Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-20 / 293. szám, szombat

A Nyugat folytatja az Egyiptomra gyakorolt nyomás politikáját London. (ČTK) — A brit lapok újabb kampányt indítottak, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljanak Egyiptomra most, amikor a nyuga'.i államoknak nem sikerült a Biztonsági Tanácsban elfogadtatniok a Szuezi­csatorna „nemzetközi ellenőrzésének" tervét. A hírmagyarázók egyhangú véleménye szerint e nyomás fő esz­köze „a Szuezi Csatornahasználók Szövetsége." „A brit és a francia kormány leg­közelebbi feladata — írja a Daily lle­ra'd diplomáciai megfigyelője — meg­akadályozni a Szuezi-csatorna forgal­mát és így Egyiptomot olyan helyzet­be hozni, hogy kénytelen legyen be­leegyezni a nemzetközi igazgatásba." Ezt a célt — folytatja a cikkíró — Anglia és Franciaország a Szuezi Csatornahasználók Szövetsége segít­ségével reméli elérni. A cikkből továbbá kitűnik, hogy Nagy-Britannia és Franciaország arra számítanak, hogy a szövetség segít­ségével, amely törvényellenesen be­szedi a hajózási illetékeket, rákény­szerítik Egyiptomot vagy arra, hogy lezárja a csatornát, ami ürügyet adna beavatkozásra, vagy pedig arra, hogy beismerje vereségét és elfogadja a 18 ország javaslatát." A Daily Telegraph szerkesztőségi cikkében „fokozott nyomást követei". Még mindig Egyintomnak fizetik a hajózási illetékeket a csatornán át­hajózok. A csatornahasználók első feladata lesz, hogy ennek az állapot­nak véget vessenek — írja a> lap. A Times párizsi tudósítója meg­erősíti, hogy a brit-francia tervekben a Csatornahasználók Szövetsége meg­erősíti, hogy a brit-francia tervekben az Egyiptomra gyakorolt nvomás t'ö eszközeként a Gsatornahasználók Szö­vetsége szerepel. A tudósító hozzá­teszi, hogy a francia kormány véle­ménye szerint a Csatornahasználók Szövetsége a legjobb eszköz arra, hogy nyomást gyakoroljanak Egyip­tomra." A Szuezi Csatornahasználók Szövetsége ismét eredménytelenül tárgyalt London, (ČTK) — A Szuezi Csator­nahasználók- Szövetségének Tanácsa, amely 15 állam képviselőiből áll, ok­tóber 18-án Londonban a szervezet székhelyéről, az adminisztrátor kine­vezéséről, a csatornahasználat illet­ményeinek beszedési módjáról tárgyalt. A Reuter szerint a tárgyalásokon egyik - problémával kapcsolatban sem értek el megegyezést. A tárgyalások tovább folynak. K. Menőn tárgyali S. Lloyddal London, (ČTK) — Krisna Menőn tárcanélküli miniszter, aki New York­ból Delhibe vezető útján két napra megállott Londonban, október 18-án megbeszéléseket folytatott S. Lloyd brit külügyminiszterrel. A nyugati hír­ügynökségek megjegyzik, hogy a hírek szerint a két miniszter a szuezi kér­désről tárgyalt. K. Menőn útját még egyszer megszakítja Kairóban. Az angol tartalékosok nem akarnak harcolni Egyiptom ellen London (ČTK) — A szuezi válság el­ső napjaiban behívott brit tartalékosok újabb tüntető akciókkal adták tudo­másul, hogy nem akarnak részt venni az Egyiptom elleni katonai akciókban és követelték elbocsátásukat. Október 18-án, amikor Southamptonban kikö­tött az 1500 tartalékost szállító Astu­ria-hajó, amelyen Németországból ér­keztek brit katonák egyheti szabad­ságukra — a katonák a sajtó képvise­lőinek levelet adtak át, amelyben kije­lentik, hogy Egyiptom megtámadása harmadik világháborúhoz vezethet. Le­velükben felhívják a sajtó és a köz­vélemény szerveit, győzzék meg a kor­mányt eljárásának helytelenségéről. Hangsúlyozzák, hogy az ENSZ határo­zatai kötelezők az ENSZ minden tag­ja számára. Erőszak alkalmazása az ENSZ jóváhagyása és részvétele nélkül: agresszió — írják levelükben a brit katonák. A baloldali erők haladó poHtikája nem valósítható meg a kommunisták nélkül Etienne Fajon beszéde Párizs. (TASZSZ) — A Francia Kom­munista Párt Központi Bizottságának október 18-i plenáris ülésén Etienne Fajon, a KB politikai irodájának tagja beszédet mondott a politikai helyzet­ről és a munkásosztály akcióegységé­ről. Rámutatott a XIV. pártkongresz­szus határozatainak nagy jelentősé­gére a reakció ellen és a háborús veszéllyel szemben vívott sikeres harc szempontjából. Hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni és szilárdítani a szocialista és a kommunista párt egységfrontját. Ez a front megnyil­vánulhat a munkásosztály konkrét akcióiban, kedvező feltételeket teremt abban, hogy valamennyi demokratikus ero széleskörű népfrontban egyesül­jön, amely biztosítaná a békén ala­puló francia politikát Algériában, biz­tosítaná, hogy a nemzetközi kérdé­seket békés úton oldják meg. Ez hoz­zájárulna a leszerelés megvalósításá­hoz, a haladó szociális intézkedések­hez, a demokratikus és alkotmányos szabadságjogok helyreállításához és védelméhez. E politika megvalósítása — foly­tatta Fajon — most, a január 2-i választások után kerülne előtérbe. Ezek a választások biztosították a baloldali erök — a kommunisták, szo­cialisták és radikálisok többségét. Jól­Jehet e pártoknak több kérdésben és elvben eltérő a nézetük — közösen törekedhetnek céljaik megvalósítasá­ra. Míg e pártokra 11 millió választó adta le szavazatát, a jobboldali pár­tok csupán 9 millió szavazatot kap­tak. A baloldali többség tehát meg­alakulhat mind az országban, mind a parlamentben. Fajon elvtárs ezután több példát sorolt fel, amikor a kommunisták ak­cióegységet javasoltak a szocialisták­nak és radikálisoknak, e két párt veze­tői azonban a javaslatokat nem támo­gatták. Sőt e pártok vezetői azt hi­szik, hogy az országot azzal irányít­hatják, hogy a kommunista párt és a reakciós csoportok között, vagyis a munkásosztály és a burzsoázia közöli ingadoznak. Ez az állásfoglalás arra vezet — folytatta Fajon —, hogy a szocialista vezetők akaratlanul is a reakciós politika platformjára kerül­nek. Az algériai helyzettel kapcsolatban Fajon beszédében hangsúlyozta, hogy az „erőpolitika" Algériában vereséget szenvedett. Kijelentette, hogy az al­gériai kérdés határozza meg jelentós mértékben az egész francia politikát. Mivel a szocialista párt vezetői nem hajlandók közös akciókat folytatni a kommunistákkal a béke érdekében — folytatta Fajon —, ez azt jelenti, hogy a gyarmatosítókkal együtt el­határozták. hogy az algériai kérdés­ről a szuezi problémára terelik a fi­gyelmet. Fajon elvtárs élesen elítélte az Egyiptom-ellenes intervencióval való fenyegetést. Fajon továbbá hangsúlyozta, hogy a szocialista párt vezetői olyan in­tézkedéseket tesznek, amelyek csu­pán a reakciósoknak felelnek meg. Ezek közé az intézkedések közé tar­toznak az úgynevezett „egyesített Európa" tervei is. Ezek a vezetők megszegik a választások előtt tett kötelezettségeiket és hátat fordítanak a demokráciának. Nem véletlen, hogy a jobboldali MRP párt vezetői azzal a támogatással dicsekednek, amelyet a szocialistáktól kapnak a jelenlegi alkotmány ellen folytatott harcukban. Fajon elvtárs hangsúlyozta, hogy a baloldali erők haladó politikája nem valósítható meg a kommunisták nél­kül. A kilenchón&pos időszak, amely a választások óta eltelt, újabb bizonyí­téka annak, hogy a munkásosztály vágyainak és a nemzeti érdekeknek megfelelő politikát nem lehet a kom­munista párt részvétele nélkül foly­tatni. Az egységes front a francia politika irányváltoztatásának döntő feltétele volt az 1934—1937-es évek­ben. A politika megváltoztatásának ma is ez a feltétele. Teljesen világos, hogy a kommunisták és szocialisták akcióegysége lényegesen meggyorsí­taná a munkások, a demokratikus és nemzeti erök egyesülését és a nép­front megalakítását. Nem kétséges, hogy e mozgalom óriási hatást gya­korolna a parlamentre és biztosítaná a kormánynak a baloldali erőkre tá­maszkodó haladó politikáját. Tehát a kommunisták és a szocialisták akció­egysége ma a legtöbb és legdöntőbb feladat. Fajon elvtárs ezután számos olyan példát sorolt fel, amelyek arról ta­núskodnak, hogy az utóbbi időben egyre jobban terjed az akcióegység gondolata a dolgozók széles tömegei­ben. Beszéde végén több pártonbe­lüli kérdésről tett említést, hangsú­lyozta a pártpropaganda és a pártszer­vezetek tevékenységének megjavítá­sát. Aláírják a zárónyilatkozatot a szovjet-japán kapcsolatok rendszeresítéséről Moszkva, (ČTK) — Október 12-én 10 órakor (moszkvai időszámítás sze­rint) összeült a Szovjetunió és Japán kormányküldöttségének technikai bi­zottsága és egyórai tanácskozás után befejezte a Szovjetunió és Japán kö­zötti kapcsolatok szovjet-japán nyilat­kozatának végleges megszövegezését. A nyilatkozatot előreláthatólag gulganyin, Sepilov, Hatojama, Kono és Macumoto írják alá. A szovjet kormány képviselői tanácskozása az afgán miniszterelnökkel Moszkva (TASZSZ) — A szovjet kormány képviselői október 19-én dél­előtt tanácskozásra jöttek össze Szar­dar Mohammed Davud al'gan minisz­terelnökkel. Az ENSZ főtitkára a közép-keleti helyzetről New York (ČTK) — A Biztonsági Tanács október 19-én megkezdte az Izrael és Jordánia közötti feszültség kérdésének megvitatását. Dag Ham­marskjöld, az ENSZ főtitkára október 18-án este a Biztonsági Tanács elnö­kéhez levelet intézett, amelyben Burns vezérőrnagy az ENSZ palesztinai meg­figyelői vezérkari főnöke jelentésének alapján beszámolt a közép-keleti hely­zetről. ' A nyugati hírügynökségek tudósí­tása szerint Hammarskjöld beszámoló­jában utal Burns tábornok október 11-i jelentésére, amely rámutat arra, hogy Izrael azon határozata, hogy képvise­lőjét visszahívta a fegyverszüneti ve­gyesbizottságból, megbénította e bi­zottság megfigyelő és kivizsgáló ap­parátusát. A DUNA MENTI FEHÉR VAROS Tizenkét éve szabadult fel Belgrád zok, akik több évig nem látták Belgrádot, nem győznek cso­dálkozni azokon a nagyarányú építke­zéseken, amelyek a városban folynak. Ami a belgrádi látogatók figyelmét leginkább megragadja, az a tény hogy az építkezés a legtöbb helyen még nagyon primitív módszerekkel folyik. Korszerű gépek helyett még nagyon sok a kézzel végzett munka. Jugoszláviában nagy a hiány építőgé­pekben és gépesített eszközökben. Ez a probléma oly komoly, hogy Svetozar Vukmanovics Tempo, a Szövetségi Végrehajlótanács elnökének helyette­se is irt erről nemrégen a „Nin" cí­mű folyóiratban. Az épületek túlnyomó része tetsze­tős, architektonikus szempontból nem látunk itt semmilyen .művészi" gics­cset, a házak homlokzatának, színei­nek, erkélyeinek összhangja és maguk az ablakok is különös jelleget adnak az új épületeknek. § í|) elgrád felépítésében sok még a © probléma, de a géphiány elle­nére a jugoszláv dolgozók a háborút követő években úgyszólván puszta kézzel képesek voltak arra, hogy be­gyógyítsák a város harcok okozta se­beit, sőt új pompába borítsák. E srookat Belgrád felszabadítása évfordulójának előestéjén írom. Mennyi vér ömlött ezeken az utcákon, jugo­szláv hazafiak vére, akik utolsó lehe­letükig harcoltak azért, hogy levessék a gvülült fasiszta jármot. Ma a harc tovább folyik — most a város és az ország felépítéséért. Minden a dolgozó ember érdekében épül. Az emberek éppúgy örülnek min­den egyes új épületnek, mint a mi hazánk dolgozói. Ügy vélem, hogy egyes dolgokban eltérnek nézeteink jugoszláv testvéreinktől. De ők Ju­goszláviában ugyanahhoz a célhoz ve­zető módokat és utakat keresik, mint mi. És tekintet nélkül a módszerek különbözőségére, a cél azonossága a régi baráti szellemben ismét közel hoz bennünket egymáshoz. S ezért bevallom, mélységesen meg­hatott, amikor ma munkába vezető utamon megállottatn egy régi sarok­háznál, amely nemsokára új épületnek ad helyet — s e ház falán a számunk­ra oly ismert és kedves felírást olvas­tam, amely népeink megbonthatatlan barátságát hirdeti. Igen, barátságban, szoros együttműködésben fogunk élni jugoszláv testvéreinkkel, átadjuk egy­másnak tapasztalatainkat — és ezen senki soha többé nem változtathat. B. Rohan Kína kegyelettel adózik Lu Hsz n emlékének Kína lakossága Lu Hszin nagy kínai író, gondolkozó és forradalmár halála 20. évfordulójának és születése 75. évfordulójának megünneplésére készül. Pekingben ünnepi gyűlést tartottak. Ezenkívül tudományos konferenciákat rendeztek Lu Hszin műveiről és filme­ket mutatnak be a kínai irodalom e ki­váló képviselőjének é/etéből. Bemutat­nak továbbá olyan filmeket is, amelye­ket az író munkája alapján forgattak. Lu Hszin születése 75. évfordulójá­nak ünnepségeire külföldi írók érkez­tek a Kínai Népköztársaságba. Októ­ber 18-án Pekingbe érkezett a szov­jet írók küldöttsége Borisz Polevoj vezetésével. Intrikák helyett tartós megoldást Francia és angol lapok a közép-keleti ellentétekről Párizs, (ČTK) — A francia sajtó élénken kommentálja a Nagy-Britan­nia és Franciaország miniszterelnökei és külügyminiszterei között lefolyt tárgyalásokat, amelyek október 18-án értek véget Párizsban. A kommentárokból nyilvánvaló, hogy a tárgyalások folyamán ellenté­tek merültek fel a közép-keleti kér­désekben. A Cornbat a következőket írja: „London és Párizs definiálni és érvényesíteni akarja Közép-Kelet kö­zös politikáját. E cél eléréséig még nagy akadályokat kell leküzdenie. A francia-brit szövetség a Közép-Kele­ten még nem valósult meg." A kommentárok figyelme arra össz­pontosul, hogy iraki csapatokat külde­nek Jordániába és a Szuezi-csatorna problémájával foglalkoznak. A Franc Tireur panaszkodott amiatt, hogy a brit kormánynak nem sikerült Fran­ciaországgal megegyeznie és megta­nácskoznia azokat a diplomáciai ak­ciókat, amelyek Jordániának az iraki csapatok által való megszállására irá­nyulnak. Londont — írja a lap — Franciaország tulajdonképpen kész dolog elé állította. A Liberation kifogásolja, hogy „a brit diplomácia a Közép-Keleten min­dig egyszerre több úton halad." A lap rámutat e politika veszélyességére és a továbbiakban ezt írja: „Nagyon könnyű volna e puskaporos hordót alá­gyújtani és így ürügyet adni az elha­lasztott iraki intervenció megvalósítá­sára." A lap ezután felhívja Edent és Mol­letot, hogy intrikák helyett inkább igyekezzenek Közép-Kelet valamennyi problémájának megtárgyaláséra. A Szuezi-csatorna kérdéséről a Humanité ezt írja: „A francia-brit közlemény nyilván­valóan azt a célt követi, hogy újból kétségbe vonják azt a megegyezést, amely a Biztonsági Tanácsban jött létre." London, (ČTK) — Számos brit lap élesen bírálja Nagy-Britannia közép­keleti politikáját. A Time and lide című burzsoá lap elítéli a brit külügy­minisztériumot azért, „hogy felelőssé­get vállalt az iraki csapatok Jordániá­ba való átcsoportosításáért." A lap azt írja, hogy felül keli vizsgálni ezt a meglepő és nem taktikus gondolatot és hozzáteszi, hogy e vizsgálat ered­ményei nem lesznek kedvezőek. A Tribúne című hetilap megjegyzi: „Az első követelmény, hogy a Nyugat ne tartsa többé Közép-Keletet olyan területnek, amelyet meg kell szállnia csak azért, hogy előnyöket szerezzünk a hidegháborúban ... Ha a brit politika letesz a hidegháborúval kapcsolatos törekvéseiről és elismeri az arab nem­zeti mozgalom igazságos követeléseit Szuezben és máshol, akkor újból visz­szanyeri tekintélyét és elősegítheti a békés rendezést Közép-Keleten — írja végül a lap. A megoldás egyedüli útja a tárgyalás, Algériában minden más politika kudarcra van ítélve A francia nemzetgyűlés Algéria kérdéséről tárgyal Párizs (ČTK) — A francia nemzet­gyűlés tovább folytatta a kormány ál­talános pclitikájáról folyó vitát Algéria kérdésének megtárgyalásával. A szerda esti ülésen a legjelentősebb felszólaló Piérre Cot, a Haladó Köztársaságpárti Szövetség képviselője volt, aki az al­gériai helyzetet nagyon kevéssé meg­nyugtatónak tartja. Rámutatott, hogy Algériában nem valósították meg azokat a legalapve­tőbb reformokat sem, amelyeket a francia kormány ígért. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megoldás egyedüli útja a tárgyalás, Algériában minden más politika ku­darcra van ítélve. Ha a kormány va­lóban meg akarja oldani ezt a kérdést, le kell mondannia „bizonyos illúziók­ról", amelyek közé tartozik az is, hogy az algériai lakosságra olyan új statu­Elnökválasztási vetélkedés az USA-ban New York (ČTK) — Számos amerikai lap, amelyek a köztársasági és a de­mokrata párt jelenlegi helyzetével fog­lalkoznak a választási kampányban, megjegyzi, hogy a két párt között csu­pán „elenyésző különbség" van. Több megfigyelő nézete szerint az a tény, hogy egyik párt sem hajlandó belefogni az amerikai külpolitika át­értékelésébe. bizonyítja a legjobban, hogy nem tudnak édeklődést kelteni a választókban a választások előtti kér­dések iránt. Stevensonnak azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy szüntessék be a hidrogénbomba-kísérleteket és vesse­nek véget a kötelező sorozásoknak az Egyesült Államokban, a demokrata párt több taqia megjeovzi, hogy e ja­vaslatok jellegüknél fogva korlátozot­tak, mert az a céljuk, hogy magukra vonják a váíasztók figyelmét. Hester volt brigádtábornok, a New Republic folyóiratban azt írja, hogy Stevenson e javaslatokkal a köztársa­sági kormány fájós pontját érintette. A szerző azonban hozzáteszi, hogy Ste­venson sajnos nem mondotta azt, hogy törekedni fog a hidrogénháború meg­szüntetésére és az eddigi propagandá­nak becsületes tárgyalásokkal való he­lyettesítésére „Ha Stevenson — folytatja Hester — bejelentette volna az egész világ­nak, hogy az USA elnökévé való meg­választása esetén a genfi tárgyalások vonalát fogja követni s a választások és a hivatalbalépés közötti időszakot arra fogja felhasználni, hogy tanács­kozásokat folytasson Kelet és a Nyugat képviselőivel az igazi béke eléréséről, ezzel nem csupán nagy országunk te­kintélyét emelné, hanem — ami még t'ontosabb — megmutatná az amerikai népnek és az egész világnak a békéhez vezető egyedüli utat: a magas kor­mányszinten folytatott tárgyalások út­ját a hidegháború megszüntetése ér­dekében." tumot kényszeríthet rá, amelyet a francia hatóságok Algéria népének részvétele nélkül dolgoztak ki. Cot beszédét félbeszakította Mollet miniszterelnök, aki a DPA hírügynök­ség jelentése szerint kijelentette, hogy a francia kormány ugyan „közvetlen kapcsolatot óhajt felvenni a lázadók­kal", ami fegyverszünet megkötéséhez vezethetne, Algéria jövő statútumáról azonban csak az algériai lakosság meg­választott képviselőivel hajlandó tár­gyalni. E választások időpontjáról és módjáról Mollet nem tett említést. A parlament csütörtök délutáni ülése Róbert Lacoste Algériában székelő mi­niszter beszédével kezdődött. Lacoste védelmezte a kormány eddigi algériai politikáját és azt bizonygatta — ellen­télben a legtöbb vitafelszólalóval — hogy az utóbbi hónapokban Algéria po­litikai és gazdasági helyzete javult, ami elsősorban a francia katonai alakulatok hadműveleteinek érdeme. Lacoste szi­gorú intézkedéseket követelt Algéria Kommunista Pártjának tagjaival szem­ben. A csütörtöki ülés végén Franciaor­szágnak a nyugat-európai országokkal folytatott politikájáról, foként pedig gazdasági kérdésekről tárgyaltak. Mau­rice Faure külügyi államtitkár beszé­dében az úgynevezett EURAŤOM meg­alakításara irányuló tervvel foglalko­zott. Beszédéből kitűnt, hogy e kérdésekben súlyos nehézségek mutat­koznak a francia gazdasági tényezők­nél és a nyugat-európai kormány kép­viselőinél Kommunistát választottak az izlandi alsóház élére Reykjavik. (ČTK) — A Független Konzervatív Párt ellenállása ellenére október 18-án Einar Olgeirssont, Iz­land Szocialista Egységpártjának ve­zetőjét választották az izlandi alsóház elnökévé. A felsőház elnöke Bernharci Stefansson, a haladó párt képviselője lett.

Next

/
Thumbnails
Contents