhanyagolták az említett mezőgazdasági területeket. Tavaly országos méretű akcióban megtettük az első lépést a rétek és legelők feljavítására. Földművesek, CSISZ-tagok, üzemi munkabrigádok je­lentós eredményt mutattak fel ezen a téren. Az idén is jól készüljünk fel erre a munkára és a vetés, betakarítás befejezése után a lakosság legnagyobb részének bekapcsolásával tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy jövő tavasszal dúsabb füvű legelőre hajthas­suk ki a marhát, több és jobb takar­mány teremjen réteinken. A rétek és legeiők rendbehozásán végzett munka százszorosan kifizetődik. Gál László Az Indonéz Köztársaság parlamenti küldöttsége elutazott Szlovákiából Pénteken, október 19-én az Indonéz Köztársaság parlamenti küldöttsége kétnapos szlovákiai látogatás után el­utazott Bratislavából. A bratislavai repülőtéren Dénes Fe­renc, Jozef Mjartan és Michal Žáko­vič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnö­kei, Ján Bušniak és Sámuel Takáč megbízottak, Bedrich Štyndl, a kép­viselők kerületi tagozatának elnöke, Jozef Ilčik, a Szlovák Nemzeti Tanács irodájának vezetője és Gustáv Benža, a Megbízottak Testülete elnöki osztá­lyának vezetője búcsúztatták az indo­néziai nép képviselőit. A küldöttség tagjai szívélyes búcsút mondtak a szlovák nemzeti Szervek képviselőinek és röviddel 16.30 óra után Prágába utaztak. A köztársasági elnök fogadta az indonéz parismenti küldöttséget Szombaton, október 20-án Antonín Zápotocký köztársasági elnök, Zdenék Fierlingernek, a nemzetgyűlés elnöké­nek és Václav Dávid külügyminiszter­nek jelenlétében a prágai Várban fo­gadta az indonéz parlamenti küldött­séget, melyet Hardi, az indonéz nem zetgyülés parlamenti csoportjának elnöke vezet. A küldöttség fogadtatásán részt vet­tek még Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke, Ladislav Nó­vák, a köztársasági elnöki iroda veze­tője és dr. Václav Hulinský képviselő. Jelen volt még Marzuki, az Indonéz Köztársaság prágai ügyvivője. A szívélyes légkörben folyó beszél­getés keretében a küldöttség tagjai a köztársasági elnökkel azokról az ér­tékes benyomásaikról beszéltek, ame­lyeket csehszlovákiai tartózkodásuk idején az ipar, mezőgazdaság, iskola­és egészségügy szakaszán szereztek. A köztársasági elnök értékelte a par­lamenti küldöttség látogatásának je­lentőségét és kifejezte meggyőződését, hogy dr. Ahmad Szukarnónak, az In­donéz Köztársaság elnökének látoga­tása után ez a látogatás további hoz­zájárulás a Csehszlovákia és Indonézia közötti kapcsolatok sikeres fejlődésé­hez. Amíg az Üj Szó eljut odáig Az ember el sem hinné, hogy egy ilyen, mindössze pár fillérbe kerülő lap," mint az Űj Szó, hány száz ember, hány munkás verejtéke árán jut el az olvasóhoz! Tegnap reggel még hírét seim hallottuk Kerekes Péternek vagy Karikás Pálnak. Délben sok száz kilométerre Bratislavátől falujuk levél­kézbesítőjénél megrendelik a lapot, ma éjszaka még masszaként tapad a papír a rotációsgép hengeréhez, — és íme, reggel már früstökjük meliett olvashatják az újság legfrissebb tudósításait. Hogyan-oldják meg ezt a boszorkányos feladatot lapterjesztőink? Hogyan jut el lapunk szinte órák alatt az ország legtávolabbi csücskébe is? — Nos, kedves olvasó, nézz beit magad a sajtó e névtelen katonái­-nak nehéz mesterségébe. Űj c^ehsz'ovák nagykövetet nevez­tek ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba Antonín Zápotocký köztársasági el­nök kinevezte Mikuláš Šurinát a Cseh­szlovák Köztársaság koreai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. Egy­úttal Jaroslav Sj'korát, az eddigi cseh­szlovák nagykövetet visszahívta más funkcióval való megbízatásával kap­csolatban. A Nemzeti Színház operaegyüttese Párizsba megy A prágai Nemzeti Színház opera­együttese 1957-ben részt vesz a párizsi nemzetközi operafesztiválon. Bedrich Smetana Antonín Dvoŕák és Leoš Ja­náček cseh zeneszerzők operáival sze­repelnek majd. Párizsban a Nemzeti Színház zenekarának önálló hangverse­nyével is számolnak. éhány évvel ezelőtt minden kiadóhivatal maga címkézte, maga szállította újságját, darabon­ként fizette a komoly szállítási költ­ségeket, — s maga toborozta lapja előfizetőit. Ma már a posta kebelébe tartozó, de teljesen különálló két vál­lalat, a Postai Hírlapiroda és a Postai Hírlapszolgálat irányítja a Szlovákiá­ba érkező és Szlovákiából kiinduló újságs7.ázezreket. Előbbi amolyan „nagykereskedelmi vállalat" féle; ő áll közvetlen összeköttetésben a lapok kiadóhivatalaival Utóbbi az ország postahivatalaiban dolgozó sajtószer­vezők és levélkézbesítők segítségével a közvetlen eladást, ?lőfizetés-szer­zést és iapkézbesítést véazi. Vegyük hát most elsőnek a Postai Hírlapiroda Radlinský utcai igazgató­ságát, kerüljük ki a főképp hivatal­noknőktől hemzsegő irodákat és be­kopogtatva a kilences számú ajtóra, kérdezzük meg Borba János igazga­tót, milyen munkát végez hívat-ala az Üj Szóval kapcsolatban? — Ha egy dolgozó — kezdi Borba János — meg akarja rendelni az Üj Szót, mindössze levélkézbesítőjé­nek kell erről a kívánságáról szólni. A levélkézbesítő azonnal jelenti ezt postahivatalában, ahol a sajtószerve­ző nemcsak bejegyzi az új előfizető adatait, de levélben aznap értesiti hivatalunkat, hogy egy Üj Szóval többet kell küldenünk. Minden hajnalban kint várja már az állomáson az érkező leveleket a hivatal egyik embere, s ha előfizetési jelentések' is akadnak a levetek kö­zött, ezeket azonnal szétosztjuk tíz ügyeskezü hivatalnoknő, az úgyneve­zett „napilaposak" között. Ezeknél faluk szerint fel- van jegyezve, melyik falu postahivatalába hány Üj Szót keli naponta küldenünik. Ha tehát vala­melyik postahivatalból több lapot kérnek, ezt a változást a napilaposok azonnal feljegyzik az illető falu nyil­vántartó kártyájára. Ha ezzel a mun­kájukkal elkészültek, — több száz vál:-ozást kell bevezetniök reggel 10 óráig, — átadják a változásbejegy­zések egyik példányát a megrendelő csoportnak. Ezek feldolgozzák az ada­tokat, összegeisik, Hány Üj Szót keli nyomtatni aznap éjszaka, és erről megrendelést küldenek a kiadóhiva­talnak, ahol intézkednek a lap nyom­tatása felől. Közben még az expedí­ció előkészítő osztálya is bekapcsoló­dik a munkába; a mapilaposok válto­zás-értesítéseit ide továbbítják a megrendelési csoport hivatalnoknői, itt aztán a saját kartotékaikra veze­tik rá a megfelelő példányszám-vál­tozásokat. Ez az eljárás azért szük­séges, mert itt készítik elő azokat a csomagcímkéket, amelyek mutat­ják majd, hogy az egyes postahivata­lokba küldendő csomagokba hány Üj Szót kell bepakolni. Ezeket a csoma­gokat a nyomdában készítik aztán el úgy, hogy a rotációsgépről egyene­sen a vasútra szállíthassuk — termé­szetesen még éjszaka, — az újság­küldeményeket. Magától értetődik, — fejezi be végül magyarázatát Borba János, — ez az elmesélt munkame­net csak kis hányadát teszi ki a napi foglalkozásnak, hiszen több száz új­sággal keil naponta törődni a Postai Hírlapíroda alkalmazottjainak! orba János után a Gottwald téri postapalotában székelő Pos­tai Hírlapszolgálat sajtóügyi előadó­ját, Fábry Józsefet keressük fel, aki ekképp folytatja a Hírlapiroda igaz­gatójának szavait: — Az Űj Sző vasútra adása után kezdődik a sajtúterje. ztés tulajdon­képpeni munkája. Az érkező éjszakai és hajnali vonatokat! az állomásokon várják a Hírlap Szolgálat emberei, ezek a postahivatalba viszik az új­ságcsomagokat, ahol még hajnalban megkezdik azok széjjelválogatását. Minden kézbesítőnek van egy füzet­féléje — városokban külön kihordók is kézbesítik a lapot, — ezekben a füzetekben pontosan fel van tüntet­ve az előfizetők neve és lakcíme. Minden kézbesítő annyi Űj Szót kap tehát, ahány helyen várják aznap reggel a lapot. így aztán — ha csak nem hanyag a kézbesítő — mire reggelihez ül a száz meg száz dolgo­zó, mártott is van előttük kedvenc olvasnivalójuk, kedves Üj Szójuk! — Igen, így „papíron" nagyon szép ez a lapterjesztési módszer, — vetjük közbe fejünket csóválva, — de nem felejtettük még el azt a rettenetes zűrzavart, azt a rengeteg reklamá­ciót, amivel év elején elárasztották szerkesztőségünket az előfizetők. Mi volt ennek az oka és milyen a mos­tani állapot? — Az ok az ember volt, — vála­szolja csendesen Fábry elvtárs, — a minden újszerűnél előforduló hanyag ember. De ember küszöbölte ki a kezdeti hanyagságokat is. Természe­tesen hibák előfordulnak ma is, de ha ilyesmik jutnak tudomásunkra, azonnal új embereket állítunk a ha­nyagok helyére. Nézzenek el bár­melyik postahivatalunkba s győződ­jenek meg saját szenükkel, mennyire megjavult a régi álapot! eg is fogadtuk Fábry József tanácsát, s mindjárt a leg­bonyolultabb újságkézbesítést végző hírlapszolgálatot, a Bratislavára és környékére kézbesítő I. pőstát láto­gattuk meg, ahol Pájer Walter, a Postai Hirlapszolgálat vezetője eze­ket az adatokat tárta elénk: Amíg februárban 37 százalék volt a reklamáció, márciusban 0,29 száza­lékra, októberre pedig 0,19 százalék­ra csökkent. De így van ez majd­nem az egész bratislavai kerületben; a nagymegyeri járásban például 110 százalékra, a galántai járásban 108 százalékra, a szenei járásban 111 és a dunaszerdahelyi járásban 103,5 százalékra teljesítették a legutóbbi tervet! Örömmel nyugtázzuk a Postai Hír­lapszolgálat munkájának megjavulá­sáról kapott kedvező értesüléseket, hogy azonban minden vonalon telje­sen így is van-e ez, — döntsék el inkább a iegérdekeitebbek, döntsék ezt el — maguk az olvasók! Neumann János Teljesülnek a CSKP törekvései KÖZÉLETÜNK érdeklődésének elő­terében ma kétségtelenül a társada­lombiztosításban eszközölt lényeges változások állnak. Csehszlovákia mind társadalombiztosítási járadékok nagy méreteinél, mind pedig a jára­dékok összegének magasságánál fog­va, amelyekben úgyszólván valameny­nyi lakos részesül, kétségtelenül a világ legelső államai közé tartozik. CSKP KB-től jóváhagyott intéz­kedések tovább növelik, bővítik és általánosan javítják a társadalombiz­tosítást. Azt a határozatot, amellyel a tár­sadalombiztosításra fordított költ­ségeket több mini egy milliárd ko­ronával emelik, Csehszlovákia Kom­munista Pártja hozta. A CSKP alapítása óta már a burzsoá köztársaság első éveiben rendületle­nül harcolt a dolgozók alapvető jo­gaiért, melyek közé tartozott a be­tegség és öregség esetén való bizto­sítás is. A párt és a tőkések között vívott szüntelen harcot, amely az üze­mekben és a burzsoá köztársaság par­lamentjének talaján folyt, az jelle­mezte, hogy a pártnaik, mint a mun­kásosztály és a dolgozó tömegek kép­viselőjének minden egyes koronáért harcolnia kellett és ezután az elért eredményeket szüntelen védelmezni volt kénytelen. Sokan emlékeznek a burzsoá köz­társaság első éveire, amikor a bur­zsoázia a széles néptömegek forra­dalmi hangulatának nagy nyomására kénytelen volt különféle engedménye­ket tenni, hogy megtartsa az állam­hatalmat. Igaz, számított arra, eljön az ideje, amikor a forradalmi hangu­lat apad és ismét szorosabbra fog­hatja a gyeplőt a munkásokkal szem­ben. így történt ez a szociális bizto­sítás terén is. A burzsoá politikusok, miután 1924­ben a nemzetgyűlés jóváhagyta a szociális biztosításról szóló törvényt, különféle mesterkedésekkel, piszkos politikájukkal fokozatosan elérték a szociális biztosításról szóló tör­vény alapos megnyirbálását. Egymá6 után zárták ki a biztosításból az idénymunkásokat, valamint a me­zőgazdasági- és házimunkásokat. Fel­emelték a hivatalnokok járadékait, a munkások járadékainaik csökkentése árán. Elérték a szociális biztosítás munkás önigazgatásának megszünte­tését is és ez teljesen a munkaadók kezébe került. A munkások vívmányainak lerom­bolása a parlamentben dőlt el. A burzsoázia képviselői mandátumaik töbhségével, valamint a szociáldemok­rácia reformista vezetőinek munkás­ellenes eljárásával keresztülvitték ja­vaslataikat. Csupán a kommunista képviselők állottak rendületlenül a munkások oldalán. A kommunista párt nem adta meg magát. Képviselőd út­ján nem egyszer kijelentette, eljön az ideje, amikor a munkásosztály mérlegre teszi a burzsoá köztársaság egész szociális politikáját. LENYEGESEN más a helyzet köz­társaságunkban azóta, amióta sorsát a dolgozó nép intézi. Csehszlovákia Kommunista Pártja teljesítette ígére­teit, amelyeket a munkásosztálynak és a népnek képviselői útján adott. Az elaggottak, a rokkantak, az öz­vegyek és árvák nincsenek többé könyöradoinányokra utalva, mint a tőkések uralma alatt. Természete­sen pártunk nem elégedett meg az elértekkel. Az idők folyamán úgy, ahogy azt megengedte a gazdasági helyzet, olyan intézkedéseket, ho­zott, amelyek tovább javítottak és terjesztették a társadalombiztosítás rendszerét. Ma a szociális biztosítás méreteiről nem a tőkések, hanem maga a nép dönt. Abban a mértékben, ahogy a munkások és a parasztok által te­remtett értékek növekednek, emel­kedik a társadak>mb ;ztosítási járadé­kok összege is. Ez a szellem hatja át a CSKP Központi Bizottságának ja­vaslatát, amely most a kormány meg­tárgyalása után megvitatás céljából valamennyi dolgozónk elé került. (-j r-)

Next

/
Thumbnails
Contents